Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-10 / 240. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI évf. 240. szám Ára: 90 fillér 1976. október 10. vasárnap Szekcióülésekkel folytatja munkáját a fejlődési béke-világkonferencia Szombaton reggel, az Építők Rózsa Ferenc székhazában bizottsági ülésekkel folytatta munkáját a fejlődési béke-világkonferencia. A négy szekcióban nemzetközi szerkesztő bizottságok készítették elő azokat a dokumentumtervezeteket, amelyek összefoglalják a legfontosabb kérdéseket és meghatározzák a vita fő irányát. (MTI) • A tanácskozás szünetében Sarlós István indiai küldöttekkel beszélget. (Telefotó—MTI: Tóth István felvétele—KS) Befejeződtek a magyar-venezuelai tárgyalások — a Magyar Népköztársaság gyémántokkal ékesített Zászlórend- jével tüntette ki O"1'-'» Andres Perez elnököt. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szállásán találkozott a Venezuelai Kommunista Párt vezetőivel, Gustavo Machado elnökkel, Jesus Faria főtitkárral, és Eduardo Gallegos Manceraval, a politikai bizottság tagjával, a központi bizottság titkárával. A szívélyes elvtársi légkörben lefolyt találkozón szót váltottak a két párt kapcsolatairól, Magyarország és Venezuela együttműködéséről, s véleményt cseréltek a nemzetközi munkásmozgalomról illetve az időszerű külpolitikai kérdésekről. (MTI) Fehér Péter, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Pénteken Caracasban közös közlemény aláírásával eredményesen befejeződtek a magyar— venezuelai tárgyalások Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Carlos Andres Perez venezuelai elnök között. Délután a Pa.lacio Mirafloresben, az elnöki palotában ünnepélyes külsőségek között írta alá a két államfő azt az okmányt, amely a barátság és kölcsönös megértés szellemében lefolyt eszmecserék eredményeit összegezte. Este a magvar államfő vacsorát adott Perez elnök és felesége tiszteletére. Ezt megelőzően Losonczi Pál — a két ország barátságának erősítésében szerzett kiemelkedő személyes érdemeiért Korszerűbb,gyorsabb,olcsóbb A szol°65 szaza,ekat leszureteltek a gépesített árurakodás Az Alföldi TÜZÉP Vállalat az ország területének csaknem 20 százalékán tevékenykedik, összesen 33 telepen forgalmaz tüzelő- és építőanyagokat. Telepein az ömlesztett áruknak körülbelül 90 százalékát géppel rakodják, de a \ állalat már 1974-ben kísérletet tett a darabáruk mozgatásának gépesítésére is. A munkások kézzel raklapokra rakták az érkező anyagokat, hogy a telepen belüli árumozgatás és a kiszállítás gépesíthető legyen. Azonban a kézi munka így megmaradt, s a rakodási idő nem csökkent. Az árufogadás korszerűsítésére, a munkaerőhiány csökkentésére és a vasúti kocsiforduló gyorsítása érdekében a IV. ötéves tervben 11 rakodógépet és nyolc emelővillás targoncát vásárolt az Alföldi TÜZÉP Vállalat. Ugyanakkor tárgyalásokat kezdett a termelő- és szállítócégekkel az úgynevezett egységrakományos — raklapokon, meghatározott árumennyiséggel történő — szállítás bevezetése érdekében. Először a békéscsabai és a nagykanizsai téglagyárral sikerült megegyezni, majd vállalta a raklapon történő cementlap-szállítást a Miskolci Cementipari Vállalat is. Jelenleg már összesen tizennégyféle, darabárunak minősülő építőanyag érkezik géppel mozgatható egységrakományokban a vállalat telepeire. Az Alföldi Tüzép Vállalat kezdeményezése országos érdeklődést váltott ki az érintett vállalatok körében. A Kecskeméten székelő cég 1975-ben a telepein folyó munka általános korszerűsítéséhez — melynek legfőbb célja a