Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-05 / 235. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. október 5. A fémmunkások kezdeményezték Klubot alakítottak Kecskeméten a Moszkvai Rádió magyar nyelvű adásainak hallgatói A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyáránák dolgozói 1974. április 4-én alakították meg munkahelyükön a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportját. A fémmunkások már ezt megelőzően is sokat tettek a magyar— szovjet barátság elmélyítéséért, nevezetesen a hazánkban állomásozó szovjet katonákkal fenntartott szoros kapcsolataik révén. A gyári MSZBT-tpgcsoport a fennállása óta eltelt alig két és fél év alatt szép akciók egész sorát bonyolította le. Többek közt vendégül látta a bahcsiszeráji Sztrojindusztrijának, a kecskeméti gyár testvérüzemének dolgozóit. A látogatást viszonozták a fémmunkások. A Vásárhelyi Pál szocialista brigád pedig összeköttetést teremtett az ottani Siskin brigáddal, amely a IX. ötéves terv teljesítésében szerzett érdemeiért állami kitüntetésben részesült. A két kollektíva rendszeresen tudósítja egymást a saját, és a gyár életének jelesebb eseményeiről, s a levelekhez faliújság-anyagot is mellékelnek. A szovjet alakulattal fenntartott baráti viszony többek közt közös lövészversenyeken ölt testet. Április 4-én, a győzelem napján, a szovjet hadsereg ünnepén és más''alkalmakkor a szovjet barátok színvonalas kultúrműsorral szórakoztatják a gyár dolgozóit. Az amatőr művészek megszokott vendégei a nyugdíjas- találkozóknak is. A közös rendezvények színhelye a gyár, illetve a klub. A kecskeméti Fémmunkás, gyár dolgozóit egyéb szálak is fűzik a szovjet emberekhez, ugyanis az Uszty-Ilimszkben KGST-beruhá- zással épülő cellulózkombináthoz 1250 vagon acélszerkezetet állítottak elő. A megrendelésnek két hónappal a határidő előtt tettek eleget a szocialista brigádok. Vázsonyi Miklós, a fémmunkások MSZBT-tagcsoportjának ügyvezető elnöke — aki egy ideig No- voszibirszkben tanult, s jól beszél oroszul — elmondta, hogy legújabb kezdeményezésükét szintén sikerre vitték. A helyi MSZBT- tagcsoportok részvételével megalakították Kecskeméten a Moszkvai Rádió magyar nyelvű adása hallgatóinak klubját. — A gyár Vásárhelyi Pál szocialista brigádja részt vett a Moszkvai Rádió magyar osztályának egyik pályázatán. Ezzel kapcsolatosan levelet írt hozzánk Dina Mudrova szeikesztő, s javasolta, hogy hozzuk létre Kecskeméten is a Moszkvai Rádió hallga• A Vásárhelyi Pál szocialista brigád, amely részt vett a Moszkvai Rádió magyar osztályának pályázatán. tóinak baráti klubját — derített fényt az ötlet megszületésének körülményeire Vázsonyi Miklós. A fémmunkások MSZBT-tagcsoportjának elnökétől megtudtuk, hogy a szóban forgó klubot szeptember 22-én meg is alapították a ZIM-gyár, a Kecskeméti Konzervgyár, a 9. számú Volán, a Petőfi Nyomda, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat és a Kertészeti Főiskola tagcsoportjával közösen. A kecskeméti sorrendben a tizedik ilyen klub lett az országban. — Célunk az, hogy a klub tevékenységébe bevonjuk azokat is akik a megye más településein élnek, és már levelezés útján korábban felvették a kapcsolatot a szovjet rádióval — hallottuk Vázsonyi Miklóstól. A kecskeméti klub létrehozását örömmel üdvözölte a Moszkvai Rádió egyik esti adásában. Az alapító MSZBT-tagcsoportok novemberben tartják első klubestjüket a Fémmunkás gyárban. Az elképzelések szerint a jövőben évente más-más tagcsoportok rendezésében 4 közös összejövetelt tartanak. Ezeken élménybeszámolókkal, filmvetítésekkel és művészek fellépésével színesítik majd a magnószalagra felvett rádióműsorok és egyenes adások hallgatását. Időnként vetélkedőre is sort kerítenek majd a szovjet rádió magyar adásaival kapcsolatosan. — Reméljük, hogy a megye más városi és járási MSZBT-tag- csoportjai is követik a példánkat — mondta Vázsonyi Miklós. Az MSZBT közelgő októberi országos értekezletének tiszteletére a kecskeméti Fémmunkás gyár egyik szocialista brigádja a Magyar—Szovjet Barátság nevet vette fel. A kollektíva ezzel > azt a szándékát akarta kifejezésre juttatni, hogy a jövőben még többet tesz a két nép barátságának elmélyítéséért. A. T. S. Az erősebb testvérrel könnyebb lesz — Hogyan dolgozik Kunszent- mikloson a népfront? A kérdésre K. Tóth Ferenc, a nagyközségi pártbizottság titkára elismerőleg válaszolt. Mind az elnökség, mind a bizottság s ,az aktivisták tevékeny emberek. Mozgékonyán közvetítik a párt- és a tanácsi vezetés elgondolásait, szervezik a lakosság közreműködését a helyi politikai célok megvalósítására, kikérik, visszajelzik az emberek véleményét a tervezett »intézkedésekről. — Persze — a nyár — a kongresszusi felkészülést leszámítva — a népfrontmukában is okozott némi hullámzást. Mint más területeken is... A közbevetés arra célzott, hogy ha esetleg nem volt olyan intenzív a népfront tevékenysége a megyei küldöttértekezlet és a kongresszus közötti hónapokban, — megmagyarázható. De K. Tóth elvtárs legfrissebb példája máris rácáfolt a feltételezésre. — Legutóbb például a rész- falugyűléseken segítettek helyes állásfoglalás kialakításában. Jövő év január elsejétől tudniillik Kunszentmiklós és Kunpeszér közös tanácsú község lesz. — Mi tette ezt szükségessé? — Ez is az erők összpontosítását szolgálja. A mintegy hétszáz lakosú Kunpeszér saját bevételei, fejlesztési lehetőségei nagyon behatároltak. Egy termelőszövetkezete van — a Parasztbecsület — és egy varrodája. Eddig szépen fejlődött a kisközség, de önerejéből már nem lenne képes ezt a tempót folytatni. Márpedig ott sem állhat meg a haladás. — S ezeken a részfalugyűléseken hogyan vélekedtek a kun- szentmiklosiak. illetve miként'ér- veltek a népfrontosok? — Elmondták; ami eddig is fennállott. Hogy például piacra idejárnak a kunpeszériek. Ami viszont változás lesz: a nagyközségek megnagyobbodott jogkörénél fogva sok minden — például építési hatósági ügy — itt elintézhető. Nem kell azért Kecskemétre beutazni. — Mi marad Kunpeszéren? — Tanácsi kirendeltség fog működni, s olyan ügyeket, mint igazolás, anyakönyvezés, adó — helyben intéznek. , — Mi hírlett a peszériek ré- sfzéről ? — Kicsit féltették önállóságukat, de a többség megérti, hogy javukra lesz a változás. — Gondolom, már példákkal is alátámasztották ennek szükségességét a részfalugyűléseken? — Természetesen. Az óvoda — gond Peszéren is. Ök maguk esetleg a tervciklus végére tudnának azon segíteni. így — a közös tanács révén — bízhatunk benne, hogy az időszak közepére tető alá hozuk az óvodát. Természetesen, ha a lakosság is közreműködik ebben. — Hogy valósul ez meg — a dolgok anyagi oldalát tekintve? Azaz miből? — Abból, hogy Kunszentmiklós a költséget saját bevételeiből „megelőlegezi”. Kunpeszér évi ötvenezer forintjából a tervciklus végére jön össze a pénz. — Tehát, ha ebből a példából is jól értem, lassúbbodna Kunpeszér fejlődése, ha az erősebb testvér nem állna mellé. — Igen, erről van szó. A kisközség lakossága megszokta az előrelépés tempóját — s most már ártana a közhangulatnak, ha ez visszaesne. Vagy a vízműgond. Saját lehetőségeiből talán több évtized során építhetne vízmüvet a község. Kunszentmiklóssal szövetségben a VI. ötéves tervben sikerülhet, a lakossági hozzájárulást szintén beleszámítva. — Ha jól emlékszem, a vízellátás Kunszentmiklóson is ,;hosz- szú” probléma volt. , — Úgy igaz. Tíz éve még (i és fél1 kilorhétért tétt ki a vízhálózat; jelenleg negyven kilométer körül tartunk. A lakosság 65 —70 százaléka már hálózati vízből fogyaszt. — Az erőteljes iparosodás — úgymcnd — izmosabbá tette a i.agyközség adottságait e téren is .., De mi volt a közös tanácsról, a vele járó következményekről a kunszentmiklósiak véleménye? Elvégre saját lehetőségeiből „előlegez”, — Inkább a „kisebb” szemszögéből mérlegelték a változást. Hangoztatták Kunszentmiklós megnövekedett felelősségét, elsősorban a vezetőkét. Felvetették, hogy az ÁFÉSZ-nek, amely eddig is. végezte Kunpeszér ellátását, — ezután már színvonalban is többet kell nyújtania. .Ügy kell megszerveznie az ellátást, hogy mind más cikkek dolgában érezzék a nívóemelkedést. ... Jövő év január elsejéig három hónap van hátra. Jelentős segítséget adott tehát a helyi népfront Kunszentmiklós párt- és tanácsvezetésének a változás szemléleti előkészítésében. A munka értékét a nagyközség pártbizottsági titkárának elismerése is minősíti. . Tóth István A földkéreg vertikális mozgásai Gyakran kerül sor földrengésekre olyan térségekben, ahol mozgó földterületek érintkeznek, mondotta a TASZSZ munkatársának Vlagyimir Magnyickij, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja. A geofizikai adatokból ítélve a néhány száz kilométer átmérőjű, nagy tömegek vertikális mozgásai mindig is megvoltak. A tömegek mozgási iránya több okból változott. „Ahogy az egyik billentyű lenyomása a klaviatúrán azzal jár, hogy a mellette levő visszatér eredeti helyére, úgy az egyik tömb leereszkedése is a közelében levő részek felemelkedését vonja maga után.” Mint a vertikális mozgások terén végzett több éves megfigyelések kimutatták, a megereszke- dések és felemelkedések sebessége elég nagy keretek között mozog. Azokon a helyeken, ahol különösen intenzívek a tektonikus folyamatok, az évi tíz millimétert is elérik: A Szovjetunióban jelenleg körülbelül 20 olyan állomás van, ahol a szakemeberek állandóan figyelik a Föld felszínének változásait. Ezek az ország különböző földrajzi övezeteiben helyezkednek el: Kamcsatkában, a Kárpát-alján, a Krímben. Különösen sok adatot kapnak Tádzsikisztánból, ahol már harminc éve folyik a munka. A helyszíni központokban ösz- szegyűjtött adatok felhasználásával a szovjet szakemberek a szocialista országokból érkező kollegáikkal együtt összeállították a Kelet-Európa ■ vertikális mozgásainak sebességét mutató táblázatot. Ez komoly segédeszköz lesz azoknak a területeknek a kimutatásában, melyek szeizmikus szempontból a legveszélyesebbek, mondotta Magnyickij. A szovjet Avtoexport az őszi vásáron Az össz-szővetségi Avtoexport Gépjármű-külkereskedelmi Egyesülés a Budapesti őszi Vásáron bemutatta a szovjet autóipar újdonságait. Az egyesülés csak az utóbbi években több mint egymillió személygépkocsit és csaknem hárommillió motorkerékpárt, mopedet és kerékpárt exportált. Az Avtoexport ajánlati listája több mint 450 különböző gépkocsit, járművet stb. tartalmaz, amelyeket 75 országba exportál. A Budapesti őszi Vásáron a VAZ-21011, a VAZ-2103 és a ZAZ-968A újdonság volt. Budapesten bemutatták az úi Moszkvics-2140-et. Ez a kocsi a Moszkvicsok negyedik generációjához tartozik, érdekes és eredeti szerkezeti megoldásokkal. A mérnöki megoldások azt st célt szolgálták, hogy a balesetveszélyt, illetve az esetleges balesetek következményeit a minimumra csökkentsék. A tallinni Norma Gyár három ponton rögzített biztonsági övével látták el, amely jelzőrendszerbe van kötve. Az új Moszkvicsok minden követelménynek megfelelnek1, az ENSZ EGB által jóváhagyott minősítést is megkapták, többek között az A Moszkvics —2140. ülések szilárdsága, a biztonsági övék rögzítése és az általa keltett utcai zaj szintje tekintetében is. Az előző modellekhez viszonyítva kényelmesebb az utastere, jobb a szellőzése, csökkent a belső zajszintje. Ugyanakkor az új modell örökölte elődei tartósságát, megbízhatóságát és igénytelenségét. (AFN-KS) Fogy a parasztság Csökkenő létszám és növekvő igények 0 A statisztikák tanúbizonysága szerint 1950-ben Magyarországon a parasztsághoz tartozott az aktív keresők 51 százaléka és a mezőgazdaság állította elő a nemzeti termelés 48 százalékát. A legfrissebb adat viszont: 1975-ben a mezőgazdaságban dolgozott az aktív keresők 20,4 százaléka és előállította a bruttó nemzeti termelés 15,6 százalékát. Tervezett, ám mégis kicsit kényszerű változás volt ez, amely mögött, nem csupán kedvező tendenciák húzódnak meg. Emlékezetes, hogy nagyjából 1962-re fejeződött be nálunk a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A kollektivizálás már kezdetben felszabadította a paraszti munkaerő egy bizonyos hányadát. Ezzel még az is párosult, hogy a hatvanas évele elején a termelőszövetkezeti tagok lényegesen rosszabbul kerestek, mint a munkások. Nemcsak az szállt fel tehát a vonatra és keresett városi munkahelyet, aki munkaerőként valóban feleslegessé vált falun, de az is, aki egy kicsit jobban akart élni. A mezőgazdasúg akkor gyors és érzékeny munkaerő-veszteséget szenvedett, amit valami módon pótolni kellett. Nyilván a termelékenység növelésével, gépesítéssel. Ennek egyik — szintén csak részben tervezett — következménye lett, hogy a mezőgazdaság az addigi „olcsó” népgazdasági ágból kezdett drága ágazattá válni, ahol a munkaerő pótlását, a termelékenység növelését és a hozamok fokozását milliárdos befektetésekkel kellett alátámasztani. Csakhogy a korszerű istállók, a nagyüzemi gyümölcsültetvények, az egyre többet tudó gépek nem elégedtek meg az otthon maradt munkaerő adott színvonalával, hanem szakemberekre volt szükség. Ezeket képezni kellett, vagy a városból visz- szacsalogatni. vagyis tarthatatlanná vált a más népgazdasági ágazatoktól lényegesen elmaradó falusi jövedelmi színvonal. 0 A mezőgazdaság nagy kiugrása idején, a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején ez a folyamat igen nagy mértékben felgyorsult. A termelőszövetkezetek — hazai fogalmaink szerint — korszerű üzemekké váltak, még a megfelelő állami kategóriákkal összehasonlítva is. Elmúlt a szak- emberhiány. A téeszekben — maradjunk n régi fogalomnál — átlagosan 600 katasztrális holdra jut egy diplomás dolgozó, ami kereken 20 százalékkal múlja felül az állami gazdaságok átlagát. De hát kikből is áll tulajdonképpen ma a paraszti osztály? Ezt kevesen tudják. Paraszti osztályhoz tartozónak általában a termelőszövetkezetben dolgozókat nevezik. Nos, a téeszeknek ma kereken egymillió tagjuk van. a munka oroszlánrészét az 520 ezer aktív korú tag és a 100 ezer alkalmazott végzi. Parasztság alatt azonban nem szabad „parasztembereket” érteni. Akik kapálnak és kaszálnak, szőlőt metszenek, vagy tehenet etetnek, netán juhot őriznek, azok nem teszik ki a munkát végzők felét sem. A nagy többség ma már traktoron ül, gépet kezel, vagy gépkocsit vezet, melléküzemágban ipari tevékenységet végez, irodában dolgozik. vagy függetlenített irányító tisztséget tőit be. Sajnos a méretek növekedésével párhuzamosan eljutoftunK odáig, hogy a mező- gazdasági téeszekben 80 ezer az improduktív — tehát közvetlen termelp munkát nem végző _ s zemélyek száma, ami már meghaladja az összlétszám 10 százalékát. Ez is több, mint az állami gazdaságok megfelelő arányszáma, s lassanként közelíti az iparit. Ez azonban csak egy mellék- tünet. A fő jellegzetesség, a figyelmet érdemlő tünet ma az, hogy egyre kevesebben kötődnek élethivatásszerűen a földhöz. A mai termelőszövetkezeti dolgozók 40 szazaíéka soha nem volt parasztember. nem ismeri a földtulajdon bűvöletét, a magángazdálkodás visszahúzó erejét. Mindent összeszámítva pedig hetven- százaléknyi az úgynevezett „mobil” munkaerő, aki ha egyet gondol, városban is lehet sofőr, gépkezelő, fröccsöntő, gépkönyvelő, jogász, vagy portás. A meghökkentő számok ismeretében tudomásul kell vennünk hogy a ret- teget szó: fluktuáció, a munkaerő- mozgás, a mezőgazdaságban, a téeszekben sem kisebb, mint az országbain másutt. A negyedik ötéves tervben például évenként 130 ezer (!) ember lépett ki a szövetkezetekből, 80 ezren jöttek vissza, rendszerint városi munkahelyekről, és 20 ezren léptek be helyben, az iskolát elvégző fiatalok. Ebből az is kiderül, hogy évi 30 ezer fő volt a veszteség. Az ötödik ötéves terv további létszámcsökkenéssel számol. 