Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-26 / 253. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. október 26. Az erdő kutatói Közöny Ez a elme egy üzemi lapban megjelent Írásnak, amelyet a vállalat munkaverseny-felelöse irt, s mintegy a téma fontosságának Jeleként az illető Ipari ágazat szakszervezetének hivatalos lapja Is átvett. Itt akadt a kezembe, miután felhívták rá a figyelmemet. Az első gondolat az volt, hogy talán úgy „egy az egyben” le kellene közölni a megyei újságban. Igazán megérdemelné ezt a szerző a bátorhangú, őszinte sorokért. De aztán eszünkbe Jutott, hátha az illető munkaverseny-felelős ennek a nagy népszerűségnek már nem is örülne. Mert más dolog a saját házunktáján kinyilvánítani a véleményünket, még az is elviselhető, ha ezt' szakmabeliek hallják, de azért az egész megye lakosságának mégsem szívesen vallaná be az ember, hogy rendetlenséget, nemtörődömséget tapasztalt a portáján. Márpedig ez a cikk erről szöl. S mivel gyanítható, hogy ilyesmi másul is előfordul, ezért talán a hatást is növeli, ha több helyen is magukra Ismernek. így hát érje be a kedves olvasó ennek a cikknek hely és név szerinti megjelölés nélküli ismertetésével. Abban a reményben, hogy a tanulságok megszivlelése ilyenformán még szélesebb körben mehet végbe. • A Központi Állami Védett Terület Moszkvától északnyugatra körülbelül 300 kilométerre húzódik. Gyakoriak itt az ilyen hatalmas fenyők, amelyek törzsének vastagsága az egy métert is meghaladja. Oroszország középső részén a Volga és a nyugati Dvina vízválasztói jónál húzódik a Központi Állami Védett Erdőterület. Növény- és állatvilága egyaránt rendkívül gazdag és változatos. Az évszázados, még érintetlen erdőrengeteg láttán, az ember képet alkothat magának az őstermészetről. A nagy kiterjedésű erdőségben az állatvilág számos képviselője honos, így a medve, farkas, hiúz, nyest, hód és a jávor- szarvas. A tudósok hosszú évek óta tanulmányozzák az egységes ökológiai csoportok egyes részei közti belső összefüggéseket. Természetes környezetben végzik az erdő megújítására irányuló megfigyeléseiket, feltárják az állatvilág számszerű változásának törvényszerűségeit. (APN—KS) • A 21000 hektárnyi erdőségben több mint egy tucat medve él. A természet bőséges táplálékkal látja el őket és szabadon élnek ebben a környezetben. Az idősebb medvék általában kerülik az emberrel való találkozást, de a kíváncsi bocsok egészen közel mennek az erdőben dolgozó munkásokhoz. (APN-foto: G. Gebadov felvétele — KS.) Húszéves korában a. hengermalomban töltött idő alatt megismerkedett a szakszervezettel. Mélykúton ők — a kéttucatnyi malomipari munkás — alakítottak először érdekvédelmi szervezetet. 1948-ban első alkalommal kaptak karácsonyra ajándékot a malom gazdájától, s ezt a szervezkedéssel érték el. Honvédi Béla taeia a pártnak. A honvédségnél 1952-ben érte a megtiszteltetés, hogy fölvették. Jelenleg, s immár három éve ő a Vegyes- és Építőipari Szövetkezet pártalapszervezetének titkára. A főosztályvezető — előtte belső ellenőrként dolgozott az ipari szövetkezetnél — szívügyének tekinti a nagyközség fejlődését, s ezért nem kevés társadalmi munkát végzett már. Köztiszteletben álló ember Mélvkúton, a 48. számú választókerület lakói több ciklus óta őt választiák tanácstagjukká, s ta«ia a községi pártvégrehajtó-bizottságnak is. A Mélykúti Vegyesipari Szövetkezet főosztályvezetőjének hármas feladata, van munkahelyén: a belső ellenőrzés vezetése, az árosztály munkáiénak felügyelete és a konfekcióipari részleg irányítása Felelősséggel dolgozik, mint a szövetkezeti mozgalomban töltött több, mint két évtized alatt mindig. Pályafutása során négyszer kitüntették a kiváló dolgozó címmel. Tulajdonosa a szövetkezeti ipar kiváló dolgozója, miniszteri kitüntetésnek is. A. T. S. Közöny; nemtörődömség, közömbösség. Eléggé el nem ítélhető dolog, ha egy munkahelyen teret nyer és meghonosodik. Szomorú, hogy erről kell írni. Vállalatunknál az utóbbi időben a közöny, a közömbösség jelei egyre inkább fellelhetők, ami még szomorúbb, üzemi életünk csaknem valamennyi területén tapasztalhatók. Reggelente, ha végigmegy az ember a munkahelyeken, lépten-nyo- mon találkozik a közömbösséggé), közönyösséggel. Néhány példa: a dohányzást tiltó táblákat már úgyszólván senki sem veszi figyelembe. Ezek a felelőtlen emberek azzal nem gondolnak, hogy könnyelműségük során több mint ezer dolgozó maradhat kenyér nélkül. Mégis, e felelőtlen embereket nem intik le sem munkatársaik, sem közvetlen vezetőik. Vagy a minden perc kihasználásáért erőfeszítést tevők szembetalálják magukat a kényelmesen reggeliző, trécselő, lógó emberekkel és - ha szólnak, többször nem teszik, a válasz miatt. Beszélhetnénk a „dudaszó” utáni „édes semmittevés” perceiről, a büfé előtti ácsorgókról, stb., stb. Említhetek ennél komolyabb, súlyosabb eseteket is. Itt van például a vállalatvezetés által közzétett „felhívás” iránt tanúsított érdektelenség. Pedig a felhívás üzemünket nagyon is érintő, súlyos észrevételekről, hibákról szól, de nemcsak erről, hanem a kijavítás módját is mutatja. Az a felhívás éppen azoknak a szavát tartalmazza, akik szívükön viselik az emberek gondját, baját, legyen az közérdekű, vagy akár személyes jellegű is. Hosszú heteken át személyes beszélgetések során mondották el a kommunisták tapasztalataikat, mutatták meg számos gondunkból a kivezető utat. Ezzel szemben akadnak felelős vezetők és jónevű szakmunkások, akik eltűrik, közönyösen veszik a feltárt hiányosságokat. Alig néhány szocialista brigád beszélte meg a felhívás gondolatait és tett intézkedéseket, felajánlásokat a maga területén. Pedig a felhívás konkrét, valóságos hiányosságokat, hibákat tár mindenki elé: azt például, hogy az év első öt hónapjának időarányos tervével gond volt, nem teljesítettük. Az első félévi tervet az említetteken túl csak a júniusi hajrával sikerült túlteljesíteni. Hajrákkal kell megalkudnunk és ez elsősorban az elmondottak miatt van és nem pedig az anyaghiány miatt. A tényleges ok, mint a felhívás is megállapítja: — a dolgozók nem eléggé informáltak, saját tervük csak kevesek előtt ismert, — sok a lógás, a selejtgyártás, — tűrhetetlen az egyes embereknek a magatartása, hanyagsága és az alkalmazott hangnem, stb. Ugyanakkor általános elégedetlenség van egy-egy fizetésrendezés után, vagy az év végi nyereségrészesedés csökkenése miatt. Jogosnak tűnő feltevések és dühös, sértett hangú észrevételek történnek ilyenkor, de munka közben eltűrik az okozókat. Közönyösen elmennek azok mellett, akik magatartásukkal, lógásaikkal, selejtgyártá- saikkal valamennyiünk pénzét herdálják. Nincs felelőse a rongálásoknak. Összetörnek gépkocsit, ablakot, gépet és nem gondolnak arra, hogy ez nemcsak népgazdasági vagy vállalati kár, hanem minden egyes dolgozónak a kára. Eltűrik azok a szakmunkások, kiknek a szakma fejükben, szívükben van, hogy szervezetlenség uralkodjon egyes üzemrészekben. Nem hallatják szavukat az üzemi demokrácia fórumain, elnézőek a munkatársaikkal, művezetőkkel