Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-03 / 260. szám
1976. november 3. • PETŐFI NÉPE • 3 A MINDENKI ISKOLÁJA DIÁKJAI KÖZÖTT — FORDULATOT HOZ A FELNŐTTOKTATÁSBAN Konzultációk a megyeszékhelyen • Matematika órát vezet dr. Palotai Ferencné a Leninvárosi Általános Iskolában tanuló felnőtteknek. • Televíziós felvétel a „LAMPART” Zománcipari Müvek kecskeméti gyárában tartott konzultációs foglalkozáson. Mindenki iskolája elnevezéssel művelődési mozgalom indult az idén szeptembertől a tömegszervezetek, az Oktatási Minisztérium, valamint a Magyar Rádió és Televízió szervezésében. A kezdeményezéstől méltón várhatjuk, hogy fordulópontot jelent a felnőttoktatásban. Bár kételyek is felvetődnek. De ezek inkább csak abból a kényszerhelyzetből táplálkoznak, hogy rövid idő maradt az előkészületekre. A Szak- szervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsának kulturális bizottsága tudatosította a Mindenki Iskolája fontosságát a szakmai megyebizottságok közreműködésével. Felhívta a munkahelyek és a művelődési házak vezetőinek figyelmét a tankönyvek és az irodalmi segédanyagok beszerzésére és közreműködik a magnótekercsek sokszorosításában, terjesztésében. A rádió és a televízió kiegészíti — sok helyütt pótolja — a felnőttoktatás audio-vizuális eszközeit. Az adások szinte egyetlen hatalmas tanteremmé képesek változtatni a lakásokat, művelődési házakat és a munkahelyi klubokat. A tévé forgatócsoportja a közelmúltban Kecskeméten járt. Nagy Pál Endre rendező, Csorna Gyula szerkesztő és Szentpéteri Zoltán riporter — egyébként ötödéves bölcsészhallgató — a kezdeti tapasztalatokat gyűjtötte össze. A „LAMPART” Zománcipari Művek helyi gyárában és a Leninvárosi Általános Iskolában rögzítették a képkockákat. Nem véletlen, hogy a forgatási helyszínek között a hírős város szerepelt. Itt ugyanis sikeres volt az indulás. Dr. Búzás János, a Kecskeméti Dolgozók önálló Általános Iskolájának igazgatója mondja: — A legmesszebbmenőkig egyetértünk az iskolarádió és-tévé célkitűzéseivel. Nevezetesen azzal, hogy segítsék a dolgozók tanulását, felébresszék az érdeklődést a kultúra iránt. Ezek a műsorok természetesen nem helyettesíthetik az intézményes oktatást, nem elegendők a sikeres vizsgákhoz. Miközben a pedagógusok is meggyőződhettek a rádió és tévé törekvéseinek helyességéről, konzultációs rendszert alakítottunk ki. Az adásokat szervezetten felhasználjuk a munkások műveltséget gyarapító 160 órás tanfolyamok oktatási folyamatában. A konzultációs órák résztvevői tanári irányítással előzetesen felkészülnek a műsorok megtekintésére, majd a megbeszélés következik. A pedagógusok beépítik az adásokat a tanmenetbe. A kezdeti tapasztalatod iránt érdeklődött a forgatócsoport, velünk együtt, a zománcipari gyárban és a Leninvárosi Általános Iskolában. Hetedik osztályos, munkájuk mellett tanuló felnőtteket kérdeztünk meg. Burányi István, a ZIM 40 éves kádköszörűse messziről kezdi: — A korosztályomból sokan elmondhatják velem együtt: annak idején egyetlen tankönyvünk volt, hogy felkészüljünk az órákra A vállalat most ingyen adja a tankönyveket és a füzeteket, a fizetés a foglalkozások idejére is jár, s külön 9 nap szabadságot kapunk. Persze mindig akad valaki, aki megjegyzi: mi az, piros- csizmát akarsz? De az ilyesmivel nem kell törődni. A tudás azé, aki megszerzi. Nézem a Mindenki Iskoláját, és jó, hogy előre tudom, mi fog következni, mire kell figyelni. — A fiaimat nagyon érdekli a műsor, s velük együtt én is a képernyő elé ülök, ha tehetem — említi Juhász Jánosné gépkezelő. — Beszéltek velem a műhelyben, hogy fejezzem be az általános iskolát, hát ráadtam a fejem. Majd segítünk, biztatott otthon a két gyerek. 