Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-14 / 217. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1976. szeptember 14. A gazdaságfejlesztés kulcsproblémája Gazdálkodjunk okosan azzal, ami nincs? Közhelyszerű megállapítás, hogy a munkaerőforrások elégte­lenségének egyik — sokak sze­rint első számú — oka, a mun­kaerő gazdaságtalan felhaszná­lása, az emberek meglehetősen ésszerűtlen foglalkoztatása. A loglalkoztatási szerkezet és gya­korlat persze olyan, amilyen, a sok éven át kialakult és, sajnos, megcsontosodott szokásokon és gyakorlaton aligha lehet egyik napról a másikra változtatni. Valóban: a hatékony foglalkozta­tás mindenki által jól ismert elvi kritériumainak gyakorlati meg­valósítása — egy már meglehető­sen összekuszált helyzetben — nagyon problematikus; végtére is: nem gépeket, berendezéseket kell mozgatni, átcsoportosítani, hanem embereit tíz- és százezreihez kellene hozzányúlni. Ez nemcsak hosszantartó, de rendkívül ké­nyes, úgy is mondhatnám: veszé­lyes művelet. Még akkor is, ha nem a már — esetleg évtizedek óta — munkaviszonyban levőkről, hanem az elsőízben munkát vál­laló, az iskolából éppencsak ki­kerülő fiatalokról van szó: Az ő elhelyezkedési, munkavállalási, gyakorlatuk is szükségképpen Igazodik a kialakult rendhez és gyakorlathoz. E sorozat előző részében — a munkaerő-gazdálkodás általános jellemzőinek illusztrációjaként — közelebbről is megvizsgáltuk az 1970 és 1974 közötti időszak 53 ezres ipari létszámnövekményé­nek elhelyezkedését. Ugyanebben az időszakban majdnem 95 ezer liatal lépett munkaviszonyba. Va­lamennyien szakképzettek, kö­zép-, vagy felsőfokú végzettség­gel. Legnagyobb részük — majd­nem ötven százalékuk — a gép­iparban helyezkedett el, s ez az arány majdnem' húsz százalék­kal magasabb, mint a gépiparnak az egész iparon belüli létszám- aránya. Vegyük ehhez még hoz­zá, hogy a gépipar termelékeny­sége az átlagosnál alacsonyabb, s mindebből az következik, hogy a gépipar — ha az általános lét- számarányokat és a hatékonysági, a gazdaságossági követelménye­ket nézzük — a többi Iparághoz képest aránytalanul magas lét­számot „szipkázott el" az Isko­lákból kikerülő fiatalok közül. A megoldás persze nem nz, hogy valami módon esetleg korlátozzák a gépiparban elhelyezkedni kí­vánó fiatalok számát, hanem az, hogy emeljék a gépipari mun­ka termelékenységet, gazdaságos­ságát. Ami azt is jelentené, hogy a gépipari munka termelékeny­ségének emelése a racionális munkaerő-gazdálkodás egyik alapvető feltétele. Á példa talán arra is rávilá­gít, hogy mennyire bonyolult és összetett feladat a racionális és hatékony munkaerő-gazdálkodás. Igenám — hangoztatják sokan és elsősorban a gyakorló „munka­erő-gazdálkodók”, a vállalatoknál dolgozó munkaügyisek, akik a legközvetlenebbül érzik a munka­erőhiányból adódó gondokat — hogyan lehet okosan és ésszerű­en gazdálkodni azzal, ami volta­képpen nincs?... ök azok, akik évék óta és egyre hangosabban ismételgetik, hogy a munkaerő­források elégtelenségének egész egyszerűen az is oka, hogy évről évre egyre kevesebben lépnek munkába, lévén, hogy a családpo­litikai intézkedések kacskaringói meglehetősen változatos demográ­fiai hullámzást teremtenek. A magyar népességfejlődés nemkí­vánatos és csak nehezen korri­gálható sajátossága az egymást felváltó nemzedékek létszámának lényegesen eltérő volta. Az 1962- ben született generáció például még hatvan százaléka sem volt az 1954-ben született nemzedéknek. A hetvenes évekre, különösen pe­dig aZ elmúlt három évre az jel­lemző, hogy az élveszületési arány — nemzetközi összehason­lításban is — magasnak mondha­tó. Az évjáratok mennyiségi kü­lönbsége, különböző nagysága aztán tartósan érezteti hatását, először az oktatáspolitikában és gyakorlatban, később pedig a munkaerő-gazdálkodásban. S ha már szóba került az ok­tatás: aligha vitatható, hogy a mai munkaerőgondok a közokta­tási rendszer struktúrájára is visszavezethetők. Nem abban az értelemben, hogy számszerűen kevés az új munkavállaló, ha­nem, hogy az iskolából kikerülők sokszor nem ott vállalnak mun­kát, ahol szükség lenne rájuk. Dr. Szabady Egon, a demográfiai tu­dományok doktora — és melléke­sen a közoktatás-politika ismert szakértője — legutóbbi nyilatko­zatában, ezzel kapcsolatban a kö­vetkezőket jelentette ki: „ ... a merev közoktatási rendszer az előidézője a munkaerő-szükségleti struktúra és az évente munkába lépők képzettségi szerkezete kö­zötti ellentmondásnak. Az iskolák ugyanis jórészt az iskolakapacl- táshoz Igazodó szakképzettséggel rendelkező fiatalokat bocsáta­nak ki, a jelenlegi iskolarendszer pedig kevés lehetőséget ad a ti­zenhat esztendős, szakképzetlen fiatalok munkába állításához. Egy rugalmasabb közoktatási rend­szer jobban alkalmazkodhatna a munkaerő-szükséglethez, egyszer­smind szélesítve az első munkába lépés után is megszerezhető isko­lai végzettség lehetőségeit." V. Cs. PÁRTÉPlTÖ MUNKA A BAJAI JÁRÁSBAN Szívesen vállalják a magasabb követelményeket A XI. pártkongresszus által a párt tagjaival szemben tá­masztott magasabb követelményekből kiindulva, nyugodtan állíthatjuk a bajai járásban többezer párton kívüli kommu­nista dolgozik. A pártépítő munka során azonban nem a mennyiségi, hanem a minőségi fejlődés, a jók közül is a leg­jobbak feltétele a cél; a pártalapszervezetek ezért vizsgálják meg nagy körültekintéssel a párttagnak jelentkezők erre való alkalmasságát. A járás pártalapszervezetei a XI. pártkongresszus óta megkülönböztetett figyelemmel végezték és végzik tudato­san, tervszerűen a tagfelvételi munkát. Emellett rendszere­sen értékelik ennek tapasztalatait. * Eredményeként színvonalasab­bá lett a pártépítő munka, javult a párttagság foglalkozás szerinti, vagy például korösszetétele. A pártkongresszus óta a pártba felvettek száma 60 százalékkal haladta meg a korábbi két év át­lagát. Túlnyomó többségük, 75 százalékuk — a járás gazdasági és társadalmi szerkezetének meg­felelően — st termelő üzemekben működő • pártalapazervezetekhez tartozik. Említésre érdemes, hogy a felvett fizikai dolgozók 58 szá­zaléka szakmunkás. A szellemi foglalkozásúak között a párttagok sorában emelkedett a magasan képzettek arányai nőtt a mező- gazdasági mérnökök, pedagógu­sok, jogászok, a az orvosok szá­ma. Megélénkült, fejlődött az utób­bi években a nők politikai, köz­életi tevékenysége, egyidejűleg erősödött körükben a párt befo­lyásai. Megismerkedve a párt cél­jaival, politikájával, sokukban megérlelődött az elhatározás, hogy felvételüket kérik a pártba. Ennek köszönhetően — szemben a korábbi 19 százalékkal — a kongresszus óta' felvett pártlagdk 36 százaléka nő. E fejlődés figyelemre méltó, de a nők körében végzendő politikai munka változatlanul az egyik megkülönböztetett feladatunk. Különösen a mezőgazdasági üze­mekben szükséges előbbre lép­nünk, például annak a helytelen szemléletnek a leküzdésében, amely a tagfelvétel Szempontjá­ból a nőknél halasztó hatályúnak ítéli meg a családi gondokat, így a gyermekgondozási szabadság igénybevételét. A járási párt-végrehajtóbizott­ság véleménye szerint kedvező­nek mondható, hogy az újonnan felvett párttagok 92 százaléka 39 éven aluli, a( hogy 36 százalékuk, középiskolai, illetve egyetemi végzettségű. Kevésbé biztató vi­szont az új párttagok között a 30 éven aluli1 fiatalok aránya, amely elmarad a kívánatostól. Ez egy­felől a KISZ-alapszervezetek fel­készítő munkájának javítására, erősítésére figyelmeztet; a párt- szervezeteket pedig arra inti, hogy az eddiginél is fokozottabb figyel­met szükséges fordítani alz ifjú­ság politikai nevelésére, a fiata­lokkal való hatékonyabb törődés­re. Az a tény azonban minden­képpen fejlődésről tanúskodik, hogy az idén eddig a pártba fel­vett valamennyi KISZ-tag egyik ajánlója a KISZ-alapszervezel taggyűlése volt. A pártépítő munka szolgálatá­ban a pártszervek és a pártalap­szervezetek megszervezték az új párttagok marxista—leninista képzését, bevonták őket a pártok­tatásba. Ugyanakkor megismer­tették velük ai párt munkáját, a XI. kongresszus által megjelölt közelebbi és távolabbi feladato­kat, célokat, így a programnyilat­kozatot, és természetesen a Szer­vezeti Szabályzatban előírt jogo­kat és kötelességeket. Ez évben a felvételre jelentke zők előkészítése a Politikai Bi­zottság múlt év szeptemberi dön­tésének megfelelően történik. En­nek értelmében mindenki, aki a felvételét kéri, előzetesen néhány heti magántanulással, egy arra kijelölt, jól képzett kommunista segítségével készül a tagfelvétel­re. Az alapszervezeti taggyűlések a folyamodók alkalmasságát nagy felelősségérzettel, egyénenként mérlegelve döntik el, hogy a je­lentkezők életútja személyes tu­lajdonságaik adápján, megfelel­nek-e a párttagokkal szemben tá­masztott követelményeknek, a fo­kozott felelősségnek és önzetlen­ségnek. Tapasztalataink szerint ez a tu­datos felkészítés erősíti a párt­hoz való ragaszkodást, a fegyel­met, az eszmei egyséiget. Egyben jó ösztönzés a párttagnak jelent­kezőknek egyéniségük formálásá­hoz, szocialista jellemvonásaik ki- teljesítéséhez. A magasabb köve­telményeket a felvételüket kérők szívesen vállalják. Megismerik és értik ugyanis a célt, ezért készek a párt helyi politikájának megva­lósításáért többletkötelezettséget vállaívd, önzetlenül cselekedni. A XI. pártkongresszus óta el­telt időszakban — a megye többi járásában tapasztalthoz hasonlóan — a bajai járásban is eredmé­nyesebb, tartalmasabb lett a párt­építő munka. E megítélésünket megerősítette a párt megyei vég­rehajtó bizottságai , is, amikor a közelmúltban értékelte a párt­építő tevékenységünket. Ugyanígy megerősített bennün­ket a további feladatainkat illet tőén is: így nem utolsósorban ab­ban, hogy a bajai járás pártalap- szervezeteiben az ifjúság legjobb­jainak párttaggá nevelése — po­litikailag és a párttagság korösz- szetétele szempontjából egyaránt — kiemelt feladat. Mint ahogyan a szakmunkás)- és a tsz-ekben dolgozó nők nagyobb arányú fel­vételére is fokozott figyelmet szükséges fordítani. Szabó Imre járási első titkár Hízómarhák „programozott” takarmányozása Az észtországi állattenyésztési és állategészségügyi tudományos kutatóintézet. tervezőirodájának kísérleti üzemében elkészítették az első beépített, szabályozott ta­karmányadagoló berendezést. A gépek beprogramozott feladat alapján dolgoznak és egy hétre elegendő száraz takarmányt tud­nak befogadni. Az 1350 hízómar­ha egy heti etetésére szolgáló ta­karmánymennyiséget automati­kus szállítószalagon szállítják a takarmányadagolóba. A takarmányadagoló elve alap­ján a tervezők elkészítették az önjáró, automatikus takarmány- elosztót, A gép — az állatok ter­melékenységének figyelembevéte­lével — osztja el a takarmányt. A gépet jelenleg 8 „Tartu" nevű mlntaszovhoz 1150 tehenet szám­láló tejgazdaságában próbálják ki. A gyár dolgozói a második ne­gyedévi termékszerkezet-változás során (hozzászokva a gondolat­hoz: eljött az ideje, hogy a gyár előbbre lépjen a fejlődésben) erő_ feszítéseket tettek a termelékeny­ségi színvonal megőrzésére, a ha­tékony munkaerő-felhasználásra. Jól példázza ezt a Bélanátfalvi Cementműnek készülő szállító­szalag-tartóelemek — saját kez­deményezésű — áttervezése. A gyár műszaki dolgozói az