Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-28 / 306. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. december 28. Hosszútávfutó vállalatok Van-e finomabb a suviszkos nyalókánál, a szalonnaízű gyümölcslekvárnál? Most már tudom, hogy van, akkoriban a gyönyörűség teljét jelentették. A hely különlegessége vonzott, mintha egy más világba léptem volna. A gyárnegyed forgalmas üzletében géppel számolták össze az áruk értékét, háromkerekű járművön szállították házhoz a nagyobb rendelést, a falusi boltban palatábla és plajbász segítségével kerekedett ki a végösszeg, amely olykor egy irkában jegyeztetett föl hóvégi kiegyenlítés céljából. A város és falu közötti különbségek csökkenését napjainkban talán a kereskedelmi ellátottság közeledő színvonala jelzi a legszemléletesebben. Sokat kell talpalni míg a hajdani, légypöttyökkel „díszített’, egyszemélyes bolthoz hasonlóra találunk. Különösebb fáradozás nélkül megnevezhetnénk több tucat, nagyvárosnak is díszére váló üzletet a mi megyénkben is. Valamikor olcsó ruhaanyagért a járási székhelyre utaztak az emberek. Több ismerősöm nagyközségben vásárol rendszeresen ruhát, cipőt, egyes iparcikkeket, mert véleménye szerint jobb a választék. Vizsgálódásaink, a statisztikai adatok, a szakvélemények a napi tapasztalatokat, érzéseinket igazolják. A falusi kereskedelem szüntelenül keresi az újat, a korszerűt. A mind nagyobb álló- és forgóalappal működő általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek modern üzletházakat építenek, rendeznek be, tartanak fönn, vezetik be az új formákat. Mindössze egy esztendő eltéréssel nyílt meg Bács-Kiskun megyében az első városi, illetve falusi önkiszolgáló bolt. Kecskemét volt a kezdeményező, hamarosan követte a példát Tisza- kécske, Alpár, Jánoshalma. Ma több az áruház, az ABC és egyéb nagy élelmiszerüzlet, mint 1970-ben. Kevesebb a ruházati, a vegyeslparcikk-bolt. Azt sem lehet elhallgatni, hogy a szövetkezeti boltok alapterülete 21,5 százalékkal nagyobbodott, s kétszerennyivel az új kiszolgálási formákban működőké. Némi felfelé kerekítéssel: csaknem az üzletek felében vezették be az úgynevezett önkiszolgálást, a szabad polcokat. Falvalnkban egy-egy boltban átlagosan hárman dolgoznak. Ez az arány kibírja az országos ösz- szehasonlítást. A technikai eszközök révén gyorsabb a kiszolgálás, kisebb a munkaerő-szükséglet. örvendetes, hogy a legkisebb üzlet Is elképzelhetetlen hűtőberendezés nélkül. Az alapellátást szolgáló általános technikai eszközzé vált. A hűtővitrinek és pultok tárolótere ötszöröse az 1970-esnek. A vásárlás gyorsasága főként a pénztár szervezettségétől függ. Elszomorító, hogy mindössze egy pénztárgép jut 3—4 üzletre. Csupán 420 gép könnyíti a munkát. A belső szállítás sem mondható túlságosan korszerűnek. Csupán néhány szövetkezet használja ki a konténereket Bevásárlási központok A MÉSZÖV irányítói, a szövetkezetek vezetői az elért sikerek alapján nyugodtan, körültekintően határozzák meg a falusi kereskedelem további javításának a programját. .