'Többen megszólaltak, és a véleményekből kiderült, hogy a dolgozók iskolájának konzultációi elmélyítik a tévés, rádiós hatásokat. S mindenkit arra késztetnek, hogy érdemes figyelni az országnyi tanterem eleven, változó katedrájára, a Mindenki Iskolája adásaira. Halász Ferenc Épül a bajai +rr *rr rr fűtőmű Baja Újvárosban már befejezés előtt áll a VII. lakótömb. Még az idén megkezdik a házgyári elemekből öszeállítható lakótömbök alapozását. Ezeket az épületeket központi, fűtéssel és meleg vízzel látják el, amelyhez a hőenergiát a most épülő fűtőmű szolgáltatja majd. Ugyancsak innen kapja a fűtést az épülő pártszékház is. Elkészült az alapozása a klazánház- nak, a kéménynek, és az 500 köbméteres olajtárolónak. Megkezdték a kazánház vasszerkezetének összeszerelését is. Január 15-ig a Láng Gépgyár — mint fővállalkozó — átadja az alvállalkozóknak szerelésre a munkákat. A kazánok beszerelését a Csőszerelőipari Vállalat végzi. Teljes egészében elkészült a fűtőmű Tej gyűjt és hűtőtárolóban 7830 tanyai gazda Szállít tejet Bács-Kiskun megyében a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat tejgyűjtiőibe. Lajosmizsén hamorosan 300 literes hűtőtárolót helyeznek el, ebbe szállítják majd a tejet a környékbeliek, s a tejipar viszi el a központi begyűjtőbe. Az új módszer egyelőre csak kísérlet. Összefogás az őszi munkák meggyorsítására Hasznos tapasztalatokkal fejeződtek be a Bácskai és Duna- melléki Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetek tájértekezletei, amelyeken a főagronómusok és a műszaki vezetők megvitatták az időszerű munkákkal kapcsolatos gondjaikat. A sok egyéb téma között szerepelt az is, hogy miként szervezzék meg a szállítást. A betakarítással egyidőben ugyanis a körzetben egymillió tonna termény mozgatását kell megszervezni. A termelőszövetkezetek műszaki vezetői elmodták, hogy néhány alkalommal gondot okozott az IFA tehergépkocsiknál jelentkező alkatrészhiány, hasonlóképpen ilyen problémák jelentkeztek az E—512-es gabona- kombájnoknál, a D4KB erőgépeknél. A markoló-rakodógépek jelentős hányada áll alkatrész- hiány miatt. Alkalmasak voltak ezek a tájértekezletek arra, hogy megbeszéljék a kölcsönös segítségnyújtás lehetőségeit. November elejétől a bajai Augusztus 20 Termelőszövetkezet a betakarításban felszabadult gépeit ajánlotta fel más gazdaságoknak. November közepétől a szalkszentmártoni Petőfi Termelőszövetkezet a termény szárításában tud segítséget nyújtani. A cukorrépa-betakarításban a Bácsbokodi Aranykalász Termelőszövetkezet ajánlotta fel segítségét a társgazdaságoknak. A bátmonostori Kossuth Termelőszövetkezet szintén november első napjaitól tud segíteni más üzemeknek. Az értekezleteken hangsúlyozták, hogy már most fel kell készülni a téli nagyjavítások elvégzésére. Az ehhez szükséges anyagot és alkatrészeket időben szerezzék be a gazdaságok. Sportolnak az úttörők Kollektív, rendszeres testedzés Az ország valamennyi kisdiákját, piros- és kéknyakkendősét, a felnőttekkel, úttörővezetőkkel együtt hívja játékba az Üttörő- szövetség „Ügyesség, bátorság” tömegsport versenykiírása. A csapatokban ezekben a hetekben ismerkednek a pajtások az előírt hat versenyfeladattal. Mint a Magyar Úttörők Szövetségében elmondták, a versenyfelhívást a gyermekek sportolási és játékkedvének fellendítésére adták ki. A tömegsport és a „minőségi” sport egységét fejezi ki az a tény, hogy együtt rendezik meg az úttörőolimpiák hasonló szintű döntőivel. A KISZ „Edzett ifjúságért” mozgalmához kapcsolódva a hagyományos úttörősportakciók, olimpiák, pajtáskupák mellett rendezik meg az úttörő-tömegsport játékot, építve mindenekelőtt az őrsök közösségeire. Igazi kollektív játékra számítanak, mert a feladatokat úgy határozták meg, hogy a vetélkedésben nem élvez előnyt a versenyeken járatos, sportoló úttörő sem. A középpontban az őrsök egymás közti versenye áll, s az egész évben folyamatosan küzdő, mérkőző közösségeket jutalmazzák majd a tanév végén a csapatvezetősé- gek. A minden bizonnyal népszerűvé váló országos vetélkedésben négy korcsoport — az első-második osztályosok, a harmadik-negyedik, az ötödik-hatodik és hetedik-nyolcadik osztályosok mérik össze erejüket. A csapatversenyeket kerületi, városi, járási, körzeti mérkőzések követik, természetesen itt is a továbbjutó őrsök között. Az „Ügyesség, bátorság” játék külön jutalma lesz — kerületenként, városonként, járásonként — a legjobb őrsök kéthetes táborozáson vesznek részt a jövő nyáron Zánkán és Csillebércen. Elkészült a XII. téli olimpia programja is, amely a gyermekmozgalom milliós táborát hívja újabb erőpróbára. Az asztaliteniszezők, a birkózók és a cselgán- csozók a jövő év januárjában Kecskeméten versenyeznek. A havas számok kedvelői, a síelők és a szánkózók január 23—26. között Zircen állnak rajthoz. A jövő évi XIII. nyári úttörőolimpia körzeti, városi, kerületi, járási és megyei vetlékedőit május 31-ig, középdöntőit június 17- ig tartják meg Gödöllőn, Kaposvárott, Kecskeméten, Nyíregyházán, Győrött és Budapesten. Az országos döntőmérkőzéseknek jövő év június 22—30. között Győr városa ad otthont. Az általános iskolai kisdiákok közül a kéknyakkendősök 7. kisdobos tornaversenye összetett csapat- és egyéni számokban indul. Az országos döntőt 1977. április 3—5-én Kiskunhalason rendezik meg. Ebben a tanévben hatodik alkalommal hirdetik meg a Kozma István kötöttfogású birkózó-emlékversenyt: a legjobbak április 5—6. között Orosházán lépnek szőnyegre. (MTI) Harc az influenza ellen úthálózata, a csatornázásnak pedig mintegy 70 százaléka. A két kazánnal működő fűtőmű mintegy 200 lakáshoz, az óvodához, bölcsödéhez és egy 16 tantermes iskolához szolgáltatja majd a meleget. Később az igényeknek megfelelően bővítik a fűtőművet. Felvételünk á fűtőmű alapozásának befejező munkáiról készült. A világon évről évre végigsöprő influenzajárványok szinte azt sejtdtik, hogy az ember tehetetlen ezzel a kellemetlen betegséggel szemben. Ennek az az oka. hogy kórokozója, az influenza- vírus rendkívül változékony minduntalan új változatai jelennek meg. kai megkaphassa a védőoltást. Az influenzavírusos fertőzésen átesett ember vagy állat vérében megvannak a vírussal szembeni ellenanyagok, ezen alapszik az ellene való védekezés is. Szabványokból milliárdok A közvélemény a szabványokat a minőség és a fogyasztói érdekvédelem eszközeként tartja számon. Kétségkívül vita, reklamáció vagy valamilyen kár esetén a szabvány a gyártókkal és a kereskedőkkel szemben a fogyasztó támasza, hiszen peres ügyekben mércéül szolgálhat, a kártérítés jogi alapját képezheti. Nem is meglepő, hogy a vállalatoknál a szabványról vegyes érzelmek alakultak ki: kívülről érkező, hatósági, a „szabály az szabály” konokságú előírásnak érzékelik, ami olykor nem vág éppen egybe a gyári érdekekkel. Ez így is van rendjén: nem árt a sok millió fogyasztó, felhasználó érdekeit a szabványok elő- irásaival is védeni a csoportérdekek esetleges túlkapásaitól. Ezt a szabványokban rejlő lehetőséget a világon mindenütt igyekszenek is kihasználni. A szabványok azonban a minőség védelme mellett meglepően nagy hasznot hozhatnak a vállalatoknak is. Ennek igazolására vegyünk egyetlen területet a vállalati munka köréből, nevezetesen, hogy mennyi megtakarítás származhat az egységesítésből, a tipizálásból, az ilyen jellegű szabványosításból. Induljunk ki abból, hogy a csavarok, tengelyek, öntvényházak például sok helyen igen laza, szinte becsült anyagnormák alapján készülnek. Milliárdokat lehetne megtakarítani — az anyag és energiafelhasználás, továbbá a munkaidőráfordítások csökkentésével — ha a gépgyártók a tipizálás segítségével szűkítenék termékeik részegységeinek és alkatrészeinek méretválasztékát. Ez konstruktőri feladat, úgy megtervezni a különböző teljesítményű sőt, akár eltérő célú gépeket, hogy azokhoz nagy számban azonos méretű alkatrészeket (kötőelemeket, borítólapokat, kapcsolókat) és részegységeket (tengelyeket, öntvényházakat, fogaskerék-áttételeket) használhassanak fel, hogy a szerelést az építőszekrény-elv szerint szervezhessék meg az üzemben. Itt az egyik előny; az alkatrészeket (ha a gépeket esetleg nem is) nagy sorozatban, előre elkészíthetik, a tömeggyártás nagyobb gazdaságosságával. A másik előny, hogy a tipizált alkatrészek, öntvények hosszú távon változatlan méreteik miatt a kohászatnál kisebb ráhagyással készülnének, ezt meg lehetne követelni, s így egész sor gépipari vállalat feszesebb anyagnormákra térhetne át. A tipizálás a készletgazdálkodást is egyszerűsíthetné, állandósítva az anyagok, félkészáruk méreteit, formáit, fajtáját. A vállalati belső szabványosítással kialakított tipizálás a nemzetközi versenyképességet kézenfekvőén javítja, hiszen a termékek minőségét stabilizálja, a pótalkatrész-ellátást zavartalanná teszi; az előregyártott alkatrészekből, raktárról — nem gond egy- egy tételt a szerelőszalag helyett a szervizekhez továbbítani. A tipizálás a nemzetközi termelési együttműködésbe való bekapcsolódást is nagyban megkönnyíti. A jól ismert „Zsiguli”- programot például az alkatrészek nemzetközi tipizálása nélkül nem lehetett volna elindítani, hasonlóan a KGST-tagállamok egységes számítástechnikai rendszerének kiépítését sem, vagy a kon- ténerizációs programot, amelyhez egész Európára érvényes konténermérét-kategóriákat kellett szabvánnyá nyilvánítani. A fenti példák is érzékeltetik, milyen nagy lehetőségeket rejtenek magukban a korszerű szabványok és főként a vállalati, ágazati szabványosítás. Az effajta szabványok a termelés szervezésének, a gazdaságosság, a versenyképesség, a műszaki színvonal javításának nélkülözhetetlen eszközei. G. F. Az elmúlt évben alaposan megrettentette az Amerikai Egyesült Államok egészségügyi kormányzatát az a járvány, amely egy városban több mint 500 embert érintett, többen meg is haltak. Az egészségügyi szakemberek arra gyanakodnak, hogy új sertésinfluenza típusú törzs tűnt fel ismét, és nem sokat tudtak tenni ellene. A Kongresszus ezért 135 millió dollárt utalt ki a Ford- kormány kérésére, hogy kutatással és oltóanyag-termeléssel elejét vegyék a járvány idei kibontakozásának. A tervek szerint kb. 200 millió adag oltóanyagot gyártanak, hogy minél több ameri9 Az oltóanyag termelésére kiválóan alkalmas a tyúktojás. Az USA-ban, West Point-ben a Merck Sharp és Dohme intézetben folyik az ellenanyag-termelés. 9 Miután a tojásokat beoltották a sertésinfluenzavírussal, két napig tenyésztik, majd lehűtve tárolják a nyers vakcinát. 9 A tisztított sertésinfluenza-vakcinál kis minta- üvegekben juttatják cl rendeltetési helyére, miután először laboratóriumban analizálták tisztaságát és kipróbálták hatóerejét. Jelenleg ez a típusú vakcina még kísérleti stádiumban van.
