Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-19 / 247. szám

VIRÁGZIK A MÁSODVETÉSÜ UBORKA SZEDIK A ZÖLDBABOT, ZÖLDBORSÓT VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 247. szám Ára: 90 fillér 1976. október 19., kedd Vasárnap is dolgoztak Vigasztalanul esik az eső, hát­ráltatja a mezőgazdasági dolgo­zók munkáját. Az állami és szö­vetkezeti gazdaságok a csapadék­mentes órákat kihasználják g termés betakarítására, a talaj­munkák elvégzésére. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben vasárnapi műszakot tartottak a kukoricabetakarítók, számítva arra, hogy másnap aligha foly­tathatják. Amit a hét utolsó nap­ján leszedtek, hétfőn azt szárí­tották. A nagy teljesítményű szántógépekkel dolgozó trakto­rosok ezalatt a tavaszi vetésű növények magágyát készítették. Jó táperőben tartott talajba igé­nyes, de gazdagon fizető nö­vényt vetnek. • Hétfőn szárították azt a kukoricát a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-ben, amit vasárnap betakarítottak. A szocialista építés bevált útjának folytatására szavaztak az NDK-ban A Német Demokratikus Köztár­saságban úgy értékelik a vasár­nap megtartott választásokat, mint amelyek megerősítették: az ország népe egységes a szocializ­mus és a béke óhajában, s a szocialista építés eredményes, be­vált útjának folytatására szava­zott. A választásokon kiemelkedően magas volt a részvételi arány: 12 045 597 választó szavazott a nemzeti front jelöltjeire, s az ér­vényes szavazatok 99,86 százalé­kával választották meg a népi kamara — a törvényhozás — kép­viselőit. A választóknak „a szocialista haza melletti ilyen kiállása törté­nelmi jelentőségű tény” — hang­súlyozza hétfői kommentárjában a Neues Deutschland. A lap rámu­tat, hogy a választók egyben a Szovjetunióval, az egész szocialis­ta közösséggel való testvéri szö­vetségre, a békére, a különböző • Erich Honecker, a Német Szo­cialista Egységpárt KB főtitkára szavaz. (Telefoto—ADN/ZB—MTI —KS.) társadalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésének poli­tikájára szavaztak. (MTI) Egy országos akció megyei eredményei Már több hete tartott az aszály, amikor a július 9-i orszá­gos értekezleten a Minisztertanács elnökhelyettese a lakos­ság ellátásának javítása érdekében a másodvetésű zöldségfé­lék termesztésére bívta fel a figyelmet. A kormányintézke­dés nyomán valamennyi megyében ingyenvetőmaggal és más kedvezménnyel serkentették a nagyüzemeket és a kis­gazdaságokat a zöldségfélék másodtermesztésére. Bács-Kiskun megyében a Kecskeméti Konzervgyár, a Ka­locsai Paprikaipari Vállalat, a Magyar Hűtőipar bajai gyára és a MEZÖTERMÉK Szövetkezeti Vállalat szerződött másod­vetésű növények átvételére. A legeredményesebb volt a ME­ZÖTERMÉK kezdeményezése, amelynek eredményeként az állami és szövetkezeti gazdaságok, AFÉSZ-szakcsoportok és a kistermelők négy és fél száz hektár zöldségféle másodter­mesztésére vállalkoztak. A legjelentősebb az uborka, amely 140 hektáron ezekben a napokban virágzik. Sajnos, a je­lenlegi időjárás lerontja a másod­vetésű uborka terméskilátásait. Valamivel kedvezőbb a zöldborsó és a zöldbab helyzete. Mindkét pillangósból jelentős területen ve­tettek tarlóba a szövetkezetek. A hartai Lenin Tsz 20,.a solti Szik­ra Tsz 28, a hartai Erdei Ferenc Tsz 15, a szalkszentmártoni Petőfi Panamából Kubába érkezett Losonczi Pál • A magyar államfő (jobboldalt) és Omar Torrijos panamai elnök kézjegyével látja el a hivatalos okmányt. (Telefoto—AP—MTI—KS.) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki dél-amerikai körúton tartózkodik, szombaton két pa­namai létesítményt tekintett meg: a felipillói cukorgyárat és a Ba- yano folyón épülő vízierőművet. Ezalatt szakértői csoportokban folytatódtak az Elnöki Tanácsel­nökének korábban megkezdett tárgyalásai a két ország együtt­működésének konkrétabb formái­ról. Tanácskozott panamai szemé­lyiségekkel Bíró József külkeres­kedelmi miniszter, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes és Nagy Miklós, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének elnökhelyet­tese. Este fogadás volt az elnöki pa­lotában. Ezt megelőzően Losonczi Pál átnyújtotta a Magyar Nép- köztársaság gyémántokkal ékesí­tett Zászlórendjét Demetrio Lakas államfőnek és Omar Torrijos Her­rera miniszterelnöknek, a két or­szág kapcsolatainak megteremté­sében szerzett személyes érde­meikért. A panamai államfő Lo­sonczi Pálnak, a Nemzeti Érdem- íend arany nagy láncát nyújtotta át méltató szavak kíséretében. Vasárnap Losonczi Pál és Omar Torrijos Herrera közös nyilatko­zatot írt alá, s ezzel befejeződött államfőnk panamai látogatása. Losonczi Pál és kísérete — az IL—62-es különgép fedélzetén — magyar idő szerint a késő dél­utáni órákban a Kubai Köztársa­ság fővárosába, Havannába érke­zett. A Jose Marti repülőtéren Osvaldo Dorticos államfő köszön­tötte az Elnöki Tanács elnökét. Osvaldo Dorticos vasárnap este díszvacsorát adott Losonczi Pál tiszteletére. Az itt elhangzott po­hárköszöntőjében Dorticos ál­lamfő kifejtette: Losonczi Pál Latin-Amerikában tett látogatá­sa igen jelentős a földrész anti- imperialista mozgalmainak erő­sítése szempontjából. Egyúttal méltatta hazánk következetes kül- és belpolitikáját. Losonczi Pál válaszában méltat­ta a Kubai Köztársaságnak a szocialista építésben elért- sike­reit, kiemelte, hogy Kuba nagy­mértékben hozzájárul az imperia­lizmus és az újragyarmatosítás elleni harchoz. Losonczi Pál másfél napot tölt Kubában. Hétfőn délelőtt Havan­na nevezetességeivel ismerkedett, és ma várhatóan hazaérkezik Bu­dapestre. (MTI) Tsz 11 hektár másodvetésű zöld­borsó termésének betakarítására készül. A várt 150—200 tonnából eddig 40 tonna friss árut vett át a MEZÖTERMÉK. A zöldbab egy része szintén fogyasztásra érett, a tervezett 200 tonnából harminc került a szövetkezeti közös válla­lat bolthálózatába. Ha az időjárás javul, novem­berben, másodtermesztésből, 270 tonna sárgarépát, petrezselymet és céklát is betakaríthatnak a ME- ZŰTERMÉK-kel szerződött me­zőgazdasági üzemek. A fajszi Kék! Duna Tsz a ME- ZÖTERMÉK-től kapott térítés- mentes vetőmag felhasználásával spenótot termesztett' Ennek be­takarítása most folyik. A közös gazdasággal kötött szerződés alap­ján a szövetkezeti vállalat eddig 200 tonna spenótot vásárolt meg, 1 további 100 tonnát a következő időszakban vesz át a fajszi szö­vetkezettől. A MEZÖTERMÉK 1 millió 300 ezer forint értékű vetőmagot he­lyezett el a zöldségfélék másod - termesztésére vállalkozó gazdasá­goknál. Ha az időjárás kedve­zőbbre .fordul, várható, hogy ez a befektetés az uborka, zöldbab, zöldborsó, valamint a gyökérzöld­ségek betakarításával többé-ke- vésbé megtérül. K. A. Szervezeti egység — politikai erő 3. oldal Pártoktatás Együttműködés Baja üzemei között a hatékonyság növelésére A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának ha­tározata a gazdasági éptőmunka feladatairól szólva leszögezi: A következő időszakban — az V. ötéves tervben i— egész gaz­dasági tevékenységünk fő feladata a társadalmi termelés haté­konyságának az eddiginél erőteljesebb növelése. A dokumen­tum megjelöli azokat az eszközöket is, melyek célhoz vezet­nek: gyorsabb ütemben bontakozzék ki a tudományos-tech­nikai forradalom, tovább korszerűsödjék a termelési szerke­zet, vezessünk be új technológiákat, használjuk ki jobban az erőforrásokat, javítsuk a jövedelmezőséget, haladjunk gyor­sabban az üzem- és munkaszervezésben, tárjuk fel a tartalé­kokat, növeljük a termelékenységet, csökkentsük az önköltsé­get, jobbítsuk a minőséget, takarékoskodjunk és így tovább. Ezekben a napokban or­szágszerte megindult a poli­tikai oktatás a pártalapszer- vezetekben. A propaganda alapvető feladata, hogy a párttagság elméleti igényes­séggel, rendszerezetten és részleteiben megismerje a po­litika ideológiai alapjait, megvalósulásának helyi ta­pasztalatait és tudatosabban vegyen részt a célkitűzések végrehajtásában. Egyszerű lenne azt állítani, hogy a megyében a pártszer­vezetek által rendezett tanfo­lyamok több mint tizennyolc- ezer hallgatója az MSZMP szervezeti szabályzatában foglaltaknak tesz eleget, amely kimondja; hogy a párttagok sajátítsák el a marxizmus— leninizmus alapjait, rendsze­resen fejlesszék elméleti >és politikai tudásukat, gazdagít­sák műveltségüket, erősítsék és védelmezzék a párt esz­mei és politikai, szervezeti és cselekvési egységét... Valójában azonban ennél többről is szó van. A szak­mai-politikai érdeklődés kü­lönböző területeihez jól alkal­mazkodó szemináriumok te­matikáját a párttagság vál­tozatos és konkrét igényeinek figyelembevételével állították össze. Az alapozó, illetve a továbbképző tanfolyamok résztvevőinek megszervezése azért sem okozott nehézséget, mert a megvitatandó kérdé­sek — legyenek azok orszá­gos irányelvek és határoza­tok, vagy azoknak konkrét, helyi érvényesülései — köz­vetlenül is érintik a szemi­náriumok tagjait. : A propagandamunka fon­tosságára, az ideológia és az élet, a társadalmi tudat for­málása és a mindennapi gya­korlat közötti szoros kapcso­lat érvényre juttatására a XI. pártkongresszus határozatai is felhívják a figyelmet. „Az agitáció és a propaganda fon­tos feladata a párttagság esz- mei-polotikai felvértezése. Adjon folyamatosan választ a szocialista építés mindennapi problémiára, nyújtson ismere­teket, segítse elő a szocialista tudat erősödését, ily módon járuljon hozzá pártszerveze­teink befolyásának kiterjesz­téséhez ...” Az irányelvek lényegének valóra váltása kettős felada­tot ró a pártszervezetekre. Egyrészt csak alapos, tudatos előkészítő munkával, a konk­rét helyzetek elemzése nyo­mán lehet kidolgozni azokat a témákat, kérdéscsoportokat, amelyek a helyi párttagság mindennapos politikai és gaz­dasági munkájában közvetle­nül is jelentkeznek. Másrészt a pártszervezeteknek — és a vezető propagandistáknak — meg kell találni azokat a leghatásosabb formákat, is­meretközlő és feldolgozó módszereket, amelyek aktivi­zálni tudják a hallgatóságod. A szemináriumi foglalkozások csak abban az esetben töltik be jól a szerepüket, ha nem „passzív” hallgatóság ül szemben az „aktív" előadóval, hanem közös véleménycsere, sokoldalú elvtársi vita alakul ki a megtárgyalásra kerülő kérdések mindegyikéről. A kongresszusi határozatok egységes értelmezése mellett az 1976—77, évi politikai ok­tatásban kiemelt fontosságú szerepet kapnak a gazdaság- politikai, ideológiai témák, valamint a nemzetközi kérdé­sek. Ez utóbbiak elsősorban az ipari és mezőgazdasági üzemek hatékonyabb terme­lését célozzák. Azt, hogy ez a témakör mennyire egybeesik a hallgatóság valóságos ér­deklődésével, jól tükrözi, hogy az ipari és mezőgazda- sági tagozatú gazdasági tan­folyamok egyesítik a legna­gyobb létszámú hallgatóságot a szemináriumok között. Me­gyénkben több mint ötezer résztvevő jelentkezett a ter­meléssel kapcsolatos politikai határozatok és helyi döntések elemzésére, feldolgozására. Csaknem minden csoportban részleteiben is megismerked­nek Bács-Kiskun megye V. ötéves tervének célkitűzései­vel is. Ugyancsak nagy a párttag­ság érdeklődése a világnézeti és kulturális kérdések iránt. E témakörben többek között olyan problémákat vi­tatnak meg, mint a tudomá­nyos technikai forradalom ideológiai hatásai, az érdekvi­szonyok és a munkaerkölcs a szocialista társadalomban, a közművelődés, a művészetek és a kultúra szerepe a szo­cialista életmód kialakulásá­ban. A politikai tanfolyamokat több mint ezerötszáz jól fel­készült propagandista vezeti, pontosabban szólva irányítja a szemináriumokon kibonta­kozó eszmecseréket és vitákat. Hatékony munkájukhoz az is hozzájárul, hogy mcgyeszer- te megszervezik a járási és városi propagandista szeminá­riumokat. Ezeken magük az előadók találkoznak egymás­sal és kicserélik munkata­pasztalataikat, kialakítják az egyes témák, egységes értel­mezését és módszertani kér­désekről tanácskoznak. A vállalatok, szövetkezetek már a Központi Bizottság 1974 novemberi határozata után is nagy gondot fordítottak azoknak a helyi lehetőségeknek az elem­zésére, felkutatására, melyekkel élve .fokozni lehet a gazdasági munka hatékonyságát. A párt- kongresszus újabb lendületet adott ennek a tevékenységnek. Számos jó ötlet, kezdeményezés látott napvilágot, s valósult meg Bács-Kiskun megyében is a párthatározatokiból eredő fel­adatok megoldására. Követendő példává emelkedik közülük az az együttműködés, amellyel Ba­ja ipari üzemei, vállalatai te' remtettek a maguk számára ked­vező feltételeket a termelés ha­tékonyságának növeléséhez. A Duna-parti város ipari üze­mei igen különböző mértékben felelnek meg a korszerűség kö­vetelményeinek. Találhatók kö­zöttük modern tárcaipari gyá­rakt — mint például a Ganz Villamossági Művek Készülék- gyára, vagy a Kismotor és Gép­gyár V. számú gyáregysége —, s alacsonyabb technikai, szakmai színvonalon álló ipari szövetke­zetek is. A városi pártbizottsá­got már régebben foglalkoztatta a gondolat, hogy az együttműkö­dés szórványos alkalmait miként lehetne rendszeresíteni, szerve­zett keretekbe foglalni, az elma­radottabb üzemek fejlődésének elősegítésére, Baja iparának a javára. Az együttműködés szoro­sabbá tételének előnyeit a gaz­dasági szervezetek vezetői is fel­ismerték, így jöhetett létre a vá­rosban a kooperáció irányítására az igazgatói és a főmérnöki ta­nács, valámint az ezeknek alá­rendelt koordinációs iroda. Az igazgatói tanács gyakorla­tilag már a IV. ötéves tervidő­szak második felében létezett, működésének feltételeit azonban • csak ebben az évben rögzítették. A megállapodást a Ganz Vil­lamossági Művek Készülékgyá­ra, a Kismotor és Gépgyár bajai gyáregysége, a Finomposztó Vál­lalat, az Egyesült Villamos Gép­gyár bajai gyára, a Folyamsza­bályozó és Kavicskotró Vállalat, a Vas- és Fémipari Szövetkezet, valamint a Lakberendező, Épí­tő és Vasipari Szövetkezet ve­zetője írta alá. Az igazgatók testületének fel­adata az ipari üzemek együtt­működésének szélesítése, aján­lattétel egyes tennivalók koordi­nálására. A tanács dönt minden együttműködési kérdésben, s irányítja a főmérnöki tanácsot és a koordinációs irodát. A főmérnökök azt a feladatot kapták többek közt, hogy javas­latokat dolgozzanak ki a jó munkaszervezésbeli és műszaki megoldások elterjesztésére, a he­lyi szabad kapacitások és a ka­pacitásigények egyeztetésére, ter­melési kooperációra, a szállítási égj üttműködésre, egyes üzemek­nél a profiltisztításra, kistételű közös anyagbeszerzésekre és a felesleges készletek hasznosítá­sára. A főmérnöki tanács felelős az együttműködési elvek gya­korlati megvalósításáért. Az igazgatói és a főmérnöki tanács ajánlásainak és döntései­nek gyakorlati végrehajtása a koordinációs iroda feladata, me­lyet a vállalatok által kijelölt, tapasztalt nyugdíjasokból hoz­tak létre. Az iroda nyilvántart­ja a felesleges, norma feletti és elfekvő készleteket, és kiközvetí­ti az azokra igényt bejelentő cégeknek. (Az év első felében több millió forint értékű elfek­vő készletet értékesítettek.) Az iroda összehangolja a szállításo­kat, közreműködik a termékek gyártásának átadásában és se­gít a szabad kapacitások ki­használásában. Ez ideig a vasipari vállalatok közt sikerült az együttműködést szorosabbá tenni, de már for­málódnak a tervek a fa- és textilipari üzemek tevékenysé­gének összehangolására is. Akad­nak gondok is: az első számú vezetők által meghozott együtt­működési döntéseket a közép­szintű vezetők körében nem minden esetben követi kellő megértés, kezdeményezés. A városi pártbizottság figye­lemmel kíséri a Baja ipari üze­mei közt kibontakozott hasznos együttműködést. A gazdasági ve­zetőket rendszeresen beszámol­tatja az ezen a téren végzett te­vékenységükről, s javaslataival hozzájárul a hatékonyabb ter­melést lehetővé tevő, sokoldalú kooperáció erősödéséhez. Ez a biztosítéka annak, hogy a vá­ros ipara elérje az V. ötéves tervidőszakra célul tűzött 70 szá­zalékos fejlődést. A. T. S. P. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents