Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-07 / 237. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. október 7. ŐSZI ÖRÖMÖK Jó munkáért jutalom a PANYOVÁ-nál — Nekünk igen jól sikerült az elmúlt hónap — újságolta Ván József, a Pamutnyomóipari Vállalat kiskunhalasi telepének vezetője. — Június közepén a vállalat vezetősége felhívta a figyelmünket: társgyáraink tervteljesítése szempontjából most különösen fontos az, hogy nálunk júliusban és augusztusban ne legyen lemaradás. A telep vezetősége megbeszélte a feladatokat a párt-, KISZ- és szakszervezettel, a szocialista brigádokkal, s az eredmény nem is maradt el. Nemcsak a kilátásba helyezett célprémiumért dolgoztunk a szokásosnál is szorgalmasabban, hanem, mert beláttuk, hogy menynyire fontos a társgyáraink ellátása. Mi ugyanis flanell nyersszövetet gyártunk, amelynek a kikészítése és festése más üzemekben történik. Dolgozóink szorgalmát dicséri, hogy termékeink 94,7 százaléka általában első osztályú minőségű. Mennyiségi tervünket különben a harmadik negyedévben 104 százalékra teljesítettük, s ez azt jelenti, hogy az év végére telepünket kb. radi Istvánné 1100, Modok Lajos- né, Udvardi Balázsné, Molnár Mihályné és még többen — 1000 —1000 forintot. Másik örömünk — mutat ki az ablakon a telepvezető — az az új panorámás autóbusz. Fiataljaink éppen most ápolják. A napokban adtuk le 14 éves öreg autóbuszunkat, amelyik eddig hordtavitte vidéki dolgozóinkat. Há- rcmszázhúsz lány és asszony dolgozónk közül ugyanis száztízen naponta járnak be Kecelről és a környező községekből. A most kapott új busz kényelmesebbé és gyorsabbá teszi közlekedésüket. O. L. t Ez az új panorámás autóbusz hozza-viszi ezentúl a bejáró dolgozókat. (Opauszky László felvételei) 2,5 millió méter nyersszövet hagyja el. — Ezek szerint megkapták a prémiumot? — Meg, szerintem igazságosan is osztottuk el. A művezetők javaslatai alapján az üzemi négyszög döntötte el a kapott 193 ezer 600 forint sorsát. Nagyon sok szempontot vettünk figyelembe az elbírálásnál, a mennyiségi és minőségi teljesítményt, a munkafegyelmet, a munkában eltöltött időt és még sok egyebet. Végül átlagosan 620 forintot kaptak dolgozóink. Persze, érdemeik elismeréséül sokan vettek át ennél jóval nagyobb öszeget — Vá• Vincze Erzsébet szövőnő kiváló dolgozó 1100 forint célprémiumot kapott. • Abban, hogy a telep minőségi mutatói jók, nagy szerepük van a minőségi ellenőröknek is. Közülük örökítettük meg munka közben Faddi Jó- zsefnét, a kiváló dolgozó kitüntetés tulajdonosát. Több a malac, mint a hízó Pártmunkások - önmagukról — A kenyérkereső munka mellett pártmunkásként helytállni, a pártalapszervezet bizalmának megfelelni, bizony nem is olyan könnyű... — vallotta néhány hónappal ezelőtt a MEZŐGÉP Vállalat kerekegyházi gyáregységének fizikai munkás párttitkára. A legutóbbi választáskor a korábbihoz képest is több arra érdemes és alkalmas kétkezi munkás kommunista került a pártszervezeti vezetőségekbe, a különböző pártbizottságokba. Sokuk számára egészen új feladatot jelentett a párttestületi tagként végzendő munka. Hiszen érdemben közreműködni az adott terület politikai irányítását ellátó pártvezetőségben, pártbizottságban, eleget tenni a testületi tagságból adódó kötelezettségeknek, önzetlenséget: nem kevés erőfeszítést és sok szabad időről való lemondást kíván. Nagyon fontos, sőt nélkülözhe- tellen, hogy a bizalmat előlegező kommunista közösségek segítsék, támogassák őket felelősségteljes pártfeladatuk végzésében. Menynyire hatékony ez a támogatás — lényegében erről szereztek személyes tapasztalatokat a kecskeméti járási pártbizottság vezető tisztségviselői a közelmúltban. A járási pártbizottság három titkára — felosztva egymás között — a járás valamennyi nagyközségében kötetlen elvtársi eszmecserét folytatott a párttestületekbe választott fizikai munkásokkal. Az egyik ilyen, tizenegy résztvevővel folytatott beszélgetést alkalmunk nyílott meghallgatni. Minthogy a testületben végzett munkájuk megítéléséről, segítésükről, gondjaikról, s egyáltalán a közérzetükről megkérdezettek őszinte megnyilatkozása tanulságos tapasztalatokkal szolgált, úgy véljük, hasznos közülük néhányat közreadni. Aligha véletlen, hogy az eszmecserét elindító kérdések közül a párttestületi tagok csaknem mindegyike először a közérzetük felől érdeklődőkre reagált. Méghozzá lehangoló kicsengéssel. íme, néhány vélekedés: Nem örvendünk a legnagyobb megbecsülésnek; érdemes lenne erről alkalmasint a gazdasági vezetőkkel is szót érteni... Nem egyszer lenézik a pártmunkást és tevékenységét. Ebből néha nem éppen barátságos hangulatú konfliktusok adódnak ... — Jó lenne, ha üzemünk vezetője legalább olyan partnernek tekintené a jelenlegi párttitkárt, mint amilyent ő kívánt magának, amíg párttitkár volt... — Az embernek, mint községi pártbizottsági tagnak, adódik olykor öt-tízperces megbeszélnivalója. S milyen könnyen megkapja, hogy: kisfiam, te melós, lakatos vagy, a te dolgod a termelés ... — Az elején különösen sok froelit kaptam, hogy pártvezetőségi ülésre megyek. Tény; köny- nyebb volt, míg nem voltam a pártvezetőség tagja ... Elég sokszor kapom a megjegyzést: „Nem is tudtam, hogy ilyen nagy ember lettél...” Rendszerint akkor van baj, ha menni kell testületi ülésre. Olyankor mindig sok és nagyon sürgős a muríka. A munkaidőn kívüli tevékenységet észre sem veszi ugyanaz a gazdasági vezető ... Sok társam nem hiszi, hogy én ezt önként vállalva a ' többlet- munkát, csinálom. És azt megértetni sem könnyű, hogy az ember annyival több, amennyivel többet ad a társadalomnak. Az iménti vallomások szinte mindegyikét megkönnyebbülj, szavakkal zárták a munkás párttestületi tagok.' Ilyenformán: az első alkalom, hogy nem munkaidőben hívtak minket össze. Hála a Politikai Bizottság határozatának, jó, hogy ezentúl így lesz! Az egyik üzem pártvezetőségének tagja — meglettebb korú, tapasztalt pártmunkás — meg is indokolta, miért lesz ez jó: — Néha csakugyan több megbecsülést vár az ember. Legalább annyit, hogy észrevegyék. Persze, értem én a gazdasági vezetőt is; a tervteljesítés, a hét és fél óra ledolgozása. Mert tényleg kiesik az a pár óra. Magamban sokszor igazat adok a gazdasági vezetőnek. Jó, hogy ezentúl másképp lesz, mégha tovább növekszik is a munkaidő utáni elfoglaltság. Ez lesz az igazi plusz! Néhányan észrevételezték, hogy akad gazdasági vezető, aki valamely felsőbb pártszervnél tölt be tisztséget, s aki a tőle joggal elvárt segítség, magyarázat, útbaigazítás helyett úgymond, diktálni akar az alsóbb testületnek. A felsőbb pártszerv döntése — a demokratikus centralizmusból adódóan — kötelező érvényű az irányítása alá tartozóra. Csakhogy a határozatot a helyi körülményekhez, például az akipszerve- zet sajátosságaihoz igazítottan kell végrehajtani. Az említett, párttisztséget is betöltő gazdasági vezetőnek, tehát éppen ebben kell segítenie a helyi testületet, s e testület kevésbé tapasztalt, fiatal munkástagjait. A megbízást adó kommunista kollektíváknak kínálnak meg- sz; .'lelendő tanulságot azok a vélekedések, ahogyan a saját testületi munkásságukat, aktivitásukat ítélik meg a kétkezi munkás kommunisták. Mert ' az önnön- munkával való elégedettségről nemigen esett szó. Ellenben, hogy sok nehézséggel küszködnek, több segítséget várnak testületi munkásságukhoz, annak többen is hangot adtak. Például így: — Sokszor jönnek a dolgozók, s mondják: te pártbizottsági tag vagy. biztosan tudod ... Nagyon kellemetlenül érzem magam ilyenkor. Épp ezért jó lenne, ha az üzemi négyszögben, vagy más, módon, tájékoztatást kapnék üzemünk dolgairól. Sajnos, eddig nem szólaltam fel pártbizottsági ülésen. Nem tudnám a vállalatot képviselni, hiszen jószerint csak munkapadom környezetének gondjait ismerem ... Elhangzott ilyen vélemény is: — Tagadhatatlan, hogy van gátlás az emberben. Én csak egyszerű lakatos vagyok, nem tudom a véleményemet úgy tálalni, mint a magasabb végzettségű. KlSZ-bizottsági tagként könnyebb volt... S ha más szempontból is, de ugyancsak figyelemre méltó a fentebb már idézett tapasztalt pártmunkás vallomása, amellyel mintegy receptet kínált ifjabb társainak: — Ha felszólalok, a körülöttem tapasztalható problémákat teszem szóvá. Függetlenül attól, hogy beleillik-e a községi vagy éppen az országosba. Elvem, hogy tízszer, százszor el kell mondani, amíg meg nem oldódik. Vagy győzzenek meg, ha nincs igazam. Drukk mindig van bennem. Nem tagadom, most is, mert elég kényes kérdéseket feszegetünk. Enélkül azonban semmi sem mozdulna előbbre. A kecskeméti járás egy nagyközségében lefolytatott elvtársi eszmecsere néhány mozzanatát villantottuk fel. E tapasztalatokat általánosnak mondani alighanem hiba lenne. De hogy a tanulságokban sok az általánosan megszívlelendő, az is tény. Például mindenekelőtt az, hogy a bizalmát előlegező kommunista közösség segíteni köteles, mert felelősséggel tartozik a párttestületbe választott tagjaiért. A járási pártbizottság vezető tisztségviselőinek vezetésével^.lefolytatott beszélgetések tapasztalatait a szükséges következtetések levonása céljából összegezet- ten elemzi majd a párt-végrehajtóbizottság. A kezdeményezés mindenképpen figyelemre méltó és követésre érdemes. Perny Irén Kihaló növényfajok A mezőgazdasági üzemek minden eddiginél hatékonyabban segítik a háztáji gazdálkodást. Nem a közös rovására, hanem annak erősítésére. így olyan termékeket tudnak adni a fogyasztóknak, amelyek termelésének nagyüzemi módszerei nincsenek kidolgozva, hiányzik a munkaerő, a speciális termelőeszköz. Jó kezdeményezés Lajosmizsén hagyománya van a sertéstenyésztésnek, de sokan tartanak tehenet és kertészkednek is. A helyi Kossuth és a Béke Szakszövetkezet arra ösztönzi tagjait, hogy az ólat, az istállót, a fóliasátrat használják ki. A jó kezdeményezést nemcsak szóban támogatják, hanem anyagilag is. Mindkét szövetkezetben külön agronómus irányítja a kisáru- termelést. A tagság ezért munkanap-jóváírásban is részesül, és megszerezheti a nyugdíjjogosultságot. Melis József, a lajosmizsei Kossuth Szakszövetkezet háztáji agro- nómusa elmondta, a kormányintézkedéseknek kézzelfogható eredményei vannak. Hetente több, mint 300 malacot és 30 hízót vesznek át a tagok gazdaságaiból. Ha összehasonlítjuk az értékesített malac és hízó arányát, akkor elgondolkoztató adatokat kapunk. Miért értékesítik malacként a sertést, és miért nem hízót adnak el? Ennek egy magyarázata lehet. így többet kap értük a tulajdonos. A malac kilójáért 36 forintot fizet az állatforgalmi és húsipari vállalat, a hízóért pedig megfelelő súlyhatárok között legfeljebb 26 forint jár kilónként. A fehérjék importárának emelkedése miatt természetszerűleg nőttek a hazai takarmányárak is. Nem kell közgazdásznak lennie valakinek ahhoz, hogy kiszámítsa, a sertéshizlalásért kevesebb hasznot vág zsebre. Folytassuk tovább az okfejtést! A tagsági gazdaságoktól vásárolt malacok egy részét levágják, többségük azonban a nagy sertéstelepekre kerül. Mondhatná valaki, akkor mi a gond? Hiszen meghizlalják a süldőket. Ez így igaz, de mi lesz akkor, ha a telepek megtelnek, ugyanakkor a háztáji ólak üresen maradnak? Az előző években több ezer sertést hizlaltak a háztáji gazdaságokban. Az állatforgalmi és húsipari vállalat bár kötelezettséget vállal a malacok átvételére, de ha a sertéshizlalók telítődnek, nem tudja elhelyezni őket. Hogy erre ne kerülhessen sor, a háztáji sertéstartóknak kellene a malacaik többségét meghizlalni. Fordított az arány A lajosmizsei Kossuth Szak- szövetkezetben azelőtt 200—300 hízót vásároltak fel hetente és ennek arányában kevesebb malacot. A községben 1973-ban több mint 12 ezer sertést hizlaltak meg, ebből 6500-at a szövetkezet tagsági gazdaságaiban. A szak- szövetkezet úgy szándékozik enyhíteni a gondokon, hogy a tagsági gazdaságokba kihelyezett kocák árát főként hízóban fizetteti vissza. Ezt az intézkedést a tagság többsége megértéssel fogadta. Ilyen feltételek mellett jelenleg is harmincán igényelnek anyaállatai. A kocákat főként olyan gazdáknál helyezik ki, akik a tartási és takarmányozási előírást megtartják. Segítséget nyújt a szövetkezet takarmányboltja is, amelynek heti forgalma ötven tonnával magasabb. A vezetőség tervezi, hogy jövőre újabb módszert vezet be. Ennek az a lényege, hogy a tagság ingyen kapja a malacot, a takarmányt, viszont a szakszövetkezetnek adja át a sertést. Megéri az állattartás A legelő és a szálastakarmány a tejtermelés növelését segíti a tagsági gazdaságokban. Erre a célra Lajosmizsén több dűlőben összesen száz hektár legelőt telepítenek, és ennek a költségeihez a tagság hozzájárul. A szövetkezetben a tagság gazdaságaiból vásárolt állatok értéke évente 10 millió forintnál magasabb. Ezen felül 20 ezer ludat hizlalnak meg a kisgazdaságok. A másik helyi szakszövetkezet a Béke, összes árbevételéből mintegy 10 millió a tagsági gazdaságok árutermeléséből származik. Csillik László elnökhelyettes felvilágosítása szerint a szövetkezeti gazdák 80 százaléka tart állatot. Ebben a gazdaságban 300 hektár legelőt használhatnak a tagok kedvezményes áron. Az első félévben már 60 hektoliter tejjel többet vásárolt a vállalat a tagságtól, mint 1975-ben. A tejhozamok növeléséhez hozzájárult, hogy az elöregedett, kevés tejet adó egyedeket ma már a háztájiban is kicserélik. A Béke Szakszövetkezet tagságának többsége sem hizlalja meg a malacokat. így a vezetőség azzal kénytelen számot vetni, hogy az idén mintegy 400 hízóval adnak át kevesebbet, mint egy évvel korábban. Béna Zoltán A környezetvédelmet és a természetvédelmet tárgyaló cikkek és szakkönyvek ez ideig kizárólag az állatok védelmével és veszélyeztetett állatfajok megmentésével foglalkoztak. Idő közben kiderült az is, hogy a/4 állatfajok mellett számos növényfajt fenyeget a Földön a kihalás veszélye. A Newsweek hírközlése szerint kereken 30 000 növényfaj kipusztulásának veszélyéről van szó. Egyedül az USA-ban az ott élő 20 000 növényfajnak mintegy 10 százaléka veszélyeztetett. Nemrégiben listát állítottak össze, amely hírt ad a már eddig is helyrehozhatatlan károkról. A táplálékon és a levegő oxigéntartalmán kívül a növények biztosítják az ember számára a legfontosabb gyógyászati hatóanyagokat is. A növényfajok megtizedelődé- ' sének okai részben az intenzív gyűjtőmódszerekben, az urbanizációs törekvésekben, a herbici- dekkel, a szeméttel, a légköri szennyeződéssel hozhatók ösz- szefiiggésbe. A veszélyeztetett növényfajok megmentése érdekében inár megtették az első lépést: 12 nemzet írta alá azt a megegyezést, amely megtiltja a veszélyeztetett növények! exportjá, biztosítja a szükséges génbankok nemzetközi hálózatát és kidolgozza a speciális védelmi programot is. Változik-e éghajlatunk? A múlt század meteorológusai az éghajlatot állandó jellegű természeti adottságnak tekintették, amely legfeljebb csak igen lassan (évezredek! folyamán) változik meg. Ma tudjuk, hogy az éghajlatváltozások ennél sokkal gyorsabb ütemben játszódnak le, éspedig kétféle irányban. Először is létezik egy természetes éghajlatingadozás, amely kb. 40 évenként felváltva lehűlést és melegedést idéz elő. Másodszor pedig folyik az éghajlatnak az ember okozita átalakulása, amelyet az emberiség ipairi tevékenysége okoz. • A természetes éghajlatingadozás már a század közepe óta a lehűlés irányában halad. Az emberi tevékenység ellenben széndioxidot és aeroszolokat juttat a légkörbe és ezáltal a Föld éghajlatának felmelegedését idézi elő. Tehát két ellentétes irányú folyamat megy végbe egyidejűleg, és így éghajlatunk jövője azon múlik, hogy a két hatás közül melyik lesz erősebb. A meteorológusok számításai szerint a legközelebbi évtizedekben az emberi tevékenységből származó melegítő hatás erősen túlsúlyba kerül a természetes eredetű éghajlati ingadozásokkal szemben. A természetes eredetű lehűlés tehát csak mérsékli a mesterséges eredetű melegedésnek az ütemét. Századunk utolsó évtizedeiben a természetes ingadozás ellenkező irányba fordul és így az évszázad végén mind a két hatás az éghajlat melegedését fogja támogatni. Az így előálló melegebb időszak azonban nem lehet hosszúéletű. mert akkorra már asz emberiség elhasználja a fosszilis tüzelőanyagokat. Az emberi gazdálkodás alapja az atomenergia lesz, ez pedig nem termel sem széndioxidot, sem aeroszolokat, ezért az éghajlatot többé nem melegítheti. Embernagyságú csapágy A maga idejében forradalomnak számított a technikában a kerék feltalálása. Sokan máig a technika legnagyobb vívmányának tartják ezt az egyszerű gépet, amely valóban gépnek tekinthető, hiszen munkát végez. A kerék egyik legfontosabb alkalmazását a közlekedési eszközöknél látjuk, pl. egy kocsinál, ahol az a feladata, hogy csökkentse a súrlódást a kocsi és az út között. Azzal éri ezt el, hogy csak egyetlen vagy néhány ponton érintkezik a földdel, és ez a pont is folyton emelkedik, miközben a kerék forog. A kereket azonban mindenütt előnyösen lehet alkalmazni, ahol ki akarjuk küszöbölni a súrlódást. Ez pedig nagyon fontos a technikában, hiszen a súrlódás nagyon sok energiát emészt fel hasznontalanul, és a nagy kopás miatt hamar elhasználódnak így az alkatrészek. A súrlódás annál több zavart okoz, minél gyorsabb a mozgás. A gyorsan forgó tengelyeket ezért úgy építik be a gépekbe, hogy kerekekre fektetik, ún. gördülőcsapágyakat alkalmaznak, amiben igen könnyen és aránylag súrlódásmentesen foroghat a tengely. Az álló- és mozgórészek közé helyezett gördülőtestek golyó, henger, hordó és kúpalakúak lehetnek. A gördülőtestek a számukra kiképzett futópályákon körben keringenek. Jó minőségű szerkezeti acélból gyártják a görgőket; egyenletes minőségük és nagy tisztaságuk érdekében különleges gyártási előírások betartásával állítják elő. A csapágyak rendkívül pontos munkával, precíz^ kivitelben készülnek. A darukhoz, bányaipari és hajógyári berendezésekhez sokszor szinte embernagyságú gördülőcsapágyakat használnak fel. Ilyen látható képünkön, amely az NDK-beli „Október 7.” csapágygyárban készült. Hasonló csapágyakból a gyár 1975-ben 60 millió darabot állított elő; termékei egy részét a KGST-országokba exportálják.
