Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-20 / 248. szám

Várható időjárás ma estig: időn­ként felszakadozó felhőzet, elszórtan csővel. Megélénkülő déli, délkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 1—6; egy-két szélvé­dett és derült helyen gyenge talajmenti fagy, a legmagasabb nappali hőmérséklet 7—12 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 248. szám Ára: 90 fillér 1976. október 20., szerda IDŐJÁRÁS OKTÓBER 26—27-ÉN TARTJÁK az ipari szövetkezetek kongresszusát Október 26—27-én tartják VII. kongresszusukat az ipari szövet­kezetek. A mozgalom gazdasági, társadalmi tevékenységének öt­éves mérlegét megvonó, a to­vábbfejlődés irányait, főbb fel­adatait kijelölő nagy jelentőségű eseményről Rév Lajos, az OKISZ elnöke kedden a Parlament Go­belin-termében tájékoztatta a sajtó képviselőit. A hazai szövetkezetekben je­lenleg több mint 300 ezer tag és alkalmazott tevékenykedik. Az oszthatatlan szövetkezeti tulaj­don a IV. ötéves tervidőszakban számottevően gyarapodott. A tagság által jegyzett részjegyek összege 1975-ben elérte a 428 millió forintot, ami a 16,4 mil­liárd forint szövetkezeti vagyon­nak 2,6 százalékát teszi ki. Az iparba sorolt szövetkezetek az elmúlt évben 35 milliárd fo­rint értéket termeltek. (MTI) A Budapest-Kelebia vasútvonal villamosítása ÜNNEPÉLYES MUNKAKEZDÉS FÜLÖPSZÁLLÁSON Nemzetközi jelentőségű vasút­korszerűsítés — a Budapest—Ke- lebia vasútvonal villamosítása — kezdődött el tegnap a fülöpszál- lási vasútállomáson. Az ünnepé­lyes munkakezdésnél ott voltak a Szegedi Vasútigazgatóság, a MÁV különböző osztályai, valamint a kivitelező vállalatok képviselői. Csárádi János, a MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség igazgatója jelentést tett arról, hogy a mintegy 380 millió forin­tos beruházás előkészítése befe­jeződött, majd Maráz Béla, a KPM Vasúti Főosztályának gépé­szeti szakosztály-vezetője megad­ta az engedélyt az építkezés meg­kezdésére. Lovász Lázár szegedi vasútigazgaló-helyettes hangsú­lyozta, hogy a kivitelezők és a MÁV Szegedi Igazgatósága kö­zött mór a Szolnok—Békéscsaba —Lökösháza vasútvonal villamo­sításakor igen jó együttműködés jött létre, s kifejezte reményét, hogy a kialakult jó kapcsolatok lehetővé teszik a most kezdődő munka megfelelő minőségben való elvégzését és határidőre való befejezését. Az ünnepélyes munkakezdés után — amelyet egy vasúti szerel­vényre szerelt berendezés segíté- gével végeztek — megkezdődtek a feladatokat egyeztető tárgyalá­sok a beruházó és kivitelező vál­lalatok képviselői között. A Bu­dapest—Kelebia közötti 157 kilo­méter hosszúságú vasútvonal vil­lamosításának jelentőségét növe­li, hogy igen fontos szakasz az Északi-tenger és a Fekete-tenger közötti nemzetközi szárazföldi személy- és áruforgalomban. Ép­pen ezért nemcsak hazánknak, hanem a KGST-országoknak is közvetlen érdeke fűződik ennek a vasúti szakasznak a villamosí­tásához. Ugyanis az NDK, Len­gyelország, Csehszlovákia, Jugo­szlávia, Bulgária közötti forgalom ezen a vonalon bonyolítható a legkedvezőbben. A vasútvonal villamosításával megszűnik a környezetszennyezés, olcsóbbá, gyorsabbá, hatékonyab­bá válik a szállítás, s jelentősen megnő a vonalszakasz átbocsájtó képességé. A számítások szerint a beruházás öt év alatt térül meg. Csupán az energiából éven­te 33 milliós a megtakarítás, eny­• A beruházó és a kivitelezők megbeszélése a villamosítás lcbonyolí. tásáról. (Tóth Sándor felvételei.) nyivel olcsóbb a villamos energia a gázolajnál. A beruházási terv adatai sze­rint maga a vasútvillamosítás 300 millió forintba kerül, s munká­latait 1979. december 30-ra feje­zik be. Ezenkívül a vonal táv­közlésének korszerűsítésére 247 milliót, biztosító berendezések lé­tesítésére 278 milliót fordítanak. A távközlésre és vonalbiztosítás­(Folylatás a 2. oldalon.) • Ünnepélyes munkakezdés Fiilöpszálláson. Egy villamos távvezeték- tartó főoszlop alapjait betonozzák. ERDŐGAZDÁLKODÁS TÖBB MINT HATVANEZER HEKTÁRON Telepítési és korszerűsítési tervek Az V. ötéves terv időszaka alatt az országban mintegy 40— 45 ezer hektár erdőt telepítenek. A jövőben nagyobb gondot fordítanak a városok és az ipari települések körzetében az er­dősítésre. Ezzel környezetvédelmi és jóléti feladatokat lát­nak el. A Kiskunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság — amelynek Kecskeméten van a központja — több mint 60 ezer hektár erdő­területtel rendelkezik. Ez Kun- peszértől az országhatárig szét­szórtan helyezkedik el. A gazda­ság terveiben 1976-től 1980-ig évente 2300 hektár erdő felújítása és telepítése szerepel. Esztendőn­ként 7—8 millió lombos, és 35 millió tűlevelű facsemetét nevel. Évenként átlagosan csaknem 200 ezer köbméter faanyagot termel, ebből 50 ezer Möbmétert dolgoz fel. Az idén 305 millió forint ter­melési értéket terveztek. A kö­vetkező esztendőkben az előállí­tott érték egyre emelkedik. A fejlődést évi 2 százalékos létszám- csökkenéssel számolva kell elér- niök. A munkaerőt gépekkel pó­tolják. Jelenleg 30 Sz— 100-as szovjet gyártmányú és ötven bol­gár kistrakitoruk van. A személy- szállítást több, mint húsz szovjet terepjáró gépkocsival oldják meg. Üjabb erdőművelő gépeket szán­dékoznak vásárolni. Ezenkívül csemeteültető berendezéseket sze­reznek be. Korszerűsítik a mun­kaszervezést, minden ágazatban hatékonyabbá teszik a gépek mű­ködését. A termelési eredmények növelhetők, ha a lánctalpas erő­gépeket és a bolgár kistraktoro- kat két műszakban üzemeltetik. Az erdőgazdaság dolgozói a megnövekedett feladatokat igye­keznek végrehajtani. Ehhez nagy segítséget nyújt A szocialista, mun- kaverseny-mozgalom. Az elmúlt évi eredmények alapján 65 bri­gád 659 taggal — nyerte el a megtisztelő címet. Hét brigád ka­pott zászlót, egy pedig elnyerte a vállalat kiváló brigádja címet. A nemrég tartott — a szocia­lista brigádvezetők részére szer­vezett — tanácskozáson hangsú­lyozták, hogy a következőkben az erdőgazdaság vezetősége még job­ban támaszkodik a versenyző kollektívák alkotókészségére, jó munkájára. Az idei vállaiások főleg a minőség javítására, a költ­ségek csökkentésére, a munkaidő jobb kihasználására, s az anyag- takarékosságra vonatkoznak. Az összesítés azt bizonyítja, hogy az erdőgazdaság az idén 1,3 millió forint eredménytöbbletre számíthat, ha a szocialista brigá­dok teljesítik vállalásaikat. K. S. Losonczi Pál hazaérkezett latin-amerikai útjáról Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden délben hazaérkezett kéthetes latin-amerikai körútjáról, amelynek során hivatalos látogatást tett Vene­zuelában, Peruban, Panamában és Kubában. A társaságában volt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, és Nagy Miklós, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének elnökhelyettese. A Havanna—Budapest közötti mintegy 14 órás repülőutat rövid technikai pihenő szakította meg Rabatban. Az Elnöki Tanács el­nökét Ahmed Oszmán, a Marok­kói Királyság miniszterelnöke és Ahmed Laraki, a Marokkói Ki­rályság külügyi államminisztere köszöntötte. Losonczi Pál fogadására a Fe­rihegyi repülőtéren megjelent dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes külügyminiszter és Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter. Jelen volt a politikai, a társadalmi és a kul­turális élet több vezető személyi­sége. Ott volt Antonio Pittol, a Venezueli Köztársaság ideiglenes ügyvivője, Guillermo Portugal Ballesteros, a Perui Köztársaság nagykövete és Jose Antonio Ta- bares del Real, a Kubai Köztár­saság nagykövete. Megérkezése után Losonczi Pál nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda tudósítójának. Latin-Amerikában első ízben járt hivatalos látogatáson ma­gyar államfő. Miként értékeli útjának politikai jelentőségét? — Kéthetes latin-amerikai lá­togatásunk során négy országot kerestünk fel., Négy ország állam­főjével, illetve miniszterelnökével folytattunk hivatalos tárgyaláso­kat, megbeszéléseket. Várakozás­sal néztünk tárgyalásaink elé. A Venezuelai Köztársaságban, a Perui Köztársaságban és a Pana­mai Köztársaságban eszmecse­réink a vártnál kedvezőbb ered­ményekkel jártak, míg a szocia­lista Kubában a két ország test­véri kapcsolata eleve garantálta megbeszéléseink gyümölcsöző voltát. A meglátogatott országok vezetőivel történt személyes ta­lálkozások önmagukban is ked­vező tényezők voltak, hiszen így egyszerűbb és eredményesebb volt a felmerülő kérdések tisztá­zása, értelmezése, a cselekvést se­gítő megoldások keresése. Ez tá­masztja alá, hogy hivatalos tár­gyalásaink eredményét közös nyi­latkozatokban rögzítettük. Milyen területeket öleltek fel a tárgyalások? — A nemzetközi kérdéseket és a kétoldalú kapcsolatainkat. Ve­nezuelával és Panamával viszony­lag kevés kapcsolatunk volt, most tárjuk szélesebbre a kapukat. A (Folytatás a 2. oldalon.) 9 A hazaérkező Losonczi Pált dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Ta* nács helyettes elnöke üdvözli a Ferihegyi repülőtéren. Gyógyszergyári berendezések Országszerte ismertté vált konzerv- és gyógyszeripari berendezéseivel a Kiskun­félegyházi Fémipari Szövet­kezet. Legnagyobb megren­delői közé tartozik a Kőbá­nyai Gyógyszergyár, amely­nek vegyipari berendezése­ket és tartályokat gyártanak. Képünkön hat darab 2000 li­teres saválló tartály befejező munkálatait végzik a szövet­kezet dolgozói. (Pásztor Zoltán felvétele.) A munkások művelődése Valamikor a falukutató moz­galom cselekvő harcosai jár­ták a leginkább elmaradott vidéket, hogy egyrészt ráirá­nyítsák a figyelmet a megol­dásra váró és égető társadal­mi gondokra, problémákra, másrészt hogy terjesszék a kultúrát, a műveltséget, tőlük telhetőén minél jobban, minél hathatósabban. S később, mi­után nagyot fordult a világ, folyamatosan megváltoztak az életkörülmények, népnevelők járták rendre a falvakat. Ter­jesztették a szocialista esz­méket és az új tartalmú, gaz­dagabb kultúrát. Nos, manapság is akadnak még olyanok, akik valahogyan így képzelik el a sokat emle­getett munkásművelödés ügyének a szolgálatát. Viszont ma már szó sem lehet arról, hogy helyeseljük ha valaki így vélekedik hivatalból: „Le kell menni a munkások kö­zé”. Akik így fejezik ki magu­kat, nem veszik figyelembe az egyik alapvető tényt, hogy az ország vezető ereje vitat­hatatlanul a munkásosztály. S szem elől tévesztik azt is, hogy a vezető társadalmi erőt, mint egészet, ugyancsak dif­ferenciáltan — mondhatjuk: dialektikuson — kell nézni. Ugyanis a munkásosztály egy jelentős része a munkában is, a művelődésbén, szellemi elő­rehaladásban, eszmei épülés­ben is magabiztosan előreha­lad. A társadalmi osztály más része most van erősödőben; gondoljunk csak például a faluról városba áramló — vagy naponta bejáró — pa­rasztból • lett üzemi dolgozók népes táborára. Más kérdés, hogy az effajta különbségek ellenére is oszthatatlan és egységes a vezető osztály. Az­zá teszi sajátos országépítő szerepe, munkaköri hasonló­sága, a fokozatos közösséggé formálódás eredménye. Az MSZMP Központi Bi­zottságának közművelődési határozata ezzel kapcsolatban leszögezi: ,.A cselekvő részvé­téig a közösségi élmények, á művészet világával létrejövő kapcsolat hozzásegít ahhoz is, hogy tovább erősödjön a kul­túra és a közönség, a kultú­ra és a nép kapcsolata”. Ez a magvas mondat sokat kifejez mindabból, amit ma a mun- kásművelödéssel kapcsolatban alapvető szempontként illik tudni azoknak, akik így vagy úgy e témával foglalkoznak. Ezek a szavak többek kö­pött azt is jelentik, hogy nem kívülről kell bevinni (különö­sen nem „levinni”!) a munká­sok közé a műveltséget, ha­nem segítséget kell nyújtani a rendszeres és sokarcú Ön­műveléshez, a kultúra, a mű­vészet, a tudomány eredmé­nyeinek minél szélesebb kö­rű elterjedéséhez. Méghozzá úgy, hogy a már meglevő vagy felébresztett igények ki­elégítését szem előtt t'dhjuk, s közben lehetőséget terem­tünk a közművelődési hatá­rozatban hangsúlyozott „cse­lekvő részvételre”. Ez utóbbi alatt elsősorban azt értjük, hogy nem szabad megelégedni csupán az érdek­lődők passzív részvételével; azzal, hogy előadásokon, ki­állítás-megnyitókon és egyéb alkalmakkor némán üljenek — álljanak — a megjelentek.' Sokféle lehetőséget nyújtanak a munkásklubok. Baján, Kecs­keméten és másutt van már példa szép számmal. Ide tartoznak az amatőr művésze­ti csoportok, szakkörök is. Amikor az üzemben dolgozók közösen hobbi-kiállítást ren­deznek, szavalóversenyt bo­nyolítanak le, s amikor a munkás—művész vagy író—ol­vasó találkozón, ankéton az emberek megnyilatkoznak, úgy művelődnek, hogy a kö­zösségi élmények maradan­dóvá válnak bennük. A „cse­lekvő részvétel” így válik magasabb szinten, tágabb ösz- szefüggésben valóságos tár­sadalmi erővé. A szocialista brigádmozga­lomban eddig még egészen ki nem aknázott lehetőségek rejlenek. Az eredmények azon­ban így is szembetűnöek. Aki részt vett már brigádvetél- kedön, az tudja igazán, hisz saját szemével látta, hogy mire képesek a művelődő munkások ezeken a játékos szellemi tornákon. S aki meg­figyelte a halasi Szilády Ga­lériában a brigádok közös tárlatlátogatásait, hallgatta az értő megjegyzéseket, vagy a megyei művelődési központ rendezvényeire eljáró szocia­lista brigádok tagjainak ha­tározott megnyilvánulásait, annak nem kell talán bi­zonygatni, hogy a munkások nem a műveltség „misszioná­rius” széthordását várják, ha­nem sajátos igényeikből fa­kadóan közös és egyéni, hasz­nos cselekvés közben akarják látásukat, ismereteiket gazda­gítani, fejleszteni. • V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents