Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-24 / 304. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1976. december 84. ILYEN OPERETT KELL ?... A Gül Baba a kecskeméti színházban 9 Jelenet az első felvonásból. Géczy József. Nedelkovics Antal. I.akky József, Horváth József és Juhász Tibor. Akinek netán kételye lenne az iránt, hogy a nagyközönség igényli az operettet, üljön be a kecskeméti Katona József Színház Gül Baba előadására, Ott tapasztalni fogja, hogy Gábor diák édes-bús története átütő sikert arait. A bemutatót követő vastaps minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy Huszka Jenő dallamai ma is megmozgatják az idősebb és a fiatalabb nemzedék szívét. A közönség lelkes rokon- szenv tüntetésének a leeresztett vasfüggöny sem vetett véget, s a nézők ailig-alig tudtak elszakadni a „kedves hősöktől”, a zord Ali basától, a jóságos Gül Babától, a szépséges Leilátói, a vidám Mujkótól és a többiektől. Semmi kétség tehát, az operett kell. szükség van rá. A Huszka Jenő zenés darabját kísérő lelkes ünneplés nemcsak az előadásnak szólt, hanem azt a tényt is tükrözte, hogy a kecskeméti színház ezt megelőző négy prózai produkciója bizony kiéheztette az embereket egy „jó kis kikapcsolódásra”. Az elismerés teljes volt, a nézők az elmúlt bemutatókon összesen nem tapsoltak annyit és oly lelkesedéssel, mint a Gül Baba előadásán. Mert próbálkozhat, kísérletezhet a társulat klasszikusokkal és modernekkel, vígjátékkal, vagy tragédiával, uz operett az operett, és nem is pótolhatja semmi. Így Igaz. A prózai darabokban fellépő színészek sikere nem hasonlítható u zenés-táncos produkciók szereplőinek elismeréséhez. Másként szólva: míg amazzal meg lehet bukni, ezzel szinte sohasem. □ □ □ Azokban a városokban, amelyekben egyetlen társulat él és dolgozik, ma operettet is kell játszani — ezt a tényt minden vidéki színházigazgató Jól tudja. Saját létalapjától fosztaná meg az az együttes magát, amely megpróbálná kiiktatni a zenés-táncos darabokat műsortervéből. A színház ugyanis nem üzenhet hadat a közönségnek. Legfeljebb nevelheti. Hosszú távon. Változatos eszközökkel —, és sohasem feledkezve meg az emberek jogos igényéről a Szórakozásra. A szórakozás milyensége pedig a műveltség egyik mércéje, illetve következménye. Ezért az új mondanivaló, stílus, kifejezési formák megvalósításán fáradozó együtteseknek bizonyos nevelési feladatokat is Vállalniuk kell. Lépésről lépésre kell megismertetniük a közönséggel azt, hogy a csillogó üveggyöngynél szebb és értékesebb az alig fén.veskedő féldrágakő is, és jó színházi közérzetet nemcsák a vurstli har- sánysága okozhat. De addig, nmíg mindezt az emberek nemcsak megértik, hanem át is érzik és élik, addig évek, évtizedek telhetnek el —, attól függően, milyen hatásos, mennyire eredményes — ne mondjuk: didaktikus — a közönség ízlésének formálása, □ □ □ A kecskeméti társulat az utóbbi években jőszei'ivei sikeresen söpörte ki színpadáról az üres formalizmust, az erőtlen közép- szerűséget, a színházi unalomkeltés sok kényelmes, gondolat tálán rendezői és színészi frázisát, s évadról évadra mondnaivalóban és kifejezési eszközökben egyaránt gazdag előadásokkal lepte meg a magyar színházi világot. Az említésre méltó produkciók többségükben prózai darabok voltak. A bemutatott operettek viszont, egyetlen kivétellel, egy hajszálnyival sem igényesebbek, mívesebbek, mint évtizedekkel ezelőtt. Azaz éppen abban a műfajban, amely a közönség egy széles rétegével tart szoros kapcsolatot, az együttes minthu lemondott volna a kezdeményezésről. Márpedig, ha u társulat lemond arról, hogy u „könnyű műfaj” kedvelőit Is megpróbálja korszerűbb ízléssel bemutatott darabokkal jó irányban befolyásolni, a közönség legnagyobb számú táborának szemléletét hagyja változatlanul. Ez pedig a színház általános törekvéseivel áll szemben. A Gül Baba bemutatóját tehát csupán abból a szempontból érdemes a kritika mérlegére tenni, hogy a 'rendezés mennyire igyekezett a műfaj által meghatározott lehetőségek határain belül gátat vetni az elcsépelt, giccses sablonok túlburjánzásának, s helyükre valami igényesebbet, vagy netán korszerűbbet állítani. Erre azonban nem sok jel mutatott. Az ötlettelen, ám felcico- mázott díszlettér, a jelmezek ka- valkádja és összevisszasága, a táncok stílustalansága, mindmind a „tradicionális” operett- felfogásra utalt. Angyal Mária rendezése nem lépte túl azt a szándékot, hogy u prózai és a zenés betétek, táncok hagyományos kellékeinek gépezete akadálytalanul gördüljön előre a függöny végső összecsukódásáig. □ □ □ A szereplők többségére is ugyanezen törekvés volt jellemző: érjünk el sikert a legkézenfekvőbb eszközökkel. A jóhangú Géczy József Gábor diákja és Símnr Ottó Gíil Baba alakítása említésre méltóak voltak. Lakky József Mujkó szerepében. Juhász Tibor pedig AH basaként teremtett hangulatos pillanatokat az előadásban. A primadonna, Simon Éva operettbéli adottságai és talán kedve ellenére alakítálfa “ LeTlát, a szerelmes török leányt. Gyólay Viktória pedig Sára asszonyként vett részt a cselekmény színesí9 A rózsák atyja; a jóságos Gül Baba leányával, a szépséges Lel- Iával. Simor Ottó és Simon Éva. tésében. Zülfikár főeunuch szerepét Budai László, Buda városának bíróját Mezey Lajos, a bór- tönőr epizódfiguráját Jánoky Sándor, a szpáhlét pedig Horváth József játszotta. Balogh Rózsa és Jablonkay Mária egy-egy köny- nyüvérű háremhölgyet alakított. "ä - díszleteket Makai < Péter, a jelmezeket Poós flva tervezte, a koreográfus VeÖres Boldizsár volt. Pavlovits Miklós A MINISZTERTANÁCS MEGTÁRGYALTA Tej és hús 210 VAGON BÚZA TERVEN FELÜL Elégedettek a Keleti Fény TSZ vezetői Bács-Kiskun megye Csongrád- dal határos részének területileg is legjelentősebb termelőszövetkezete a pálmonostori Keleti Fény. A gazdaság központjában — akárcsak másfelé — javában dolgoznak az idei termelési rész- eredmények értékelésén, összesítésén, vagyis a mérlegen. Kuriózumszámba menő dolgokat nem tudtunk meg ottjártunkkor Szűcs Jánostól. Ám az elnökhelyettes nyugodt, bizakodó, már- már dicsekvő szavai — őszintén szólva — kissé szokatlanul hangzottak egy ilyen mostoha, sok keserűséget hozzó esztendő után. — 7400 hektárrá terjed ki a közös művelés, ebből 2000 hektáron vetettünk búzát. Tavasszal 540 vagonnyi termést jósoltunk, illetve... szóval ennyit vártunk is. Hétszázötven vagon lett, ami a téesz történetében — a kedvezőtlen természeti adottságokat tekintve — egyedülállóan bőséges betakarítás. Egy hektárról átlagban 42 mázsát arattunk le. A kukoricán viszont sajnos, sehogy sem lehetett segíteni: mintegy 150 vagon lett a veszteségünk. Egy kicsit büszkék vagyunk még a dohány hozamokra: az aszálykár ellenére 80 hektárról 1200 mázsa elismerten jó minőségű pálmonostori fajtát szedtünk le, és hazai viszonylatban ezzel is előkelő helyet vívtunk ki. Az állattenyésztési ágazat — szarvas- martia, juh és hal — 3,5 millió íorir többlettel, 26,3 milliós bevétellel zárja az évet, van tehát okunk bizonyos szolid elégedettségre. Pláne, ha figyelembe vesz- szüfc, hogy keveseknek sikerült a központilag előírt 3—4 százalékos fejlődést megvalósítani. A szövetkezet az idén 4 millió forintért vásárolt nagy teljesítményű gépeket, többek között: egy Rába-Steigert, két SZK— 5-ös kombájnt, két IFA-teher- autót és egy személyszállító RO- BUR-buazt. Két. össtzesen ötszáz férőhelyes istállóval Ls gyarapodtak, ezekben helyezik majd el 9 Szűcs János: — Van tehát okunk bizonyos elégedettségre. azokat a tbc-mentes borjakat, melyek alz 1500-as szarvasmarhaállomány lecserélésének alapját képezik. A szegedi út melletti központi major közelében egyébként a napokban 380 vagon befogadóképességű Szemestermény-tárolót adtak át, immár véglegesen. A tároló egy fokozatosan kialakuló komplett telep részei, ahol 1975 nyarától másik, hasonló teljesítményű magtár, ez év júliusától pedig négy-négy és fél millióért szállító épült. Az ötödik ötéves tervidőszakban készül még itt egy új takarmánykeverő három-, egy forrólevegős, lucernaszárító pedig négy-négy és fél millilóért éa természetesen tovább bővítik a tárolóteret is. S ha már a közeljövő beruházásainál tartunk, említsük meg, hogy a jelenlegi olajfűtésről hamarosan gáztüzelésre térnek át, amit a mintegy 200 méterre húzódó országos távvezeték tesz lehetővé. Az új magtár építését augusztus 7-én kezdte meg af téesz 30 fős brigádja, s míg a tavalyira 3,5 millió forintot költöttek, addig ez önköltségi áron 2,5 millióba került. K. F. A Minisztertanács legutóbbi ülésén jelentést hallgatott meg a hazai szarvasmarha-tenyésztés helyzetéről, majd határozatot hozott a fejlesztés ösztönzéséről. A most hozott határozat több szempontból újszerűén közelíti meg a kérdést és tartós eredménnyel biztat. Erőteljesen hangsúlyozza. hogy a szarvasmarhatenyésztésben meg kell teremteni a termelési tényezők összhangját. Nagyon lényeges a takarmányozás javítása. Ennek érdekében jobban kell bánnunk rét- és legelőterületeinkkel, nagyobb figyelmet fordítanunk a tömegta- karmány-termesztésre. a veszteségek csökkentésére és a mellék- termékek felhasználására. A határozat előírja, hogy fokozottabban kell ellátni a mezőgazdaságot a takarmánytermesztéshez szükséges gépekkel. Fel kell futtatni a hazai gyártását, erőteljesen támaszkodni a szocialista piacra, de a szükséges gépeket akkor is be kell szerezni, ha azok csak dollárért kaphatók. Az állam a takarmánytermesztés gépeihez 50 százalékos dotációt — vissza nem térítendő támogatást — biztosít. Továbbra is ösztönzik a férőhelyek létesítését, de új módon. Az állami dotációt a jövőben nem a bekerülési érték százalékában határozzák meg. hanem fix összegben. Eszerint az a gazdaság. amelyek szakosított telepet épít, vagy meglevőt bővít, az pályázat útján férőhelyként 32 ezer forint támogatást kaphat. A tehénlétszám növeléséhez eddig biztosított darabonként 15— 25 ezer forintos forgóalap-kiegészítést nem a beállítást követő évben, hanem csak a harmadik évben kaphatja meg a gazdaság. Addig kedvezményes forgóeszközhiteit vehet igénybe. Gyökeresen új módszerű az ártámogatás. A tej felvásárlási árát nem emelik. Ellenben az a gazság, amely jövőre több tejet szállít, mint az idén. az minden egy százaléknyi többlet után literenként 10 fillérrel többet kap a leszállított tej teljes mennyiségéért. Ez a többlet egészen 30 százalékig emelkedhet. Milyen hatást várhatunk ezektől az intézkedésektől? Ha gépeket valóban lehet kapni és elfogadható áron, akkor feltétlenül várhatjuk a szálas- és tömegta- karmány-termelés fellendülését, a veszteségek csökkenését. Itt ugyanis a fő ok eddig a gépek hiánya, vagy magas ára volt. Az építkezés fix összegű támogatása remélhetően lefékezni a „tehénpaloták” létrehozásának divatját. Ha ugyanis valaki 90 ezer forintból épít meg egy férőhelyet, az is csak 32 ezer forintot kap. Viszont, ha okosan kihozza 35 ezer forintból, akkor a gazdaságnak egy férőhely mindössze 3 ezer forintba kerül majd Ilyenről eddig még álmodni se lehetett. Végül hogyan alakul majd az úgynevezett „főkönyvelői tehenek” sors?? (Ezek a jószágok tejet már nem adnák, de nem merik kiselejtezni őket, mert az pénzügyi-hitelpolitikai hátrányokkal jár.) A helyzet látszólag nem változik, mert továbbra is az állomány növeléséhez kapcsolódnak a juttatások, az a bizonyos forgóeszközhitei és annak részbeni elengedése. Reméljük azonban. a főkönyvelők felfigyelnek a tejtöbblet utáni prémiumra. Ez ugyanis ákkor is jár. ha az állomány nem növekedett. Ha egy gazdaságban csupán annyit tesznek, hogy kiselejtezik a meddő jószágokat és helyükre beállítanak tejelő állatokat, akkor a leszállított tejmennyiségnek növekednie kell. A százalékonként 10 filléres prémium nem csupán a többlet, hanem — a jelzett mértékig — a teljes leszállított tej- mennyiség utón jár. A beállított tejelő tehenek vételára tehát csupán ebből az összegből rövid idő alatt megtérülhet. F. B. Pajtások! Ez !i a héten tudósítóink leveleiből közlünk összeállítást. Egyben Ismét felhívjuk figyelmeteket arra. hogy minden új tudósító jelentkezését szívesen vesszük. Tartalmas, gondosun fogalmazott levelet küldött az Úttörőéletnek Havasi Márta, a sollvudker- L úttörőcsapattól. A Munkácsi Mihály raj tudósítójaként a téli szünet hasznos eltöltésének terveiről ír. Rajuk valamennyi tagja (!) elfogadta azt a javaslatot, hogy az ünnepek előtt kiveszi részét a takarítás, sütés, főzés munkájából! Ezt annyira komolyan gondolják, hogy megkérik édesanyjukat, írja be zsebkönyvükbe: mit segített nekik gyermekük. Mártáék is nagyon várnak egy kiadós havazást, hogy szánkózhassanak, hóembert készíthessenek. Rendeznek vetélkedőt és zenés-táncos délutánt. A szünet idején nyitva lesz az úttörőkönyvtár is. És amire még feltétlenül sor kerül: egy jó nagy rátára a közeli erdőbe, ahova élelmet is visznek a hasznos madaraknak, apró állatoknak! * A soltvadkertiekhez hasonlóan, hasznosan akarják eltölteni a téli szünidőt a ballószögi úttörők is. Erről szól Varga Mária levele. Amint írja úgy tervezik, hogy a kisdobosokkal indulnak kirándulni, és felkeresik az uszodát. A többit az időjárástól teszik függővé. Szellemesen, kedvesen fogalmazta beszámolóját Fazekas Tünde, a .sárhalmi általános iskola csapatának tudósítója. „Ami. kor a legutóbbi foglalkozáson a téli szünetről beszélgettünk, több óhajtó mondat hangzott el, mint kijelentő! Bárcsuk hullana a hó, hogy egy jókora szánkózásra, hóember-építésre, hócsatára is teljen belőle! Ha az Idén Ilyen rövidre sikerült a ml „szabadságunk” úgy érezzük ezzel kárpótlást nyernénk. De ha nem lesz hó, sebaj, mi nem fogunk búslakodni! Az első héten szinte valamennyien elutazunk. illetve vendégeket várunk. Leírom Szóláth Rózsi nevét, mert ő az egész szünet idején felváltja édesanyját a konyhában! Szuromi Margit erre az Időre azt vállalta, hogy ő Intézi a napi bevásárolhat! A második héten több közös programot szervezünk. Sakkozunk, közösen nézünk műsorokat a televízióban és kipróbáljuk azokat a társasjátékokat, amelyek reméljük ott lesznek a fenyőfa alatt.” * A kiskunhalasi Jurinovits Miklós úttöróhóz is megrendezi az úttörök karácsonyát. Ugyanakkor megtekinthetik az érdeklődók azokat u rajzokat, amelyeket a kisdobosok készítettek: Mit hozott a Télapó — címmel. A sok ügyes munka között a látogatok nézzék meg figyelmesen Czok Ildikó, Balogh Judit és Szalma Izabella ötletes rajzát. • Ismét dicséret illeti a páhi csapatot: a kulturális seregszemléről ketten is küldtek beszámolót! Supka Eri a hetedikes pajtásokkal lépett fel — a bíráló bizottság úgy döntött, szerepelhetnek a járási bemutatón is. Fischer Ági gárdatitkár tudósításában ürömmel ír arról, hogy a járási sz.emlét is náluk, a művelődési házban rendezik meg. • Nagy örömet jelentett a Solt— Petőíi-telepi iskola kisdobosainak levele is. „Minden csütörtökön három órakor kisdobos foglalkozást tartunk. Ilyenkor beszéljük meg a kisdobosok kötelességeit és azt, hogy hamarosan mi is úttörők leszünk! Gondosan állítjuk ösz- sze a faliújságra szánt híradókat és készítünk műsort ünnepeinkre. A kicsinyeknek, akik még csak most készülnek a kisdobosavatásra, ajándékot készítettünk a Télupó ünnepre. Minden negyedikesnek van egy elsős párja, akit testvéreként tanít, ügyel rá. Mi a vörös nyakkendőt is olyan hűséggel akarjuk hordani, mint most a kéket” — szól a beszámoló. • A keceli úttörőcsapat Cábor Áron rajának sajtófelelőse Varga Erzsi ugyancsak kitett magáért 1 Hosszú, részletes beszámolójában a rajprogram megvalósításáról ir. Ügy döntöttek ugyanis, hogy először egy keceli költő müveiből állítanak össze műsort, azután egy megyénkben született író, majd egy országosan ismert költő bemutatása következik, Erzsi örömmel számol he az első progrum megvalósításáról. Meghívták Horváth Imre költőt, akinek a verse legutóbb a Nők Lapjában jelent meg. „Gyermekverseit könnyen tanultuk meg, és adtuk elő. Nagy megtiszteltetésnek éreztük, hogy Imre bácsi elfogadta meghívásunkat. jelen volt az ünnepélyes raj foglalkozáson iskolánk igazgatója, tanáraink, a többi rajok küldöttei és szüléink. Emlékezetes, megható, szép rajgyűlésünk volt! Valamennyien reméljük ilyen lesz a többi Is” — fejeződik be a levél. Pajtások! Sok karácsonyi, újévi képeslapotokat köszönjük — jól esett, hogy félév előtt ilyen "’•"esek voltatok. Ml is sok havat kívánunk nektek a téli szünetben, jó pihenést, felkészülést a következő félévre Selmecl Katalin 9 Páhin. a kulturális seregszemlén bemutatott jelenetek egyike. Négy falu helyett Egy 1990-ig szóló program keretében az Orosz Szocialista Szovjet Köztársaság területének északi részén található falvakat szociális, gazdasági szempontból gyökeresen átalakítják. Ezen a vidéken lakik a Szovjetunió lakosságának egynegyede. Itt összpontosul az ipar fele — a 15 legnagyobb szovjet köztársaságot tekintve — de itt található a szántóföldek egyhetede és Itt termelik a mezőgazdasági termények egytlzedét is. A program megvalósításához 1976 és 1980 között 35 milliárd rubelt irányzott elő az állam. Különösen nagy gondot fordítanak a mezőgazdaság Intenzív fejlődését elősegítő beruházásokra: az öntözéses gazdálkodásra, a termelés szakosítására és koncentrációjára, gépesítésére és az ipari médszerek bevezetésére. A feladatokat komplex módon oldják meg. A mezőgazdasági termelés növelésével egyldőben a könnyűipart és az élelmiszer-feldolgozást is bővítik. A mezőgazdasági termelés fejlesztése lényeges szociális átalakulásokat von maga után. A egy varos... mezőgazdasági lakott települések száma például 1990-re 143 ezerről 29 ezerre csökken, vagyis négy régi falu helyett egy városi típusú település keletkezik. A feladatok között rendkívül fontos az öntözéses gazdálkodás kiszélesítése és a talajjavítás. Ezen a területen 1971-ben még csak 66 ezer hektáron volt öntözéses gazdálkodás, míg 1980 végére a feketeföldek vidékén már 687 ezer hektáron fognak öntözni. A nagyarányú talajjavítással 1980-ig, 1.8 millió hektárról vezetik el a felesleges fizet: a kiszárított termőföldek összeterü- lete a duplájára nő. A talajjavító munkát ezen a vidéken 1990-re fejezik be — s akkorra 9—10 millió hektár víz- gazdálkodását javítják meg. A legfőbb — de nem egyetlen eredmény —, hogy a tizedik ötéves terv végére, 1980-ra ezen a vidéken a mezőgazdasági termelés a mostaninak egyharmadával növekszik, 1990-re pedig a jelenleginek két és félszerese lesz. (APN—BUDAPRESS)
