Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-05 / 235. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! % kp: 'SÍV BARÁTSÁGI NAGYGYŰLÉS, KIÁLLÍTÁS, ÁRUBEMUTATÓ />£7W7 AZ MSZMP BACS-KISKüN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Ára: 90 fillér 1976. október 5. kedd Tegnap Bács-Kískun me­gyében magyar—bolgár ba­rátsági hét kezdődött a bol­gár szocialista forradalom győzelmének 32. évfordulója és a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusa tiszte­letére. A budapesti Bolgár Kulturális Központ, a Ha- _ zafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottsága, a megyei művelődési központ, a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vál­lalat, a kecskeméti Alföld Áruház, valamint a megye több városának, nagyközségének párt-, tanácsi, népfrontszervei által rendezett eseménysorozat első napján a megyeszék­helyen barátsági nagygyűlésre, kiállítás megnyitására és áru­bemutatóra került sor. A magyar-bolgár barátsági hét első XXXI. évf. 235. szám Délelőtt a megyei népfrontbi­zottságon Farkas József megyei titkár fogadta a budapesti Bol­gár Kulturális Központból érke­zett vendégeket, dr. Sztojan Ra- dev igazgatót, Petár lvanov, Szvetlozar Vaszilev igazgatóhe­lyetteseket, Alekszandr Gjurov titkárt és Petar Petrov munka­társakat. A megyei népfrontbi­zottság titkára Bács-Kiskun me­gye gazdasági, társadalmi, kul­ÜJ, NAGY TERMŐKÉPESSÉGŰ FAJTÁK Növelik az almatermő területet Bács-Kiskun megyében több, mint 16 ezer hektáron termelnek gyümölcsöt. A mezőgazdasági üzemekben 13 200 hektáron tele­pítettek különböző gyümölcsfajo­kat, a többi a háztájiban, kis­kertekben található. Az elmúlt tizenöt évben a mezőgazdasági szövetkezetek és az állami gaz­daságok jelentős területen telepí­tettek gyümölcsfákat. Elsősorban. almát és őszibarackot, s létrehoz­ták ezeken a nagyüzemi, részben gépesített termesztést. A megye gyümölcstermelése 1961-ben nem érte el a 8 ezer vagonnyit, s ebből csupán kétezer vagon volt a/ al­ma. Ma már az öt és fél ezer hek­tárt kitevő üzemi almaültetvény termése az összes egyéb gyümöl­csök mennyiségét meghaladja. Az idén ugyanis a várható 11 ezer va­gon termésből hat és fél ezer va- gonnyi lesz az alma. A fajtaösz- szetétel jelentősen változott. Csak­nem kiszorult a nyári és őszi al­ma, helyette a téli, tárolást és szállítást bíró fajtákat ültettek. A jonatán mellett starking és Gol­den Delicious terem. Üjabban egyre nagyobb tért hódítanak az úgynevezett „spuri'-fajták, így a Golden Spur, Sta.rkinsor, Deli­cious. Ezek jellemzője: ízleteseb- bek, színesebbek, s kétszer na­gyobb a termőképességük a ha­gyományos fajtáknál. A Starkin- son Delicious hektáronkénti ter­mésátlaga meghaladja a 800 má­zsát. E fantasztikus almameny- nyiség mintegy húsz esztendő múlva lehet általános, ugyanis a jelenleg meglevő ültetvényeken a megye állami gazdaságaiban 180, a szövetkezetekben 10^ mázsát szedtek hektáronként az elmúlt években. A lajosmizsei Kossuth Szakszö­vetkezetben eddig jövedelmező volt az almatermesztés, de a 83 hektáros ültetvényükön a téli és tavaszi fagy olyan károkat oko­zott, hogy az idén nem számíthat­nak haszonra. Tavaly még 130, (Folytatás a 2. oldalon.) • Vége felé közeledik az almaszüret a lajosmizsei Kossuth Szak- szövetkezetben. turális életéről tájékoztatta a ven­dégeket, majd ismertette a barát­sági hét megyebeli programját. A megyei művelődési központ­ban folytatódott az első nap programja. Dr. Sztojan Radev, a budapesti Bolgár Kulturális Köz­pont igazgatója nyitotta meg a Bulgária 32 éves szocialista fej­lődése című kiállítást. Este a kecskeméti Óvónőképző Intézet nagytermében rendezett magyar—bolgár barátsági nagy­gyűlésen Bartha Imréné, a városi népfrontbizottság titkára köszön­tötte a bolgár vendégeket, s az intézet hallgatóit, majd Kraj- csovszki József igazgató tartott előadást. A nagygyűlésen felszó­lalt dr. Sztojan Radev. A Városi moziban Gyapay József tanács­elnök-helyettes bevezetője után Hajnal a Dráván című bolgár filmet vetítették. Hétfőn Kecskeméten az Alföld Szövetkezeti Kereskedelmi Vál­lalat áruházában megnyitották a bolgár szövetkezeti áruhetet. Az ünnepélyes eseményen jelen voltak á megye és Kecskemét vá­ros párt-, tanácsi és népfront- vezetői, valamint Docso Gye- novszki, a bolgár nagykövetség kereskedelmi tanácsosa, Szi'et- lozar Vaszilev, a Bolgár Kultu­rális Központ igazgatóhelyettese, lvan Dancsev, a BULGARCOOP osztályvezetője, dr. Török István, a HUNGARCOOP főosztályve­zetője és Ispánovits Márton, a MÉSZÖV elnöke. Bessenyi István, az Alföld Szö­vetkezeti Kereskedelmi Vállalat igazgatója köszöntötte a vendé­• Rajkó Szlavcsev megnyitja a bolgár áruk hetét. geket és a megjelent tisztségvi­selőket. Hangoztatta, hogy az áruheteknek immár többéves ha­gyományai vannak, s az áruk cse­réje hozzájárul a népek baráti kapcsolatainak elmélyítéséhez is. Ezután Rajkó Szlavcsev, a ple- veni NARKOOP Fogyasztási Szövetkezet elnöke hangsúlyozta megnyitójában, hogy a kölcsönös „vendégszereplés” — a pleveni magyar, illetve a kecskeméti bol­gár áruhét — nemcsak a két ke­reskedelmi partner, de a két vá­ros kapcsolatát is hivatott szoro­sabbra fűzni. Szólt arról, hogy a jövő évben sorra kerülő jubileu­mi áruhéten mindkét fél az ed­diginél is gazdagabb választék­kal kíván szerepelni. Beszéde vé­geztével bolgár vendégünk meg­nyitotta a bolgár áruk hetét. Az Alföld Áruház vásárlói ezen a héten a Bulgáriából ér­kezett üveg- és porcelánkészle­tekből, kerámiárukból, különfé­le konzervekből, valamint nép- művészeti ajándéktárgyakból is válogathatnak. Ma délelőtt a bolgár vendégek Kiskunfélegyházára utaznak. Felkeresik a város vezetőit, akik­kel egy ankéton Kiskunfélegy­háza fejlődéséről, terveiről be­szélgetnek'. Ezt követően ellátogatnak a félegyházi Móra Ferenc Gimná­ziumba, ahol a kulturális köz­pont vezetői fórumot tartanak a fiataloknak. A Habselyem Kö­töttárugyár félegyházi gyáregysé­gében magyar—bolgár barátsági nagygyűlésre kerül sor. A Pe­tőfi Könyvtárban bolgár könyv- kiállítás nyílik, este a Petőfi mo­ziban a Jelenés című bolgár fil­met vetítik. Parlamenti választások után az NSZK-ban Csökkent a kormánykoalíció többsége Bochkor Jenő és Sándor István, az MTI tudósítói jelentik: Hétfőn hajnalban közzétették a nyugatnémet parlamenti választások előzetes hivatalos végeredményét. Eszerint a jelenlegi SPD—FDP koalíció nyolcmandátumos többséggel rendelkezik majd a december közepén összeülő 8. Bundestagban. összesen 38 F75 869-en járultak az urnákhoz, a szavazásra jogosultak 91 százaléka. Az eredmény: A választási hivatal vezetője ál­tal nyilvánosságra hozott parla­menti mandátummegoszlás — előzetes hivatalos végeredmény: • A jonatán, starking és Golden Delicious almákat válogatják, osztályozzák a szakszövetkezet dolgozói. (Tóth Sándor felvételei) Párt Első szav. Százalékarány Második szav. Százalékarány (1972) (1972) SPD 16 470 394 43,7 (48,9) 16 098 632 42,6 (45,8) CDU 14 425 405 38,3 (35.7) 14 368 813 38,0 (35,2) CSU 4 008 997 10,6 (9,7) 4 027 981 10,6 (9,7) FDP 2 418 101 6,4 (4,8) 2 995 160 7,9 (8,4) SPD 213 (1972-ben) (230) CDU 191 (177) CSU 53 (48) FDP 39 (41) A Német Kommunista Párt elnöksége nyilatkozatot tett köz­zé a nyugatnémet választások (Folytatás a 2. oldalon.) A CÉL: A RÉSZTVEVŐK ÉLÉNKEBB ESZMECSERÉJE Előkészületek a pártoktatási évadra Rejtett tartalékok Október első felében megyé- szerte megkezdődik a párt- és tömegszervezeti oktatás. A külön­böző városi és járási szervezésű szemináriumokon és tanfolyamo­kon több mint tizennyolcezer hallgató gyarapítja majd politi­kai, gazdasági, világnézeti, kultu­rális és egyéb ismereteit. A pártoktatási munka lényegé­ben már megindult, hiszen a marxizmus—leninizmus esti kö­zépiskola osztályainak tagjai szeptember végén, az esti egye­temek hallgatói pedig már a hó­nap elején megkezdték tanulmá­nyaikat. A kétszer kétnapos me­gyei tanácskozás befejezésével megtörtént a városi és járási ve­zető propagandistáknak az okta­tási évadra való felkészülése, és az egész_ megyében hamarosan megkezdődik a szemináriumok rendszeres munkája. Az oktatás középpontjában az időszerű kér­dések elméleti vonatkozásai áll­nak. A tomegpropaganda-tan folya­mok mindegyikén döntő szerepet kap a kommunista és munkáspár­tok berlini tanácskozásának is­mertetése és külön figyelmet for­dítanak a KISZ IX. kongresszusa határozatainak, dokumentumai­nak feldolgozására. Az alapfokú tanfolyamok a szo­cialista társadalom fő vonásainak megismertetését, a párt szervezeti szabályzatának és az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak ta- * nulmányozását, illetve a magyar forradalmi munkásmozgalom tör­ténetének feldolgozását szolgál­ják. A továbbképző tanfolyamok kö­zül a legnagyobb hallgatósággal a gazdaságpolitikai témákkal foglalkozók indulnak meg, ezek ipari és mezőgazdasági tagozatra oszlanak. Igen sok érdeklődő je­lentkezett a társadalmi és állami élet kérdései, a pártirányítás és pártélet, _ illetve a . világnézeti és etikai kérdések tanfolyamaira is A kulturális kérdéseket és a nemzetközi-politikai témákat fel­dolgozó szemináriumokat falusi téli előadássorozatok is kiegészí­tik. Az oktatást elsősorban kiscso­portos formákban szervezik meg, egy-egy tanfolyamon mindössze tíz—tizenöt hallgató vesz részt. A tanfolyamokat vezető propa­gandisták, akiknek több mint fele egyetemi és főiskolai végzettségű, az ismeretközlés, a tájékoztatás mellett elsősorban a termékeny, hasznos beszélgetések kibonta­koztatására ösztönzik a tanfolya­mok résztvevőit. Örök törvény, hogy az ol­csón és jó minőségben előállí­tott termékek a legkelendőb­bek a piacon. Az az ipari vagy mezőgazdasági üzem, amelyik ezt figyelmen kívül hagyja — s gazdaságtalanul termel — előbb-utóbb képte­lenné válik önmaga fejleszté­sére és az államnak is csak gondokat okoz. A problémá­kat még csak tetézi, hogy ha­zánk nemzeti jövedelmének közel fele a külkereskedelem­ből származik, emiatt ugyanis igen érzékeny a nemzetközi gazdasági élet változásaira. Nyugaton pedig egyre élesedik a konkurrenciaharc. Változik azonban a mérce a szocialista országokkal való árucsere-for­galomban is, hiszen azok ter­melése egyre magasabb szín­vonalú, méltó partnereik pe­dig csak úgy maradhatunk, ha velük lépést tartva fejlesztjük gazdaságunkat. Hazánkban, s így Bács-Kis- kunban is jelentős, termelést növelő, műszaki színvonalat emelő beruházások folynak. Mégis, csupán ezekre alapoz­va, a termelés világszínvonalát megközelíteni, vagy annak fejlődési ütemével lépést tar-' tani nem tudunk. Ugyanakkor óriási tartalékaink vannak, amelyek feltárásával lénye­gesen javítani tudjuk helyze­tünket. A rejtett tartalékok feltá­rásáról sok szó esik párt-, állami és gazdasági fórumokon egyaránt. Ám azt is megálla­píthatjuk, hogy sok esetben többet beszélünk erről, mint amennyit teszünk érte. Talán azért, mert amikor cselekvés­re kerülne a sor, akkor min­dig a mások munkáját kíván­juk megjavítani. Igaz, „más szemében a szálkát”... vagy­is saját tevékenységünk gyen­geségeit még elismerni is ne­hezebb, ezért inka:>b mások házatáján keresgélünk. Márpedig a legtöbb rejtett tartalék a becsületesen, az okosan, lelkiismeretesen vég­zett munkában található. Ve­gyünk egy példát — sajnos, megtörtént az eset. A Kecs­keméti Ingatlankezelő Válla­lat 36 szivattyút rendelt egy nyugati cégtől. Az idő telt, múlt, s az IKV reklamált az illetékes külkereskedelmi vál­lalatnál, mert a szivattyúkat már be kellett volna építeni. A nyugati cég közölte, hogy a gyárat pontosan a megadott időpontban elhagyta a szál­lítmány. Hosszas keresgélés után az IKV egy fővárosi üzem — amely négy darab szivattyút rendelt — raktárá­ban találta meg a régóta várt árut. Mondta is a raktáros, hogy nem tudja, miért náluk rakták le a kamionról az egész szállítmányt, s ha az az Övék, akkor vigyék minél ha­marabb, mert csak a helyet foglalja, amire pedig nagy szüksége lenne. Ez esetben a súlyos hanyag­ság, nemtörődömség akadá­lyozta az IKV munkáját, s okozott valószínűleg sok bosz- szúságot jó néhány kecskeméti ház lakóinak is. Az ilyesmi, sajnos, nem egyedülálló eset. S ha már a határidőknél tar­tunk, kevés vállalat mondhat­ja még el magáról, hogy kése­delem nélkül szállítja termé­keit, s így sehol sem akadá­lyozza a folyamatos termelést. Márpedig hihetetlenül sok tartalék rejlik a határidők pontos betartásában. Nemkü­lönben a minőségileg jól vég­zett munkában is. Mert mit ér az az épület, az a gép, az a közszükségleti cikk, ami hi­bás, vagy éppen használhatat­lan. Még ha kicserélik is, vesz­teség a társadalomnak, egy­szóval életszínvonalat csök­kentő tényező. Rejtett tartalék nagyon sok­féle van, s a dolgok természe­téből adódik, hogy nem is le­het egyszerre, teljes mélysé­gükben feltárni azokat. A gondolkodó, alkotó ember mindig újabb és újabb lehe­tőségeket talál munkája ha­tékonyságának javítására. A műszaki szakember a gyárt­mányfejlesztésben, a termelés- irányító az üzem- és munka- szervezésben, a fizikai dolgo­zók a munkafolyamatok ész- szerűsítésében stb. Az igazga­tótól a portásig mindenki tud tenni valamit azért, hogy pon­tosan, időben, jó minőségben és minél gazdaságosabban ké­szüljön el a termék. Mindehhez nagyon fontos, hogy az ilyen törekvésekkel áthatott szemlélet általánossá váljon, örvendetes, hogy a megye üzemeiben dolgozó szo­cialista brigádok egy része az idén már tudatosabban tette meg ilyen irányú vállalásait. Jó néhány brigádfelajánlásról tudunk, s a kollektívák nevét hosszan sorolhatnánk. Ehe­lyett azt tartjuk inkább fon­tosnak, hogy terebélyesedjen mozgalmuk, s az üzemek párt-, szakszervezeti, KISZ-, gazdasági és műszaki vezetői minden erejükkel segítsék a vállalások valóra váltását. N. O. P. M.

Next

/
Thumbnails
Contents