Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-03 / 260. szám
/ IDŐJÁRÁS Várható időjárás szerda estig: változóan felhős, párás, elsősorban éjszaka és reggel többfelé ködös idő. Gyenge változó irányú, szerdán napközben megélénkülő déli, délnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 2—7, ■ legmagasabb nappali hőmérséklet: 9—14 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 260. szám Ára: 90 fillér 1976. november 3. szerda Az új iskolában ünnepelnek Kecskeméten a Bethlenváros 15. szám alatt elkészült a 623. számú Ivari Szakmunkásképző Intézet új épülete. Az oktatási intézménynek 16 tanterme és 4 szaktanterme van, s rendelkezik azokkal az adottságokkal, melyek a korszerű oktató-nevelő munkához szükségesek. Az intézet tanulói és tanárai ezen a héten megkezdték az átköltözést, s a november 7-i ünnepséget már az új iskolájukban tartják. A tanítás 8-án veszi kezdetét a 623. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet új épületében. (Tóth Sándor felvétele) Gustáv Husák Moszkvában Leonyid Brezsnyev csehszlovák kitüntetése Kedden az SZKP Központi Bizottságának meghívására rövid baráti látogatásra Moszkvába érkezett Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. A Vnukovói repülőtéren Gustáv Husákot Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Pod- gornij, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának tagja és a Központi Bizottság apparátusának több felelős munkatársa fogadta. Kedden a moszkvai Kremlben Leonyid Brezsnyev és Gustáv Husák tájékoztatta egymást az SZKP XXV. és a CSKP XV. kongresszusa határozatainak megvalósításáról, az SZKP Központi Bizottságának októberi plénumáról és a CSKP Központi Bizottságának plénumáról, megvitatta a szovjet—csehszlovák együttműködés további fejlesztésének és elmélyítésének kérdéseit, majd időszerű nemzetközi problémákról tárgyalt. Gustáv Husák a csehszlovák kommunisták és Csehszlovákia valamennyi dolgozója nevében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 59. évfordulója alkalmából melegen üdvözölte a szovjet kommunistákat és az egész szovjet népet, a szovjet embereknek újabb alkotó sikere két és munkaeredniényeket kívánt a kommunizmus építésében. Leonyid Brezsnyev és Gustáv Husák találkozója rendkívül meleg és szívélyes légkörben folyt le. Gustáv Husák a tárgyalások után átnyújtotta Leonyid Brezs- (Folytatás a 2. oldalon.) V ' V Megalakult a Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés Az M&ZMP megyei pártvégrehajtóbizottsága október elején javaslatot tett egy Kalocsa környéki gazdaságokból létesítendő agráripari egyesülés alakítására. A cél: ebben a térségben a fűszerpaprika- és a zöldségtermesztés gyorsabb fejlesztése. Október 11-én megalakult az előkészítő bizottság, amely tudományos és társadalmi erők bevonásával vizsgálta a tájegység gazdasági fejlődésének eddigi ütemét, színvonalát. Feltárta a termelőerők és a termelési viszonyok fejlődésének lehetőségeit, amelyek az új szervezeti formában ütemesebb, gyorsabb növekedést tesznek lehetővé. Munkájához a megyei tanács szakemberei is segítséget adtak. A bizottság írásba foglalta javaslatait. Ilyen előzmények után kedden délután Kalocsán megalakult az agráripari egyesülés. Az eseményen jelen volt Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Kovács Sándor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes és dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke. Az alakuló ülést Horváth István nyitotta meg. Szólt az új szervezeti forma jelentőségéről, majd rámutatott arra, hogy a megyei párt-, és tanácsi vezetők ebben a körzetben tartották legalkalmasabbnak az agráripari egyesülés létrehozását. Az alapító okmány aláírása csak a munka első mozzanatát jelenti. A körzetben ugyanis nagy lehetőségek vannak a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar további fejlesztésére. Végvári István, a Kalocsai Paprikafeldolgozó és Konzervipari Vállalat igazgatója, az ülés levezető elnöke javaslatot tett a napirendre, majd megválasztották a munkabizottságokat. Ezt követően dr. Berta Jenő, az előkészítő bizottság elnöke, a fajszi Kék Duna Tsz elnöke tartotta meg beszámolóját. Az agráripari egyesülésbe a következő gazdasági egységek léptek be: a Kalocsai Paprikafeldolgozó és Konzervipari Vállalat, a Kalocsai Állami Gazdaság, a bátyai Pirospaprika, a dusnoki Egyesült Munkás—Paraszt, a fajszi Kék Duna, a foktői Béke, a hajósi József Attila, a kalocsai Iszkra, a miskei Március 15. Termelőszövetkezet, valamint az általuk létrehozott közös Vállalkozások. Az említett termelőegységek megközelítőleg azonos természeti és közgazdasági körülmények között gazdálkodnak. Termelésükben sajátos és kiemelkedő a fű- szerpaprika, valamint más, elsősorban konzervipari célpkra termelt zöldségfélék aránya. A termelő üzemek fejlődésük korábbi szakaszában általában az üzemen belüli fejlesztés lehetőségeit igyekeztek kihasználni. Gazdálkodásuk színvonala viszonylag kiegyenlített. Az egyes ágazatok termelési és hatékonysági mutatói viszont eléggé különböznek. Az adottságok optimális kihasználásának még nagy tartalékai vannak. Az üzemek többsége már túl van a szervezeti egyesülések kezdeti szakaszán. Együttműködési készségüket mutatja, hogy eddig is részt vettek különböző társulásokban és ennek eredményeként gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek, amely megkönnyíti az új szervezetben a közös munkát. A mezőgazdasági üzemek több év átlagában a Kalocsai Paprikafeldolgozó és Konzervipari Vállalat fűszerpaprika nyersanyagának 55 százalékát, a feldolgozható zöldségmennyiségnek 60 százalékát adták. A gazdálkodó egységek területi elhelyezkedése kedvező. Az üzemek közel vannak egymáshoz. Gazdálkodási területük legmesszebben fekvő pontjainak távolsága nem haladja meg a 30 kilométert. A körzet egyetlen szárnyvonallal csatlakozik a Budapest—Kelebia vasútvonalhoz. A közúti hálózat jól összefogja az érintett területet, és viszonylag kedvező közúti szállításra van lehetőség. A termeléshez szükséges anyagok és az itt előállított termékek szállítására a Duna is, mint víziút, rendelkezésre áll. Az egyesülésbe belépett mező- gazdasági üzemek összes földterülete több, mint 27 ezer hektár, amelyből csaknem 26 ezret vontak közös művelésbe, a többin háztáji gazdálkodás folyik. A közös földterület 23 százaléka öntözött. Ez az arány tízszerese a megyei átlagnak. Csaknem 4 ezer hektáron termesztenek zöldségfélét, amelyből mintegy 3600 hektárt látnak el mesterségesen csapadékkal. Lehetőség van az egyesülésben a zöldségtermő terület gyorsabb arányú növelésére. Az elképzelések szerint a tavalyihoz viszonyítva 1980-ig több, mint 50 százalékkal emelik a vetésterületet, kihasználva a kettős termesztés lehetőségeit, amelyet az öntözés tesz elsősorban gazdaságossá, A későbbi időszakban az állattenyésztésben is szorosabb együttműködés alakítható ki. Az egyesülésben az együttesen szervezett vertikális folyamatok kiépítése elősegíti az ipari és a mezőgazdasági munka színvonalának közelítését, az iparszerű termelés fejlesztését a mezőgazdaságban. Az alapító okirat ünnepélyes aláírása után titkos szavazással megválasztották a tisztségviselőket. Az előkészítő bizottság javaslatait, s a megalakulásról szóló dokumentumokat elfogadás végett az illetékes kormányszervek elé terjesztik. K. S. 21 ARANY-, 50 EZÜST-, 51 BRONZÉREM Bács-Kiskun megyei sikerek a XV. országos borversenyen A jó bornak nem kell a cégér, de azért nem árt, ha a fogyasztók által „jegyzett” italok nevét a szakértők is bearanyozzák. Az idén Szekszárdon, az ország híres vörösborvidékén döntöttek a magyar borászat helyzetéről és a fogyasztók elé kerülő