Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-12 / 216. szám

1976. szeptember 12. • PETŐFI NEPE • 3 HELYTÁLLNAK A SZOLGÁLATBAN ÉS A MUNKÁBAN VENDÉGÜNK A KRÍMBŐL Kiváló munkásőrök, parancsnokok megyei értekezlete Májusban és júniusban megyénkben öt­száz munkásőr — köztük 120 parancsnok — számolt be egységgyűléseken az eddig el­ért eredményekről, tapasztalatokról. A ki­váló munkásőrök és parancsnokok tegnapi megyei értekezletén nyolcvan küldött kép­viselte Bács-Kiskun munkásőreit. Budai József parancsnokhelyettes köszöntötte a megjelenteket, közöttük Terhe Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárát, Németh Fe­rencet, a KISZ megyei bizottságának első titkárát, Szabó Eriket, a Munkásőrség Or­szágos Parancsnokságának osztályvezetőjét. Budai József a megnyitóbeszé­dében szólt az egységértekezle­tekről is. — Jogos büszkeséggel említet­ték eredményeinket a felszólalók, tudatában annak, hogy sikerein­ket a pártszervezetek segítségé­vel értük el. Cserháti László megyei pa­rancsnok részletesen beszámolt a Bács-Kiskun üzemeiben, gyá­raiban, szövetkezeteiben, intéz­ményeiben dolgozó, szolgálatot teljesítő munkásörök tevékeny­ségéről. Külön kiemelte, hogy a kiváló munkásőrök legtöbbször kiváló dolgozók is, a résztvevők közül húszán viselik mindkét kitüntető jelvényt. Az idős mun­kásőrök leszerelésekor nem rit­ka, hogy fiuknak adják át a fegyvert. A jelenlegi állomány egyötöde 15 évnél' régebben te­vékenykedik a testületben, ör­vendetes, hogy nem okoz gon­dot az utánpótlás. A KISZ, az Ifjú Gárda fontosságának meg­felelően kezeli a kérdést, s mind­ez hozzájárul ahhoz, hogy me­Kertbarátok kiállítása a megyei művelődési központban A megyei művelődésé központ által szervezett kertbarátmozga­lom, amelynek jelenleg csaknem nyolcvan tagja van egyéves múlt­ra tekint viasza. Ebből az alka­lomból rendezték meg a művelő­dési központban azt a kertészeti kiállítást, amelyet tegnap nyi­tottak meg. A zöldség- és gyü­mölcsfélék, valdmint a virágok mellett a látogatók megismer­kedhetnek néhány fűszernövény­nyel is', mint a tárkony, a sáf­rány, vagy a szárított kapor. A kiállítás érdekessége Nyúl István kecskeméti nyugdíjas ál­tal készített szőlő- és gyümölcs­prés, ami — ha a kereskedelem­ben is kapni lehetne — nagy se­gítséget Jelentene a kiskerttulaj- donosoknak. A kertéstzikedég iránt nagy az érdeklődés. A művelődési központ által szervezett szakelőadásokon, a< tapasztalatcseréken mindig szép számmal vesznek részt a kertész- kedők, akiknek a munkáját a havi három-négy alkalommal tar. tott konzultáció és a diafilmek vetítése is segíti. A kiállítást, valamint a díja­zott termékeket ma estig tekint­hetik meg az érdeklődők. Pártmegbízatása a népfrontmunka A nemrég felavatott, felújí­tott, szinte újnak tűnő bácsbo- kodi művelődési ház szimbólu­ma lett a községnek abban az útkereszteződésben, ahol a táb­la Baja és Csávoly felé mutatja az utat. Jelképe ez az összefo­gásnak. a társadalmi munka nagyszerű példájának. A Hazafias Népfront Bácsbo- kodon lépten-nyomon hallatja szavát, nagyszerű eredmények sorakoznak mögötte, mert a la­kosság mellett nem kisebb tá­mogatója, segítője a községi pártszervezet és a tanács. Pestality József a községi nép­frontbizottság elnöke mondta el ezeket, de úgy, mintha nem is ő lenne az elnök, hanem csak éppen olyan lakosa a községnek, mint bárki más. A szerénység mögött azonban nagyon sok, fáradtsá­got nem ismerő, lelkesítő és a közösségért végzett munka áll. Érettségi után 1954-ben kerüli a bácsbokodi ÁFÉSZ-hez, mint ad­minisztrátor. Félév múlva már pénzügyi előadónak nevezték ki, 1960-ban pedig főkönyvelője lett a helyi ÁFÉSZ-nek. Ebben a beosztásá­ban 1968-ig dolgozott, amikor az ÁFÉSZ kereskedelmi osztályá­nak vezetője lett. A Hazafias Népfront munkájába 1965-től kapcsolódott be. Előbb titkárá­vá, 1971-ben pedig elnökévé vá­lasztotta a népfront bácsbokodi bizottsága. Röviddel utána beválasztották a Hazafias Népfront járási bi­zottságába is. Négy évvel ezelőtt megyei küldött volt, az idén szintén, s egyben kongresszusi küldöttnek is megválasztották. Mint mondotta, pártalapszerve- zetében megbízatásként kapta a Hazafias Népfront-munkát. Hoz­zá a községfejlesztéssel kapcsola­tos fe'adatok állnak legköze­lebb. Ö szorgalmazta a község­ben a társasházak megépítését, új utcák megnyitását. A sütőüzem mögött kisajátí­tott a tanács egy telket, ame­lyen négyen kapnak épílési en­gedélyt társasház-építésre. Nem titkolt szándékuk, hogy a fia­talokat lakásépítkezési lehető­séggel a községhez kössék, hogy itt vállaljanak munkát, amire számos lehetőség van. Az utóbbi hónapokban a leg­nagyobb társadalmi összefogás kétségkívül az újjáépült műve­lődési házra irányult. A lakos­ság éves keresetéből mintegy 300 ezer forintot adott össze á munka befejezésére. A népfront aktivistáinak szervezése nyomán öröm volt nézni a művelődési ház körül maradt bontási anya­gok elszállítását, a nagytakarí­tási munkát, a parkosítást. A jelenlegi célkitűzés: a ta­nács és a népfrontbizottság együttműködési megállapodásá­nak konkrétabbá tétele, a ta­nácstagok mozgósítása a köz­ségfejlesztésre. A közeljövőben a község szépítésében kívánnak előbbre lépni. Rózsákat ültetnek, parkosítanak. A mellékutcákban még nagy a sár. Utakat kell építeni. Utol kell érni az élen­járó községeket. Ötven tagja van a községben a népfrontbizottságnak, ebből 25 a nőbizottságban dolgozik. Jól működik a varróklub és sok si­kert megért a kórus. Közeli ter­vükben szerepel a környezetvé­delmi törvény ismertetése. A Hazafias Népfront emelett po­litikai oktatói csoportot hoz lét­re hamarosan a népfrontakti­visták politikai képzésére. A nőbizottság ismeretterjesztő elő­adásokat tervez, ezek közül több egészségügyi témával foglalko­zik. A nőbizottság decemberben tárgyalja a nők helyzetét a csa­ládban, a munkahelyen és a közéletben. Nincs a községnek bölcsődéje. Éppen az igényeket méri fel most, hogy megtegyék a szükséges lépéseket. Bővíteni kell az iskolai napközit is. Sok­sok feladat, amelynek megoldá­sához a Hazafias Népfront se­gítségére van szükség. Pestality József tagja a dél­szláv szövetség országos vá­lasztmányának. Megkapta a Ki­váló szövetkezeti munkáért ki­tüntetést. Kiváló szövetkezeti dolgozó és amire a legbüszkébb, Kiváló pártmunkás elismerésben is részesült. Szabó Ferenc B andi sírvafakadt. Szemei tiszta forrásából a fájda­lom mély, barna árkaiba folyt a könnye. Bandi elmúlt negyven éves, és három leány- gyermek apja. Szívemig hatolt a hangja, amint kérdezgette, nem is tőlem talán, hanem a bennünket eresze alá fo­gadó háztól, a szintén ke­sergő égtől, magától a vi­lágmindenségtől: Hát rossz apa vagyok én? HM ront­hattam így el? Mit vétet­tem? Ér még valamit az életem, ha egyszer „vén marha” lettem? Mit te- - gyek? Mit? Munkás barátom, az egykori parasztgyerek afféle csiszolatlan gyémánt. Mások félannyi tehet­séggel, mint amennyit ő a termé­szettől jussolt, minimum a diplo­máig vitték. De szegény gyerek volt, a nyolc osztályt is alig jár­hatta végig. Dologra fogták ide­jekorán, úgy parancsolta a csa­ládi szükség. Leányai tőle örökölték a tudo­mányokhoz, a zenéhez és a sport­hoz való átlagon felüli képessé­güket. A legidősebb júniusban érettségizett, szín jelesen. De mint gyerek, éppen a sikeres vizsgák után bukott meg. Sári bejelentette, hogy nyaral­ni akar menni a barátaival a Balatonra. (Bandi elpanaszolta, hogy lánya az iskolában csupa nagy pénzű ember gyerekével került barátságba.) ötezer fo­rintra van szüksége. Kell ez is, az is. A szülők kővédermedten hallották az addig ismeretlen, követelőző hangot. Az apa tért magához először. Higgadtan magyarázni kezdett: A mezőgazdaság pártirányítását tanulmányoztuk Van valami jelképes abban, ahogy az ember a Krím fél­szigetről a testvéri Eács-Kiskun megyébe érkezik. A területi székhelyen, Szimferopolban reggelizik az utazó a repülőgép 8 órai indulása előtt, majd Ukrajna fővárosában, Kijevben másik gépre száll, amely a déli harangszóra Budapesten lan­dol, s másfél órás autóút után elhelyezheti poggyászát a kecskeméti szálláshelyen. A távolság nemcsak földrajzi érte­lemben csökkent le. Erről is szólt Vaszilij Leontyevics Szemencsuk, a krími területi tanács elnökének első helyet­tese. a területi pártbizottság tagja, a testvérmegyei párt- küldöttség vezetője. A vitatkozik V. /.. Szemencsuk, a testvérmegyei küldöttség vezetője gyénk munkásőrei jól helytáll­nak a szolgálatban és a min­dennapi munkájukban is. A megyei parancsnok beszá­molója után hozzászólások hangzottak el, majd a résztve­vők megválasztották azokat ' a küldötteket, akik a jövő év ele­jén sorra kerülő országos fóru­mon képviselik Bács-Kiskun me­gyét. B. J. Bemutatkozik a SZIM kecskeméti gyára Szeptember 14—19 között Kecs­keméten. a Bács-Kiskun megyei Művelődési KözDontban nagysza­bású rendezvénysorozat kereté­ben mutatkozik be a SZIM kecs­keméti gyára. A gyár fejlődését, jelenlegi életét, a közúti és vas­úti légfékszerelvények, présléggé- pek gyártásában elért eredmé­nyeit és továbbá terveit bemuta­tó rendezvénysorozat szeptember 14- én 18 órakor a művelődési központ kamaratermében veszi kezdetét. Ekkor nyitja meg a gyár kiállítását dr. Szűcs End­re igazgató. A bemutatóval párhuzamosan több rendezvény zajlik majd: 15- én a gyári KlSZ-szervezet ren­dezésében ..Ki mit tud a SZIM- ről” című vetélkedő keretében ta­lálkozik a városi üzemek és a SZIM gyárának fiatalsága, 16-án a SZIM szocialista brigádjai kö­zös estet rendeznek, másnap pe­dig a SZIM Gémnari Tudomá­nyos Egyesületének rendezvényén a műszakiak találkoznak. A ren­dezvénysorozat 19-én a színházte­remben fejeződik be. ahol fővá­rosi színészek ajándékműsort ad­nak a SZIM dolgozóinak. Z. J. — Hétfőn érkeztünk meg Kecskemétre azzal a küldetéssel, hogy tanulmányozzuk Bács-Kis­kun megye mezőgazdaságának pártirányítását — mondta szom­baton délelőtt, az elutazásuk előtt. — Gazdag program várt ránk. A Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karán meg­ismerkedtünk a tanintézet, a különböző tanszékek munkájá­val, a szakember-továbbképzés módszereivel. Majd a lajosmi- zsei népfront, a császártöltési és a tompái Kossuth Termelőszö­vetkezetben, illetve a Kiskunha­lasi Állami Gazdaságban győ­ződtünk meg arról, hogy mi­ként érvényesül a pártszerveze­tek ellenőrző és irányító szere­pe. A konkrét helyi tapasztala­tok közben Kecskeméten, Ki.%- kőrösön. Baján és Kiskunhala­son megyei, illetve járási szin­ten tájékozódtunk ugyanerről a kérdésről. Bőven adódott rá al­kalom, hogy benyomásokat gyűjtsünk. Közben a szakkép­zettségünknek megfelelő érdek­lődést is kielégíthettük: M. I. Sahova a dzsankoji járás Már­cius 8. nevű állami gazdaságból, V. I. Iljin, a krasznogvargyejsz- ki járási pártbizottságról, A. I. Burjak pedig a szimferopoli já­rási tanács mezőgazdasági igaz­gatóságáról érkezett a delegáció tagjaként. A tanulságokat a pén­tek délutáni zárómegbeszélésen összesítettük a Bács-Kiskun me­gyei pártbizottság és tanács ve­zetőivel. .— Miben látja a testvérme­gyei kapcsolatok lényegét? — Mindenekelőtt abban, hogy jobban megismerjük egymást. Eltekintve a természeti és ég­hajlati különbségektől, hasonló feltételek között és azonos tár­sadalmi célkitűzések megvalósí­tásáért dolgozunk. Nagyon nagy jelentőséget tulajdonítok a Krím és Bács-Kiskun között kialakult barátságnak. Ügy érezzük, mint­ha csak otthon lennénk, és_ ez nagyon megkönnyíti a tapaszta­latszerzést. Most mindenekelőtt a pártszervezetek és a gazdasági vezetés együttműködése adott al­kalmat érdekes megfigyelésekre. Máskor speciális, szakmai kül­döttségeket cserélünk, és kölcsö­nösen átvesszük a hasznosítható módszereket, eljárásokat. — Mondana néhány példát? — Esztendőkkel ezelőtt kér­désként vetődött fel, hogyan fej­lesszük tovább a félsziget hagyo­mányos kertészeti ágazatát. A szakembereink ellátogattak Ju­goszláviába, Bulgáriába és Ma­gyarországra. Nagyon tetszettek a Bács-Kiskun megyei eredmé­nyek, s hozzáláttunk a szőlő- és gyümölcs-ültetvények rekonst­rukciójához, intenzív fajtákat telepítettünk, alacsony művelésű koronaformákat és sövénvgyü- mölcsösóket alakítottunk ki nagy területen. A kertészeti termelés mellett az állattenyésztést és fel­dolgozást is fejleszteni kellett, hiszen egyre több vendég érke­zik pihenni, üdülni és gyógyulni a Krímbe, akiknek az ellátásá­ról gondoskodunk. Hasznosítjuk a baromfifeldolgozás kecskemé­ti tapasztalatait, s Bács-Kiskun- ban tanulmányoztuk a libate­nyésztés módszereit. Azóta hat nagy libatenyésztő telepet épí­tettünk, egyenként 50—60 ezer szárnyasra méretezve. Emellett közösen elvégezhető feladataink vannak például a korai zöldség­félék termesztésében, a kertésze­ti fajtakísérletekben és gépesí­tésben. — A Krímben látottak hasz­nosításáról mi is beszámolhat­nánk, hiszen a testvérterületi kapcsolatok kölcsönösen ka­matozódnak. Hogyan tudja kö­vetni több mint másfélezer kilométer távolságra innen a megye fejlődését? — Tíz évvel ezelőtt már jár­tam itt a területi tanács elnök- helyetteseként. Most sikerült felfrissíteni az élményeket. Köz­ben rendszeresen találkoztam a Bács-Kiskunt képviselő vendé­öten vagyunk kislányom. Én ennyit keresek, anyád emennyit. Megengedhetjük-e magunknak, elvárhatod-e tőlünk, hogy annyi pénzt adjunk neked nyaralásra? Számoljuk ki együtt! Sári azt vágta apja arcába: bátyám, jó napot kívánok — kö­szöntem rájuk, leszállva a ke­rékpárról. — Csak egy kis szellő kéne, hogy forgassa a szőlőn a levele­ket. Szerbusz öcsém. Az ifjabb Pistával is üdvözöl­vén marha, számolni egyedül is tudok! Bandi hangját most is hallom: Hát rossz apa vagyok én? Hol ronthattam így el... □ □ □ Ügy sütött a nap, mint amikor az idősebb földműves emberek azt szokták mondani: Bablevest főz fenn a jóisten, azért tüzel annyira. A dűlőút mindkét olda­lán háztáji szőlejüket művelő emberek szorgoskodtak. Az egyik parcella végén Pista bácsit és az ifjabb Pistát pillan­tottam meg. Nagyapám-korabeli gémeskútja tövében állottak, egy permetes cementkád mellett. Az apa ötven, a fiú 18 éves, cigány­barnára égtek mindketten. If­jabb Pista cserépköcsöggel mere­gette a permetlét a kád szélére állított réz permetezőgépbe. S közben apja szakmai útmutató­ját hallgatta arról, hogyan kell forgatni a szórófejet, hogy a per- metcsöppecskékből a szőlőlevelek fonákjára is kerüljön. —1 Szárító idejük van Pista tűk egymást, aki aztán hátára vette a permetező masinát, s a kézi pumpát egyenletesen le-fel mozgatva beállt az egyik szőlő­sor mellé. Kinyitotta a csapot, és a permetcsóvát a tőkékre irá­nyítva elindult. — Látom, befogta a fiát is. A barátai, a Hódi-gyerekek ilyent kor a strandon szórakoznak. Pe­dig azokat nem vették föl az egyetemre, mint a Pityut. Elvég­re