Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-22 / 302. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: változóan felhős, párás idő, napközben mérsékelt délkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet o, mínusz 5, legmagasabb nappali hőmérséklet általában plusz 1—plusz 6 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AT MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 302. szám Ára: 90 fillér 1976. december 22. szerda Megkezdődött az iskolákban Az ország 4214 általános és 529 középiskolájában december 21-én, kedden az utolsó csengetéssel bea téli szünet Biszku Béla ait hazaindult Hanoiból Kedden reggel hazaindult Hanoiból a VDP IV. kongresszusán részt vett mágyar pártküldöttség. Biszku Bélát, az MSZMP Politikai Bizottsága tagját, a KBT titkárát, a magyar pártküldöttség vezetőjét és a delegáció tagjait a hsfnoi repülőtéren Nguyien Duy Trinh, a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, kül- ügyminisEber Xuan Thuy, a KB titkára, Phan Trong Tue, a KB tagja, közlekedés- és szállításügyi miniszter, a delegáció állandó kísérője búcsúztatta. Jelen volt Nguyen Phu Soai, a VSZK magyarországi és Karsai Lajos, Magyarország hanoi nagykövete. Filmjegyzet 3. oldal Kéleshalmon jártunk 4. oldal fejeződött az 1976—77-es tanév első félideje. Egymillió 72 ezer általános iskolásnak a tavalyinál 21000-rel több diáknak — és 202 000 középiskolásnak — a tavalyinál ötezerrel kevesebbnek — kezdődött meg a téli vakáció, amely január első vasárnapjáig tart. A szünet utáni első tanítási nap tehát január 3, hétfő lesz Nem néptelenednek azonban el az iskolák. Az általános iskolákban a téli szünetben is működnek a napközik, amelyek a tanév folyamán 347 000 — a tavalyinál 27 000-rel több — gyermek napközi foglalkoztatásáról gondoskodnak. A vakáció számukra is elsősorban pihenést jelent; a napközik játékban, szórakozásban, sportolásban gazdag programmal várják a gyermekeket. Kecskeméten, a megyei műve- • lődési központban ötletes és szórakoztató időtöltéseket szerveztek a fiatalabbak, elsősorban az általános iskolások számára. „Készítsünk együtt játékot” címmel ifjú népművészek oktatják a gyermekeket különböző népi játékok előállítására. A Ciróka bábegyüttes karácsonyi összeállítást mutat be, a „mesekötényből” előadóművészek varázsolnak elő érdekes műsort az általános iskolások számára Szórakoztatónak ígérkezik még a csehszlovák rajzfilmekből összeállított sorozat, a „Vitéz László és a többiek” című bábelőadás, a közös kirakós játék, és a többi színes, változatos szünidei program. Sokfelé az úttörőcsapatok vették át a kezdeményező szerepet, és kirándulásokat, filmvetítéseket, szellemi, valamint sportvetélkedőket, s egyéb elfoglaltságokat rendeznek. Az év utolsó napjaiban Kecskemét nevezetes diákrendezvények színhelye lesz, a megye- székhely látja ugyanis vendégül a legjobb iskolai sportolókat. A hírős városba kerül sor december 27—30 között a XII. Téli Úttörő Olimpia teremszámainak országos versenyeire, amelyen asztali teniszezők. cselgáncsozok, és birkózó általános iskolás diákok mérik össze tudásukat. A selejtezők és a döntő mérkőzések mind a résztvevők, mind pedig a nézőközönség számára érdekes szórakozást ígérnek. A szünidőben a pedagógusok a pihenés mellett felkészülnek a félévi osztályozó értekezletre és az eredményhirdetésre. A félévi bizonyítványt a szünet utáni első tanítási napon kapják kézhez a diákok. Nincs változás abban sem, hogy a félévi munka eredményét az idei tanévben is az ellenőrző könyvbe jegyzik be a pedagógusok. Nem Rífpnak osztályzatot az első osztályosok — 156 000-an vannak — és az ötödikesek. Munkájukat azonban értékelik, és a januári szülői értekezleteken megbeszélik a szülőkkel. Nem osztályozzák félévkor az egyes osztályokban az úgynevezett újonnan belépő tantárgyakat, amelyekkel tehát most ismerkedtek meg a diákok. Kecskemét mezőgazdaságának távlati fejlesztési terve Amikor a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága nemrégiben kidolgozta és a decemberi tanácsülés elé terjesztette a megyeszékhely mezőgazdaságának távlati, 1990-ig szóló fejlesztési koncepcióját, leszögezte, hogy annak elkészítéséhez az V. ötéves tervfeladatok feltételezett sikeres megvalósulása szolgál alapul. Mindenekelőtt az általános előrejelzések érdemelnek figyelmet. 1990-re nagymértékben növekszik a szövetkezeti szektor részaránya, gyorsul a tanyavilág fel- számolódási folyamata — a fiatalok a külterületi lakótelepekre, a községekbe, valamint a városba költöznek. Ebből következik, hogy a szétszórt, kisüzemi szőlők és gyümölcsösök fokozatosan megszűnnek. Nyilvánvalóan változik a munkaerő-helyzet is. Most az összes foglalkoztatottak 14 százaléka — mintegy 3300 fő — dolgozik az agrár ágazatban, ez az arány fokozatosan csökken. A várható létszámcsökkenés valósággal előírja a fejlesztés irányát és ütemét, a technikai színvonal emelését. Egyre több gépész szakmunkásra lesz szükség. A beiskolázás köny- nyítésére a kisfái szakmunkás- képző intézet mezőgazdasági gépészképzővé kell átszervezni. A környék adottságainak megfelelően, kiemelt beruházásokra lehet számítani a szőlő- és gyümölcstermelésben. A szövetkezetek 1980. és 1990. között újabb másfélezer hektáron kívánnak szőlőt telepíteni és minden bizonnyal megvalósul a teljes gépesítés is. A főkként ipari nyersanyagot adó városkörnyéki nagyüzemi gyümölcsösök — kajszi, alma, meggy — termőterületét 1450 hektárra növelik és itt is megoldják a gépi betakarítást. A lakosság friss gyümölccsel és zöldséggel való ellátásában továbbra is főszerep jut a háztáji és kisegítő gazdaságoknak. 1980-ig még 60 hektár táblásított tagsági gyümölcsöskertet alakítanak ki, szem előtt tartva az egységes művelés feltételeit. Előrelépést remélhetünk a zöldségtermelés gépesítésében. A kenyérgabona- és kukoricaföldek hozamát túlnyomó részt új fajták bevezetésével szeretnék fokozni: a búzánál 60—70, a tengerinél 60—80 mázsás átlagtermés a cél. Foglalkozik a terv az állattartással is. Kecskeméten leginkább a szarvasmarha-, a baromfi- és a juhállomány növelésének lehetősége teremtődött meg. A tehenek létszáma gyakorlatilag megkétszereződik. 1990-re befejeződik a fajtaváltás a gazdaságokban, a tejtermelés pedig eléri a tehenenkénti 5—6 ezer literes évi átlagot. Egyszerű együttműködéssel új baromfitelep készül, mely évente 1,5—2 millió pecsenyecsirkét dolgoz fel. A sertéstenyésztés fejlesztése a szakcsoportokon belül, elsősorban a kisgazdaságokra vár. A tsz-ek közül a jövőben csupán a Kossuth foglalkozik hizlalással, mégpedig 1990-ben évente mintegy 10 ezer süldővel. Vágóhídjuk kapacitása már most eléri a 25 ezer darabot. A megjelent központi és megyei határozatok következtés végrehajtásával ezután is lehetővé kell tenni a háztáji és kisegítő gazdaságok zavartalan tevékenységét — hangsúlyozza a tervdokumentum. Folytatni kell a hobbikertek osztását — az V. ötéves tervidőszakban 500—600-at parcelláznak. E röviden vázolt elképzelések valóra váltásához természetesen megfelelő anyagi, műszaki bázis szükséges. A kecskeméti mező- gazdasági szövetkezetek 1980-ig összesen 263 millió forint értékű beruházást terveznek. Ebből csaknem 100 milliót gépek vásárlására, 86 milliót építkezésre fordítanának. Az ezt követő tíz esztendőben számítások szerint fél- milliárd forintot használnak fel fejlesztésre. 1990-re a megyeszékhely mezőgazdasági termelése teljesen átalakul, valóban iparivá válik. K. F. Kereskedelmi gyorsmérleg az 1976-os esztendőről Az év végéhez közeledvén, kérdést intéztünk a Bács-Kiskun megyei Ruházati, az Élelmiszer-, az Iparcikk Kereskedelmi Vállalat vezetőihez: hogyan értékelik a gazdálkodás, az eredmények szempontjából a búcsúzó esztendőt? íme, a válaszok: Horváth József, a BRK igazgatója: — Az előző évinél 9,1 százalékkal magasabb forgalmat terveztünk 1976-ra. Az eddig ismert adatok birtokában 6 százalékos túlteljesítésről számolhatunk be, ami 835 millió forinttal egyenlő. A ruházati szakma forgalma egyébként országos viszonylatban is a tervezett alatt maradt. Árucsoportonként vizsgálva az értékesítést, a lábbeliknél a legnagyobb arányú a forgalom emelkedése (a bázishoz képest 108 százalék). A méteráruk, lakástextiliák forgalma 3,4, a kötött-divatáruké 3 százalék emelkedést mutat, a felsőkonfekció- cikkek tervét azonban mindösz- sze 95,7 százalékra sikerült teljesíteni. A 835 milliós forgalomból egyébként 183 millió forint a bajai Bácska Áruház „javára írható;. Három áruházunk cipőrészlegét önkiválasztó rendszerűvé alakítottuk át. Üzlethálózatunk alapterülete Kecskeméten a Kéttemp- lom közi 102 négyzetméteres cipőbolttal, az 57 négyzetméteres bőrdíszmű bolttal, s az olcsó áruk Nagykőrösi utcai boltjával növekedett. Boros Tibor, a BÉK igazgató- helyettese: —_ Idei forgalmunkat a megelőző évinél 10 százalékkal magasabbra teljesítettük, bár ebben szerepet játszott a húsipari termékek árváltozása is. A búcsúzó évben is kerestük az új kereskedelmi formákat, a szakma korszerűbbé tételére törekedtünk. így például jól beváltak az úgynevezett poli-cso- magológépek, amelyek segítségével bizonyos élelmezési cikkeket ízléses csomagolásban kínálhatunk a vevőknek. Bolthálózatunkban 13 sonkaszeletelő gép és két, a súlyt és árat együtt mérőfeltüntető optikai mérleg van. Konténerekből 250-et használunk. Az év folyamán 10 százalékkal növeltük a hűtőkapacitást. Amj szolgáltatási tevékenységünket illeti, Kecskeméten és Baján tejivó, Kecskeméten grill- bolt, büfé, sokhelyütt üzemi áruda segíti a vásárlói igények kielégítését. Gondjainkról szólva, el kell mondani, hogy bizonyos árucikkekből akadtak zökkenők az ellátásban (kilós kenyér, hideg- konyhai készítmények, sütemény- félék). Fecske cigarettából — a gyártás területi megosztása miatt — rendszerint csak pécsi gyártásút kapunk. Hiányos a kínálat az olcsóbb borokból is. Idei beruházásaink sorában megemlítem a Baján megnyitott, 276 négyzetméter alapterületű, valamint a kiskőrösi, 400 négyzetméter alapterületű kisáruhá- zat. Több üzletünket bővítettük, s új üzemi árudákat is nyitottunk. Kalocsán baromfibolt létesült, és számos boltot alakítottunk át önkiszolgáló rendszerűvé. Az 1977-és terveink közt az ideihez hasonló mértékű forgalomnövekedés kapott helyet, továbbá a jó kezdeményezések folytatása: nagyobb választék, olcsóbb húsipari termékekből, az egészséges táplálkozás szorgalmazása, a tejtermékek forgalmának növelése; az eddigihez hasonlóan a gyermektáplálkozáshoz szükséges áruk választékának bővítése. A házikertek ellátásához tervezzük a fontosabb vetőmagvak és kisebb kerti szerszámok árusítását az ABC- áruházakban. Gergely Miklós, a BIK igazgatója: — Vállalati forgalmunk fejlődésének mértéke 1976-ban — a múlt évhez képest — 8 százalék. A forgalom lebonyolításához átlagosan 140 millió forint értékű árukészlet állt rendelkezésre. A forgalmi eredmény elérését elősegítették a hálózatfejlesztési és korszerűsítési munkálatok is. Még ez évben műszakilag átvesszük a kecskeméti Domus Áruházat, amely remélhetőleg 1977. első negyedévében megnyílik. Kiskunfélegyházán befejeződik az üveg- és papírbolt építése. Még az év végéig elkészül az ezer nég/zetméter alapterületű bútorraktár, s ezzel tárolási gondjaink enyhülnek. Az idei beruházások közé tartozik a kiskunfélegyházi műszaki áruházunk részére épült. 300 négyzet- méter alapterületű háromszintes raktár is. A szociális helyiségek korszerűsítésére, munkavédelmi beruházásokra és átalakításokra több mint 2 és fél millió forintot fordítottunk. Gépparkunk hét tehergépkocsival gyarapodott, ami egyebek közt az árumozgatást és a házhoz szállítást segíti. A nehéz fizikai munkák megkönnyítésére öt árumozgató és emelő targoncát szereztünk be. J. T. A rémi Dózsa Tsz terve: évente 20 millió naposcsibe • A rémi Dózsa Tsz-ben nyár végén kezdték el a baromfikeltető-telep építését. Az idén erre több mint 30 millió forintot költenek. A keltetőgépeket Gerard Elavdais és Jean Serrano francia szerelők irányításával a szövetkezet tíz szakembere szereli ösz- sze. Felvételünkön a napokban elkészült nyolcadik utókeltető automatikáját ellenőrzik a francia szakemberek. • Rövidesen hét keltető és tizennégy utónevelő berendezés működik a szövetkezetben. A további fejlesztési tervek szerint 1980 után a jelenleginek csaknem duplája, évente 20 millió naposcsibe kerül ki a szövetkezet baromfikeltető telepéről. A jövő év első napjaiban a felvételünkön látható gépekre rakják a tojásokat. Ekkorra elkészülnek a padozat csempézésével. (Pásztor Zoltán felvételei.) Falugyűlések évadja „A falugyűlések elé” — írhatnánk e cikk címéül, ha az ismétlődéssel járó rutin vezetné toliunkat. Mert —mondhatni — megszokottá vált évek során, hogy az őszi-téli hónapokban ország- s megye- szerte megszervezték a falugyűléseket. Idők folyamán azonban figyelemre méltó változásnak lehettünk tanúi. A szocialista demokrácia szélesítése érdekében és a tanács- törvény szellemében az elmúlt években nemcsak a törvény által kötelezően előírt esetekben — a társközségekben —, hanem a községek többségében rendszeresen meg. tartották a falugyűléseket. S hasonló jellegű tanácskozásokat tartottak a városkörzetekben. A falu — a városkörzet — lakosságából adódó nagy családban jó megbeszélni, miként juthatnánk még előbbre, illetve számbavenni, hogy amiben annak idején közösen megálló, podtunk, milyen mértékben sikerült valóra váltani. Ez az együttes tervezés, illetve számadás az elhatározások megvár lósításáról — adja a falugyűlések varázsát, vonzerejét. Ezért is felejtjük el szinte, hogy valamikor csak „kötelezően” láttak ilyen jellegű tanácskozások megszervezéséhez. Minden különösebb „ütemezés” nélkül, tehát nem a felsőbb irányító szervek részéről összeállított programra várva, készülnek már ez év végén, illetve a jövő év elején megyénkben is a tanács és a népfront helyi bizottságai a falugyűlések megtartására. Sőt mái tartottak is ilyet Dunavecsén, december 13-án, Dunaegyházán pedig — mintegy, „falugyűléssé kibővített” bizottsági ülésen, a rákövetkező napon. Véc sen Bolváry László, Dunaegyházán Bakos János népfrontelnök foglalta össze, mit értek el a mögöttünk levő év folyamán helységük fejlesztésében, jelentős részben a lakosság komoly társadalmi munkahozzájárulásával. A nagyközségben a gyermekintézmények korszerűsítése, a kisközségben az ABC-áruház gyors elkészülése fűződik különösen emlékezetesen a társadalmi össze, fogáshoz — sok-sok más eredmény mellett. Dunaegyházán már úgy tudtak számot adni a múlt télen tar- \tott falugyűlés óta végzett munkáról, hogy százáléksze- rűen meghatározták: 95 százalékban megvalósult, amit akkor elterveztek. Persze, választ adtak arra is, hogy ami elmaradt, miért történt. Természetesen, mindkét helyen szó volt már 1977. elképzeléseiről, a tervekről, várható beruházásokról. Anélkül, hogy részletes felsorolásba bocsátkoznánk — hiszen erre lesz még mód —, egy- egy-egy példát említsünk, ami a helyi — tehát a másiktól különböző — sajátosságokra mutat. Dunavecsén az 1000 négyzetméteres tornacsarnok, Dunaegyházán a Marx Károly út igen megrongálódott burkolatának — építése, illetve megjavítása körüli társadalmi munkafelajánlás kapott nagy hangsúlyt. Vagy — ami a jövőre vonatkozó javaslatokat, ötleteket illeti: Vecsén Szabó János azt vetette fel, hogy célszerű lenne a társadalmi munkavállalás konkrétságát jobban szem előtt tartani; nem éppen ésszerű például adminisztrációs „többlettmun- kát” felajánlani; — Dunaegyházán pedig Szabados Antal párttitkár indítványozta, hogy kezdeményezze a népfront a Duna-parton „pihenő telep”- kialakítást. E két kiragadott példa is szemlélteti, hogy a lakosság, s a helyi vezetés már formálja, alakítgatja a jövő év tennivalóit, és — nem bízva a megvalósítást a véletlenre —- felméri a rendelkezésre álló erőket, adottságokat — a választópolgárok véleményére is támaszkodva. Szintén jellegzetessége — lesz — előreláthatóan a mostani falugyűléseknek, hogy kiemelten foglalkoznak azokon az ellátás-szolgáltatás helyzetével. Tudván, hogy a tavalyi falugyűlések egyike — hanem is a legkiterjedtebb — témaköre ez volt. Erre utal az az elképzelés is, hogy meghívják a község ellátásáért felelős kereskedelmi vállalatok és szövetkezeti szervek vezetőit, így ők közvetlenül válaszolhatnak a lakosság észrevételeire, javaslataira. T. I.
