Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-16 / 297. szám

V 4 • PETŐFI NÉPE • 1976. december 16. Növelik az iparszerűen termesztett gyümölcsös területét Már tizenhét gazdaság tagja a hosszúhegyi téli alma termelési rendszernek • A gyümölcsös szélétől különleges jármű továbbítja a feldolgozó és tárolóhelyre az almát. (Szabó Ferenc felvételei) Hazánk mezőgazdaságilag mű­velt területének mindössze 2,4 Százalékát foglalják el a gyümöl­csösök, de a növénytermesztés termelési értékének 9,4 százalé­kát adják. Az utóbbi években a gyümöl­csösök területe csökkent, ami el­sősorban a kivágások következ­ménye, valamint annak, hogy a telepítési előirányzatokat nem teljesítették. Jelentős az ősziba­rack és a szilva telepítésének a lemaradása A kedvezőtlen hely­zetet fokozza, hogy az összes gyü­mölcsös területen belül viszony­lag alacsony az árugyümölcs, ará­nyai Az árugyümölcsös 30 száza­lékát az állami gazdaságok, 59 százalékát a mezőgazdasági szö­vetkezetek közösen művelt terü­letei teszik ki. 5 Százaléka a szakszövetkezeteké és 6 százalék a háztáji gyümölcsös. Az ágazat jelenlegi helyzeté­nek kialakulásában szerepet ját­szik a betakarítás idején a mun­kaerőhiány. Ezért követelmény a kevesebb munkaóra felhasználást • Az Ültetvényről a szokásos al­másládáknál jóval nagyobb gyűj­tőládákban vontatják a termést a tábla végéhez. igénylő művelési formák elter­jesztése. A Hosszúhegyi Állami Gatzda- ság téli almatermesztési rendsze­rét 1975-ben ismerte el a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium. A rendszerszerű ter­mesztés alapelemeit azonban már korábban is meg lehetett találni a gazdaságunkban. A második és harmadik ötéves terv időszaká­ban a gyümölcstelepítésnél arra törekedtünk, hogy az akkori is­mereteink szerint a legkorsze­rűbb művelési formákat alakít­suk ki, és a technológiai egyes elemeit komplex módon rend­szerbe foglaltuk. Gazdaságunkban 565 hektár a gyümölcsös területe. Ebből 428 hektár téli alma, a többi ősziba­rack, kajszi, meggy és kisebb te­rületen egyéb csonthéjas. A gyü­mölcstermesztésben döntő jelen­tőségű a téli alma ágazat, hiszen az 77 százalékát teszi ki a gyü­mölcsösnek. A termőterület 1970-ben 407, tavaly pedig 428 hektár volt. Az átlagtermés ez idő alatt 165,7 mázsáról hektáronként 280,1 má­zsára emelkedett. A gyümölcstermesztés szakta­nácsadói tevékenységét 1973-ban kezdtük, majd a következő évben szerződéses alapokra helyeztük. Ebben az időszakban a saját té- lialma-területen kívül négy má­sik gazdaságban 659 hektáron próbáltuk javaslatainkkal elősegí­teni a termelés korszerűsítését. A hosszúhegyi rendszer elismerése után a szaktanácsadáson kívül kidolgoztuk a rendszer technoló­giáját. Azt a kettős célt tűztük magunk elé, hogy fokozzuk a ter­mésátlagot a partnergazdaságok jelenlegi ültetvényein is, továbbá a fejlesztési munká során elő­készítsük az új, korszerű, kedve­ző hatékonyságú árugyürnölcsö- sök létrehozását. A rendszerünk elemei megtalálhatók a teljes ter­melési technológia valamennyi részterületén. Gyakorlati alkal­mazása a legelőrehaladottabb a betakarításban, a feldolgozásban és a tárolásban. Gyümölcsterme­lési rendszerünkben számos mű­velési forma található. A szántó­földi növénytermelési rendsze- reknez hasonló egységes techno­lógia kidolgozására ezért gondol­ni sem lehet. Ahány gyümölcsös, ahány táb­la. annyi technológiai változat vár kidolgozásra. A hosszúhegyi rendszer mérete sem hasonlítható a szántóföldi növénytermelési rendszerekéhez, hiszen a nagysá­gának megítélésénél figyelembe kell venni az intenzitást. Az élő­munka vagy az anyag szempont­jából vizsgálva á gyümölcsterme­lési rendszer egy-egy hektárjá­nak ráfordítási igényét, 8—10-sze- res értékkel kell számítanunk. Ha a gyümölcstermelési rendszer mű­ködtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket össze akar­juk hasonlítani, akkor az 1977- ben már 3020 hektáros hosszúhe­gyi gyümölcstermelési rendszer megfelel 25—30 ezer hektár szán­tóföldi területnek. A következő évben 17 állami és szövetkezeti gazdaság termeszt téli almát Bács-Kiskunban, valamint az or­szág többi megyéjében a hosszú­hegyi módszer szerint. A fejlesztési tervben 1980-ig 484 hektár régi ültetvény kivá­gását és 798 hektár új gyümöl­csös tejgpítését tervezzük. így az V. ötéves terv végén 3216 hektár lesz a Hosszúhegyi Állami Gaz­daság almatermelési rendszerének területe. Az a távlati célunk, hogy az élőmunka-ráfordítást 60—70 százalékkal csökkentsük, s a termésátlagokát hektáronként 250 mázsára növeljük. Távlatban egy hektár művelésére 410 óra, egy mázsa alma előállítására pe­dig 1,05 munkaóra felhasználá­sát irányoztuk elő. Az alma őszi szállítási nehézségei miatt 1980-ig összesen 40 ezer tonna hűtőtároló létesítésére lenne szükség Kecs­kemét, Baja és Jánoshalma tér­ségében^ Megvalósítása 1980-ig csak akkor lehetséges, ha a be­ruházáshoz szükséges saját erő­források a többlettermésből fe­dezhetők. Baja térségében az V. ötéves terv során 15 ezer tonna teljesítőképességű léüzem megva­lósítását is tervezi a Hosszúhegyi Állami Gazdaság. Dr. Mátyus Gábor igazgató II Burgonya nyolc szövetkezetből Pesti utazás Az ősszel tetőzött az áradat a budapesti gyárak munkaügyi osz­tályán: egymásnak adták a ki­lincset az ügyfelek. Az érdeklő­dők szinte valamennyien fiata­lok voltak. Ügy gondolták, talán életük első munkahelyére léptek be. Sokukkal így is történt. Má­sok, kedvezőbb feltételekben re­ménykedve tovább próbálkoztak. De csupán másik gyárban, má­sik utcában, másik kerületben — változatlanul Budapesten. Mivel a munkaerőhiány a fő­városban ugyanolyan égető, mint az ország más ipari központjai­ban, ezt a tényt tulajdonképpen örvendetesnek is tarthatnánk. A bökkenő csupán, hogy a szeren­csét próbáló fiatalok nagy része vidéken érettségizett, ott is lakik. Sikertelen egyetemi, főiskolai fel­vételik, elutasított fellebbezések után elkerülhetetlenné vált, hogy fordítsanak sorsukon. így követ­kezett — általában családi jóvá­hagyással — a pesti utazás, így kopogtattak a hirdetésekből ki­nézett vállalatok munkaügyi osz­tályán. Azóta már dolgoznak. Sokan az első csalódásokon is átestek. S ez az, amiért mégsem lehet egy­értelműen örvendeni a gyárak gyarapodó létszámának. A mun­kaügyi osztályok nem is táplálnak rózsás reményeket. Jól tudják saját tapasztalatukból, hogy a nyárvégi, őszi tömeges jelentke­zéseket lassú „visszaszivárgás” követi. A fiatalok egy része, hosszabb-rövidebb idő elteltével feladják a játszmát. Nem tudnak megbirkózni a nehézségekkel, túl keservesek a csalódások. Rájön­nek, hogy a valóság korántsem azonos az ő távolról megformált, homályos elképzeléseikkel. Má­sutt próbálkoznak-e vagy haza­mennek? — esete válogatja. Miért csalódnak? Becsapták őket? Kaptak-e elég segítséget, támogatást munkahelyükön? Jo­gos kérdések. És a körülmények, helyzetek különbözősége ellenére sem nehéz megtalálni rájuk a választ. Ezek a fiatalok ugyanis csu­pa olyan — a megszigorított munkaügyi szabályok mellett is hirdetési jogot élvező — válla­latnál jelentkeztek, ahol tovább­tanulási lehetőségek kínálkoztak a hajlandóságuk szerinti szak­területen. Gyakorlatszerzés, újabb felvételi vizsga, munkahelyi ajánlás valószínűsége — mindez szerepet játszott választásukban. A fenyegető nehézségek pedig el­halványulnak a döntés pillanatá­ban. Főleg a lakásgondok. Nem ti­tok, hogy a hirdető vállalatok el­sősorban az általuk nyújtható előnyöket hangsúlyozzák. Biztos lehet benne akármelyik gyakor­lott hirdetés-tanulmányozó, hogy a munkásszállóval rendelkező gyár péládul soha nem rejti véka alá ezt a megkülönböztetett hely­zetét. A továbbtanulási igénye­ket kielégítő vállatok viszont rit­kán rendelkeznek munkásszálló­val, eltekintve a textilipartól, vagy az építőipartól. A pesti sze­rencséjüket próbálgató fiatalok közül erre sajnos nagyon sokan csak a munkaügyi osztályokon jöttek rá ... A munkába lépéssel párhuzamosan kezdődött meg számukra az albérletkeresés, a várható kereset és az albérleti díjak szomorú eredményű egybe­vetése. Még így is azok tarthat­ják magukat szerencsésnek, akik­nek sikerült valamilyen lakás- megoldást találniuk. De a szerencsésebbekre is sok próba vár még. Mostani, első munkás hónapjaikban dől el: ta- lálnak-e családot a gyárban az otthoni helyett, elég felnőttek-e az egyedülléthez, az önálló élet­hez. Akkor sem könnyű ez, ha anyagilag támogatják őket ha­zulról. Idegen környezetben küsz­ködnek, gyakran restellik is, hogy gondjaik vannak. összeszokott közösségbe kerültek, ők az újak, megpróbálják megmutatni, mennyit érnek. Nem mindegyik gyár — és még nem is minden KISZ-szervezet — tartja köteles­ségének, hogy segítse beilleszke­désüket. Pedig ez a segítség nél­külözhetetlen. Olykor egy-egy baráti szó, érdeklődő kérdés is elég, hogy a megmaradás vagy a kilépés oldalára billentse a mér­leget. Az okos megértés, a ta­pintatos irányítás sokban hozzá­járulhat, hogy a fiatalok vágyait és elképzeléseit mielőbb — és minél kevesebb kitérővel — a valóság szabályozza. V. E. Mindenki előtt ismert, hogy a rendkívüli időjárás következtében milyen nehézségeket okozott az országnak az idei burgonyater­més: mintegy 8 ezer vagon be­hozatalra szorulunk. A tervezett­nél jóval kevesebbet, 1400 vagon krumplit tudott felvásárolni ez- évben a Bács-Kiskun megyei MEZÖTERMÉK Vállalat is. E mennyiség túlnyomó része — 1200 vagon — az Intenzív Bur­gonyatermesztő Társulás tagszö­vetkezeteitől származik. A társuláshoz — mely a ME­ZÖTERMÉK kezdeményezésére és koordinációs tevékenységével 1973-ban jött létre — hét közös gazdaság tartozik. Mégpedig: az apostagi Duna menti, a solti Szik­ra, a dunavecsei Béke, a kecske­méti Törekvés, a kiskunfélegyhá­zi Vörös Csillag, valamint János­halmáról a Haladás és a Jókai Tsz. Az összterület most 995 hek­tár — ennek 80 százalékán a hol­land Desiree fajta terem. 1972- ben, a társulás előtt csupán 350— 400 hektár volt. A társgazdaságok közül magasan kiemelkedik az apostagi: 500 hektárral vesz részt az összehangolt gazdálkodásban. Deák Istvánt, a JV1EZÖTERMÉK termeltetési főelőadóját az 1976- os eredményekről, az együtimű- kőciés formáiról, előnyeiről és a fejlődés lehetőségeiről faggattuk, így válaszolt: — A hozamok elég nagy szóró­dást mutatnak. Apostagon, Sol­ton és Dunavecsén — összesen 400 hektár öntözött területről — olykor 300 mázsát is felszedtek, ugyanakkor az aszályt leginkább megsínylö, kiégett földeken — például Kiskunfélegyháza kör­ne ékén — alig termett 80 má­zsa, hektáronként. A veszteségünk szerény becslések szerint is meg­haladja az 500 vagont. A tagszövetkezeteknek nyújtott A helyi takarmány alacsony kéntartalmára lettek figyelmesek a Volga alsó folyásvidékénél mű­ködő Kalmük Állattenyésztési Kutatóintézet szakemberei. Pe­dig a merino juhok gyapjúnak növekedése és minősége függ e komponens jelenlététől. A termé­szet e „hibájának” kijavítására a kutatók az állatok finom kén­támogatások közül kiemelném a Keszthelyi Agrártudományi Egye­tem szaktanácsadói szolgálatát. Az intézménnyel szerződést kö­töttünk korszerű termelési tech­nológiák kidolgozására, különfé­le laboratóriumi vizsgálatok el­végzésére, a talaj-előkészítéstől a burgonyatárolásig valamennyi művelet tudományos ellenőrzésé­re, irányítására. A keszthelyiek mindenkor szövetkezeteink ren­delkezésére állnak. Ezenkívül továbbra is gondoskodunk a sza­porítóanyag és a gépek, gépsorok — burgonyakombájnok, talajma- rós töltögetők. válogatóasztalok stb. —< beszerzéséről. Az ország­ban elsőként oldottuk meg a krumpli kombájnszedett állapot­ban való átvételét, ami rendkívül kedvező a betakarítások idején. 1977-ben 1236 hektáron ültet­nek gumókat a társulás nagyüze­mei. Üj partnerként jelentkezett a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság és 1978-tól a félegyházi Egyesült Lenin Tsz. Az elmúlt hetekben kaptunk 50 vagon elit és szuper elit Somogy Gyöngye nevű vetőburgonyát —, amit a keszthelyi egyetem termeltetett — ezzel kívánjuk felújítani sza­porítóanyag-készletünket. Jövőre a vetésforgók ésszerű átalakítá­sával mintegy 150—200 hektárral növekszik majd — elsősorban a Duna mentén — a locsolható földterület. Talajmarós töltögetőbői nyolcat, kombájnból tízet, ültetőgépből hét darabot vásárolnak jövőre a gazdaságok. Jánoshalmi 300 vago. nos tárházunkba tavasszal sze­relik be a németek az új, mani­pulációs — tisztító-osztályozó-vá- logató — automata gépsort. Ter­vezzük továbbá egy 500 vagon befogadóképességű tároló építé­sét Dunavecsén. K. F. porrdl való bepermetezését java­solták. A kísérleti állatokon vég­zett vizsgálatok alapján megál­lapították, hogy az ily módon be­vitt vegyelem már egy nap múlva a bőrbe és a gyapjúba kerül. Minél több a kén a vékony gyap­júszálban, annál erősebbé, a gyapjú pedig dúsabbá válik. (APN—KS) A KÉN ÉS A GYAPJÚ Itt nem kézbesítenek, ott igen ... Túlzás nélkül állíthatjuk, alig múlik el nap, hogy megyénk va­lamelyik helységéből ne kapnánk panaszt a lapkézbesítés körüli gondokról. Ezek a gondok joggal keserítik el az érintett lakosokat, kik hiába fizetnek elő rendszere­sen kedvenc újságukra. mert azokhoz mégis rendszertelenüL jutnak hozzá. Minderről nemré­gen az egyik illetékessel beszél­gettünk, aki bár nem szolgált gyógyírral, de kissé furcsa véle­ménnyel annál inkább. Azt mon­dotta, hovatovább csak a rekla­málás kedvéért reklamálnak az emberek, hiszen nem eget ren­gető baj, ha a napilap másnap, a hetilap pedig a megjelenés utáni napokban érkezik meg az olvasókhoz, akiknek tudomásul kell venniük, a postát is hátrá­nyosan érinti a munkerőhiány. Majd hozzátette, bezzeg akkor senki sem dicsér, ha ezen kézbe­sítés zökkenőmentes, amire ilyen helyzetben csak erőfeszítések so­rán kerülhet sor. Nos, ami a munkaerő-problé­mát illeti, az sajnos, tény, s tudjuk azt is, mérséklésének legjárha­tóbb útja mostanság a munka szervezettségének fokozása. En­nek érdekében talán van még mit tér,nie a postának is. Ám a rekla­málás jogosságát megkérdőjele­ző nézetet nem osztjuk, szintúgy azt sem, hogy az előfizetők fu­karkodnak az elismerő szavak­kal. E véleményünk alátámasztá­saként hadd hivatkozzunk a szerkesztőségünkbe legutóbb ér­kezett két levélre. Az egyiket a Bokréta u. 9. szám alatt lakó nyugdíjas kecskeméti lakostól, Kosa Istvánnétól kap­tuk. aki arról számol be, hogy az októberre megrendelt Petőfi Né­péből és Nők Lapjából csak a hónap egyetlen napján, 13-án ka­pott 1—1 példányt. Hasonlókban volt része sok környékbeli elő­fizetőnek is. Az ok: véglegesen elment a régi kézbesítő, az új pedig kizárólag a neki szimpati­kus családokhoz vitte a lapokat. Olvasónk mindezt közölte a pos­tahivatalban, ahol megértés, il­letve a remélt intézkedésre vo­natkozó ígéret helyett sajnos to­vább bosszankodhatott, minthogy ilyesféléket hallott válaszként: „Ne ijedjen meg annyira, majd megkapja a hiányzó példányo­kat... Különben ha ez nem tet­szik kézbesítse saját magának az újságokat!” Való igaz, Kósáné többször vá­sárolt is lapot az árusoknál, s a levelének vegén így summáz: e plusz kiadás, meg a fáradtság összeegyeztethetetlen ama postai szolgáltatással, mely az újságok előfizetési díjának kasszírozásá- val lényegében a folyamatos kézbesítésre kötelezi magát! És hogy a lapkihordás lehet teljesen hiba nélküli, példásan pontos is. arról a Kiskunmajsa, Széchenyi u. 79 a. szám alatt la­kó Baranyai István számol be őreimmel. Soraiból megtudjuk, hogy otthonának postaládájában minden reggel hét óra tájt ott találja a Petőfi Népét, tehát ko­rán. még a munkába indulás előtt értesülhet a friss hírekről, a szőkébb pátriában vagy a tá­volabb történt eseményekről. „Másutt is ilyen szorgalmasan dolgozó, a munkáját hivatássze­rűen ellátó lapkézbesítőre lenne szükség!” — zárja levelét olva­sónk, akinek ez utóbbi kijelenté­sével csak egyetérthetünk. Gázbevezetés helyett ígérgetés? A kecskeméti Műkertváros IV. u. 14. számú ház lakóinak öröm­teli terveiről, majd a keserű csa­lódásairól számol be a szerkesz­tőségünkbe nemrég érkezett le­vél, mely let Holló Imre és hét sorstársa írt alá. Mint a sorokból kiderül, a la­kóközösség már régebben elhatá­rozta. hogy a társasházukba be­vezetteti a földgázt. A műszaki dokumentációk elkészültek, a tu­lajdonosok kézhez kapták a bi'- vatalos engedélyeket, a kivitele­ző, a DÉGÁZ helyi kirendeltsége pedig vállalta, hogy idén július 30-ig befejezi a munkát. Ekkor az érdekeltek jelentős összegű kölcsönt vettek fel az OTP-től — köztudott ugyanis, hogy a lakás­modernizálási programot hitellel támogatja a pénzintézet. A dol­gok biztatóan indultak, ám a folytatás nem várt meglepelést hozott. Bár minden lakásban megkez­dődött a gázbevezetés, az csak­hamar nagyon vontatottá vált, s később abba is maradt. Előbb augusztus, aztán szeptember vé­gére módosította -a határidőt a vállalat, s legújabban pedig e hónap közepére ígéri a teendők elvégzését. De a megrendelők — \ s tegyük hozzá, joggal — már enyhén szólva bizalmatlanok. Dideregnek, fáznak, mert — bíz­va az ígéretben — olajjal, vagy szénnel történő téli fűtésre ter­mészetesen nem készültek fel. Alkalmi megoldás révén pedig nem melegíthető be kellően a la­kás minden helyisége. Például a fürdőszoba sem, ahol — a hidegre fordult időjárás köystkeztébenr,mvr szinte lehetetlen tisztálkodniuk, a gyermekeknek, kik fcsszesen kilencen vannak a háztömbben. A szerződésben foglaltak telje­sítését halogató DÉGÁZ persze nemcsak a panaszosoknak okoz kellemetlenséget, de közvetve az OTP-nek is, hiszen egy még nem kiegyenlített költség fedezésére kell kölcsönösszeget biztosítania, jóllehet e pénzre voltak, s van­nak jogosultabb igénylők is. Az eset tanulsága: a jövőben megalapozottabban kell munka- vállalási szerződést kötnie a DÉ­GÁZ kecskeméti kirendeltségé­nek! Végül annyit, reméljük az ed­digi ígérgetések után most már haladéktalanul sor kerül az emlí­tett lakásoknak a földgázhálózat­ba történő bekapcsolására! SZERKESZTŐI ÜZENETEK „Kétgyermekes édesanya” jelige, Kiskőrös: Jogszabály írja elő. hogy gyermekgondozási szabadságának megszakítása, vagy annak lejárta után a volt munkahelyére visszatérő női dolgozót a korábbi beosztásában, s ha nem lehetséges, azzal egyenrangú más munkakörben kell alkalmazni. Fontos tudni — mindezt a társadalompolitikai intézkedések teszik lehetővé — hogy az ilyen anya bérhelyzete nem lehet kedvezőtlenebb, mint a vele megegye­ző feladatot ellátó, hasonló képzett­ségű és szakmai gyakorlatú, illetve szolgálati idővel rendelkező többi munkatársáé. Ha a közölteknél rész­letesebb információra tart igényt, for­dulton bizalommal a munkaüggyel l'oalalkozó helyi esetleg a megyei ha­tóságokhoz. Szigeti Vince. Kecel: A levelében foglaltakat — felkérésünkre — kivizs­gálta az Országos Takarékpénztár Bács-Kiskun megyei Igazgatósága, s megállapította, hogy ön a lottó 44. já­tékhetének mindhárom szelvényre- szén nem ugyanazon számokat ielölte meg. ezért a szabályok értelmében fogadása illetve a találata érvényte­len,. Erről ön is meggyőződhet, ha a feldolgozó helvről megkapott szelvé­nyeket megtekinti az OTP helyi fiók- lánát. .Minthoev az erre felhívó ko­rábbi énesítésbe — elírás következté­ben — értelemzavaró hiba csúszott. i>7pn figyelmeztetésben részesültek a keceli fiók dolgozói. Tóth József, Kecskemét: Panaszát, miszerint a MEZÖTERMEK Vállalat kecskeméti Lenin téri boltjában meg­rendelés. illetve előrefizetés alapján kanható kenvér. nem tudták bizonyí­tani az illetékesek Ettől függetlenül Intézkedtek, hogy az üzlet — ahol fő­leg a kecskeméti Maeyar—Szovtet Ba­rát-ág Termelőszövetkezet sütőüzemé­nek termékei kaphatók — a jövőben a nyitva tartása teljes idejében árusít­son kenyeret. Szabó Mária. Kiskunfélegyháza: A lapunkhoz küldött levelében foglal­takkal kapcsolatosan megtudtuk az Alföldi Tüzelőszer- és Építőanyag Ke­reskedelmi Vállalattól, hogy a harma­dik negyedévben sajnos több ezer tonna — külföldről megrendelt — ce­ment nem érkezett meg a megyei TÜ- ZÉP-telepekre. következésképp csak részben sikerült a lakosság előre be nem lelentett Igényelt kielégíteni. Bár a közbenlárásunkra intézkedés történt, miszerint ön —. aki heteken át hiába próbált a fontos építőipari kötőanyag­hoz Jutni, mert azt csak a szerződött vevők vásárolhatták meg — most so­ron kívül beszerezheti a cementet, mégis szükségesnek tartjuk informál­ni arról az évek óta jól bevált szol­gáltatásról melynek révén a jövőben elkerülhető a hasonló kellemetlenség: Arról van szó, hogy aki hivatalos en­gedély birtokában épít új lakóépüle­tet. vagy a régit felújítja, kibővíti, esetleg más létesítményt kivitelez, úgynevezett anyagbiztosítási szerző­dést köthet a megyei TÜZÉP Vállalat­tal. mely garantálja, hogy a megje­lölt fajtájú, minőségű és mennyiségű épílőanyagot lehetőleg a kívánt idő­ben- bocsátja a vevő rendelkezésére; S ha az idötájt nagy is lenne a ke­reslet bármely ilyen áru iránt, az el­adásuknál elsőbbsége van ezen meg­állapodás birtokában levő személynek. „Szolnoki u. 6.” jelige, Kecskemét: Ügyükről beszélgettünk a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat Illetékeseivé], akik közölték a házuk pincéjében gyakorta felgyülemlő szennyvíz, oka a lefolyók nem rendeltetésszerű haszná­lata. A tisztító brigádok ugyanis min­den alkalommal tapadó anyagokat — vattát és ruhaneműt — találtak a köz­műcsatorna. aknájában, s annak eldu­gulása következtében ömlött a víz a nem kívánt irányba és helyre. Ez az állapot nem Ismétlődik meg többé, ha valamennyi lakó egyformán és min­dig óvakodik attól hogy a lefolyó­csőbe oda nem való anyagot juttas­son. ztelettel” jelige, Kunfehértó: dekű bejelentésével — felkéré- e — a pénzügyőrök foglalkoz- kik úgy tájékoztatták szerkesz- inket hogy a helyszíni vizsgó- rán több liternyi pálinkát talál- megnevezett helyi lakosnál, sőt őtást nyert, e készlete nem ré­tég nagyobb volt. Igaz. nem de- ínv a zugmérésére de a szeszes érvényes úton történő vásáriá­im tudta elfogadhatóan igazolni, szabálysértési eljárás indult el- Közöllük még. az. érvényben le- idelkezések szerint a magansze- a birtokában található és két 11­arra őt a hatóság felkéri. összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Sza­badság tér 1/a Telefon: 12-516 « ——

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents