Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-01 / 232. szám

A IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: túlnyo­móan felhős idő, ismétlődő esők. A déli szél északnyugatira fordul. Hű­vösebb idő. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 9—14. a legmaga­sabb nappali hőmérséklet 13—18 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 232. szám Ára: 90 fillér 1976. október L péntek MAKÓN ÉS KISKUNHALASON Az őszi könyvhetek megnyitása A közművelődés fejlesztésének legfontosabb felada­tait az MSZMP Központi Bizottságának 1974. évi hatá­rozatai rögzítik. Az iskolán kívüli művelődésnek, a megnövekedett szabad idő hasznosabb, tartalmasabb el­töltésének lehetőségeit kell megteremteni. A párthatá­rozat végrehajtásában kiemelkedő feladatot jelent a munkásság és a parasztság valamennyi rétegének olva­sóvá nevelése. A könyvek az emberek segítő társaivá válnak a munkában, a mindennapi életben. Az olvasás mindemellett a politikai nevelésnek egyik fontos eszkö­zévé is tehető. A könyvekre irányítani a figyelmet, — ez a célja az őszi könyvheteknek. A tartalmas rendezvénysorozat országos megnyitóját Makón, Er­dei Ferenc szülővárosában ren­dezik meg. A Bács-Kiskun me­gyei könyvhetek megnyitóját ugyancsak ma délután tartják meg Kiskunhalason, a Fegyveres Erők Klubjában, ahol dr. Szabó Miklós, a városi pártbizottság el­ső titkára mond ünnepi beszédet. Az őszi megyei könyvhetek eseményeit, amelyek október vé­géig tartanak, a MÉSZÖV szer­vezi és irányítja a helyi fogyasz­tási szövetkezetekkel együtt. Az elkövetkező hetekben könyvsát­rakat állítanak fel a megye köz­ségeiben, városaiban, kiállításo­kat nyitnak meg a könyvtárak­ban és művelődési házakban, író—olvasó találkozókat és egyéb irodalmi rendezvényeket szer­veznek. Gyarapodnak a hazai könyvtá­rak, a szokásosnál több könyvet adnak el az üzletekben — a ta­valyi őszi könyvnapokon a me­gyében 24 százalékkal nőtt a könyvforgalom. A könyvheteknek a terjesztés mellett az olvasóvá nevelés is fontos feladata. Kiskunhalas ebben is szép eredményekkel büszkélkedhet, a városi könyv­tárnak csaknem hétezer tagja van, és a múlt évben a halasi könyvesbolt forgalma 1,2 millió forinttal volt nagyobb, mint 1970-ben. A Kossuth Kiadó po­litikai könyvei iránt is egyre növekszik az érdeklődés. Az őszi megyei könyvhetek egyik fontos célja, hogy a tanya­világba is eljuttassák az olvasni­valót. Ebben szintén jelentős részt vállalnak az ÁFÉSZ-ek. A külterületi boltokban az élelmi­szer, kenyér mellett ezekben a hetekben a szokásosnál is több könyv között válogathatnak a vásárlók. A gazdálkodók a min­dennapi munkájuk segítőtársként kézbevehető szakkönyvek mel­lett megtalálják majd a mai magyar, a szomszédos országok íróinak szépirodalmi műveit is„ Cs. I. Kádár János fogadta az Iraki KP első titkárát Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csü­törtökön fogadta a hazánkban tartózkodó Aziz Mohamedet, az Iraki Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának első titkárát. A szívélyes légkörben és az elvtársi együttműködés szellemé­ben tartott találkozón tájékoztat­ták egymást az MSZMP és az Iraki Kommunista Párt tevé­kenységéről, véleménycserét foly­tattak a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista^ mun­kásmozgalom időszerű kérdései­ről. Hangsúlyozták a testvérpár­tok két- és sokoldalú tanácsko­zásainak jelentőségét, a mozga­lom egysége erősítésének fontos­ságát. Állást foglaltak a közel- keleti helyzet átfogó igazságos rendezése, a libanoni vérontás azonnali beszüntetése, a válság politikai megoldása mellett. Megerősítették szolidaritásukat a libanoni haladó hazafias erők­kel, a Palesztinái felszabadítás! mozgalommal. Megállapították, hogy az MSZMP és az Iraki Kommunis­ta Párt testvéri kapcsolata, együttműködése tovább mélyült a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus szel­lemében. Méltatták a magyar és az iraki nép barátságának, a két ország sokoldalú együttmű­ködésének, s azon belül az MSZMP és a Baath párt kapcso­latainak kiszélesítésében elért eredményeket. A találkozón jelen volt Adel Haba az Iraki Kommunista Párt KB-tagja és dr. Berecz Já­nos, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. (MTI) Sajíóposta Úttörőélet 4. oldal 5. oldal Tegnap dél­előtt Kecske­méten, a me­gyei művelődé­si központban együttes ülést tartott az országgyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csoport­ja és a Haza­fias Népfront megyei elnök­sége. Boza Jó­zsef, a képvise­lőcsoport veze­tője köszöntöt­te a megjelen­teket: a képvi­selőket, a nép­front elnöksé­gének tagjait, a meghívotta­kat. Az együttes ülés napirend­jének ismerte­tése és elfoga­dása után dr. Major Imre, a me­gyei tanács elnökhelyettese tájé­koztatta a résztvevőket Bács-Kis­kun közművelődési helyzetéről, az e téren elért eredményekről, a meglevő gondokról, s)a tenni­valókról. Részletesen szólt a művelődési házak és központok szerepéről, az azokban folyó közművelődési te­vékenységről, a negyedik ötéves tervben megvalósult közművelő­dési beruházásokról és az ötödik ötéves tervidőszakra elhatározott fejlesztésekről. A tájékoztatót kö­vető vitában szót kért Fáik Mik­lós, Ispánovits Márton, Nagy Csa­ba, Angyal János, Mándics Mi­hály, dr. Juhász Tibor képviselő és Deák István, a megyei nép­front elnökség tagja. A hozzászólásokra dr. Major Imre válaszolt, a napirendet pe­dig Boza József foglalta össze, majd Farkas József, megyei nép­• Dr. Major Imre a megye közművelődési helyzetéről beszél. (Pásztor Zoltán felvétele.) Kiss József, a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat igaz­gatója az alábbi tájékoztatást adta: — Száraztésztából, édesipari lisztes árukból nem tudunk any­Ügyfélszolgálat Valaha az állampolgárnak — ha csak nem követett el valamilyen főbenjáró delik- tumot — vajmi kevés dolga akadt a törvénnyel, a ható­sággal. Leszámítva az élet sorsdöntő eseményeivel kap­csolatos bejelentési kötele­zettségeket, időnként adót fi­zetett, kiállíttatott egy-egy járlatlevelet, s aztán akár fe­léje se nézett a község- vagy városházának. A civilizáció, a mind lükte­tőbb életritmus, a körülöttünk napról-napra fejlődő, változó világ óhatatlanul magával hozta a hivatali adminisztrá­ció terebélyesedését. Életün­ket átszövi a hivatallal, hiva­talokkal való kapcsolat. S napjaink embere ha éppen nem is kénytelen naponta tartani ezt a kapcsolatot, mindenesetre egyetlen esz­tendő alatt is többször for­dul meg hivatali helyiségek­ben, mint déd-, vagy ükapja egész életében. Nincsen azon­ban kizárva, hogy semmivel sem jártasabb a paragrafusok útvesztőiben; az esetek több­ségében semmivel sem különb ismerője a rendeleteknek, mint volt egykor élt elődje. Ezen a hiányosságon igye­keznek segíteni a manapság egyre több helyütt életre hí­vott tájékoztató, ügyfélszol­gálati irodák, vagy a jogse­gélyszolgálat különféle for­mái. Közelebbről most a taná­csok ügyfélszolgálati és tájé­koztató irodáiról szólva meg­állapíthatjuk, hogy azok nemcsak az állampolgárok­nak könnyítik meg ügyeik intézését, hanem magát a szakigazgatási szervet is je­lentős mértékben tehermen­tesítik. így az utóbbiaknak több idejük és energiájuk jut a jó közérzetet kiváltó dön­tések meghozatalára. Megyénkben elsőként Ka­locsán szervezték meg az iro­dát, még 1970-ben, s az idén tavasszal létrehozott bajai irodával együtt ma már Bács- Kiskun megye mindegyik vá­rosában működik ilyen intéz­mény. Lényeges körülmény ez azért is, mivel a népesség 42 százaléka a hat városban la­kik. Az elmúlt évben az irodák 80 ezer ügyfelet fogadtak, tá­jékoztattak, intézték el ügye­ik egy részét. 1976-nak csu­pán az első félévében már 59 ezres ügyfélforgalmat rögzít a statisztika. A legforgalma­sabb iroda egyébként a kecs­keméti. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az ügyfélforgalom zöme pénzügyi feladatokra — adózás, befizetési ügyek stb. — összpontosul. Ezt követi gyakoriságban a hatósági bi­zonyítványok kiadása, vala­mint az államigazgatási eljá­rást kezdeményező jegyző­könyvezés. Városainkban ösz- szesen tizenheten dolgoznak az irodákon, számuk azonban nem arányosan oszlik meg, hiszen Kiskunfélegyházán öt, Kiskunhalason pedig mind­össze egy személy foglalkozik a felekkel. Ennek és a me­gyeszékhelyen felállított iro­dának a létszáma (három) szo­rulna leginkább bővítésre. Végső soron az irodák lét­rehozása és működése általá­ban a célnak megfelelő. A fejlődés egyenletes, az irodák megléte gyorsítja, kultúrál- tabbá teszi az ügyintézést, erősíti a tanácsok és a la­kosság kapcsolatait. Ezt álla­pítja meg az a jelentés is, amelynek megvitatását a Közalkalmazottak Szakszerve­zetének megyei bizottsága tűzte napirendjére. Fejezzük be a témát mi is ennek egyik megállapításával. Nevezetesen azzal: fontolóra kell venni irodák létrehozását a nagyobb aparátussal működő nagyköz­ségek tanácsainál is. Annál inkább célszerű lenne ez, mi­vel mind a népességszámnál, mind az ipari üzemek mun­káslétszámánál fogva e hely­ségekben az államigazgatási szolgáltatás iránti igények is sokrétűbbek. J. T. nyit készíteni, mint amennyi el­kelne belőlük. Érdemes tehát ezek termelésének fejlesztésével foglalkozni. Az életkörülmények változásával jár együtt, hogy a mai háziasszony nem ér rá baj­lódni gyúrással, a sütemények készítésével, sokat könnyít te­hát a háztartási munkán, ha a táplálkozáshoz nélkülözhetetlen lisztesárut gazdagabb választék­ban és jó minőségben tudjuk rendelkezésükre bocsátani. Az idén például 42—43 millió da­rab péksüteményt készítünk. Eb­be a kiflin és a zsemlén kívül a mákosbeigli, a kalács és a fi­nom pékáruk is beletartoznak. Az utóbbiakból egyre nagyobb mértékű a kereslet. A kenyér iránti igények is változtak. A hagyományos két kilósnál kisebbeket keresnek a vevők. Újdonságunk a rozske­nyér és a piros rozsláng ke­nyér. A paprikás kifli iránt még bizalmatlan a kereskedelem és a vendéglátóipar, hisszük azonban, hogy érdemes sütésével foglal­kozni. Eleinte a rozsláng kenyér­től is húzódoztak a boltok, a ve­vőknek azonban annyira ízlett, hogy kénytelenek foglalkozni el­adásával. — Rendkívül nagy volt az ér­deklődés termékeink iránt — mondottal elégedetten Bálint Aranka, a Habselyem Kötöttáru- gyár képviselője. — Az antiszta- tikus fehérneműinkből egyelőre a fővárosi Aranypók szaküzletek rendeltek nagyobb mennyiség­ben. A jövő év elejétől azon­ban már az egész országba szál­lítjuk áruinkat. A Centrum Áru­házak 60 ezer darabot kértek rö­vidköt árucikkeinkből. Nagy sikerük volt a gyapjú- polyesten alapanyagból készült női és gyermekfelsőruháknak. Ennek a BNV nagydíjjal kitün­tetett árucikkünknek előállításá­ban a kiskunfélegyházi üze­münk dolgozói is részt vesznek, ugyanis a konfekció náluk ké­szül. Jövőre kibocsátunk belőle egy kollekciót, s meglátjuk, hogy a kereskedelemben is any- nyira keresett lesz-e mint fronttitkár