Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-01 / 206. szám
19*6. szeptember 1. • PETŐFI NEPE • 3 AZ ORSZÁGOS KERTÉSZETI NAPOK ELÉ Sürget a termelés Az Országos Kertészeti Napokon tudományos tanácskozáson értékelik az ágazat jelentőségét, helyzetét és a közeljövőben teendő intézekedéseket. A megye mezőgazdasági termelésében a kertészeti kultúrák számottevő gazdasági szerepet töltenek be. Az ágazatok együttes területe a mezőgazdaságilag művelt összes területből ugyan viszonylag kismértékű, mert mindössze 12—13 százalék között alakult az utóbbi években, de értékbeli arányuk változatlan áron számítva, az összes mezőgazdasági termelésből meghaladta a 26—27 százakorszerűsítése • A Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézetben a főbb zöldségfélék nemesítésével, termesztésének korszerűsítésével foglalkoznak. Képünkön: az egyik új paradicsomfajta tulajdon, ságait vizsgálják. A gyümölcsösöket és a szőlőI Vásárlási szokásaink • Üj hét végi nyitvatartási rendet vezetnek be az élelmiszerüzletekben. A boltok szeptember 13-tól kezdve vasárnap zárva tartanak, szombaton pedig csak délután négy óráig lesznek nyitva. Régóta szó van már erről, a kereskedelmi dolgozók érdekképviseleti szervei is harcoltak ezért a jogos kedvezményért, a dolgozók többi rétegével azonos elbánásért. Szükségessé tette ezt a növekvő létszámhiány, s az a tény is, hogy az élelmiszer-kereskedelemben dolgozók 75 százaléka nő, akiknek ugyanúgy szüksége van a hét végi szabad időre, mint bárki másnak. Azt hinné az ember, hogy legalább a kereskedelmi dolgozók egyöntetű helyesléssel fogadták az intézkedést, de nem ez a helyzet. Sokan közülük a keresetük csökkenésétől tartanak, s ha csak száz forintról is van szó, az aggodalom, például a kisfizetésű pénztárosok, eladók és a nem szakképzett személyzet esetében, teljesen érthető. Ami azt is mutatja, hogy jelentős számú dolgozó rétegnél a nagyobb szabad idő lehetősége ma még nem jelent különösebb vonzerőt, ha ez netán anyagi hátránnyal jár. 0 A boltok vasárnapi zárva tartása ettől függetlenül indokolt, a távlatokat tekintve is az, hiszen a pihenéshez való jog érvényesítését jelenti, igazságos és méltányos megoldás. Még akkor is, ha a rendelkezés nem találkozik minden egyes vásárló helyeslésével. Szükséges, még ha okoz is bizonyos kényelmetlenséget, mert rákényszerit bennünket a nagyobb figyelemre és vásárlási szokásaink megváltoztatására. De hát milyenek is voltak eddig ezek a vásárlási szokások? Az a tudat, hogy a boltok részben vasárnap is kinyitottak, kényelmességre szoktatott bennünket. Ha valamit elfelejtettünk megvenni, vasárnap reggel még pótolhattuk. Persze, nem csak erről volt szó, hanem arról is, hogy a friss kenyér vagy tej beszerzése így látszott célszerűbbnek. Aki pedig nem volt szabad szombatos, az kényszerűségből vásárolt szombat délután vagy vasárnap délelőtt. Az előbbieket is számítva, nehéz elképzelni, hogy ezután majd mindenki péntek estére helyezi át a bevásárlást. Ezzel egyébként a kereskedelem sem tudna megbirkózni. Várható, hogy az eddiginél is nagyobb lesz a tumultus szombat délután, ami a kereskedelmi dolgozóknak és a vevőknek sem lesz kellemes. Egy igen jelentős vásárló réteg azért sem tud néhány napos élelmiszer-tartalékolásra berendezkedni, mert nincs hűtőgépe. Nem hagyhatók figyelmen kívül például a tejellátás szempontjából a kisgyermekes családok sem. 0 Magyarán szólva az úgynevezett „vásárlási szokások” nem minden esetben csak szokások voltak, hanem bizonyos helyzet szülte azokat. A kérdés az, hogy a néhány vasárnapi tej és péksütemény kiszolgálásra kijelölt vendéglátó üzlet pótolni tudja-e a kiesést. Ez majd elválik a gyakorlatban. Annyi bizonyos, hogy a rendelet önmagában nem elegendő, szükség van a kereskedelem még jobb felkészülésére, az eddiginél is fokozottabb helytállásra. De szükség volna a boltok jelenlegi árukészletének, profiljának és kiszolgálási rendjének felülvizsgálására is. Tapasztalataink szerint a boltokban még ma is túlzottan nagy helyet foglalnak el az italfélék. Teljesen érthetetlen a kiskereskedelmi és szövetkezeti vezetők elnézése ilyen szempontból. Van olyan ÁBC- iizlet, ahol újév óta ott halmozódnak a pezsgős palackok, az üzlet egyik