Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-17 / 246. szám

KÉT HETET VÁRHATOTT VOLNA AZ ESŐ VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! PETŐFI un. Éá AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 246. szám Ára: 90 fillér 1976. október 17. vasárnap Őszi megyei könyvhetek Könyvkiállítás, író-olvasó találkozók Az őszi megyei könyvhetek programjába bekapcsolódik a me­gyei fogyasztási szövetkezetek kereskedelmi vállalata, az Alföld Áruház is. Hétfőtől szombatig, vagyis október I8-tól 23-ig a vál­lalat KISZ-szervezetének kezde­ményezésére Kecskeméten, a szé- chenyivárosi ifjúsági garzonház klubhelyiségében árusítással egy­bekötött könyvbemutatót rendez­nek. Október 20-án dr. Buga Lászlóval, a népszerű orvos-író­val lesz találkozó az áruház könyvosztályán, délután 15 órától. Másnap a megyei művelődési központban este 18 órakor a vál­lalat és a kertbarátok köre ren­dezésében író—olvasó találkozó lesz, amelyet könyvárusítással kötnek egybe. A vállalat KISZ-szervezete és szocialista brigádja háztól-házig történő könyvárusítást is szervez. Losonczi Pál Panamába érkezett Fehér Péter, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke — Demetrio Lakas állam­fő meghívásának eleget téve — pénteken délben hivatalos baráti látogatásra Panamába érkezett. A Panamai Köztársaság fővárosá­nak nemzetközi repülőterén a magas rangú vendéget megillető ünnepélyességgel üdvözölték az Elnöki Tanács elnökét, az első magyar államfőt, aki e közép­amerikai ország földjére lépett. Feldíszített repülőtér, katonai díszpompa, huszonegy ágyúlövés, a magyar és a panamai himnusz köszöntötte Losonczi Pált, akinek fogadtatására — kormánytagok, vezető politikusok egy csoportjá­nak élén — megjelent Demetrio Lakas köztársasági elnök és Omar Torrijos Nerrera miniszterelnök. Tisztelet és megbecsülés a szo­cialista Magyarország államfőjé­nek — ezt tükrözte a repülőtéri fogadtatás, s ez volt az alaphang­ja a késő délutáni órákban meg­kezdődött tárgyalásoknak is. A hivatalos eszmecserét megelőzően Losonczi Pál megkoszorúzta a legendás szabadsághős, Simon Bolivar szobrát. # A repülőtéren Demetrio Lakas köztársasági elnök (balról) fogadta Losonczi Pált. (Telefoto—AP—MTI—KS.) Jóllehet a két ország diplomá­ciai kapcsolatai egészen újkeletű- ek. a tárgyalások érdemi tartal­mára is utal a tény: a diplo­máciai kapcsolatok felvételét kö­vető egy esztendő után már ál­lamfői találkozóra kerülhetett sor. Az ide vezető út 1968-ban nyílt meg, amikor Panama 1,4 milliós népének életében új fejezetet nyi­tott a haladó katonai kormány (Folytatás a 2. oldalon.) Január elején a vállalatok jórészénél eléggé borúlátóan kezdték az új esztendőt. Az V. ötéves tervre vonatkozó fej­lesztési és termelési előirányzatokat ekkorra ugyan már min­denütt kidolgozták, az új szabályozó rendszer hatását azon­ban még nem látták előre. S szó, ami szó, a szabályozók egy részét túl szigorúnak tartották. Voltak ilyen aggodalmak a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyáránál is, de az­zal a különbséggel, hogy nem ke­seregtek sokáig, hanem azonnal hozzákezdtek a megoldások kere­séséhez. Nem volt könnyű feltár­ni a termelés hatékonyságát ja­vító belső tartalékokat, hiszen éppen egy nagy arányú üzemi re­konstrukció kellős közepén vol­tak. Közben februárban napvilá­got látott a termékek osztályozá­sára vonatkozó miniszteri rende­let is, ami az áruk minőségével szemben állított a korábbinál jó­val nagyobb követelményeket. Éppen ezért nagy szerepe volt minden intézkedésnek, ami az üzem belső életére vonatkozott. A gyár párt-, gazdasági és tömeg­szervezeti vezetői viszont egyet­len intézkedést sem hoztak anél­kül, hogy azt a dolgozókkal vala­milyen formában meg ne tár­gyalták volna. Így születtek vál- i (Folytatás a 3. oldalon.) Lassú a kenyérgabona vetés ^Október for­dulóján meg­szakadt a ve­rői ény es napok sorozata. Üjra eső áltatja a talajt, nehezít­ve a mezőgaz­dasági dolgo­zók munkáját. Csupa sár, la­tyak a szántó­föld, emberfe­letti erőfeszí­tést kíván a termés szedése, szállítása. Ha két héttel ké­sőbb köszönt be az esőzés, gokkal kedve­zőbb helyzetet teremt, mint most. Földben találja az őszi kalászosokat, és a nedvesség gyorsabb ke­lésre serkenti a növényt, hogy a téli fagyok előtt megerő­södhessen. Sajnos, nem így történt. A ké­sei érés miatt egyébként is las­sú betakarítást még inkább hát­ráltatja a csapadék. Mit sem vál­toztat a helyzeten, hogy 53 ezer hektár szőlő termésének 80 szá­zaléka már biztonságban van, ha 130 ezer hektár kukoricából 105 ezer még lábon áll. Szántani nem lehet miatta és elhúzódik a ke­nyérgabona vetése, mert a ve­tésváltás szerint sokezer hektá­ron kapásnövény helyére kerül az őszi kalászos. Igaz, hogy október 15-ig 106 ezer hektár magágyat előkészí­tettek az állami és szövetkezeti gazdaságok Bács-Kiskun megyé­ben, a hátralevő 30 ezer hektárt viszont meg sem lehet kezdeni, mert cukorrépa, szója, naprafor­gó és kukorica van a helyén. Az őszi búza legjobb vetési ideje lassan véget ér, hiszen október 25-ig földbe kellene kerülnie ah­hoz, hogy jó termést adhasson, marad a szükségmegoldás, a kalászos után ismét kalászost vetni. A papíripar alig fogadott a mezőgazdaságtól szalmát. A bő­séges szalmatermés a gabona­táblák szélén maradt A tarlóége­téssel csínján kellett bánni. Ezért most rendkívül nagy munkával t Gondosan megmunkált talajba kerül a búza a Bajai Állami Gazdaság mátéházi kerületében. • Megtelt a kombájn magládája, a szállítójárműbe ömlik a kukorica. jár a talajfertőtlenítés a búza ve­tésére előkészített területen. A jánoshalmi Petőfi Tsz-ben naponta száz hektár búzát vet­nek el, és október 20-ra vállal­• öntözték a cukorrépát és jó termést takarítanak be a nagybaracs­kai Haladás Tsz-ben. Elől halad a levélvágó, majd a répakiemelő és rendre rakó gép. A felszedő és gépkocsirakó gép zárja a sort. ták a munka befejezését. A bács­almási Petőfi Tsa gazdái úgy igyekeztek, hogy eddig .65 száza­lékát tették földbe a kenyérga­bona vetőmagnak. Bács-Kiskun megye állami gazdaságaiban min­den percet kihasználnak, hogy mi­nél előbb elvessék a kenyérnek- valót. Az most a legsürgősebb. Ha nem lesz korai fagy, a kuko­rica, cukorrépa nem megy tönkre a sizántóföldön két-három hét alatt. A Bajai Állami Gazdaság má­téházi kerületében 5558 hektár szántóföldön évekkel előbb har­minc-negyven traktoros szántott, vetett. A nagy teljesítményű gé­pekkel most tízen készítették el a gabona magágyát. Nemes Ágos­ton, Lovas Lajos, Miklós Illés La­jos, Fülöp Sándor és társai vál­tott műszakban dolgoznak. 1760 hektár őszi kalászosból ezer hek­tárt vasárnapra elvetnek. Kon- csetó Sándor brigádvezető, aki a kerületi pártaiapszervezet titká­ra, úgy irányítja a brigád mun­káját, hogy október 25-e után ne maradjon vetetten terület a Bajai Állami Gazdaság mátéházi kerületében. K. A. Még három hónap, és hoz­zákezdhetünk az V. ötéves terv első esztendeje mérlegé­nek elkészítéséhez. Ne fus­sunk azonban az időben előre, maradjunk inkább a mában. A kezdősorok csupán arra szándékoztak felhívni a fi­gyelmet, hogy most még van idő — ha nem is sok — az eddig elért eredményeken ja­vítani, s bizonyos lemaradá­sokat pótolni. Az esztendő kétségkívül ne­hezebb körülmények között indult, mint a korábbi évek. Népgazdaságunk — a magas export-import arányok miatt — eléggé nyitott ahhoz, hogy ne éreznénk meg a nemzet­közi gazdasági életben lezajló változásokat, elsősorban a tő­kés piac ingadozásait. Hazánk gazdasági életének ezen a sa­játosságán nem lehet és nem is lenne szerencsés dolog vál­toztatni. Egyet lehet tenni, megfontoltabban, okosabban gazdálkodni, hatékonyabban termelni. Államunk vezető szervei ki is dolgozták ennek alapjait, s az év elején ér­vénybe lépett az új szabályo­zórendszer. A követelmények ugyan nagyok, ám ahogy mon­dani szoktuk — és így is igaz — voltunk mi már nehezebb helyzetben is. Bács-Kiskun megye ipara az első félévi mérleg adatai szerint időarányosan — ha nem is minden vonatkozásban — teljesítette tervét. Hasonló képet mutatnak az első há­romnegyedévi előzetes adatok. Csakhogy mostanában meg kell tanulni odafigyelni a részletekre is. Mert napjaink­ban a részletek elemzésén na­gyon sok múlik. A mennyisé­gi szemléletről áttérni a minő­ségi szemléletre, nem könnyű dolog, de elengedhetetlen kö­vetelmény. Szűk például az építőipar kivitelezői kapacitása. Nehe­zebbekké váltak tehát a fej­lesztés feltételei, mégsem mondhatunk le az előrehala­dásról, V. ötéves tervi elő­irányzataink teljesítéséről. A megyei pártértekezlet például célul tűzte, hogy Bács-Kiskun ipara az V. ötéves tervben is gyorsabb ütemben emelkedjen az országos átlagnál. Erről a nehézségek ellenére sem mondhatunk le, nem torpan­hatunk meg már a tervidő­szak elején, mert akkor nem tudjuk pótolni lemaradásun­kat, sőt még tartani sem ed­dig kivívott helyünket, s az életszínvonal emelésének ter­vezett ütemét is módosítani kellene. S ha már értékelünk, mondjuk meg nyíltan, a fej­lődés üteme nem minden te­rületen kielégítő. Néhány vállalatnál sikeres intézkedéseket tettek a gaz­daságtalanul termelt áruk előállításának megszüntetésére. Ez azonban nem mondható ál­talánosnak, sőt megállapíthat­juk, hogy a megyében a ter­mékszerkezet egészséges meg­változtatása terén még csak a kezdeti lépéseknél tartunk. Márpedig kimondottan luxus olyan áruk előállításával fog­lalkozni, ami sem a belföldi, sem a külföldi piacon nem kelendő. A Központi Bizottság 1974. decemberében és 1975 novem­berében megfelelő határozato­kat hozott a termelés haté­konyságának növelésére, az anyaggal, energiával való pa­zarlás megszüntetésére. E ha­tározatoknak akkor széles kö­m rű visszhangja volt gazdasági életünkben. Most kevesebbet beszélünk erről, s még keve­sebbet teszünk megvalósítá­sukért. Pedig ezek a határo­zatok még időszerűbbek, mint valaha. Nagyok az üzemekben a belső tartalékok. Feltárásuk megkezdődött, hathatós intéz­kedéseket hasznosításukra azonban még nem sok helyen tettek. Márpedig ehhez nincs szükség anyagi befektetésekre, csupán a lazaságok felszámo­lására, a termelés szervezett­ségének javítására. Sok válla­latnál munkaerőhiányra hivat­koznak. Ám éppen ezért fon­tos az üzemen belül minden dolgozót a megfelelő helyen, jól szervezett termelési folya­matokban foglalkoztatni. Nem volt szándékunkban vészharangot kongatni, az utolsó negyedév elején. A há­rom hónap múlva készülő vál­lalati mérlegek jórésze bizo­nyosan az éves terv teljesí­téséről adhat majd számot. Nem mindegy azonban sem az üzemnek, sem a népgazdaság­nak, hogy a részletek milyen eredményt mutatnak, mennyi­vel sikerült okosabban, hatéko­nyabban, nyereségesebben gazdálkodni. S az év utolsó hónapjaiban még van mód ezeken a mutatókon javítani. Nagy Ottó SEGÍTIK A TANULÓ FELNŐTTEKET Fejlesztik a szakszervezeti könyvtárakat Nemrégiben részletesen tájé­koztattuk olvasóinkat arról, hogy miként gazdagodik és milyen gon­dokkal küzd — napjainkban a tanácsi könyvtári hálózat. Ezút­tal arról igyekszünk képet adni, hogy Bácsr-Kiskun szakszervezeti könyvtáraiban milyen lényege­sebb változások következtek be az elmúlt hónapok alatt. Ballabás Béla, az SZMT me­gyei központi könyvtárának igaz­gatója örömmel számolt be az in­tézmény felújításáról, és korsze­rűsítéséről, melyet nemrégiben fejeztek be. Ezzel lehetővé vált a raktári területek jobb kihaszná­lásai, a csereállomány tökélete­sebb elhelyezése, a gyorsabb, szakszerűbb feldolgozó munka, és a helyszíni kölcsönzés gyorsítása. A tatarozás, festés, és világítás korszerűsítése, valamint a gázfű­tés bevezetése mintegy kétszáz­ezer forintba került. A hálózat további erősítését je­lenti az is, hogy ebben az évben Baján, Kiskunfélegyházán, Kecs­keméten, Jánoshalmán, Lajosmi- zsén és Kiskunhalason új üzemi könyvtárat adtak át a rendelte­tésének. S időközben munkába állhatott az a mikrobusz is, mely­nek segítségével meggyorsítják és megkönnyítik a könyvek cseréjét, az új kiadványok helyszínre szál­lítását. Megtudtuk, hogy a kiadók által megjelentetett legújabb művek beszerzésére ebben az évben csaknem kétszázezer forint áll a könyvtár rendelkezésére. Ez hu­szonöt százalékkal haladja meg az eddigi éves keretet. Ezzel együtt megyénkben a szakszerve­zeti könyvtárak támogatása meg­haladja a félmillió forintot. Le­hetővé válik az is, hogy a rend­szeresen és intézményesen to­vábbtanuló felnőtteket módszere­sen segítsék. A rádió „mindenki iskolája” mozgalmának sikere ér­dekében. például magnószalagokra sokszorosítják az előadások szö­vegét, és gondoskodnak arról, hogy elérhetők legyenek. A leg­fontosabb tennivalókat a megyei könyvtárral együttműködve vég­zik az SZMT könyvtárosai. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents