Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-25 / 305. szám
8 • PETŐFI NÉPE • 1976. december 25. ZUGLÓ Élmunkás tér Bosnyák tér Mexikói út Hungária krt.ft W'Wj Vörösmarty tér .Kálvin tér 4sf& /Móricz Zs. ^kÖrtérÁ“ Nagyvárad tér [Könyves K. Ferencváros'^ rt KELENFÖLD ALBERTFALVA Budafok F Felszabadulás tér SZOLGÁL A XXL SZÁZAD EMBERÉNEK IS tJj metró-premier december 31-én Űjabb félmillió ember öröme? — Tény, hogy a budapesti metró északi-déli vonalának teljes kiépítése után a Határ út és az újpesti végállomás között várhatóan, egyiránybán naponta. 550 000 ember utazhat gyorsan és kényelmesen — jelzi a jövőt Homoki József, a Közlekedési és Metróépítő Vállalat vezér- igazgatója. A Deák tér és a Nagyvárad tér között már menetrendszerűen . suhannak a zöldeskék kocsik próbajárátai, utolsó gyakorlatait végzi a vonalszakasz kétezres új szolgálattevő hadserege. A hivatalos premier: néhány nap múlva, december 31-én! A Határ úti állomásé 1979, az újpesti István téri végállomás 1985-ben nyit. Újra csend, és tiszta levegő ? A messzenéző XX. századi ember, akit már egy-egy világűrutazás sem rendít meg, de aki még 'jócskán szenved a földivárosi forgalom zajától, bűzétől, idegtipró tülekedésétől, gyakorta és türelmetlenül faggatja a szakembereket: mi várható a, jövőtől? Nos, úgy látszik, még a fantázia is nehezen szakad el a hagyományos eszközöktől; 1830 óta, amióta vonát létezik, a prognosztika is a síneken maradt. Még sem lehetünk pesszimisták. Jót derülünk a száz évvel ezelőtti pesti riporter sirámain, amelyek a lovas kocsik, ló húzta „villamosok” korában vésztjóslóan riogatták a közhangulatot: há így megy tovább, 2000-ben oly magasan borítja a pest-budai utcákat a lótrágya, hogy teljesen megbénul a forgalom. Ezzel a veszéllyel már régen nem kell számolni. De van füst, van gáz, van csörömpölés, motordübörgés, tumultus. 2000-ben meg kell fulladnunk hát a gázban, benzingőzben vagy csak hangszigetelt bukósisakban sétálhatunk a pesti utcákon? Úgy tűnik, hogy a földalatti gyorsvasút megoldást hoz a ma és a belátható jövő számára. Hazai szakvélemények: — A metró napjaink és reálisan tervezhető jövőnk legkorszerűbb. legszínvonalasabb városi szállítási, utazási körülményeit nyújtja. — A nagyvárosi tömegközlekedés leghatékonyabb járművei a földalatti vonatai. Bécsben 1969 végén kezdték a metrót építeni. Rudolf Koller, a bécsi városi tanács építési igazgatója akár meg is esküszik a következőkre: — A földalatti lehetővé teszi a metropolisok nagy tumultusá• Az „észak—déli” Deák téri mélyállomásán a forgalombiztonsági berendezéseket szerelik. 9 Nem fantasztikus-tudományos regény illusztráció: a Deák téri csomópont rajza teljes kiépülése után. (MTI-fotó — KS.) ban milliók emberhez méltó együttélését, úgy hogy az ember ne* essék környezetének áldozatául, hanem személyiségként felelhessen meg feladatainak. Harkovval a hetvenes évek elején már a hatodik nagy szovjet várost modernizálták földalatti gyorsvasúttal. G. J. Golub- jev, á moszkvai városépítési tervező intézet csoportvezetője nagy tapasztalatok birtokában határozottan állítja: — A nagyvárosokban kiemelkedő szerepe van a metrónak, a leggyorsabb, a legnagyobb befogadóképességű és legmegbízha- : több közlekedési eszköznek. A földalatti suhanó vonatfű- zérei nem csak gyorsak, biztonságosak, kényelmesek, hanem a felszínt meg is szabadíthatják az autóbuszok, villamosok zajától, bűzétől, ha a korszerű közlekedésszervezés eltereli ezeket a városok utcáibóL Idilli jövő! Újra álmodozva, zavartalanul bolyonghatunk a tiszta és csendes utcákon a milliós városok• Mini mozgólépcső visz az aluljáróból a mélyállomásra és vissza. oan is, nem falja a dübörgő rohanás atz idegeinket, nem gyötri szívünket az infarktus határáig. A földalatti gyorsvasút rohamosan hódít ä világban. Robbanóan növekvő utasforgalom 1927. március 23-án. kedden reggel 6 óra és este 10 óra között a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésénél 3 790 áthaladó járművet számoltak meg. Ezek java része kerékpár volt, így az utazók száma a tízezret sem érte 1942. május 19-én, ugyanezen a helyen egy nap alatt 13 005 jármű fordult meg, mintegy 30 ezer emberrel. 1973-ban a Blaha Lujza térre egyetlen napon autóbusszal 51 432 ember, villamossal 84 058 ember érkezett és a metróra az állomáson 135 490 ember szállt fel. Ez 270 980 ember! Több mint egy negyedmillió! Budapest egyetlen forgalmi pontján, egyetlen nap alatt! Pontosabban, reggeltől estig. Az 1973-as tények nemcsak a forgalom robbanásszerű növekedéséről harsognak, hanem azt is jelzik már, hogy a terhek-terhét egyre inkább a metró veszi át. Úgyhogy a metrón utazók juthatnak el a leggyorsabban, a legkényelmesebben, a 'legnyu- godtabban a céljukhoz. Tökéletesen érthető tehát, hogy a szakmai előretekintés a XXI. századra is népszerűséget jósol a földalatti gyorsvasútnak. Érthető,, hogy a budapesti metróhálózat . kiépítése, amely ugyan 1950-ben kezdődött, de 1953-ban a gazdasági nehézségek METRO----Kelet-nyugati vonal És zak-déli vonal: elkészült szakasz épüli szakasz ÚJPEST látván tér Újpalota P RÓZSADOMB Moszkva tér Örs vezér tér KŐBÁNYA Tervezett Dél-Buda— Újpalota vonal oooo Milleniumi földalatti vasút A budapesti metró térképe ma, holnap és holnapután. (TERRA—KS) miatt törést 'szenvedett, 1963- bah újúM erővel, bár a szerény gazdasági lehetőségek megszabta! mérsékelt tempóval folytatódott. Az 1970-ben üzembe helyezett első vonalszakasz néhány hónapos forgalmi tapasztalatai megerősítették: nem lehet késlekedni! A tömegközlekedés súlyos problémáit — beleértve a fővárosba érkező, rajta áthaladó országos, külföldi emberáradat mozgását is — csak a metróhálózat kiépítésével lehet megoldani, ahogyan azt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által kidolgozott, a kormány Gazdasági Bizottsága által jóváhagyott koncepció tartalmazza. Az egész ország kincse A terv három vonalon rendelte el az építést: a kelet-nyugati, az észak-déli és a dél-budai szakaszon. Az Örs vezér tértől a Déli pályaudvarig és vissza, tehát a kelet-nyugati, több kilométeres alagutakban már zavartalanul robognak a szerelvények. Az észak-déli vonal első szakaszát, amely a Deák tértől a Nagy-várad térig fut, most Szil-, veszterkor veszik birtokukba az utasok. A teljes út Kispesttől vezet az újpesti végállomásig 19 megállóhelyen át, 15 kilométeres távon: Határ út. Pöttyös út, Ecseri út, Könyves Kálmán körút, Nagyvárad tér, Klinikák, Ferenc körút, Kálvin tér, Felszabadulás tér^ Deák tér, Arany János utcai, Marx tér, Élmunkás tér, Dózsa György út, Árpád híd, Forgách utca, Meder utca, Újpest vasúti megálló. Újpest végállomás. A dél-budai vonal a Kálvin tértől indulva szeli át a Móricz Zsdgmond körteret és visz el egészen Budafokig — ez az 1985-ig megvalósuló program, de a vonal északi irányú továbbépítését is tervezik, feltehetően Újpalota végállomással. Éhnek a három vonalnak a megépítése, forgalomba állítása a mi századunk gondja, terve és öröme. A metró nemcsak hétköznap népszerű. A budapestiek és a messzibb tájakról érkezők vasárnapokon ünnepnapokon úgy keresik fel csillogó - állomásait, kedves kék vonatait, mint élményt nyújtó látványosságot. A metró milliók öröme, az egész ország kincse. Nem tűnik szerénytelenségnek, amikor Homoki vezérigazgató a kiterített térképen nyugtatva kezeit, ezt állítja: — A metró szükségessége egyre nyilvánvalóbbá válik. Tovább kell tehát keresni az építés meggyorsításának módozaitait. A metróval nagy szolgálatot teszünk a XXI, század emberének is. s. r. Mézeskalácsos A szegények ünnepi süteménye volt hajdanán a mézeskalács. Búcsúkon, vásárokon a legnagyobb örömet okozó ajándék; pláne, ha a szívet tükör is díszítette. Vallomás: nőknek a szívalakú, legényeknek meg a huszár. A régesrégi minták megőrizték egy-egy közösség évszázadok alatt kialakított, természetet másoló motívumait. A mesterség rekvizítumai a más-más méretű, kovácsoltvas pántokkal megerősített ládák is. Némelyik még szippantott a negyvennyolcas szabadságharc puskaporos levegőjéből. Láda nélkül, a vásárokon — mondják —, nem mézeskalácsos a mézeskalácsos. o □ □ Amikor Kirschner András Kalocsán ráállt, hogy mézeskalácskészítő legyen, éppen hét mestert lehetett összeszámlálni a vármegyében; ami azért nem jelentett csodát, mert akkor még 1913-at írtak. Az igazság az, hogy Kirschner András se akart igazán tésztákkal bíbelődni. Inkább ahhoz húzott a szíve, hogy a hentes és mészáros szakma fortélyait lesse el, mivel apja hentes volt. Csak hogy: két bátyja már az atyai mesterség ösvényére lépett, s harmadikként inaskodni ugyanabban a szakmában és családban igen méltánytalan lett volna. No. így is a famíliában maradt Kirschner András tanoncidejét letölteni, mert nagynéniéhez szegődött. A mester, Ribári János előbb olyan munkákkal bízta meg, amelyek nem nevezhetők a mesterség csúcsfeladatainak. Vasmozsárban süvegcukrot porított; majd négyfelé szitálta: nagypréz- li, kisprézli, porcukor és finomcukor hullt alá — az utóbbi példának okáért a dobszitán. □ □ □ Négyévi inaskodás után Pestre utazott, ahol is a mézeskalácskészítést éppúgy gyakorolta, mint a gyertyaöntést. Orvostanhallgató bátyjával élt együtt, s mikor az első hó leesett — akkoriban már november elején kiszakadtak a felhők, nem úgy mint mostanság — egy, a Duna jegén tett korcsolyázás után úgy megfázott,- hogy egy álló évig nyomta az ágyat. Szerencse, hogy bele W ■ ■ A mézescsóknak is ládában a helye, ha kihűl. Jobbra: Megsült-e már a kalács? halt a kezelésbe — máa bajjal gyógyították; Egy év elteltével ismét Kalocsán kötött ki, a apjánál beleMa már bádogból készülnek a minták. tanult a hentes-mészáros ’„szak- tudományokba” is. Kitelt itt is egy év, visszakerült Ribári Jánoshoz, akinél bár fizetést nem kapott, de kosztot, kvártélyt, gúnyát igen. Vásárokon árulta a portékát. □ □ □ A második világháborúból szerencsésen visszaérkezvén egypár évig még fuvaros is volt Kir- schner András, aztán 1954-ben visszakapta az ipart. Előbb á Vajas soron, majd á Rákóczi úton, végül pedig az I. István utcai műhelyben formázta — és formázza ma is a mézeskalácsokat. Hosszú volt az út. Nehéz.Kevesek értik- igazán a készítés mikéntjét, kevesen tudják a titkot: a mézek között nem is kicsi ízbélí különbségek vannak. A régi. szaktekintélyek példának okáért a tarlókon összegyűjtött mézre esküsznek, illetve csak esküdnének, mert manapság virágmézzel kénytelenek beérni. A tésztába a mézet forrón kell bekeverni, amikor még nyúlós. A recept továbbá liszt, cukor; „szalagálé”, tojás, dió, fahéj; szegfűszeg felhasználását írja elő. A mézeskalács kétfajta tésztából készül: mézesből és cukrosból. A összevegyítésnek este kell megtörténnie, minthogy mennél tovább áll, annál jobb. De az sem mindegy, hogy mi módon esik meg a, keverés. A mesterek ragaszkodnak ahhoz, hogy asztallapon ügyeskedjék össze a masszát s miután csomómentesre gyúrták, vájdlingban kavarják tovább. A forma, amelyben a kelt tészta elnyeri alakját, ma már többnyire bádogból készül. A kemence azonban még a rég?. Ee- fűtés után másfél órával éri el a legmegfelelőbb hőfokot, s nyolc perc szükségeltetik a tészta halványbarnára süléséhez. □ □ □ Furcsa sors adatik meg a mé- zeskalácsosoknak, akikből ma már tucatnyit se lelni Magyar- országon. A haza legidősebb, őszöreg mesterét villamos ütötte el. A Kirschner családban az atya kilencvenhárom éves korában hányt el. Így aztán semmi sze- möldökrángást nem okoz, hogy a századdal pont egyidős fia arra kér, ha netán harminc év múlva ismét. Kalocsán járnék, keressem fel. s kacsint, mosolyogva. Százhat éves lesz akkor, — kívánjuk — elhatározás kérdése legyen az egész... Bács-Kiskun megyében Kirschner Andráson kívül még egy — kiskunfélegyházi — mézeska- lácsosról tudnak, és senki sem biztat azzal, hogy ő is erre áldozná életét. Kirschner András is csak szomorúan néz maga elé. — Egy inast szabadítottam félj de az se csinálja. Nem akarja ma már ezt a mesterséget senki. Volt egypár gyerek, aki jelentkezett. Vittem magammal őket vá- sárokba, hadd szokják a sorsot. Mégse lettek kalácsosok. Gépészek meg traktoristák lették. Simogatja Kirschner András megenyhülő tekintetével a ládában pihenő mézeskalácsokat, s még mintha valami mosoly és tanyát ütne az arcán. — A mézeskalács, az kicsiben maga az élet. Mindig csinálni kell és soha nincs kész. Ballal József
