Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-18 / 273. szám

1976. november 18. • PETŐFI NÉPE • 5 ..Hazánkban az utóbbi időben évente átlagban több mint 2 millió 20Ö ezer ember vett részt marxista—leninista képzésben, tanulmányozta ideológián­kat a pártoktatásban, a KISZ, a szak- szervezetek, a Hazafias Népfront szer­vezésében és az egyetemeken, főiskolá­kon”. „A pártoktatás marxista-leninista alapeveink ismeretének elmélyítésével, a jelen teendőinek és a fejlődés távla­tainak bemutatásával készítse fel a Korszellem és világnézet párttagságot, hogy a jövőben is eredmé­nyesen dolgozzon szocialista céljaink megvalósításán”. (Idézetek a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1976. október 26-i üléséről kiadott közleményből.) Új helyzet- alkalmazkodó formák \ Aki régebben járt Bács-Kis- kunban, talán rá sem ismer áz egykori városokra és több nagy­községre. Az iparosodás és a la­kásépítések fokozódása átfor­málta a települések arculatát. Kiskunhalason az utóbbi esz­tendőkben bontakozott ki ez a folyamat. A fém- és gépipar mel­lett meghonosodtak a pamutnyo­mó, papíripari, kötő-hurkoló szakmák. Az országosan kiemelt nagy beruházások sorában meg­kezdte működését a kötöttáru­gyár. Foglalkozási alkalmat ta­láltak a lányok és asszonyok is. Növekszik a betanított- és szak­munkásképzés, az állami és szakszervezeti oktatás szerepe, korszerű világnézet középveze­tőkről kell gondoskodni. Üj helyzet állt elő, amihez al­kalmazkodik a pártoktatás. A marxista—leninista esti egyetem rangját a túljelentkezések is bi­zonyítják évek óta. Elsősorban azokat igyekeznek felvenni, akik képesek befejezni a tanulmányai­kat, és várospolitikai szempont­ból fontos, hogy elvégezzék mind a három évfolyamot. A hagyo­mányos és jól bevált formák mellett kísérletképpen a marxis­ta középiskola kétéves tagozatát is elindították, amely emeltebb szintű, elméletileg hatékonyabb ELŐADÁSOK HÁZIASSZONYOKNAK Népfrontprogram a nagyközségben A bajai já­rás 8500 lakosú nagyközségé­ben, Bácsalmá­son több mint négyszázan ta­nulmányozzák a XI. kongresz- szus határoza­taiból adódó feladatokat, a gazdaságpoli­tikai, az állami és kulturális élet, a forra­dalmi mun­kásmozgalom valamint , a pártirányí­tás kérdéseit a szervezett párt­oktatás kereté­ben. Az üzemi dolgozók politi­kai vitakörökre járnak, a KISZ 300 fiatalt mozgósított, a szak- szervezeti oktatásba négyszázan kapcsolódtak be. Magasabb szin­tű képzést garantál a marxista középiskola és az esti egyetem kihelyezett tagozata. Albert Ist­ván, a nagyközségi pártbizottság titkára elmondta, hogy az alap­szervezetekkel együtt oktatásfej­lesztési tervet dolgoztak ki 1980- ig. Ebbe illeszkedik a Hazafias Népfront tevékenysége is. — Miután egyeztettük az el­képzeléseinket, úgy döntöttünk, hogy téli tanfolyam induljon — veszi át a szót dr. Sövény Mi­hály, a nagyközségi népfront-bi­zottság elnöke. — Hat előadásból álló sorozatra gondolunk, amely a jelenlegi ötéves terv célkitűzé­seit és helyi feladatait fogja át, illetve szó lesz az MSZMP nő- és ifjúságpolitikai határozatainak • A bácsalmási téli tanfolyam tématervet beszeli meg dr. Sövény Mihály és Albert István. A járási vezető propagandista • Negyedévi beszámoló filozófiából, a marxista—leninista esti egye­temen. — Harmincéves vagyok, és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság pártbizottságának a titkára. Négy éve dolgozom ezen a poszton. A gazdaságot 1968 óta ismerem, amikor műszaki vezetőnek hívtak meg a kígyóspusztai nyári építő­táborba. Ugyanebben az eszten­dőben, másodéves hallgató ko­romban lettem párttag, amihez minden családi indíttatást meg­kaptam. Miután befejeztem a gyümölcstermesztő szakot a Ker­tészeti Egyetemen, a tajól kerü­letben helyezkedtem el. — Ugyancsak az egyetem után történt, hogy megnősültem, és két, fiunk van. Ezt azért mondom, mert n család nem mindig tap­sol, amikor az ember bejelenti, hogy este dolga lesz valahol a járásban. A feleségem is kertész­mérnök, megérti az elfoglaltsá­gom, másképp nem is tudnám csinálni. A kiskunhalasi járási póttbizotságnál vezető propagan­dista vagyok a párttagok elmé­leti és politikai alapismeretei té­makörben. Feladataim közé tar­tozik, hogy felkészítsem a pro- iHigandistákat, akik a kunfehértói borkősav-üzemben, a móriegáti Petőfi Tsz-ben, valamint Kunba­ja, Rém, Kelebia, Kömpöc, Já­noshalma, Harkakötöny és Kis­szállás községekben vezetik a foglalkozásokat. Minden tanfo­lyamot legalább kétszer szeret­nék meglátogatni a télen. — A propagandistáktól, és kü­lönösen a vezető propagandisták­tól joggal megkövetelik, hogy mind magasabb elméleti színvo­nalon, alkotó felfogásban terjesz- szék a marxizmus—leninizmus tanításait, sokoldalúan ismertes­sék a párt politikáját, választ tudjanak adni a helyi kérdések­re, amihez állandóan gyarapítani kell a tudást, javítani az előadói készséget és nem utolsósorban emberismeretre van szükség. Az érdeklődési'^körömet főleg a dá­nul ás befolyásolja, filozófia-sza­kosítóra járok. Nemrég találtam egy olyan könyvet, amelyik a szakmai alapképzetségemhez kap­csolódik, A modern biológia fi­lozófiai problémái a címe. Ha­vonta forgatom a Pártélet, a Tár­sadalmi Szemle folyóirat számait. Reggelente átfutom a napilapo­kat, és megjelölöm a számomra érdekesebb írásokat, hogy aztán este elmélyedhessek a cikkekben. S végül a televízió és a rádió fontosabb müsorszámain kívül többre bizony alig marad idő. Ügy érzem, hogy a mondandó­mat meg tudom értetni, és ez a Ibgfontosabb. Nagyon lényeges­nek tartom az emberismeretet. Agronómus koromban is szemé­lyesen ismertem a tojói kerület­nek mind a háromszáz dolgozó­ját. Amikor dönteni akarunk va­lamiről, tudnom kell, hogy kiről van szó, kit tisztelhetek a Kiváló Dolgozó vagy más kitüntetések viselőjében. — Nálunk, az állami gazdaság­ban létrejötek azok a feltételek, hogy rendszeresen és szervezetten dolgozhassunk, ami a kollégáink és az elődeink érdeme. A foglal­kozásokat klubszobákbanv tartjuk, szemléltetésként dia- es moz­gófilmeket vetítünk, á külterület­ről járművek szállítják a résztve­vőket a tanfolyamokra. A tag- könyvcserével kapcsolatos beszél­getéseken is vissza-visszatért az elméleti és politikai alapismere­tek szükségessége, ami főleg a fiatalabbakra, ám mégsem csak rájuk vonatkozik. A fiatal párt­tagok esetében a mindennapos tettrekészséget, a társadalmi fel­adatok végrehajtására sarkaló ambíciót, akaratot tartom a leg­döntőbbnek. Ezeket mondta el a napokban, egy felelősségteljes vezetői meg­beszélést követően Pintér Imre a kétezer embert foglalkoztató Kiskunhalasi Állami Gazdaság pártbizottságának a titkára, aki­nek 30 évesen — jó értelemben szólva — már „múltja van". Le­jegyezte: Halász Ferenc A társadalmi tudat egy népkö­zösség tagjai által önmagukról, a világról vallott, elgondolt néze­teinek az összessége. Általában meg szoktunk különböztetni szo­kásokra, hiedelmekre, előítéle­tekre épülő közinapi vagy min­dennapi tudatot, és világnézetet, amely tágabb, nagyobb összefüg­gésekről, a világról alkotott fo­galmak többé-kevésbé egységes rendszere. E kettő nem pusztán „gondolatilag” létezik! az emberek fejében. A világról alkotott elkép­zelések rendkívül erőteljesen meghatározzák a