Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-24 / 278. szám

4 • PETŐFI NÉPE •. 1976. november 24. A SZÁMOK MÖGÖTT Munkássorsok A számok: 5000 és 2500. Csak annyiról szólnak, hogy a megyében, illetve Kecskeméten ennyi OTP-lakás épült. Még igy is csak számok. Azok: arcnélküliek, sorstalanok. De az ennyiedik lakás holnaputántól már egy család életének szín­terévé válik. Nyári Józsefé és feleségéé — született Kiss Ro­zália — a most ötéves Nyári Anikóé, a négyéves Nyári And­reáé és a kétéves Nyári Józsikáé. A számok mögött egy lakás: Kecskemét, Kada Elek utca, G/4 épület, 7. emelet 19-es ajtó. A számok mögött munkás­sorsok, vagy még annál is több — EMBERHEZ MÉLTÓ ÉLET!? Nyári Józsefné, született Kiss Rozália: — Nagyon!... Jaj, nekem na- gyon-nagyon nehéz gyerekkorom volt. Pesten születtem a nyolca­dik kerületben, ölvenben, s ál­lami gondozásból kerültem Kecs­kemétre a nagynénémhez, Ba­logh Lőrincnéhez. De voltam ne­velőszülőknél is Törteién: Erősék­nél voltam, Sári anyu nevelt. Ki­jártam az iskolát, megint Pestre kerültem a Kereskedelmibe, bol­ti eladó szakmát kaptam. Ott akartam én maradni a Csemege Vállalatnál, de elromlott a hallá­som, meg az az igazság, hogy én gyerekkoromban nem eladó akar­tam ám lenni, hanem szabó, de az azért nem lettem, mert régen a mi családunk kereskedő volt, én csak így lettem az. Tizennyolc évesen mentem férjhez Jóskához: Pesten volt vagy három albérle­tünk, s hatvankilenc karácsonyá­tól, hogy leköltöztünk, eddig má­sik öt volt. Amikor terhes lettem, az egyik háziasszony fölmondott. Kire emlékezem legszívesebben? A Monostori utcában lakik Nagy Jánosné, aki nagyon aranyos volt hozzám, s neki köszönhetem a három gyerekünket; ő volt egye­dül. aki megengedte, hogy szül­jek. Nagyon sokat segített, és úgy szerette a gyerekeket! Gon­dolhatja, hogy volt részünk a nél­külözésekben is. Szegény Józsi­nak, amikor leszerelt a katona­ságtól csak az a ruhája volt, amiben összeesküdtünk és el kel­lett neki helyezkedni — akkor még fönt voltunk Pesten — a BKV-hoz kalauznak, mert ott be­lépéskor mindjárt adtak ruhát. Pedig Jóska esztergályos. Ha visszagondol az ember, hogy mi­ken mentünk át, már csak le- gyinteni tud, el sem hiszi, én ta­lán emiatt is csak a jóra emléke­zem, vagy arra akarok csak. Vé­gül is, hogy Kecskeméten marad­hattunk, azt a segítésnek köszön­hetjük. Én a Habselyemben he­lyezkedtem el és annyi megér­tést kaptam ... Segítettek, hogy kedvezményesen vásárolhattam anyagot a kicsik ruházkodásához, hetvenegytől vagyok gyermekgon­dozási szabadságon és azért min­den évben kaptam szociális se­gélyt is — hát én mindent csak köszönhetek, tényleg. Nem tud­tunk mi, kérem, takarékoskodni; legkevesebb ötvenezer forintot fizettünk ki az albérletekre, ki­csi lyukakra, ahol alig fértünk ei már öten. Mosógépet is csak abból tudtam venni, hogy sze­rencsés voltam az anyatejjel,' tud­tam leadni az állomásnak, mert az Anikó ételét még egy mini olajkályhán kellett főzőcskéznem. Hát, hogy ezt a lakást megkap­tuk és a tanács elengedte az elő­törlesztést a huszonnégyezer fo­rintot ... mit mondhatok én mondja meg? Megromlottak az idegeim egy kicsit, s még alig tudom elhinni, hogy ezután már jobb lesz, hogy rendes körülmé­nyek között nőhetnek fel a gye­rekeim, alig tudom elhinni ezt a szép lakást... Nyári József: — Negyvennyolcban születtem Pesten és egy év múlva már ál­lami gondozott is lettem. Ide hoztak le Kecskemétre, a „gyo- gyóba'’, a Gyógypedagógiai In­tézetbe, pedig nem vagyok szel­lemi fogyatékos, jó, meg jeles tanuló voltam, szakmát szerez­tem, de mindegy, biztosan itt volt hely abban az időben, utána meg már el is felejtettek áttenni. Szóval, jelesen befejeztem az ál­talánost és jelentkeztem a hat- százhetes szakmunkásképzőbe esztergályos tanulónak. A Resze­lőgyárba jártam gyakorlatra, s akkor jött a nagy szenvedélyem, a foci, s bizony annyira elhanya­goltam az ITSK mellett a tanu­lást, hogy csak másodszorra si­került letennem a szakmunkás- vizsgát. Nagy focista akartam lenni, azt hittem az lehetek. Kü­lönben ez több állami gondozott srác betegsége volt abban az időben, nem csak az enyém. Meg akartuk magunkat mutatni a vi­lágnak. Na, beszélgetek egyszer az otthonban a Kiinger tanár úr­ral, aki felderítette, hogy élnek • Nyári Józsefné: .......nem engedték, hogy szüljek.” • Nyári József saját otthonában fölszereli a csillárt. a szüleim. Csak mellbe vágott engem ez, szerettem volna tud­ni, hogy mégis kik, mik, meg miért hagytak el engem? Egyik haverommal aztán föl is ültünk a motorra és egyik szombaton irány Sárisáp: kérdezem, hogy hol laknak a Nyáriék? Mondták, bementem, bemutatkoztam, s maga azt nem tudja elképzelni, hogy mit éreztem, amikor ott áll előttem egy teljesen ismeretlen asszony, aki azt mondja nekem, hogy igen, én vagyok az anyád, én szültelek. Na, nem érdekes, mert jobb lett volna ha egyálta­lán nem ismerem meg őket, deu tudja milyen hülye az ember fia­talon. Leveleztünk, voltam is ná­lunk egy nyárori. ' de' amikor kér- tem, magyarázzák meg, miért hagytak el, elmaradtak a levelek, minden. Az a helyzet, anyám ak­kor szült, amikor a férje hadi­fogságban volt, s nekem csak a nevét adta, mást nem. Büszke lettem, s akármennyire fájt is, nem érdekeltek tovább. Kikerül­tem nevelőszülőkhöz, Hajagos Istvánékhoz, s nekem valójában ők a szüleim, őket tekintem szü­leimnek. Amikor nagykorú let­tem, mint albérlő maradtam ná­luk, már nem mint gondozott. Hatvannyolcban megnősültem, s a mézeshetek után néhány hét­re behívtak katonának. Leszerel­tem betegség miatt, s másom nem volt, mint egy aktatáska If­júsági Magazinom, Magyar Ifjú­ságom, kedvenc könyveim és ami rajtam volt. Kalauz lettem Pes­ten, majd kértem, hogy helyezze­nek át a buszról a szakmába. Nagyon kevés volt a fizetésem, emiatt el kellett mennem a Ganz-ba, onnan másik, majd har­madik gyárba. Megmondom őszintén, nem szégyellem én, de azért vándoroltam, hogy maga­sabb legyen az órabérem, öthat­vanas órabérből fizetni Pesten albérletet? Talán megért engem, más megoldás nem volt. Aztán elkezdtem utálni a tülekedést, egymás taposását a buszon, és lejöttem haza, Kecskemétre; rá három hónapra jött az asszony is, mert alig tudtam albérletet szerezni. Hatvankilenctől vagyunk itt. Én, míg a sütőiparhoz nem kerültem, kétszer változtattam munkahelyet, s azt hiszem már többek nem is fogok. Itt meg­becsülnek, segítenek mindenben, s életem legnagyobb öröme a gyerekek születésén kívül ez a lakás. Ez is ehhez a vállalathoz köt, ahova a nevelőapám, Haja­gos István hívott. Ha úgy vesz- szük, a focit illetően is teljesült az álmom, mert megválasztottak az üzemben szakszervezeti sport- fefélősffékl^Jó táá$áíüíffc'‘1 van; jó' a kollektíva, akikkel dolgozom; változatos munkám: is, nem csak szériákon kell itt dolgozni, hanem mindenen: mondhatnám úgy is, hogy az esztergályosból általános lakatossá fejlődtem? Még ma is szinte hihetetlennek tűnik, hogy ebben a lakásban én élhetek, s csak az a gondolat gyűri le: végül is, ez a természe­tes, hiszen én is, mindenki jobb körülményekért, jobb életért dolgozik. Csató Károly Példás intézkedés nyitvatartási ügyekben E rovatunkban adtunk helyt a zöldségfélét, gyümölcsöt, virágot nemcsak a maguk szükségleteire, de eladásra is termesztő bajai há­zi kertészkedők és hobbyföld-tu- lajdonosok panaszának. Eszerint a Béke téri vetőmagbolt nyitva- tártása gyakorta nem igazodik a hivatalos előírásokhoz. Vagyis hiába jó az áruellátás, ha a zárt ajtók miatt meghiúsulnak a ter­vezett vásárlások — s minthogy másutt nem árusítanak a város­ban efféle cikkeket —, a vetemé- nyezések. írásunkra a Baja és Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezettől kaptuk meg a Dé- lity \ András elnökhelyettes és Bognár Gyula , kereskedelmi fő­osztályvezető által aláírt választ. Ebből kiderül, hogy a nyilvános­ságra hozott — és köszönettel fo­gadott — észrevételek jogosak, hiszen a vizsgálat során bebizo­nyosodott: augusztus és szeptem­ber hónapban többször volt zár­va az üzlet nyitvatartási időben is. Az árusítás szüneteltetésének fő oka, hogy július 26-a és szep­tember 21-e közötti időben vette ki szabadságát a szaküzlet két dolgozója, S amikor csak egyikük végezte a munkát, be kellett zár­nia az ajtókat, míg a helyszíntől csaknem fél kilométernyire levő raktárból ideszállította a keresett árukat, s az utánpótlást. Ezzel kapcsolatban hiba, hogy a vevő­ket nem tájékoztatták arról, hogy miért és meddig tart zárva a bolt. A levél befejezésül arról érte­sít, a szövetkezet vezetői máris intézkedtek, hogy hasonló kelle­metlenség többé ne következzék be, g ennek érdekében egy sze­méllyel gyarapították a bolti dol­gozók számát. Jelenleg tehát hár­man végzik a vetőmagárusítást, s ha közülük bárki távol van, a két kereskedő közreműködésével za­vartalanul bonyolódhat a forga­lom. Nem a kiskőrösi sütőipar az illetékes ... Október 26-án írtuk meg, hogy megyénk legfiatalabb vá­rosában, Kiskőrösön nincs min­den rendjén a kenyér minősége körül. Közöltük, hogy heten­ként legalább három napon áru­sítanak az üzletekben emberi fogyasztásra kevésbé alkalmas kenyeret, amely szalonnás, sza­gos és az íze sem étvágygerjesz­tő. Mindezt bizonyította is Sa,- mu Lajosné olvasónk, aki szer­kesztőségünkhöz küldött levelé­hez mellékelt egy vekniből való szeletet. Bíráló sorainkra levélben vá­laszolt a Kalocsa és Vidéke Sü­Kisáruház épül a Szeleifaluban Lapunk Sajtóposta című rova­tában tettük szóvá, hogy a Kecs­kemét központjától számított legtávolabbi peremkerületek egyikében, a Szeleifaluban kí­vánnivalót hagy maga után az áruellátás, Megírtuk, hogy a környék egyetlen élelmiszerbolt­jában szűkös a választék, példá- ..hentesáru, a tej is elfogy már koradélelőtt, de más fontos élelmiszerekből és egyéb napi szükségleti cikkekből szin­tén gyakori a hiány. Írásunkra az üzletet fenntartó Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat válaszolt. A levélből megtudjuk, hogy a több hétre visszamenőleg ellen­őrzött áruforgalmi adatok azt bizonyítják, a kínálat általában kielégítette a keresletet. Ami annyit jelent, csak kevésszer fordulhatott elő olyan eset, hogy a szeleifalusiak nem kaphattak tőipari Vállalat kiskőrösi gyár­egységének vezetője, Mátrai Ti­bor, aki arról értesít, hogy egyet­ért cikkünkkel, hisz tapasztalata szerint is árusítanak a városban olyan kenyeret, melynek minő­sége jogosan kifogásolható. Majd közli; e termékeket nem a helyi sütőipar, hanem a keceli pékség készíti. Oda — és a városi ta­nácshoz — címezzük hát az első írásunk végén található és most megismételt sorokat, „ ,. .sürgő­sen vizsgálják meg a kiskőrösi kenyérügyet, s gondoskodjanak a jogos sérelmek orvoslásáról!” meg helyben minden napi fo­gyasztású élelmiszert. A vizsgá­lat napján is, úgy 11 óra tájt még harminc liter tej, nyolcvan kiló kenyér, sok péksütemény, valamint 12 féle — összesen nyolcvan kilónyi húskészítmény állt a vásárlók rendelkezésére. Egyéb alapvető cikkekből szin­tén megfelelő volt a készlet. Hi­ányzott ugyanakkor a szalonna, melynek szállításával hetek óta bajok vannak. A továbbiakban közlik a vál­lalat vezetői, hogy a jövőben még fokozottabb gondot fordí­tanak a Szeleifalu lakosságának áruellátására. Ennek érdekében rövidesen egy korszerű kisáru­ház építése kezdődik meg a ke­rületben, s a létesítmény átadá­sára tervek szerint már sor ke­rül az ötödik ötéves terv első felében. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Rangok, hatáskör nélkül MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVESPOLC Díszmadarak NINCS OKUNK tartózkodni a rang szótól, hiszen természetes az alá- és fölérendeltség akkor, ha emberek kisebb vagy na­gyobb csoportjainak tevékenysé­gét — főként termelőmunkáját — kell megszervezni. A rang, legyen az művezetői, vezérigaz­gatói, üzemfőnöki, osztályveze­tői, jogosítvány bizonyos cseleke­detekre, és cselekedetsorokra, s ezekkel arányban felelősségvál­lalásra, beszámolásra kötelez. Forma, papír szerint, a vállala­ti, intézményi, működési sémát felületesen szemlélve. Figyelme­sebb vizsgálódás nyomán ugyan­is rájövünk: több a rang, mint a hatáskör, nagyobb a cím sú­lya, mint a vele járó jog és fe­lelősség. Szó sincs véletlen, elszórt, ki­vételként szabályt erősítő • ese­tekről. Meglehetősen általános jelenségről beszélhetünk, olyan hagyományról, amelynek élettere ugyan szűkül, de nem tűnt el. Hosszú időn át a vállalatok — s hasonlóan a szövetkezetek, in­tézmények — úgy próbáltak meg­birkózni a feladataikkal, hogy új és újabb részekkel bővítették a szervezetet. Megnőtt az érté­kesítés jelentősége, tehát létre­hozták a piackutató csoportot, főosztállyá dagasztották a ke­reskedelmi osztályt. Jónéhányan megkapták az ilyen meg amo­lyan rangot, de kiderült: az il­letékes igazgatóhelyettes nem en­ged részükről semmiféle érdemi beleszólást az ügyekbe. Aztán: a kereskedelmi főosztály csak szemlélője lehetett annak, mit csinál az anyaggazdálkodási osz­tály, hatásköre nem terjed ki oda, s kínlódhatott, míg elsózta azt a silány terméket, amelyet az anyagbeszerzők hozta alap­anyagból készítettek, szintén küszködve a műhelyekben, üze­mekben. Látszatra a szervezet rendben volt, a munka mégis akadozott. HAGYJUK MOST azt a, sze­rencsére nem sűrű esetet, ami­kor valaki „végkielégítésként”, esetleg kétes szívességek jutal­maként kap rangot, mindenféle hatáskör nélkül. Kecskepásztor- ságból királyságra megy, mond­ták az ilyen emberre valamikor, azt sem hallgatva el, hogy ké­pességeiben királyként is meg­marad kecskepásztornak. Fonto­sabb, mert sűrűbb az előbbiek­nél az, amikor a vállalati szer­vezet csak a rangot adja, de megtagadja a rang gyakorlásá­nak feltételeit, nem jelöli ki a jog- és hatáskört, a felelősségi rendszerben elfoglalt helyet, nem szabja meg a célokat, nem bo­csátja a rang birtokosának ren­delkezésére a célok elérésének erkölcsi, dologi eszközeit. Ko­rántsem irigységből, felületes- segből történik ez így, hanem mert a vállalati szervezet leg­főbb formálói valójában nem ér­tik igazán teendőiket. Ügy hi­szik, a puszta kinevezési hatá­rozat egyenlő bizonyos feladatok megoldásával, letehetik tehát azok gondját. Később ők csodál­koznak a legjobban, ha mégsem mozdul előre semmi, mondván, „hiszen kineveztük oda” ... Mi­ért nem boldogult? Mert csak rangot kapott. Formális lehető­séget, s vele formális felelőssé­get. Ha nagyon becsületes, tel­jes szívvel igyekvő ember, ak­kor szenvedett emiatt. Ha azon­ban a dolgok könnyebb végét kereső, akkor húzott egyet a vál­lán, ha a főnökségnek jó így, nekem is megfelel, ezzel intéz­te el lehetetlen helyzetét. Elgondolkoztató néhány szám­adat. Az, topgy a szocialista iparban 1960 és 1975 között 93 ezerről 159 ezerre nőtt az admi­nisztratív és 97 ezerről 160 ezer­re a műszaki alkalmazottak szá­ma Persze, a növekedés egy ré­sze indokolt, természetszerű kö­vetkezménye a gazdálkodás bo­nyolultabbá válásának, a gazda­sági egységek önállósága fokozó­dásának, ám az is kétségtelen, hogy sok hatáskör nélküli rang, beosztás rejlik e bővülés mögött. S nemcsak ipari gond ez, hiszen például az építőipari közös vál­lalkozásoknál az 1970-es 19 ez­res munkáslétszám 1975-re 17,6 ezerre csökkent, ugyanakkor az alkalmazottak 2700 fős tábora 3300-re gyarapodott. Vajon attól lesz jobb a munka, ha a műve­zető fölött ott áll egy főműve­zető, ha az üzemvezetőnek két helyettese is van, s a főosztály- vezető a valóságban mindössze három embert „vezet”? NAPJAINK BOKROS teendői­nek első sorában áll a vállalati szervezet korszerűsítése, mint az üzem- és munkaszervezés éssze­rűsítésének elengedhetetlen ré­sze. E feladat azért égetően sürgős, mert alapja, sarkköve a munka társadalmi hatékonysá­ga növelésének, a vállalatokkal szemben támasztott magasabb követelmények teljesítésének. A rang önmagában nem biztosíté­ka a sikeres munkának, s még kevésbé, ha puszta cím, papír­fontosság. A rang nem a szép hangzásától kapja meg súlyát, tekintélyét, ezt csak a munka, a cselekvés, jogok és kötelességek gyakorlása, teljesítése teremti meg mások és — a rang viselő­je előtt. fc. G. a lakásban Tartsunk madarat a lakásban? Nem állatkínzás ez? A tudósok szerint: nem. A madár a kalitká­ban is jól érzi magát, ha gon­dozzák és megfelelő helyen tart­ják. Siroki Zoltán a kalitkában tartható díszmadarakról, a „szo­bamadarakról” írt érdekes köny­vet. amelyet a Natura jelentetett meg. Részletesen foglalkozik a madáretetéssel, a gondozással, a tartási körülmények leírásával. A könyv 120 féle egzotikus dísz­madár leírását tartalmazza, és számos színes tablón mutatja be őket. A színes táblák Csépe Mag­dolna művészi akvarelljei. Hidegtürő kaktuszok Azt mondják, hogy századunk „karriernövényei” a kaktuszok. Egzotikus megjelenésük, bizarr formájuk és nagy népszerűségük teszi őket azzá. A kaktuszkedve­lőknek külön tábora van. Debreczy Zsolt új könyve, amely a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában jelent meg, most a télálló, a hideget tűrő kaktu­szokról tájékoztatja a virágked­velőket. Olyan fajtákkal ismerte­ti meg az olvasókat, amelyek el­vannak télen is a szabadban. Megtanít arra is, hogy az új faj­tákat miként hozhatjuk közelebb kertjeinkbe, otthonunkba, s meg­tanít kezelési és szaporítási mód­jukra. A könyvet sok színes fel­vétel illusztrálja. „Hideg Barnabás”, Kiskunfélegyhá­za: Fiktív névvel küldött levelében foglaltakat — felkérésünkre — kivizs­gálták az illetékesek, s megállapítot­ták, hogy a GA 24—52 forgalmi rend­számú autóbuszt a dolgozók munká­ba- és hazaszállítása céljából bérli a Volántól a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat. Ezen jármű az ön által meg­jelölt időben hivatalos engedély illet­ve menetlevél alapján közlekedett, majd parkírozott a gépkocsivezető félegyházi lakása előtt, tehát jogtalan használatára — az ön állításával el­lentétben — nem került sor. V. L„ Kiskőrös: Miniszteri rendelet írja elő, ha a gyermektartásdíj behaj­tása lehetetlenné vált és a gyermeket gondozó szülő sem képes a gyermek számára megfelelő tartást nyújtani, a bíróság a jogosult kérelmére — az ügy összes körülményeinek alapos mérlegelése után — elrendelheti a tar­tásdíjnak az állam által való ideigle­nes folyósítását. Minderről soron kí­vül — nem peres eljárásban határoz — az igazságügyi szerv. Zs. L„ Kalocsa: Bonyolultnak tűnő ügyében nincs módunkban segítségé­re lenni ezért javasoljuk, sérelme or­voslásáért forduljon a városi tanács vb igazgatási osztályához. Másik kér­désére válaszoljuk, a dolgozó vétkes­ség nélkül csak akkor tartozik anyagi felelősséggel, ha visszaszolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettséggel át­vett dolgokban — szerszám, nyers­anyag. késztermék stb. — következik be a hiány. Amennyiben megvan min­den reá bízott anyag, csupán állapo­tuk rongált úgy kizárólag ez utóbbi­ból eredő kárt tartozik megtéríteni a vétkességi feuglőteség szabályai sze­rint. „Szabóné”. Kecskemét: Fiktív nevet tartalmazó levele nyomán a hatóság intézkedett, melynek eredményeként egyezség jött létre a birtokháborítást elkövetett háztulajdonos és a sértett idős főbérlők között. „Szabó Józsefné”, Kecskemét: Kár, hogy nem a saját nevének feltünteté­sével közölte panaszát, emiatt ugyan­is nincs módjában a tanácsnak önnel Mind ez ideig a varrat nélküli húzott csöveket szilárdabbaknak tartották, mint a hegesztett csö­veket. Moszkvai mérnökök nem­rég olyan mikroplazma-berende- zést fejlesztettek ki, amelyek al­kalmazásával a hegesztett csö­vek két-háromszor annyi ideig tartanak, mint a varrat nélkü­liek. A csővégeket argonnal töltött felvenni a kapcsolatot kiegészítő ada­tok beszerzése végett., melyek nélkül nem folytatható vizsgálat az ügyben. Tájékoztatásul azonban közöljük, hogy a városi tanácsnál is nyilván­tartott eltartási szerződésekben foglal­tak végrehajtását évente többször is ellenőrzik a hatóságok, s ha valahol rendellenességet tapasztalnak, megte­szik a szükséges intézkedést. Szokoli Péter, Baja: A közúti közle­kedés szabálya értelmében hat éven aluli gyermeket tilos szállítani a sze­mélygépkocsi első ülésén. Motorke­rékpár pótülésén pedig csak a saját biztonságára ügyelni képes személy szállítható akinek a lába eléri a jár­mű lábtartóit. Zoboki Anna. Tiszakécske: A sze­mélyforgalommal kapcsolatos Volán­rendelkezések előírják, hogy az autó­busznak csak akkor keli megállnia a feltételes megállóhelyen, ha ott le-, vagy felszálló van. Ha a megállóban várakozót lát a sofőr, mindig meg kell állítania a buszt, az azon utazók­nak azonban szükséges előre jelez­niük leszállási szándékukat. Ameny- nyiben mindezek ellenére tovább ro­bog a járat, annak személyzete durva szabálysértést követ el. Az ön által kifogásolt hasonló esetben Is felelős- ségrevonást érdemelne a Kecskemét —Tiszakécske között menetrendsze­rűen közlekedő autóbusz egyik gép­kocsivezetője ám sem rendszámot, sem konkrét időpontot nem közölt le­velében, ezért sajnos nem indíthattak vizsgálatot a Volán 9-es számú Vál­lalat vezetői. Zs. L„ Kiskunfélegyháza: Jogos vé­delemben az cselekszik, akinek e tet­te szükséges, a közérdek, a saját, vagy más személye, java ellen intézett tá­madás elhárításához. Az ilyen hely­zetben fellépő személy nem büntet­hető. összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516 üregbe helyezik, s ez biztosan védi a hegesztési zónát. A he­gesztés előtt egy speciális gör­gő deformálja a csőperemeket, s így azok az egyesítés során nem görbülnek el. A berendezés egy óra alatt 100 folyóméternyi hegesztést vé­gez. Különösen finom-falú, hat­tizennyolc milliméter átmérőjű csövek hegesztésére alkalmas. Hegesztés - mikroplazmával

Next

/
Thumbnails
Contents