„. . Az V, ötéves tervben több új ABC-üzletet létesítenek, de nem feledkeznek meg a tanyai lakosság ellátását javító mozgóbolt- hálózat átszervezéséről, a kisboltok fejlesztéséről. Mindent elkövetnek a technikai ellátottság javítására. A tartós fogyasztási cikkek árusításának az összpontosításával növelik a kialakítandó bevásárlási központok választékát. A szövetkezet több mint üzleti vállalkozás. Ezért is népszerűsítik a korszerű, egészséges táplálkozást, segítik az öltözködési kultúra fejlesztését. Hosszú utat tett meg a falusi kereskedelem, amíg a hajdani vegyeskereskedésektől eljutott a jól felszerelt, nagy választékú áruházakig. Együtt változott a változó faluval. Heltai Nándor • A legtöbb iparágban emlegetnek néhány céget úgy a minden fölött szkeptikusan tópren- gők, mint „akiknek bejött a lutri”. Már-már hajlanánk arra, hogy higyjünk1 a titokban folyó nagy ipari szerencsejátékban, ahol az ötös találat milliárdokat ér, ám óvatosságra int az a közhely számba menő igazság, hogy a gazdasági életben semmit nem lehet a szerencsére bízni. Ha azután tüzetesebben szemügyre vesz- szük az enyhe gúny s az irigység elegyével körített vállalatokat, kiderül, a „bejött lutri” nem más, mint a józan és hosz- szútávra szóló stratégia, azon belül pedig az átgondolt fejlesztés gyártásnál, gyártmánynál, a minőségre és mennyiségre együttesen ügyelő üzletpolitika. öt esztendő, az 1971 és 1975 közötti időszak tapasztalatait vizsgálva arra a fontos tanulságra bukkanhatunk, hogy a negyedik ötéves tervben azok a vállalatok érték el a legdinamikusabb fejlődést, ahol hosszú távú program alapján dolgoztak. E cégek sorában említhetjük a közúti járműgyártás, az alumíniumipar, a vegyipar — főként a nehéz- vegyipar — több termelőegységét. Ami azt mutatja: a távlati népgazdasági célokhoz igazodni üzletnek sem rossz. Még akkor is igaz ez, ha a szabályozó rendszer némely eleme annak adott — sajnos, olykor ad ma is — átmeneti, gyorsan elillanó, de pillanatnyilag jól mutató előnyt, aki pusztán a köz'vetlen holnapot tartotta fontosnak. • Ahogy a különálló szemek a láncban kapják meg igazi rendeltetésüket. szerepüket, úgy a vállalati tevékenység sem választható el más vállalatok, intézmények munkájától. Ha tehát az egyik cég arányt mértéket téveszt, rosszul nézi a naptárt, s csak a mindenkori rövid útszakaszt látja, zavart okozhat másoknál ezzel, ami azután hullámmozgásként terjed, hol gyengül, hol felerősödik, de hat. E hatások valódi erejét akkor becsülhetjük fel igazán, ha leírjuk: hazánkban egy-egy vállalat olykor egész iparággal, iparág túlnyomó részével egyenlő. Ez a helyzet például a cement- és mésziparban, a papíriparban, az üvegiparban, a selyem-, a len- és kenderiparban, a gumiiparban. Ilyen vállalatok* esetében különösen nagyfám mások-, nál nem sokkal kisebb súllyal esik latba a rövid-' vagy hosszú’ távú tervezés uralkodó szerepe, Az tehát, hogy mekkora a látóTürkménia területének jelentős részét a Kara-Kum sivatag foglalja el. Itt igen nehéz az építőanyag-ellátás. A közönséges sódert Is több száz kilométeres távolságból kell szállítani. Szovjet építészek új módszert dolgoztak ki: a Kara-Kumi homokból gázbetont állítanak elő. Ehhez homokra, cementre és más adalékanyagokra van szükség. A keveréket hőkezelik, amelynek következeiében az megszilárdul. kör, átfogja-e a partnerek igé? nyelt, lehetőségeit, rugalmais-e a vállalati szervezet, nem „bel- ügye" a termelői egységnek, nem tögghet szeszélyes elhatározásoktól, esetleg váltakozó vezetők felfogásától. ; • Ezt leírni egyszerűbb, mint érvényt szerezni neki a gyakorlati munkában. A hosszútávfutáshoz tréning kell, tapasztalat az erő jó beosztásához, nem hiányozhat a taktikai érzék sem, mikor kell tempót váltani, a bolyban maradni, majd kiugrani, s bátor hajrával elsőként a célba érni. Tagadhatatlan, ilyesfajta ismereteket csak a legutóbbi esztendőkben szerezhettek a * vállalatok, hol küszködve, hol köny- nyedén. A gyakorlatlanság mellé társul azután a kényelmesség, a megszokotthoz ragaszkodás, s máris forog a „verkli”, a folyó termelés szorgalmázása, a nap- ról-napra, hétről-hétre élés. Előbbiek tudatában már nem hat indokolatlan feltételezésnek, hogy a vállalatok arány tévesztésében szubjektív és objektív okok egyaránt közrejátszanak. A jelen tervidőszakban például a ruházati iparban 17—18 milliárd1 forint értékű beruházást valósíthatnak meg. Ugyanakkor a cégek tekintélyes csoportja» — elsőként a pamutiparban — a reális lehetőségeken jóval túlterjedő fejlesztési kiadásokkal „támasztotta meg” középtávú programját. Hasonló a helyzet a munkaerő tervezésénél, holott az optimizmus nem lehet vállalati magatartásmód akkor, ha hiányoznak hozzá a szilárd alapok a megteremthető feltételek. ’ A hosszú távon futó termelői közösségek ugyanezen az iparterüle- ten, így a gyapjú-, a kötő- és hurkoló iparban, más előjelű bizonyítékét adták arányfelmérő képességeiknek. Belső tartalékaik feltárásával, szervezőmunkával a tervezett termelésnövekedés negyven százalékát beruházás nélkül kívánják elérni. • Bejött a lutri, bejön? A boldogulás ilyen útjainak nincs köze a szerencséhez, ahhoz sokkal inkább, hogy jól fogant gondolat okosan születik, s haszonnal megy végbe, E haszon nem nyeremény, hanem nyereség, erkölcsiekben, s anyagiakban, Hosszú távon, azaz biztonságosan, mert kemény munkával támasztottált,,. támasztják meg azpk, akik fölismerték: a' restnek á1 kicsi is nehéz, a serény a soknak Is gyorsan a végére ér. L. G. A gázbeton feleannyi súlyú, mint a vasbeton. A házelemek gyártásának technológiája ezzel az anyaggal igen egyszerű. Már működik a köztársaság első gázbe- tongyára. Itt készülnek majd a hagyományos, lapostetős házak elemei. ,s A gázbeton széles körű alkal-' mazásra kerül az ipari komplexu- . mok. állattenyésztő telepek és hidrotechnikai létesítmények építésénél is. APN — KS KERESKEDELEM FALUN A szatócsüzlettől Är az áruházig romban legerő- *—z ■ebben a város és falu közötti különbséget, amikor vakációzó diákként beléptem • kisközség egyetlen boltjába. Az üzlethelyiséggel egybeépített konyhából az ajtónyitásra felcserrenő csengő hívta a petróleumszagú pulthoz a tulajdonost. A legkülönfélébb tárgyak békés egymásmellett- élése jellemezte a tenyérnyi üzletet. Annyira Jó barátságba került a’ hosszas szomszédság révén a kocsikenőcs a kockacukorral, a savanyú káposzta a paprikával, hogy egymás Illatát Is átvették. A szatócsüzlettől az önkiszolgálóig A korszerűség követelmény Az ABC-Uzleteket itt is, ott is hamar megszokták. Az előrecsomagolt áru a termelőszövetkezeti gazda, gyári munkás számára egyaránt megszokott. Üzemi boltokat találunk városban és falun. A színvonal-emelkedést, a választék bővítését a forgalom gyors emelkedése tette lehetővé. A városi kiskereskedelmi forgalomban 1960-ban 1337 millió, a járásokban 1105 millió Ft értékű árut vásároltak. Az előbbi helyeken tíz esztendő alatt mintegy 90, az utóbbiakon hozzávetőlegesen 105 százalékkal nőtt a forgalom, 1975-ben másfél milliárd Ft-tal nagyobb árumennyiség fogyott el a faltul, kiskereskedelmi boltokban,, mint öt esztendővel korábban. Igaz, a növekedés abszolút számok tekintetében elmarad a városi növekmény mögött. (Ezúttal csak jelezzük az eltérés legfőbb okait: egyre többen élnek az ipari, igazgatási központokban, néhány kiemelt