is mérnök lesz a fiú ... — Lehet, hogy ő is jobban érezné magát a lubickolok közt. Csakhogy az én elvem az: egy felnőttszámba menő fiúgyerek hétköznap dolgozzon, ne lebzsel­jen, és ebből nem engedek. Ta­nulja meg az apja szakmáját, nem válik kárára. Még akkor se, ha iskolázott ember lesz belőle. Pista fiam is ne a regényekből olvassa majd ki, hogy s mint él, dolgozik a parasztember. Az ap­ja jóvoltából részelhét belőle ő maga is. Amikor megtöltötte a permete­zőgépét, Pista bácsi is beállt egy szőlősor mellé, és szórni kezdte. gekkel, s a krími delegációk tag­jai is beszámolnak odahaza az útjukról. A fontosabb változá­sokról, eredményekről hetente- kéthetente tudósít a Krimszkaja Pravda, a Petőfi Népe t testvér­lapja, s további hírekkel szolgál a területi rádió- és televízió- stúdió. A tájékoztatási alkalma­kat bővítik a Szovjet—Magyar Barátsági Társaság helyi tagoza­tának népszerűsítő kiállításai, előadásai. — S ha megkérdezhetjük előre, Szemencsuk elvtárs mi­ről fog beszámolni egy-két nap múlva otthon? — Mindenekelőtt arról, hogyan érvényesül a párt irányító tevé­kenysége Bács-Kiskun termelő­szövetkezeteiben és állami gaz­daságaiban. Ezen kívül néhány javaslatom is akad. amelyeket el­mondok. A Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karán ve­tődött fel, hogy érdemes lenne szorosabbra fűzni a két testvér­megye mezőgazdasági felsőoktatá­si és tudományos intézeteink együttműködését. A Kalinyinról elnevezett szimferopoli mezőgaz­dasági főiskola a tangazdaság­ban, kolhozokban és szovhozok- ban végzett gyakorlati munka, a jaltai botanikuskert megannyi al­kalmat kínál a szakmai vagy akár tudományos elmélyülésre és az internacionalista nevelésre. Az induló lépéseket már megtettük. Az intézetek megszervezték a termelési gyakorlaton résztvevő diákok és tanárok kölcsönös cse­réjét. A közvetlen munkakapcso­latok híve vagyok. S akad még Bács-Kiskun megyei termelőszö­vetkezet és állami gazdaság, krí­mi kolhoz és szovhoz, amelyik­nek nincs testvérgazdasága. • A közvetlen megyei, városi és üze­mi kapcsolatok az elmúlt másfél évtizedben jól vizsgáztak. Most a tapasztalatcserék további elmé­lyítése, akár közös kutatási fel­adatok kitűzése és a kapcsolatok kiszélesítése van soron. Halász Ferenc Visszafelé haladó fiával félúton találkozott. □ □ n Egykori osztálytársammal, Gé­zával vasútállomáson futottam össze. Pesten él, kőműves egy épí­tőipari vállalatnál, és pár nap szabadságra jött haza a falujá­ba. Egyedül, mert öreglegény. Csak most, a harmincon túl ju­tott lakáshoz, s albérletre nem akart eddig megnősülni. — öregem, én vagyok a cég-’ nél a patkányölő Csenki. Hehe- he... Így ismer mindenki — me­sélte. — Ha valamiért be kell mennem a vállalat központjába, s meglátnak az irodista cicaba­bák, nevemen szólítva, mosolyog­va üdvözölnek: Jé, itt a patkány­ölő Csenki! A Géza! Hogy van? Ha véletlenül belebotlok az igazgatóba, kezet ráz velem és barátságosan megkérdi: Mi új­ság, Csenki szaktárs? S tudod-e, miért lettem ilyen ismert ember? Májusban egy olyan helyen dolgoztunk, ahol csak úgy nyüzsögtek a patká­nyok. Ronda jószágok, ott fut­kostak az ember lába alatt. Dü­hömben elkaptam egyet puszta kézzel, és odavágtam egy beton- gerendához. Épp kint volt az igazgató is, és tetszett neki a vicc. Azóta „hírnevem” van a cégnél. Aranykoszorús szocialista bri­gád tagja vagyok, törzsgárdatag, kiváló dolgozó jelvényem is van, de azelőtt bizony bemehettem én az irodaházba, rám se hederített senki. Akkor „fedeztek fel”, ami­kor azt a dögöt odamázoltam. Mert nagy tett volt ám az. He- hehe..\ Hát nem röhej az egész? A. Tóth Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents