Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-16 / 245. szám
1976. október 16. • PETŐFI NEPE • 3 Dr. Simon Pál beszéde A nehézipari miniszter bevezetőben rámutatott: a szelektív iparfejlesztés, a hazai energia- termelés és -fogyasztás szerkezetének korszerűsítése és a hazai nyersanyagkincs fokozottabb mértékű, gazdaságosabb hasznosítása iparpolitikánk fontos irányelve. A három központi fejlesztési program amelyről a t. országgyűlésnek beszámolok, ezeknek az irányelveknek gyakorlati megvalósulását tűzte ki célul. A programok megvalósításának a IV. ötéves tervvel lezárult első szakasza bizonyítja meghatározó szerepünket a nép- gazdasági tervek teljesítésében, illetve túlteljesítésében. Jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a nehézipar túlteljesítette IV. ötéves tervét. A programok megalapozzák a további fejlődést is. Egyértelműen állítható, hogy a fejlesztések a népgazdaság tervszerű, arányos, gyors fejlődését eredményezik már ma, és várhatóan a jövőben is. Teljesítésük tovább mélyíti a nemzetközi szocialista integrációt. A hatékony nemzetközi együttműködés pedig céljaink megvalósításának alapvető feltétele. Együttműködés a KGST- országokkal, elsősorban a Szovjetunióval, fejlett szakosítás és termelési kooperáció szükséges a korszerű termelő berendezések előállításához, a szelektív ipar- fejlesztéshez. E programok megvalósítása tette lehetővé néhány hasznos hosszúlejáratú egyezmény — mint például a szovjetmagyar olefinegyezmény, a szovjet-magyar alumíniumegyezmény, a lengyel—magyar vegyi- ^zál egyezmény, az orenburgi földgázvezeték építésére kötött sokoldalú egyezmény — megkötését a baráti országokkal. A KGST-országok komplex programjához szorosan kapcsolódó nemzetközi egyezmények iparunkat bekapcsolják a szocialista nemzetközi munkamegosztásba. A magyar—szovjet olefinegyezmény alapján megépült etilénvezeték, — amely mint ismeretes Leninvárost a szovjet- ukrajnai Kalus-sal köti össze —, a komplex program úttörő létesítménye. A IV. ötéves terv folyamán sikerült az érdekeket egyeztetni: a programokban résztvevő trösztök. ,és vgj.laia.tpk gazdasági tevékenységét beillesztettük az általános, ,. szabályozó rendszerbe. Ma már megállapítható, hogy a központi fejlesztési programok elérik, egyes esetekben meghaladják az átlagos ipari vállalat •jövedelmezőségét. A programok népgazdasági jelentőségét érzékeltetve a miniszter megemlítette, hogy például a petrolkémiai program elmaradása esetén 1980-ban a népgazdaság műanyagszükségletének döntő részét tőkés importból kellene fedezni, s ez több százmillió dollárral terhelné külkereskedelmi mérlegünket. A központi fejlesztési programok számottevően hozzájárultak dolgozó népünk életszínvonalának növeléséhez. A földgáz fokozott használatával, a vegyianyagok és alumíniumtermékek széles körű elterjedésével is kényelmesebbé vált mindennapi életünk. Dr. Simon Pál ezután így folytatta: A földgázfelhasználás központi fejlesztési programját hazai szénhidrogénkincsünk alapozta meg. Évtizedes földtani kutató munkával felderítettük olaj- és gázmezőinket s megkezdtük azok kiaknázását. Nagymértékben növekedett a probán-bután gáztermelés az olajfinomítókban is. Az elmúlt évben földgázból csaknem 6 milliárd köbméter, a propán-bután gázból több mint 240 ezer tonna volt a fogyasztás. A hazai kutatások eredménye azonban jelzi, hogy földgáz készletünk csak az elfogyasztott meny- nyiség pótlására elegendő. Ezért épült meg a „Testvériség” gázvezeték, amely a Szovjetunióból szállít földgázt Magyarországra, s épül — a KGST összefogásával — az orenburgi földgáz- vezeték. így lehetővé válik, hogy 1980-ra 10 milliárd köbméter földgázfogyasztást tervezzünk. Nagyrészt hazai forrásból irányozzuk elő 1980-ra több mint 300 ezer tonna propán-bután gáz felhasználását. A gáz, valamennyi tüzelőanyag közül a legkevésbé szennyezi a környezetet. Csővezetékes szállítása lehetővé teszi szolgáltató hálózatok létesítését, a propánbután gáz felhasználása pedig a hálózaton kívüli helyeken a korszerű tüzelést. A központi fejlesztési program kidolgozásakor ezért nagy gondot fordítottunk annak meghatározására, hogy milyen fogyasztókat lássunk el elsősorban ezzel az értékes energiahordozóval. A számítások azt mutatták, hogy a földgázt és a propán-bután gázt leggazdaságosabban a háztartásokban lehet hasznosítani. Jelenleg 155 városban, községben és településen több mint 700 ezer lakásban van vezetékes gáz, s 1.0 millió a propán-bután gázfogyasztók száma. Tehát a számításba vehető fogyasztók mintegy kétharmadának lakásában használnak gázt, 300 ezer lakásban pedig azzal fűtenek. Számokkal ki sem fejezhető a háztartásokban alkalmazott gáztüzelés előnye. Megkíméli a fogyasztókat a tüzelő szállításától, felhordásától, és a fűtéssel járó egyéb fizikai munkáktól. A földgázfelhasználás gazdasági hatékonysága különösen jó a vegyiparban, ahol. a gáz nemcsak tüzelőanyag, hanem nyersanyag is. Az ammóniát és a nit- rigénműtrágyát teljes egészében a földgázból állítjuk elő. A földgázprogram beruházásaira az V ötéves tervben több mint 20 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez újabb 20—25 település vezetékes gázellátásán. 140 ezer fogyasztó bekapcsolását és további 80 ezer lakás gázfűtését teszi lehetővé. A népgazdaság teherbíró képessége még nem teszi lehetővé ebben az ötéves tervidőszakban minden igény kielégítését. Éppen ezért az előirányzott beruházásokkal takarékoskodnunk kell. Meg kell keresnünk a legjobb megoldást, amellyel a lakossági igényeket a lehető legnagyobb mértékben s a lehető legkisebb költséggel kielégíthetjük. Az is nyilvánvaló. hogy csak annyi új propán-bután gáz- fogyasztót tudunk bekapcsolni, amennyit a rendelkezésre álló töltőberendezések, palackok, szállítóberendezések lehetővé tesznek. Dr. Simon Pál, ezután a petrolkémiai központi fejlesztési programról szólt. Mint mondotta, a cél a kemizálás fokozása. Közismert, hogy a vegyi folyamatok és a vegyipari termékek elterjedése növeli a hatékonyságot a termelésben és a felhasználásban egyaránt. Ez magyarázza, hogy a vegyipar hazánkban már hosszú ideje a legdinamikusabban fejlődő iparág. A miniszter a továbbiakban azt fejtegette, hogy népgazdaságunkban a műanyagokat és a vegyiszálakat minden ágazat alkalmazza. Az élelmiszergazdaságban a fóliasátrak és az öntözőcsövek, a csomagoló anyagok, a gépiparban a szigetelőanyagok és szakipari szerkezeti anyagok, az építő- és szerelőiparban csövek és burkolóanyagok, a könnyűiparban a cipő és textilipari anyagok felhasználásának széles skálájával találkozunk. A hazai fejlesztésnek nem volt és nem is lehetett célja az, hogy mindezeket az anyagokat teljes választékban gyártsuk. Ezért a petrolkémia területén következetesen szelektív iparpolitikát alakítottunk ki, és valósítottunk meg. A már említett nemzetközi megállapodások lehetővé tették, hogy méreteiben gazdaságos, korszerű alapanyaggyártást létesítsünk Leninvárosban _ a k őolajfinomítás egyik terméke, a vegyipari benzin felhasználásával. Az olefinmüvet a IV. ötéves tervben megépítettük és sikerrel üzembe helyeztük. Az olefinműben a benzin pirolízisnél 5—6 féle olefin egymás mellett keletkezik. Ezekből mintegy 35—40 féle közbenső terméket lehet előállítani, melyek azután mintegy 250—300 féle vegyitermék, műanyag, vegyiszál gyártását teszik lehetővé. A szelektív iparpolitika elvének megfelelően az olefineknek ezt az elágazó „családfáját” alaposan megnyirbáltuk, hazialag mindössze két alapanyagot, az etilént és a propilént dolgozzuk fel. Ezekből az alapanyagokból csupán kétféle közbenső terméket és három készterméket gyártunk az V. ötéves terv végéig. Ezekből az anyagokból viszont olyan nagy mennyiséget állítunk elő, hogy hosszúlejáratú egyezményekben foglalt kötelezettségeinket teljesíteni tudjuk. A program keretében épül meg az V. ötéves tervben a Borsodi Vegyi Kombinát nagykapacitású PVC-gyára. így az ötéves terv utolsó éveiben már 190 ezer tonna pvc-t fogunk termelni, ami a hazai igények, az export-kötelezettségek kielégítésén, illetve teljesítésén felül tőkés exportot is lehetővé tesz. Ugyancsak a szocialista gazdasági integráció alapján fejlesztettük és fejlesztjük vegyi- szál-termelésünket. Az V. ötéves tervben 20 milliárd forintot fordítunk a programra. Fontos feladatunk a már megkezdett pvc, polipropilén és vegyiszál üzemek beruházásának befejezése, továbbá a műanyagfeldolgozó ipar fejlesztése. Erre a célra 7 milliárd forintot irányoztunk elő. Ugyancsak fontos feladatunk, hogy az V. ötéves tervben az 1980 utáni időszak fejlesztését előkészítsük. A petrolkémia szerteágazó családfájából azt a néhányat kell kiválasztanunk, amely legjobban megfelel a hazai adottságoknak és lehetőségeknek. a nemzetközi együttműködés igényeinek. Úgy ítéljük meg, hogy a fejlesztésnek az eddiginél jobban kell szolgálnia gyógyszeriparunk és növényvédő szer iparunk alapanyag-igényének kielégítését is. Dr. Simon Pál ezután az alumíniumipar központi fejlesztési programjáról adott áttekintést. Ez a program magában foglalja a bauxitbányászat, a timföld- gyártás. az alumíniumkohászat és az alumíniumfeldolgozás ösz- szehangolt, komplex fejlesztését. A programot kedvező hazai adottságaink, a hatékony nemzetközi együttműködés, valamint a bővülő hazai felhasználás alapozta meg. Bauxitvagyonunk — amely európai viszonylatban is számottevő —, valamint a timföldipar eredményes fejlesztő tevékenysége biztosítják céljaink elérését. Ismeretes, hogy a hazai adottságok az alumínium- gyártás egyik középső fázisára, az alumíniumkohászatra nem voltak kedvezőek. Nem rendelkeztünk olcsó villamosenergiával. A szovjet—magyar alumíniumegyezmény megoldotta ezt a problémát: lehetővé tette, hogy timföldünkért kohóalumíniumot kapjunk. így kapcsolódik a gyakorlatban a szelektív iparpolitika és a hatékony nemzetközi együttműködés. A IV. ötéves tervben foglalt célokat teljesítettük. Eleget tettünk szállítási kötelezettségeinknek, ahogy azokat partnereink is maradéktalanul teljesítették. Megépült az új ajkai timföldgyár, üzembe helyeztük, sőt kismértékben bővítettük is Székesfehérvárott a könnyűfémmű szélesszalag hengerművét. Növekedett a présmükapacitás, ennék éredmé- nyeképpen a., csövek és a különböző profilok, gyártmányok mennyisége is. A kormány jóváhagyta a központi fejlesztési program V. ötéves tervidőszakra szóló feladatait. Üj bauxitbányák nyílnak meg a Dunántúlon, évi 80 ezer tonnás új timföldgyártó kapacitás épül Ajkán, tovább bővül a féltermékgyártás is, elsősorban Székesfehérvárott. A beruházások értéke meghaladja a 9 milliárd forintot Az alumíniumfeldolgozás már az elmúlt időszakokban is gyorsan fejlődött és a növekedés üteme töretlen az V. ötéves tervben is A programok végrehajtásának első szakaszát befejeztük. Az V. ötéves terv feladatai ismertek. A maradéktalan, hatékony végrehajtás mindannyiunk közös érdeke. De az is fontos feladata az V. ötéves tervnek, hogy megalapozza a VI. és VII. ötéves tervek fejlesztési céljait. Ehhez pedig szerteágazó műszaki-gazdasági tevékenység, elmélyült közgazdasági elemző munka, széles körű nemzetközi együttműködés szükséges. A miniszter a továbbiakban a dolgozók munkakörülményeiről, az egészségvédelemről és a környezetvédelemről szólt. Kiemelte: dolgozóinknak mindenütt olyan munkakörülményeket és olyan védőfelszereléseket kell biztosítani, amelyek megvédik őket a munkaköri ártalmaktól. Á vegyiparban ez nem mindig könnyű. Ezért állandó feladatunk a munkakörülmények korszerűsítése, az egészségügyi ellátás javítása. A környezetvédelmet a technológia szerves részeként kell kezelni. Sajnos, üzemeink egy része nem felel meg a mai környezetvédelmi követelményeknek, s ebbe nem szabad beletörődni. Nyilvánvaló, hogy termelési és a környezetvédelmi feladatokat egyidejűleg kell megoldani. A IV. ötéves tervidőszakban a nehéziparban 3,5 milliárd forintot költöttünk olyan beruházásokra, amelyek közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgálják. A központi fejlesztési programok új létesítményei sem a levegőt, sem a vizeket nem szennyezik olyan mértékben, hogy az az általános szennyeződést növelné. Egyes területeken éppen a programok teljesítésével csökkent a szennyeződés mértéke. » Dr. Simon Pál köszönetét mondott mindazoknak, akik a program megvalósításán dolgoztak és dolgoznak. Eredményes munkájuk tette lehetővé az első munka- szakasz sikeres lezárását. Hasonló helytállást igényelnek a programok következő szakaszai is —<• mutatott rá beszéde végén, s kérte az országgyűlést, hogy a beszámolót fogadja el. Tíz éve, hogy új mozgalom bontakozott ki a határ menti községekben. Nagylak dolgozói 1966. október 15-én önként vállalták, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül, erkölcsi kötelezettségből, konkrét tevékenységet végeznek az államhatár rendjére és őrizetére vonatkozó kormányrendeletet betartják; a közrend védelmét segítik, s a helyi határőrökkel olyan politikai, kulturális és sport együttműködést fejlesztenek ki, amely biztosíték a közös feladatok megvalósítására A nagylaki dolgozók kezdeményezése országos mozgalommá fejlődött, s jelenleg kilencvenhat határ menti község —a megyében Bácsszentgyörgy. Gara. Bácsbor- sod, Katymár. Kunbaja. Tompa, Kelebia — büszkélkedhet a Hatáőrközség megtisztelő címmel. Tapasztalható, hogy a határőrközségek dolgozóit az új politikai mozgalom szelleme teljesen áthatja, s az emberek tudatába vésődött, hogy a Magyar Népköz- társaság határának őrizete, a közrend, közbiztonság fenntartásának segítése társadalmi kötelesség, hazafias tett. A lakosság a párt honvédelmi politikájának végrehajtásában aktív; őszinte érdeklődéssel vesz részt katonai, ha. tárörizeti kérdésekről szóló beszélgetéseken. Szorosabbá, tartalmasabbá vált a határőrök és a községi KISZ- szervezetek együttműködése is. Rendszeresek a közös akciók, politikai és kulturális rendezvények, Közös program szerint kerül sor eszmecserékre, fegyverbemutatóra. őrslátogatásra. A határvidék lakói nagyra becsülik a végek őrzött, akik a fárasztó, hosszú portya után szívesen végeznek társadalmi munkát a községekben. A határ őrzésének segítéséről minden jelentősebb községi rendezvényen szó esik. A községi tanácsok rendszeresen napirendre tűzik a lakosság által önként vállalt követelmények teljesítését, s megbeszélik a további tennivaló- kait is. Jóleső érzéssel nyugtázhatjuk, hogy a mozgalom a határ menti községekben gyökeret eresztett és céljainak megfelelő eredményességgel szolgálja a Magyar Népköztársaság á 11 a m ha t á ró n a k őrzését. Gazsó Béla Ötven éve mutatták be a Kodály-daljátékot Éjszakánként a főváros magasabb pontjairól íel- feltűnték még az ágyúk torkolattüzei, amikor meghatott emberek hallgatták könnyezve a Háry dallamait. 1945. február 23-án az Operaház épen maradt ruhatáránál gyűltek össze először a Magyar Állami Operaszínház Budapesten maradt művészei, hogy műsorral köszöntsék az új korszakot. Természetesnek tartották, hogy a talán legjellegzetesebb rnágyar dalmű részletéi csendüljenek fel az ünnepségen. Kérdezhetnék sokan: miként sorolhatjuk a nagy füllentő kalandjait, a nemzeti tudatot, ielkületet kifejező alapművek közé. A Psalmus zsoltáros jajon- gása, igazságkereső szenvedélye miként 'egyeztethető az Obsitos úr vitézi tetteit megéneklő melódiákkal. Néhány év választotta el mindössze a két Ko- dály-alkotás bemutatását. Tévednek azok, ákik azt hiszik, hogy a két kompozíció felesel egymással. Ugyanaz a Kodály félti népét mindkettőben, csak a forma, a közelítés eltérő. A kecskeméti Végh Mihály szövegére készített mű azt harsogja, parancsolja, hogy itt kell élnünk, nem szakadhatunk el innen, még ha igazságtalanságokat keli elszenvednünk, ha a forradalmak miatt üldöznek minket. Háry János is azt tolmácsolja, sugallja, hogy itthon a helyünk. A majlandi 32 toronynál is többet ér számunkra az abonyi kettő. Szabolcsi Bence fejezi ki legtömörebben ezt a csodálatos gondolatot. „Az epilógus Háry legnagyobb hőstettét, a hazatérést emeli végtelen magasságba, s megkoronázza a népről szóló himnuszával: ez a sugárzó tetőpont egyúttal katarzis...” A záróképhon összecsendül a Tiszán innen, Dunán túl, a Kezdődik a mese. a Nagyabonyban dallamai. MAGY. KIR. OPERAHAZ Szombaton, 1936 október 16-ún nagy iíabella KÖRMENQY JANOS vendég! illéptévcl ELŐSZÖR HINT JÁNOS ■' IlnmAnyl XmtH. Zrm'g-I -/nriotto: Kmlitlt /»Hón. ti/.t.MÍIYK Vll«*-"» 1,‘K‘H‘Kr » rvií/ I im . Adj 111 (ivii/ó Rendes lielydruk, bérletben Jegyek válthatók október hó IO-tól kezdve 0 Az ősbemutató plakátja. A most ótven esztendeje bemutatott Kodály-műben hangzottak . lel először a magyar nép dalai a díszes fővárosi Operaház színpadán. A zeneszerző szerényen hangoztatta, hogy ő csak a foglalatot, a keretet adta a csodálatos gyöngyszemekhez. A Tanár Űr Lutz Beschnek! így foglalta össze a Háry jelentőségét: „Ez az opera már egy második lépcsőtök volt... Nekünk nemcsak a zenét hanem a nyelvet is a falusi néptől, kellett megtanulni. Ez az opera közelebb hozta a városi lakosságot a valódi magyarsághoz.” Mas alkalommal így vélekedett: . .A falakat előbb ki kell bélelni a magyar nép hangjával, ha azt akarjuk, hogy az abból lelkezett művek visszhangra találjanak bennük. A közönséget pedig saját zenei nyelve öntudatára kell ébreszteni. különben meg sem érti, amit ezen a. nyelven mondanak neki. A Háry János, a Székely- fonó erre a munkára vállalkozott.” • Az 1958-ban készített hanglemezfelvétel címlapja. Fel évszázada mar a bemutatón meghódítottál a közönséget a Garay János elbeszélő költeménye, Paulini Béla és Harsányi Zsoit librettója alapján készült népi daljáték. Toldy Miklós, Ludas Matyi édestestvére, az oly gyakran ábrándokba feledkező magyar nép megszemélyesítője, a Napóleon-megíuttátó, a császár udvarát felszántó öreg vitéz méltó megformál ót kapott Palló Imre személyében. A többiek is az ügyet megillető elmélyültséggel készültek az ősbemutatóra. A Háry János azóta szüntelenül járja a nagyvilágot. Mesebeli címszereplője csak a képzeletben jutott túl öreg kontinensünkön > ez a daljáték — vagy az ebből formált Háry-szvil — valóságosan is hirdette távoli földrészeken egy kis nép életkedvét, s nagy fiának talentumát. II. N. PARLAMENTI TÖPRENGÉSEK Ketten a vezetők kötelességéről A közművelődési törvényjavaslat vitája jó alkalmat kínált az „$nvizsgálódásra. Mit tettünk és mit tehetünk a kultúrálódásért? A hozzászólások továbbgyűrűztek a 'szünetek eszmecseréiben is. Miközben a törvényhozók egymással, a meghívott vendégekkel és a tudósítókkal beszélgetnek, a többszáz apró gömbizzó, a csillogó csillárok és a hatalmas reflektorok fényében mintha megjelenne a tanyákkal szabdalt alföldi vidék és a föld alatti kincseket kutató fúrótornyok képe is. Innen érkezett két Bács- Kiskun megyei képviselő, az itt élő emberek bizalmának igyekeznek megfelelni, s az ülésszak után idé térnek vissza. ,.A közművelődésben való részvétel az állampolgárnak önmaga és a társadalom iránti kötelessége, a politikai és munkahelyi vezetőnek pedig a közművelődés támogatása tisztségéből eredő kötelessége" — olvassuk a törvény indoklásában. Ez a gondolat indítja el rögtönzött önvizsgálatunkat a Dunára néző folyosói erkélyen. — Már a törvényjavaslat tanulmányozása közben felvetődött bennem két alapvető kérdés. Nevezetesen az, hogy miből és hol — kezdi Vincze József, a 19-es számú választókörzet képviselője, a soltvadkerti Jóremény- o ség Szakszövetkezet elnöke. — Egyre szigorúbb gazdasági követelményeknek kell megfelelnünk, a tavaszi fagykárok miatt a tavalyi szőlőtermésünknek csak egy- harmadát tudták betakarítani. Természetesen tudom, hogy ez senkinek sem adhat menlevelet. Annál kevésbé, mert a technika fejlődése a gépesítés feltételezi az új iránti fogékonyságot, állandó művelődést kíván. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a nagyközségi művelődési házzal és a könyvtárral, a szakszövetkezet besegít a fenntartásba, illetve a fejlesztésbe. Körülbelül száz dolgozónk váltott színházbérletet Kecskemétre, az utazási költséget megtérítjük. Még jobb lesz a helyzet jövőre, amikor autóbuszt vásárolunk, és országnéző kirándulásokat is szervezhetünk. A többi gazdasággal és a tanáccsal együtt szívesen részt vállalnánk olyan sportlétesítmény építéséből, amely egyúttal nagyobb rendezvényekre is alkalmas lenne. A szövetkezeteknek — nálunk és másutt — mindent meg kell tenni a közművelődési törvény végrehajtásáért. Érdemes, hiszen a művelődő emberekkel könnyebb együtt dolgozni. Fáik Miklós, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szanki üzemének vezetője a helybeli. a kiskunmajsai, csólyos- pálosi, kömpöci és jászszent- lászlói választók képviseletében érkezett az országgyűlésre: — Jó dolog, és büszkék vagyunk rá, hogy a szanki üzem kőolaj- és földgázbányászainak S0 százaléka ma már a szakmunkások közé tartozik — mondja. Ezt saját erőnkből értük el. S alig néhányon akadnak, akik nem fejezték be az általános iskolát. A szakmai versenyben elért helyezések, a különböző vetélkedők eredményei, a könyvterjesztés adatai és a színházlátogatások érzékletesen bizonyítják, hogy évről évre gyarapszik a szocialista brigádok műveltsége. Igényes programokat szervez az olajipari KISZ-klub, Az üzemi vezetők „négyszögének" megbeszélésein állandó téma a közművelődés, amelybe egyaránt beletartozik a segédmunkás és a mérnök kultúr&ló- dása. S ezután még inkább téma lesz, hiszen 1977-ben megkezdődik a kiskunhalasi kőolaj- és földgázipari létesítmények beruházása, rövidesen megkétszereződhet a jelenlegi létszámunk. Ilyen helyzetképet hoztam haza a parlament októberi ülésszakáról. A jövőben a törvény ereje és a várható jogszabályok sora könnyíti meg az áldásos művelődést a hagyományos mezőgazdasági területeken illetve a megye legfiatalabb iparága, a földgáz- és kőolajtermelés dolgozói között egyaránt. Mindenütt az országban. Halász Ferenc VÉGET ÉRT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA Egy mozgalom születésnapján