létesítmény nagy erővel vonzotta a vásárlókat, az iparosítás révén is javul az életszínvonal stb.) Látszólagos ellentmondásra Is hivatkozhatunk az eltérő forgalom okait kutatva. Éppen az új üzletek, a korszerűen felszerelt, bő készlettel bíró boltok miatt Idegenkednek sokan a múltból örökölt üzletektől. Amíg nem volt összehasonlításra alkalom, addig megfelelt a megszokott, bármennyire is korszerűtlen volt. Egy-egy településen azonban mindig a legújabb a mérce, ahhoz viszonyítanak, erre alapozzák az igényeket. Minél több községben működik egy vagy több modern üzlet, annál élesebb a kontraszt. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a falusi lakosság egyre nagyobb százaléka tanul, dolgozik városban. Munka után intézi el a bevásárlásokat, mert mire hazamennek már zárva a bolt. Modern üzlet, nagyobb forgalom A főként a községekben tevékenykedő szövetkezeti kereskedelem jól felfogott önérdekből és a közvetlenül-közvetve megnyilatkozó közvélemény szorítására a fejlesztés gyorsítására, az áru- választék bővítésére, a korszerű formák széles körű meghonosítására törekszik, vállalja a bővítéssel, modernizálással járó befektetéseket. A Bács-Kiskun megyében működő ÁFÉSZ-üzletek árbevétele a IV. ötéves tervben 69,3 százalékkal növekedett, bár a boltok száma 1042-ről 1020-ra csökkent. • A kiskunmajsai ruházati szaküzlel. • A jánoshalmi ABC. A gázbeton a pusztaságok építőanyaga Hogyan segítheti a tudomány az erdészetet? Honnan indult, merre tart az erdészeti tudományos kutatás, kevesen tudják, azt viszont már többen, hogy az új eredmények nélkül ma kevesebb lenne a fa Bács-Kiskunban. A megye erdőterülete a felszabadulástól számítva megkétszereződött, ami azt Jelenti, hogy ma több, mint 130 ezer hektár. Ebben része van az Erdészeti Tudományos Intézel Duna—Tisza közi Kísérleti Állomás munkatársainak is. — A kutatás elsődleges feladata napjainkban, hogy a fejlesztés mennyiségi és minőségi követelményeihez Igazodva folyamatokon új eredményeket szolgáltasson — mondja dr. Szodfridt István, az állomás vezetője. — A munkánk nem öncélú, mert a hazai erdészet fejlesztésén kívül kivesszük részünket a KGST-tag- orsrágok fásítási programjából, étaajuk tapasztalatainkat, de mi is átvesszük a jó módszereket. Több kutatónk az intézeten keresztül személyes kapcsolatot is fenntart külföldi tudományos intézetek munkatársaival. Az erdő tápanyag-utánpótlásának programját is a KGST-n belül, országokra lebontva öt év alatt dolgozzuk ki. A tagországokkal közös léma a gépesítés, a növényvédelem stb. Ez utóbbival dr. Tóth József tudományos munkatárs foglalkozik, nálunk már több éve. — Szilágyi Attila kollégámmal közösen vállaltuk ezt a feladatot — egészíti ki főnőkét a fiatal kutató. — A Jövő szempontjából fontos, az erdő növényvédelme. Korábban sok gondot okozott, hogy elvetettük az akácmagot, és nagyon kevés facsemetét nevelhettünk fel belőle. Törtük a fejünket. mit tegyünk. A kalocsai paprikanemesítő állomással kikísérleteztünk egy talaj fertőtlení- tési módszert, ami meghozta a várt eredményt. Az elvetett akácmagok a korábbinál nagyobb százalékban keltek ki. Dr. Papp László tudományos tanácsadó kutatási területe a csemetenevelés Idejének lerövidítése, ezzel párhuzamosan a kézi munkaerő csökkentése. — Az intézetünkben kikísérletezett intenzív fenyőcsemete előállítási módszert használják szerte az ország erdészeteiben. Ennek lényege: csökkent a szaporítóanyag előállítására fordított idő. gyorsabbá váltak az erdőtelepítések. Az úgynevezett burkolt gyökerű csemeték előállításával pedig meghosszabbítottuk a telepítési időszakot. Így jobban ki- használhatók az ültetőgépek. A jövő feladata a szétaprózott csemetekertek összevonása, még intenzívebbé tenni a termelést és csökkenteni a kézi munkaerő- igényt. Sokáig gondot jelentett, hogy egy fafajtán belül is eltérő a minőség. Törtük a fejünket, hogyan segíthetnénk ezen. Az akácnál jó eredményeket értünk el, kiválogattuk a legjobb egyedeket és vegetatív módszerrel elszaporítottuk. A tavaszon 10 ezer akácfacsemetét állítottunk elő ezzel az eljárással. Jelenleg az ásotthalmi fenyőtermelési rendszer csemetetermelési alrendszerének megteremtésén dolgozunk. Kollektívánk az előre elkészített tervezetért akadémiai pályadíjat nyert. Faragó Sándor tudományos főmunkatárs az akácfaállomány becslésére dolgozott ki a gyakorlatban is jól alkalmazható módszert. Ezzel pontosabban megállapítható a kivágásra kerülő fa mennyisége. Szecska Dezső gépesítési üzemvezető különféle erdőművelő gépek szerkesztésével járult hozzá az erdőgazdálkodás fejlesztéséhez. Legértékesebb találmánya a tuskós területek újratelepítéséhez konstruált gépsor, amely egy mélymüvelőből, tárcsás kul- tivátorból és az ültetőgépből áll. — Jelenleg a csemetekerti ve• Talajlazító és mélyművelő gép, találmánya. tőgép kialakításával foglalkozom — mondja az ötletekben nem szűkölködő szakember, — Az idén elkészült a próbadarab, a tapasztalatok kedvezőek, de jövőre tovább szeretném fejleszteni a konstrukciót, hogy talajfertőtlenítésre is alkalmas legyen. Dr. Walter Ferenc tudományos főmunkatárs kutatási témája a termesztéstechnológiák fejlesztése, a munkaidő és költségráfordítás elemzése. A cseh kutatóintézettel való együttműködés kere»7 intézet egyik munkatársának tében részt vesz az erdő gyérítő vágásainak elvégzésére alkalmas gépcsoport kialakításában, ami a terv szerint 1980-ra készül el. Az Erdészeti Tudományos Intézet Duna—Tisza közi Kísérleti Állomása nemrég múlt tíz éves. Az el lelt időszakban jelentős eredményeket értek el a kutatásban, de mint a vezető mondta, szeretnének még előbbre lépni, elsősorban az intenzív erdőgazdálkodás Duna—Tisza közén alkalmazható módszereinek kidolgozásában. B. Z. Új szovjet gépek Űi univerzális numerikus programvezérlésű esztergagépek szériagyártását kezdték meg Odesz- szában. az első sorozat már el is készült. A bonyolult szerszámgépek tulajdonképpen kombinált berendezések, melyek tíz különböző művelet elvégzésére alkalmasak. A műveleteket és elvégzésük sorrendjét a gépbe lyukszalag segítségével betáplálható program határozza meg. Az új berendezés megbízhatósága jóval meghaladja a hagyományos konstrukciókét. súlya pedig mintegy 10 százalékkal kevesebb. A numerikus programvezérlésű szerszámgépek gyártása egyike a szovjet gépipar kiemelt feladatainak. A 10. ötéves tervben mintegy 60 százalékban fel fogják újítani á programvezérlésű berendezések gyártási nomenklatúráját. ^ Szovjet szakemberek kifejlesztettek egy olyan univerzális gépet, melynek segítségével bármilyen féltonnánál kisebb súlyú darabáru tehergépkocsiba emelhető. A szerkezetet közvetlenül a karosszériára kell felerősíteni, s segítségével a teljes rakodófelületen több szint magasságban fel le- : hét rakni az árut. Az ú1 típusú emelővel ellátott gépkocsik alkalmazása 20 százalékkal csökkenti a szállítás önköltségét. (BUDA- PRESS— AFN)
