Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-20 / 248. szám
Várható időjárás ma estig: időnként felszakadozó felhőzet, elszórtan csővel. Megélénkülő déli, délkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 1—6; egy-két szélvédett és derült helyen gyenge talajmenti fagy, a legmagasabb nappali hőmérséklet 7—12 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 248. szám Ára: 90 fillér 1976. október 20., szerda IDŐJÁRÁS OKTÓBER 26—27-ÉN TARTJÁK az ipari szövetkezetek kongresszusát Október 26—27-én tartják VII. kongresszusukat az ipari szövetkezetek. A mozgalom gazdasági, társadalmi tevékenységének ötéves mérlegét megvonó, a továbbfejlődés irányait, főbb feladatait kijelölő nagy jelentőségű eseményről Rév Lajos, az OKISZ elnöke kedden a Parlament Gobelin-termében tájékoztatta a sajtó képviselőit. A hazai szövetkezetekben jelenleg több mint 300 ezer tag és alkalmazott tevékenykedik. Az oszthatatlan szövetkezeti tulajdon a IV. ötéves tervidőszakban számottevően gyarapodott. A tagság által jegyzett részjegyek összege 1975-ben elérte a 428 millió forintot, ami a 16,4 milliárd forint szövetkezeti vagyonnak 2,6 százalékát teszi ki. Az iparba sorolt szövetkezetek az elmúlt évben 35 milliárd forint értéket termeltek. (MTI) A Budapest-Kelebia vasútvonal villamosítása ÜNNEPÉLYES MUNKAKEZDÉS FÜLÖPSZÁLLÁSON Nemzetközi jelentőségű vasútkorszerűsítés — a Budapest—Ke- lebia vasútvonal villamosítása — kezdődött el tegnap a fülöpszál- lási vasútállomáson. Az ünnepélyes munkakezdésnél ott voltak a Szegedi Vasútigazgatóság, a MÁV különböző osztályai, valamint a kivitelező vállalatok képviselői. Csárádi János, a MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség igazgatója jelentést tett arról, hogy a mintegy 380 millió forintos beruházás előkészítése befejeződött, majd Maráz Béla, a KPM Vasúti Főosztályának gépészeti szakosztály-vezetője megadta az engedélyt az építkezés megkezdésére. Lovász Lázár szegedi vasútigazgaló-helyettes hangsúlyozta, hogy a kivitelezők és a MÁV Szegedi Igazgatósága között mór a Szolnok—Békéscsaba —Lökösháza vasútvonal villamosításakor igen jó együttműködés jött létre, s kifejezte reményét, hogy a kialakult jó kapcsolatok lehetővé teszik a most kezdődő munka megfelelő minőségben való elvégzését és határidőre való befejezését. Az ünnepélyes munkakezdés után — amelyet egy vasúti szerelvényre szerelt berendezés segíté- gével végeztek — megkezdődtek a feladatokat egyeztető tárgyalások a beruházó és kivitelező vállalatok képviselői között. A Budapest—Kelebia közötti 157 kilométer hosszúságú vasútvonal villamosításának jelentőségét növeli, hogy igen fontos szakasz az Északi-tenger és a Fekete-tenger közötti nemzetközi szárazföldi személy- és áruforgalomban. Éppen ezért nemcsak hazánknak, hanem a KGST-országoknak is közvetlen érdeke fűződik ennek a vasúti szakasznak a villamosításához. Ugyanis az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Bulgária közötti forgalom ezen a vonalon bonyolítható a legkedvezőbben. A vasútvonal villamosításával megszűnik a környezetszennyezés, olcsóbbá, gyorsabbá, hatékonyabbá válik a szállítás, s jelentősen megnő a vonalszakasz átbocsájtó képességé. A számítások szerint a beruházás öt év alatt térül meg. Csupán az energiából évente 33 milliós a megtakarítás, eny• A beruházó és a kivitelezők megbeszélése a villamosítás lcbonyolí. tásáról. (Tóth Sándor felvételei.) nyivel olcsóbb a villamos energia a gázolajnál. A beruházási terv adatai szerint maga a vasútvillamosítás 300 millió forintba kerül, s munkálatait 1979. december 30-ra fejezik be. Ezenkívül a vonal távközlésének korszerűsítésére 247 milliót, biztosító berendezések létesítésére 278 milliót fordítanak. A távközlésre és vonalbiztosítás(Folylatás a 2. oldalon.) • Ünnepélyes munkakezdés Fiilöpszálláson. Egy villamos távvezeték- tartó főoszlop alapjait betonozzák. ERDŐGAZDÁLKODÁS TÖBB MINT HATVANEZER HEKTÁRON Telepítési és korszerűsítési tervek Az V. ötéves terv időszaka alatt az országban mintegy 40— 45 ezer hektár erdőt telepítenek. A jövőben nagyobb gondot fordítanak a városok és az ipari települések körzetében az erdősítésre. Ezzel környezetvédelmi és jóléti feladatokat látnak el. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság — amelynek Kecskeméten van a központja — több mint 60 ezer hektár erdőterülettel rendelkezik. Ez Kun- peszértől az országhatárig szétszórtan helyezkedik el. A gazdaság terveiben 1976-től 1980-ig évente 2300 hektár erdő felújítása és telepítése szerepel. Esztendőnként 7—8 millió lombos, és 35 millió tűlevelű facsemetét nevel. Évenként átlagosan csaknem 200 ezer köbméter faanyagot termel, ebből 50 ezer Möbmétert dolgoz fel. Az idén 305 millió forint termelési értéket terveztek. A következő esztendőkben az előállított érték egyre emelkedik. A fejlődést évi 2 százalékos létszám- csökkenéssel számolva kell elér- niök. A munkaerőt gépekkel pótolják. Jelenleg 30 Sz— 100-as szovjet gyártmányú és ötven bolgár kistrakitoruk van. A személy- szállítást több, mint húsz szovjet terepjáró gépkocsival oldják meg. Üjabb erdőművelő gépeket szándékoznak vásárolni. Ezenkívül csemeteültető berendezéseket szereznek be. Korszerűsítik a munkaszervezést, minden ágazatban hatékonyabbá teszik a gépek működését. A termelési eredmények növelhetők, ha a lánctalpas erőgépeket és a bolgár kistraktoro- kat két műszakban üzemeltetik. Az erdőgazdaság dolgozói a megnövekedett feladatokat igyekeznek végrehajtani. Ehhez nagy segítséget nyújt A szocialista, mun- kaverseny-mozgalom. Az elmúlt évi eredmények alapján 65 brigád 659 taggal — nyerte el a megtisztelő címet. Hét brigád kapott zászlót, egy pedig elnyerte a vállalat kiváló brigádja címet. A nemrég tartott — a szocialista brigádvezetők részére szervezett — tanácskozáson hangsúlyozták, hogy a következőkben az erdőgazdaság vezetősége még jobban támaszkodik a versenyző kollektívák alkotókészségére, jó munkájára. Az idei vállaiások főleg a minőség javítására, a költségek csökkentésére, a munkaidő jobb kihasználására, s az anyag- takarékosságra vonatkoznak. Az összesítés azt bizonyítja, hogy az erdőgazdaság az idén 1,3 millió forint eredménytöbbletre számíthat, ha a szocialista brigádok teljesítik vállalásaikat. K. S. Losonczi Pál hazaérkezett latin-amerikai útjáról Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden délben hazaérkezett kéthetes latin-amerikai körútjáról, amelynek során hivatalos látogatást tett Venezuelában, Peruban, Panamában és Kubában. A társaságában volt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, és Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese. A Havanna—Budapest közötti mintegy 14 órás repülőutat rövid technikai pihenő szakította meg Rabatban. Az Elnöki Tanács elnökét Ahmed Oszmán, a Marokkói Királyság miniszterelnöke és Ahmed Laraki, a Marokkói Királyság külügyi államminisztere köszöntötte. Losonczi Pál fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes külügyminiszter és Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter. Jelen volt a politikai, a társadalmi és a kulturális élet több vezető személyisége. Ott volt Antonio Pittol, a Venezueli Köztársaság ideiglenes ügyvivője, Guillermo Portugal Ballesteros, a Perui Köztársaság nagykövete és Jose Antonio Ta- bares del Real, a Kubai Köztársaság nagykövete. Megérkezése után Losonczi Pál nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda tudósítójának. Latin-Amerikában első ízben járt hivatalos látogatáson magyar államfő. Miként értékeli útjának politikai jelentőségét? — Kéthetes latin-amerikai látogatásunk során négy országot kerestünk fel., Négy ország államfőjével, illetve miniszterelnökével folytattunk hivatalos tárgyalásokat, megbeszéléseket. Várakozással néztünk tárgyalásaink elé. A Venezuelai Köztársaságban, a Perui Köztársaságban és a Panamai Köztársaságban eszmecseréink a vártnál kedvezőbb eredményekkel jártak, míg a szocialista Kubában a két ország testvéri kapcsolata eleve garantálta megbeszéléseink gyümölcsöző voltát. A meglátogatott országok vezetőivel történt személyes találkozások önmagukban is kedvező tényezők voltak, hiszen így egyszerűbb és eredményesebb volt a felmerülő kérdések tisztázása, értelmezése, a cselekvést segítő megoldások keresése. Ez támasztja alá, hogy hivatalos tárgyalásaink eredményét közös nyilatkozatokban rögzítettük. Milyen területeket öleltek fel a tárgyalások? — A nemzetközi kérdéseket és a kétoldalú kapcsolatainkat. Venezuelával és Panamával viszonylag kevés kapcsolatunk volt, most tárjuk szélesebbre a kapukat. A (Folytatás a 2. oldalon.) 