Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-02 / 259. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. november Z.

Szakszerűség a pártmunkában

1980-ra elkészül Kecskemét új áruháza

• Képünkön a kecskeméti áruház építésére kijelölt, a Nagykőrösi utca, a Budai utca és a piaci árucsarnok által határolt tömb látható, amelyet lebontanak. A kis kép pedig a szolnoki áruházról készült. Ennek terveit használják — az egy emelettel magasabb — kecskeméti létesítmény tervezésekor.

A Centrum Áruházak Vállalat, valamint a megyei iparcikk., és a ruházati-kiskereskedelmi vállalat a közelmúltban társasági szerződést kötött a megyeszékhely új áruházának beruházására. Összefogásukkal 1980-ra felépül Kecskeméten a 6 ezer négyzetméteres, korszerű nagyáruház.

Az előző öt esztendőben a város üzleteinek forgalma 71 százalékkal növekedett, a kereskedelmi hálózat alapterülete 47 százalékkal bővült.- Kecskemét népessége tovább gyarapszik, s a tervidőszak végére a lélekszám megközelíti a 100 ezret. A felsőfokú vonzáskörzet további 200 ezer környékbelit vonz majd rendszeresen Kecskemétre, akik természetesen vásárolni is szándékoznak. A jelenlegi, s az öt év múlva kialakuló helyzet ösz- Szehasonlitásához tartozik még, hogy ma 39 ezer négyzetméternyi területet használ a város kiskereskedelme, az üzletek forgalma évi két és fél milliárd forint. 1980-ra tizenötezer négyzetméterrel nagyobb alapterületen, három és fél milliárdos forgalomra számítanak. Ezek az általános tendenciák, melyeket az igények és az anyagi lehetőségek ismeretében a közelmúltban foglalt írásba a városi tanács kereskedelmi csoportja

Az V. ötéves terv időszakában Kecskemét legnagyobb és legfontosabb kereskedelmi beruházása az új nagyáruház. Jelentőségéről Gerőcs István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője a következőket mondotta:

— Az áruház létesítésének gondolata már 15 éves. A megye és a város vezetői akkor a Centrum Áruházakat kérték a beruházásra. A Centrum azonban nem tudta megvalósítani tervét, pénz híján. A város kiskereskedelmének gondján átmenetileg a SZÖVOSZ segített, az 1971- ben átadott Alföld Áruház megépítésével. Az előző tervidőszakban ezért nem volt kifejezetten szükség újabb nagyáruházra. 1976 és 1980 között azonban olyan mértékű fejlődés megy végbe a megyeszékhelyen, hogy a tervidőszak végére meg kell építeni az új, korszerű áruházat. (Közben a város Centrum Áruháza is végleg kinövi jelenlegi üzletét. A 25 éve átépített, múltszázadi épületbe a vásárlókat ma sem az üzlet, hanem annak árukészlete, eladóinak jó munkája vonzza.)

Az új ötéves terv előkészítése során, a múlt év végén tehát vállalkozót kerestünk a nagyáruház létesítésére. Erre azonban egyedül egyik kereskedelmi vállalat sem volt képes. Két- háromezer négyzetmétereset a megyei kiskereskedelmi vállalótok és a Centrum is képes lett volna — szándékozott is — felépíteni. Hogy az anyagi erők ne aprozódjanak el, szorgalmaztuk társulásukat a várhatóan 100 millió forintos beruházásra.

A Belkereskedelmi Minisztériummal ez év márciusában egyeztette ötéves tervi célkitűzéseit és lehetőségeit a megyei párt- és tanácsi vezetés. Azon a tárgyaláson hangzott el először hivatalosan, hogy a megyeszékhely legjelentősebb kiskereskedelmi beruházását más lehetőség híján — több vállalat ösE- szefogáséval tervezik megoldani. Az elképzeléssel a minisztériumi vezetők egyetértettek, s egyben a beruházás állami támogatására is ígéretet tettek. A két megyei vállalatot a tanács együttesen 10 millió forintos fejlesztési alap megelőlegezéssel segíti.

A tárgyalás után nem egészen hét hónappal a Centrum Áruházak Vállalat, a megyei iparcikk- és ruházati kiskereskedelmi vállalatok aláírták a 6 ezer négyzetméteres áruház létesitésére és üzemben tartására szóló szerződést. A beruházásban 45, 40 illetve 15 százalékos arányban veszik ki részüket.- A négy év múlva elkészüld létesítmény árubeszerzési lehetőségei, szolgáltatásai azonosak lesznek a Centrum áruházakéval.

□ □ □

Alkalmas helyet a Centrum Áruház és a város vezetői már több, mint egy évtizede találtak. A Nagykőrösi utca, Móricz Zsigmond utca, Horváth Cirill utca és a Budai utca által határolt, hét és fél ezer négyzetméteres területre kerül majd az új — egyelőre még névtelen — nagyáruház. Az elavult tömböt szanálják, ennek költségeit, valamint a közművek becsatlakozásainak elkészíttetését a városi tanács vállalta magára.

— A megyeszékhely felsőfokú vonzásközponti szerepe, a város- rendezés szempontjai — mondja Gódor József tanácselnök — indokolják, hogy Kecskemét régi központjában az új piaccsarnok mellett épüljön fel még ebben a tervidőszakban a korszerű áruház. Emellett az országban elsőként létrejött — Centrum Áruház és megyei kiskereskedelmi vállalatok közötti — társulás erősíteni fogja az egészséges konkurenciát a város kereskedelmében. Ez ugyancsak érdekünk. Ezért a három fontos célért vállalja a tanács a beruházást lehetővé tevő 15—20 millió forintos anyagi áldozatot.

A beruházásra igen rövid idő áll rendelkezésre. A társulat az év végén nyújtja be a minisztériumnak a támogatás iránti pályázatot, s 1977 elején kap választ rá. A beruházó vállalatok képviselői, megyei és városi vezetők úgy döntöttek, hogy a nyáron megnyílt szolnoki Centrum Áruház terveit használják fel. (A kecskeméti azonban nem egy-, hanem kétemeletes lesz.) A tervezési idő ezzel lerövidül, s

már a jövő év közepén rendelkezésre állnak az áruház kiviteli tervei. Az építkezésre a BÁCSÉP vállalkozott, s 1980- ban befejezi a munkát, amennyiben 1978 tavaszán megkapja a területet. Rövidesen tisztázódnak a beruházás pontos pénzügyi feltételei is.

— A városi párt-végrehajtóbizottság igen nagy fontosságot tulajdonít az új áruház megvalósításának — mondja dr. Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára. — Még ebben az évben napirendié tűzzük az előkészítés vizsgálatát, s a későbbiekben is figyelemmel kísérjük az építkezést, annak érdekében, hogy a munka zavartalanul, akadályok nélkül, időre elkészüljön.

Megalakult tehát a 100 milliós beruházásra vállalkozó társaság, készül a támogatás iránti pályázat, s megkezdődött a kijelölt terület kisajátításának előkészítése is.

Zs. A.

Akinek módja van belelapozgatni a pártszervezetek munkaterveibe, részt venni vezető testületeik ülésein vagy taggyűléseiken, beszélgetni aktivistákkal, mindenütt azt tapasztalhatja, hogy fontos gyakorlati kérdések megoldásán fáradoznak. A gyakorlat olyan Kérdései ezek, amelyekben állást foglalni és cselekedni csak megfelelő hozzáértés és felkészültség birtokában lehet. A szocialista építés mai hétköznapjaiban ezért a pártpolitikai munka nem nélkülözheti a szak- szerűséget, a szakmai hozzáértést.

FELELŐS pártmunkás írta nemrég megjelent tanulmányában: „A hozzáértés, a felkészültség, a tárgyi tudás, a szakszerűség presztízse növekvő jelentőségű, mert á párt mint vezető erő, mint élcsapat annál akció- képesebb, minél inkább értik szervei, szervezetei, tagsága azt, amit csinálni kell. Ha nemcsak hirdetik, hanem valóban mélyen értik is.” E hozzáértés nélkül ugyanis a pártszervezetek legfeljebb általánosságban, elvileg fogalmazhatják meg a tennivalókat, anélkül, hogy le tudnák vonni a saját területükön adódó konkrét következtetéseket. Legfeljebb érzékelhetik a gondokat, a nehézségeket, de nem tudják kellő mélységben felfedezni a meghatározó okokat, s főképpen nem tudják meglelni az előrelépés útját.

Előfordul, hogy valamely üzemi pártszervezet vezetőiben megvaln a szándék, az elhatározottság a népgazdaság érdekeinek képviseletére, de a kellő szakszerűség hiányában megállnak ennek elvont deklarálásánál. Ismerik és tudják, hogy a pártpolitika megvalósítása érdekében előbbre kellene lépni az üzem- és munkaszervezésben, a gyártmányszerkezet átalakításában, a takarékos gazdálkodásban, hangoztatják is ezt, de gyakorlatilag mégsem tudják előbbre mozdítdni az ügyet. Ahol ugyanis nincs jelen a kellő szakszerűség, ott a pártszervezet nem képes megbízhatóan megítélni, vajon a gazdasági vezetés megfelelő erőfeszítéseket tesz-e gazdaságpolitikai célok valóra váltására. Csak bizonytalanul, érzéseire hagyatkozva tudja adott esetben elbírálni, hogy valóban objektív nehézségek fékezik-e az előrehaladást, avagy pusztán a kényelmesség, a, tunyaság. Érdemi tanácsokkal, javaslatokkal is csak kevéssé tud ilyen esetben segíteni. A szakszerűség hiánya vagy gyengesége ezért könnyen szélsőségekbe visz: a pártszervezet, al megítélésben bizonytalan lévén, eleve rábólint a gazdasági vezetés minden döntésére, avagy pedig megérzéseiből kiindulva zsörtölődik, „ellenzékies- kedik” vele szemben.

Nem a kötelező udvariasság mondatja velünk azt az „előre- gyártotf’-nak tűnő megjegyzést, hogy ma már mind kevésbé találkozunk ilyen helyzetekkel, s a pártmunkában nem ez a jellemző. Okosan kimunkált, nagy felkészültségről és alapos helyzetismeretről tanúskodó cselekvési programok, állásfoglalások, határozatok jelzik, hogy — az előbb említett tanulmány szavaival élve — „teljes polgárjogot nyert a pártban a szakszerűség, a szakmai hozzáértés követelménye”. S nemcsak az iparban, hanem a mezőgázdasági üzemekben, a kultúra vagy az igazgatás területén dolgozó pártszervezeteknél is. Kézzel fogható kezdeményezések Születnek termelőszövetkezeti pártszervezetek egész sorában új technológiai eljárások meghonosítására, a gépek jobb kihasználására, a munkaszervezet tökéletesítésére Iskolai pártszervezetek tucatjaiban elemzik nagy szakmai hozzáértésről tanúskodó módon, mit kell tenni az oktatás korszerű módszereinek meghonosításáért, miként lehet valóságosan hatékonyabbá tenni a tanulók nevelését.

LÉNYEGÉBEN kiszorultak a pártmunka gyakorlatából az üres, hangzatos frázisok. Az elvont á.alánosságok formulái ugyan még jelen vannak, de a pártszervezetek többségében már semmiképpen sem ezek jellemzik a politikai munkát.

A fejlődésnek megvannak a maga alapjai. Mindenekelőtt az, hogy a párttagság egészének

műveltsége, felkészültsége, hozzáértése sokat fejlődött az eltelt években. Ennek alapján nem nehéz sem áz alapszervezetekben, stem az irányítás magasabb szintjein olyan testületeket, olyan vezetőket választani, amelyekben, illetve akikben összeötvöződik a szükséges elméleti- politikai és szakmai tudás. Természetesen a legkevésbé sem arról van szó, hogy a szakszerűség érdekében minél több diplomás emberrel kell telezsúfolni a vezető pártszerveket. Nem az oklevéllel rendelkezők magas aránya, hanem a felkészült fizikai és szellemi dolgozók együttesen biztosíthatják — s mind több helyen biztosítják is —, hogy a napjainkban alapvető követelménnyé vált hozzáértés és szakszerűség jellemezze a párt választott szerveinek munkáját.

KEDVEZŐEK a feltételek azért is, mert mindinkább sikerül kialakítani a szakszerűség helyes érvényesítéséhez szükséges munkastílust. Ebben a tekintetben ugyanis . előfordulhatnak olyan „elcsúszások”, amelyek párhuzamosságokhoz, átfedésekhez. a felelősség elmosódásához vezetve valójában gyengítik a munka hatékonyságát. Emiatt kellett egy időben fellépni azzal szemben, hogy pártfórumokon ugyanolyan módon tárgyaljanak, a pártmunkában ugyanolyan módszerekkel igyekezzenek meg. oldani különböző gyakorlati kérdéseket, mint ahogyan azt a munkahelyek állami, gazdasági vezetése teszi. E fellépés eredményeként ma már mindinkább elfogadott, hogy a szakszerű megközelítés a pártszervezet részéről nem lehet teljesen ugyanolyan, mint a szakmai vezetés részéről. A pártmunkában a hozzáértő elemzés és állásfoglalás vezérlő elve a politikai összefüggések és hatások értékelése, fő célja pedig az emberek cselekvésre való mozgósítása.

Ahol ilyen meggondolások alapján végzik a munkát, ott a pártirányítás szakszerűsége és elvi-politikai jellege nem kerül, nem kerülhet szembe egymással. Ott a politikai munka szakszerűen megalapozott, és ezért a fejlődést valóban előbbre vivő célok megvalósításáért folyik.

Gyenes László

Vizsgálja meg a motor hangját - megtudja mi a hiba

öt éven át dolgozott a Lengyel Tudományos Akadémia Kibernetikai Akusztikai Intézetében egy tudóscsoport az elektroakusztikus mérőkészülékek tervein és konstrukcióján. A kísérleteket dr. Janusz Kacprowski mérnök-doktor vezette. Korszerű műszer-család használati modelljeit is kidolgozták. Ezek a berendezések a zajok mérésére, elemzésére, valamint a gépek — közülük a járművek motorjai — akusztikus diagnosztikájára használhatók.

Vegyük egy pillanatra közelebbről szemügyre az akusztikai diagnosztikát.

Minden autóvezető tudja, hogy ha figyelmesen hallgatja a

motort, a sebességváltó vagy más autóegység-rész működését, még időben felfedezheti a készülő

bajt. Esetleg azt is meg tudja állapítani, mi romlott el. Akadnak olyan autómechanikusok, akik a kocsi motorját menet közben, orvosi sztetoszkóppal vizsgálják. A megfigyelt hangok gazdag információkkal szolgálnak. A kezdő vezető azonban mindig töprengeni fog: vajon „meg-megszakított zörgés”, vagy pedig „fémes kopogást” hallott-e?

A műszerrel végzett vizsgálat esetén nincs szubjektív bizonytalanság. Ráadásul nem kell arra várni, míg a gép maga kezd nyugtalanító hangokat hallatni. Az autómotort mesterségesen is

lehet „gerjeszteni” és így megvizsgálni azt; hogyan oszlanak el benne az akusztikai hullámok. Ezáltal megkapjuk a szükséges információt. Az új lengyel készülékek lehetővé teszik a helyes diagnózis felállítását. De lehetőség nyílik a műszaki berendezések minőségének előzetes ellenőrzésére is.

A Lengyel Tudományos Akadémia kutatóinak műszereiből eddig összesen 200-at állítottak elő. A műszereket a korszerű elektronikai technika jellemzi, paramétereik eleget tesznek a nemzetközi követelményeknek és normáknak.

* (BUDAPRESS—INTERPRESS)

KÜLDÖTT LESZ A SZÖVOSZ-KONGRESSZUSON Az emberismeret a legfontosabb’

Pimbor Imre négy évvel ezelőtt otthagyta a szakmáját, s elment libát tömni. Géplakatos volt a kiskunmajsai Drótfonatgyártó Vállalatnál. Az olvasónak e két közlés aligha mond valamit, legfeljebb gyanakvóvá teszi: no lám, megint egy anyagias, pénzhajhász vándormadár. Mert tudni véli, amit mások is: a libanevelés szépen jövedelmező foglalatosság. A magam részéről, óva intek mindenkit, hogy elhamarkodottan pálcát törjön a 28 éves fiatalember fölött. Pimbor Imre életében ugyanis gyökeres változást hozott a lépés. Ameny- nyiben — írjuk le már csak a maliciózus kétkedők megnyugtatására is —, azonnal vezetőségi taggá választották a szakcsoportban, ez év júniusától pedig a helyi ÁFÉSZ baromfi- és tojásfelvásárló telepének vezetője. És ez még nem minden. Részt vesz a SZÖVOSZ novemberben sorra kerülő kongresszusán, mint Bács-Kiskun megye és a nagyközség egyik küldötte.'

így, papíron leírva, milyen egyszerű!

A valóságban is ilyen simán menne? Varga Attilát, az ÁFÉSZ felvásárlási alapegységének vezetőjét arra kérem, mutassa be Pimbor Imrét.

— Imre nem csupán libát tömött. Ügy értem: az ő munkája sohasem merült ki abban, hogy . néhányszor jól megetette az állatokat, aztán fölmarkolta a dohányt. Nem. Már 1970-ben belépett a szövetkezetbe. Napi 8 órában gépeket javított, s további 4—5 órában ellátta otthon a libákat. A két év alatt összesen hatszázat. És hozzá kell tennem: mindig kiváló árut, első osztályú májat szállított.

Egészségügyi okok is közrejátszottak, hogy állást változtatott: a szemei begyulladtak, nem bírták a hegesztést. Aztán, az anyagi helyzet: feleséfee gyermekgondozásin volt a két kicsivel — most várják egyébként a harmadikat —, építkezni kezdtek, jobb kereset után kellett hát nézni. A szülői háznál örökké volt jószág, megpróbálták nagyban. Akkor, 1972-ben nagy lelkesedéssel fogott hozzá ő és az édesanyja. Közben a szakcsoport szervezésébe is bekapcsolódott. Megbízhatósága és 1970 óta megszerzett szakismerete révén tekintélyt vívott ki magának a faluban. S az elismerés az ÁFÉSZ vezetősége részéről sem késett. Igaz, kissé hirtelen, a főszezon kellős közepén hívtuk be, s el is kell még sajátítania sok mindent, óm képességei és eddigi szereplése alapján feltétlenül rátermettnek tartjuk a beosztásra. Most végzi levelező tagozaton a gimnázium második évfolyamét, ugyanakkor beiratkozott a kétéves felvásárlási tanfolyamra. A múltkor az elnök elvtárs is megjegyezte: sok fantáziát lát ebben a fiúban.

Imre mindezt lesütött szemekkel, már-már pirulva hallgatja. Zavarják a dicsérő szavak. Hiszen még nem is csinált semmit. Csak akar. Leginkább bizonyítani. Bizonyítani á bizalomért. Ez kapacitálja. Tudja: Kiskunmaj- sán nagy ázsiója van a libának.

1973-ban 500 ezret tartottak a környéken. Az itteni tömők egy libára eső májprémiuma átlagban eléri a 150 forintot. Imre mindezzel tisztában van. Azzal is, mekkora a népgazdasági jelentősége a libatenyésztésnek. Lassan, megfontoltan beszél:

— A jövedelmem csökkent ugyan — a felvásárlás és a szerződéskötések egész napi elfoglaltsággal járnak, libatömésre nincs idő —, de végre valahára azt tehetem, amit szeretek. A baromfi mellett galambbal, nyállal, tollal és tojással is foglalkozom, s hozzám tartozik a szakcsoportok és kisállattenyésztők mindennemű patronálása. Mit mondjak, észnél kell lenni. Ha véletlenül nem kifogástalan az áru, amit átveszek, a Baromfifeldolgozó Vállalat nem fogadja el, aztán nyúlhatok a bukszám után. Az emberismeret a legfontosabb itt... Több mint másfél millió forint előleg van kiadva a termelőknek. Nem tudhatom, melyik ügyfelem mikor lép meg például 20 ezer forinttal. Ami a legnehezebb: kimondani, ha valaki nem érdemli meg a támogatást.

A nyáron történt; egyik régi ipari tanuló társam, még a gyárból ismerem — most egyetemista, nappali tagozaton —, megkeresett. hogy juttassam már egy kis zsebpénzhez. Szülei idősek, tanyán laknak, nemigen bírják anyagilag segíteni Valahogy jólesett, hogy egyetemista létére nem röstellt hozzámfordulni. Na, szóval megegyeztünk, két liba- tömési turnust vállalt. Bekapcsolta a családját is. A végén aztán eljött a lakásomra, ujjongva mutatta, hogy összesen 54 ezret kapott. Hálás volt, együtt örültünk. Azóta egyre sűrűbben kopogtatnak mások is, főleg fiatalok, és vidékről is. Hamar szót értünk ...

Kutasi Ferenc