Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-04 / 209. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1976. szeptember 4. A városközpont rendezéséről, átépítéséről nyilatkozott a megyeszékhely tanácsának elnöke • Utolsó felvétel a Szabadság tér jelenlegi állapotáról. Közrtudomá- Sú, hogy szeptember 6-án reggel lezárják a kecskeméti Szabadság teret, s a forgalom az egyirá- nyúsított kiskörúton bonyolódik le november 4-ig, az átépítés befejezéséig. A tér lezárásának, átépítésértek, rendezésének szükségességét éppen a megyeszékhely lakóinak érdekében ha- láríozta el a városi tanácsi Ebben az ügyben kerestük fel Gódor Józsefet, a városi tanács elnökét, s arra kértük, válaszoljon néhány Kecsikemét lakóit érdeklő'kérdésre. KÉRDÉS: Miért kell átépíteni a kecskeméti Szabadság teret? VÁLASZ: — Erre a lépésre több olyan indok késztette a városi tánácsot — mondta Gódor József, — amely a város további forgalmának szempontjából szükségszerű. Az átépítéssel megszüntetünk kél veszélyes kereszteződést a Kossuth tér és a Széchenyi tér beágazását. Erre azért is szükség van, mert a két nagy forgalmú utdt csak egy módon tudtuk volna szembe torkolhatni, ha az Aranyhomok Szálló előtt levő parkot megszüntetjük. Ez azonban a városkép szempontjából lehetetlen. A másik ilyen kereszteződés a. Szabadság tér és a Kálvin tér betorkollása, amely balesetveszélyességén kívül jelentős mértékben lelassította a forgalmat. Ezek csupán a járművezetők szempontjából lényeges változások. Vannak azonban más indokaink is. Minden város azon van, hogy megőrizze a történelmi központját, mentesítse a forgalomtól, hogy hangulatos, forgalommentes pihenésre alkalmas, terület alakuljon ki. A Szabadság tér átépítésével elsősorban a pihenni, sétálni vágyó emberek igényeit tartottuk szem előtt, hiszen egységes parkrendszer álakul ki a Technika Házától az Aranyhomok Szállóig, illetve a Villám István utcától a Kossuth térig. Erde külön terv készül, mert véleményünk szerint a jelenlegi park nem nevezhető valóban parknak, csupán fákkal van teleültetve. A tér átépítésével csökken a zaj, a ben- zingőzártaJom, s itt szeretném bejelenteni, hogy folyamatban van a távfűtés bevezetése az Arany János utcai házakba, a Széchenyi térre és a városi tanácshoz. Ezzel a füstszennyeződést is megszüntetjük. Ezenkívül még szeretném megjegyezni, hogy az átépítést szükségessé tette a jelenlegi burkolat rossz állapota, ugyanis a keramitkockák alatt nincs alap, ezért évenként minden hónapban javítani kellett a kátyúkat, a felpúposodott burkolatot. A Szabadság tér átépítésével egyidejűleg, annak elkészülte után, kitiltjuk a teherautók átmenő forgalmát a város- központjából. KÉRDÉS: Az átépítés idejére hogyan biztosítják az üzletek ellátását, a középületek megközelítését, s a gyalogosok forgalmát? VÁLASZ: — Mielőtt erre a kérdéskomplexumra válaszolnék, szeretném megjegyezni, a Szabadság tér az átépítés után az ország egyik legszebb tere lesz, ahol a környező szecessziós épületek homlokzata teljes egészében érvényesül. A járműforgalomról szólva elmondhatom. jelenleg Kecskeméten a városközpontban csupán száz-százötven gépkocsi várakozhat. Az átépítés után a parkolóhelyek száma 450—500-ra növekszik. Parkolóhely lesz a tanácsháza előtt, a Kossuth téren, a Lestár téren, a Katona József téren, a Kálvin téren, a Vörösmarty utcában, az Arany János utcában és a Széchenyi téren. Ezzel tulajdonképpen az autósok is jól járnak. Az átépítés idejére és utána is, a városközpontban levő üzleteket gyakorlatilag a Kiskörútról el lehet látni áruval. A Centrum Áruházat, a vasboltot, ai Tisza Cipőboltot, .a csemegeboltot a Kálvin tér felől. A Szabadság téren levő csemegeboltot és más üzleteket a Szabadság térről, az Arany János utcai boltokat pedig ugyanebből az utcából. A Széchenyi tér parkoló utca lesz, tehát itt is megtörténhet a rakodás. A gyalogosok forgalmára vonatkozóan annyit, hogy az átépítés utáh négy gyalogos átkelőhely áll rendelkezésükre: a Tdnácsköztársadági emlékműnél, a Centrum Áruháznál, a tanácsházánál és a Lechner Ödön utcánál. Az átkelőhelyek között a távolság 150—200 méter lesz. így elmondva, soknak tűnik, különösen a járművezetők szempontjából a gyalogos átkelőhelyek száma, de ezt forgalomirányító jelzőlámpákkal szabályozzuk. KÉRDÉS: Az első időben bizonyára gondot okoz a Kiskörút forgalma, az ott történő esetleges rakodás. Hogy bírja majd ez a Kiskörút a forgalmat? VÁLASZ: — A Kiskörút egyirányú forgalmat bonyolít le, s felméréseink szerint elegendő átbocsátóképességű a városközpont forgalmának lebonyolításához. A Kiskörúton végig két, vagy négy forgalmi sáv áll rendelkezésre. Ezek a forgalmi sávok jelölve vannak, tehát alkalmasak a párhuzamos közlekedés lebonyolítására. A Kiskörút aszfaltszőnyegezése befejeződött, tehát a járművek simán, zökkenő nélkül haladhatnak rajta. Felhívnám azonban a figyelmet a következőkre, ahol két forgalmi sáv áll csupán rendelkezésre, ott megtiltjuk a megállást, ahol négy forgalmú sáv van, ott lehet várakozni. Véleményünk szerint ahol a járművezetőknek nagyon óvatosan kell közlekedniük, ázok a Lestár tér, Katona József tér csomópont, a Kiscsongrádi utcai szakasz, ahol 30 kilométeres sebességkorlátozást vezetünk be, a Jókai utca és a Komszomol léri csomópont, a Széchenyi téri és a Hornyik János utcai kereszteződés. Nagy figyelemmel kell közlekedni a Hock János utcában, ahol három autóbusz végállomása lesz. KÉRDÉS: Mit kér a városi tanács elnöke a megyeszékhely lakóitól? VÁLASZ: — A város lakóitól szeretnénk türelmet, megértést és segítséget kérni. A kecskemétiek érdekében az átépítés időszaka alatt azt kérjük, hogy járműveikből ne az üzleteknél szánjanak ki, s a tehergépkocsikat is csak valóban célforgalomban közlekedtessék. Az átépítés időszakában működik az operatív bizottságunk, amely figyeli a közlekedést. s ha szükséges, tökéletesíti az esetleges rossz elképzeléseket. November 4-re az átépítés befejeződik. A lezárásra, a forgalom átállítására alaposan felicészültünk, s mindaddig segíteni fogjuk önkéntes rendőrökkel, ifjúgárdistákkal és rendőrökkel, amíg ezt a forgalom megkívánja. Végezetül talán annyit, hogy az útburkolati jeleket csak szeptember 6-án tudjuk elkészíteni, s azok elkészítéséig a járművezetők türelmét kérjük. Bízom abban, hogy a város lakossága érti és támogatja elképzelésünket és segítséget nyújt ehhez a városszópítési munkához — fejezte be nyilatkozatát Gódor József, a városi tahács elnöke. Gémes Gábor „CSODÁLATOS VILÁG” Szabó Pál és a homok regénye A Tisza-szabúlyozás után a homok meghódítása népünk legnagyobb természetátalakító tevékenysége. íróink többnyire buzdító példaként hivatkoztak rá: a mostoha körülményeket is leküzdheti a céltudatos munka. Katona József maga is kertészkedett, Jókai a kecskeméti üvegmeggyre könyvecskéjében hivatkozott. Németh László gondolkodását döntően befolyásolták az itt látottak. Móricz Zsigmond tucatnyi riportot írt az „ország legokosabb, legserényebb és leg- vállalkozóbb” földművességéről. Vonzalmukról írtunk már. Kevés szó esett Szabó Pál és a homoki világ kapcsolatáról. Negyven éve, a Katona József Társaság meghívására járt először Kecskeméten. Dicsérte a szép városházát, vendéglátóit. Megismerkedett szőlősgazdákkal, újságírókkal, szívesen fogadták. „Jó lenne egy könyvet írni” Az igazi szerelem — ő használta ezt a kifejezést a kapcsolat minősítésére — 1958-ban kezdődött. Könyvnapra hívták meg az akkoriban sok gonddal küszködő, elbizonytalanodó írót. Az itt kialakult jó szokás szerint kivitték Helvéciára, s megmutattak neki más gazdaságokat. Nézze, kóstolja, mit tud ez a föld. A híres állami gazdaság irodájában félrevonta régi, kedves ismerősét, az akkori országos hírű igazgatót, Petőfi Sándort: — Nézzünk meg valamit, egy- komám. Hármasban kocsiztak Köncsög- re. Pali bácsi és felesége elmé- lyülten hallgatta a lelkes szakember magyarázatát. Mohón itták a látványt. Hatalmas hidastraktorok cammogtak a kordonos szőlőparcellák között, a távolba veszett az új telepítésű gyümölcsösök sora. Boldog cikkben számolt be a Népszabadság hasábjain élményeiről, a biztató holnapot előrevetítő tapasztalatairól. Tetszett a táj, az értő gazdálkodás és a város, megye vérkeringésében nagyon felelősen benne élő vezetőség. „Micsoda bőség ez a homok, ha gazdája van ...”, örvendezett. Már ekkor megfogant benne egy homoki regény gondolata. „Jó lenne egy könyvet írni, a címe volna: Az optimista város”. Ismerkedés a megyével A megyei pártbizottság akkori vezetőit két nagy feladat foglalkoztatta: a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a nagyüzemi homoki kertészkedés kialakítása. A helyi sajátosságok ismeretében itt járhatónak, eredményesnek ígérkező módszereket dolgoztak ki. Megvalósításuk azonban a közvélemény támogatása, egyetértése nélkül elképzelhetetlen volt. Dr. Molnár Frigyes tudta, hogy Móricz Zsigmond cikkei, rádióbeszédei, megnyilatkozásai milyen hatékonyan segítették a két világháború között a kecskeméti gazdákat. Arra gondolt, hogy a jó ügyekért szívesen fáradozó Szabó Pál így támogathatná írásaival a második honfoglalást. Kérték, legyen a megye országgyűlési képviselője. Vállalta a megbízatást és a választók elé járult. 1958 nyarán utazott először képviselő-jelölti minőségben a hírős városba. Kicsit bizalmatlanul, óvdtoskodva tárgyalt a Hazafias Népfront székházában dr. Molnár Frigyessel és másokkal. A tartózkodás gyorsan föloldódott. Nagy hatással volt rá az itteni vezetők tájékozottsága, őszintesége, a realitások iránti vonzalma. Ismerkedett a falvakkal, tanyákkal, kereste az érdekes embereket, a közgondolkodást befolyásoló egyéniségeket. • Szabó Pál Dr. Molnár Frigyes szívesen időzött az íróval, készségesen idézte vele és a homok regényével kapcsolatos emlékeit. — Tisztelője voltam már diákkoromtól. Számomra is izgalmas volt, hogy mit mond, mit lát, miben szövetségesünk. A kézirat rövid levél kíséretében november 8-án érkezett. Hangsúlyozta vázlat jellegét. Kérte, hívjam fel a figyelmét a megye fejlődése szempontjából fontos, de a regényből (filmből) hiányzó mozzanatokra. Ismét közölte, hogy nincs megadva hely, város, „de azt hiszem, a Magyar Feriék állami gazdasága lesz az, ami a jövőbe csendül.” — Megkapta-e a kért segítséget? Módosított-e elképzelésein? — Kitűnő szakemberek kísérték útjain, összehoztuk olyan parasztokkal, akik nagyobb felületen termeltek zöldséget. Többen, így dr. Weither Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője, elolvasták, véleményezték a vázlatot. Én hosszabb személyes találkozás során mondhattam el észrevételeimet, javaslataimat. Kérésünkre vállalta, hogy a cselekmény nem közvetlenül a felszabadulás után zárul, foglalkozik az átszervezés dolgaival, a szövetkezeti nagyüzem jelenével és egy kicsit jövőjével. Közben sok cikkben foglalt állást a homok meghódítása, az itt folyó munka mellett. A csőkútról kibontakozó vitához egy szép elbeszéléssel szólt hozzá. Hol található Csipkevár Végül is pompás írás lett a Szépülő szegénység, Bíró Máté, a tejeskocsisból lett homoki gazda, a káposzta tudósa, a valóban lámpásként munkálkodó Szép János tanító és a többiek igaz emberek. hitelesen ábrázolva. Tálán a rongyembereket festette valószínütlenül sötétre. — Kár, hogy nagy késéssel jött ki ez a könyv, mert tevőlegesen gyorsíthatta volna a tudati változásokat. 1959 elején Szabó Pál nagy művészi erővel hirdette az emberek és a homok jövőjét megalapozó szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. Az első vázlattól a végleges megformálásig — Mikor értesült arról, hogy Szabó Pál filmet és regényt ír a homokról ? — 1958 őszén írt levelében közölte: „Egyelőre a .Csodálatos világ’ Címen. íródik a homok regé« : nye,,, a filmgyárral való tár- gyaiáscík körülbelül öt hét múlva kezdődnek. A vázlatát pár (jó pár) emberrel elolvastattam, akik maguk is homoki emberek. Természetes, jó néhányszor széjjel kell, hogy nézzek itt is, ott is. * Lassan tisztázom magamban is a kérdést, szövetkezet vagy állami gazdaság. Legyen tehát szövetkezet, ne lépjük túl a fejlődés fokait. ... Nagyon belefeküdtem ám én ebbe a világba, könnyű írói szándékkal megközelíteni nem lehet, s most minden erőm erre megyen. Tájilag: egy régi, történelmi puszta név lesz, hogy mi, még nem tudom, Kecskemét közelségében, de ott, ahol nincs központi település. Ne keressék egyes emberek önmagukat.” Hiába próbálta „eltitkolni” a história forrásait, az események színhelyét, a modelleket, nem tudott elszakadni személyes élményeitől. Én úgy gondolom,' hogy Lakilelek és Tiszakécske körzetében játszódik a történet és ott kereshető több szereplő eredetije. Csak azt nem tudom —, hogy ■a Csipkevár falunevet honnan vette? — Magam is töprengtem a forrásokon. Stimmel a Lakitelek. Akkor még a helvéciai csipkevárból igazgatták a mostani Szikrai Állami Gazdaságot. Talán ez a regénybéli falunév magyarázata. De ezek mellékes ügyek. Jó, hogy van egy ilyen írás. Most is azt érzem, mint amit az első fogalmazvány olvasásakor írtam a szerzőnek. Köszönet illeti a homokvilág átalakításához nyújtott segítségért, az élvezetes, igaz regényért. A Szépülő szegénység Szabó Pál java alkotásai közé tartozik. Heltai Nándor (35.) Mire minden kedves vevő beledúdolja a fülembe, hogy természetesen ő is hálás lesz a szolgálatomért, de párhuzamosan a fülbeszöveggel már ott matat a keze a köpenyem zsebében, és mire felvé- sem a noteszomba a nevét és a telefonszámát, már nehezebb a zsebem ötszázzal, egészben vagy százasokban. Olyant olvashatott ki a szememből, hogy kételkedem a monológjában, mert így folytatta: — Kételkedsz a szavamban? Persze, sematizmus. Emlékeim szerint irodalmi fej vagy. Na semmi vész, színezhetem is az ábrázolást. Nos, hugica, fülelj tovább. Az intelligensebb kedves vevő, aki már nem naiv kiskorú, az már úgy köszön be hozzánk, hogy kezében a boríték, kibélelve ötszázzal, vagy ha komplikáltabbak az igényei, akkor ezerrel. Mert a művelt állampolgár tudja a törvényt, hogy jó tett helyébe jót várj, és Jézus Krisztus koporsóját is méltányos zsoldért őrizték a vallás idején. Megkockáztatom a kérdést: — És ha egy harmadik fajta vevő megy be hozzád, áki előbb körülnéz, és látja, hogy van olyan, ami neki kell? Röhögött és megint a csípőm után epekedett a mancsával, és igyekezett leplezni a csalódását, amikor elmozdultam a keze ügyéből. — Mán az elején említettem neked, hogy nálunk minden csak optikai látszat. Naná, hogy van olyan, manusz, aki azzal rohan oda hozzám, hogy uram, nekem abból a betongerendából kell ‘nyolc darab, szíveskedjék leblokkolni, és mikor szállíthatom, tessék mondani. Az ilyen krapek- hoz őszinte együttérzéssel kell fordulni. Ugyan, kedves uram, én lennék a legboldogabb, ha ilyen egyszerűen kiszolgálhatnám magát, de azok a gerendák, amelyeket említeni tetszett, azok tulajdonképpen nem is érkeztek be ide a telepre. Illetve beérkeztek, de olyan diszpozícióval, hogy mi csak tranzit célokból tároljuk az árut, ugyanis a gyártómű ennek és ennek az állami építőipari vállalatnak szállítja a cuccot. Nekünk rt legkellemetlenebb, lássa be, uram. De arra szavamat adom önnek, hogy amint beérkezik olyan kontingens, amelyet még nem diszponáltak el, azonnal értesítem. Név, telefon, fülbesúgás, köpenyzseb, dohány, forró jatt, azaz kézszorítás, és már az ilyen körülnézegető manusz is el van boronáivá. Feltettem neki a keresztkérdést: — Boldog vagy? Vigyorgott. Megint a csípőm felé reflexeztek a csápjai, de az ellenreflexem tudatta vele, hogy nincsenek esélyei. — Boldog vagyok-e ... Hát elemezzük. Mondd, még mindig Tajték ontja a suliban az esztétikát? — Igen — bólintottam. — Minden mondatában benne van a marxizmus—leninizmu9, és a nyáron megint kihömpölyög a düsseldorfi rokonaihoz, kipasszírozni belőlük, amit lehet. Luxy nevetett: — Gyengíti az imperialisták anyagi bázisát. — Megcsóválta hullámod fejét. — Sokszor eszembe jutott, atnit Tajték táplált belénk. Hézagmentesen igazat oktatott. Történelmi materializmus, nemdebár, amely az esztétikát is megszabja. Ahogy a lét határozza meg a tudatot. Hát hugica, amíg a javamra ilyen flottul működik az anyagi ellátás, addig nekem oké a szocializmus. Az anyagi létem úgy határozza meg a tudatomat, hogy eltökélten bírjam ezt a szocializmust. — Hogy átejtesz másokat — mondtam ártatlanul. Röhögött: — Azért nehogy azt hidd, hogy egy szadista állat vagyok. Ha jön valaki, olyan krapek, akiről látom, hogy gyászosan csóró, nem vágok eret rajta. A múlt szombaton is, már zárni akartunk, jön egy csini csaj, de olyan szerényen, mintha bocsánatot kérne. Kitört bennem a humanizmus, olyan ijedten szorongatta a hóna alatt a retikiiljét á dohánnyal. Megkapta rt parkettát, nem fogadtam el tőle egy alzó grandot sem, szavamra mondom. — Csettintett, közben sunyin fürkészte, hat-e rám, hogy tetszett neki aa a nő. — Nem mondom, ha egyszer természetben fejezi ki a háláját... — Nyúlós vágy — mondtam. — A léted is nyúlós, a tudatod is. Bementem a balkonról a szobába, és kértem Zsuzsótól egy Colát, hogy leöblítsem Luxyt magamban. Pedig inkább zuhanyozni kellett volna. Leírtam ezt a"z információt, mert ugyanúgy totál undor, mint az a sztori, amit Attila papájáról írtam le valamikor, a kinyírásáról,' arról d vidéki szemétdombról és gengszterkérdésről, aminek) Attila apja lett az áldozata. Valamikor? Hiszen csak öt napja, vagy hat napja írtam be Attila apját ide a naplómba. Egy hete sincs, de nekem úgy rémlik, minta évekkel ezelőtt hallottam volna Attilától az apja történetét, És mintha az is rémes régen történt volna, hogy Attilával csavarogtam végig a vasárnap délutánt, vasárnap estét. Pedig holnap lesz egy hete. Holnap? Ma. Elmúlt éjfél, már vasárnap van. Imréék is lefeküdtek már, ért is itthon vagyok fél kilenc óta. Mindenkit kicseleztem, úgy szöktem meg Zsuzsóéktól. Luxy már akkor felajánlotta, hogy hazahoz a kocsiján, amikor betálalták a szendvicset. „Nem egy világi járgány, hugicám, csak egy R—10-es, Renault, tudod, de közlekedni megfelel, reprezentálni majd később, de egy éven belül meglesz a Zsigulim, mégpedig nem használtan, egy éven belül, erről kötelezvényt merek aláírni.. Mindjárt levetkőzöm, belebújok a pizsamámba. Mit is mondott Luxy? Megesküdtem volna, hogy klassz melltartód van, az dobja úgy fel a melled ... Majd megnézem a fürdőszobában. De az biztos, hogy nem azért nem hordok melltartót, mert az idén már így is ki kell fejezni az egyenjogúságot, hanem azért nem hordok, mert semmi szükségem rá. De Attilát az is csak másodlagosan érdekelte, hogy szép a testem. Én is csak másodlagosan érdekeltem. Elsődlegesen az érdekelte, amit a környezet fecseg rólam. Nem érdekes. Aludni, az az érdekes. De úgy kellene elaludni, hogy soha ne ébredjek fel. Vagy ha felébredek, úgy ébredjek, hogy jogerősen és végérvényesen kialudtam magamból Attilát, a hangját, az okos és szerény szövegét, a grapefruit-humorát, az orra köré pötyögtetett szep- lőit. Mindent elfelejteni. Reménytelen ügy. ATTILA Június 8, vasárnap Ha a tegnapi napom sűrű lötty volt, akkor ez a mai: telített oldat. Dupla térfogatúra nőtt a fejem tőle. Meg kell próbálnom sorrendbe szedni a mai nap eseményeit. A rendszerezés fegyelmez és megnyugtat. Rám fér. Olyan kusza és szédült a tudatom, mintha huzamosan centrifugában pörgött volna az agyam. Érthető és logikus, hogy kikészültem. Már kezdeni is hendikeppel kezdtem a napot, a tegnap este és az éjszaka miatt. Az öreg Jurnik halála, a volvós nő (mintha tudtam volna az éjjel a nevét, de azóta eltűnt a memóriámból, ha ugyan egyáltalán előfordult benne), a hajnali rémálmaim, ahogy tele voltak szexes hidegrázásokkal, mégpedig — bármennyire abszurd —, nem a volvós nő meztelen testétől, hanem Tamarától, mert arra az egyre világosan emlékszem, hogy álmaim Tamarától voltak nyomasztóak. A rendszerezés=lazítás=meg- könnyebbiilés=egészséges kifáradás—nyugodt alvás. Remélem. Nyomás, rendszerezzünk. (Folytatjuk)
