Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-01 / 284. szám
Várható időjárás ma estig: változóan felhős idő, elszórtan kisebb esővel. Az ország középső és keleti részén Is fokozatosan feloszló ködők. Többfelé élénk déli, délnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1—plusz <, legmagasabb nappali hőmérséklet 6—11 fok között, (MTI) IDŐJÁRÁS Ülést tart a Magyar VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 284. szám Ára: 90 fillér 1976. december 1. szerda Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 1-re összehívták. A Politikai Bizottság időszerű nemzetközi kérdések és az 1977. évi terv és állami költségvetés irányelveinek megvitatását, valamint az egyéb soron levő kérdések tárgyalását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Közzétették a zöldség- és gyümölcsfélék 1977. évre biztosított felvásárlási árait A MÉM pénzügyi főosztálya közzétette a zöldség- és gyümölcsfélék 1977. évi szerződéses felvásárlásánál biztosított (garantált) felvásárlási árait, amelyek — az idevonatkozó kormányhatározat értelmében — a zöldségeknél átlagosan 15, a gyümölcsöknél pedig 10 százalékkal nagyobbak, mint az 1976. évi tervezett árszínvonal. A zöldség és gyümölcs felvásárlását, termeltetését, végző felvásárló szervek, a SZÖVÉRT, illetve a megyei értékesítési központok, a konzerv- és hűtőipari vállalatok és a HUNGARO- FRUCT a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésekben ezeket a felvásárlási árakat kötelesek figyelembe venni és rögzíteni. A garantált árak: meghatározott minőségért és fajtáért szerződés alapján kifizethető legalacsonyabb felvásárlási árak, 7 amelyek az állami védőáraknál magasabbak és általában a főszezonban érvényesülnek. A felvásárló szervek az elő- és utószezonban, a közleményben felsorolt, minőségi osztályoktól eltérő minőségre, továbbá a felsoroltakon kívüli egyéb termékekre is vállalhatnak szerződésükben árgaranciát. Az árakhoz kapcsolódó szállítási feltételeket az érintett felek szintén szerződésekben rögzítik. A felvásárló szervek tényleges felvásárlási áraikat a termés és a piaci helyzet közelebbi ismeretében alakítják ki, ami azt jelenti, hogy amennyiben a termés és a piaci helyzet indokolja, a felvásárló szervek a garantált árnál — meghatározott keretösz- szegen belül, termékenként eltérő mértékben — magasabb árat is fizethetnek. A felvásárló szervek ezeket az árakat életbe lépés előtt egymással egyeztetik és az alkalmazni kívánt árakról az illetékes árhatóságot tájékoztatják. A közzétett garantált felvásárlási árak néhány főbb terméknél az alábbiak szerint alakulnak. Vöröshagyma: első osztályú, dug- hagymáról termesztve kilogrammonként 3,80 forint, másodosztályú 3,20 forint, a magról termesztett hagyma pedig 3,20 illetve 2,80 forint. Az étkezési paradicsom ára első osztályú minőségben 2,40 forint kilogrammonként a SZÖVÉRT hálózatában. A zöldpaprika belföldi fel- vásárlási garantált ára első osztályú árunál kilogrammonként 5 forint, másodosztályú árunál kilogrammonként 4 forint. A zöldborsót és a zöldbabot a SZÖVÉRT kilogrammonként 6 forintért vásárolja meg a vele szerződésben levő termelőktől. A közzétett felvásárlási árak arról tanúskodnak, hogy a termelők értékesítési biztonsága és anyagi érdekeltsége 1977-ben az ideihez képest megnövekszik, ami várhatóan kedvezően befolyásolja majd a piaci kínálatot és az ipar alapanyag-ellátását. (MTI) EGY HÓNAPPAL AZ ÉV VÉGE ELŐTT Helyzetkép öt iparágból Az év végének közeledtével a vállalatoknál és a minisztériumokban számvetést készítettek a munka eddigi eredményeiről, s előrejelzéseket az 1976. évi terv várható teljesítéséről. Az MTI munkatársai tájékoztatást kértek öt iparág vezetőitől arról, hogy egy hónappal az év zárása előtt iparáguk vállalatai hol tartanak, milyen eredményeket értek el. reltáru-termelésben ugyancsak ez a két üzem és a Csepeli Acélmű ért el kiemelkedő eredményeket, összességében év végéig a hen- gereltáru-termelés is meghaladja majd az előirányzatot, előreláthatóan mintegy 30 0000 tonnával Szénbányászat Az idei népgazdasági terv 18,9 millió tonna szén kitermelésével számolt, a sárisápi aknát ért vízbetörés miatt azonbán 200 000 tonnával mérsékelték az előirányzatot. Mivel a szén iránti kereslet nem csökkent, hanem nőtt a szénbányászat, a kormányzat kérésére vállalta, hogy nemcsak a kiesett termelést pótolja, hanem még 130 000 tonnát, vágyig összesen 330 000 tonnát ad terven felül. Ez rendkívül nagy erőfeszítéseket igényelt és igényel ma is az ötven mélyművelésű bánya mintegy 55 ezer dolgozójától. November végéig, annak ellenére, hogy Tatabányán és Oroszlányon is volt egy-egy vízbetörés, és a vagonellátás különösen ősszel nagyon akadozott, 220 000 tonnág túlteljesítést értek el. A tervek teljesítését segítette, hogy új gépek vásárlására, a fizikái munka megkönnyítésére egymilliárd forintot fordítottak, illetve fordítanak az év végéig. Vaskohászat A vaskohászat eddigi eredményei alapján biztosra vehető, hogy évi terveit mind az acéltermelésben, mind a hengereltárutermelésben túlteljesíti. November végéig a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés vállalatai és a Csepeli Acélmű együttesen mintegy 40 000 tonnái acélt termelt terven felül, s arra számítanak, hogy ez a többlet az év végén is meg fog mutatkozni. Különösen jó eredményeket értek el az acéltermelés növelésében a Lenin Kohászalti Művek és az Ózdi Kohászati Üzemek martin acélművének dolgozói. A hengeVasút Kimagasló teljesítménnyel, 11,3 millió tofina áru továbbításával zárta a novembert a vasút, amely azonban még ígv sem tudta kielégíteni a megmövekedett év végi igényeket, a torlódást elsősorban az okozza, hogy jélentős tranzit- szállítások és a vállalatok export- szállításainak egy része elhúzódott, az év végére zsúfolódott ösz- sze. A vasút év közben teljesítette alapvető feladatait — az üzemek folyamatos anyagellátását, a mezőgazdasági árufuvarozásokat stb. Az év 11 hónapjában 119,3 millió tonna áru szállításával sokat ledolgozott a megbízások egyenetlenségeiből származó hátrányból, de így is a tavalyinál félmillió tonnával kevesebb árut fuvarozott a vasút. (Folytatás a 2. oldalon) Új, versenyképes termékek Diktafon és telefonüzenet-rögzítő készülék A folytonos technikai fejlődésből, és ami ezzel szorosan összefügg: az igények szüntelen változásából következik, hogy egyszer és mindenkorra korszerű termékszerkezet nincs. Mind a termelőeszközöket, mind pedig a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatoknak megállás nélkül törekedniük kell termékeik használati értékének, színvonalának emelésére, ha versenyben akarnak maradni a piacokon. A valós igényeket kielégítő választékbővítés szintén elengedhetetlen. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár az utóbbi követelménynek tesz eleget azzal, hogy a kecskeméti magnetofon-gyáregysége nemrégiben megkezdte a DTR—10 típusú diktafon és telefonüzenetrögzítő készülékek gyártását. Az új BRG-termék telefonhoz kapcsolva az előfizető távollétében bejelentkezik és rögzíti a hívó fél üzenetét. Egy-egy üzenet- rögzítési időtartam a beállítástól függ. A készülék a kereskedelemben kapható normál magnetofonkazettával működik, és a tulajdonos által felvett bejelentkező szövegeken kívül akár harminc telefonhívást is felvesz. A magnetofongyár új terméke képes a szöveg vagy szövegrészek megismétlésére, ugyanis más, hasonló rendeltetésű masináktól eltérően visszapergeti a hangrögzítő szalagot. Ennek különösen akkor van jelentősége, amikor a másik funkciójában diktafonként működtetik, például leíró irodában. A gépírók a készülékhez mellékelt fülhallgatóval hallgatják le a szöveget — így egymást nem zavarják — a szalagot pedig lábbal működtetett kapcsoló segítségével mozgathatják. Így a DTR—10 „kezelése” nem vonja el a munkától a kezüket. Az elmondottakból következik, hogy a BRG diktafon és telefonüzenet-rögzítő berendezése magnetofonfelvételek lejátszására is alkalmas. Tehát ha a főnöknek nincs ideje „élőben” diktálni, leírandó leveleit, beszédét magnókazettában is átadhatja gépírónőjének. A DTR—10 bonyolult automatika, amit többek közt az is érzékeltet, hogy a benne levő félvezetők száma száz. A munkaigényes BRG-cikk előállítására a kecskeméti gyár jól képzett szakembereket csoportosított. Ezt az teszi indokolttá, hogy az auto- matikák készítésével eddig alig foglalkoztak a gyáregységben. A diktafon és telefonüzenetrögzítő a Rádiótechnikai Gyár korábbi, csak telefonüzenet felvételére és lejátszására alkalmas DT—10 típusú készülékének továbbfejlesztett változata, saját konstrukció. A telefonfigyelő készülékek a technikailag fejlett országokban széles körben, magánlakásokban is elterjedtek. A BRG konstruktőrei a DTR—10 megalkotásával egy viszonylag szélesebb hazai vásárlókör számára is elérhető berendezést alkottak. Az új termék iránt eddig főként más szocialista országok érdeklődtek, többek közt a Szovjetunió. Az idén — december 10-ig — 550 darabot állít elő a kecskeméti magnetofongyár, ebből 500-at az NDK rendelt meg. A mennyiség elárulja, hogy a DTR—10 gyártása csak egy kis hányada a gyár termelésének. A.T.S. Kenyértörés helyett Személyesen vagy levélben gyakran fordulnak szerkesztőségünkhöz, hogy döntsük el, kinek, vagy kiknek van igaza a gyárban, üzemben, vállalatnál munka közben felmerült vitákban. A kisebb, nagyobb sérelmekre, panaszokra rendszerint nagyon nehéz, igen gyakran lehetetlen érdemlegesen válaszolni, hiszen nem ismerjük a körülményeket, a vitában részt vevő másik fél érveit, a vállalati kollektív szerződést, amely nagyon sok vitás kérdés megoldásának alapját képezi. Ha a munkaviszony alapján keletkezett jogvitákról van szó, a panaszosoknak azt szoktuk tanácsolni, forduljanak a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Ezt természetesen csak akkor javasoljuk, ha a dolgozó ügyes-bajos dolga valamilyen formában összefügg a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel. Ellenkező esetben ugyanis, bármilyen lényeges kérdés a vita alapja, nem tartozik a munkajoghoz. Ha tehát egy üzemi gyűlésen, vagy termelési tanácskozáson valaki szót kér, s a bérek helytelen megállapítását kifogásolja, mert véleménye szerint nem tükrözi a vállalaton belüli fontossági, szakképzettségi arányokat, s az üzem vezetői szintén elmondják az ezzel kapcsolatos álláspontjukat, nyilvánvalóan vita alakul ki, de ez ilyen formában nem munkaügyi jogvita. Másról van szó, ha a dolgozó történetesen azt kifogásolja, hogy munkabérét nem a munkakörének megfelelő bértétel szerint határozták meg. Ez a panasz már munkaügyi jogvitához vezethet. Bács-Kiskun megyében is minden olyan munkahelyen, ahol szakszervezeti bizottság működik, megalakították a munkaügyi döntőbizottságokat, amelyek elnökből, elnökhelyettesből, s szükség szerint több, kevesebb tagból állnak. Munkájuk eddigi tapasztalataiból elsősorban az a szembetűnő, hogy nincs összefüggés a vállalati létszám, s a döntő- bizottság elé került ügyek száma között. Néhány nagy létszámú vállalatnál, mint például a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában, az Irodagép- ipari és Finommechanikai Vállalat kiskőrösi gyárában, a Kismotor- és Gépgyár bajai gyárában, az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi vegyipari gyárában évente csupán néhány esetben tárgyal a döntőbizottság. S több olyan kis létszámot foglalkoztató üzem is van, ahol a vitás kérdések eldöntése sok dolgot ad a bizottságnak. Nehéz lenne még csak rendszerezni is a vállalatok, s a dolgozók között felmerülő vitákat, de általában a munka- viszony keletkezésével, megszűnésével, fegyelmikkel, elbocsátásokkal, bizonyos esetekben kártérítésekkel, jutalmazásokkal, jutalomszabadságokkal, s ezenkívül számos kisebb jelentőségű kérdésekkel kapcsolatosak a döntőbizottság elé került ügyek. Néhány kivételtől eltekintve, ahol jó a munkahelyi légkör, a vezetők, s a beosztottak közötti viszony, ahol a csupán néhány hét óta dolgozó segédmunkás is jó megtalálja helyét a kollektívában, ahol mindenki a vállalati közösség tagjának érzi, érezheti magát, ahol helyesen alkalmazzák az' üzemi demokráciát, s a gazdasági vezetők és beosztott dolgozók együtt fáradoznak a problémák megoldásán — ezeken a munkahelyeken elvétve szükséges a vitás kérdések megoldásához a munkaügyi döntőbizottság. Mint azt dr. Deák Árpád, a megyei munkaügyi bíróság elnöke egy beszélgetés során említette, örvendetes tény, hogy egyre több vállalat, üzem, illetve az ott dolgozók mielőtt a döntőbizottsághoz, vagy a másodfokon eljáró munkaügyi bírósághoz fordulnának, egymás között megbeszélik a problémákat, kenyértörés helyett elintézik vitás ügyeiket. Éppen ezért a jövőben lapunkban rendszeresen közlünk olyan munkaügyi vitákat, amelyeket noha másképpen is el lehetett volna intézni, mégis a munkaügyi bíróság tárgyalt. Célunk elsősorban annak bemutatása, hogyan lehetett volna elkerülni a jogszabályok kényszerítő erejét. T. L. Pótolják a híres keceli meggyeseket Kecelen, ahol még az utcákat is meggyfa-sorok díszítik, keresik a híres gyümölcs termelésfelújítási lehetőségeit. A kertgazdálkodás szakosodásával ugyanis fogynak a szórványmeggyesek, amit csak részben pótolnak a zárt ültetvények. A meggytermelés munkaigé- nyessége sok nagyüzemet visz- szatart a nagyobb mérvű telepítéstől, nem számolnak a technika fejlődésével, a gyümölcsszedés gépesítésének közeli megvalósulásával. Ugyanakkor a meggy keresettsége, értékesíthetősége ösztönzően hat a kiskerti termelésre. Különösen akkor, ha ez egy-egy termőtájon gazdára, irányítóra talál. Kecelen, a helyi fogyasztási és értékesítési szövetkezet gondoskodik szervezetten a híres háztáji meggyesek felújításáról, továbbfejlesztéséről. A kiskertek részére árkedvezményes szaporítóanyagot juttatnak, s így az utóbbi három évben, ÁFÉSZ-se- gítséggel, 18 000 meggyfacsemetét telepítettek el a keceli kertekben. A most megkezdett fapótlásokhoz Is megérkeztek már a kisfák, amelynek árát a termő- reforduláskor fizetik vissza a szövetkezetek. Épülő szövetkezeti lakóházak Negyvennyolc lakásszövetke-, zet működik Bács-Kiskun megyében, amelyek 3495 lakást gondoznak. A IV. ötéves tervben 1038 új otthont adtak át a szövetkezetbe tömörült tulajdonosoknak. Jelenleg 905 lakás épül a szövetkezetek gondozásában és 446 lakás építésének előkészítésén fáradoznak Kecskeméten 400 lakás építését tervezik a szövetkezetek az V. ötéves tervben. Képűnkön a kecskemét-műkertvárosi szövetkezeti lakóházak egyik csoportja, előttük az épülő szolgáltatóház. (Tóth Sándor felvétele) Fémzárolják a vetőmag-kukoricát Üj automatizált gépsoron pereg az idei termésű vetőmag a Bajai Állami Gazdaság hibridkukorica-üzemében, amelynek teljes rekonstrukciója 1977-ben fejeződik be. A szárítóval, magtárral és laboratóriummal ellátott maggyárat 52 millió forintos költséggel modernizálják. Az új osztályozótorony nyolc méretben válogatja a magot, amit laboratóriumi vizsgálat után fém zárolva adnak át. Az Idén tíz fajtából, összesen 260 vagonnyi vetőmag-kukoricát értékesítenek. Elsősorban a bajai kukoricatermesztési rendszer partnergazdaságait látják el szaporítóanyaggal, de kielégítik az exportigényeket is. M A diktafon és telefon- üzenetrögzítő készüléket szerelő szalag egyik részlete. • Mátéfi József a DTR—10-ek végmeőzását végzi.