0 Márpedig aki politikával egyáltalán nem foglalkozik ebben az országban, az is tudja, hogy a mezőgazdasági termelés nem veszített népgazdasági jelentőségéből. Tudja, mert észrevette a piacon, hogy például nem mindig lehet bizonyos zöldségféléket kapni, vagy nagyon megdrágult a gyümölcs. Pedig az állam mindent elkövet, hogy ezeket a tüneteket ellensúlyozza. ismert, hogy nálunk nagyon nagy a mezőgazdasági export jelentősége. Ebből vásárolunk meg sok olyan cikket, amire a fogyasztási cikkek választékának, vagy az ipar nyersanyag-szükségletének biztosításához szükség van. Külföldre visszük például almatermésünk 44, kenyérgabona-termésünk 23. és az értékesítésre kerülő vágómarha 28 százalékát. Tehetjük, mert gabonatermesztésünk jól gépesített, marhahúst mi idehaza keveset fogyasztunk, almáskertünk pedig annyi van, hogy a teljes termést képtelenek lennénk elfogyasztani. Ezzel szemben azonban 1971-ben még 12 ezer tonna paradicsomot exportáltunk. 1975-ben már kevesebb, mint háromezer tonnát. A paprikaexport 1971-ben 22 ezer tonna volt, 1975-ben már csak ötezer. Zöldbabot 1975-ben már csak 200 tonnát exportáltunk. Viszont behozunk jelentős mennyiségű román, vagy bolgár zöldségkonzervet. Vagyis az állam igyekszik terven felüli kiadások árán is biztosítani az itthoni ellátást. • Importra azonban népünk élelmezését nem alapozhatjuk. Továbbra is szükség van a szövetkezeti kertészkedésre, és tejtermelésre, szőlőre és körtére stb. Csakhogy ezek nagyon nehezen gépesíthető munkafolyamatok. Ide sok kézi munkai 'kell, vagyis sok ember. Ám új helyzet állott elő, aki ott akarja hagyni a mezőgazdaságot, az ott is hagyja, leszámítva persze az asszonyok nagy részét és az öregeket. Ha nem akarjuk, hogy ott hagyja, akkor megfelelő munkakörülményeket kell. teremteni és megfelelő jövedelmet kell biztosítani. Sajnos, ez az, ami mostani, ötödik Ötéves tervünk adathalmazában egy kicsit kérdőjeles. A téeszek elkészítették a számvetéseiket és kiderült: a mai bevételekkel és kiadásokkal számolva, a várható jövedelmük miatt általában nem tudnak versenyképesek maradni a munkaerőpiacon. A zöldség, a cukorrépa, a tej pedig kell. • Bíznunk kell abban, hogy amint az elmúlt időszakban is sikerült elűzni a fenyegető felhőket, úgy most is sikerül majd úrrá lenni a gondokon. A mezőgazdaság pedig csökkenő nép- gazdasági arányai ellenére is elegendő munkáskézzel rendelkezik ahhoz, hogy megfelelhessen a nem csökkenő igényeknek. F. B. Az emlékező kristály Szovjet tudósok olyan kristály- vegyületeket hoztak létre, melyek képesek befogadni és tárolni az információt. Ezek az új kristályok olyan szerves anyagok, melyek lézersugár, illetve ultraibolyasugár segítségével átveszik a kapott információkat, és azokat szükség esetén „emlékezetbe vésik”. A szakemberek úgy gondolják, hogy ezeket a kristályokat széles körben fel lehet használni az automatizált irányítórendszerekben, illetve memóriaelemként a számítógépekben. Ezenkívül az új kristályok lehetővé teszik új, értékes vegyü- letek létrehozását is. A tudósok tanulmányozták azoknak a kémiai folyamatoknak a Iéfolyását, melyek a növények, az állatok és az ember sejtjeiben ellenőrzik a fermentumokat, igen egyszerűen mennek végbe az élő szervezetben, laboratóriumban viszont ezeket magas hőmérsékleten és nagy nyomás mellett kell előidézni. A rosztovi egyetem szakemberei eszerint szinte ugyanolyan feltételeket teremtettek, mint amilyenek az élősejtben vannak. Ugyanakkor kipróbálták, lehetséges-e meggyorsítani, vagy lelassítani a kémiai reakciókat, és sikerült szinte teljesen megállítaniuk a folyamatot. A szovjet találmányi hivatal találmányként jegyezte be a rosztovi tudósok felfedezését.
