Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-26 / 280. szám
1976. november 26. • PETŐFI NEPE 0 5 Erdei Ferenc, a képviselő Felszabadulás utáni közéleti szereplését választási nép- gyűlésen mondott beszédével kezdte. 1944. december 17-én a kiskunhalasi nemzeti bizottság megalakulásakor hangoztatta, hogy a demokratikus népképviselet az új rend egyik alapköve. Hamarosan az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülésén is kifejthette nézeteit: „Megnyílt az útja annak, hogy a magyar nép, a parasztság és a munkásság cselekvőén vegyen részt az ország felépítésében.” Sokfelé ágazó tevékenységében a hatékony irányítás és a népképviseleti elvek követelményeinek egyeztetésére, érvényesítésére vonatkozó kutatásai, állásfoglalásai a legfontosabbak. Mindezekből is következően nagy jelentőséget tulajdonított az országgyűlésnek. Három évtizedig vett részt a parlament munkájában, 1949-től mint e táj képviselője. Még az országgyűlést jelentékenységbe süllyesztő időszakokban is alaposan, felelősséggel készült az ülésekre. Lényegesnek tartotta képviselői ténykedését, ezért az Erdei Fe- rencre emlékező tanácskozás alkalmából áttanulmányoztuk parlamenti felszólalásait, beszédeit. 1949 nyarán Pest-Pilis-Solt- Klskun és Bács-Bodrog vármegye listáján, augusztus 16-án mint kijelölt szónok, a földreform és telepítés befejezését rögzítő törvénytervezet vitáján a történelmi jelentőségű vállalkozás sikerének okait elemezte. A legfontosabbnak azt tartotta; „mi ezt népi szervek által hajtottuk végre.” A beszédben foglalkozott a kialakult új helyzet új problémáival. Mindig is érzékenyen reagált a gyakorlat jelzéseire, kerülte a sematikus általánosításokat. Ezúttal is kitért a tanyaközpontok létesítéséből adódó gondok elvi és napi politikai következményeire ? Sokféle tisztséget kapott és vállalt Erdei Ferenc mozgalmas életében. A földművelésügyi miniszteri tárca volt számára a legkedvesebb, leginkább itt bontakoztathatta ki tehetségét, hasznosította ismereteit. Nagy érdemeket szerzett a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, noha 1950 táján a politika hibái csökkentették a minisztériumi intézkedések kedvező hatását. Már akkor kiemelte a termelékenység növelésének szükségességét, a mezőgazdasági szakoktatás, a 'tudás jelentőségét. A következő évi költségvetés megvitatásakor, 1930. december 7-én, állapította meg: a szakoktatás, a kutató munka és a gépesítés előrehaladásunk legfontosabb láncszemei. 1953. április 14-én a városföldi Dózsa Termelőszövetkezetben (elölték Bács-Kiskun megye listavezető képviselőjének. Bemutatásakor hangoztatták, „sokszor járt a szövetkezetben, ismeri a dolgozókat, tudja, mit kívánnak.” Az 1953-as belpolitikai fordu(Tóth Sándor felvétele) latot követő, nagyon nehéz Időszakban az Igazságügyminisztérium vezetésével bízták meg. Nagy szerepe van a szocialista törvényesség helyreállítására vonatkozó párthatározatok végrehajtásában. Arra törekedett, hogy szervezeti Intézkedésekkel tegyék lehetetlenné a túlkapások elkövetését. Reálpolltikus volt, tudta, hogy a legszebb szavak sem érnek önmagukban semmit, megfelelő törvények és ezeket helyesen végrehajtó intézmények nélkül. Üjra és újra a vezetők és a tömegek élő kapcsolatának a szükségességére figyelmeztetett. A tanácstörvény tárgyalásakor örömmel állapította meg: a törvénytervezet megvitatása olyan mértékű volt, amire még nem volt példa törvényhozásunk történetében ... Tudományos igénynyel, s az államférfi felelősségével foglalkozott a helyi és az országos érdekek viszonyával. Felszólalásában a tőle szokott világossággal, szemléletességgel fejtette ki az időszerű államigazgatási feladatokat, a választott testületek és a szakigazgatási szervek kapcsolatára vonatkozó nézeteit. ' 'v/pnnx r ftR? 1955. április 21-én a mezőgazdasági hozamok növelését szorgalmazta, követelte: „Az egyes termelési feladatokat minél célszerűbb és minél bürokrácia- mentesebben dolgozó szervezetekkel lássanak el. E téren is számos egyszerűsítésre volt szükség.” Húsz esztendeje alakították meg a megyei képviselőcsoportokat. Erdei Ferenc ezeknek az üléseit is a tájékozódás kölcsönös fórumainak tekintette, lehetőséget a helyi és országos érdekek egyeztetésére. 1957. június 6-án az új államigazgatási törvényjavaslat bizottsági előadójaként Ismét a bürokrácia csökkentését követelte. Ezúttal sem maradt meg a rossz, a helytelen elítélésénél, a kívánatos állapotok felvázolásánál. A kívánt hatást elsősorban a korszerű el0 A városszociológia legkiválóbb hazai tudósa Kecskemét fejlesztési tervéről mintegy tiz esztendeje fejtette ki véleményét. Balról jobbra: Farkas József, megyei népfront.titkár, Helle Géza tanácselnök, Erdei Ferenc, feleségével, Mészöly Gyula, a Duna—Tisza közi Mezőgazda- sági Kutató Intézet Igazgatója. járási szabályoktól, a megfelelő közvéleménytől várta. „A bürokrácia egyik legfőbb orvossága a jó törvény." A következő esztendőben a hosszúra nyúlt ciklus 50. ülésén, a hároméves terv tárgyalásakor, a népgazdasági terv tudományos alátámasztásának szükségszerűségéről szólt. Az 1961-es költségvetési vitában először hivatkozott Bács- Kiskun megyei példákra. A korábbi, túlzott központosítás megbénította a helyi kezdeményezéseket. Az 1956 után kialakított politika tudatosan épített az emberek alkotókészségére. A költségvetési vita során élénk eszmecsere alakult ki az állami és a helyi ipar viszonyáról. „Bács- Kiskun megye is azok közétartozik, ahol a legeredményesebb, a legerőteljesebb volt a fejlődés.” Részletes adatokkal igazolja állítását, kitér a gazdaságossági mutatók kedvező alakulására is. Jó közgazdászként, kitűnő politikusként azonban a jövőbe is tekintett és utalt az itt-ott meglevő, másutt már erősebben mutatkozó gondokra. A helyi ipari vállalatok műszaki színvonala, termelékenysége, az irányítás szakszerűsége elmarad az országostól, tehát a sikerek ellenére, töprengeni - kell -a * hogyan 1 to- vább-on. 1932. november 5-én a tanácstagok ■■■ választásával'- n 'kapcsolatos előadói beszédben ismét alkalmat talált a meglevő struktúrában adott lehetőségek kifejtésére. Mint annyiszor, a vízjogi törvény 1964. novemberi tárgyalásokon is széles összefüggésekben ismertette a tervezetről kialakított véleményét, s felhasználta az alkalmat a végrehajtás során tapasztalható ellentmondások megvizsgálására. Észrevette és elmondta, hogy a bizottsági üléseken megütköztek a központi szervek és a megyei képviselők nézetei. Előbbiek a centralizálás növelését kívánták, utóbbiak a helyi szervek hatáskörét és felelősségét féltették. Tapasztalatai szerint, ezek az ellentétek egyre erősebbek. „Elveink teljesen világosak, csakhogy itt nem perspektivikus és elvi kérdésekről van szó, hanem tényleges, konkrét feladatkörökről.” Erdei Ferenc: „a tárgyalás felszínre hozta ezeknek a problémáknak olyan fejlődő alakulását, amivel számolni kell”. Már korábban, 1963. március 25-én, a terv- és költségvetési bizottság előadójaként is utalt a gazdasági, társadalmi élet néhány aggasztó jelenségére. Kertelés nélkül elmondta, hogy pillanatnyilag nincs lehetőség a jogos igények maradéktalan kielégítésére, illetve a visszásságok teljes megszüntetésére. Ez azonban csak akkor járna súlyosabb következményekkel, ha az illetékes vezetők belenyugodnának az adott helyzetbe. „Arról van ugyanis szó, hogy az előrehaladást nemcsak az elért eredmények, hanem a felismert problémák és feladatok is mutatják, különösen pedig az a hozzáállás, ahogyan ezek reális megoldását keressük.” 1966. január 28-án az állami költségvetés tárgyalásakor a rá’ jellemző problémaérzékenységgel beszélt az új gazdasági mechanizmus még csak részben érvényesített előnyeiről, igyekezett eloszlatni a mezőgazdasággal kapcsolatosan kialakult hamis nézeteket. A , parlamentben elsőként használta az élelmiszer-gazdaság., kifejezést ..„mintha egy népgazdasági ágazat lenne a mezőgazdaság és termékeinek élelmiszeripari feldolgozása”. Bács-Kiskun megyei képviselőként utoljára 1966. november 11- én szólalt fel az országgyűlési képviselők és tanácskozók választását szabályozó törvénytárgyalásokon. Halála előtti években szülővárosát képviselte a parlamentben. Szüntelenül kereste a lakosság körében felgyűlt tapasztalatok hasznosításának a lehetőségeit, újra és újra szembesítette a valósággal az elméletet, fáradhatatlanul dolgozott a szocialista elveknek legjobban megfelelő Igazgatási formák kimunkálásán. Heltai Nándor Pajtások! Esztendők óta örömmel számoltok be leveleitekben arról, hogy új szakkör alakult nálatok, olyan, amilyen ezidáig talán sehol nem volt. Így adhattunk hírt fafaragó úttörőkről, játékkészítők foglalkozásairól, ifjú helytörténeti kutatókról. Amikor a keceli pajtások ba- tik-munkái egyre-másra nyerték a nemzetközi gyermekrajz-kiállí- tások fődíjait, akkor Soltvadker- ten gyúrni, formázni szerető úttörőket hívott a cseppnyi szakköri szobába Krebszné Tuska Zsuzsa tanárnéni: kerámia-szakkört alakítottak! Nem sokáig maradtak követők nélkül, Kiskunfélegyházán, a Batthyány Iskolában fogtak jiozzá a pajtások az agyaggyúráshoz, égetéshez. Most — úgy tudjuk — megyénkben egyedülálló szakkört mutatunk be nektek: rajzfilmkészítő úttörők és kisdobosok szakkörét. (Ügy tudjuk, Pécsett van csupán párja.) , Kecskeméten viszont két csapatnál, a Czollner téren és a Hunyadivárosban foglalkozhatnak ezzel a nagyon érdekes műfajjal a pajtások, He. gyi Füstös Lászlónak, a Pannónia Filmstúdió munkatársának irányításával! — Szeptember 1-én érkeztem Kecskemétre, — mondja a fiatal, matematika—rajz szakos tanár. Alig melegedtem meg, kapcsolatot kerestem a gyerekekkel. Az Iskolákban, ahova elmentem csak annyit kértem, hogy helyiséget adjanak, ahol van tábla és kréta. A faliújságra pedig egy felhívás került: aki szereti a rajzos-játékot, a rajzfilmet, jöjjön el az első foglalkozásra. — Sokan mentek el? — Elegen. Jelenleg a Hunyadi- városban minden hétfőn mintegy húsz felsőtagozatos, a Czollner téren pedig minden csütörtökön harminckét kisdobos jár a foglalkozásra, úgy érzem, örömmel! Az első alkalommal fantáziafejlesztő rajzokat készítettünk. Egy vonalat további néhány vonallal különféle figurákká fejlesztettünk. A rajzhoz hozzáadunk ... olyan egyszerűen, hogy azt bárki megcsinálhatja, akár „jó” rajzos, — akár nem. — Meglepően gyorsan megtanulják, hogy egy mese milyen nagyszerűen átalakítható. Hogy a cselekménynek nincs határa, ilyenformán csak a mi fantáziánkon múlik a főhős és a szereplők sorsa. Ez pedig nagyon izgalmai dolog! A legjobb pedig az, hogy nem kell hozzá kivételes képesség ... A továbbiakban ezek a gyerekek nem lesznek például a televízió passzív nézői, hanem maguk is igyekeznek kombinálni. vagy éppen folytatni a történetet. — Filmet is készítenek? — Már próbálkozunk ilyesmivel. Mindkét helyen kevés felszerelést igénylő síkbábfilmet „forgatunk”. A gyerekek — csaknem valamennyien — elkészítették a forgatókönyveket. Volt, aki többet is. Természetesen csak egyszerű, néhány oldalas rajzos, írott papírok ezek. Magam is meglepődtem, mennyire értik a gyerekek a játékos munka lényegét, hiszen a 40—60 másodperces filmekhez saját maguk írták a mesét. És még egy öröm; egyformán jó, „filmes” ötleteket dolgoztak fel valamennyien! Egyszóval vizuális, „látó” és nem csak néző típussá lettek munkánk során. — Ezeket a filmeket bemutatják valahol? — Egyelőre az iskolában szeretnénk levetíteni. Hátha még többen kedvet kapnak ehhez a játékhoz! És még valami: november 27-én, szombaton, délután 3 órakor a televízió Játékszüret címmel műsort sugároz. Ebben már megpróbálunk ízelítőt adni a műfajból. Mintegy harminc pesti kisdobos is látható lesz — akik egyebek között rajzolnak is. Pajtások! Bizonyára sokan megnézitek a kisdobosoknak szóló műsort! írjátok meg, tetszett-e, mit tartottatok érdemesnek, mii tudtatok felhasználni belőle! TUDÓSÍTÓINK JELENTIK 0 Helyismereti vetélkedőt rendeztek a bácsalmási úttörőcsapatok. Képünkön a hetedikesek csapata fogalmazza egyik válaszát. (Szénás! Lászlóné felvétele.) Bajai Marika a bajai úttörőház riporterszakkörének tagja. Levelében egy jól sikerült, Hartán rendezett németnyelvű tehetség-kutató versenyről írt. Nemesnádudvarról, Bácsalmásról, Bács- bokodról, Bajáról és Hartá- ról összesen száznégy pajtás versengett helyezésért. • Módszertani bemutatót tartottak a laki- teleki pajtások alakította őrsvezetők Klubjában, A továbbiakban a havonta két alkalommal sorrakerülő foglalkozásokra művészeket, sportolókat, politikusokat hívnak meg. Legutóbbi Rácz László olimpiai bajnokunk tartott részükre vetítéssel kísért élménybeszámolót — írja lakltelc- ki tudósítónk. Pajtások! A jövő héten a túrázó kaskantyúi úttörők levelére érkezett válaszokat tesszük közzé. Örömmel közölnénk még több hasonló beszámolót! Selmecl Katalin Í 108.) Csak a klxnblnkot nyitotta ki. (regasszony volt. Sovány, kócos. (Fekete-fehér pettyes kendővel hátrakötve az Izzadt ősz haja. Olyan nyúzottan meredt rám a vörös szemeivel, mint aki egész éjjel nem aludt., Vagy csak az előbb hagyta abba a bőgést. Nem kérdezte, mit akarok. Nekem kellett mondnom. — Prokáczot keresem. Az öregasszonynak az egyik szemhéja néha rángatózott. — Nincs itthon az úr. — Nem azt. A fiát keresem. Megfogta a csontvázkezével a kfsablak szélét, ismét rángatózott egyet a szeme. El bőgte magát. — Hát maga nem tudja, kedves? — Már a másik csontkezével is fogta a kisablakot. — Dinike... — Hol van? — kérdeztem. Mind a két szeméből végigfolyt a könny a száraz, ráncos bőrén. — Igazán nem tudja? Hát a Dinike... meghalt a Dinike. Még szombaton, kedves. Még szombaton. Hallottam a hangomat: — Mit beszél? — Az az Istenátka motorbl- cikll. Javításra volt adva. Szombaton lett kész. Szombaton. Dinike haza akarta hozni. És útközben ... Jaj, jóságos istenem, jaj szűzanyám. Egy teherautó... Annak rohant neki a motorbl- clkllvel. Jaj, és azt mondogatják, hogy ő volt a hibás... Összeütközött, Jaj, avval a teherautóval. Jaj, szegény Dinike, szegény gyerek. A hebrencskedés... jaj miért volt olyan, mindig olyan fejetlen. Jaj, és miért engedték a mérnök úrék, hogy motorral, egy Ilyen fiatal gyerek.,. Lefelé lépkedek a lépcsőn. Fogom a korlátot. Mögöttem az öregasszony az ajtóból: — Jaj szflzanyám, jaj, miért hagyták ... Mit mondjak u mérnök úréknak? Mit mondjak, kedves? Mit mondjak, ki kereste? A temetést intézi szegény mérnök úr... Jaj, még fel is boncolják... Szárny utca. Kertek. Akácok. Ugat egy kutya, és ugrálva követ a kerítésen belül. Nem tudom bebizonyítani Attilának. Meghalt. Nem én öltem meg. Nem tudom bebizonyítani Attilának, hogy hazudott ez a hullapatkány. Nem tudom odahajtani Attila elé, hogy vallja be az igzat. Kinyírta magát, hogy totál mocskos legyen a bosszúja. És én nem tudom bebizonyítani, hogy hazudott, gennyesen, kelésesen, amilyen volt... Nem tudom bebizonyítani. Kinyírta magát. A motorjával. A papát és a mamát autóval gyilkolták meg. Hogy én elveszítsem őket. Ez a patkány motorral gyilkolta meg magát. Hogy Attilát is elveszítsem. Megálltam a kék óvodánál. Ahol Attilával csókoltuk egymást. Azon az estén, az utolsó esténkén, mert másnap már elment a táborba. Az óvoda udvarán körben állítok a gyerekek és énekeltek, Csiribiri csiribiri .szellőlány, szikrát lobbant, lángot hány ... Ügy csó. költ, hogy éreztem, éreztem, éreztem n bőréből, hogy kíván és és szeret, és szerelmesek vagyunk, szerelemmel kíván ... Csiribiri csiribiri lágy paplan, ágyad forró, lázad van ... Be tudom bizonyítani, hogy hazugság, gennyes hazugság minden, minden, az első szótól az utolsóig minden, amivel az a hüllő bemocskolt I Be tudom bizonyítani I Aa ABC előtt rengeteg ember. Banánt lehet kapni. A szökőkutat fújja a meleg szél. Széthordja az apró vízcseppeket. A kút körül fiúk fociznak, a meztelen lányszobor karján trikó, a térdén dzsekik. Lépcsőház. A. lépcsőház. A lift valahol fent. Gyalog kell. Hiszen csak az első emelet... Első emelet 1. Fábián. Be tudom bizonyítani... Csengő. Egyszer. Kétszer. Attila léptei. Halk léptek, de megismerem őket. Nézzük egymást. — Engedj be. Csukódik! mögöttem az ajtó. Megyek a kókuszháncs szőnyegen. Aztán szövött szőnyeg, puhább. Attila szobájának nyitva az ajtaja. Nem hallom, jön-e utánam. Állok a szobája közepén. Érzem, hogy ő is bent van a szobában. Valahol mögöttem. Hallgat. Megfordultam. Ott volt. Neki- támaszkodott a hátával az ajtónak. Piros-fekete kockás ing, far. mernadrúg. A szőnyeget nézi a lába előtt. Azt írta a naplójába, hogy a Volvós nő ,.. Hallgattam és engedtem, hogy kigombolja a kockás ingemet és a hideg, sima kezét becsúsztassa az ingem alá. Olyan tehetetlenül engedelmes voltam... Az ujjai hegyével kalandozott a börömön, és ahol vé- gigvetköztettek az ujjal, ott mindenhol meztelen lettem... Be tudom bizonyítani I Anikó azt mondta, azt mondta.. Ez a fiú nem csábít el senkit, de ha el akarják csábítani, nem áll ellen... Ott álltam előtte. Nézett, már a szememet nézte, de nem szólt hozzám. Amikor hozzáértem, nem lökött el. Végig kigomboltam az ingét. Lesimogattam a válláról. Kicsatoltam a farmerja derekán a széles bőrövet. Lesimogattam a melléről, a hátáról a fehér atlétatrikót. Behunytam a szemem. Végig húztam a ruhámon a cipzárt. Magától lecsúszott rólam. Kiléptem a bugyimból. Nem nyitottam ki a szemem, úgy öleltem magamhoz Attilát. Rátapadtam a szájammal a vállára, a barnára égett bőrére, és amikor leroskadtam a heverőre, akkor sem engedtem el, magammal rántottam. Nem nyitottam ki a szemem, nem akartam kinyitni. Hangtalanul mondtam, mondtam, mondtam magamban, amit Jacquellne- nak kellett csinálnia Merle könyvében az üvegfal mögött: lazítsd el magad, lazítsd el a combjaidat, ernyedj el, minden izmodat lazítsd el az ijedt csípődben, a hasadon, az ágyékod körül, ernyedj el, ernyedj el, hogy ne on nagyon ... reztem, hogy beleharapok a nyelvembe, éreztem, hogy szét- szivárog a szájamban a vér, érez. tem, hogy ott Is vérzek magamban, ahol bennem annyira fáj, mint egyszer kislánykoromban a tenyerem, amikor beleszúrtam a kenyérvágó késnél. Elernyednl, el- ernyednl, még lazábban. Még egy percig bírjam... A nyakam hajlatában Attila szája olyan hangot adott, mint Lédi kölyökkutyája, egyszer, amikor harapott, és Lédi apja végigvágott rajta a fonott pórázzal. Sötét volt. Még mindig nem mertem kinyitni a szemem. Egyikünk sem mozdult. Nem hallottam Attila lélegzését sem. Talán nem is éltünk már. Átváltoztunk. Mi voltunk a szerelem. Sokáig. Vagy csak pillanatokig. Talán mégis végtelen sokáig. Sötétség. Csend. Lélegzet nélkül. De él, forró a bőre ... Én éledtem fel előbb. Még min. dig fájtam. Nem nyitottam ki a szemem. Kitapogatóztam a fürdőszobába. Mint egy vak. Dideregtem a hideg víztől. Be. hunyt szemmel tűrtem. Sokáig. Órákig? Nagyon sokáig. Végig be. hunyt szemmel. Slstergett a víz, és benne hallottam a sistergésben az óvodások vékony éneklését. Csiribiri csiribiri bojtorján, lélek lép a lajtorján... És ha valaki hazajön, Attila mamája vagy Jóska bácsi vagy Éva, és be akar jönni á fürdőszobába? Hiszen azt stem tudom, hány óra van, kévé* vagy sok idő telt-e el azóta, hogy én kigomboltam Attila kockás Ingén az első gombot,., Évn hangját 1* hallottatm a tus sistergésében: Attilának nincs törülközője, egyetlen öcsém csakis fürdőlepedőket hajlandó használni, mertac a rigolyája, hogy durva fürdőlepedővel kell edzésben tartani a habtestét... Attila fürdőlepedőjével dörzsöltem szárazra magam. (Folytatjuk.)
