Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-14 / 217. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1976. szeptember 14. A gazdaságfejlesztés kulcsproblémája Gazdálkodjunk okosan azzal, ami nincs? Közhelyszerű megállapítás, hogy a munkaerőforrások elégtelenségének egyik — sokak szerint első számú — oka, a munkaerő gazdaságtalan felhasználása, az emberek meglehetősen ésszerűtlen foglalkoztatása. A loglalkoztatási szerkezet és gyakorlat persze olyan, amilyen, a sok éven át kialakult és, sajnos, megcsontosodott szokásokon és gyakorlaton aligha lehet egyik napról a másikra változtatni. Valóban: a hatékony foglalkoztatás mindenki által jól ismert elvi kritériumainak gyakorlati megvalósítása — egy már meglehetősen összekuszált helyzetben — nagyon problematikus; végtére is: nem gépeket, berendezéseket kell mozgatni, átcsoportosítani, hanem embereit tíz- és százezreihez kellene hozzányúlni. Ez nemcsak hosszantartó, de rendkívül kényes, úgy is mondhatnám: veszélyes művelet. Még akkor is, ha nem a már — esetleg évtizedek óta — munkaviszonyban levőkről, hanem az elsőízben munkát vállaló, az iskolából éppencsak kikerülő fiatalokról van szó: Az ő elhelyezkedési, munkavállalási, gyakorlatuk is szükségképpen Igazodik a kialakult rendhez és gyakorlathoz. E sorozat előző részében — a munkaerő-gazdálkodás általános jellemzőinek illusztrációjaként — közelebbről is megvizsgáltuk az 1970 és 1974 közötti időszak 53 ezres ipari létszámnövekményének elhelyezkedését. Ugyanebben az időszakban majdnem 95 ezer liatal lépett munkaviszonyba. Valamennyien szakképzettek, közép-, vagy felsőfokú végzettséggel. Legnagyobb részük — majdnem ötven százalékuk — a gépiparban helyezkedett el, s ez az arány majdnem' húsz százalékkal magasabb, mint a gépiparnak az egész iparon belüli létszám- aránya. Vegyük ehhez még hozzá, hogy a gépipar termelékenysége az átlagosnál alacsonyabb, s mindebből az következik, hogy a gépipar — ha az általános lét- számarányokat és a hatékonysági, a gazdaságossági követelményeket nézzük — a többi Iparághoz képest aránytalanul magas létszámot „szipkázott el" az Iskolákból kikerülő fiatalok közül. A megoldás persze nem nz, hogy valami módon esetleg korlátozzák a gépiparban elhelyezkedni kívánó fiatalok számát, hanem az, hogy emeljék a gépipari munka termelékenységet, gazdaságosságát. Ami azt is jelentené, hogy a gépipari munka termelékenységének emelése a racionális munkaerő-gazdálkodás egyik alapvető feltétele. Á példa talán arra is rávilágít, hogy mennyire bonyolult és összetett feladat a racionális és hatékony munkaerő-gazdálkodás. Igenám — hangoztatják sokan és elsősorban a gyakorló „munkaerő-gazdálkodók”, a vállalatoknál dolgozó munkaügyisek, akik a legközvetlenebbül érzik a munkaerőhiányból adódó gondokat — hogyan lehet okosan és ésszerűen gazdálkodni azzal, ami voltaképpen nincs?... ök azok, akik évék óta és egyre hangosabban ismételgetik, hogy a munkaerőforrások elégtelenségének egész egyszerűen az is oka, hogy évről évre egyre kevesebben lépnek munkába, lévén, hogy a családpolitikai intézkedések kacskaringói meglehetősen változatos demográfiai hullámzást teremtenek. A magyar népességfejlődés nemkívánatos és csak nehezen korrigálható sajátossága az egymást felváltó nemzedékek létszámának lényegesen eltérő volta. Az 1962- ben született generáció például még hatvan százaléka sem volt az 1954-ben született nemzedéknek. A hetvenes évekre, különösen pedig aZ elmúlt három évre az jellemző, hogy az élveszületési arány — nemzetközi összehasonlításban is — magasnak mondható. Az évjáratok mennyiségi különbsége, különböző nagysága aztán tartósan érezteti hatását, először az oktatáspolitikában és gyakorlatban, később pedig a munkaerő-gazdálkodásban. S ha már szóba került az oktatás: aligha vitatható, hogy a mai munkaerőgondok a közoktatási rendszer struktúrájára is visszavezethetők. Nem abban az értelemben, hogy számszerűen kevés az új munkavállaló, hanem, hogy az iskolából kikerülők sokszor nem ott vállalnak munkát, ahol szükség lenne rájuk. Dr. Szabady Egon, a demográfiai tudományok doktora — és mellékesen a közoktatás-politika ismert szakértője — legutóbbi nyilatkozatában, ezzel kapcsolatban a következőket jelentette ki: „ ... a merev közoktatási rendszer az előidézője a munkaerő-szükségleti struktúra és az évente munkába lépők képzettségi szerkezete közötti ellentmondásnak. Az iskolák ugyanis jórészt az iskolakapacl- táshoz Igazodó szakképzettséggel rendelkező fiatalokat bocsátanak ki, a jelenlegi iskolarendszer pedig kevés lehetőséget ad a tizenhat esztendős, szakképzetlen fiatalok munkába állításához. Egy rugalmasabb közoktatási rendszer jobban alkalmazkodhatna a munkaerő-szükséglethez, egyszersmind szélesítve az első munkába lépés után is megszerezhető iskolai végzettség lehetőségeit." V. Cs. PÁRTÉPlTÖ MUNKA A BAJAI JÁRÁSBAN Szívesen vállalják a magasabb követelményeket A XI. pártkongresszus által a párt tagjaival szemben támasztott magasabb követelményekből kiindulva, nyugodtan állíthatjuk a bajai járásban többezer párton kívüli kommunista dolgozik. A pártépítő munka során azonban nem a mennyiségi, hanem a minőségi fejlődés, a jók közül is a legjobbak feltétele a cél; a pártalapszervezetek ezért vizsgálják meg nagy körültekintéssel a párttagnak jelentkezők erre való alkalmasságát. A járás pártalapszervezetei a XI. pártkongresszus óta megkülönböztetett figyelemmel végezték és végzik tudatosan, tervszerűen a tagfelvételi munkát. Emellett rendszeresen értékelik ennek tapasztalatait. * Eredményeként színvonalasabbá lett a pártépítő munka, javult a párttagság foglalkozás szerinti, vagy például korösszetétele. A pártkongresszus óta a pártba felvettek száma 60 százalékkal haladta meg a korábbi két év átlagát. Túlnyomó többségük, 75 százalékuk — a járás gazdasági és társadalmi szerkezetének megfelelően — st termelő üzemekben működő • pártalapazervezetekhez tartozik. Említésre érdemes, hogy a felvett fizikai dolgozók 58 százaléka szakmunkás. A szellemi foglalkozásúak között a párttagok sorában emelkedett a magasan képzettek arányai nőtt a mező- gazdasági mérnökök, pedagógusok, jogászok, a az orvosok száma. Megélénkült, fejlődött az utóbbi években a nők politikai, közéleti tevékenysége, egyidejűleg erősödött körükben a párt befolyásai. Megismerkedve a párt céljaival, politikájával, sokukban megérlelődött az elhatározás, hogy felvételüket kérik a pártba. Ennek köszönhetően — szemben a korábbi 19 százalékkal — a kongresszus óta' felvett pártlagdk 36 százaléka nő. E fejlődés figyelemre méltó, de a nők körében végzendő politikai munka változatlanul az egyik megkülönböztetett feladatunk. Különösen a mezőgazdasági üzemekben szükséges előbbre lépnünk, például annak a helytelen szemléletnek a leküzdésében, amely a tagfelvétel Szempontjából a nőknél halasztó hatályúnak ítéli meg a családi gondokat, így a gyermekgondozási szabadság igénybevételét. A járási párt-végrehajtóbizottság véleménye szerint kedvezőnek mondható, hogy az újonnan felvett párttagok 92 százaléka 39 éven aluli, a( hogy 36 százalékuk, középiskolai, illetve egyetemi végzettségű. Kevésbé biztató viszont az új párttagok között a 30 éven aluli1 fiatalok aránya, amely elmarad a kívánatostól. Ez egyfelől a KISZ-alapszervezetek felkészítő munkájának javítására, erősítésére figyelmeztet; a párt- szervezeteket pedig arra inti, hogy az eddiginél is fokozottabb figyelmet szükséges fordítani alz ifjúság politikai nevelésére, a fiatalokkal való hatékonyabb törődésre. Az a tény azonban mindenképpen fejlődésről tanúskodik, hogy az idén eddig a pártba felvett valamennyi KISZ-tag egyik ajánlója a KISZ-alapszervezel taggyűlése volt. A pártépítő munka szolgálatában a pártszervek és a pártalapszervezetek megszervezték az új párttagok marxista—leninista képzését, bevonták őket a pártoktatásba. Ugyanakkor megismertették velük ai párt munkáját, a XI. kongresszus által megjelölt közelebbi és távolabbi feladatokat, célokat, így a programnyilatkozatot, és természetesen a Szervezeti Szabályzatban előírt jogokat és kötelességeket. Ez évben a felvételre jelentke zők előkészítése a Politikai Bizottság múlt év szeptemberi döntésének megfelelően történik. Ennek értelmében mindenki, aki a felvételét kéri, előzetesen néhány heti magántanulással, egy arra kijelölt, jól képzett kommunista segítségével készül a tagfelvételre. Az alapszervezeti taggyűlések a folyamodók alkalmasságát nagy felelősségérzettel, egyénenként mérlegelve döntik el, hogy a jelentkezők életútja személyes tulajdonságaik adápján, megfelelnek-e a párttagokkal szemben támasztott követelményeknek, a fokozott felelősségnek és önzetlenségnek. Tapasztalataink szerint ez a tudatos felkészítés erősíti a párthoz való ragaszkodást, a fegyelmet, az eszmei egyséiget. Egyben jó ösztönzés a párttagnak jelentkezőknek egyéniségük formálásához, szocialista jellemvonásaik ki- teljesítéséhez. A magasabb követelményeket a felvételüket kérők szívesen vállalják. Megismerik és értik ugyanis a célt, ezért készek a párt helyi politikájának megvalósításáért többletkötelezettséget vállaívd, önzetlenül cselekedni. A XI. pártkongresszus óta eltelt időszakban — a megye többi járásában tapasztalthoz hasonlóan — a bajai járásban is eredményesebb, tartalmasabb lett a pártépítő munka. E megítélésünket megerősítette a párt megyei végrehajtó bizottságai , is, amikor a közelmúltban értékelte a pártépítő tevékenységünket. Ugyanígy megerősített bennünket a további feladatainkat illet tőén is: így nem utolsósorban abban, hogy a bajai járás pártalap- szervezeteiben az ifjúság legjobbjainak párttaggá nevelése — politikailag és a párttagság korösz- szetétele szempontjából egyaránt — kiemelt feladat. Mint ahogyan a szakmunkás)- és a tsz-ekben dolgozó nők nagyobb arányú felvételére is fokozott figyelmet szükséges fordítani. Szabó Imre járási első titkár Hízómarhák „programozott” takarmányozása Az észtországi állattenyésztési és állategészségügyi tudományos kutatóintézet. tervezőirodájának kísérleti üzemében elkészítették az első beépített, szabályozott takarmányadagoló berendezést. A gépek beprogramozott feladat alapján dolgoznak és egy hétre elegendő száraz takarmányt tudnak befogadni. Az 1350 hízómarha egy heti etetésére szolgáló takarmánymennyiséget automatikus szállítószalagon szállítják a takarmányadagolóba. A takarmányadagoló elve alapján a tervezők elkészítették az önjáró, automatikus takarmány- elosztót, A gép — az állatok termelékenységének figyelembevételével — osztja el a takarmányt. A gépet jelenleg 8 „Tartu" nevű mlntaszovhoz 1150 tehenet számláló tejgazdaságában próbálják ki. A gyár dolgozói a második negyedévi termékszerkezet-változás során (hozzászokva a gondolathoz: eljött az ideje, hogy a gyár előbbre lépjen a fejlődésben) erő_ feszítéseket tettek a termelékenységi színvonal megőrzésére, a hatékony munkaerő-felhasználásra. Jól példázza ezt a Bélanátfalvi Cementműnek készülő szállítószalag-tartóelemek — saját kezdeményezésű — áttervezése. A gyár műszaki dolgozói az