borok értékeiről. A XV. országos borverseny díjait, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban, Szabadkai Gyula főosztályvezető-helyettes adta át az állami gazdaságok, pincegazdaságok termelő- és szakszövetkezetek, valamint a kutatóintézetek képviselőinek. A versenyen 791 bor vett részt és ebből 155 kapott aranyérmet. A legtöbb borral — 175 félével — megyénk nevezett be. Az eredménnyel is elégedettek lehetünk: boraink hírnevét 21 aranyérem, 50 ezüst- és 51 bronzérem gyarapítja. Ezenkívül 52 másodosztályú oklevelet és értékes különdí jakat is szereztünk. Az állami gazdaságok kereskedelmi irodájának igazgatói kü- löndíjával jutalmazták a Helvéciái Állami Gazdaság forgalmi borait. Az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezér- igazgatói különdíját a Hosszúhegyi Állami Gazdaság kapta, a forgalmi és termelői kategóriákban elért összes teljesítményeiért. A MONIMPEX vezérigazgatói kü- löndíja a Bajai Állami Gazdaság exportborait értékelte magasra. Magasabbra emelték a mércét A legtöbb aranyéremmel — hattal — a Hosszúhegyi Állami Gazdaság dicsekedhet. A Középmagyarországi Pincegazdaság öt, a Helvéciái Állami Gazdaság 3, a Kiskőrösi és Kiskunhalasi Állami Gazdaság 2—2, a Kecskemét- szikrai és a Kunbajai Állami Gazdaság 1—1 aranyéremhez jutott. A szakszövetkezetek közül az orgoványi Egyetértés mondhat a magáénak egy aranyérmet. Sajnos, a beküldött borok közül egyet kizártak a versenyből, holott ezt a megyei versenyen jónak értékelték. Mindez arra vall, hogy a zsűri igen komolyan végezte a dolgát és meglehetősen szigorúan vizsgáztatta a borokat. Molnár Olivér minisztériumi főelőadó elmondta, hogy már az idén, majd ezt követően a többi versenyeken is azt a célt tűzték maguk elé, hogy szigorú, következetes munkával védjék az arany-, ezüstös bronzérmek becsületét, valamint a magyar borok jó hírnevét. Az üzletekből is vettek mintát — Elsősorban arra törekedtünk, hogy a forgalomban levő borok összehasonlítása és versenyszerű bírálata legyen a verseny megrendezésének az alapja. A forgalomba hozott borok minőségének javítása a bortörvényből adódó feladat, de egyben a fogyasztók jogos igénye is. Ezért a forgalomban levő italokat egyenesen az üzletekből vásárolták meg a rendezők. A minőség javításának kívánalma sem azt jelenti, hogy a megtermelt borok többségét minőségi borként hozzuk forgalomba, hanem azt, hogy az asztali kategóriába tartozó borok minőségét is javítsuk. A dicséretes törekvéssel sajnos nem állt arányban a benevezők hasonló szándékú válogatása. Az asztali kategóriába tartozó forgalmi borokból mindössze 5 került bírálatra, ugyanakkor az üzletekben 51 fajta kapható. Túlzottan magas volt a minőségi borok benevezési aránya. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek azért sem, mert a verseny két kedvezőtlen és egy közepes évjáratot követően került megrendezésre. Ennek ellenére az összkép biztató, hiszen a fogyasztók számára is elérhető borok közül 44 vizsgázott aranyra. Csak az eddiginél értékesebb fajta nyerhet Jelentős fejlődés mutatkozott a borminták számában, a borok szakszerű kezelésében és minőségében is. A következő borversenyeken még nagyobb hangsúlyt helyeznek a forgalmazott borok minőségének szigorú vizsgálatára. A termelői kategóriában olyan fajtákat kívánnak indítani, amelyek a korábbi versenyeken nem szerepeltek. Az új szőlőfajtákból származó kísérleti boroknál pedig azt vizsgálják, hogy a versenyző új fajta értékesebb-e, mint a korábbi volt? Már az eddigi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a borverseny egyben komoly számadás is a szőlész-borász szakemberek munkájáról. Ennek az értékelése tulajdonképpen nem ér véget a verseny befejezésével és a díjak kiosztásával. A zsűri munkáját most a fogyasztók veszik át, s a termelők saját érdeke, hogy a minőséggel ők legyenek a legjobban megelégedve. V. Zs. A szép környezet Aligha van napjainkban olyan téma, mely élőszóban és papíron egyaránt oly nagy hangsúlyt kapna világviszonylatban, mint a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések és teendők. S az ehhez szorosan kapcsolódó úgynevezett környezetesztétika — e viszonylag rövid múltra visszatekintő s napjainkban még formálódó új tudományág — ugyancsak a napi vitatémák között szerepel mindenfelé. A kezdetet talán az jelentette, amikor az örvendetesen szélesedő mozgalom keretében egyre-másra függesztették ki a „Tiszta udvar — rendes ház’’ feliratú táblákat. De fellelhető volt már jóval azelőtt is a környezetszépítő törekvések népi változata: tavasszal, leginkább úgy húsvét táján, szinte versengve meszelte házát, csinosította utcáját-udva- rát a községek népe. Megemlítjük a társadalmi munkában végzett sok-sok parkosítást is, mely nagyban hozzájárult az újabb esztétikai törekvések gyakorlati megvalósításához, falun és városon egyaránt. Ma már jóval többről van szó, mint a fentiekről. Az új tudományág: a környezetesztétika világviszonylatban — tehát hazánkban, megyénkben is — egyre nagyobb teret hódít. Élettere, megnyilvánulási formája olyan sokrétű és szerteágazó, hogy alig lehetne felsorolni. Az ipari formatervezés, a kirakatrendezés, a vendéglátói terítés, az árucsomagolás, a kertművészet hathatósan befolyásolja közérzetünket, hangulatunkban, általában az élményvilágunkat. Ezek közül kimagaslik a terek és utcák alakítása, szépítése; nagyjából az, amit az építkezés szóval szoktunk emlegetni. Hisz az új épületek — s azok összhangja —, meg a régiek átalakítása, felújítása mindig jó alkalmat nyújt ahhoz, hogy igényeinknek megfelelően alakuljon az emberi környezet. Ezt tartják szem előtt a tervezők és kivitelezők, akik arra törekszenek, hogy a célszerűség és hasznosság mellett egyre nagyobb szerepet kapjanak az esztétikai elvek. Szemléletesen tárja elénk ezeket az eredményeket, gondokat és elképzeléseket Pogány Frigyes most megjelent vaskos kötete, amely A szép emberi környezet címet viseli; s mely ennek az új és hamar népszerűvé lett tudományágnak egyik kiváló összegezése. Az építőművészettel formált környezeti hatás jelentőségét, szerepét aligha lehetne eltúlozni. Szerencsére ezt egyre inkább — s mindenfelé, így Bács-Kiskunban is — felismerik az illetékes szakemberek. A házgyári épületek, új lakónegyedek egyhangúsága már- már újabb „környezetártalomként’’ jelentkezne, ha nem törekednének arra a tervező és kivitelező szakembereink, hogy kedvezően változzon az összkép. Szerencsére — sok jel mutatja már — hatékonyan törekszenek erre. Megyénkben is születtek figyelmet érdemlő eredmények. Különösen Kecskeméten, ahol a réginek és az újnak az ötvözése valami olyasmit eredményez lépésről lépésre, amire egyaránt elismeréssel néz a lokálpatrióta és ide látogató idegen. Szakmai körökben igazi feltűnést keltett ' — s minden jel szerint követésre is talál majd — mindaz, ami az utóbbi esztendőkben itt a városképi összhangot javította, esztétikailag gazdagította. Az a tény, hogy nemrégiben megalakult, s már meg is kezdte munkáját a Magyar Építőművészek Szövetségének kecskeméti csoportja, biztatóul szolgál mindazoknak, akik e napjainkban annyira előtérbe kerülő kérdést szívügyüknek tartják. Az új szervezet bizonyára nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a további nemes környezetszépítő törekvések ne maradjanak eredménytelenek; hogy a jövőben az eddiginél szebb, vonzóbb környezetben éljünk, s dolgozzunk. V. M. Őszi lehalászás • Javában tart az őszi lehalászás a Biharugral Állami Halgazdaság 1550 hektár területű halastavain. Az idén 181 vagon halat szállítanak a kereskedelemnek és exportra. A fennmaradó mennyiség a teleltetőbe kerül. (MTI-fotó: Ilovszky Béla felvétele— KS)
