Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-18 / 273. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 273. szám Ára: 90 fillér 1976. november 18. csütörtök-- A.* ■■*1) •A Hazánkba érkezett Urho Kekkoncn Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke — Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására — szerdán hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett. A finn államelnök kíséretében Budapestre érkezett Keijo Kor- honen külügyminiszter, Kustaa Vilkuna akadémikus, Veiko Saar- to parlamenti képviselő, a Finn Népi Demokratikus Unió parlamenti csoportjának elnöke, Jaako Iloniemi, a külügyminisztérium politikai főosztályának vezetője, Kaarlo Yrjö-Koskinen, a külügyminisztérium tanácsadója, Ju- hani Suomi, a külügyminisztérium osztályvezetője, Jukka Seppi- nen, a külügyminisztérium osztálytitkára. Paul Jyrkänkallio, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete a magyar fővárosban csatlakozott az elnök kíséretéhez. A Finn Köztársaság elnökének és kíséretének fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes külügyminiszter, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Czi- nege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Keserű Jánosné • A Finn Köztársaság elnökét Kádár János és Losonczi Pál fogadja a Ferihegyi repülőtéren. (Telefotó — MTI — KS.) könnyűipari miniszter, Pozsgay Imre kulturális miniszter, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Simon Pál nehézipari miniszter, dr. Ortutay Gyula akadémikus, az Elnöki Tanács tagja, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, dr. Matusek Tivadar, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete, s a politikai, a gazdasági, a (Folytatás a 2. oldalon.) Bolgár pártdelegáció látogatása Bács-Kiskun megyében • A bolgár vendégek a megyei pártbizottságon. (Tóth Sándor felvétele.) Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására hazánkban tartózkodó bolgár pártdelegáció tegnap egynapos látogatásra Bács- Kiskun megyébe érkezett. Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára fogadta a vendégeket: Todor Gancsevet, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetőjét, Maria Rosmanovát, a Janiból megyei pártbizottság titkárát, Sztancso Nikolovot, a Szilisztra megyei pártbizottság titkárát és Ászén Markovot, a központi bizottság munkatársát, majd Bács- Kiskun megye gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődéséről tájékoztatta őket. A beszélgetés további részében az agitációs és propagandamunka tapasztalataival, s az ezzel kapcsolatos további feladatokkal ismerkedtek a delegáció tagjai. Ezt követően a bolgár vendégek Katanics Sándor kíséretében elutaztak Érsekcsanádra. Felkeresték a helyi Búzakalász Termelőszövetkezetet, majd a községi pártszékházban Kürtös Ádám párttitkár a közös gazdaságban végzett agitációs és propaganda- munka eredményeiről, társadalmi és gazdaságpolitikai kérdésekről adott tájékoztatást. A program további részében a Hosszűhegyi Állami Gazdaságba látogatott el a bolgár pártdelegáció. Dr. Mátyus Gábor igazgató és Triebl József párttitkár kíséretében a vendégek megnézték a gazdaság borkombinátját, a hűtőházat és az almafeldolgozó üzemet. \ A vendégek az esti órákban visszautaztak Budapestre. T. L. Megyei A mezőgazdaság és az élelmiszeripar pártküldöttség feladatairól tárgyait Romániába a me^ei tanács végrehajtó bizottsága A Román Kommunista Párt Álba megyei Bizottságának meghívására — a testvérmegyei kapcsolatok ápolása céljából — háromtagú megyei küldöttség utazott Bács-Kiskunból a romániai Álba megyébe. A küldöttség vezetője Terbe Dezső, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára. Tagjai: Kertész Jánosné, a megyei pártbizottság tagja és Szabó Attila, a Bács-Kiskun megyei Tanács apparátusi párt- bizottságának titkára. Rendelet a gyógyszerek áráról, beszerzéséről 3. oldal Folyamatosan érkezik a tengeri 4. oldal Hogy messzebbre lásson az ember 5. oldal A mi otthonunk 6. oldal Sport 7. oldal Főiskolások sikere I. oldal Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen részt vett dr. Mihály Lajos, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezető-helyettese és dr. Posváncz László, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. A testület első napirendi pontként azt a beszámolót vitatta meg, amely a megye mezőgazdasága és élelmiszeripara IV. ötéves tervének teljesítéséről, valamint az V. ötéves tervidőszakban végrehajtandó feladatairól készült, s amelynek előadója a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának helyettes vezetője volt. Az ötödik ötéves terv mező- gazdasági és élelmiszeripari feladatairól szólva megállapítja az írásos előterjesztés, hogy azok sikeres megvalósításához tovább kell emelni a mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátásának színvonalát, folytatni kell az egyes termelési körzetek adottságainak jobban megfelelő termelési szerkezet kialakítását és a szakosítást. A kitűzött megyei célok elérése érdekében a jobb adottságú bácskai és Duna melléki körzetekben a megyei átlagoknál magasabb eredményeket kell elérni. Meg kell gyorsítani az üzemek közötti együttműködés különféle formáinak szervezését, s ki kell szélesíteni a mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködés rendszerét. A tervidőA mezőgazdasági üzemek és a húsipar közös feladata a sertéstenyésztés fejlesztése A nagyüzemi és háztáji sertés- tenyésztés, -hizlalás, vágóállat- értékesités, -feldolgozás 1971 óta szerzett tapasztalatait, az ágazat fejlesztésének ötéves feladatait tárgyalták meg szerdán délelőtt Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában számos megye mezőgazdasági nagyüzemeinek, a mezőgazdasági szakigazgatásnak, az állategészségügynek és az állami húsiparnak a szakemberei. A Magyar Agrártudományi Egyesület sertéstenyésztési szakosztálya és megyei csoportja, az Élelmiszeripari Tudományos Egye. sülét húsipari szakosztálya, a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat által szervezett tanácskozást Bíró Imre, a megyei vállalat igazgatója nyitotta meg. Ezután Stiller Ottó, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetője, Ti- benszky Oszkár MÉM-főélőadó, Vágvölgyi Ottó, az Országos Húsipari Kutató Intézet tudományos főmunkatársa, dr. Takács Imre, az Állatorvostudományi Egyetem adjunktusa és dr. Pusztai Sándor, az Élelmiszer Higiéniai Ellenőrző Szolgálat főállatorvosa tartott előadást, amelyet vita követett. A IV. ötéves terv első felében kedvezően alakult hazánkban a sertéstenyésztés. 281 szakosított telep épült fel. Üj tenyésztési, tartási technológiát vezettek be a mezőgazdasági üzemekben, ahol a tervidőszak végén a sertéstenyésztés és -hizlalás 42 százaléka szakosított telepen történt. A szakértelem hiánya, a vezetési gyakorlatlanság, a tenyésztői • Több mint 30 ezer sertést nevelnek évente a Bácsalmási Állami Gazdaság szakosított telepén. munka elégtelensége, valamint az állatok élettani igényeihez kevésbé alkalmazkodó takarmányozási mód kezdetben igen sok gondot okozott. Ezzel magyarázható, hogy országos átlagban egy ellésre számítva 9 malacból csak 6,1-et neveltek fel a szakosított telepeken. Azóta javult a helyzet, a telepek zöme már nem veszteséges, de még bőven van tennivaló. Hosz. szú a vágóállatok elkészülési ideje, mert 243 napig vannak a sertéstelepeken. A tenyésztési eredmények javítására magasabb genetikai értékű állományt kell elhelyezni. Már van miből választani, a hazai hibridek zöme jól vizsgázott a köztenyésztésben. Bács-Kiskun megyében 1970ben 666 700 sertést tartottak a mezőgazdasági nagyüzemek és a kisgazdaságok. A IV. ötéves terv végére előirányzott állománynövekedés már előbb bekövetkezett, mert 1974-ben csaknem 900 ezer sertést számoltak össze. A köz- gazdasági tényezők változása átmeneti visszaesést okozott, de a kormányintézkedések hatására ismét emelkedett a tenyésztői kedv. Az 1975-re előirányzott állatlétszámot a megye sertéstenyésztő gazdaságai 102 ezerrel túlteljesítették. Várható, hogy az ötödik ötéves terv utolsó évében 985 ezer sertést nevelnek fel Bács-Kiskun megyében. Szükség van azonban arra, hogy a szakosított telepeken a felújítást elvégezzék, a hagyományos módszerű telepeken is bevezessék a ketreces tartást, továbbfejlesz- szék a tenyésztői munkát és a takarmányozás módját, hogy a sertésállomány azt adja, amire az egyes fajták képesek. A feldolgozóipar fejlesztését gyorsítani kell, különben az átvétel elégtelensége újabb csökkenést idéz elő. Az ötödik ötéves tervben elkészül a gyulai és a bajai húskombinát. Nemrég avatták fel a szegedi szalámigyár kibővített üzemét, és 1980-ig a szekszárdi húsfeldolgozó üzembe ■ helyezése is várható. Mindezek jelentősen növelik a húsipar tel- j esi tőképességét. K A. szakban létre kell hozni legalább egy agráripari egyesülést, amely például szolgálhat a később létesítendő hasonló szervezetek létrehozásához, kialakításához. Az előterjesztés a továbbiakban részletesen tárgyalja a szántóföldi növénytermesztés fejlesztésével összefüggő célkitűzéseket, majd a zöldségtermesztésre rátérve a következőket állapítja meg: Az ipari nyersanyagszükséglet biztosítása, a lakosság friss zöldséggel való ellátása érdekében el kell érni, hogy a tervidőszak végére — vagyis 1981-re — a vetésterület 18 500 hektárra, az össztermés pedig 22 ezer vagonra növekedjen. Megkülönböztetett gondot kell fordítani a paradicsom, a zöldpaprika, a fűszerpaprika, az uborka, a vöröshagyma, a gyökérzöldség, a zöldborsó, és a burgonyatermelés színvonalának emelésére. A megye hagyományosan zöldségtermesztő vidékein a technológia korszerűsítésével, az öntözött területek növelésével biztosítani kell a magasabb hozamok elérését. A háztáji és kisüzemi zöldségtermesztést, főleg a városok övezetében szervezett anyagi és műszaki támogatással, a szakmai ismeretek bővítésével kell segíteni. A szőlő és bortermelő ágazat fejlesztését a tervidőszakban — állapítja meg az előterjesztés — a népgazdasági igények, valamint a termőtáji adottságok figyelem- bevételével tervezzük. A nagymértékben kieső hagyományos szőlők pótlására valamint a meglevő üzemi ültetvények rotációjának biztosítására 10 ezer hektár új szőlőültetvény létesítése szükséges. Célkitűzés, hogy a telepítések zöme nagy felületeken, termelési rendszerekhez csatlakozóan, vagy egyéb társulásos alapon jöjjön létre ott, ahol a teljes szőlő- és borfeldolgozás kialakítható. A jelentős üzemi ültetvény-selejtezés és a szőlők közötti szórványfák nagymértékű kiesése miatt a gyümölcstermesztés visz- szaesett. A termelés szintentar- tásához, valamint a megyével szembeni népgadzasági igények kielégítése érdekében az ötödik ötéves tervben 5 ezer hektár új, korszerű és intenzív üzemi ültetvény telepítését tervezzük. Á telepítés hatvan százaléka csonthéjas — ennek mintegy fele kajszi — tíz százaléka bogyós és harminc százaléka alma lesz. Az előterjesztés a továbbiakban, az állattenyésztéssel, a rét- és legelőgazdálkodással, az erdő- gazdálkodással, a háztáji és kisegítő gazdaságokkal, a mező- gazdasági termelés anyagi, műszaki feltételeinek megszilárdításával, a szakember-ellátottsággal, illetve ezek tervezett alakulásával foglalkozik, majd rátér az élelmiszeriparral összefüggő ötödik ötéves tervfeladatok elemzésére. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az előterjesztést — kisebb, a lényeget nem érintő módosításokkal — elfogadta s a célok elérését szolgáló határozatot hozott. Az ülés további részében beszámoló hangzott el a végrehajtó bizottság 1975—76. évi tevékenységéről, majd jóváhagyták a megyei népi ellenőrzési bizottság 1977. évi munkatervét. Végül a testület a végrehajtó bizottság titkárának előterjesztésében bejelentésekkel foglalkozott. G. S. Befejezte munkáját a fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusa A fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusa szerdán reggel ismét plenáris üléssel folytatta munkáját. A tanácskozáson részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Párái Imre, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője, dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter. Részt vett a tanácskozáson Jean Delattre, az SZNSZ Központi Bizottságának tagja és 12 külföldi ország szövetkezeti delegációja is. A kongresszus meghallgatta a szekcióülésekről szóló jelentéseket, amelyeken megválasztották az ágazati választmányok tagjait, vezetőit is. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek szekciójának munkájáról Ocskó Imre, a kisteleki ÁFÉSZ elnöke, a 180 000 tagot tömörítő 1302 lakásszövetkezetet képviselő szekció munkájáról Bakos János, békéscsabai lakásszövetkezeti elnök adott számot. Dr. Molnár Frigyes értékelte a kongresszus munkáját, majd az összefoglalót követően a kongresszus egyhangúlag elfogadta az országos tanács beszámolójáról, a felügyelő bizottság jelentéséről, a fogyasztási szövetkezetek gazdasági és társadalmi tevékenységének továbbfejlesztéséről szóló határozatot; állást foglalt a szövetkezeti törvény, a fogyasztási szövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet és a lakásszövetkezeti jogszabályok továbbfejlesztéséről, valamint módosította a SZÖVOSZ alapszabályát. A jelölő bizottság előterjesztése alapján további 34 jelölt megválasztásával egészítették ki a megyei küldöttgyűléseken már a kongresszus előtt megválasztott országos tanácstagok körét. Az új országos tanács megtartotta első ülését, megválasztotta a 15 tagú elnökséget, a 9 tagú felügyelő bizottságot, a 25 tagú nőbizottságot és a 21 tagú ifjúsági bizottságot, valamint a tisztségviselőket. A 133 tagú országos tanács elnöke ismét dr. Molnár Frigyes lett. Elnökhelyettesek: Bartolák Mihály, dr. Kovács Sándor és Patay János. A felügyelő bizottság elnöke újra Nánási László lett. A nőbizottságot Nagy Jó- zsefné, a Szarvasi ÁFÉSZ elnöke, az ifjúsági bizottságot Gerhát Gézáné, a Gyöngyösi ÁFÉSZ osztályvezetője irányítja. Dr. Molnár Frigyes zárszavával szerdán a déli órákban véget ért a fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusa. (MTI)