Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-18 / 299. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János kitüntetést nyújtott át PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 299. szám Árai 90 fillér 1976. december 18, szombat Leonyid Brezsnyeyneki Az SZKP Központi Bizottságának meghívására _____________________________________ pénteken reggel baráti látogatásra Moszkvába érkezett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Moszkva Kijevi-pályaudvarán Kádár Jánost Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Andrej Kirilenko, a KB Politikai Bizottságának tagja, Ivan Kapitonov, a Központi Bizottság titkára, B. P. Bescsev, a KB tagja, közlekedési miniszter és más hivatalos személyiségek fogadták. Jelen volt Marjai József, hazánk moszkvai nagykövete is. Kádár János a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának megbízásából ünnepélyesen átnyújtotta Leonyid Brezsnyev- nek a Magyar Népköztársaság gyémántokkal ékesített Zászlórendjét. A kitüntetésre a Kremlben került sor, ezt megelőzőleg Leonyid Brezsnyev és Kádár János egyórás megbeszélést folytatott. Az ünnepségen Kádár János és Leonyid Brezsnyev beszédet mondott. Kádár János átnyújtja Leonyid Brezsnyevnek a Magyar Népkös- társaság gyémántokkal ékesített Zászlórendjét. (Telefoto — TASZSZ) Kádár János beszédében a következőket mondotta: — Nagy örömünkre szolgál, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága eleget A JÖVÖ ÉVI KÖLTSÉGVETÉS ELFOGADÁSÁVAL Véget ért az országgyűlés téli ülésszaka Pénteken délelőtt 10 órakor folytatódott az ország- gyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának lagjai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A napirend szerint folytatódott az 1977. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitája. Az első felszólaló Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter volt. Bondor József beszéde Bondor József egyebek között a következőket mondotta: — Az 1977. évi feladatok kapcsán fontos szerep vár az építőiparra. Munkájával döntő mértékben járulhat hozzá az eredményekhez. A legfontossabb tennivalónk változatlanul a lakásépítés. Az építőipari feladatok mintegy 25—30 százalékát teszi ki, mégis a legfontosabb, s egyúttal a legbonyolultabb feladatok közé tartozik és fontos politikai kérdés is. Ha számba vesszük az építőipar lakásépítési munkáját, az idei év eredményesnek mondható. Igaz, hogy még most, ebben az időszakban is folyik a harc a lakások átadásáért, de a tervezett lakások megépülnek, sőt lehet, hogy néhány snáz lakással túl is teljesül az idei terv. Az 1976. év eredményei mellett látjuk a hiányosságokat is. Annak ellenére, hogy egészében megoldjuk . az Idei lakásépítési feladatok«, vannak olyan területek, anol a lakásépítési terv előirányzata nem teljesül. Ahol a tervek megvalósulnak, ott is nagy er-tfaszitéseket kell tenni, szükséges a nagy év végi hajrá. A munkák torlódása kedvezőtlenül befolyásolja a munkaerő- gazdálkodást, szinte megoldhatatlan feladatok elé állítja a szűkéé szerelőipart és kedvezőtlent'! he! a minőségre. Nagy gondot okozott és okoz ma is, hogy nem kielégítő a területelőkészítés. Az év első hónapjaiban — a területelőkészítés hiányosságai miatt — nagyon értékes idő kiesik. Nincs meg az óév és az új év közötti átmenet. 6 ez akadályozza a lakásépítés folyamatosságát. A hatékonyság javításának részeként célul tűztük ki a házgyári lakások felépítésére fordított idő 3—4 százalékos csökkentését. Keressük azokat a módszereket, amelyekkel a célcsoportos építésen túlmenően is növelhetjük a lakások számát. Javasoljuk. hogy Budapesten és a házgyárakkal rendelkező körzetekben a szövetkezetek .és a házgyárakkal rendelkező állami építőipari vállalatok kössenek együttműködési megállapodást meghatározott számú házgyári, panelos lakóépület, illetve lakás összeszerelés utáni befejező munkáinak kivitelezésére. Bár a kiemelt és gyorsított beruházások terén jelentős eredményeket értünk el, mégsem mondhatjuk, hogy teljesen rendben mennek a dolgok. Nem a kiugró, hanem az állandósult és az egész beruházási tevékenységet meghatározó eredményeket kell általánossá tenni. A gyorsítással eredményeket értünk el, azonban baj az, hogy vannak olyan beruházások —, s még a jövő évben is lesznek —, amelyeket az előkészítés hiányosságai miatt nem tudtunk, vagy nem fogunk tudni tervszerint elkezdeni. A feszültség súlyos problémák elé állítja vállalatainkat, szétzilálja az építőszervezetek kapacitását. Látnunk kell, hogy jelenleg gyorsítani cSak valamilyen más munka terhére tudunk. A gazdaságosság, a nyereség-előirányzat teljesítésének szépséghibája, hogy ez a túlteljesítő és nem teljesítő szervezetek eredményének egyenlege. A kívánatosnál nagyobb a nyereség szóródása. A munkaerőhelyzet nem biztató. A tervezett létszámot valószínűleg nem lehet biztosítani. Különösen súlyod a fővárosi építőipari vállalatok helyzete; náluk évek óta csökken a létszám. A fő feladat a rendelkezésre álló lehetőségek minél jobb kihasználása, a meglevő tartalékok felkutatása. A munkaerőt megfelelően csak úgy lehet kihasználni, ha a munka feltételei folyamatosan biztosítottak. Az általánosságokban mozgó vagy megalapozatlan Intézkedések esetén a munkaerő jobb kihasználása csak óhaj marad. A lógósok és a munkakerülők elleni harcban — a munka jó megszervezése mellett — támaszkodni kell a döntő többséget képviselő becsületes, jól dolgozó munkásokra. A munkájukat nem megfelelően végző dolgozókkal szemben d vállalatoknak szigorúan kell eljárnunk. A tervteljesítéa mutatói azt igazolják, hogy az építésügyi ágazat egyes szektoraiban alacsony a termelékenység, becslések szerint ez az építőipari kapacitás mintegy 20—30 százalékát teszi ki. Az 1977. évi feladatok teljesítése döntő az egész ötéves terv további alakulása szempontjából. Ennek a felelősségnek tudatában az építőiparban minden területen javítani kell a munkát. Magasabb színvonalon, fegyelmezetten kell dolgozni a célok eléréséért — mondta Bondor József, s beszéde végén köszöntötte mindazokat az építőket, a munkásokat, műszakiakat, adminisztratív és egyéb munkavállalókat, akik nehéz körülmények között becsületesen teljesítették feladatukat, s akikre bízvást számíthatunk ezután is. * Bondor József beszéde után ismét képviselői felszólalások következtek, majd az elnöklő Péter János a vitát bezárta, s megadta a szót Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek, aki összefoglalta az elhangzottakat, és kérte, hogy az országgyűlés változtatás nélkül fogadja el az 1977. évi költségvetésről beterjesztett törvényjavaslatot. A határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság 1977. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. A napirend szerint ezután következett a külügyminiszter beszámolója a nemzetközi helyzetről és a kormány külpolitikai tevékenységéről. Púja Frigyes külügyminiszter emelkedett szólásra. Púja Frigyes beszámolója A külügyminiszter bevezetőben az MSZMP tavaly márciusban tartott XI. kongresszusának határozatát idézte a nemzetközi helyzetről, amely megállapítja, hogy a nemzetközi politika fő irányzata az enyhülés. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének az idén novemberben tartott bukaresti ülése hasonló következtetésre jutott — mondotta. — Jelentősen elősegítik az enyhülési folyamatot azok a kiemelkedő sikerek, amelyeket a szocializmus, a haladás erői az utóbbi időben elértek A szocialista közösség befolyása, tekintélye a nemzetközi politikában soha nem volt ilyen nagy, mint most — hangsúlyozta a külügyminiszter. Az európai kommunista és munkáspártok ez év júniusában Berlinben megtartott értekezlete hozzájárult a kommunista mozgalom egységének erősödéséhez, s új lendületet adott a békéért és a biztonságért folyó küzdelemnek. Nagy sikereket értek el a nemzeti felszabadító mozgalmak Vietnamban. Laoszban, Angolában. (Folytatás a 2. oldalon) tett kérésünknek, fogadtak itt Moszkvában, így teljesíthetem a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által reám ruházott megbízatást. A magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép nevében őszinte nagyrabecsüléssel köszöntőm a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és kormányának itt megjelent igen tisztelt képviselőit, s köszöntőm mindenekelőtt Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársat, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárát, akinek közelgő 70. születésnapja alkalmából kívánok szólni. A magyar nép millióinak körében ismert, hogy Brezsnyev elvtárs, aki a Szovjetunió kommunistáinak és népeinek osztatlan bizalmából tölti be magas és felelősségteljes főtitkári tisztségét, kora ifjúságától, szovjet kommunista hazafiként, osztozva népe sorsában, erejét nem kímélve, áldozatkészen harcol és dolgozik. Részese volt a szocializmus, a kommunizmus alapjait lerakó békés építőmunkának éppúgy, mint annak a hősi helytállásnak, amelyet a szovjet nép tanúsított a második világháború idején a dicső honvédő és felszabadító harcokban, felszabadítva az európai népek sorát, elhozva a szabadságot a magyar nép számára is. Brezsnyev elvtárs neve és személye a világ közügyek iránt érdeklődő száz- és százmillió emberének tudatában összeforrott azokkal a nagy eszmékkel, amelyeket mindenkor szolgált, s azokkal a történelmi eseményekkel, amelyeknek maga is alakítója volt. Brezsnyev elvtársat köszöntve, először a Szovjetunió Kommunista Pártjáról szeretnék szólni, amely halhatatlan alapítójának szellemében, központi bizottságának, kollektív vezető testületének irányításával, a néppel összeforrva dolgozik, tisztán őrzi, magasan tartja és mind előbbre viszi Lenin győzelmes zászlaját. A nagy szovjet nép pártját követve végzi gigantikus méretű kommunista építőmunkáját, és feltartóztathatatlanul halad előre történelmi útján. Senki sem vitathatja el a Szovjetunió és kommunista pártja felbecsülhetetlen jelentőségű szerepét a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetének alakulásában. A Szovjetunió fejlődése, erőforrásainak gyarapodása, külpolitikája a nemzetközi helyzet alakulásának olyan meghatározó tényezője, amellyel a világon mindenkinek számolnia kell. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülötte, a Szovjetunió világpolitikai tényező, a társadalmi haladásért, a szocializmusért, a népek szabadságáért, a nemzetek függetlenségéért és a békéért küzdő erők legfőbb támasza és reménysége. A világ első szocialista államának csaknem hat évtizedes történetét a sok nemzetiségű, hatalmas szovjet haza testvéri népei formálták. A nagy szovjet nép háborúban és békében tanúsított példás helytállása, önfeláldozása, internacionalista szelleme nagy szerepet játszott a nemzetközi erőviszonyok megváltozásában, abban, hogy a szocializmus világrendszerré vált A szovjet nép azért tudta történelme során hazai és nemzetközi feladatait megoldani, mert mindenkor híven követte élcsapatát, a Szovjetunió Kommunista Pártját, annak központi bizottságát. így, s ezért valósultak meg Lenin eszméi, így öltöttek és öltenek testet a nemzetközi munkásosztály lánglelkű vezérének tanításai. A marxisták—leninisták a tömegek szerepének helyes értékelése mellett tisztában vannak a személyiségeknek a történelemben betöltött fontos szerepével is. Tudjuk, mindenkor szükség van 'olyan személyiségekre is, akik a társadalmi fejlődés törvényeivel és objektív szükségleteivel összhangban meg tudják fogalmazni és valósítani a kor, a helyzet követelményeit. Ezekre az elvekre, mai valóságunkra, a Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs által betöltött szerepre gondolva köszöntőm az ünnepeltet. Kádár János beszédét többször szakította félbe a jelenlevő szovjet vezető személyiségek tetszés- nyilvánítása. A beszéd befejeztével az MSZMP KB első titkára felolvasta a kitüntetés adományozásáról szóló elnöki határozat szövegét. Ezt követően Kádár János rátűzte a kitüntetést Leonyid Brezsnyev mellére. Leonyid Brezsnyev, megköszönve a nagy megtiszteltetést, a következőket mondotta: A proletár internacionalizmus nemes eszméi által lelkesített szovjet és magyar kommunisták megőrizték harci szövetségüket — az Októberi Forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság e felbecsülhetetlen értékű örökségét — viharos korunk minden munkás hétköznapján és csatáján keresztül. Együttes erővel nem egy nagyszerű lapot írtak be a forradalmi világmozgalom történetébe. A fasizmus szétzúzása után, s miután Magyarországon győzött a szocialista forradalom, ez a szövetség mondhatni új élettel telítődött meg és új minőségi szintet ért el. Mindkét nép létfontosságú ügyévé lett és ma (Folytatás a 2. oldalon) SZERZŐDÉSKÖTÉS A KONZERVIPARBAN A mezőgazdasági termelést sújtó szeszélyes időjárást megsínylette az utóbbi években az élelmiszeripar is. Bács-Kiskun megyében tavaly kevesebb zöldborsót és paradicsomot sikerült tartósítami, mint máskor. Az idén a mostoha időjárást legjobban a kajszi és a zöldbab érezte meg. Mindkettő fontos alapanyag. A sárgabarackból befőtt, dzsem, ivóié, lekvár, a zöldbabból mélyhűtött áru és főzelékkonzerv készül. 1976-ban a felvásárlási tervben előirányzottnál 40 százalékkal kevesebb gyümölcsöt, 16 százalékkal kevesebb zöldségfélét vett át a termelőktől a Kecskeméti Konzervgyár. Szerencsére az idén nem tette tönkre a paradicsom- termést az időjárás. A gyár ezért 39 ezer tonnát tudott feldolgozni. A termés egy része közvetlenül a gyárba érkezett, az iparszerű termesztést folytató gazdaságokból pedig a kihelyezett fogadó állomásokra. Onnan a zúzott és héjától megfosztott paradicsomot tartályokban szállították Kecskemétre. A konzervgyár a közelmúltban kezdte meg Bács-Kiskunban és a szomszédos megyék gazdaságaiban a termeltetési és átvételi szerződés kötését. A zöldségtermesztést segítő kormányintézkedések hatására nőtt a termelési kedv a gazdaságokban. A kézi munkaigényes zöldségfélék vetés- területének növelésére azonban esek kis mértékben lehet számítani. A paprika felvásárlási ára a konzerviparban átlagosan 20—25 százalékkal emelkedik, még sincs elég vállalkozó gazdaság a csemege- és pritaminpap- rika termesztésére. A mezőgazdasági gépgyártó ipar eddig nem volt képes megfelelő szedőgépeket készíteni, a kereskedelemben • Palántázzák a zöldségnövényt a tiszakécskei C’j Élet Tsz-ben. saláta után a paradicsom, majd a paprika következik. sem kapható ilyen munkaeszköz. A paprika szedésére egyre kevesebb dolgos kéz található a szövetkezetben. Nagyon időszerű lenne az ipari és mezőgazdasági üzemek együttműködését megteremteni a munkaerő-gazdálkodásban a zöldség- és gyümölcstermés betakarítására. Betakarító gépek hiánya miatt a mezőgazdaság másként nem képes több zöldségfélét adni frissi fogyasztásra. A paradicsom, a zöldborsó, bizonyos mértékben a káposzta és a gyökérzöldségek gépesített termesztését sikerült eddig megoldanL Az így összegyűjtött termés zöme azonban csak konzervipari feldolgozásra alkalmas. Tavaly 3260 tonna zöldborsó érkezett a Kecskeméti Konzervgyárba. Az idén 7262 tonnát tudott feldolgozni az üzem. A növényvédelem színvonala kezd lassan felzárkózni a követelményekhez. Ez viszont megnöveli a termesztési költségeket, hiszen több és drágább vegyszert kell felhasználni. A zöldborsó felvásárlási ára 1977-ben 8 százalékkal lesz magasabb, mint az idén. A Kecskeméti Konzervgyár szerződéses partnerei 1977-ben 10 százalékkal növelik e pillangós zöidségnövény vetésterületét. A paradicsom szerződött területe is emelkedik. 1977-ben azonban a konzervgyárnak átadandó termés még nem fogja teljes egészében leütni a feldolgozó üzem telejesítőképességét. Jól bevált a konzervgyár és két mezőgazda- sági nagyüzem együttműködése a csemegekukorica termesztésében és feldolgozásában. A Hosszúhegyi és a Kalocsai Állami Gazdaság iparszerűen termeszti a csemegekukoricát a kecskeméti gyár számára, és a szerződés szerint 1977-ben 200 tonnával többet ad át a tartósítóiparnak e maga* tápanyag- és nyomelemtartalmú, zöldségnövénynek, számító szemtermésből. K. A. T öbb zöldborsó, paradicsom