cselekvések irányultságát, az emberi szándé­kokat. magatartást, életmódot és a'z erkölcs gyakorlatát. A felszabadulás előtt hazánkban a köznapi gondolkodásban, sőt az általánosan vallott világnézetben is a vallás játszott nagy szerepet, illetve egy fejlődésben elmara­dott feudális, azaz függőségi vi­szonyokkal telített társadalom er­kölcsi és jogi rendszere határoz­ta meg a kor ideológiáját. A filo­zófia és a tudományok az uralko­dó rétegek érdekeinek képvisele­tében állottak, és viszonylag igen kevesek gondolkodására gyakorol, tak hatást. Természetesnek tetszik tehát, hogy a társadalmi érintke­zések, kapcsolatok és az ezeket tükröző ideológiai nézetek évszá­zados hagyományai egyik pilla­natról a másikra nem tűnhettek el a felszabadulást követő idő­szakban * . A szocialista társadalom új szel­lemi és anyagi értékrendszert ál­lít szembe a magántulajdon-vi­szonyok közötti meggyökeresedett szokásokkal. Egyre inkább tö­meghatásúvá és -méretűvé vált az a harc, amelyet a magyar kul­túra képviselőinek legjobbjaiból verbuválódott, mindig kicsiny csoportja az 1945-öt megelőző korszakokban vívott a haladásért, az emberek tudatának és gondol­kodásának felstzabításáért. A kul­turális forradalom „fegyverei” a közoktatás, a népművelés és a tö­megpropaganda eszközei voltak. A korszerű gondolkodás és világ­nézet kibontakozásának és álta­lánossá válásának talajául a marxizmus—leninizmus ideológiá­ja szolgált. A szocialista építés előrehaladásával a társadalmi mé­retű közoktatás és közművelő­dés. felvilágosító munka eredmé­nyeképpen csökkent a vallás sze­repe, megváltozott a társadalmi érintkezés sok szabálya, és mind­jobban háttérbe szorultak az el­múlt társadalmi rendszertől örö­költ gondolkodási és cselekvési szokások. • A régi és az új összecsapásából a magasabb rendű, a korszerűbb, az ember személyiségének sokré­tű kibontakoztatására alkalmas ideológia kerül ki győztesen. A gyors ipari-technikai és szel­lemi fejlődés azonban további kérdésekkel bonyolította az el­avult és az új gondolkodásmód látszólag egyszerű, valójában vi­szont minden korban sokrétű és bonyolult összeütközésének prob­lémáját, A szocializmus építésé­nek jelenlegi szakaszában meg­mutatkozó jelenségek — a tudo­mány termelő erővé válása, a gazdasági mechanizmus szabály­zórendszere, a gyorsuló idő, a nemzetközi helyzet, a világűrbe kilépő ember és még sorolhat­nánk tovább — mind elméleti tudásuk bővítésére késztetik a társadalom tagjait. A korszerű világnézet hiányában ugyanis egyre nehézkesebb eligazodni a változó valóság új, meg új kö­rülményei között. Az IVfSZMP Központi Bizottsá­gának október 26-i ülésének ha­tározataképpen e felismerés je­gyében hangsúlyozza a marxista gondolkodás fejlesztésének nö­vekvő szükségességét: „A pártok­tatás fejlessze a párttagság dia­lektikus és történelmi matewa- lista szemléletét, amelynek segít­ségével felmerheti korunk és társadalmunk átfogó törvénysze­rűségeit, tendenciáit, konkrét ösz- szefüggéseit, megértheti a fejlő­désünkkel együtt járó ellentmon­dásokat és megoldásuk útjait,” * A kor szellemisége az élet min. den területén a történelemben eddig soha nem tapasztalt 'tuda­tosságot követel meg a társada­lom polgáraitól, Ez a gondolko­zásra és a cselekvésre egyaránt vonatkozik. A szocializmus to­vábbi fejlődésének szempontjá­ból rendkívül lényeges, hogy az emberek köznapi tudatát minél jobban áthassa egy olyan korsze­rű világnézet, amely nemcsak szellemi útbaigazításul szolgál a mindennapi problémák tisztázásá­hoz, hanem meghatározza a cse­lekvések értékrendjét, sőt a kö­zösség mozgósítására is képes. A szocialista ember formálásának egyik lényeges alapfeltétele a val­lott és az élt, illetve gyakorolt társadalmi elkötelezettség egysé­ge amit a Központi Bizottság ha­tározata a következőképpen fo­galmaz meg: „A társadalmi fejlődés sajátos­ságainak és törvényszerűségeinek ismerete elengedhetetlen feltéte­le az alkotó marxista-leninis­ta gondolkodásnak. A fejlett szo­cializmus kérdésének tanulmá­nyozása növeli, a társadalmi .tu­datosságot, erősíti és gazdagítja-a szocialista közgondolkodást, Hoz­zájárul ahhoz, hogy a társadalom tagjai a növekvő lehetőségek kö­zött mind jobban megtalálják ké­pességeik kibontakoztatásának a közösség számára is leghaszno­sabb módját, elősegíti a szocialis­ta életmód térhódítását.” P. M. Czirka Mihály. Minden eddiui- néi nagyobb ér­deklődés közepet­te zajlanak az idei téli politikai könyvhetek me- gyészerte. Az ér­deklődés fokozó­dásához nagy­mértékben hoz­zájárult az MSZMP KB ok­tóberi határozata, mely a többi kö­zött kimondja: •A pártalapszer- vezetek felelősen, önállóan irányít­sák és szervez­zék a hatáskö­rükbe tartozó pártpropagan­dát. . . . Vala­mennyi pártszer­vezetben legye­nek tudatában annak, hogy az oktató-nevelő munka a párt­élet fontos, nagy tömegeket átfogó területe, mely ha­tással van a kommunisták egész tevé­kenységére.” A számunkra oly fontos párthatározat megjelenése után város­ban és falun egyaránt megkérdeztük az embereket: miként hasznosítják a politikai és pártirodalom termékeit, a Kossuth-kiadványokat. Czirka Mihály gyártáselőkészítő A GANZ kiskunhalasi gyárá­ban dolgozik. Alapszervezeti párt­titkár, munkásőr és népi ülnök. E többirányú tevékenysége köz­ben ugyancsak van alkalma po­litikai ismereteit felhasználni. Ezt mondja: — A Központi Bizottság hatá­rozatát nagy figyelemmel olvas­tam el. Azt éreztem, hogy rólam is szó van, nekem is szói mindaz, ami benne található. Csak meg­erősített abban a hitemben, hogy nagy szükségünk van a politikai ismeretekre, az ideológiai fejlő­désre. A munkahelyemen külön­böző tanfolyamokat szervezünk, s ezeken olykor én is tartok elő­adást. Legutóbb például a bizal­miak szerepéről beszéltem. Ilyen­kor különösen érzem, hogy szük­ségem van az állandó fejlődésre, a tanulásra. Mert ma már sokan művelődnek, és észreveszik, ha valaki bizonytalan. Szeretem a Kossuth Könyvkiadó könyveit. • Dózsa Györgyné. Dózsa Györgyné könyvtáros A tompái községi könyvtár vezetője. Ez év őszétől kezdve esti egyetemre jár; jól tudja, hogy mennyire hasznát veszi majd a nagyobb politikai tudás­nak. — Mint könyvtáros, szinte ál­landóan tapasztalom: csak az kepes jól végezni a munkáját, aki nyitott szemmel ^jár, és messzire ellát, fejleszti a tudását — kezdi. — Én magam is gyakran érez­tem már a hiányát a nagyobb, tágabb ismereteknek. Ezért is döntöttem úgy, hogy elvégzem az esti egyetemet. Azután az sem mindegy, hogy mit adok az ol­vasóimnak. S az a véleményem, hogy a párthatározat, mely a po­litikai művelődéssel kapcsolatos, szorosan összefügg a már régeb­ben megszületett közművelődési határozattal épp úgy, mint a köz- művelődési törvényben foglaltak­kal. Jónak tartom, hogy a párt kiadója rendszeresen megjelentet közhasznú ismereteket nyújtó kö­teteket. Egy példát mondok. A Mit kell tudni... elnevezésű so­rozat méltán kedvelt azok előtt, akiket közelebbről érdekel más népek, nemzetek sorsa. Sós Sándor villanyszerelő A Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Szakközépiskolában dol­gozik. Az érettségi megszerzése óta két szakmát is kitanult, s je­lenleg a technikusi vizsgára ké­szül. Alapjában reál érdeklődé­sű, de szereti a humán tárgya­kat is; elsősorban a történelmet, mely mindig kedvenc érdeklődé­si területe volt. így beszél erről: — Már régebben rájöttem, hogy a történelem, a földrajz és sok más dolog mennyire összefügg a politikával. Engem a történelmi érdeklődésem vitt közelebb az ideológiához, a politikához. Meg­értettem, hogy akár gazdasági, akár pedig kulturális vagy moz­galmi jellegű valamely dolog, egy idő után történelemmé válik tör­vényszerűen. Talán éppen azért kaptam pártfeladatként a párt- és politikai irodalom terjeszté­sét, mert ennyire érdekel mind­az, ami a Kossuth-kiadványok oldalain fellelhető. Régóta vásá­rolok könyveket, s ma már lega­lább nyolcszáz kötet van a pol­caimon. Jómagam különösen a politikusok és államférfiak em- lékiaratait szeretem. Sziver Mártonná technikus A Fémmunkás kecskeméti gyá­rában dolgozik. Többféle társa­dalmi megbízatása volt az elmúlt években. — Azért végeztem el az esti egyetemet is néhány évvel ez­előtt — mondja —, mert nem akartam lemaradni. S azért, mert tudtam: a napi munkámban fel­használhatom mindazt, amit ott elsajátítok. Ügy gondolom, a po­litikai kiadványok egyik legfőbb fontossága, jelentősége az, hogy amit csak úgy félfüllel hallunk a rádióban, a televízióban vagy amit csak futólag olvasunk az újságban, de ami ezek közül bő­vebben érdekel, azt figyelmesen elolvashatjuk a könyvekben. így alaposabban megérthetjük a szá­munkra fontos dolgokat. Példát is tudok mondani arra, hogyan lehet hasznos egy könvv munka közben. Nőfelelős vagyok. Ami­kor elolvastam Kelen Jolán visz- száemlékezéseit, sok olyasmit ta­láltam a kötetben, amire tudok hivatkozni, amit megemlíthetek a beszélgetések során érvként, példaként. Az is jó, hogy egy-egy könyvet olvasás közben kapcso­latba hozhatok a gyárunkkal, dolgozóink életével. Varga Mihály LÉPÉST TARTANI A FEJLŐDÉSSEL a végrehajtásáról. Elsősorban a kisiparosok és a háziasszonyok részvételére számítunk. Bizonyá­ra felkelti az érdeklődést, hogy a helyi fejlesztések megvitatása sem marad ki a programból, hi­szen kit hagyna hidegen, hogy a városiasodás jegyében korszerű szolgáltató központ létesül gyors­mosó és vegytisztító, GELKA, fodrász, kozmetika és méretes- szabóság részlegekkel? A vendég­látás önkiszolgáló étteremmel bő­vül, és új bútoráruház lesz a ré­gi művelődési ház helyén. Az előadássorozat összeállítása a legutóbbi népfrontbizottsági ülés napirendjeként szerepelt. A program nemzetközi és országos vonatkozásai között szépen meg­férnek a vonzó helyi aktualitá­sok 9 Sós Sándor. • SziVer Mártonná. tananyagot dolgoz fel. Jórészt az ifjabb nemzedékből áll ez az osztály. A fiatalok nagyobb ará­nyú párttaggá válásával függ össze, hogy az alapszervezetek a korábbinál több olyan tanfolya­mot készítenek elő, amelyek a politikai alapismereteket mélyí­tik el, egyebek között a szerve­zeti szabályzat pontos megis­mertetésével foglalkoznak. Természetesen az állami és iizemi felnőttoktatás sem térhet ki az új feladatok elől. A városi párt-végrehajtóbizottság állás- foglalása szerint a szakmai te­matikát politikai tantárgyak egészítik ki. Mindenképp a módosuló össz­kép része, hogy az eddigihez ké­pest több női hallgató kapcsoló­dott be a pártoktatásba, a vita­körökbe. S egyre több helyütt reszik figyelembe, hogy a tudo­mány és művészet eszközeivel is lehet hatásosan vallani szo­cialista társadalmunkról. Sokféle módja van annak, logy az élet minden területén írvényre jussanak a módosuló íelyzet friss követelményei. Kis­kunhalas városa azoknak a hely­ségeknek a sorát gyarapítja, »hol ezt eredményesen ismerték lel. H. F.

Next

/
Thumbnails
Contents