Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-24 / 252. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ülést tart a megyei tanács A CDR küldöttsége Budapesten PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 252. szám Ára: 90 fillér 1976. október 24. vasárnap A Bács-Kiskun megyei Tanács október 28-án, csütörtökön fél 9 órai kezdettel Kecskeméten, a Tudomány és Tecnikai Háza kongresszusi termében tartja legközelebbi ülését. A végrehajtó bizottság által előterjesztett napirend a következő: Jelentés a IV. ötéves területfejlesztési terv végrehajtásáról. Előterjesztés az V. ötéves területfejlesztési terv jóváhagyására. A napirend előadója dr. Gajdócsi István tanácselnök. A tanácsülés második napirendi pontként bejelentéseket tárgyal. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására Jórge Lezcano Pereznek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának, a CDR főtitkárának vezetésével Budapestre érkezett a kubai forradalom védelmére alakult bizottságok országos vezetőségének küldöttsége. A küldöttséget a repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Taná-. csának főtitkára fogadta. Ott volt Jósé Antonio -Tabares bel Real a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Ifjúságpolitika a ZIM-ben 3. oldal Paprika- függönyös ház 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet S. oldal Nézzük meg együtt C. oldal Sport 7. oldal A búza háromnegyed részét elvetették Váltott műszakban dolgoznak a bácskai és a Duna melléki szövetkezetek A Bácska és a Dunamellék mezőgazdasági nagyüzemei az idén sem vallanak szégyent az őszi munkában. Több műszakban, egyes munkaterületeken éjjelnappal dolgoznak, hogy minél előbb biztonságba helyezzék a kapásnövények termését, és földbe tegyék az őszi kalászosok vető- magvait. A bajai, a kalocsai és a kiskunhalasi járás hatvan szövetkezete 61 ezer hektár kalászost vet az idén. Ennek többsége — 53 ezer hektár — búza, amelynek háromnegyed részét már elvetették, a legalkalmasabb időben, október 25-e előtt. Mind a hatvan szövetkezet folyamatosan felújítja a köztermesztésben levő gabonafajtákat. Évről évre növekszik a nagyhozamú hazai és külföldi nemesíté- sű búzafajták vetésterülete a közös gazdaságokban. Ez is egyik biztosítéka a bácskai és Duna melléki szövetkezetek magas termésátlagainak. 1975-ben több gazdaságban hektáronként 55—60 mázsás búzatermést értek el. Az • Osvald József kombájnos brigádja a kukorica termését takarítja be a Bajai Állami Gazdaság mátéházi kerületében. idén akadt olyan közös gazdaság, amelyik túlszárnyalta a tavalyi eredményét a kenyérgabona-termesztésben. Hétköznap, vasárnap egyaránt a szántóföldön és a szárító üzemekben, magtárakban foglalatoskodnak a szövetkezetek gazdái. A kiskunhalasi, bajai és kalocsai já• Virágh Ferencné, Apró Erzsébet és Táborosi Ferencné szedi a szőlőt a soltvadkerti Szőlőskert Szakszövetkezetben. Tizenöt éves program Félegyháza új művelődési létesítményeinek építésére rás gazdaságai 3300 hektár cukorrépát, 4800 hektár fűszerpaprikát. 3200 hektár szóját, ezer hektár burgonyát és 48 ezer hektár kukoricát termesztettek ez évben. Sok munka van még hátra, hiszen az őszi növények érése elhúzódott. A kukorica folyamatos betakarítását hátráltatja, hogy a magtárak kalászos gabonával, napraforgóval teltek. Lassú az elszállítás, ezért nincs hová tenni az újabb terményt, amelyet éjjel, nappal szárítanak a szövetkezeti, állami gazdasági olajtüzelésű berendezések. Különösen a bácsbor- sódi Rákóczi, a mélykúti Alkotmány, a kalocsai Iszkra, a csiké- riai Üj Kalász Termelőszövetkezetnek okoz nagy gondot a tárolótérhiány. A hosszan tartó aszály, majd a gyakori esők miatt egyenetlenül nőtt a cukorrépa a bácskai és a Duna menti gazdaságokban. A betakarító gépek munkáját leginkább ez nehezíti. Gép-átcsoportosítással, a szövetkezetek, állami gazdaságok kölcsönös segítségével igyekeznek enyhíteni ezen a helyzeten. A kiskőrösi járás egy-két szövetkezetében még maradt szüretelni való. Őket az időjárásváltozás serkenti a gyorsabb munkára. Akkor még sikerül a fagy előtt biztonságba helyezni a szőlőtermést. K. A. A REKONSTRUKCIÓ EREDMÉNYEKÉNT Korszerű textilipari termékek készülnek Baján Mint arról többször is írtunk lapunkban, a textilipar központi rekonstrukciós programja keretében 1972-ben nagy rekonstrukció kezdődött a Bajai Finomposztó Vállalatnál. A termelés minden területét érintő korszerűsítésre — a forgóeszközök bővítését is beleszámítva — 800 millió forintot irányoztak elő. Ebből a IV. ötéves tervben 550 millió forintot használtak fel. Az ötödik középtávú tervidőszakra megmaradt 250 millió forintos fejlesztési összeget 1978 végéig költi el a Finomposztó. A rekonstrukció befejeződése után az 1972. évi 3,2 millió négyzetméter áruval szemben 7,5 millió négyzetmétert gyártanak majd a vállalat dolgozói. A korszerűsítés fő célja a termékszerkezet piacképességének fokozása fésűs termékcsalád meghonosításával, továbbá a körkötött technológia bevezetése. Mint Nagy Jenő, a Finomposztó igazgatóhelyettese tájékoztatott, a rekonstrukció eredményeképp a gyártmányösszetételben 30—35 százalékot tesznek majd ki a fésűs szövetek, 25—30 százalékot a körkötött szövetek, a fennmaradó hányadot pedig kártolt anyagok alkotják. Az utóbbi termékcsaládban a hagyományosakkal szemben máris a divatszövetek kerültek előtérbe. A tervek szerint bútorszövetet is készítenek majd. Az évenkénti termelési érték 1978-ban már megközelíti az egymilliárd forintot. Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy a géppark felújítása már csaknem teljes egészében megtörtént. Eddig üzembe helyeztek egy 1200 tonna évi kapacitású fésűs-fonodát, negyven olasz ragadókaros szövőgépet, 82 szovjet SZTB márkajelölésű mikrovetélős szövőgépet, 18 Jacquard körkötőgépet és hét korszerű, szintetikus anyagok színezésére is alkalmas festőgépet. Érkeztek a bajai vállalathoz a kikészítésnél, szárításnál, mosásnál és vasalásnál nélkülözhetetlen új gépek is. Üzembe állítottak 12 nyugatnémet—cseh kooperációban gyártott, kettős sodratú cérnázógé'pét. Egy hagyományos cérnázógép 5—7 ezres fordulatszámmal működik, ezzel szemben ezek a gépek 17—20 ezres fordulatszámot is elérnek. Termelékenységüket növeli, hogy egy megmunkálási fázist, a ke- resztorsózást „megtakarítják” ezek a masinák. — A beruházás eddig a tervezett ütemben valósult meg — tájékoztatott Nagy Jenő igazgató- helyettes. — Az év végén záruló második szakasz sikere attól függ, hogy időben megérkezik-e hat lengyel gyűrűs fonógép. S ami még ennél is fontosabb talán: az • A Flyer gyártmányú fonógépeknél Dorkó Jánosné és Nagy István« né a kifogyó előfonalat pótolja. • Az egyik új körkötőgéppel Keller Erika sík- és körkötő szakmun« kás dolgozik. épületberuházások kivitelezője, a BACSÉP betartja-e a határidőt. A rekonstrukció kiterjed a Finomposztó bácsalmási telepére is. Ott új szövődét építenek, melyben összesen 96 szövő-, illetve szövőelőkészítő gép kap majd helyet. A leendő bácsalmási szövődé akkora lesz, arpekkora a bajai volt 1960 körül. — A gépeket saját dolgozóink helyezik üzembe — mondta el Nagy Jenő. — Ennek köszönhető elsősorban, hogy a rekonstrukció során teljesíteni tudtuk az előirányzatainkat, mert nem szenvedtünk túl nagy időveszteségeket. A termelés zavartalanságában az is közrejátszott, hogy a dolgozókat idejében felkészítettük az új technika alkalmazására. Házi tanfolyamokon vettek részt, és társvállalatoknál szereztek tapasztalatokat. Az ismeretlen importgépek zökkenőmentes üzembe állítása végett tanulmány- utakra is sor került olasz é» szovjet cégekhez. (Folytatás a 3. oldalon.) Elkészült a Kiskunfélegyháza központjában épülő művelődési létesítmények beruházási program szintű terve a Bács megyei Tervező Vállalatnál. Bahner József építész célja a városközpont képét jelentősen átformáló éoü- letegyüttes terveinek készítésekor — mint elmondotta — a Sza,- badság téren álló, 150 éves, tor- nácos ház megőrzése volt. Az épület egy része ugyanis műemlék. A munka másik fontos szempontja, hogy az egyes intézmények külön-külön felépíthetők legyenek. A komplex közművelődési létesítmény József Attila utca és Szabadság tér közti részében mozi kap helyet, mellette lesz a művelődési központ, a Mártírok útja felőli oldalon nedig a színházterem. Az együttes közepén, a tornácos ház udvarán, szabadtéri színpad, a műemlékház mögött városi könyvtár épül. A közművelődési együttest a városi tanács felől az állami zeneiskola különálló éoülete zárja, A Szabadság tér egy részén ismét parkot alakítanak ki és itt helyezik el a város úi felszabadulási emlékművét. • Kiskunfélegyházán a tervek szerint négy vagy öt ütemben, összesen 15 év alatt valósul meg a beruházás, amelynek várható költsége több mint 150 millió forint. Elsőként a művelődési központ építéséhez fognak hozzá, a tervidőszak közepén. A beruházási program jóváhagyása után kezdődik a kiviteli tervek készítése. A város lakossága, vállalatai, szocialista brigádjai közadományokkal járulnak hozzá a tervek megvalósításához. A gyűjtés az év elején kezdődött meg. • A kiskunfélegyházi városközpont! létesítmények makettje. Gyorsan közeleg az idei év utolsó napja. A gazdasági életben arra törekednek, hogy az V. ötéves terv első esztendejének előirányzatát teljesítsék. Rendkívül fontos ez, hiszen közvetlenül érinti mind az életszínvonal-politikánkat, mind pedig a középtávú népgazdasági tervünk maradéktalan megvalósítását. Rendkívül jelentős részterületét képezik terveinknek a beruházások. Ütemes megvalósításuktól függ a bővített újratermelés, vagyis, hogy iparunk, mezőgazdaságunk évről évre mennyiségben többet termelve, minőségben magasabb színvonalon gazdagíthassa az országot. S nem közömbös mindez olyan szempontból sem, hogy hány új lakást, gyermekintézményt, kórházat, művelődési, kereskedelmi, közlekedési létesítményt bocsáthatunk a lakosság rendelkezésére. Országszerte gond — és Bács-Kiskun megyében is sok nehézséget okoz — a kivitelezői kapacitás szűkös volta, elsősorban az építőipar vonatkozásában. Sok szó esett már róla — legutóbb a megyei pártbizottság ülése állapította meg, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszakban 1,4 millió forint értékű beruházásra még nincs kivitelező. Máris tényként állapíthatjuk meg, hogy az építőipari vállalatok túlterheltek. Bács-Kiskunban az állami és szövetkezeti építőipar fontos politikai kérdésként kezeli a lakásépítési tervek végrehajtását. Az első háromnegyedév alatt 1976-ra tervezett lakóházépítési előirányzatot ütemesen teljesítették és a lakások 57 százalékát már használatba is adták. Ez a korábbi évek tapasztalatai szerint azt jelenti, hogy december 31-ig az idei lakás- építési tervhez viszonyítva, összességében még némi túlteljesítés is várható, még akkor is, ha egyes városokban, községekben — többek között Kalocsán — néhány lakással kevesebb készül el. Nem állunk rosszul a kiemelt beruházásokkal — mint a solti Kossuth-adó, a Halasi Kötöttárugyár építésével — sem. Viszont nem állunk már ilyen jól a megyében épülő, de országos érdekeket is érintő létesítmények építésével. Ezek közé tartoznak azok az ipari üzemek is, amelyek vállalati központja nem Bács- Kiskun megyében van. Még rosszabb a helyzet (márpedig ez a lakosságot és a termelést egyaránt érinti, éppen ezért egyáltalán nem elhanyagolható ügy) a gyermekintézmények építésének esetében. Az óvodákról, bölcsődékről van szó. Nemegyszer mondták már tanácsi vezetők — amikor társadalmi vállalások nyomán építőipari szervezetek ajánlottak fel pénzt gyermek- intézmények bővítésére —, hogy ne pénzt adjanak, hanem építsék fel az óvodát vagy bölcsődét. Az építőipari kapacitáshiány megszüntetése nehéz ügy, enyhítésére azonban vannak lehetőségek. Ezek közé tartozik a rendelkezésre álló kapacitás koncentráltabb fel- használása, a munkaszervezés, az anyagellátás javítása az építőipar részéről. A tanácsok pedig sokat tehetnek a beruházások rangsorolásával, fontossági sorrendbe állításával. Különösen vonatkozik ez Kecskemétre és Bajára, ahol a megyében a legnagyobb az építőipari kapacitás és a beruházási igények közötti feszültség. Nem tudni, miért van egy érdekes jelenség: Az építőipari szervezetek elvállalják bizonyos létesítmények kivitelezését, meg is kezdik a munkát, azután elvonulnak onnan, esetenként önigazolásul otthagynak néhány lézengő embert. Ily módon azután az adott beruházás befejezésének határideje eleve bizonytalanná válik, sőt a megrendelőt is kiteszik annak, hogy az elhúzódás folytán időközben lényegesen megnövekednek a költségek. Az ilyen eseteket legjobb lenne azzal elkerülni, hogy inkább ne kössenek kivitelezési szerződést, s az is lehet, hdgy ha más építőipari szervezetnek hagynák a munkát, az idejében át is adná rendeltetésének. A beruházások egy részével tehát jól állunk 'és az építők lelkes munkájával — aminek egyébként nem vagyunk híján — be is fejezzük időben. Más részüknél azonban, jobb előkészítése és fegyelmezettebb kivitelezésre van szükség. N. O. Beruházások
