Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-14 / 217. szám
VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szüretelik az ezerjót és a kadarkát rmfTT ii iiiiéi iiiiiiiiiiiiiiii i ......... P ETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 217. szám Ára: 90 fillér 1976. szept. 14. kedd Verőfényes időben kezdték meg a szüretet Bács-Kiskun megyében. Kiskőrös és Kecskemét környékén egyelőre az őszi esőre leginkább érzékeny szőlőfajtákat, az ezerjót és a kadarkát szedik, hogy minél többet megmentsenek abból a termésbői, amit a súlyos tavaszi fagy meghagyott. A Középmagyarországi Pincegazdaság gondosan készült az idei szüretre. Jánoshalmán, Bácsalmáson, Kiskunmajsán, Kecelen korszerűsítette feldolgozó üzemeit, nagy teljesítményű szőlősajtolókat, folyamatos préseket állított be. A pincegazdaság kecskeméti borkombinátjában a szovjet és olasz gyártmányú folyamatos sajtolok óránként 700 mázsa szőlő feldolgozására képesek. A műszaki intézkedések következtében, megszűnik a termést szállító járművek félnapos sorbanállása. A Középmagyarországi Pincegazdaság a mezőgazdasági szövetkezetekkel, háztáji és kistermelőkkel kötött szerződés szerint 300 ezer mázsa szőlő, 50—55 ezer hektoliter must és 50 ezer hektoliter bor átvételére számít. Az alföldi borvidéken hosszú idő óta gondot okozott a termeLosonczi Pál és Lázár György fogadta a tanzániai külügyminisztert Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn az Országházban fogadta Ibrahim Kadumát, a Tanzániai Egyesült Köztársaság külügyminiszterét. Lázár György, a Minisztertanács elnöke szintén hétfőn hivatalában fogadta a tanzániai külügyminisztert. ‘ A szívélyes, baráti találkozókon jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, valamint P. J. C. Ndobho, a Tanzániai Egyesült Köztársaság budapesti nagykövete. Ibrahim Kaduma tegnap elutazott Magyarországról. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a búcsúztatásnál P. J. C. Ndobho, és Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete is. Ibrahim Kaduma elutazása előtt a sajtó képviselőinek elmondotta: látogatásának fő, célja az volt, hogy megismerkedjék a magyarországi fejlődéssel, az ország népével, áttekintsék a két ország kapcsolatainak alakulását, fejlesztésük további lehetőségeit s, hogy mit hasznosíthatnak egymás tapasztalataiból. Magyarországi tárgyalásai nagyon szívélyesek, hasznosak voltak, megfeleltek a várakozásoknak. Számos lehetőség van arra, hogy Magyarország közreműködjék Tanzánia fejlesztési terveinek megvalósításában, oktatási, közgazdasági, tudományos területen egyaránt, s jelentős, hogy tanzániai fiatalok folytathatnak tanulmányokat Magyar- országon. (MTI) löknek, hogy a szőlő, a must és a bor felvásárlási ára nem állt arányban a növekvő termelési költségekkel. Az ültetvények jelentős része több évtizedes, hagyományos művelésű szőlő, nagy költségek árán kezelhető. A pincegazdaság mindezek figyelembevételével 7 százalékkal emelhette a szüreti felvásárlási árat, s erre az évre még ezen felül újabb 5, összesen 12 százalékkal. A szőlőért, mustért ennél magasabb, a borért valamivel kisebb arányban emelt felvásárlási árat fizet. A hagyományos művelésű szőlők pótlására, közös telepítésre már évekkel ezelőtt kapcsolatba lépett a pincegazdaság a mező- gazdasági szövetkezetekkel. A kiskunmajsai Jonathán Szakszövetkezetben közös erőforrásból létesült új ültetvény. A telepítés ez év őszén és a következő esztendő tavaszán folytatódik. A pincegazdaság az egyesült izsáki termelőszövetkezettel és az állami gazdasággal, valamint a Kecskemét-szikrai Állami Gazdasággal is szorosabb együttműködésre lép. Ennek célja a szőlő- termelés, -feldolgozás fejlesztése, • Képünkön: Bolessza Balázs géplakatos, a Középmagyarországi Pincegazdaság kecskeméti borkombinátjában a mustfejtő gép nyomótömlőjét szereli fel. Az üzemben megkezdődött a szőlő átvétele és feldolgozása. nagyüzemi, gépi művelésre, betakarításra alkalmas ültetvények telepítése. Az V. ötéves terv második felében a Középmagyarországi Pincegazdaság a közös telepítésekhez anyagi támogatással is hozzájárul. K. A. Felnőttszakmunkás-képzés Bács-Kiskun megyében első felében ezekből a termékekből szállítottak többek közt a Metró most épülő vonalához és a Gellérthegyi víztárolóhoz is. A VÁV-berendezések állandó megrendelői az áramszolgáltató vállalatok. A kunszentmiklósi gyáregységben jelenleg százkilencvenen dolgoznak, ez évi feladatuk 67 millió forintos termelési terv megvalósítása. , a VÁV kunszentmiklósi gyáregységében A gyártott termékek átlagosan mintegy 40 százalékban lakatos, 20 százalékban festő és körülbelül 40 százalékban villamos szerelési munkát igényelnek. A VÁV gyáregységnek külön lakatosműhelye van, amely a berendezések hordozóelemeit, szekrényeit állítja elő. A helyi szükségletek kielégítésén kívül szállítanak ilyen vasszerkezeteket a budapesti központi gyárnak is, amely az idén többek között kuvaiti exportra építi be azokat. A Kunszentmik- lóson szerelt kapcsoló- és elosztóberendezések egyéb alkatrészei zömmel a VBKM-hez tartozó társgyárakból kerülnek ki. Az V. ötéves terv során mintegy 200 millió forintos beruházással fejlesztik a VÁV kunszentmiklósi gyáregységét. Az előirányzott költségek megközelítőleg fele-fele arányban oszlanak majd meg az épület- és a gépi beruházás között. A cél: a gyáregység vasszerkezetgyártó kapacitásának növelése, oly mértékben, hogy ne csupán a VÁV-nak, hanem a Villamos Berendezés és Készülék Művek más egységeinek is tudjon vasszerkezeteket előállítani. A gépi berendezések többségét hazai vállalatoktól szerzik majd be, de vásárolnak KGST- országoktól és tőkés piacról is. Nyugatról egy konvejoros szállítású, korszerű festőberendezést hoznak be, ezenkívül egy szalagegyengető, daraboló és lyukasztó célgépet. A megnövekvő vasszerkezetgyártó kapacitással egy már kifejlesztett új típusú kapcsolóberendezéshez készítik majd a hordozó alkatrészeket. A VBKM-en belül közösen kifejlesztett gyártmány, a K—103 típusú berendezés váza többek közt abban lesz újszerű, hogy részeit nem hegesztéssel, hanem csavarozással építik össze. Az új technológia gyorsabb a réginél, s az így készülő újfajta hordozóra gyorsabban lehet majd rászerelni a villamos szerelvényeket. A gyártmány- és gyártásfejlesztést a VBKM termékei iránti kereslet növekedése és az export-követelmények indokolják. A 200 millió forintos beruházás generál-kivitelezője a Bács-Kis• Sikkéi Lajos a kész SKK—100-tipusú berendezéseket ellenőrzi. létszám kétszeresére emelkedésével számolnak. A gyáregység és a VÁV vezetői a létszámnövelésben elsősorban a szakmunkásképzésre alapoznak, ez idő szerint is hatvan iparitanulót részesítenek gyakorlati oktatásban. Emellett kutatják a nagyközség környékén még fellelhető szabad munkaerő naponkénti beszállításának lehetőségeit. A. T. S. kun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat, mely a tervek szerint még az idén felépít egy segédüzemet. Az alvállalkozók közül a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat már megkezdte a felvonulást. A tekintélyes összegű beruházásnak a nagyközség is hasznát látja. Ugyanis a gyáregység gáztüzelésre tér át, s a TEMAFORG fogadóállomásáról a településen keresztül vezetik majd a gázt a VÁV-gyáregységbe. Így mód nyílik rá, hogy az olcsó tüzelőanyag a lakásokba is eljusson. Az V. ötéves tervben befejeződő beruházás tervei a jelenlegi • Berényi József egy MKE-típu- sú villamos berendezésen dolgozik. A végző ipari tanulók évfolyamai nem töltik — nem is tölthetik — be azt a minőségi hiányt, amely a foglalkoztatásban ma mutatkozik. Ezért az ipar képzett munkaerő-utánpótlásának fontos tartaléka maradt a felnőttszakmunkás-képzés. Az egyes iparágak!, szakmák igényét a népgazdasági tervek alapján több évre előre fel lehet mérni. A minisztériumok, s természetesen a megyei tanács és a helyi vállalatok, ki is használták a tervezés lehetőségeit; így ismert; hogy egyes szakmákban évente hány felnőtt Szakmunkás kiképzésére van, illetve lesz szükség. A van és a lesz azonban a gyakorlatban sokszor úgy hangzik: lenne. A felnőtt dolgozók szakmaszerzésének többféle módja, s több támogatója van. A megyében a mesterséget tanulók többsége természetesen a munkahelyén kap ösztönzésit és lehetőséget. Legtöbben a vállalat szervezésében kezdődő tanfolyamokon sajátítják el a szükséges ismereteket. Ha az üzem az oktatás feltételeit — termet, tanárt, szemléltető eszközöket, tanműhelyt — megtudjál teremteni, akkor le is bonyolítja a. tanfolyamot. Ameny- nyiben ezeknek híjával van, mint a megye üzemeinek többsége, szakmunkásképző intézetet kér fel az oktatásra. A tanfolyamok végeztével a vizsgát a vállalati oktatásban résztvettek zöme munkahelyén teszi le. Ez azonban csak vállalati érvényű bizonyítványt ad. Akik vállalják, hogy szakmunásképzőben állnak a vizsgabizottság elé, azoknak végzettsége az egésK országban érvényes lesz. Sokan vállalkoznak a felnőttek közül, hogy egyedül készülnek fel a szakmunkásvizsgára. Itt a legkevesebb a segítség — bár nem törvényszerű, hogy teljesen nélkülözzék — s ez kívánja a legtöbb akaraterőt. Mégis sokan tesznek sikeresi vizsgát „magánúton”, mert munkahelyükön, lakóhelyükön kevés a jelentkező arra a szakmára, amelyben már megszerezték a kellő gyakorlatot, s szeretnék elsajátítani a többi ismereteket is. Általában húsznál kevesebb jelentkező számára sem a vállalat, sem az iskola nem indíthat tanfolyamot. Hogy ők mennyi segítséget .kapnak a tanulásban, azt munkahelyi vezetője, kollektívája válogatja. (Sajnos sokszor még a nehezen megszerzett bizonyítvány becsülete is a munkahelyi szemlélettől függ.) Pedig az egyéni úton. járókkal is teljes értékű szakmunkást nyernek a vállalatok, s éppen a kislétszámú mesterségek utánpótlását szolgálja jól ez a tanulási forma. Évente három vizsgaidőszak során adhatnak Számot felkészültségükről az iskolában a felnőtt szakmatanulók. A legutóbbi vizsgaidőszak több mint háromszáz szakmunkással gazdagított, huszonhét mesterséget. A legnépesebb a hegesztő szakmá volt, csáknem hetven fővel, amelyben négy szervezetten tanuló csoport is vizsgázott. Kőműves képesítést ötvenen szereztek. Mindkét mesterségnek kevés szakmunkása van a megyében, a fiatalok közül is kevesen választják ezeket a pályákat. Felnőtt dolgozók! képzésével oldja meg — vagy igyekszik megoldani — munkaerő-gondjait számos üzem. Az építő-, a ruházati, az élelmiszer-, és gépipari vállalatoknál a legdinamikusabb a felnőttek szakmai képzése. A vállalatok, szakmunkásképzők, s a társladalmi szervek együttműködése — meggyőzése és szervezett segítsége még éveken keresztül ezrekkel gyarapíthatja a megyében szakmához értő munkások táborát. A kitűzött célok sem a képzésben, sem az ipar fejlesztésében nem érhetők el összefogás nélkül. Csak el kell kezdeni a szakmunkás-tanfolyamok előkészítését. Olykor az általános iskolai végzettség megszerzésének elősegítésével... Zs. A. Elutazott a szimferopoli küldöttség Hétfőn délben elutazott Kecskemétről a szimferopoli pártküldöttség. A szovjet vendégek Vaszilij Leontyevics Szemencsuk, a Krími Területi Tanács első elnökhelyettese, a küldöttség vezetője, Marija lljinicsna Sahova, a Dzsankoj járási Március 8. szov- hoz párttitkára, Viktor Ivanovics lljin, a Krasznogvargyejkij járási pártbizottság első titkára, mindhárman a krími területi pártbizottság tagjai és Alekszej Ivanovics Burjate, a szimferopoli járási tanács mezőgazdasági igazgatóságának vezetője, egy hetet töltöttek Bács-Kiskun megyében. Ismerkedtek a megyeszékhely- lyel, Kiskőrössel, Kiskunhalassal, jártak ipari, mezőgazdasági üzemekben, kulturális, oktatási intézményekben, tanulmányozták a mezőgazdaság pártirányítását, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetőinek, munkatársainak kíséretében. Ütjük végén összegezték egyhetes • Képünkön a szimferopoli pártküldöttség tagjai, Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, és Tohai László, megyei tanácselnökhelyettes, a küldöttség elutazása előtt a kecskeméti Aranyhomok Szállónál. (Pásztor Zoltán felvétele.) itt-tartózkodásuk tapasztalatait. A kára, és Tohai László, a megyei szovjet vendégeket Katanics Sán- tanács elnökhelyettese kísérte a dor, a megyei pártbizottság tit- Ferihegyi repülőtérre. I