eredeti megoldással egyenértékű, ugyan­akkor a kivitelezésnél jelenté­keny élőmunkát megtakarító ter­vet készítettek, amit az illetékes zsűri ellenvetés nélkül elfogadott. Az év folyamán több nagybe­ruházáshoz, így többek közt a paksi atomerőműhöz, a solti rá­dióadóhoz, a Borsodi Vegyikom­binát épülő új PVC-gyárához és a Bajai Húskombináthoz is szál­lítottak. illetve szállítanak acél- szerkezeteket a Fémmunkás ha­lasi gyárából. A termékszerkezet megváltozá­sa következtében az első félévi értékesítési tervet csak 94,5, a nyereségtervet pedig 95,5 száza­lékra teljesítette a kollektíva. A hiányzó néhány százalékot — jo­gosan — nem tekintik lemaradás­nak, hiszen az év elején összeál­lított tervtől eltérő, az eredetinél fontosabb, s egyben nehezebb fel­adatokat kell teljesíteniük, az új helyzeten már úrrá lettek, $ ha az idén kimagasló eredményeket még nem is produkálnak, a ha­lasi kollektíva bizonyára úgy, fe­jezi majd be az esztendőt, aho­gyan a sokszorosan kiváló gyár dolgozóitól elvárható. A. T. S. • Az idén megnagyob­bítandó szerkezet- gyártó műhely dolgozói az új megyei kórházhoz készítik a vas­szerkezeteket. gyárakban felhasznált termékek iránt csökkent a kereslet. Ezek­ből a gyártmányokból az első fél­évben csak a gyártásra tervezett mennyiség felére kaptak megren­delést. Tehát maradt elegendő erő az új megbízatás teljesítéséhez, az említett vasszerkezetek gyártásá­hoz. A hiányzó technikai feltéte­lek megteremtéséhez a vállalat anyagi segítséget adott. A gyár vezetőinek a legtöbb gondot a szakmailag Igénytelenebb munká­hoz szokott fizikai, s nem külön­ben a műszaki-szellemi dolgozók „felsőbb osztályba léptetése” okozta. A jól összekovácsolt kol­lektívából nem hiányzott az eh­hez szükséges képzettség és aka.- rat, csupán a kellő tapasztalat a vasszerkezetgyártásához. Mi történik, ha a meghatározott termékeket hosszabb ideje ered­ményesen előállító gyárnak új, s egyben kvalifikáltabb munkát • Igénylő cikkeket kell beépítenie a gyártmánystruktúrába? S ha ezt kívánja a vállalati érdek, és a ha­gyományos termékek iránti ke­reslet csappanása is. Hangulat- romlás, a termelékenység vissza­esése, kapkodás és a fluktuáció növekedése-e á törvényszerű kö­vetkezmény, vagy pedig az; hogy a vezetők és beosztottak összefo­gással zökkenők nélkül hajtják végre az új feladatokat? Az adott helyzet nehézségeinek lekicsinylése lenne, ha azt állíta­nánk, hogy a magasabb szakmai színvonalat igénylő, új termék- szerkezet teljesen simán, zökke­nőmentesen alakulna ki! Viszont hiba lenne az is, ha azt hinnénk: ilyen esetben szükségszerű a „pá­nik” kitörése. A fenti kérdéseket a. Fémmun­kás Vállalat kiskunhalasi gyárá­ban az esztendő első felében be­következett termékszerkezet-vál­tozás kapcsán tettük fel. A kis­kunhalasi Fémmunkás-gyár — mely csaknem tízszer nyerte már el egymás után a kiváló címet — az év elején hosszabb ideje lé­nyegében változatlan termékszer­kezettel kezdett, s az első negyed­évi tervet „simán” teljesítették dolgozói. A második negyedévben új feladatot kapott a kollektíva: a cég könnyűszerkezetes csarno­kok sorozatgyártására koncentrá­ló kecskeméti gyárától át kellett venniük az egyedi vasszerkezetek előállítását. Ezt kívánta a válla­lati közös érdek, s lehetővé tette az a tény, hogy a halasi gyárban készített vastömegcikkek, s a ház­• A szállítókeretek sorozatgyártásához készített végösszeállitó-készü- léket próbálják ki a halasi fémmunkások. Egyedi vasszerkezetek \7 Új jogszabályokról A munkaügyi miniszter 10,1976. számú rendeletével módosította és kiegészítette a munka díjazásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 7/1967. számú rendeletét. E szerint a dolgozó személyi alap­bére az alkalmazáskor és az azt követő egyéves időtartam alatt nem érheti el a vele azonos vagy hasonló munkakörű s felkészült­ségű dolgozók átlagos személyi alapbérét; ez a rendelkezés nem vonatkozik az áthelyezett dolgo­zóra. Az ismertetett rendelkezés al­kalmazásával kapcsolatban a kol­lektív szerződés — egyes dolgo­zókat kivéve — eltérést állapít­hat meg arra az esetre, ha a dol­gozó munkakörével összefüggés­ben az átlagost meghaladó, kivé­teles elméleti vagy gyakorlati fel­készültséggel végzi munkáját. Annak a dolgozónak, aki az al­kalmazását megelőző egy éven belül legalább harmadik eset­ben létesít munkaviszonyt és a korábbi munkaviszonyát felmon­dással, illetve kilépés útján szün­tette meg, vagy „kilépett” mun­kakönyvi bejegyzéssel változtat munkahelyet, személyi alapbére az alkalmazáskor és az azt köve­tő egyéves időtalrtam alatt nem haladhatja meg a munkakörére előírt besorolás szerinti bértétel alsó határát. Eltérést a kollektív szerződés sem állapíthat meg az ilyen dolgozókra nézve. Abban az esetben, ha az új vállalatnál az azonos vagy hasonló munkakörű és felkészültségű dolgozók átlagos személyi alapbére a bértétel fel­ső határát megközelíti, a dolgozó személyi alapbére — különösen indokolt esetben — a munkakö­rére előírt bértétel alsó határá­nak húsz százalékkal emelt ösz- szegéig is megállapítható. Eltérő a rendelkezés az olyan dolgozóknál, akiknek munkabé­rét teljesítménykövetelmények (pl. darabbér) figyelembevételé­vel állapítják meg. Részükre a tényleges teljesítésnek megfelelő teljesítménybér jár. Csoportos (brigád) teljesítmény-elszámolás eseten a ledolgozott idő arányá­ban történő keresetelosztás során a dolgozó a csoport keresetéből személyi alapórabére (alapbére) alapján részesülhet, Az említett módon munkahe­lyet változtató dolgozónak egy évig jutalom nem adható! Pré­mium is csak akkor fizethető ré­szére. ha munkabérét teljesít­ménykövetelmények, vagy cso­portos teljesítményelszámolás sze­rint állapították meg, illetve tör­ténik annak kifizetése. Ezek a dolgozók év végi része­sedésre — kivéve ha munkavi­szonyra vonatkozó szabály továb­bi feltételt állapít meg — akkor jogosultaik, ha a vállalatnál leg­alább fél éve állnak alkalmazás­ban. A rendeletben meghatározott munkabérén, illetve jogszabályi rendelkezésen alapuló bérkiegé­szítő fizetésen felül csak olyan bérpótlékra jogosult a rendelet aló eső dolgozó, amelynek fize­tését jogszabály' kötelezően írja elő. Ennek azonban feltétele, hogy ezt a dolgozó besorolásánál, mun­kabére feltételeinek megállapítá­sánál, illetőleg a reá vonatkozó teljesítménykövetelmények meg­határozásánál nem vették figye­lembe. Az ipari, szövetkezeti ta­gok munkadíjónak megállapítá­sánál is alkalmazni kell az ismer­tetett rendelkezéseket. Dr. Kerék Lajos megyei főügyészhelyettes Az alkoholizmus Franciaországban A La Revue du Practicien c. francia orvosi szaklap egyik szá­ma átfogóan foglalkozik az alko­holizmussal. Franciaországban az egy főre jutó fogyasztás (tiszta alkoholban számítva) 30,4 liter. (Olaszország áll a világranglistán a második helyen 15 literrel.) A felnőtt férfiakra számított adag: 54 liter tiszta alkoholfogyasztás, vagyis naponta átlag 1,5 liter bor. Az alkoholizmus okozta halálo­zás 1936-ban kb. 5000 volt, ez a szám 1943-ban (a borfogyasztás korlátozása miatt) 2800-ra csök­kent, 1950-ben már 6000-re emel­kedett és 1956-ra rekordnagysá­got, évi 20 176 halálozást ért el. Ez a halálozásszám azóta évről évre csekély változással azonos maradt, sohasem csökkent 16 000 glá. Az általános halálozási sta­tisztikában az alkoholizmus a harmadik helyen áll. Az alkoho­lizmus súlyosan befolyásolja a tbc megbetegedési arányt is. A 40—60 év közötti tbc-betegek 2 3 része alkoholista.

Next

/
Thumbnails
Contents