hatékonyság növelése — szocialista szerződés kötése útján megnyerte a Kereskedelmi Munka- és Üzemszervezési Intézetet, rö- videbb nevén a KERORG-ot. A megállapodás értelmében a korszerűsítés első lépéseként az intézet. segítségével átszervezik a vállalat kiskőrösi telepét, ott mintaszerű feltételeket teremtenek, alkalmazva a KERORG által kidolgozott és a Belkereskedelmi Minisztérium által bevezetésre ajánlott típustechnológiát, elsősorban az árufogadásnál. Ezenkívül előkészítik a telepet a komplex árurhpzgatási láncba — a termelő vállalattól a felhasználóig tart — történő beilleszkedésre, s az élő munkaerő és a gépek jobb kihasználásával fokozzak a hatékonyságot. A kiskőrösi telep tapasztalatait természetesen alkalmazzák az egész vállalatnál, sőt, figyelmébe ajánlják az ország többi érdekelt vállalatának is. A kiskőrösi telepen megkezdett szervező munka első szakasza, az árufogadás korszerűsítése lezárult, tapasztalatait a Belkereskedelmi Minisztérium, a SZÖVOSZ, a KPVDSZ, a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium, valamint az érdekelt termelő, szállító, és forgalmazó TÜZÉP-vállalatok szakemberei megvitatták. Arufogadá- si bemutatóra is sor került a kiskőrösi telepen. — Igen kedvezőek az új fajta szállítási móddal kapcsolatos tapasztalataink — mondta el Zieg- ner Nándor, az Alföldi TÜZÉP Vállalat szállítási osztályvezetője. — Korábban a cserepet, téglát és egyéb építőanyagokat kézzel rakták ki a vagonokból. Most a raklapos egységrakományokat gép emeli le, s villástargonca viszi a tárolás helyére. Onnan szintén raklapon jut el az áru a vevőhöz. Míg egy vagon darabárut kézzel 12—15 óra alatt rak ki négy ember, addig gépi segítséggel egy óra alatt elvégezhető ez a munka. A vállalatnál az ömlesztett árut az NDK gyártmányú T—174• Képeink a kiskőrösi árufoga. dási bemutatón készültek. (Tóth Sándor felvétele) Lassú a betakarítás, éretlen a kukorica Október verőfényes napjaiban meggyorsult a szüret. A megye 53 ezer hektár szőlőjének 65 százalékát, elsősorban a hagyományos művelésű ültetvények termését leszedték. Az üzemi szőlőkben a szüretelő gépeken kívül több ezren dolgoznak. A mélykúti, bácsszőlősi határban hét végén nyolcszázan szüreteltek. A kiskőrösi járásban Kecel kivételével befejeződött ez a munka. Elég lassan halad viszont a kapásnövények betakarítása. A kukorica, a cukorrépa nagy része még éretlen. Az adapterrel felszerelt kombájnok 38—41 százalékos víztartalommal csépelik a legkorábban beérő fajták termését. A Városföldi Állami Gazdaságban a betakarítás legnagyobb munkaszervezési gondját az okozza, hogy a vegyes összetételű talajon még az azonos fajtájú kukorica is foltokban érik. Gyakori a kombájnok és szállítógépek ide-oda vándorlása. Pedig a gazdaságnak a tavalyinál jobb gyümölcstermés összegyűjtése és szállítása is eléggé leköti az erejét. A szomszédos városföldi Dózsa Tsz-ben is 24 órás műszak van a kukoricaföldön. Eddig 1400 tonna termést gyűjtöttek össze, és szállítottak a városföldi sertéshizlaló társulás földgázfűtéHáromszázmillió forintos beruházás a ZIM kecskeméti gyárában 2 típusú rakodógépekkel mozgatják. Ezeknek a gépeknek a ki- használtsági foka eddig csupán a 20 százalékot érte el. Ziegner Nándor osztályvezető és Apró Lajos szállításszervező érdeme, hogy újítással alkalmassá tették a T—174-2-eseket egységrakományos darabáru mozgatására is. így a gépkihasználás mértéke 60 százalékra emelkedett. Az Alföldi TÜZÉP Vállalat kiskőrösi telepe, ahová már tavaly is érkezett egységrakományos áru, 1975 első felében még 380 ezer forint kocsiálláspénzt fizetett ki Ez év első felében ez az összeg — az átszervezés révén — 51 ezer forintra csökkent. Az' egy mázsa beérkező árura jutó fajlagos költség 3,25 forintról 1,81 forintra esett az említett időszakok viszonylatában. A rakodás korszerűsítésében kitűnt Alföldi TÜZÉP Vállalat kiskőrösi „kísérleti” telepén — s az egész cégnél — a megkezdett átszervezési munka tovább folytatódik. A második szakaszban az áruk telepi osztályozásával, tárolásával, az értékesítéssel, a szolgáltatásokkal és a melléktevékenységgel foglalkoznak a KERORG és a vállalat szakemberei. A harmadik szervezési szakaszt a telep irányításának és ügyvitelének, valamint a vállalati központtal való kapcsolatának tökéletesítése tölti ki. A. T. S. Egy évtizede már annak, hogy a LAMPART Zománcipari Művek kecskeméti gyára csaknem 300 milllió forintos beruházással új, korszerű kádgyártó gépsort helyezett üzembe. A modern berendezéseknek köszönhető, hogy azóta mintegy 2 millió kád került ki az üzemből, ellátva a lakosságot, az új lakóépületeket, s jutott belőle exportra is. A gépsor közben alaposan elhasználódott, lassan elérkezik az ideje, hogy kicseréljék. A LAMPART Zománcipari Művek ez év szeptember 20-án kötött a Magyar Nemzeti Bankkal hosszú lejáratú hitelszerződést az öntöttvas fürdőkádgyártás kapacitást bővítő rekonstrukciójára. Ezek szerint a bank 262,5 millió forint beruházási hitelt bocsát a ZIM rendelkezésére, amit a vállalat 30 millió forinttal a saját alapjaiból is megnövel. Ily módon 292,5 millió forintot fordítanak a kecskeméti gyár korszerűsítésére. A beruházás — amelyet 1979. június 30-ig be kell fejezni — lényegében már el is kezdődött. Az idén az előkészítő munkákra 42 millió forintot használnak fel. A megközelítőleg 300 millió forint beruházási összeget csaknem teljes egészében gépek vásárlására, illetve felszerelésére fordítják. Mintegy 155 millió forint értékű berendezést a nyugati országokból hoznak be. A beruházás elsősorban a für- dókádöntöde gépi rekonstrukcióját szolgálja. Üj formázó és öntő automata gépsorral cserélik fel a jelenlegit. Nagy teljesítményű berendezésekkel szerelik fel a homokművet, korszerűsítik a tisztítóművet, s mindkét helyen megszűnik a nehéz fizikai munka. Rendkívül nagy jelentőségű lépés lesz a belső anyagmozgatás teljes gépesítése. A Lampart Zománcipari Művek most induló beruházása nagy ösz- szegeket irányoz elő mind a munkahelyi, mind a gyár környezeti ártalmainak (ipari gáz, zaj) megszüntetésére. A rövidesen elkészülő fluórgázelvonó kémény hatásfokát tovább növelik és 1979- től a környező lakótelepek lakosságának más vonatkozásban sem lesz majd panasza a gyár üzemeltetésére. A rekonstrukció ideje alatt a termelés némi csökkenésével számolnak; ezt azonban megfelelő munkaszervezéssel a lehető legkisebb mértékűre szorítják le. A ZIM egyébként kapcsolatot teremtett egy csehszlovákiai fürdőkádgyárral. A megállapodás szerint a ZIM bizonyos mennyiségű öntöttvas kádat szállít Csehszlovákiába, s onnan ennek ellenében kétszeres mennyiségű zománcozott lemez fürdőkádat küldenek Magyarországra. Ily módon a jövő év második felétől bővül a fürdőkádválaszték hazánkban. A kapacitást bővítő rekonstrukció befejezése után a ZIM kecskeméti kádgyára 1980-ban már 230 ezer fürdőkádat gyárt. A nagy fokú gépesítés lehetővé teszi, hogy az évi mintegy 25 ezer fürdőkádtöbbletet a jelenlegivel azonos létszámmal állítsák elő. N. O. • A triticale és a takarmánybúza vetésével végeztek, most 1143 hektáron a kenyérnekvalót vetik a bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezetben. sű szárítójába. A Dózsa Tsz kombájnosainak szintén keresgélniük kell a betakarításra alkalmas kukoricát. Alaposan próbára teszi az ősz a jánoshalmi Haladás Tsz vezetőinek munkaszervező képességét. A közös gazdaságban az iparszerűen termesztett burgonya hektáronként 250 mázsás termését, valamint a kukoricát, a csemegepaprikát kell rövid idő alatt betakarítani, 4 ezer tonna tömegtakarmányt télre tartalékolni, emellett 700 hektár búzát elvetni. Szerencsére a jánoshalmi szövetkezet a bajai kukoricatermesztési rendszer tagjaként olyan nagy teljesítményű erőgépekhez jutott, amelyek a mag- • Kccskemét-Szarkáson a Gyü- ágyat sokkal gyorsabban élőké- mölcs- és Dísznövénytermesztési szítik, mint a korábbi géptipu- Kutató Intézet telepén Gyura sok. K. A. Antalné szedi a jonatánalmát. Van elegendő erő- és munkagép a megyei AGROKER Vállalatnál Az őszi mezőgazdasági munka a betakarítás, a szüret, a talajművelés, a vetés sok feladatot jelent a gazdaságoknak, aminek elvégzéséhez nélkülözhetetlenek a gépek. Szerencsére a Bács-Kiskun megyei AGROKER Vállalatnál bőven van belőlük. A Rába-Steiger nagytraktorokból eddig húszat adtak el a mezőgazdasági üzemeknek, s még ugyanennyi van raktáron. A kukoricatermelési rendszerekhez csatlakozott gazdaságok kaptak a 200 lóerős K—700 a szovjet gyártmányú traktorokból. A csehszlovák Zetor—120 típusú erőgépekből húszat kap a megyei AGROKER. Az igény azonban ennél jóval nagyobb. Viszont az MTZ— 50-ekből még jelenleg is tizennégy van raktáron. Az erőgépekhez nem hiányoznak a munkagépek sem. Ekéből, boronából, tárcsából, kombinátor- ból, rögtörő és sima hengerből, vetőgépből nincs hiány. A betakarítást segítő SZK—5-, SZK—6-os szovjet és az NDK-gyártmányú E—512-es kombájnokból is van elegendő. Kukoricabetakarító adapterek szintén kaphatók hoz- zájuk._ Az E—516-os nagy teljesítményű betakarítógépet azonban még az idén nem lehet kapni, jövőre is csak korlátozott mennyiségben érkeznek. A cukorrépa-be- takarítók közül a szekszárdi egy- menetes egysoros és a hárommenetes hatsoros, vontatható típusokból van az AGROKER-nél. A szállítást szolgáló pótkocsik négy és fél, hat és fél, héttonnás változatából válogathatnak a vásárlók. Kaphatók az IFA tehergépkocsira szerelhető röpítőtárcsás műtrágyaszórók, de a kecskeméti MEZŐGÉP kiskőrösi gyáregysége által gyártott szerves altalajtrágyázó eszközök is. Az önjáró és vontatható rakodógépek viszont hiányoznak, pedig ezekre a szervestrágya kiszórásához nagy szükségük lenne az üzemeknek. Az elmúlt évhez viszonyítva az idén valamelyest javult az alkatrészellátás. A keresletnek mintegy 70 százalékát elégíti ki az AGROKER, de a tengelykapcsolók továbbra is a hiánycikkek közé tartoznak. A rpmán gyártmányú Universal—650-es traktorhoz hengerperselyeket, dugattyúkat nem lehet kapni. A múlt héten elfogyott az MTZ—50-es traktorokhoz használható hengerfej is, amiből nemrégiben harmincat kapott az AGROKER. Az SZK—4-es betakarítógépekhez szinte minden alkatrész kapható, az SZK—5-ös- höz viszont nem. A hiánycikkek közé tartoznak a variátorok, a szalmarázó tengelyek stb. Hogy a gazdaságok időben és gyorsan beszerezhessék a szükséges alkatrészeket, az őszi munkák időszakában október 4-től naponta reggel 7-től este 6-ig, szombaton 2-ig, vasárnap 12-ig, ügyeletet tartanak az AGROKER-nél. Ha a mezőgazdasági üzemek által kért alkatrészekből nincs is raktáron, megrendelik a MEGÉV- nél. így egy-két napon belül megkapják a gazdaságok a szükséges alkatrészt. B Z.