9 A hazaérkező Losonczi Pált dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Ta* nács helyettes elnöke üdvözli a Ferihegyi repülőtéren. Gyógyszergyári berendezések Országszerte ismertté vált konzerv- és gyógyszeripari berendezéseivel a Kiskunfélegyházi Fémipari Szövetkezet. Legnagyobb megrendelői közé tartozik a Kőbányai Gyógyszergyár, amelynek vegyipari berendezéseket és tartályokat gyártanak. Képünkön hat darab 2000 literes saválló tartály befejező munkálatait végzik a szövetkezet dolgozói. (Pásztor Zoltán felvétele.) A munkások művelődése Valamikor a falukutató mozgalom cselekvő harcosai járták a leginkább elmaradott vidéket, hogy egyrészt ráirányítsák a figyelmet a megoldásra váró és égető társadalmi gondokra, problémákra, másrészt hogy terjesszék a kultúrát, a műveltséget, tőlük telhetőén minél jobban, minél hathatósabban. S később, miután nagyot fordult a világ, folyamatosan megváltoztak az életkörülmények, népnevelők járták rendre a falvakat. Terjesztették a szocialista eszméket és az új tartalmú, gazdagabb kultúrát. Nos, manapság is akadnak még olyanok, akik valahogyan így képzelik el a sokat emlegetett munkásművelödés ügyének a szolgálatát. Viszont ma már szó sem lehet arról, hogy helyeseljük ha valaki így vélekedik hivatalból: „Le kell menni a munkások közé”. Akik így fejezik ki magukat, nem veszik figyelembe az egyik alapvető tényt, hogy az ország vezető ereje vitathatatlanul a munkásosztály. S szem elől tévesztik azt is, hogy a vezető társadalmi erőt, mint egészet, ugyancsak differenciáltan — mondhatjuk: dialektikuson — kell nézni. Ugyanis a munkásosztály egy jelentős része a munkában is, a művelődésbén, szellemi előrehaladásban, eszmei épülésben is magabiztosan előrehalad. A társadalmi osztály más része most van erősödőben; gondoljunk csak például a faluról városba áramló — vagy naponta bejáró — parasztból • lett üzemi dolgozók népes táborára. Más kérdés, hogy az effajta különbségek ellenére is oszthatatlan és egységes a vezető osztály. Azzá teszi sajátos országépítő szerepe, munkaköri hasonlósága, a fokozatos közösséggé formálódás eredménye. Az MSZMP Központi Bizottságának közművelődési határozata ezzel kapcsolatban leszögezi: ,.A cselekvő részvétéig a közösségi élmények, á művészet világával létrejövő kapcsolat hozzásegít ahhoz is, hogy tovább erősödjön a kultúra és a közönség, a kultúra és a nép kapcsolata”. Ez a magvas mondat sokat kifejez mindabból, amit ma a mun- kásművelödéssel kapcsolatban alapvető szempontként illik tudni azoknak, akik így vagy úgy e témával foglalkoznak. Ezek a szavak többek köpött azt is jelentik, hogy nem kívülről kell bevinni (különösen nem „levinni”!) a munkások közé a műveltséget, hanem segítséget kell nyújtani a rendszeres és sokarcú Önműveléshez, a kultúra, a művészet, a tudomány eredményeinek minél szélesebb körű elterjedéséhez. Méghozzá úgy, hogy a már meglevő vagy felébresztett igények kielégítését szem előtt t'dhjuk, s közben lehetőséget teremtünk a közművelődési határozatban hangsúlyozott „cselekvő részvételre”. Ez utóbbi alatt elsősorban azt értjük, hogy nem szabad megelégedni csupán az érdeklődők passzív részvételével; azzal, hogy előadásokon, kiállítás-megnyitókon és egyéb alkalmakkor némán üljenek — álljanak — a megjelentek.' Sokféle lehetőséget nyújtanak a munkásklubok. Baján, Kecskeméten és másutt van már példa szép számmal. Ide tartoznak az amatőr művészeti csoportok, szakkörök is. Amikor az üzemben dolgozók közösen hobbi-kiállítást rendeznek, szavalóversenyt bonyolítanak le, s amikor a munkás—művész vagy író—olvasó találkozón, ankéton az emberek megnyilatkoznak, úgy művelődnek, hogy a közösségi élmények maradandóvá válnak bennük. A „cselekvő részvétel” így válik magasabb szinten, tágabb ösz- szefüggésben valóságos társadalmi erővé. A szocialista brigádmozgalomban eddig még egészen ki nem aknázott lehetőségek rejlenek. Az eredmények azonban így is szembetűnöek. Aki részt vett már brigádvetél- kedön, az tudja igazán, hisz saját szemével látta, hogy mire képesek a művelődő munkások ezeken a játékos szellemi tornákon. S aki megfigyelte a halasi Szilády Galériában a brigádok közös tárlatlátogatásait, hallgatta az értő megjegyzéseket, vagy a megyei művelődési központ rendezvényeire eljáró szocialista brigádok tagjainak határozott megnyilvánulásait, annak nem kell talán bizonygatni, hogy a munkások nem a műveltség „misszionárius” széthordását várják, hanem sajátos igényeikből fakadóan közös és egyéni, hasznos cselekvés közben akarják látásukat, ismereteiket gazdagítani, fejleszteni. • V. M.
