Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-07 / 264. szám
VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 264 szám Ára: 1,20 forint 1976. november 7. vasárnap C? ______ Ü nnepélyes zászlófelvonás a Parlament előtt és a Gellérthegyen A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulója alkalmából szombat reggel a Parlament előtt, a Kosauth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. Díseszázad sorakozott fel csapatzászlóval, ma'jd kürtszó jelezte a katonai elöljáró érkezését, aki — meghallgatva az egységparancsnok jelentését ellépett a sorfal előtt. Ezután díszőrök kíséretében vitték az árbochoz az állami zászlót, s a Himnusa hangjai, valamint a katonák tiszteletadása közepette vonták fel. Az ünnepség befejezéseként az egység és a zenekar díszmenetben vonult el az állami zászló előtt. A gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadással vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. (MTI) Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, szombaton este ünnepi köszöntőt mondott a rádióban és a televízióban. Beszédének szövegét az alábbiakban adjuk közre. Ünnepi köszöntő Apró Antal rádió- és televízióbeszéde + Tisztelt elvtársak! Csaknem hat évtizede, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme megrengette a világot, az addig egynek és megingathatatlannak tűnő kapitalista világot. 1917. november 7-ig úgy tűnt, hogy jöhetnek háborúk, megbukhatnak királyok, robbanhatnak ki forradalmak, a kapitalizmus, a kizsákmányolás, a töke uralma változatlan marad. Az oroszországi kommunisták Lenin vezette forradalma azonban megrendítette a tőkés világot, megszakította földünket átfogó hatalmi láncát. 1917 novemberével két táborra szakadt a világ. Az egyik oldalon a győztes októberi forradalom népe kezdte meg egy olyan új, szocialista társadalom építését, amely nem ismeri a kizsákmányolást, a nemzeti elnyomást. A másik oldalon még megmaradt az ismétlődő válsággal küzdő kapitalista világ, a kommunizmus eszméjétől és győzelmétől megrettent uralkodókkal, tőkésekkel, földbirtokosokkal, gyarmatosítókkal, akik akkor az októberi forradalom láttán döbbentek rá először, hogy örök életűnek hitt hatalmuk milyen véges. Már akkor, 1917 őszén és azóta is oly sokszor hangoztatták, hogy mindaz, ami Oroszországban történt és történik, csak orosz ügy, de az öntudatos dolgozók szerte a világon tudták, hogy az orosz bolsevikok győzelme nem marad, nem maradhat csupán Szovjet-Oroszország belső ügye. ★ A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, az emberiség legjelentősebb forradalma. Utat mutatott minden ország munkásosztályának, az elnyomott népeknek a tőkés rendszer, a kizsákmányolás elleni harcban. A kizsákmányolt milliók szerte a világon nyomban megértették, hogy az emberi történelemben először egy olyan munkás-paraszt állom, olyan új hatalom született, amely a dolgozók hatalmát, a többség hatalmának megvalósítását tűzte ki célul. Olyan hatalom született, amely a polgári forradalmakban megfogalmazott — „egyenlőség, testvériség, szabadság" — jelszavának formális hangoztatásával szemben kizsákmányolástól mentes életet, békét akart teremteni, a földesúri birtokokat pedig a parasztok kezébe adta. A világ népei ezért tekintették már születése pillanatában saját ügyüknek az októberi forradalmat. Ezért tekintett minden elnyomott, kizsákmányolt nép reménykedően, nagy szimpátiával a Szovjetunió felé, erőt, hitet merítve saját harcaihoz. A nehéz polgárháborús évek után nem sok idő jutott a békés épitőmunkára. Az első szocialista állam biztonságát új veszélyek fenyegették, újból kiéleződött a kapitalista világválság, nőtt a háborús veszély és 1941 júniusában a hitleri Németország hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót. ,Halálos veszély fenyegette a világ első szocialista államát. A hosszú éveken át tartó háború sok szenvedést, nélkülözést, nagy emberi és anyagi áldozatot követelt. De végül is a szovjet nép hatalmas katonai és politikai győzelmet aratott. * * A szovjet hadseregnek a német fasiszták feletti győzelme Ázsiában és Európában — közöttük hazánkban is — kedvező feltételeket teremtett a felszabadított országok népei számára, hogy nemzeti függetlenségüket visszanyerve ne csak a fasizmus rémétől szabaduljanak meg, hanem egyszer és mindenkorra a töke uralmától is. Az elmúlt három évtizedben újabb vereségek érték a kapitalista világot. Európai, afrikai és ázsiai országok egész sora vált ki a kapitalista