előterjesztésében a népfront megyei elnöksége és a megyei képviselőcsoport együtt­működéséről készített előterjesz­tést vitatták meg. Megállapítja az előterjesztés, hogy a népfront és a képviselők kapcsolatának erősítését, a szocia­lista demokrácia kiszélesedését to­vább fejleszti a Hazafias Nép­front közelmúltban megtartott VI. kongresszusának állásfoglalá­sa, illetve a kongresszusra való felkészülés jegyében lezajlott he­lyi népfront-választás. Megyénk­ben 5237 megválasztott bizottsági tag munkálkodik a 35 tanyai, a 85 községi, a 21 nagyközségi, a 30 városkörzeti, a ,6 városi és a megyei bizottságban a cselekvési egység kibontakoztatásán, a nem­zeti program mielőbbi megvalósí­tásán. E munkájuk része ország- gyűlési képviselőink tevékenysé­gét segítő törekvéseink, hiszen így kerülnek felszínre az egyes választókerületek lakóinak gond­jai, igényei. A népfront testületéi közremű­ködtek a képviselők és az állam­polgárok kapcsolatának állandó gazdagításában, a képviselői fo­gadóórák, a beszámolók megszer­vezésében. Ezek a találkozók al­kalmasak arra, hogy képviselőink képet kapjanak választókerületük életéről, meghalgathassák a la­kosság bejelentéseit, választ ad­janak a jelölőgyűléseken, válasz­tási rendezvényeken felvetett közérdekű javaslatokra, amelyek az egész ciklusra szóló feladatot is meghatározzák. Kezdeményezte és szervezte a képviselők részvételét és szerep­lését a választókerület közéleté­ben. Figyelemmel kísérte, hogy a párt-, állami és gazdasági veze­(Folytatás a 2. oldalon.) Bezárta kapuit a BNV Elcsendesedett a vásárváros, becsukta kapuit az őszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásár. Az utolsó napon felkerestünk még néhány Bács-Kiskun megyei kiállítót, s megkérdeztük, milyen eredményekről adhatnak számot. • A Bácska Bútoripari Vállalat szálloda­garnitúrája a kiállításon. • Jobb oldali képüjüu a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat termékei a BNV-n. (Tóth Sándor felvételei.) amennyire nagy volt iránta itt az érdeklődés. Ha igen, a jövő év második felében nagy tételekben kezdjük el gyártani. Egyébként jelentős eredmény, hogy éppen itt a vásáron írtuk alá azt a kooperációs szerződést, amely a kiskunfélegyházi üzemet legalább 4—5 évre olyan munkával látja el, amelyben már az ottani dol­gozóknak gyakorlatuk van. Tetszéssel fogadta a BNV kö­zönsége a bajai Bácska Bútor­ipari Vállalat ízléses szálloda garnitúráját is. Vadász Lóránd, az Első Bútoripari Egyesülés műszaki vezetője a következő­ként ítélte meg ezt a termeket: — Szakmailag valóban kiváló ez a garnitúra. A BÚTORÉRT Vállalat azonban most nem zsű­rizte, tekintettel arra, hogy Moszkvában lesz bemutatva. Egyébként óbudai áruházunkban a nyáron kiállítottuk, ott látták meg a szovjet ügyfelek és kér­tek belőle egy példányt Moszk­vába. A bajaiak terméke tehát máris sikert aratott és nyilván a megrendelés sem marad el. A hazai szállodaipar egyelőre még nem érdeklődött a garnitúra iránt, viszont a gyár apró bú­torait — cipőtartókat, ágynemű- tartókat, sarokpadokat, könyváll­ványokat — a BÚTORÉRT ter­mékbizottsága alkalmasnak ta­lálta a szériagyártásra. Reméljük, hogy ezzel a közeljövőben eny­híthetjük a kisbútor hiányt. Egyébként a jövő év első és második felében már megvásá­rolhatók lesznek az itt bemuta­tott újdonságok. Legkorábban éppen a bajai apróbútorok je­lennek meg a bútorüzletekben. A Bácska Bútoripari Vállalat, valamint az Első Bútoripari Egyesülés az Otthon 77 kiállítá­son dicsérő oklevelet kapott. V. Zs. és a Hazafias Népfrontmegyei elnöksége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents