Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-18 / 299. szám
1976. december 18. • PETŐFI NfiPE • 3 Táncosok próbája Cigándi kemény csárdás, ajaki leány tánc, székely verbunk, Sopron környéki sváb tapsos, az Érsekcsanádon, Szerénáién gyűjtött háromugrós, nyírlugosi pásztortánc, alsóberecki ha- toztató, lengyel krakówiak: az ország legkülönbözőbb tájegységeit fogja át, sőt határainkon túlra is kitekint a Kecskemét péntáncegyüttesének bemutatkozó műsora, amelyre ma este hét órai kezdettel kerül sor a megyei művelődési központ színháztermében. — Nem merész vállalkozás ez a repertoár a fél éve alakult együttes részéről? — kérdeztük 'Nagy Dezső művészeti vezetőt. A huszonéves fiatalember, aki azonban 15 esztendeje néptáneos, és Sátoraljaújhelyen, Encsen, Karosán már vezetett együtteseket, a legszívesebben koreogra- fálná a választ, mert mozgásban sokkal beszédesebb, mint élőszóban: ____ — Éppen, mert alakuló együttes, végig kell gondolnunk a lehetőségeket. ki kell próbálnunk az erőnket. A specializálódás, ha ugyan lesz ilyen, későbbi feladat. A kedvteremtést éreztem a legfontosabbnak. Lássák a lányok, fiúk, mennyire gazdag, ki- meríthetetlenül gazdag a táncfolklór. Vujovich Zoltán a megyei művelődési központ főelőadója: — Bízunk Nagy Dezsőben. Nemcsak szenvedélyes és képzett táncos, de tanári és népművelői oklevele is van. A táncosok, főként a kertészeti főiskola és a Katona József Gimnázium tanulói, nagyon szeretik, s ami több, megszerették az ügyet, és szorgalmasak is a kedvéért. Rendkívüli dolognak tartom, hogy ideális kíséretet sikerült találnunk. Az Állami Zeneiskola tanári kara adja a hét tagú zenekart, maga Palotás József igazgató a „prímás”, bőgőn pedig Homoki Ferenc játszik, s egyben ő dolgozza át kisegyüttesre a táncdalokat. Bodza Klári, a rádióból, tv-ből és előadóestjeiről országszerte • Nagy Dezső beállítja az ajaki leánytáncot. (Tóth Sándor felvételei.) ismert népdalénekes is közreműködik a bemutatkozó műsorban: — Régen láttam fiatal együttesben ennyi vitalitást, tüzet, és ilyen rövid idő alatt ennyire fejlett tánctudást. Hogy a bemutató komplex jellege teljes legyen, a kórus som hiányozhat. Ordasi Péter vezényletével már énekli is a konzervgyár ezüstkoszorús, diplomás vegyeskara Bárdos Lajos Régi magyar táncdalát: „El nem fárad a táncos lábod, — Látom, most csuda szívből járod — Mindig újra meg újra ... ” A. Sz. J. • A cigándi keménycsárdás, még próbaöltözetben. A RÁDIÓ MELLETT Történelemírók műhelyében Nemcsak a szakemberek, hanem az érdeklődők nagy tábora is örömmel üdvözölte a magyar történettudomány új, nagy szabású vállalkozását, a Magyar- ország története című sorozat első, elkészült kötetének megjelenését a könyvesboltokban. Ez a munka minden tekintetben hiánypótló jelentőségű, hiszen a legutóbbi hasonló mélységű és terjedelmű alkotás felett eljárt az idő. A két világháború között kiadott Hóman- Szekfű-féle sorozat könyvei ugyanis ma már alig-alig használhatók. A szerző szemléletére a Horthy-korszak azóta már túlhaladott eszmeisége nyomta rá bélyegét, a kötetek tartalmát pedig meghaladják a történet- tudomány három évtizedes kutatásának friss eredményei. A nagyközönség előtt alig-alig ismeretesek azok az elvi-szemlé- letbeli problémák, amelyekkel egy ilyen hatalmas szellemi vállalkozás szerkesztőinek szembe kell nézniük. A rádió harmadik műsorában csütörtök és péntek este rendkívül érdekes beszélgetést követhettünk. Az adás címe „Kulturális és társadalmi életünk néhány kérdése a két világháború között.” Az eszmecsere meghívott tudósai — Bodnár György, Juhász Gyula, Kulcsár Kálmán, Laczkó Miklós, Mátrai László és Ránki György — az 1918 19—1945 közötti időszakot tárgyaló Magyarország története VIII. kötetéről mondtak véleményt — részben mint szerzők, részben pedig mint a társtudományok képviselői. A beszélgetés és a vita során a hallgatóknak módjuk volt bepillantani a történetírók szellemi műhelyében, és megismerkedhettek azokkal a gondolati nehézségekkel, amelyekkel a tíz kötetre tervezett sorozat íróinak meg kell küzdeniük. A történettudomány ugyanis több mint az események egyszerű leírása, az egykor történtek felsorolása. A szakembereknek kritikus szemmel kell feltárniuk a korok felszíni jelenségei mögött meghúzódó társadalmi-gazdasági- politikai és szellemi mozgásokat, s egyben ítéletet is kell alkotniuk. A Fenyő István által vezetett műsorban a marxista történetszemlélet érvényesítésének elveire, módszereire, a társtudományokhoz való kapcsolódás műhelytitkaira úgy derült fény, hogy a vita nem vált a csupán a szűk szakmai érdeklődőket érintő beszélgetéssé. P. M. PARLAMENTI JEGYZETEK Képviselőink között a T. Házban Ebéd után a kilencven perces szünet hátralevő részét a pénzügyminiszteri expozé megvitatására, eszmecserékre, egy-egy baráti szó váltására használják fel a képviselők. A törvényhozói ülésterem körüli folyosón beszélgető kisebb-nagyobb csoportok mellett elhaladva a kérdésekből, félmondatokból is sejteni lehelt, a léli ülésszak szüneteiben a honatyák egymás között felidézik, hogy a tizenkét hónap alatt mi történt választókörzetükben. □ □ □ Néhány percig várnom kell, hogy az idei eredményekről, gondokról szót válthassak Selyem. Zsigmond kunszentmiklósi képviselővel, ugyanis két földijét kalauzolja a parlamenti folyosókon, aztán az országház, mesteri-művészi munkával gyufaszálakbcl készített makettjét nézegetik. Brantncr Istvánná és Hajdú Ká- wrolyné kunszentmiklósi pedagógusok először járnak a parlamentben, másnap Gálos Károly termelőszövetkezeti tag és Nagy Bálint nyugdíjas láthatja belülről az országházat, képviselőjük meghívása alkalmából. — A kunszentmiklósi Egyetértés Termelőszövetkezet helyzetére is érvényes kádár János etv- társnak néhány r.appai ezelőtt, a TOT kongresszusán elhangzott megállapítása, hogy a mezőgazdasági terrpelés ugyan a számítások szerint nem éri el a tervezett, emelkedést, a tavalyival azonds lesz, de a késői kitavaszodást, a kétszeri fagyot, az aszályt is figyelembe véve, ez még így Is nagy eredménynek tekinthető — magyarázza beszélgetésünk elején. — Tavasszal százharminc holdnyi sárgabarackunk fagyott le. A vártnál kevesebb a kukorica, napraforgó és a cukorrépa termelésünk. A kiesést a kirna- .gaslóan jó gabonatermés, s az állattenyésztésben elért eredményeink pótolják. Tavasszal anyakocának való süldőket adtunk a tagságnak, kisgazdaságoknak, s ennek hasznát máris érezzük a szövetkezetben. Nagyon helyesnek tartom azt a rendelkezést, miszerint január 1-től a háztájiban nevelt sertések után kilónként 1 forint 50 fillérrel magasabb árat fizetnek. — A jövőben javítani kellene a gépellátást, s a tipizálást — vált a témán. — Kevés közép- nagyságú erőgépünk, munkagépünk, betakarító gépünk van. Csak egy példát említek: a szálastakarmány betakarításához rendkívül nagy szükségünk van fűkaszáló gépre, aminek típusa szinte évenként változik, de gyakran nem is kapható, s nincs meg. felelő alkatrész. Örömmel olvastam, hogy nemrég Moszkvában egyezményt írtak alá a gépek tipizálásával kapcsolatban. A parlament Dunára néző folyosóján, a Bács-Kiskun megyei képviselők törzshelyén Vincze Józsefnek a jól sikerült felszólalásához gratulálnak a képviselőtársak. A beszélgetőkhöz csatlakoznak a Csongrád megyeiek is, s mint- mondják, a szakszövetkezettel kapcsolatban nekik is problémáik vannak. — Arra számítottam, hogy csak délután kerül rám a sor, s ml tagadás, izgultam, amikor megtudtam, hogy az expozé után a negyedik felszólaló én leszek — jegyzi meg a soltvadkertl szak- szövetkezet elnöke. — Mint azt a felszólalásban Is elmondtam, nagyon örülök, hogy január 1-től megoldódik a szakszövetkezeti tagok járadékellátása. Azért ismétlem ezt, mert a választókörzetemhez tartozó hat községben ez eddig igen nagy problémát jelentett. Külön fogadónapokat ugyan nem tartok, de dolgaimat úgy rendezem, hogy kedden és pénteken mindig a szakszövetkezeti irodában vagyok, s itt, vagy az esti órákban a lakásomon bárki felkereshet. Statisztikát nem vezetek, de tíz ember közül kilencen járadék-ügyben jöttek hozzám. Rendkívül nagy a törvény- tervezet jelentősége, hiszen eszerint a szakszövetkezeti tagoknak nem kell majd visszamenőleg megváltani a járadékot, ha a korhatárt elérik, s jogosultak rá, megkapják. □ □ □ Bori Gyuláné kecskeméti képviselővel először munkahelyéről, illetve a Kecskeméti Konzervgyár termeléséről, idei eredményeiről, aztán arról beszélgetünk, hogy az idén fogadónapjain milyen témákkal keresték fel választói. — Nagyon sokan panaszkodtak a megyeszékhely autóbusz-közlekedésére, a zsúfoltságra, az átszállási zavarokra. Kérdésemre Sohajda József, a 9. Volán Vállalat igazgatója elmondta, hogy a megyeszékhely hamarosan új autóbuszokat kap, s így ha teljesen nem is oldódik meg a közlekedési probléma, mindenesetre megszűnik a tűrhetetlen zsúfoltság. Gyakran fordulnak hozzá lakásügyekkel is. Sok a teljesíthetetlen kérés, aminek természetesen a képviselő sem tud eleget tenni. A képviselőasszony intézkedésének viszont hamarosan egy kilenctagú család örülhet majd: jelenleg Kecskemét külterületén laknak, szövetkezeti lakást ugyan már kaptak volna, de mint mondták, nem tudnák kifizetni a lakás rezsijét, ezért tanácsi lakásba szeretnének költözni. ÜJ évre talán teljesül a kívánságuk ... Megszólalnak a csengők, vége az ebédszünetnek. Raffai Sarolta alelnök bejelenti: folytatja munkáját az országgyűlés... Tárnái László Kecskemét összesített területi terve Jelentés a Szabadság tér kialakításáról — Interpelláció a távfűtésről Kecskemét város tanácsának ez évi utolsó ülése szerdán délután volt, s napirendjén olyan fontos témát vitattak meg, mint a felsőfokú központ szerepkörét betöltő város tanácsi és nem tanácsi gazdaságának V. ötéves összesített területi tervéről szóló beszámolót, s még több más témát, amelyről csütörtöki lapunkban már hírt adtunk. Gádor József tanácselnök, az első napirendi pont előadója szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta, hogy a nem tanácsi irányítás alá tartozó gazdasági egységek tervei meghatározóak a város fejlődése, jövője szempontjából. Ugyanis, e testület 1980- ban, amikor majd értékeli az öt év munkáját, e tervek teljesítését veszi számba. A tanács elnöke a mezőgazda- sági nagyüzemek helyzetéről szólva azt emelte ki, hogy a további egyesítések alapos elemzésekkel bizonyítottan lehetnek csak indokoltak, s a további fejlődés sürgeti olyan agráripari egyesülés létrehozását, amelyben együtt van, egymást kiegészíti, szervesen összetartozik a tudományos kutatómunka, a szakemberképzés és a termelés. Egy ilyen egyesülés megalakítása a tervidőszak utolsó évében indokolt, s a következő öt év tervét majd arra lehet alapozni. A kereskedelem fejlődéséről szólva a „magasabb minőségi szint” elérésének lehetőségére hívta fel a testület tagjainak figyelmét, ugyanis a Domus Áruház, az új Centrum Áruház, s a tervezett közös raktár megépülésével ez már lehetséges lesz. Az építőipari kapacitáshiány, amely Bács-Kiskun megyében 1,2 milliárd forintra tehető — s emellett kell megépíteni Kecskeméten 6320 lakást, a kapcsolódó szociális-kommunális létesítményeket — komoly gond, s hogy az építőipar a beruházásokat elvégezhesse, hozzá kell járulni ahhoz, hogy kapacitását bővíthesse. A PMffħ11#! Egy hónappal ezelőtt lapunk foglalkozott a szentesi tévéadás vételi zavaraival. Cikkünkre dr. Horváth Lajostól, á Posta Vezér- igazgatóság szakosztályvezetőjétől kaptunk választ, amelyet az alábbiakban közlünk: A Petőfi Népe november 5-i számában megjelent „Panaszok a szentesi tv-adásra” című cikk hangot ad az elégedetlenségnek, részletesen elemezve az adásokkal kapcsolatos tapasztalatokat, hibajelenségeket. Köszönettel vettem, hogy a kérdéssel a lap — a lakosság érdekeit szem előtt tartva — kíván foglalkozni és választ várva a cikket részünkre is megküldte. Levele érkezése idején a problémakör vizsgálatát már megindíttattam, hiszen időközben már több irányból érkeztek észrevételek a szentesi adó vételkörzetéből. A témával foglalkoztak azok a megyei tanácskozások, amelyeken a posta felső vezetése ismertette V. ötéves tervi programját a megyék tanácsi és pártszerveinek vezetőivel. így közvetlen információt kaptunk a Bács-Kiskun megyében tapasztalt vételi problémákról is a november hó 17-én megrendezett értekezleten. A problémák jelentkezése kezdetén az adóállomás berendezéseit, és az adás által nyújtott térerősségeket vizsgáltattam meg. A megyei tanácskozások idején a posta felső vezetése ígéretének megfelelően a posta és a Gelka szakembereiből alakított bizottság Kecskemét és Szeged városokban panaszos helyeken vizsgálta meg, hogy miből származhatnak a vételi problémák, a reflexiós és zajos képek keletkezésének okait. A vizsgálatokról készült jegyzőkönyv és a szerzett mérési tapasztalatok közlésével a lap részére tájékoztatót készítettem. A továbbiakban a tájékoztató egyes részleteit ismertetjük: Helyszíni szemlék Az adóállomás üzembe helyezése előtt a posta térerősség-mé- résekkél meggyőződött arról, hogy a zavartalan vételi területek valóban megnövekedtek és a zajtalan vételhez szükséges térerősségek a tervezett értékeknek megfelelnek. Jelenleg az ellátott terület — csaknem az eredeti állapotnak megfelelően — körülbelül 15 ezer négyzetkilométerre növekedett meg. Az átállás után azonban panaszok érkeztek a helyi szervizekhez, a tanácsi és társadalmi szervekhez a nem megfelelő minőségű vétel miatt. Az előfizetők döntő többsége zajos, (szemcsés) képről és reflexiós (szellemképes) vételről panaszkodott, a déli orközlekedéssel kapcsolatosan elmondta a tanácselnök, hogy ebben a hónapban a Volᣠ14 új, nagy autóbuszt kap és így csökkenni fog a Széchenyi- és Hunyadiváros helyi járatain a zsúfoltság. Mészáros János, a városi párt- bizottság titkára hozzászólásában úgy értékelte, hogy az összesített területi tervben megfogalmazott célok helyesek, a terv mértéktartó. Dr. Kuczka Antal, az építőipari kapacitáshiánnyal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházásokat a legfontosabb lakossági érdekek szerint kell rangsorolni, s kérte, hogy a kivitelezőket a legfontosabb beruházások teljesítéséről számoltassa be rendszeresen a tanács; ezzel rájuk irányul a figyelem, s megfelelő időben lehet segíteni is. Szabó Júlia elemző hozzászólásában kifejtette, hogy az összesített területi terv koncepciót ad a nem tanácsi vállalatoknak, gazdaságoknak a segítéshez, hogy ők is felelősséggel tartoznak a közvetlen üzemen kívüli környezet fejlesztéséért, a város infrastruktúrájáért. A Kecskeméthez hasonló más városokban mindenütt magasabb a középiskolát végzettek aránya, a gazdasági feladatok érdekében indokolt a középfokú oktatás fejlesztése. Fehér Sándor, a teljes tájékoztatás jelentőségét hangsúlyozta a tanácsülésen. A további felszólalók a szarvasmarha-tenyésztés lehetőségeiről és a zöldségtermesztés gondjairól, szógrészekben pedig tapasztalható volt jugoszláv adó által okozott zavar is. Ezek a jelenségek nem voltak összeegyeztethetők a posta vizsgálati eredményeivel, ezért a problémák jelentkezésekor az állomás vezetése gondos vizsgálattal újból ellenőriztette az adóberendezést, és a vételkörzetben kapott térerősségeket. E mérések szerint az adóállomás berendezéseinek minősége az üzembe helyezés óta nem változott meg, az a legszigorúbb minőségi előírásoknak is megfelel. A 011-es csatorna A helyszíni szemlék és mérések segítségével a bizottság egyértelműen megállapította, hogy semmi alapja nincs annak a fel- tételezésnek, hogy a vevőkészülékeken tapasztalt zaj és reflexió az adóberendezés rossz minőségű sugárzásából származik. Szabályosan szerelt és jól, gondosan beállított vevőantennával kiváló minőségű, zajtalan, reflexió nélküli képet lehet kapni az adó vételkörzetén belül. Megállapította a bizottság továbbá, hogy mind a térerősség-csökkenésre alapozott panaszok (zajos kép), mind a szellemképre vonatkozó panaszok alapvetően a vevőkészülékek hibájára, vagy az antenna- rendszerek hibájára vezethetők vissza, és ezek javításával a panaszok gyakorlatilag megszüntethetek. Az előfizetők a 011-es csatorna vételéhez tető- vagy szobaantennájukat rövidebb-hosszabb próbálgatás után a legkedvezőbben már beállították. A'csatorna- módosítás, amely hullámhossz- változtatást jelentett, a függőleges polarizáció, és az adóantennarendszer magasságának megváltoztatása, a sugárzás indulásakor minden vételi helyen egyidejűleg valamilyen változást okozott. Városokban, ahol a rádióhullámok számára sok reflektáló felület van, a helyzet kritikusabb, tehát a vevőantennákat gondosabban, nagyobb körültekintéssel kell ismét beállítani. A fentiek összefoglalásaként, a mérési eredmények és a tapasztalatok alapján a vizsgálatot végző közös bizottság állásfoglalása szerint a szentesi vétellel kapcsolatos panaszok vételoldala megfelelő intézkedésekkel gyakorlatilag orvosolhatók. A bizottság kéri az előfizetőket, akiknél a vétel romlott, minősége nem kielégítő, a kép reflexiós, vagy zajos, forduljanak a javító szervizekhez, Tudjuk, hogy az antennák és a készülékek átállítása gondot és áldozatot követel a lakosságtól, ami miatt az elért eredmények érdekében kéra piaci viszonyokról beszéltek, s arról, hogy a gyermekintézmények építésének meggyorsítása közvetlenül enyhítené a munkaerőgondokat. A Szabadság tér rendezéséről, amely még hosszú ideig az érdeklődés középpontjában áll, dr. Mező Mihály, a tanács általános elnökhelyettese tájékoztatta a tanácstagokat. Elmondta, hogy az előzetes tervtanulmányt megvitatta az Építéstudományi Egyesület. E témában legutóbb minden érdekelt december 14-én tanácskozott, rövidesen pedig a HNF városszépítési szakbizottsága vitatja meg a tanulmányt. Az eddigi viták során két elkülönülő nézet alakult ki, mégpedig a „csu- pazöld tér”, a pihenőpark-koncepció, a másik pedig a sok út, sok járda, az aszfaltozott tér koncepció. A végrehajtó bizottság egyiket sem vallja magáénak. Olyan terv elkészítését javasolják, amely megfelel az ütemezhetőség, a fejleszthetőség és a továbbépíthetőség követelményének. Bejelentette az általános elnökhelyettes, hogy a kivitelezési terveknek 1977. március 31- ig kell elkészülni, a rendezés alapmunkáit május 1-ig elvégzik, a teljes kiépítés folyamatos feladat lesz. Négy tanácstag jelentett be interpellációt, közülük a legtöbbeket érintő a Széchenyiváros távfűtési gondjai. Újvári Lajos elmondta, hogy a házgyári lakásokban hideg van, az illetékesek nem intézkednek, ez a helyzet megkeseríti az ott élők hétköznapjait. A tanács elnöke utasította a műszaki osztályt a helyzet kivizsgálására, s felkért négy tanácstagot, legyen tagja annak a bizottságnak, amely a helyszínen vizsgálja ki az állapotot, ugyanis a hőközpontot üzemeltető vállalat azt jelentette, hogy a lakásokban az átlaghőmérséklet 20 fok alatt nincs. Cs. K. jük a lakosság megértését, együttműködő segítségét — fejeződik be a Magyar Posta és a Gelka közös bizottsága által szerkesztett tájékoztató. Változó minőségű vétel A Posta Vezérigazgatóságtól kapott válasz megnyugtatóan hangzik, sajnos, a gyakorlat azonban mást mutat. A tájékoztató szerint a panaszok alapvetően a vevőkészülékek, vagy az antennarendszerek hibájára vezethetők vissza. Hangsúlyozza azt is, hogy a városokban, ahol a helyzet kritikusabb, a vevőantennákat gondosabban kell ismét beállítani. Miért nem jelentenek megoldást a bajok orvoslására a tájékoztatóban adott tanácsok? Azért, mert vevőkészülékeken időnként hibátlan, jó minőségű kép jelenik meg, ebből következik, hogy a készülékek és az antennák jók. Előfordul, hogy napokig semmi panasz nincs az adásra. Azután egyszerre csak, egy műsoron belül többször, romlik a kép, a hang minősége, élvezhetetlenné válik az adás, pedig senki sem nyúl az antennához vagy a készülékhez. A tájékoztatóval kapcsolatban egyébként kérdést intéztem Mészáros Ferenchez, a Gelka Bács-Kiskun megyei kirendeltségének vezetőjéhez, aki az alábbi választ adta: „Azon a napon, amikor g posta képviselői vizsgálatot folytattak, a szentesi adó a műsortól eltérően korábban kezdte meg az adást, hogy a szükséges méréseket el tudják végezni. Ekkor a Kecskemét különböző pontjain végzett mérések megfelelő térerősséget mutattak és jó képminőséget eredményeztek. Hozzá kell azonban tennem, hogy úgy a vizsgálat előtti napokon és azóta is, az adás minősége időszakosan változik. Ugyanazon antennával a vétel minősége nem azonos. Egy műsoron belül a kép tökéletes, pár perc múlva zajos, villog, a hangerősség változik, időnként zúg. Ilyen jellegű megfigyeléseinket Kecskemét és Bács- Kiskun megye különböző pontjain végeztünk és azonos megállapításra jutottunk.” Ezek után a Posta Vezérigazgatóság — amely megértéssel fogadta november 5-i cikkünket, s reméljük, ezeket a sorokat is — beláthatja, hogy a szentesi tévé-adással kapcsolatos panaszokra a megnyugtató megoldást továbbra is keresni kell. Annál Is inkább, mert a körzet lakossága 10 év alatt megszokta a jó minőségű tévé-vételt, s e téren visszalépni nem lehet. N. O. CIKKÜNK NYOMÁN Mi a helyzet a szentesi tévé-adóval?
