Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-16 / 245. szám
JÜAC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Elfogadták a közművelődési és a tanácstagok választásáról szóló törvényt országgyűlésnek. Ennek főbb indokai a következők: A tanácsok ez év első felében fogadták el az V. ötéves tervüket. A tervek sikeres teljesítésének irányítása; szervezése és ellenőrzése jobban biztosított, ha azt a jóváhagyó testületek látják el. Az 1973. évi tanácsválasztások során jelentős számban kerültek új tanácstagok a testületekbe. Ez a körülmény, valamint az időközi választások lehetősége megfelelő biztosítékai annak, hogy a tanácsi munka hatásfoka a hétéves időtartam során is eredménye,, legyen, és a tanácstagok változatlanul megfeleljenek a választók bizalmának. A választó állalmpolgárok tevékeny közreműködése és ellenőrzése, a testületekben dolgozók felelősségtudata, valamint a politikai, társadalmi szerveink, különösen a párt és a Hazafias Népfront által nyújtott segítség további fontos záloga annak, hogy a tanácsok tagjai jól eleget tehessenek alkotmányos megbízatásuknak. Az előterjesztett törvényjavaslat elfogadása esetén tehát 1977- ben nem lesznek általános tanácsválasztások, hanem arra majd 1980-ban, az országgyűlési képviselőválasztásokkal egy időben kerül sor. A javaslatot megtárgyalta az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága is és azzal egyetértett. Felhatalmazást kaptam a bizottságtól, hogy a nevükben is kérjem a törvényjavaslat elfogadását. Az a meggyőződésünk, hogy az előterjesztés elfogadása jó összhangot teremt a politikai és guzdasági feladataink sikeres megoldásához. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjék elfogadni. * A törvényjavaslathoz hozzászóló nem jelentkezett. Az országgyűlés a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután napirend szerint következett dr. Simon Pál nehézipari miniszter beszámolója, a tárca által irányított központi fejlesztési programok végrehajtásának jelenlegi helyzetéről, és az 1976— 80-as évek közötti szakasz fejlesztési céljairól. (Dr. Simon Pál beszédét a 3. oldalon ismertetjük.) A miniszteri beszámoló feletti vitában felszólalt dr. Vida Miklós (Budapest), Ruisz József (Vas m.), Jazbinsek Vilmos (Baranya m.), Juratovics Aladár (Csong- rád m.), Papp János (Veszprém m.), Ollári István (Borsod m.), Tóth József (Fejér m.), Fritz László (Zala m.), Orbán József (Szolnok m.), és Szigethy Dezső (Győr-Sopron m.). A vita befejeztével dr. Simon Pál válaszolt a felszólalásokra. Az országgyűlés a beszámolót és a vitában elhangzott felszólalásokra adott választ jóváhagyólag tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés pénteki ülése — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Ínokai János és Péter Jár nos —, s egyben az őszi ülésszak befejeződött. (MTI) volt. Öt követően felszólalt Szűcs Gábor (Hajdú-Bihar m.), Jávorkai István (Komárom m.), Orlavácz György (Tolna megye). A közművelődési törvényjavaslathoz több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, ezért az elnöklő Apró Antal megadta a szót Pozsgay Imre kulturális miniszternek, aki válaszolt a vitában elhangzottakra. Kiemelte: a vita legfőbb tapasztalata, hogy a Jtör- vény előkészítésében közreműködött állami és társadalmi szervek, mozgalmak és szervezetek jól érzékelték társadalmunk hangulatát. szükségleteit és igényeit; a képviselők felszólalásai ugyanazokat a törekvéseket fejezték ki, amelyeket az előkészítők igyekeztek érvényesíteni. Kitért Pozsgay Imre arra, hogy a vitában sok szó esett a közművelődés jobbításának anyagi feltételeiről. A kulturális életben nagyon olcsón óriási kincseket lehet felszínre hozni — mondotta. A kecskeméti Kodály Intézet — amely ma már az egész világ figyelmét felkeltő intézmény — például mindössze 20 millió forintjába került a minisztériumnak, a megyei tanácsnak és Kecskemét városának. Azaz talán kevesebbe, mint az a selejt, amely némelyik nagy vállalatunknál keletkezik. Ezt követően az országgyűlés a törvénytervezetet — a kulturális. valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, továbbá Úszta Gyula módosító javaslataival együtt — általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. A napirendnek megfelelően ezután a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. A törvényjavaslathoz — amelyet a képviselők írásban kézhez kaptak — dr. Korom Mihály igazságügyminiszter fűzött szóbeli kiegészítést. Fazekas László, az MTI tudósitója jelenti: Nem egészen négy hónapon belül a harmadik, ember irányította szovjet űrhajó indult el csütörtökön este Bajkonurból, fedélzetén Bjacseszlav Zudov parancsnokkal és Valerij Rozs- gyesztvenszkij fedélzeti mérnökkel. A moszkvai televízió ezúttal is közvetítette a felszállást, bemutatta a földi repülésirányító központot. A tv-nézőknek kivételes látványban lehetett részük. Az űrhajó, mint egy hatalmas jégcsap magasodott a kilövőállásban, páncélját hó- és jégréteg borította. A tartályokban levő mínusz 183 fokos folyékony üzemanyagtól lehűtött hajótestre vastag rétegben tapadt a kicsapódó pára. A harmincegyedik szovjet űrhajó legénységének feladata, hogy folytassa a június 22-én Föld körüli pályára bocsátott Szal- jut—5 űrállomással elkezdett kísérleteket. Az űrállomás első legénységét, Borisz Volinovot ' és Vitalij Zsolobovot július 6-án lőtték fel a Szojuz—21 űrhajóval. Huszonöt órával később kezdték meg munkájukat a Szaljuton. Több, mint másfél hónapig tartózkodtak az űrben. 1200 munkaóra alatt számos technológiai kísérletet, a népgazdaság számára közvetlenül hasznot hajtó mérést végeztek. Az űrhajósok harmadik, űrállomásokon dolgozó nemzedékéhez tartozó Zudov és Rozsgyesztvepvszkij az ő munkájukat folytatja. A 37. és 38. szovjet kozmonauta munkája része a szovjet űrkutatás fő irányának, az orbitális űrállomásokon végzett népgazdasági hasznú tudományos kísérleteknek. Az űr meghódításának ez a leggyümölcsözőbb szakasza 1971. áprilisában kezdődött. amikor .Satalov, Jelisze- jev és Rukavisnyikov űrhajósok először kapcsolták össze a Szojuz—10 űrhajót a Szaljut—1 űrállomással. A 34 éves Vjacseszlav Zudov és a 37 éves Valerij Rozsgyeszt- venszkij első ízben jár az űrben. Mégsem egészen újoncok. Mindketten 1965 óta tartoznak az űrhajósok osztagába, és több űrrepülés földi irányításában vettek már részt. Erősödtek a szocialista vonások a szakszövetkezetek gazdálkodásában A megyében 38 mezőgazdasági szakszövetkezet gazdálkodik, az összes szövetkezeti terület 24 százalékán. 1976. január 1-től valamennyi szakszövetkezet a Kiskunsági Mezőgazda- sági Szövetkezetek Szövetségének körzetébe tartozik. Az elmúlt esztendőkben az illetékes párt- és állami szervek többször foglalkoztak e szövetkezeti forma továbbfejlesztési lehetőségeivel és a gazdálkodás, valamint a vezetés színvonalának emelését, a tagság élet-, munkakörülményeinek javítását segítő döntéseket határozatokat hoztak. Tavalyelőtt a megye valamennyi szakszövetkezetét felülvizsgálták. A tapasztalatokat a megyei tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta és határozatokat hozott az állami tennivalókra. kozott növénytermesztési rendszerhez. A kiskőrösi szőlőtermesztési módszerhez néhány gazdaság jelezte belépési szándékát. Számos intézkedés történt a szakszövetkezetek szocialista vonásainak erősítése érdekében. A hitelállományuk egy részét törölték. Tavaly húsz szakszövetkezet részesült 24 millió forint fejlesztési támogatásban, az idén ugyancsak húsz szakszövetkezet kap 20 millió forintot fejlesztési célokra. Egyéb téma is szerepelt a jelentésben és az ezt követő vitában. Többek között az idős tagok járadékellátása, a gyermek- gondozási segély rendezetlensége. Az észrevételeket a területi szövetség továbbítja az illetékés szervekhez. összegezésül megállapították, hogy a gondok ellenére, a szak- szövetkezeteknél számottevő fejlődés tapasztalható. Erősödnek a szocialista vonások. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a közös területeken a gazdálkodás színvonala emelkedik. A szakszövetkezeti közös vagyon tavaly 19 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a tagsági kezelésben levő területeken igyekeznek segíteni a kisüzemi árutermelést. Ez utóbbi jelentősen hozzájárult a lakosság ellátásának javításához. A kisüzemi termelés helyzetét az elnökség külön megtárgyalta, majd egy tájékoztatót hallgatott meg a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusának előkészületeiről. K. S. Dr. Korom Mihály beszéde AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 245. szám Ára: 90 fillér 1976. október 16. szombat • Biszku Béla, Lázár György és Kádár János az ülésteremben. Pénteken délelőtt a közművelődési törvény- javaslat fölötti vitával folytatta munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek az ülésen az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. Az ülést Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg. Az első felszólaló Gyurkó László PERUI LÁTOGATÁSÁT BEFEJEZVE A Szojuz-23 legénysége a Szaljut-5 űrállomáson megkezdett kísérleteket folytatja Országgyűlésünk 1975. áprilisában alkotta meg azt a törvényt, amely a népképviseleti testületek —i 3Z országgyűlés és a tanácsok — tagjainak öt évre szóló választásáról rendelkezett. A tanácstagok öt évre történő választásának hatályba léptetését az 1975. I. törvényünk külön törvényre bízta. Már akkor felmerült az az igény, hogy a jövőben az országgyűlési képviselőket és a tanácsok tagjait ismét egy időben válasszuk. Ennek az igénynek az a valós alapja, hogy helyesnek látszik a tanácsok megbízatásának időtartamát is összhangba hozni ötéves terveink időszakaival. Ezzel is aláhúzzuk! az országos és a helyi politika szerves kapcsolatát. Mint ismeretes, az 1973-ban megválasztott tanácsok tagjainak megbízatása 1977. áprilisában jár le. Most van itt az ideje tehát, hogy törvényhozó testületünk döntést hozzon az ezzel összefügg gő fontos közjogi kérdésről. A tanácsiok ötévi időtartamra való választásának, valamint az országgyűlési és tanácsi választások egyidejű megtartásának államjogi szabályozásánál két lehetőség iközött választhatunk. Vagy úgy rendelkezik az ország- gyűlés, hogy 1977-ben a tanácsok tagjait 3 évi időtartamra válaszszák meg, vdgy az országgyűlés — alkotmányos jogkörében eljárva — meghosszabbítja a tanácsok tagjainak megbízatását az 1980. évi általános választásokig. A kormány a második megoldás elfogadását javasolja a tisztelt PETŐFI NÉPE • A tegnap óta Föld körül keringő Szojaz—23 űrhajó utasai: Az első képen a 34 éves Vjacseszlav Zudov alezredes, az űrhajó parancsnoka, középen Valerij Rozsgyesztvenszkij alezredes, fedélzeti mérnök. A jobb oldali képen az űrhajó legénysége a felszállás előtt. (Telefoto—TASZSZ—MTI—KS.) Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka Panamába utazott Losonczi Az MSZMP megyei Végrehajtó Bizottsága az elmúlt év májusában határozatba foglalta a szakszövetkezetek fejlesztésére vonatkozó feladatokat, majd a gazdaságpolitikai osztály intézkedési tervet dolgozott ki. A területi szövetség segít ennek végrehajtásában. Szakszövetkezeti bizottsága ez év márciusában a határozatok megvalósításának ellenőrzését jelölte meg az egyik legfontosabb feladatnak. Ennek alapján tárgyalta a területi szövetség elnöksége pénteki ülésén — amelyet a kunpe- széri tanácsházán tartott —, a szakszövetkezetek általános helyzetét Megállapította, hogy a tapasztalatok szerint a közös földterület növelésére vonatkozó párthatározat végrehajtása jó ütemben halad. 1976-ban ez a növekedés megközelíti a 10 ezerhektárt és a tervidőszak végére a közös földterület részaránya előreláthatólag meghaladja a 70 százalékot. Ezzel egyidejűleg növek- »zik a szövetkezeti közös földtulajdon. A területnövekedéssel egyidejűleg intézkedés történt a szövetkezeteken belüli földnyilvántartási rendszer kialakítására. Sajnos, a tapasztalatok szerint, az erre vonatkozó határozatot a szakszövetkezeteknek alig 50 százaléka hajtotta végre. Emiatt számos gazdaságban a területváltozások figyelemmel kísérése és átvezetése nem pontos. Az elmúlt években a tagság tulajdonában, kezelésében levő öreg szőlők és a tanyákhoz kapcsolódó területek egy része gazdát cserélt. 1971 és 1974 között a szakszövetkezeti tagsági területből csaknem 900 hektár került kívülállók kezébe. Tavaly 146 hektár. Ez év első felében több mint ötszáz tag 450 hektár területet ajánlott fel a szövetkezetek vezetőségének és ebből alig 20 százalék került szövetkezeti tulajdonba. Ezekben a szövetkezetekben a nagy táblák kialakításának lehetősége korlátozott, misem bizonyítja jobban, hogy a 38 szak- szövetkezetből egy sem csatlaFehér Péter, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Az éjszakát még Cuzco-ban töltötte Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, így csütörtökön délelőtt — perui látogatásának utolsó napján — jutott némi idő az inkák egykori fővárosának látnivalóira. Dél-Amerika legrégebben lakott városának, egyedülálló archeológiái látványosságainak, építészeti ritkaságainak megtekintése után Losonczi Pál délben visszarepült Limába, ahol folytatta majd befejezte tárgyalásait Francisco Morales Bermudez elnökkel. A korábbi, s a csütörtöki eszmecserék is igazolták, hogy a két földrajzilag oly távoleső ország kapcsolatai a barátság és á kölcsönös megértés szellemében fejlődnek, gyümölcsözőek mind Magyarország, mind Peru számára. A nyílt, őszinte és baráti légkörben lezajlott megbeszéléseken a két elnök egyetértéssel állapíthatta meg, hogy kétoldalú kapcsolatainkról, valamint a nemzetközi helyzet megítéléséről vallott nézeteik azonosak, vagy meglehetősen közel esnek egymáshoz. A tárgyalások egyik központi témája az emberiség létkérdése — a béke volt. Kifejezésre juttatták, hogy fokozótt erőfeszítéseket tesznek a világ békéjének és biztonságának fenntartására, az igazságosabb társadalmi és gazdasági rend érdekében, amely a tényleges nemzetközi együttműködés útját egyengetve lehetővé teszi, a harmadik világbeli országok fejlődésének meggyorsítását. Ügy ítélték meg — írta a nagy példányszámú limai napilap, az El Correo —, hogy az elmúlt néhány esztendőben reménytkeltő eredmények születtek a nemzetközi enyhülés érdekében. E folyamatnak azonban nem szabad megtorpannia. Pál A nézőpontból tekintették át az el nem kötelezett országok mozgalmát is, amelyet egyaránt nagyra értékelnek Magyarországon és Peruban. Természetesen sok szó esett az alig hét esztendős múltra visszatekintő kétoldalú kapcsolatokról is, hangoztatva, hogy Losonczi Pál perui látogatása jelentős hozzájárulás volt e kapcsolatok elmélyítéséhez, s hogy a két ország kormánya együttesen és hatékonyan aknázza ki az együttműködés kínálkozó lehetőségeit. A tárgyalások végeztével közös közleményt fogadtak el: az okmányt az elnöki palotában ünnepélyes, az aláírás tényét emlékezetessé tevő külsőségek között látta el kézjegyével Losonczi Pál és Francisco Morales Bermudez. A közös közleményt később hozzák nyilvánosságra. (Folytatás a 2. oldalon.)
