Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-28 / 306. szám

Szociálpolitikánk újabb eredménye Januártól Bács-Kiskun me­gyében is több ezer idős em­ber kerül kedvezőbb szociális helyzetbe, leli ülésszakán az országgyűlés ugyanis úgy har tározott, honn « .^'-i törvény alapjait a jovo ev ele­jétől a -.zal'szövetkezeti tagok társadalombizWí»ta*t euatása a termelőszövetkezeti gazdákéval azonos szintű les*. Való igaz, amit parlamenti felszólalóvá ban ezzel kapcso­latban V in. . : , ország- gyűlési i-ty^iselönk mondott, hogy az intézkedésnek foko­zott jelentősége van Bács-Kis­kun megyében, ahol az ország­ban a legtöbb, vagyis 38 szak- szövetkezet működik, s a mint­egy huszonötezer tagja között igen sok az idős ember. Az 1975. évi 11. törvény ugyan egységesen szabályozza a szocialista társadalom mun­kájában részt vevők és hoz­zátartozóik társadalom biztosí­tási ellátását, a járadékra, va­lamint a gyermekgondozási se­gélyre való jogosultság szem­pontjából eddig nem volt azo­nos a termelőszövetkezeti, il­letve a szakszövetkezeti tagok helyzete. A feltétel megegye­zett abban, hogy öregségi já­radékot csak azok a termelő­szövetkezeti gazdák és szak­szövetkezeti tagok kaphattak, akik a hetvenedik, illetve nők­nél a hatvanötödik életévüket betöltötték, legalább három év óta szövetkezeti, szakszövetke­zeti tagok, de a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idejük nincs meg, s nem részesülnek rendszeres szociális járadék­ban. A fentiek mellett a szakszö­vetkezetek tagjainak járulékot is kellett fizetnie ahhoz, hogy öregségi, munkaképtelenségi, vagy özvegyi járadékot kap­hassanak. De elestek ettől a kedvezménytől, ha az egy év­re megállapított jövedelem- adójuk a négyezer forintot meghaladta. A különbség lé­nyege tehát az, hogy a szak- szövetkezetekben dolgozó idős emberek eddig megvásárolták a járadékukat. Január 1-től nem lesz szük­ség erre, s leegyszerűsödik a korábban igen bonyolult ügy­intézés is. A jövő évi költségvetési tör­vénytervezet készítői az idős emberek mellett a szakszövet­kezetekben dolgozó fiatal anyákra is gondoltak. A kép­viselők a téli ülésszakon egyet­értettek a javaslattal, misze­rint január elsejétől ők is kap­janak gyermekgondozási se­gélyt. E két jelentős intézkedés nyomán januártól az ország valamennyi lakosa teljesen azonos, egyenlő társadalombiz­tosításban részesül — szociál­politikánk újabb eredménye­ként. T. L. Az új szőlőfajták műhelye Kutatás huszonkét témakörben Mathiász János és Kocsis Pál munkássága nyo­mán világszerte ismert hely a Kecskemét melletti Katonatelep. Itt van a csemegeszőlő fajták előál­lításának hazai központja. Miklóstelep a téltűrő, a nagy termést adó fehér- és vörösborszőlő nemesí­tésében jár. az élen. Több új fajtát állítottak elő, amelyek beváltak a nagyüzemekben. Lakitelek egyéb feladatok mellett a szaporítóanyag-termelés helye az alföldi borvidéken. Az ötödik ötéves tervben változatlanul az Alföld szőlőtermesztésének korszerűsítésén fáradoznak a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kecskeméti állomásának munkatársai. Az intézet három tele­pén a szőlőnemesítés, -termesztés és a borászat 22 témakörében végeznek kutató munkát a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium által összehan­golt program alapján. Az állomás tevékenysége Bács-Kiskun mellett Csongrád. Pest, Szolnok megyére is kiterjed. Szer­ződésbe foglalt szaktanácsadást nyújtanak a kecs­keméti állomás munkatársai öt állami gazdaság­nak, számos termelőszövetkezetnek, és bérmenles szakmai tanácsot más szőlőtermesztő gazdaságok­nak. borászati üzemeknek, sőt egyéni érdeklődők­nek is. Többszáz hazai látogató keresi fel évente az in­tézetet, hogy közvetlenül érdeklődjön a három te­lepen folytatott tudományos munka eredményei iránt. Az állomás szakmai tanácskozások, előadá­sok alkalmával, valamint tudományos dolgozatok­ban és szakcikkekben ismerteti a kísérleti ered­Növekvő szállítási feladatok Ünnepélyesen megnyitották a XII. téli úttörőolimpiát A karácsony kereskedelmi mérlege Bőséges volt az áruellátás - Rekordforgalom az üzletekben Hagyományos témánk az ünnepek után, hogy a kereskede­lem felkészültségét értékeljük; s nemcsak azért, hogy mi volt kapható, mi nem, örültünk, vagy bosszankodtunk, hanem azért is, mert a tapasztalatok a karácsony utáni napokra is érvényesek. Következik a másik ünnep: elbúcsúztatjuk az 1976-os esztendőt. Boros Tibor, a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat igazgatóhelyettese ar­ról tájékoztatott, hogy az elmúlt esztendőben az ünnepek előtti há­rom nap összforgalma 16 millió forint volt, az idén már 18 millió forint. Húszezer karácsonyfát árultak, amelyből 16 ezer fo­gyott el: az 500 mázsa szaloncu­kor kevésnek bizonyult, ugyanis előfordult, hogy az ünnepek előtt több nagy forgalmú üzletben már nem lehetett kapni. Kiemelte, hogy a déligyümöl­csökből folyamatos volt a szállí­tás. Három nap alatt mintegy 250 mázsa narancsot, 400 karton da­tolyát, 350 karton banánt adtak el. Különböző borokat, pezsgőket, és üdítő italokat korlátlan meny- nyiségben kínáltak, s meglepetés volt a Deit nevezetű kalória­szegény üdítőital, amelyből 6 ezer üveggel fogyott. A gyenge termés miatt hiánycikk volt a mák, vi­szont volt elég dióbél. Gesztenye- masszából 50 mázsát vásároltak az ünnepekre boltjainkból, s szin­te fantasztikusnak tűnő meny- nyiségű tejszínhab is elkelt. (Csak a kecskeméti tejbárban 10 hekto­litert mértek ki.) A kocsonyahú­sokra sem lehetett az idén pa­nasz, mert volt elég köröm és fej, s ugyanez mondható el a kávé és más édesárukról. Domokos Gábor, a kecskeméti Alföld Áruház áruforgalmi veze­tője arról tájékoztatott, hogy a három napi forgalmuk 5 millió 270 ezer forinttal zárult. Csak játékárukból 400 ezer forint érté­kűt adtak el, különböző kultúr- cikkekből pedig 820 ezer forint volt a forgalom, s ezen belül 70 ezer forintért könyvet és hang­lemezeket vásároltak. A műszaki cikkeket árusító osztály három napi forgalmát 980 ezer forinttal zárta. A kecskeméti és kiskunfélegy­házi Centrum Áruházakban együttesen 3,7 millió forint volt a forgalom — tájékoztatott dr. Weither Dánielné igazgató —, s ez mintegy fele arányban külön­böző ajándékozási cikkek vásár­lásából tevődött össze. Cs. K. Eredmények és tervek a könnyűiparban Keserű Jánosné miniszter a könnyűipar 1976. évi eredményei­ről és további terveiről nyilat­kozott az MTI munkatársának. — A tervidőszak első évének mérlegét megvonva elöljáróban meg kell jegyeznem: már az ágazati és a vállalati középtávú tervek elkészítésének idején vilá­gosan láttuk, hogy több újszerű, az eddiginél nehezebb feladat vár ránk. Ezt figyelembe véve az 1976. évi eredményeket a körül­ményekhez képest megfelelőnek tekintjük. Az élőmunka termelé­kenysége 5 százalékkal növeke­dett; ez tette lehetővé, hogy az ágazat termelése bár a terve­zettnél kisebb mértékben, de mégis 3—3,5 százalékkal nőtt. Keserű Jánosné miniszter nyilatkozata — Kedvező, hogy ez a kisebb mértékű növekedés nem hatott ki a belföldi ellátásra. Igaz ugyan, hogy a kereslet a vártnál mérsékeltebb volt, de ez koránt­sem kisebbítette ágazatunk fele­lősségét a lakosság ellátásában. Tudatában voltak ennek a válla­latok és a szövetkezetek is, ame­lyek kínálata az 1976-os évben tovább javult. A könnyűipari ter­melés és szolgáltatás egészében véve jobban igazodott az élet- színvonal általános emelkedéséből és az életmód változásaiból követ­kező újszerű igényekhez. A gyár­tási ágak és vállalatok többségének felkészültségét, adottságait, vala­mint az üzletek kínálatát össze­gezve azonban meggyőződésem, hogy a jelenleginél is jobb kí­nálattal magasabb forgalmat ér­hetett volna el a belkereskede­lem. — 1976-ban a könnyűipar ösz- szességében mintegy 110 milliárd forint értékű terméket állított elő, s a hazai lakosság ellátása mellett a rubel elszámolású szál­lítások értéke több mint 12 mil­liárd forintot, a dollár elszámolá- súaké pedig 10,6 milliárd forin­tot tesznek ki. — A könnyűipar nagy erőfeszí­téseket tett a nem rubel elszá­(Folytatás a 2. oldalon) Az év utolsó hónapjai mindig nagy felada­tok elé állítják a szállítással foglalkozó vál­lalatokat. A mezőgazdaságból elszállítandó árutömeg mellett ilyenkor növekszik meg ugrásszerűen a kiskereskedelmi forgalom is, s rendszerint év végére marad sok sürgős ex­porttétel útnak indítása. A kecskeméti vasúti góc szállítási teljesít­ményéről és további feladatairól Lőrinez Antal, a nagyállomás állomásfőnöke tájé­koztatott bennünket. — Naponta 1000—1200 vagon fogadásáról, illetve útnak indítá­sáról kell gondoskodnunk a kecs­keméti pályaudvarokon. A forga­lom valamivel nagyobb az átla­gosnál, az idei év vége azonban nem hozott olyan kiemelkedő csúcsot, mint a korábbiak. A fu- varoztatási igény egyenletesen nö­vekedett. Valamennyi feladásra szánt árut el tudtuk szállítani a körzetből és nem léptük túl a ko­csifordulóra fordítható háromna­pos határidőt sem. Ennyi idő után ugyanis az újabb rakománnyal kell elindítani az állomásra ra- kottan érkezett vagonokat. Zavartalan a vasúti szállítás az év utolsó hetében is. Vagonforgal­munk lehetővé teszi, hogy minden fuvaroztató megrendelését telje­síteni tudjuk. Külön figyelmet fordítunk az exportszállítmányok gyors és pontos útnak indítására. Egész évben állandó, jó kapcso­latban voltunk a vállalatokkal, ez tette és teszi lehetővé a folya­matos áruszállítást. Természetesen nemcsak az itt feladott szállítmányokról gondos­kodunk. Az év utolsó hónapjá­ban naponta 50—60 vagon keres­kedelmi áru érkezett a megye- székhelyre, és sok a sürgős ex­portszállítmány. E, hónapban ösz­© A vasúton érkező áruk egyre nagyobb részét a Volán Vál­lalat teher­gépkocsijai viszik házhoz. Felvételünk a kecskeméti nagyállomáson készült. szesen 600—700 vagont indítunk útnak külföldre a kecskeméti ál­lomásokról, nagyrészt élelmisze­rekkel. mélyhűtött baromfival, konzervekkel. almával és gabo­nával megrakva. A megyei Volán vállalat utol­só negyedévi munkájáról Kovács Ferenc forgalmi igazgatóhelyet­testől érdeklődtünk. — A vártnál kisebb mezőgaz­dasági termés ellenére jelentősen nőtt a vállalat szállítási teljesít­ménye. Építési és útépítési anya­gokat az év utolsó heteiben is jelentős mennyiségben fuvaro­zunk. A cukorrépa szállítását ok­tóberben kezdtük meg és vár­hatóan január 10-én fejezzük be. ' Jelenleg is 54 teherkocsink — köztük harminc pótkocsis — végzi ezt a feladatot. Az idén kapcsolódott be válla­latunk a nemzetközi szállításokba, pillanatnyilag is nyolc gépkocsink végez ilyen feladatot. Az év utol­só napjaira is vannak megrende­léseink a környező országokba irányuló szállításokra. A kereskedelmi vállalatok ré­szére állandóan 140—160 gépko­csink szállít árut. Ezt a munkát az év töEEi hónapjában is csak­nem ennyi járművel végezzük, most azonban a megszokottnál lé­nyegesen nagyobb volt a szállí­tott súly, jobb a járművek ki­használása. Negyedik negyedévi áruszállí­tási teljesítményünk várhatóan 14,5 százalékkal haladja meg a ta­valyi utolsó három hónapban végzettet. Zs. A. • A kutató intézet kecskeméti állomásának lakiteleki laboratóriu­mában ffirt- számlálást Héjjas Pálné. ményeket A kecskeméti állomás eddigi munkásságának eredményét ismerték el az országos szervek azzal, hogy 1977-től kezdve Kecskeméten folytatja tevé­kenységét a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet központja, amely eddig a fővárosban működött. Január elején megkezdődik az intézet költözése az ideiglenes épületekbe. Az V. ötéves terv végéig pedig a jelentőségének megfelelő helyhez jut a ha­zai szőlészeti és borászati kutatás központja Bács- Kiskun megyében. K. A. • Szili Gábor pincemester vörös­bor mintát vesz a kutató állomás pincészetében. (Méhes! Éva felvételei) két olimpikon és az asztalitenisz­versenyekre érkező Jónyer István világbajnok az úttörőolimpia ven­dégei lesznek. Felvonták az ötkarikás olimpiai lobogót, s kigyulladt az olimpiai láng. Megnyitották az útörőolim- piát. A versenyek kedden, decem­ber 28-án kezdődnek, s a döntők­re szerdán, december 29-én kerül sor. Képünk az ünnepélyes meg­nyitóról készült. Kecskeméten a Városi Sport- csarnokban hétfőn délután a ha­gyományos olimpiai külsőségek közt, ünnepélyesen megnyitották a XII. téli úttörőolimpia terem­számainak országos versenyét. A megnyitóra eljött Terhe De­zső, az MSZMP megyei bizottsá­gának titkára, Nemes Péter, az Országos Űttörő Szövetség titká­ra, dr. Major Imre, a Megyei Ta. nács V. B. elnökhelyettese, Ador­ján Mihály, a KISZ megyei bi­zottságának titkára, Bodor Jenő. a Megyei Tanács V. B. Művelődés- ügyi Osztályának vezetője, és Borszéki Lajos, a megyei sport- hivatal elnöke. Az ország 19 megyéjének és Budapest képviseletében felvonu­ló 300 sportoló élén két igazi olimpikon, az olimpiai bronzér­mes Réczi László és Kiss Endre válogatott cs Igáncsozó haladt. A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA • XXXI. évf. 308. szám Ara: 90 fillér 1976. december 28. kedd

Next

/
Thumbnails
Contents