szemben, hogy egy-egy fontos munkamenet megbeszélése elmarad, nem tanácskozzék meg egy-egy technológia jó vagy rossz alkalmazásának következményeit. Eltűrik a lazaságokat, pedig ez „a kéz kezet mos” szemlélet gyengíti az üzemi fegyelmet és megkárosítja a dolgozókat. Azt hiszem, sok becsületesen élő és dolgozó munkatársam gondolatait írtam le. Nem szándékom a munkasikerek elhallgatása, de most a hibák elleni harc a legfontosabb. Sok gond van országszerte. Nem élünk üvegbúra alatt. A világban történő gazdasági események elől nekünk sem lehet kitérni, legfeljebb éppen szocialista rendszerünk következményeként nem olyan súllyal jelentkeznek e gondok nálunk, mint odaát. Ilyen körülmények között súlyos bűn a közöny, a nemtörődömség, a közömbösség, az élet minden területén. Szükség van az egész kollektíva összefogására terveink megismerésében és azok teljesítésében. Fontos dolog, hogy minden fórumon hallassák szavukat azok a becsületes dolgozók, akik eddig is helytálltak, hogy közöttük a lógósok, a selejtgyártok, az összeférhetetlenek, a dolgokat közönyösen szemlélők ne maradhassanak meg. KIVÁLÓ DOLGOZÓK 223« A főosztályvezető tanul otthon Mélykúton, egy magániparosnál. Levizsgázik, s ott marad segédnek a felszabadulásig. Aztán egy autójavítóhoz szegődik el, majd gépész lesz a felsőbácskai hengermalomban. Onnan a fővárosba, az Elzett Vasárugyárba visz az útja. Uzemlakatos, amikor behívják a néphadseregbe. Háromévi szolgálat után Honvédi Béla életútja visszavezet a kezdőpontjára, a szülőfalujába. Ekkor 1953-at írnak. A Mélykúti Vegyes- és Építőipari Szövetkezet főosztályvezetője azóta otthon él és dolgozik. Szvetnik Dezső géplakatosmester egykori inasa a negyvennyolcadik életévét tapossa. Sorsa tipikus vonásokat hordoz. Amikor a leszerelése után hazakerült, a földműves szövetkezetnél helyezkedett el gépkocsivezetőként. A hadseregben tanulta, ki ezt a szakmát. Egy idő után italbolt vezetésére vállalkozott, majd kinevezték üzemágvezetőnek. Amikor 18 év után, öt esztendővel ezelőtt átment dolgozni az ipari szövetkezetbe, a közben általános fogyasztási és értékesítésire átkeresztelt földműves szövetkezetből, már a, kereskedelmi osztály vezetőhelyettese volt a munkás származású férfi. Időközben — mint generációjának munkás, és paraszt származású tagja — tanult. Tanulnia kellett, hiszen hat osztállyal kezdett hozzá, hogy egzisztenciát, becsületet szerezzen magának a felszabadulás után újjászülető társadalomban. Elvégezte az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályát, aztán nekivágott a középiskolának. Harmincnyolc éves korában tett érettségi vizsgát. Később elvégezte a marxista,—leninista közéDiskolát is. Még ma, közel az ötvenhez sem mondott le az önképzésről, a továbbfejlődésről: a marxista—leninista egyetemre jár, harmadéves hallgató. Korán árván maradt. Talán ez is közrejátszott abban, hogy az átlagosnál egész életében jobban kereste az emberi kapcsolatokat, s a közösséget. Fiatalon megtanult közösségben gondolkozni, érzékennyé vált más emberek, a gyöngék gondja-baja iránt. Társadalomkutatás a gyárkapun belül A társadalmi tervezés ma újra napirendre került Üjra állítjuk, hogy a húszas évek szovjet fejlesztési tervei, például a híres GOELRO-terv nemcsak gazdasági tervek voltak, hanem az egész társadalom fejlődését tartották szem előtt — a gazdaság mint eszköz fejlesztésével. Napjainkban egyesek a társadalmi tervezés fogalmán a társadalmi fejlődés .befolyásolását értik. Mások a gazdasági és szoci- ális tervezés valamilyen elegye- ként kezelik a kérdést. A harmadik irányzat a társadalmi tervezést a népgazdasági tervezés részének tartja, vagyis hallgatólagosan a gazdaságnak rendeli alá. A három megközelítés — bár mai vitáinkban még egymást kiszorítva, kizárólagos igényekkel jelentkezik — úgy hisszük, inkább időbeli, tervezéstörténeti különbségeket jelez. Ahogy fokozatosan társadalmivá szélesedik a gazdasági tervezés, úgy közelednek művelői, irányítói is a harmadiktól az első tárgyalásmód felé. Eközben pedig az irányítás minden szintjén, a gyárakban, vállalatoknál is megjelennek a társadalomkutatók; a pszichológusok, szociológusok, hiszen szakismereteik, vizsgálataik, adataik nélkül elképzelhetetlen a társadalmi folyamatok reális figyelembevétele az irányításban. Különösen szembetűnő azoknak az üzemi laboratóriumoknak a szaporodása, ahol a kutatók kilépnek az üzemszociológus, vágy munkapszichológus hagyományos szerepéből és munkájukkal az egész üzem, az egész közösség problémáinak megoldásához nyújtanak átfogó segítséget. A vállalatok megfelelő szociális terveihez, — vagyis azokhoz a koncepciókhoz, amelyek a gazdasági célkitűzéseket társadalmi tervvé alakítják — egy sor előfeltételt kell biztosítani. Mindenekelőtt alaposan elemezni kell a vállalat dolgozóinak társadalmi helyzetével, problémáival összefüggő kérdéseket. Ennek az átvilágításnak ki kell terjednie a kollektíva szerkezetére, összetételére, a szakmai-minősítési és funkcionális struktúrára, a ki- és belépések, valamint az átminősítések eredményeképpen jelentkező változásokra. Vizsgálni kell azokat az anyagi és nem anyagi jellegű adottságokat, amelyek között a közösség tagjai élnek és dolgoznak. Megfelelő összehasonlításokkal be lehet és be is kell mérni a vállalaton belüli szociális juttatások szintjét, s azok változási irányát, s figyelmet kell fordítani az üzemen belüli társadalmi tevékenység (párt- és tömegszervezeti munka, brigádmozgalom, munkaverseny) analízisére is. Végül lényeges az üzemi közvéleménykutatás; mind a mak- rotársadalmi, mind az üzemen belüli kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalások előre jelzése, ill. visszacsatolása. A vállalati társadalomkutatás feladata is kettős. Egyrészt közreműködése nélkülözhetetlen a közösség társadalmi szűk keresztmetszeteinek bemérésénél, másrészt a vizsgálatok eredményeként feladatként jelentkezik a vezetés számára a társadalompolitikai információ optimalizálása is. A vállalat gazdasági céljaiból, az üzemi társadalomkutatók eredményeiből és a terület társadalmi lehetőségeiből kiindulva, az egész társadalom rendszerét szem előtt tartva alakítható végül ki a vállalat társadalmi terve. Hazánkban ilyen komplex vizsgálati társadalomkutatásra kiváló példa, a Csepel Művek Oktatási és Társadalomtudományi Intézetének tevékenysége, s a csepeli koncepcióhoz közelálló elképzelések adják az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt most alakuló szociálpolitikai osztálya terveinek alapját is. Az egyik érdekes, Csepelen készült munka az üzem. és művezetők helyzetével, szerepével foglalkozik. A kutatás kísérletet tett a közvetlen termelésirányítók helyzetének, önértékelésé, nek elemzésére, a vezető-beosztott viszony, az üzem- és művezetők, valamint a művezetők és a fizikai dolgozók kapcsolatának, és a beosztottak „elvárásainak” feltérképezésére. Egy másik kutatás — ugyancsak Csepelen — a sokgyermekes családok, csonkacsaládok és a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő családok helyzetét választotta tárgyául. Az ilyen komplex kutatócsoportok szaporodása nagyvállalatainknál fontos hozzájárulás lehet a munkahely nevelő, közösség- és emberformáló funkcióinak tudatos kiterjesztéséhez, bővítéséhez. T. P. Mit kell tudni az olajtüzelésről és tárolásról? Nyitvatartás zárt ajtókkal? A bajaiak körében is kedvelt és hasznos foglalatosság a házi kertészkedés, nem beszélve arról, hogy az itteni hobbyföld- tulajdonosok száma szintén magas. Ezek az emberek — akik nemcsak a maguk szükségleteinek kielégítésére, de eladásra is termesztenek zöldségfélét, gyümölcsöt. virágot — a Béke téri szaküzletből szerzik be a vetőmagot. Az áruellátással nincs különösebb baj, annál inkább a kereskedők munkarendjével, mely olykor egyáltalán nem igazodik a hivatalos előírásokhoz. A panaszkodók nevében Farkas Imre értesítette szerkesztőségünket. Olvasónk soraiból kiderül, hogy az utóbbi időben — s ez főleg az augusztus hónapra volt a jellemző — több alkalommal Baj van a kenyér minőségével! Samu Lajosné, Kiskőrös, József Attilá u. 63. szám alatti la- kosi aírról számol be, hogy a városban egyre gyakrabban — hetenként legalább három napon — árusítanak emberi fogyasztásra kevésbe alkalmas kenyeret, amely szalonnás, szagos és az íze sem étvágygerjesztő. (Mindezt a csomagban részünkre elküldött kenyérszelettel igazolta is levélírónk.) Egyesek szerint a veknik nincsenek kellően megsülve, mások úgy mondják, az elkészítésük, vagyis a technológiájuk hagy kívánnivalót maga után. Dehát bármi is arz igazi ok. annak kiküszöbóSajtópostánkban tettük szóvá nemrég, hogy az l-es vonalion közlekedő kecskeméti helyi buszjáratok szinte állandóan csúcsforgalmat bonyolítanak le. Sorainkra á Volán 9-es számú Vállalattól kaptunk írásos és szóbeli válalszt. A tájékoztatásból megtudjuk, hogy a, rendszeresen jelentős utastömeget szállító l-es buszok késésének egyik legdöntőbb oka a centrumban folyó útépítési munkálatok miatti forgalomelterelés. A módosított útvo-% nal hossza eléri a fél kilométert is, melynek megtétele ideális feltételeknél két-három perc lehet, a forgalom csúcsidőszakában azonbah akár öt-nyolc perc is. Az ilyen mérvű időhátrány már nem hozható be. Ekkor úgynevezett betétjáratok beállításával bonyolítják le a forgalmat a Május 1 tér és a Homokbánya között. E gyakorlat folytatódik a következő hetekben is, minthogy a lapban leközölt javaslat nem valósítható meg. Ugyanis az említett helyközi autóbuszok is általában zsúfoltak, útvonaluk csak részint azonos a helyi járatéval, s az eredeti mezárva volt a bolt, pedig a kifüggesztett közlemény szerint nyitva kellett lennie. Néha csaknem tízen várakoztak, hogy vásárolhassanak, de hiába, az ajtók nem nyíltak meg. Az emiatti bosszankodást, elégedetlenséget magánügynek is lehetne tekinteni, de ha az ilyen esetek meghiúsították a tervezett vete- ményezést — minthogy máshol a városban nem árusítanak efé- le cikkeket — már közérdekű a gond. Nos, az utóbbi következtetés jogos, ezért is szólunk az ügyről a nyilvánosság előtt. Meg abban a reményben is, hogy az illetékesek mielőbb intézkednek, és azután a vetőmagbolt a megszabott nyitvatartási időben mindig a vevők redelkezésére áll majd! lését nem szabadna hónapokig halogatni. Mert jelenleg ez a helyzet. Olvasónk, aki magal is többször hallott, olvasott nyilatkozatokat a minden szempontból kielégítő idei búzatermésről, meg a ,ió minőségű új lisztről, megengedhetetlennek tartja, hogy a sütőipar szinte állandóan ehetetlen kenyeret gyártson. Ezt a véleményt magunk is osztjuk, s ezúton kérjük az illetékeseket, sürgősen vizsgálják meg a kiskőrösi kenyérügyet, s gondoskodjanak a jogos sérelmek orvoslásáról! netidejüktől igen eltérőek közlekednének, ha új megállókat iktatnának a menetrendjükbe. Ezek után csak egyet lehet tanácsolni az utasoknak: munkábamenet előbb induljanak el hazulról, s visszafelé jövet is legyenek megértéssel a közlekedési nehézségek iránt! Az l-es járatokat igénybe vevőktől egyébként csak körülbelül december végéig kér türelmet a Volán; mert a: tervek szerint az év utolsó heteiben helyezi forgalomba az újonnan vásárolt Ikarusz 280 túpusú buszokat. A modern konstrukciójú kocsik — melyekből több fog közlekedni az l-es útvonalán is — a csuklósokhoz viszonyítva több mint félszáz utassal tudnak egyszerre többet szállítani. Segítségükkel megszűnik a kecskeméti helyijáratú tömegközlekedési eszközök jelenlegi zsúfoltsága. A lakossági igényekhez igazodó menetrendjük betartása érdekében pedig új forgalmi intézkedések lépnek majd életbe, melyek tervezetét most készítik a közlekedési szakemberek. Az olajtüzelés előnyei közismertek, és ezt ml sem bizonyítja jobban, mint a több mint kétmillió olajkályha, ami hazánkban működik. A hagyományos fűtőanyagok mellett a háztartási tüzelőolaj ma a legkeresettebb energiahordozó. Természetesen az olajjal való tüzelés más ismereteket igényel, mint a fa, — vagy a széntüzelés. Ezért most az őszi. téli fűtési idény kezdetén — emlékeztetőül — néhány fontos tudnivalót felsorolunk. Az olajkályhák tüzelőanyaga a háztartási tüzelőolaj, hivatalos nevén TH—5/20. Kétféle minőségben készül, van nyári és téli fokozatú tüzelőolaj. A nyári olaj 0 C°-on. a téli —10 C°-on dermed meg. Az előbbi minőséget március 15-től november 30-ig hozzák forgalomba, míg az utóbbit december 1-től március 15-ig. Kivétel természetesen az az olaj, ami a tavaszi kedvezményes vásár idején, kapható, vagy amit a TÜKER-utalványokra lehet beszerezni, mert ez minden időben téli minőségű! A háztartási tüzelőolaj színe mindenkor piros. Dermedt, vagy részben dermedt olajat a kályha tartályába nem tanácsos betölteni, ilyenkor előzetesen melegebb helyiségben kell kannával együtt tárolni, addig, amíg a kiválasztódott para- fin el nem oszlik. A dermedt olajat melegítő berendezéssel, vagy nyílt lánggal melegíteni szigorúan tilos, a fokozott tűzveszély miatt! A háztartási tüzelőolaj a kályhában párologva ég el, az olaj és a levegő helyes keverési aránya tehát igen fontos, és fontos a kályha kifogástalan huzata is. A jól beállított kályha lángja erős, narancssárga színű, közepes hosszúságú és nem kormozó. Néhány fontos tűzrendészeti szabály foglalkozik a folyékony tüzelőanyag tárolásával. Lakásban csak 50 liter háztartási tüzelőolajat szabad tárolni, egyenként legfeljebb 25 liter űrtartalmú edényben, közvetlen hőhatástól védett helyen. Üveg, — vagy más törékeny edényben olajat tárolni tilos, és a Szabványos kannákra is fel kell írni a TŰZVESZÉLYES! feliratot. Az eladóhelyeken különben csak ilyen felirattal ellátott kannákba szolgálnak ki háztartási tüzelőolajat. Pincében, vagy más alagsori helyiségben, lakásonként 250 liter tüzelőolaj tárolható, legfeljebb 200 literes tartályokban. Családi házaik olajtüzelésénél használhatók a kertben, vagy épületen belüli zárt helyen levő — föld alatt elhelyezett — szabványos olajtetrtályok, amelyeket a tartálygépkocsik közvetlen csőcsatlakozással tudnak feltölteni. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES I——