rabságból. Demokratikus, népi, majd szocialista rendszert hoztak létre. Az amerikai kontinensen a kubai nép vívta meg hősies forradalmi harcát. Felbomlott az imperializmus sok évszázados gyarmati rendszere. Es ha ebben a nagyszerű történelmi folyamatban olykor kudarcok, fájdalmas vereségek is érték a szabadságukért küzdő népek családját, a harc még nem ért véget. A szocialista útra lépett országok sokasága újból bizonyítja, hogy Október nemcsak a cári Oroszországot forgatta ki sarkaiból, hanem új szakaszt nyitott az emberiség történetében. Az ünnepi megemlékezés nehezen viseli el a számok hosszú sorát. nem férnek el benne a statisztikák. adatok. Mégsem mellőzhetjük őket teljesen, mert a tények makacs dolgok. Nemcsak azt árulják el, hogy mit, mennyit és hogyan termel az ipar, miként nő a kenyérnek való termés hozama, hogyan nő az átlagos életkor és a fejekben a tudás. Megvalósul-e a jövedelempolitikában, a szociális juttatásokban, az oktatásban és a lakáselosztásban a szocializmus legfontosabb elve, hogy mindenki annyit ér, ameny- nyit a munkája. Nem, a számok ennél többről beszélnek, a számok bizonyítanak! A Szovjetunió tizedik ötéves terve — amelyet a múlt héten fogadott el a Legfelsőbb Tanács ülése — sok tekintetben különbözik az előző tervektől. it Szovjet barátaink a tizedik ötéves tervet a minőség és a hatékonyság ötéves tervének nevezik. Fő célkitűzésük, hogy a népgazdaság szerkezetében és műszaki színvonalában minőségi változások történjenek, s ennek következtében lényegesen megváltozzon a gazdaság egész arculata. A cári Oroszország ipara 1913- ban az amerikai termelésnek mindössze 12,5 százalékát állította elő. 1950-ben, a háborús károk helyreállítását követően a Szovjetunió termelése már 30 százaléka volt az Egyesült Államokénak. 1970-ben ez az arány már 75 százalékos volt, s ma túl jár a 80 százalékon. 1990-re a Szovjetunió körülbelül kétszer akkora anyagi és pénzügyi forrásokkal fog rendelkezni, mint az elmúlt években. A forradalmi mozgalmak újabb világméretű sikerei elképzelhetetlenek lennének a szocialista világrendszer léte és internacionalista segítsége nélkül. Mindig tisztában kell lennünk azzal, hogy az a széles távlat, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom feltárt, a proletár internacionalizmus jegyében fogant. Mi magyarok is azoknak a népeknek a sorába tartozunk, akik igaz barátra, segítő szövetségesre találtak a Szovjetunióban. Népünket a testvéri barátság szálai fűzik a Szovjetunióhoz. A magyar— szovjet barátság mélyen gyökerezik a magyar nép érzés- és gondolatvilágában. Ez a barátság közös eszméink és közös céljaink azonosságán nyugszik. Pártunk XI. kongresszusa másfél esztendeje összegezte a megtett utat és kijelölte a szocializmus építésével kapcsolatos további feladatainkat is. Országunk dolgozó népe eredményesen munkálkodik a kongresszus határozatainak megvalósításán. Az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra új eredményei arról tanúskodnak, hogy valóra válnak a XI. kongresszuson megfogalmazott terveink, elgondolásaink. Terveinket dolgozó népünk támogatja, egységben, cselekvőén teljesíti. Munkánk közben szinte naponta tapasztaljuk, hogy mit jelent számunkra a szocializmus építésében a Szovjetunió barátsága és támogatása. Országaink között a kétoldalú kapcsolatok kiszélesedtek. Átfogják a politikai, gazdasági, kulturális együttműködést. Ezek a kapcsolatok jól szolgálják mindkét ország népeinek érdekeit. Egyben hozzájárulást jelentenek a nemzetközi haladás ügyéhez is. + A sokoldalúvá vált magyar— szovjet kapcsolatoknak hazánk életében betöltött szerepéről a tv-nézők és rádióhallgatók nap mint nap értesülnek. A Szovjetunió legnagyobb gazdasági partnerünk. A Szovjetunióból kapjuk a legfontosabb energiahordozók és alapanyagok döntő többségét, iparunk műszaki színvonalának emelését szolgáló komplett berendezések jelentős hányadát. A Szovjetunió nagy tételű megrendelésekkel, hosszú távra szóló szakosítási és kooperációs megállapodásokkal jelentős mértékben járul hozzá a magyar ipar fejlesztéséhez, alapvető gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósításához. A Szovjetunió és a szocialista országok békepolitikája, nemzetközi tekintélye kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy mi is és a többi szocialista ország a mind bonyolultabbá váló nemzetközi gazdasági helyzetben is megvalósíthassuk szocialista céljainkat. A proletár internacionalizmus eszméje magában foglalja a nemzeti és a nemzetközi érdekek összhangját. A