Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-06 / 263. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 263. szám Árat 90 fillér 1976. november 6. szombat Fjodor Kulakov beszéde a moszkvai ünnepségen A magyar nép sorsa összeforrt a Nagy Október vívmányaival Baján, a zászlódíszbe öltözött Kismotor- és Gépgyár 5. számú gyára volt a színhelye tegnap délután a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulója alkalmából rendezett megyei ünnepségnek. A gyár jókora ebédlőcsamokát zsúfolásig megtöltötték az ünnepi nagygyűlés résztvevői: Baja üzemeinek, intézményeinek képviselői, s természetesen a megyei emlékünnepség házigazdái, a Kismotor- és Gépgyár helyi gyárának dolgozói. Az ünnepi nagygyűlést Zick Márton, a gyár pártbizottságának titkára, a megyei pártbizottság tagja nyitotta meg. Külön is üdvözölte Terbe Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárát, Németh Ferencet, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagját, a KISZ megyei bizottságának első titkárát, dr. Glied Károlyt, a megyei tanács elnökhelyettesét, Farkas Józsefet, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárát, Pap Györgyöt, a bajai városi pártbizottság első titkárát, dr. Kincses Ferencet, a városi tanács elnökét, Kádár Istvánt, a Kismotor- és Gépgyár vezérigazgatóját, valamint az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet alakulat képviselőit. Ezután Terbe Dezső, a nagygyűlés szónoka mondta el ünnepi beszédét. • Terbe Dezső ünnepi beszédét mondja. Moszkvában pénteken ünnepi ülést tartottak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulója alkalmából. A Kreml hatezer fő befogadására alkalmas kongresszusi palotájában munkások, a tudományos és a kulturális élet képviselői, állami és közéleti személyiségek, katonák gyűltek össze. A megjelentek viharos, hosszan tartó tapssal fogadták Leonyid Brezsnyevet, Alekszej Koszigint, Nyikolaj Podgornijt és a többi szovjet vezetőt. Fjodor Kulakov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára tartott ünnepi beszédet. A szónok egyebek között a következőket mondotta: — A szovjet népnek és a testvéri szocialista országok népeinek hatalmas eredményeiben, a modern világban tapasztalható jótékony változásokban mind jobban kidomborodik az első győzelmes proletárforradalom világtörténelmi jelentősége. — Október lelkesítő példa a világ valamennyi dolgozója számára, a reakció és az agresszió ellen vívott harcban. Október az új társadalmi valóság, a kommunista jövő felé irányuló törekvés útja. Október győzelme és a szovjet állam megalakulása új korszakot nyitott a világ társadalmi fejlődésében. A szocializmus, világszerte tapasztalható óriási befolyásánál fogva, annak következtében, hogy minden vívmányát a béke és a haladás szolgálatába állítja, aktív, békeszerető külpolitikát folytat, képes hatékonyan eleget tenni küldetésének. A szónok hangoztatta: a Szovjetunió megingathatatlanul ragaszkodik a népek barátságának és testvériségének politikájához, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hirdetett meg. Éppen ezért — mondotta — indokolatlannak és természetellenesnek tartjuk, hogy — nem a mi hibánkból — immár csaknem 15 esztendeje megromlottak a baráti kapcsolatok a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között. Mi következetesen síkra- szállunk a szovjet és a kínai nép jószomszédi kapcsolatainak és barátságának helyreállításáért — hangsúlyozta Kulakov. A politikai enyhülésről szólva Kulakov megemlítette: a hidegháborúra való visszatérés hívei nem nyugszanak. Feszültséget szítva igyekeznek kommunistaellenes és szovjetellenes hadjáratokat sugalmazni. Az agresszív körök azonban nem állíthatják meg a nemzetközi kapcsolatok javulásának folyamatát. Befejezésül a szónok kijelentette: erőnk virágzásában lépünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának esztendejébe, földünk politikai arculata a társadalmi és a nemzeti felszabadulás útjára lépett népek forradalmi akaratának megfelelően változik (TASZSZ) Időben távoli eseményekre, viharokra emlékezünk, ágyúdörgésre, amelynek visszhangja ma is rázza a földet, ötvenkilenc év pergett le azóta, amióta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmet aratott. Most újra kérdezhetjük: hogy van az, hogy a történelem nem porlasztja, de kristályosítja, egyre tisztultabb fényben tagyogtatja mindazt, ami akkor Oroszországban történt? Erre csak egyféle választ adhatunk: a forradalom nem évül, a forradalom fiatal marad. Az emberiség évszázadok múlva is úgy beszél majd 1917 októberéről, mint a világtörténelem új korszakának nyitányáról, hiszen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével a kizsákmányolást törvényesítő társadalmi rendszerek több ezer éves uralmának felszámolását kezdte meg az emberiség. 1917 októberében a bolsevik párt vezette munkásosztály győzelemre vitte azokat az eszméket, amely ■ végső célul a kommunista társadalom megteremtését tűzte maga elé. Most, amikor emlékezünk, és a mai kor emberére jellemző módon a tanulságokat keressük, érdemes felidézni, hogy Lenin már október napjaiban figyelmeztetett: a szocialista forradalom győzelme egycsapásra nem oldhat meg mindent; nem szüntet meg azonnal minden egyenlőtlenséget, csak egyet: az ember ember általi kizsákmányolását. De ezzel a világtörténelmileg példátlan „csak”-kal éppen azt az egyenlőtlenséget szüntette IJj üzemrészeket avattak a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárában Tegnap Kecskeméten, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek a Szék- és Kárpitosipari Vállalat gyárában, amelynek keretében felavatták a 83,5 millió forintos beruházással épült új üzemi létesítményeket. A Béke téri Általános Iskola tanulóinak műsora vezette be az ünnepi gyűlést, majd Vdczi György, a vállalat vezérigazgatója köszöntötte a gyár kollektíváját, s a megjelent vendégeket — többek között Horváth Istvánt, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Kőrös Gáspárt, a kecskeméti városi pártbizottság első titkárát, Princz Lászlót, azSZMT titkárát, Gádor Józsefet, a városi tanács elnökét, valamint a megye és a város számos közéleti személyiségét. A vezérigazgató ünnepi megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az új, 1200 négyzetméteres kárpitos és a 3600 négyzetméteres asztalos műhelycsarnok, az új szociális létesítmények, kazánház, a belső üzemi úthálózat kiépítése, s az üzembe állított korszerű gépek, berendezések megteremtik a feltételét annak, hogy az idei 220 millióról 1980-ra 320 millióra növelje termelési értékét a gyár. Ezután felkérte Dobrotka László könnyűipari miniszterhelyettest az új üzemi létesítmények felavatására. — Itt az Alföldön is — mondotta — sokirányú fejlődés ment végbe. Nemcsak a zöldség-, a szőlő- és a gyümölcstermesztés lendült fel nagyüzemi szinten, hanem ipar is települt a homokra. Ebben a gyárban 1959-ben 32-en kezdték el a termelést és abban az évben 3 millió forint értékű árut készítettek. Ma már 580-an dolgoznak és 220 millió forintértéket termelnek. A megújhodott gyár dolgozói előtt nagy feladatok állnak az V. ötéves terv időszakában. Népgazdaságunk szempontjából például igen fontos a tőkés export növelése. Az idei 37 millióról 1980-ra 80 millió forintra növekszik a kecskeméti üzem exportelőirányzata. A miniszterhelyettes beszéde után Borsos György, a gyár igazgatója köszönetét mondott a párt es állami szerveknek, a beruházónak, a kivitelezőknek, az üzem meg, amely — mióta az emberiség történetét jegyzik — minden más igazságtalanságnak, egyenlőtlenségnek forrása és táplálója. Ezzel a „csak”-kal adott az emberiségnek hasonlíthatatlanul többet és mást Október, mint az előtte való forradalmak. A magyar kommunisták, a magyar dolgozók úgy tekintenek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomra, mint amely kiindulópontja volt a mi népi demokratikus forradalmunknak is: a népi hatalomnak a mi hazánkban, a Magyar Népköztársaságban. Baráti, testvéri kapcsolataink a fiatal szovjet köztársaság élet-halál harcot vívó első éveibe nyúlnak vissza. Az októberi eszmék diadala révén hazánk már 1919-ben a forradalmi népek első sorába került. Nemzeti büszkeségünknek az egyik legtisztább forrása. Mint ahogy büszkék vagyunk arra is, hogy az első Magyar Tanácsköztársaság megteremtése segítséget nyújtott a fiatal szovjet hatalomnak. A magyar— szovjet barátságot népeink vérükkel pecsételték meg, ezrek és ezrek áldozták érte áetüket. A százezer magyar vöröskatona, aki a polgárháború éveiben a szovjet hadsereg soraiban harcolt; a második világháborúban hazánk felszabadításáért harcoló szovjet katonák százezrei és 1956-ban a magyar ellenforradalommal szemben segítségünkre sietett fiai a szovjet népnek — ugyanazért a célért harcoltak. Soha el nem múló hálával és kegyelettel emlékezünk meg a szovjet hősökről, akik a mi szabadságunkért életüket áldozták, akik a legtöbbet adták, amit ember adhat, hogy népünk szabadon élhessen és boldogulhasson. (Folytatás a 3. oldalon.) MSZBT aranykoszorús jelvényt kaptak a solli Kossuth-adó szovjet szerelői korszerűsítéséért, s ígéretet tett arra, hogy a rájuk bízott értékekkel jól gazdálkodnak majd. Ezt követően kitüntetések átadására került sor. A Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést kapta Kovács László és Bodor Péter, a kivitelező BÁCSÉP dolgozói, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárának dolgozói közül pedig Madár Ferenc, Schifter Ernő, Gubacsi Istvánná, s a gyár alapító tagjai köréből Tamaskovics Gyula. Tizenegyen vállalati kiváló dolgozó kitüntetést kaptak, sokan pedig a termelésben elért eredményeikért és társadalmi munkájuk elismeréseként pénzjutalomban részesültek. Tegnap Kecskeméten a magyar—szovjet barátság elmélyítésében eredményes tevékenységet kifejtő aktivistákat tüntettek ki a Magyar—Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús jelvényével. Ebből az alkalomból Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára emlékezett meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról. Méltatta a magyar és a szovjet nép barátságát, együttműködését a szocialista építőmunkában. — örülünk — hangisúlyozta a többi között —, hogy ebből az alkalomból itt köszönthetjük a solti rádióállomás szovjet szerelőinek néhány képviselőjét. Kérjük, hogy amikor hazájukba visszatérnek, tolmácsolják köszönetüinket a Szovjetunió sokirányú támogatásáért. A napokban fejeződött be az MSZBT országos kongresszusa, amelynek határozata a 'többi között kimondja, hogy erősítsük minden területen kapcsolatainkat, együttműködésünkét a szovjet néppel. A beszéd után Katanics Sándor átnyújtotta az MSZBT aranykoszorús jelvényét Sz. Sz. Lazarevsz- kijnek, a solti Kossulth-adón dolgozó szovjet szerelő- csoport vezetőjének. J. L. Sztimyik antennaszerelésvezetőnek, G. I. Seremet antennaszerelőnek. Fejes Istvánnénak, a Jánoshalmi Általános Iskola tanárának, dr. Erdei Zoltánnak, a kiskunhalasi városi kórház főorvosának. Pintér Imrének, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság pártti*tkárának. Falvai Györgynek, a Bajai Vízügyi Igazgatóság KISZ-bizottsága titkárának és Domokos Istvánnénak, a Fémmunkás Vál• G. I. Seremet átveszi az MSZBT aranykoszorús jelvényét Katanics Sándortól. lalat 'kecskeméti gyára normatechnológusának. Ä kitüntetetitek nevében Sz. Sz. Lazarevszkij és Pintér Imre mondott köszönetét. N. O. Átadták a megyei művészeti díjakat • Látogatás az új Üzemrészben. A Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága rendszeresen megtisztelő elismerésben részesíti az irodalom, zene, képző- és színművészet kiemelkedő képviselőit. A művészeti díjakat tegnap délelőtt dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke adta át ünnepélyes keretek között. Mint mondta, a közönség életünk és gondolkodásunk gazdagítását, teljesebbé válását várja a művészektől. Társadalmunk — szocialista és humanista lényegéből fakadóan — minden eddiginél többet tesz az alkotók támogatásáért. A művészeti díjat öten érdemelték ki az idén. Gábor Miklós, Kossuth-díjas kiváló művész a kecskeméti Katona József Színház tagjaként is meghatározó tevékenységet fejt ki. Hatásos és igényes szerepformálásai mellett közvetlen segítséget nyújt a fiatalabb nemzedékek neveléséhez. Nemcsak a színpadon, hanem könyveiben és a közönséggel való személyes találkozókon is elkötelezett alkotóként mutatkozik be. Goór Imre, a Forrás olvasó- és technikai szerkesztője egyaránt ismertté vált a költők és a festők, grafikusok sorában. Két évtizeden át folyóiratok és újságok hasábjain, antológiákban jelentkezett, s tavaly önálló verseskötettel lépett az olvasók elé. Az elismerés egyben színvonalas kiállításainak és kri|ikai-szerkesztői munkásságának az értékelését jelenti. Melocco Miklós Munkácsy-díjas szobrászművész, a kecskeméti művésztelep vissza-visszatérő lakója alkotásain kívül kiállítási szereplésekkel, előadásokkal, ösztönző tanácsokkal kapcsolódott be a megye művészeti életébe. Kecskemét központjában a Pelikán című szobra és a Kodály-emlék- mű Jánoshalmán a Radnóti- portré, a solti iskola falán Vé- csey-domborműve bizonyítja képességeit. Legutóbb pedig a Mi- chelangelo-galéria életrehívásá- ban, a szobormásolatok restaurálásával szerzett érdemeket. Miskolczy Ferenc, az Európát járt bajai festőművész hosszú alkotói életpályája elismeréseként kapta meg a díjat. A művészeti közélet szervezőjeként és a képzőművészeti kultúra meghonosítójaként tartják számon a Duna- parti városban. Jelenleg a Nagy István-hagyaték állandó kiállításán fáradozik. Sípos Károly zenepedagógus, karnagy, a KOTA megyei titkára, a felsőfokú óvónőképző intézet tanára. A rádiós szereplések, hazai és külföldi fellépések mellett üzemekben, vállalatoknál és iskolákban népszerűsíti a kórus- irodalom kiemelkedő alkotásait. Munkásságának hatása egy évtizede érződik Bács-Kiskun zenei életén. A díjak ünnepélyes átadása után Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára köszöntötte a kitüntetett alkotókat. Külön kiemelte, hogy a társadalmilag elkötelezett művészeti és közéleti tevékenység sokat segít az emberformáló közművelődéspolitikai céljaink megvalósításában. A művészek nevében Miskolczy Ferenc köszönte meg az elismerést. H. F. ÜNNEPI NAGYGYŰLÉS BAJÁN
