Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-21 / 276. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A délszláv anyanyelvi oktatás fejlesztése Paprikaexport AZ MSZMP IiACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 276. szám Ára: 90 fillér 1976. november 21. vasárnap Létrehozzák a bunyevác tájházat Mándics Mihály főtitkár nyilatkozata Az anyanyelv ápolása, a nem­zeti hagyományok művelése, fel­kutatása, megőrzése, kulturális körutak szervezése — ez szerepel többek között a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövet­ségének jövő évi munkatervében. Amint Mándics Mihály főtit­kár elmondta az MTI tudósítójá­nak: örvendetes, hogy egyre több délszláv lakta községben és városban tartanak rendszeresen óvodai anyanyelvi foglalkozáso­kat. Míg 1973-ban mindössze 19 óvodában folyt szerb-horvát nyelven az oktatás, 1975-ben ezek száma elérte a 27-et. Vannak községek, ahol óvónő hiányában eddig még nem gondoskodhattak a kicsinyek megfelelő nyelvi ne­veléséről. A megoldás: elsősorban a kecskeméti felsőfokú délszláv óvónőképzésben résztvevők szá­Véget ért a Finn Köztársaság elnökének magyarországi látogatása Közös közleményt adtak ki Urho Kekkonen tárgyalásairól Szombaton elutazott Magyar- országról Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke, aki Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és’Lo- sonczi Pálnak, a népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meg­hívására hivatalos látogatást tett hazánkban. A finn államelnök kíséretében volt Keijo Korhonen külügymi­niszter, Kustaa Vilkuna akadé­mikus, Veikko Saarto parlamenti képviselő, a finn népi demokra­tikus unió parlamenti csoportjá­nak elnöke, Jaakko Iloniemi, a külügyminisztérium politikai fő­osztályának vezetője, Kaarlo Yr­jö-Koskinen, a külügyminiszté­rium tanácsadója, Juhani Suomi, a külügyminisztérium osztályve­zetője, Jukka Seppinen, a kül­ügyminisztérium osztálytitkára. A Finn Köztársaság elnökét és kíséretét ünnepélyesen búcsúztat­ták a Ferihegyi repülőtéren. (Folytatás a 2. oldalon) RÖVIDESEN MEGKEZDIK A LELTÁROZÁST Év vége előtt a mezőgazdasági szövetkezetek • Negyvenhat hektáron termett zeller a solti Szik­ra Tsz-ben. Bognár József és felesége szedi. Halasi Józsefné és Alföldi Aranka tisztogatja a magas táp- értékű Ízesítő növényt. • Kétszeres aranykoszorús szocialista brigád dolgozik a dunavecsei Béke Tsz gépüzemében. A traktorok karbantartását végzi a huszonegy tagú Gábor Áron brigád. Képünkön Csapai István autóvillamos­sági szerelő a DUTRA —1000-es traktor műszerfalát javítja. termesztettek, a tervezettnél jó­val nagyobb lucernaterületet hagytak vissza magfogásra. Azért, hogy a fehérjedús és tömegtakar­mányból ne legyen hiány, öntöz­tek. A közös gazdaság a saját szükségletén felül így 280 má­zsa lucernamagot értékesíteni tu­dott. Az iparszerűen termesztett burgonya is kapott öntözővizei, s 94 hektáron 2000 tonna burgonya termett, amelynek 40 százaléka vetőgumó minőségű. Ezt a ME- ZOTERMÉK burgonya termesztő társulása kapja szaporítóanyag­ként. Étkezési célra pedig 900 tonnát adott át a dunavecsei szö­vetkezet a megyei zöldség-gyü­mölcs kereskedelmi vállalatnak. A dunavecsei Béke Tsz jelen­tős beruházással igyekszik le­küzdeni az elemi károkat. 1977­ben és 1978-ban 600 hektáros öntözőtelepet épít, hogy az idei­nél sokkal nagyobb területet tudjon ellátni mesterséges csa­padékkal a Fűzvölgyi csatorná­ból. A solti Szikra Termelőszövet­kezetben a kertészeti növények vetésterületének növelésével igyekeztek, ellensúlyozni a ka­pásnövények aszálykárát. Nyolc hektáron vöröshagymát, 56 hek­táron burgonyát, 46 hektáron zellert termesztettek és 100 hek­tárral növelték a vetőmag-kuko­rica területét. Amit lehetett, ön­töztek. Ennek ellenére a solti közös gazdaság a tavalyinál sze- tényebb eredménnyel zárja az évet, olyan jelentős a termés- csökkenése kukoricából. K. A. mát kell növelni. Sok a tenni­való még az általános iskolákban is: a szövetség tapasztalatai sze­rint még mindig nem sikerült elérni azt, hogy valamennyi dél­szláv nemzetiségű gyermek ta­nulja a szerb-horvát, illetve a szlovén nyelvet. Űj lehetőséget kínál az anyanyelv elsajátítására az a kedvezményezés, amely Ba­ranya megye több iskolájában talált otthonra: a képzés inten­zívebbé tétele érdekében beveze­tik a heti két-három órás szak­köri anyanyelvi foglalkozást. Természetesen a hazai délszlá­vok szövetsége gazdag közmű­velődési programmal is szolgál. A Magyar Néprajzi Társasággal, Bács-Kiskun megye Tanácsával, Baja Város Tanácsának támoga­tásával — együttműködésben a Kulturális Minisztériummal, dél­szláv néprajzi tábort szerveznek, amely megfelelő anyagot gyűjt majd össze a készülő bunyevác tájház számára. Ez utóbbit Ba- jaszentistván területén kívánják felállítani a helyiek támogatásá­val. Együttműködve a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat­tal. az anyanyelvi tudománynép­szerűsítés hatékonyabbá tétele ér­dekében szorgalmazzák megyei délszláv TIT-szekciók és délszláv előadócsoportok megalakítását, működését. A jövő év során hat kulturális körutat szerveznek So­mogy. Baranya, Vas, Bács-Kiskun megyébe. Néprajzi szakemberek segítsé­gével, előzetesen elkészített terv alapján anyagot gyűjtenek a „Ma­gyarországi délszlávok néprajza" című sorozat új kötetéhez. Ugyancsak a kulturális hagyo­mányok ápolását szorgalmazza az a pályázat is, amelyet szerb-hor­vát és szlovén iskolák, illetve az anyanyelvi oktatás története tátgykörében hirdetnek meg. A pályázat másik ajánlott témája: a Magyar Kommunista Párt alap­szervezeteinek megalakulása és tevékenysége a nemzetiségi köz­ségekben. Lakáskarbantartás O TP-részletre 3. oldal Tisztességes böngészők 8. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Október el­sején kezdték meg a Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalatnál az idei fűszerpap­rika feldolgo­zását. A rossz, időjárás miatt mintegy ezer vagonnal ke­vesebbet vá­sárolták fel a tervezettnél, de még így is 3700 vagon nyersáruból készül a köz­kedvelt kalo­csai paprika. Az egész vi­lágon nagy a kereslet a ma­gyar paprika iránt. A kalo­csai vállalat 440 vagonnal szállít külföld­re, ez az egész ország export­jának kéthar­mad része. Jö­vőre is hasonló az igény, már most sűrűn érkeznek külföldi ve­vők, csak az elmúlt hetekben osztrák, amerikai és nyugatné­met kereskedők látogattak a gyárba és tárgyaltak a jövő évi Folyamatosan érkezik a nyersáru a termelőktől. • Éjjel-nappal dolgozik a malom, Geri Imre pap« rikamolnár csemegepaprikát őröl. (Pásztor Zoltán felvételei.) vásárlásokról. A növekvő igé­nyek kielégítésére 1977-ben új szárítót építenek és a malom ka­pacitását is 80 százalékkal nőt vélik. Nemzetközi kapcsolataink Hars-Kiskun megyei párt­küldöttség járt Álba megyé­ben. francia akadémikus a borotai Egyesülés Termelőszö­vetkezetben, jugoszláv fiatalok a kiskunhalasi olvasótábor­ban. krími úttörőküldöttség Petőfi szülőföldjén; naponta olvashatunk a nemzetközi kapcsolataink élénküléséről híreket, tudósításokat. Olykor központi szervek meghívására hazánkban tar­tózkodó delegációk is eltölte­nek egy-két napot Bács-Kis- kunban, mind többször fordul elő, hogy itt élő, dolgozó is bekerül országos küldöttségbe. A megyei, városi testületek, szervek, a gazdasági, kulturá­lis intézmények bővülő nem­zetközi kapcsolatai hazánk át­gondolt külpolitikájának, a helyi önállóság növekedésének bizonyítékai. Jó viszonyban élünk valamennyi szomszédos állammal, s „fönt" is jól tud­ják. hogy annál hasznosabb, szilárdabb az együttműködés, minél több csatornán cserélőd­nek az információk, minél közvetlenebbek az érintkezés lehetőségei. A lakosság világ­nézeti, kulturális fejlődése, a vezetés stílusának korszerűsö­dése nélkül aligha lenne ilyen kedvező a kép. Mind többen látják a hazai és nemzetközi események közötti összefüggé­seketképesek társadalmi ér­dekeink eredményes képvise­letére, vilégnézetünk elveinek gyakorlati alkalmazására. Természetesen a baráti ál­lamokkal, s különösképpen a Szovjetunióval gyarapodnak helyi kapcsolataink. Egy év­tizede vezetők kölcsönös lá­togatásai korlátozódott Bács­Kiskun és a Krími terület együttműködése. Most? Nap­estig sorolhatnám a kialakult, a kölcsönös érdekeknek leg­megfelelőbb formákat. Igen hasznosnak bizonyult a két megyei pártbizottság küldött­ségeinek évenkénti csereláto­gatása. A tapasztalatok átadá­sának jó fórumai az előadói körutak. Áz idén dr. Szabó Miklós és dr. Mátyus Gábor ismertették a kertészet és sző­lészet fejlesztésének módszere­it, jövőre a Krímből érkező elvtársak számolnak be arról, hogy ők miként csinálják. A napokban nyílik meg a Bács-Kiskun megyei festők szimferopoli kiállítása, Ruszt József főrendező egy magyar mű bemutatását beszéli meg novemberben. Várják Kecs­keméten szimferopoli kollégá­ját. aki a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulóján bemutatandó mű ren­dezését vállalta. Kitűnnek a barátság ápolá­sában az MSZBT-tagcsoportok, de kevésbé hatékonyan dol­goznának a szakszervezeti me­gyebizottságok, a KlSZ-szer- vezetek a Szovjetunióban szerzett, személyes tapasztala­tok nélkül. Az írás is hasznos összekö­tő kapocs, beszélhetnének er­ről az úttörő levelező szakkö­rök tagjai. A példák sorolása helyett célszerűbb, ha az együttmű­ködés formáinak változásaira utalok. A kezdeti ismerkedés mind többeket érintő, mind tartalmasabb összedolgozássá fejlődik. Magam is részt, vet­tem négy esztendeje a 607-es ipari szakmunkásképző iskola küldötteinek és egy hasonló jellegű moszkvai intézmény fiataljainak kinti találkozásán. Barátságok kötődtek, jól érez­tük magunkat, bepillantást nyertünk életükbe. Mostaná­ban magyar építőipari szak­munkástanulók szovjet építke­zéseken gyarapíthatják tudá­sukat és a moszkvaiak Bács- Kiskunban tanulmányozhatják az itteni módszereket. Ki ne örülne a szomszédos Vajdasággal naponta bővülő kapcsolatoknak. A kiskunha­lasiak Magyarkanizsával, a ba­jaink Zomborral kötöttek szer­ződést. A magyar Bácsszöllős pedagógusai bemutató tanítás­ra voltak hivatalosak a vaj­dasági Bácsszöllősre, az otta­niak viszonozták a látogatást. Az Alföld Áruház Szabadkán épít ki üzleti kapcsolatokat. Hat Bács-Kiskun megyei üzem, gazdaság és ugyaneny- nyi román vállalat között for­málódott baráti kapcsolat. Jártak magyar küldöttségek a baloldali irányítású olasz tartományokban, városokban, s biztatóan alakul Kecskemét és a Párizs vörös övezetében le­vő Arcueille együttmöködése. A technika és tudomány századában egyre zsugorodnak a földrajzi távolságok, egyre nyilvánvalóbb az egymásra­utaltság. A helsinki szerződés az összekötő szálak gyarapo­dását a béke egyik feltételé­nek tekinti. Nyilvánvaló, tovább bővül­nek Bács-Kiskun megye és a szocialista országok egyes te­rületei közötti, különösen ben­sőséges szálak, mind többször kerülünk közi'etlen kapcso­latba más rendszerben tevé­kenykedő üzemekkel, szerve- zetekkel, intézményekkel. A jól érzékelhető eredmé­nyek az eddigi elvek, mód­szerek alkalmazását, tovább­fejlesztését igénylik. H. ff. v uacs-Hiskun megye allami es szövetkezeti gazdaságai november 2tí-ig 65 százalékát munkálták meg a mélyszántásra elő­irányzott 124 ezer hektárnak. Tavaly ilyenkor 51,2 százaléknál tartottak. Az idei jobb eredményt szervezet­tebb munkával érték el, mert az őszi növények érésének késése miatt a tavalyinál lassúbb volt a betakarítás üteme. Az őszi ta­lajelőkészítés előrehaladását nemcsak a ked­vezőbb időjárás tette lehetővé, hanem az a törekvés is, hogy a tavaszi vetésű növények számára jobb előfeltételeket teremtsenek a hozam növekedéséhez. A kukoricatermésnek 10—11 százaléka, a cukorrépának 4.7 százaléka nincs még betakarítva A cukorrépa szedése a gyárak és a termelők közötti ütemterv szerint történik, a munkát idő­arányosan elvégezték u gazdasá­gok. A kukorica szedésére vi­szont egyre rosszabbak a tel­tételek. Számos gazdaság kény­telen külső segítségei is igény­be venni a kukoricatörésre, mert a növények szára megdőlt, a csövek a földre kerültek, csak a legkorszerűbb gépek tudják fel­szedni. Ahol ilyen nincs, kézzel kell a termést összegyűjteni. Az őszi kalászosok vetése mindenütt befejeződül! Az árpát, rozsot némi késéssel tették a földbe. A búzából a gazdaságok összesen .19:17 hektárral vetettek többet az üzemtervükben elő­irányzottnál. A szántóföldi növé­nyek közül ugyanis évek óta a kenyérgabona termesztési' a leg­biztonságosabb. Jók a közgazda- sági feltételei, emellett az idő­járás vagy más tényezők okozta termésingadozás sem olyan jelen­tős. mint a kapásnövényeknél. Bács-Kiskun megye kél legna­gyobb kukoricntcrmcsztö körze­tében a Bácskában és a Duna mentén elég jelentős a hozam csökkenése az aszály miatt. A Kiskunságon pedig az előzetes számítás szerint 140 millió forin­tos a kukorica terméskiesése, a növény fejlődésének legfonto­sabb szakaszában elmaradt eső­zés következtében. Megyeszerte ezekben a na­pokban alakulnak meg a szö­vetkezetekben. közös vállalkozá­soknál a leltározó bizottságok, s rövidesen megkezdik munkáju­kat. Ágazatonként összegezik a termelési eredményt, az. elemi kár vagy más okok miatt bekövetke­zett terméskiesést a szövetkezeti vagyon gyarapodását vagy a ter­vezettnél szerényebb mértékű fejlődést. Nem végleges adatok szerint a Kiskunságban 4 közös gazdaság mérleghiánnyal zárja az 1976-os esztendőt. A megve má­sik két termelési körzetében is várható, hogy veszteséges lesz egy-egy szövetkezet, annak elle­nére, hogy már év közben szá­mos kezdeményezés történt az elemi kar okozta veszlcséeck enyhítésére. A kajszi termeszt ésőröl híres dunavecsei Béke Tsz-ben 10 millió lorintos terméskiesést oko­zott a gyümölcsűIIel vényekben a tavaszi lágy. A kar enyhítésére 200 hektáron kukorica-vetőmagot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents