Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-28 / 282. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!-4*. PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 282. szám Árai 90 fillér 1976. november 28. vasárnap Hazaérkezett Bukarestből a magyar párt- és kormányküldöttség Szombaton hazaérkezett Bukarestből a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén részt vett magyar párt- és kormányküldöttség. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára vezette. Tagjai voltak: Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke: Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter. A párt és kormányküldöttséget a Keleti pályaudvaron Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla, övári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Ben- kei András belügyminiszter, Czi- nege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, Berecz János, a Központi Bizottság osztályvezetője és Rácz Pál külügyi államtitkár fogadta. Jelen volt Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Napirenden voltunk - Budapesten 3. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Növekedett az újítások haszna a megye üzemeiben A III. ötéves terv utolsó esztendejében Bács-Kiskun megye üzemeiben 2335-en adtak be újítási javaslatot. A IV. középtávú tervidőszak záró évében, 1975-ben már 3690 volt az újítók száma. A bevezetett újítások gazdasági haszna 31 millió 910 ezer, illetve 52 millió 520 ezer forintot tett ki az összehasonlított esztendőkben. A növekvő gazdasági eredménnyel összhangban emelkedett az újítóknak kifizetett díj összege is, 1 millió 950 ezerről 3 millió 418 ezer forintra. A fenti adatok egyértelműen arról tanúskodnak, hogy Bács- Kiskun megyében az elmúlt öt év alatt jelentősen fejlődött az újítómozgalom. Előmozdította ezt az, hogy a negyedik ötéves tervidőszakban nagy súllyal vetődött fel az újítómozgalom kiszélesítését gátló tényezők kiküszöbölésének problémája, s hogy az országos tapasztalatok mérlegelésével megszületett a 38/1974. 6zámú minisztertanácsi rendelet az újításokról. Az új jogszabály többek között azzal egyengette a mozgalom útját, hogy a korábbinál egyértelműbben rögzítette a díjazható újítás fogalmát, kedvezőbbé tette az anyagi ösztönzés kereteit, s megszüntette az újítók kategorizálását. A korábban érvényben volt rendelet a műszakiaknak munkaköri kötelességeként jelölte meg az újítást, és ezzel az újítómozgalom „motorját alapjáratra állította”, ahogyan az egyik érintett fogalmazott. Az új rendelet kibocsátása óta eltelt két év azokat igazolta, akik a régóta aktuális jogszabálytól nem vártak csodákat, mondván, hogy az újítómozgalom sorsa igazában a vállalatoknál, az egyes munkahelyeken dől el. Még mindig számos fékező erő hat. Vannak olyan vezetők, akik azt tartják: az általános műszaki fejlődés következtében az újítómozgalom élettere összezsugorodik, tehát nincs sem jövője, sem jelentősége. Ennek a nézetnek ellentmondanak mind a hazai, mind pedig a többi szocialista országokban — például a nálunk magasabb technikai színvonalon álló NKD-ban — szerzett tapasztalatok. Akadnak olya• A LAMPART Zománcipari Művek kecskeméti gyárának meleg- üzemi nagycsarnokában a görgősorokon futó formaszekrények pontos helyen való megállítását és továbbítását megoldó automatikus végállás-kapcsolót szerkesztett Palásti György művezető. Újításával műszakonként hat dolgozó munkáját egy ember tudja elvégezni. Ezzel évente félmillió forint megtakarítását tette lehetővé. Képünkön Bodri László öntő a gépsornál, a gép másik oldalán az új automatikus végállás-kapcsoló látható. nők is, akik a kifizetett újítási díjak révén létrejövő jövedelmi „aránytalanságok miatt aggódnak. És még mindig nem sikerült visszaszorítani azt a hibás nézetet sem, amelyik az újítási illetmények kifizetésében csak a részesedési alap csökkentését látja, s megfeledkezik az újítók részesedését növelő tevékenységéről. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa közgazdasági osztályának legEurópa és a világ békéjéért Tömör és lényeget láttató a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének most véget ért bukaresti üléséről kiadott nyilatkozat analízise. Nem könnyen megjárható lépcsőfokokat hagytunk magunk mögött, s ez elért magaslatokról új lehetőségeket pillantottunk _ meg, tisztábban és világosabban, mint eddig. Visszaszorult a nemzetközi reakció hidegháborúra épített politikája, világszerte, s kontinensünkön különösen tért hódított a feszültség enyhülése. Ez a földrész, amely annyi nemzetközi viszálynak, véres gyarmati uralomnak volt hordozója és kiindulópontja két világháborúnak, fokozatosan a béke, a biztonság, a társadalmi haladás térségévé kezd válni, amely pozitív hatását kisugározza az egész világra. A nyilatkozat nem rugaszkodik el a realitásoktól. Számba veszi a még nagyon is jelentős erőket, amelyek fokozzák erőfeszítéseiket, hogy visz- szaszorítsák az enyhülést, ismét megmérgezzék a légkört, gátat vessenek Helsinki szellemének, az ott jóváhagyott dokumentum valóra váltásának. A nyilatkozat harcba hív minden békeszerető, realista gondolkodású embert: összefogott erővel szánjanak szembe a hidegháború híveivel, a nemzetközi reakcióval. Védelmezzék és szilárdítsák a békés egymás mellett élés elvei alapján kiharcolt vívmányokat, a Helsinkiben elfogadott eszméket és kötelezettségeket. Tegyenek meg mindent, hogy a politikai enyhülést katonai enyhüléssé fejlesszék, fékezzék meg a fegyverkezési hajszát, vessenek gátat a stratégiai fegyverek továbbfejlesztésének és növelésének, számolják fel a külföldön elhelyezett katonai támaszpontokat, vívják ki a leszerelést, a katonai kiadások csökkentését, a katonai tömbök egyidejű felszámolását. A nyilatkozat sürgeti az e téren történő továbblépés szükségességét és új indítvány hangzott el: a helsinki záróokmányt elfogadó országok írjanak alá szerződést arról, hogy egymás ellen elsőként nem használnak nukleáris fegyvert. De a békés egymás mellett élés nem csupán a katonai megoldások megszüntetését tételezi fel. Szükséges a gazdasági kapcsolatok fejlesztése is, az_ egyenjogúság, a kölcsönös előnyök alapján és hosszú távra. A diszkriminációtól mentes gazdasági kapcsolatok visz- szahatnak a nyugati politikai közegre is, mivel nehezebbé teszik azoknak a dolgát, akik válságok kirobbantásában érdekeltek. S abból a reális szerepből kiindulva, amelyet ma a KGST és a Közös Piac a gazdasági kapcsolatokban betölt, szükséges lenne, hogy a KGST kezdeményezései ne visszautasításban részesüljenek, hanem intézményes kapcsolatokhoz vezessenek. Fontos területe az együttműködésnek a kultúra. A hangsúlynak azonban az igazi kulturális értékek, a valódi információk cseréjén kell lennie, s ez nem szolgálhat ürügyül ahhoz, hogy beavatkozzanak szuverén országok bel- ügyeibe. A tájékoztatásnak is ragaszkodnia kell a tényékhez. E tekintetben még sok kívánni valót hagy maga után az, ahogyan némely nyugati televízió-, rádióállomás, vagy újság a szocialista országok életével foglalkozik. Sajátos, hogy a tárgyilagosság bizonyos elemi normáiról néha épp azok feledkeznek meg, akik erről a legtöbbet beszélnek, cikkeznek. A Varsói Szerződés tagállamai szerint ezeknek a kérdéseknek a megnyugtató megoldását kell előmozdítania az európai kormányok jövő évben esedékes belgrádi tanácskozásának. A hét szocialista ország védelmi szövetségének legmagasabb testületé bukaresti ülésén nagy jelentőségű döntéseket hozott abból a célból, hogy erősítsük a tagországok nemzetközi tevékenységének összhangját, még hatékonyabbá tegyük a szervezet működését. Ez indokolja a külügyminiszterek bizottsága és a Politikai Tanácskozó Testület egyesített titkárságának felállítását. A bukaresti tanácskozás részvevői megerősítették azt a korábbi javaslatukat, hogy készek a NATO és a Varsói Szerződés szervezetének egyidejű feloszlatására. Addig is felhívnak minden államot, hogy tartózkodjanak az új katonai szövetségek létrehozásától, és javasolják, hogy a Varsói Szerződés és a NATO függessze fel új tagállamok csatlakozásának lehetőségét. Mindaddig azonban, míg a NATO növeli katonai erejét, a Varsói Szerződés tagállamai megtesznek minden intézkedést biztonságuk szavatolására. A PTT mostani ülésének jelentőségét a jövő, a jóváhagyott program valóra váltásáért vívott harc mutatja majd meg. Bizonyos azonban, hogy az idő bizonyítani fogja e várakozásokat. V. F. • A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben jó munkaszervezéssel időben befejezték a kukorica betakarítását. A tér. més egy részét — többszáz vagon tengerit — ezekben a fémtornyoka ban tárolják. (Tóth Sándor felvétele.) Az őszi betakarítás szakaszába!!! M^ ííl^^ iíréktáron vár törési&Sjiílükorica Az őszi munkák befejező szakaszában még sikerült a fagyok; beállta előtt felszedni — 25 hektár kivételével — a cukorrépát. Az utóbbi hetekben az összefogás szép példáival találkoztunk. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet nagy teljesítményű Herriau típusú gépével a kunszállási Alakotmány Termelő- szövetkezet még kint levő cukorrépáját 48 óra alatt rendre rakta, maid a tiszaikécskei Űj Élet Termelőszövetkezet gépével pótkocsira rakták a termést. A mélykúti Lenin Termelőszövetkezet, a tóm. pai Szabadságnak segített, a ti- szakécskei Béke és Szabadság pedig a lakiteleki Szikra Termelő- szövetkezetnek. Az idén, bár alacsonyabb a termésátlag,. de jobb a répa minősége. ahogy a cukorgyári szakemberek mondják, tisztább a termés, magasabb a cukortartalma. A tompái Szabadság 450 mázsát takarított be hektáronként, ami az idén kiemelkedő hozamnak számít. A termelőszövetkezetek jövő évi terveikben hasonló mennyiségű répa termesztését irányozták elő. A fontos ipari növény művelését sikerült teljesen gépesíteni. Nagy az érdeklődés a jól bevált önjáró csehszlovák fejező és szovjet szedőgépek iránt. Több mezőgazdasági nagyüzem szándékozik ilyen berendezésekkel kiegészíteni gépparkját. A másik fontos növényünkből, a kukoricából, még mintegy 6 ezer hektárnyi töretlen, a gazdaságok most már minden erőt a betakarítógépek átcsoportosítására és a még hátralevő munkákra összpontosítják. Kiskunhalason az állami gazdaság a helyi Vörös Szikra Termelőszövetkezetnek segít. Ez utóbbi gazdasággal már évek óta olyan kapcsolat alakult ki. hogv a vetéstől a betakarításig segít a kukoricatermesztésben, az állami gazdaság. A Vörös Október Termelőszövetkezettel frisske. letű az együttműködés. Az állami gazdaság segítségének köszönhetően a mai napig valószínűleg be tudják takarítani az összes kukoricát. A tengeri betakarításban szinte általános jellegű az összefogás a Duna menti és bácskai termelőszövetkezetekben. Erre különösen szükség van ezeken a területeken, mert itt a legtöbb száron levő kukorica. Az őszi mélyszántás üteme jobb a tavalyinál. A mezőgazdasági üzemek a munka háromnegyed részét elvégezték. Tavaly ilyenkor csak az előirányzott terület kétharmadát szántották fel. A Varsói Szerződés tagállamainak javaslata A Varsói Szerződés tagállamainak vezetői, akik 1976. november 25—26-án Bukarestben részt vettek a Politikai Tanácskozó Testület ülésén, megállapították, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta eltelt idő megerősíti a konferencia eredményeinek, a résztvevők által a záródokumentumban vállalt kötelezettségeknek nagy pozitív jelentőségét. Ezzel együtt, úgy vélekedve, hogy az élet megköveteli az európai és a világbéke erősítésére irányuló erőfeszítések további fokozását, és kifejezve az ilyen irányú cselekvésre való eltökéltségüket, arra a következtetésre jutottak, hogy az említett céloknak megfelelne, ha a záródokumentumot aláírt összes állam kötelezettséget vállalna arra, hogy elsőként nem alkalmaz atomfegyvert a másik ellen. A Varsói Szerződés tagállamai közös egyetértésével ezzel a levéllel együtt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összes többi résztvevő állama elé terjesztik a vonatkozó szerződés tervezetét. Szerződéstervezet Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevő államai a konferencia záródokumentumának céljaitól és tételeitől vezettetve; attól az óhajtól vezérelve, hogy az egymás iránti bizalom erősítésére, a katonai szembenállás enyhítésére és a leszerelés elősegítésére irányuló újabb közös akciót hajtsanak végre; az ENSZ alapokmánya céljaival és elveivel összhangban cselekedve; attól a határozott szándéktól vezérelve, hogy megakadályozzák az atomfegyver egymás elleni alkalmazását, vagy az azzal való fenyegetést; arra törekedve, hogy hozzájáruljanak az atomháború veszélyének európúban és az egész világon való csökkentéséhez, kötelezik magukat: I. cikkely Nem alkalmaznak elsőként atomfegyvert egymás ellen a szárazföldön, a tengeren, a légtérben és a világűrben. II. cikkely Az I. cikkelyben vállalt kötelezettség nemcsak az államok területére, hanem azok fegyveres erőire is kiterjed, függetlenül attól, hogy a föld melyik térségében állomásoznak. III. cikkely A jelen szerződés határidő nélküli. IV. cikkely A szerződés nyitva áll aláírásra minden olyan állam előtt, amely 1975. augusztus 1-én Helsinki városában aláírta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumát, V. cikkely 1. A jelen szerződést az aláíró államoknak ratifikálniuk kell. A megerősítő okmányokat.... kormányának adják át megőrzésre, amely a szerződés letéteményese. 2 A szerződés a megerősít; okmány átadásával lép hatályba minden egyes szerződő fél számára. VI. cikkely 1 A jelen szerződést, amelynek orosz, angol, spanyol, olasz, francia és német szövege egyaránt érvényes és azonos értékű, ........ kormányának adják át m egőrzésre. 2. A szerződést az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya 102. cikkelyének megfelelően veszik nyilvántartásba. (MTI) utóbbi vizsgálatai szerint vannak Bács-Kiskunban olyan vállalati újítási szabályzatok is, amelyek még mindig nem ösztönzik kellőképpen a műszakiakat. Ezért részarányuk az újítómozgalomban még mindig nem éri él a kívánatos mértéket. Az említett vizsgálatok szerint az idén beadott újítási javaslatok zöme a termelékenység növelését, a takarékosabb anyag- és energiafelhasználást vagy a minőség javítását segíti elő. Az üzem és munkaszervezési ötletek száma továbbra is elmarad a lehetőségektől. Az újítómozgalmat még nem minden gazdasági vezető kezeli fontosságának megfelelően. A pozitív példák sorában a Kalocsai Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalatot, a halasi és a kecskeméti Fémmunkás-gyárat, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatot, a Konzervgyárat, a Ganz Villamossági Művek bajai Készülékgyárát találjuk. V. ötéves tervünk magas követelményeket állított a népgazdaság valamennyi ágazata, vállalata, szervezete elé. Minden területen fokozni kell a munka hatékonyságát, hogy növekvő szükségleteinket kielégíthessük. Az egyes munkahelyek vezetőié a felelősség, hogy a gazdaságpolitikai célok megvalósításából lehetőségeikhez mérten kivegyék részüket az újítók is. Erre jól átgondolt újítási feladattervvel, az anyagi és erkölcsi ösztönzés eddig bevált és új módszereinek alkalmazásával serkenthetik az alkotó tehetséggel rendelkező dolgozókat. A megyei újítómozgalom tömegbázisának és évenkénti gazdasági hasznának növelésében tekintélyes erőnek bizonyult az egy brigád egy újítás versenyvállalás elterjedése a vállalatok szocialista kisközösségei körében. Ez a tény arra hívja fel figyelmünket, hogy a szocialista brigádmozgalomnak ezen a téren is vannak még tartalékai, lehetőségei. A. T. S.