szocializmus építése során évtizedeken át tapasztalhattuk, hogy minden, ami békénkkel, biztonságunkkal, előrehaladásunkkal összefügg pártjaink, államaink, népeink testvéri együttműködésétől, a proletár internacionalizmustól kapja erejét. A testvéri pártok sikerei erősítik a nemzetközi mozgalmunkat és a nemzetközi kommunista mozgalom erősödése segíti az egyes pártok munkáját. Ebből az elvből kiindulva ítéljük el a nacionalizmus, a nemzeti elzárkózás mindenféle formáját, az antikommunizmus és a szovjetellenesség megnyilvánulásait, mert mindez mozgalmunk egysége, az emberi haladás ellen irányul. it A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját köszöntve megerősítjük hűségünket a forradalom, a marxizmus—leni- nizmus magasztos eszméihez. 1917 októberét köszöntve megerősítjük barátságunkat és szö~~ A' i—^----------------- ---K itüntetések 3. oldal Leningrádban is hallani akarom ... 3. oldal Ahány találkozás, annyi ajándék 3. oldal A napraforgó karrierje 4. oldal Munkás hétköznapok 5. oldal Bemutatkozik a művésztelep 4. oldal Ketten Vietnamból 7, oldal Nagy idők emléke e. oldal Levelek Uszty-Ilimszkböl >. oldal Közélet a tanyaközpontban 9. oldal vétségünkét a Szovjetunióval, a szocialista országok testvéri közösségével. Vállvetve küzdünk a közös célok megvalósításáért, a marxizmus—leninizmus elveinek, eszméinek érvénye- ^ sülőséért. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szellemében a világ minden haladó gondolkodású emberével, népével együtt vállaljuk a harcot a békéért, a népek biztonságáért, a békeprogram megvalósításáért. Ez a politika a feszültségek feloldását, az országok együttműködését, a világ viiás kérdéseinek tárgyalásos rendezését, a nemzetközi viszonyoknak olyan átalakítását jelenti, amely a békés egymás mellett élésen és a kölcsönös előnyökön nyugszik. A nemzetközi helyzet megítélésében — a Szovjetunióval együtt — mindig azt tartjuk mérvadónak, hogy milyen mértékben sikerült előrejutni a béke megszilárdításában, a fegyverkezési hajsza megfékezésében, a nukleáris háború veszélyének elhárításában. A világ minden békeszerető emberével, a Nagy Október szellemében küzdünk az ember fel- emelkedéséért, a munka becsületéért, a népek szabadságáért. ^ A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepe alkalmából üdvözletünket küldjük a dicső forradalom három nemzedékének. Önök nevében is újabb sikereket kívánunk a Szovjetunió népeinek, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, Brezsnyev elvtárs vezette központi bizottságnak. Szívből kívánjuk, hogy érjenek el új sikereket a szovjet haza ereje, tekintélye gyarapításában végzett áldozatos munkájukban. (MTI) Koszorúzás Kecskeméten A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után először Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Katanics Sándor, a megyei párt- bizottság titkára helyezett el koszorút az emlékmű talapzatára. A hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet egységet N. G. Tel-Grigorjanc gárda ezredes és A. P. Szemjonov gárda alezredes képviselte az ünnepségen. A megyei tanács nevében dr. Gajdócsi István elnök és Tohai László általános elnökhelyettes koszorúzott. A Hazafias Népfront megyei bizottságát dr. Bodóczky László elnök és Farkas József titkár képviselte a koszorúzási ünnepségen. A fegyveres erők és testületéi k nevében helyezett el koszorút a szovjet hősi emlékmű talapzatára Szepesi József helyőrségparancsnok, dr. Fehér Géza alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője és dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnoka. A szakszervezetek koszorúját Princz László, az SZMT titkára, Palsovits József, a HVDSZ megyei titkára és Szűcs j Sándor, a pedagógusok szakslervezetének megyei titkára helyette el. Az MHSZ nevében Bognár Ferenc alezredes, megyei titkár és Farkas György százados, városi titkár koszorúzott. őket követte Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Csányi Anikó, megyei úttörőelnök és Adorján Mihály, a KISZ megyei bizottságának titkára, akik az ifjúság háláját rótták le a szovjet hősi emlékműnél. Majd a megyeszékhely üzemeinek, intézményeinek dolgozói koszorúkkal és virágokkal borították el az emlékmű talapzatát. • Horváth István és Katanics Sándor a szovjet hősi emlékmű előtt. (Pásztor Zoltán felvétele) A “Nagy Októberi Szoc ialista Iirraoaloi,. gyí>/ mének 59 ' évfordulója alkalmaoó)- tegnap deleket k-»v' .iú/ást ünnepséget rendeztek Kecskeméten, a Szabadság teli szovjet hősi emlékműnél. .