eredeti megoldással egyenértékű, ugyanakkor a kivitelezésnél jelentékeny élőmunkát megtakarító tervet készítettek, amit az illetékes zsűri ellenvetés nélkül elfogadott. Az év folyamán több nagyberuházáshoz, így többek közt a paksi atomerőműhöz, a solti rádióadóhoz, a Borsodi Vegyikombinát épülő új PVC-gyárához és a Bajai Húskombináthoz is szállítottak. illetve szállítanak acél- szerkezeteket a Fémmunkás halasi gyárából. A termékszerkezet megváltozása következtében az első félévi értékesítési tervet csak 94,5, a nyereségtervet pedig 95,5 százalékra teljesítette a kollektíva. A hiányzó néhány százalékot — jogosan — nem tekintik lemaradásnak, hiszen az év elején összeállított tervtől eltérő, az eredetinél fontosabb, s egyben nehezebb feladatokat kell teljesíteniük, az új helyzeten már úrrá lettek, $ ha az idén kimagasló eredményeket még nem is produkálnak, a halasi kollektíva bizonyára úgy, fejezi majd be az esztendőt, ahogyan a sokszorosan kiváló gyár dolgozóitól elvárható. A. T. S. • Az idén megnagyobbítandó szerkezet- gyártó műhely dolgozói az új megyei kórházhoz készítik a vasszerkezeteket. gyárakban felhasznált termékek iránt csökkent a kereslet. Ezekből a gyártmányokból az első félévben csak a gyártásra tervezett mennyiség felére kaptak megrendelést. Tehát maradt elegendő erő az új megbízatás teljesítéséhez, az említett vasszerkezetek gyártásához. A hiányzó technikai feltételek megteremtéséhez a vállalat anyagi segítséget adott. A gyár vezetőinek a legtöbb gondot a szakmailag Igénytelenebb munkához szokott fizikai, s nem különben a műszaki-szellemi dolgozók „felsőbb osztályba léptetése” okozta. A jól összekovácsolt kollektívából nem hiányzott az ehhez szükséges képzettség és aka.- rat, csupán a kellő tapasztalat a vasszerkezetgyártásához. Mi történik, ha a meghatározott termékeket hosszabb ideje eredményesen előállító gyárnak új, s egyben kvalifikáltabb munkát • Igénylő cikkeket kell beépítenie a gyártmánystruktúrába? S ha ezt kívánja a vállalati érdek, és a hagyományos termékek iránti kereslet csappanása is. Hangulat- romlás, a termelékenység visszaesése, kapkodás és a fluktuáció növekedése-e á törvényszerű következmény, vagy pedig az; hogy a vezetők és beosztottak összefogással zökkenők nélkül hajtják végre az új feladatokat? Az adott helyzet nehézségeinek lekicsinylése lenne, ha azt állítanánk, hogy a magasabb szakmai színvonalat igénylő, új termék- szerkezet teljesen simán, zökkenőmentesen alakulna ki! Viszont hiba lenne az is, ha azt hinnénk: ilyen esetben szükségszerű a „pánik” kitörése. A fenti kérdéseket a. Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyárában az esztendő első felében bekövetkezett termékszerkezet-változás kapcsán tettük fel. A kiskunhalasi Fémmunkás-gyár — mely csaknem tízszer nyerte már el egymás után a kiváló címet — az év elején hosszabb ideje lényegében változatlan termékszerkezettel kezdett, s az első negyedévi tervet „simán” teljesítették dolgozói. A második negyedévben új feladatot kapott a kollektíva: a cég könnyűszerkezetes csarnokok sorozatgyártására koncentráló kecskeméti gyárától át kellett venniük az egyedi vasszerkezetek előállítását. Ezt kívánta a vállalati közös érdek, s lehetővé tette az a tény, hogy a halasi gyárban készített vastömegcikkek, s a ház• A szállítókeretek sorozatgyártásához készített végösszeállitó-készü- léket próbálják ki a halasi fémmunkások. Egyedi vasszerkezetek \7 Új jogszabályokról A munkaügyi miniszter 10,1976. számú rendeletével módosította és kiegészítette a munka díjazásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 7/1967. számú rendeletét. E szerint a dolgozó személyi alapbére az alkalmazáskor és az azt követő egyéves időtartam alatt nem érheti el a vele azonos vagy hasonló munkakörű s felkészültségű dolgozók átlagos személyi alapbérét; ez a rendelkezés nem vonatkozik az áthelyezett dolgozóra. Az ismertetett rendelkezés alkalmazásával kapcsolatban a kollektív szerződés — egyes dolgozókat kivéve — eltérést állapíthat meg arra az esetre, ha a dolgozó munkakörével összefüggésben az átlagost meghaladó, kivételes elméleti vagy gyakorlati felkészültséggel végzi munkáját. Annak a dolgozónak, aki az alkalmazását megelőző egy éven belül legalább harmadik esetben létesít munkaviszonyt és a korábbi munkaviszonyát felmondással, illetve kilépés útján szüntette meg, vagy „kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel változtat munkahelyet, személyi alapbére az alkalmazáskor és az azt követő egyéves időtalrtam alatt nem haladhatja meg a munkakörére előírt besorolás szerinti bértétel alsó határát. Eltérést a kollektív szerződés sem állapíthat meg az ilyen dolgozókra nézve. Abban az esetben, ha az új vállalatnál az azonos vagy hasonló munkakörű és felkészültségű dolgozók átlagos személyi alapbére a bértétel felső határát megközelíti, a dolgozó személyi alapbére — különösen indokolt esetben — a munkakörére előírt bértétel alsó határának húsz százalékkal emelt ösz- szegéig is megállapítható. Eltérő a rendelkezés az olyan dolgozóknál, akiknek munkabérét teljesítménykövetelmények (pl. darabbér) figyelembevételével állapítják meg. Részükre a tényleges teljesítésnek megfelelő teljesítménybér jár. Csoportos (brigád) teljesítmény-elszámolás eseten a ledolgozott idő arányában történő keresetelosztás során a dolgozó a csoport keresetéből személyi alapórabére (alapbére) alapján részesülhet, Az említett módon munkahelyet változtató dolgozónak egy évig jutalom nem adható! Prémium is csak akkor fizethető részére. ha munkabérét teljesítménykövetelmények, vagy csoportos teljesítményelszámolás szerint állapították meg, illetve történik annak kifizetése. Ezek a dolgozók év végi részesedésre — kivéve ha munkaviszonyra vonatkozó szabály további feltételt állapít meg — akkor jogosultaik, ha a vállalatnál legalább fél éve állnak alkalmazásban. A rendeletben meghatározott munkabérén, illetve jogszabályi rendelkezésen alapuló bérkiegészítő fizetésen felül csak olyan bérpótlékra jogosult a rendelet aló eső dolgozó, amelynek fizetését jogszabály' kötelezően írja elő. Ennek azonban feltétele, hogy ezt a dolgozó besorolásánál, munkabére feltételeinek megállapításánál, illetőleg a reá vonatkozó teljesítménykövetelmények meghatározásánál nem vették figyelembe. Az ipari, szövetkezeti tagok munkadíjónak megállapításánál is alkalmazni kell az ismertetett rendelkezéseket. Dr. Kerék Lajos megyei főügyészhelyettes Az alkoholizmus Franciaországban A La Revue du Practicien c. francia orvosi szaklap egyik száma átfogóan foglalkozik az alkoholizmussal. Franciaországban az egy főre jutó fogyasztás (tiszta alkoholban számítva) 30,4 liter. (Olaszország áll a világranglistán a második helyen 15 literrel.) A felnőtt férfiakra számított adag: 54 liter tiszta alkoholfogyasztás, vagyis naponta átlag 1,5 liter bor. Az alkoholizmus okozta halálozás 1936-ban kb. 5000 volt, ez a szám 1943-ban (a borfogyasztás korlátozása miatt) 2800-ra csökkent, 1950-ben már 6000-re emelkedett és 1956-ra rekordnagyságot, évi 20 176 halálozást ért el. Ez a halálozásszám azóta évről évre csekély változással azonos maradt, sohasem csökkent 16 000 glá. Az általános halálozási statisztikában az alkoholizmus a harmadik helyen áll. Az alkoholizmus súlyosan befolyásolja a tbc megbetegedési arányt is. A 40—60 év közötti tbc-betegek 2 3 része alkoholista.