oldalán végig csak italfélék — főként töményital, márkás borok stb. — találhatók. Az egyébként nagyon célszerű konténeres tárolás is teljesen fordított helyzetet eredményezett egyes boltokban. A meglevő pultok mellé sorakoztatják azokat, alig hagyva helyet a vásárlók mozgásának. Pedig volna hely bőven, ha az élelmiszerüzleteket nem halmoznák tele mindenféle iparcikkel, edénnyel, üveggel, porcelánnal, sőt néhol játékáruval, ruhaneművel stb., amit a vevő amúgy is megtalál a szakboltokban. • örülünk tehát, amikor „vásárlási szokásaink" megváltoztatására hívják fel a figyelmünket, s igyekszünk is ennek eleget tenni. Arra kérjük azonban a kereskedelmi szerveket, hogy nagyon határozottan szerezzenek érvényt a vásárlók érdekeinek, annak az elvnek, hogy az élelmiszerboltok valóban, a nevükhöz illően, a lakosság mindennapi szükségleteit szolgálják. Vegyük tudomásul, hogy az úgynevezett ÁBC-üzletek még nem szupermarkettek, sem az eladó, sem a raktárterük nem elegendő ehhez. Elégedjünk meg azzal, ha az egyszerű élelmiszerbolt fogalmának megfelelnek a növekvő forgalom mellett. Ilyen szempontból kellene megvizsgálni a kiszolgálási rendszert is. Jelenleg ugyanis sok még a „sétáló-boltos”, vagyis a semmit sem csináló ellenőr, aki nyújtott nyakkal arra figyel, nem lop-e a kedves vevő. Valóban szükség van az ellenőrzésre, ezt a sajnos még előforduló esetek tanúsítják. De ha a boltok áttekinthetőbbek lesznek, ez is segít valamit. Jobb lenne, ha a ma még csellengő boltosok időnként beállnának a pult mögé, és segítenének a húsárunál, pékárunál és zöldségféléknél napirenden levő sorállás csökkentését. Illetve megfelelő átcsoportosítással teljesen megszüntetnék ia néha harminc- negyven főre szaporodó sorbaállást. Mert ilyen szempontból őszintén szólva nagyon aggódva nézünk az új nyitvatartási rend kezdete elé. 0 Tehát még van idő, fel kell készülni rá. Nekünk, vevőknek is, de méginkább a boltosoknak, a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi vállalatnak egyaránt. Reméljük, hogy a „premieren” azt fogjuk tapasztalni, s arról számolhatunk majd be utána, hogy a még hátralevő időt okosan kihasználták a kereskedelemben a célszerű újításokra, korszerűsítésekre, a hét végefelé várható nagyobb forgalom fogadására, levezetésére. T. P. Zajtalan fonógépek — növekvő termelékenység lékot. A kertészeti ágazatok együttes termelési értéke a IV. ötéves tervidőszak alatt átlagosan mintegy 3,1 milliárd forint volt évente. Ebből az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1,6 milliárd értéket adtak. Ebből látható, hogy még mindig számottevő a kisüzemek termelési aránya, mivel az ágazat termékeinek felét ez a szektor szolgáltatta. Az egyes ágazatokban változó a részvétele. Legnagyobb a szőlőnél, ahol meghaladta az 51 százalékot, a gyümölcsből, 49 százalék, a zöldségből pedig 35 százalék. A III. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva, a termelésben általános fejlődés jelentkezett. 1971 és 1975 között 16 százalékkal több gyümölcsöt, 19 százalékkal több szőlőt és 5 százalékkal nagyobb mennyiségű zöldséget termeltek a megye mezőgazdaságában, mint az előző ötéves átlagban. A kertészeti termékek népélelmezési szerepe a korszerű táplálkozás kialakulásával mindinkább emelkedik. A növekvő kínálat ellenére a termelésben az utóbbi években fokozódtak a feszültségek. Csökkent a termelési kedv, mérséklődött az új szőlő- és gyümölcsültetvények iránti érdeklődés. A régi ültetvények jelentős része elöregedett, nincs aki megművelje, egy részüket kivágták. A kieső területeket Természetes, hogy a magyar KISZ-eseknek itt egyelőre minden új, mint ahogy új maga a feladat is: többezer szovjet munkással dolgoznak majd, hogy előkészítsék az uszty-ilimszki faipari kombinát cellulózgyárának üzembe helyezését. A magyar betonozok, ácsok, kőművesek, vasbetonszerelők két évig építik majd a számos létesítmény egyikét: a vállalat ipari bázisát. Komoly, nehéz munka vette kezdetéi: jóllehet most még Uszty- llimszkben meleg, derűs uz időjárás, senki sem feledkezik meg arról, hogy előttük a hosszú tél, a harminc fokos hidegek. — A magyar építők érkezése — mondja Valentyin Spak, az liszty-ilimszki faipari komplexum építésvezetője — új szakaszt jelent építkezésünk történetében. A létesítmények építésébe bekapcsolódnak a testvérországokból jött újabb küldöttek. Már fél éve sikeresen dolgozik szibériai földön száz bolgár gépkocsivezető, akik nagy teljesítményű teherautókat vezetnek. A Kun Béla osztag egy minden kényelemmel berendezett, 9 szintes munkásszállásban helyezkedett el. Az ablakaiból kilátás nyílik a csaknem kétezer hektárnyi területen levő építkezésre. Csupa állvány az egész építkezés. A vas- és betonszerkezetek ösz- szevegyülnek az évszázados fenyőkkel. Uszty-Ilimszk egyik kerületében, az Angara partján öt raktárépület áll, amelyekben import berendezéseket tartanak. Az épületeket Magyarországon készült szerkezetekből szerelték össze. A nagypaneles szerelési módszert szovjet mérnökök dolgozták ki, s így rövid idő alatt elkészültek ezek a fontos épületek. A magyar szállító vállalatok csak kismértékben pótolták az új telepítések. A gyümölcságazatban a fajtaszerkezet összetétele alig változott, mert továbbra is az alma, a szilva, és az őszibarack adja az összes termés háromnegyed részét. Meglehetősen alacsony a nyári csonthéjasok, és a bogyósok termelése. Ez utóbbi gyümölcsök továbbra is a háztáji és a kisüzemi gazdaságokban találhatók. Az utóbbi években jelentősen csökkent a szőlőültetvények nagysága is. A terméseredmények azonban — a korszerűbb technológia alkalmazásának köszönhetően —, az állami gazdaságokban, és a mezőgazdasági szövetkezetekben növekedtek. A zöldségtermesztésben mintegy 17 ezer hektár körüli területet sikerült állandósítani. Sajnos, a tervidőszak egyetlen évében sem érte el az 1968. évi csaknem 19 ezer hektárt a vetés- terület. Ezzel kapcsolatban megjegyezhetjük, hogy az egyre emelkedő igények ellenére általában sikerült a szükségleteket kielégíteni, de továbbra is gondok vannak az ellátásban a választékot illetően, amelyet még fokoz az évről évre ismétlődő rossz árulel- osztás is. Az ágazat sajátosságaival kapcsolatban néhány fontos tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyni. határidőre indították útnak Uszty-Ilimszkbe a mintegy 3 ezer tonna súlyú fémszerkezetet. Űjabb szerződést kötöttek még két raktárhoz szükséges szerkezetek, valamint ablakos panelek szállítására. — Nemrégiben alkalmam volt Magyarországon járni, ahol megismerkedtem a kecskeméti Fémmunkás gyár munkájával — mondja Valentyin Spak. — Gulyás György, a vállalat vezérigazgatója elmondta, hogy építkezésünk megrendeléseit különös gonddal kezeli a Fémmunkás kollektívája. Szocialista munka- \ersenyt indítottak a szállítási határidők csökkentéséért és az Uszty-Ilimszk számára készülő szerkezetek kiváló minőségéért. Az építésvezető szavai bizonyítják, itt az Angara partján a leszállított berendezések és anyagok kiváló minősége alapján már ismerik Magyarországot. Most pedig már nemcsak a magyar ipar „névjegye” látható Uszty- Ilimszkben, hanem a testvérország munkásosztályának ifjú nemzedéke is. Magyar barátaink első szibériai benyomásai kedvezőek. Hanyec István osztagparancsnok: — Lenyűgözött bennünket a szibériaiak szívélyessége és vendégszeretete. Érdekes munka vár ránk. Nagyon jó lakásviszonyokat biztosítottak a számunkra. Igyekszünk majd kiváló munkával válaszolni erre a törődésre. Németh László betonozó: — Nem hittük volna, hogy Uszty-Ilimszkben ilyen forró a nyár. Csodálatos az itteni természet. A város korszerű, rendezett. Ha a domb tetejéről nézünk le rá, fehér vitorlásnak látszik a taj- ga zöld tengerében. két több évtizedre ültetjük. Speciális eszközigényük van. A művelésükhöz használatos gépek, berendezések nagyobb része más célra alig használhatók fel. Jelentős szerepük van a lakosság áruellátásában, a társadalmi közérzet alakításában. Nem közömbös, hogyan alakulnak az árak, miképp oldják meg az áruterítést, a választék bővítését. Azúrban szerepe van a piacnak, a kereslet és a kínálat alakulásának. Ez utóbbi nemcsak a termelői és a fogyasztói árakat befolyásolja, de hatással van a következő év termelésére is. A minőség és az ár kapcsolata nehezen ellenőrizhető az értékesítésben. Sok a bizonytalansági tényező mind a termelésben, mind a forgalmazásban. Az áru gyorsan romlik, vagyis hamar bekövetkezhet az értékcsökkenés. Az egyik döntő oka a fejlesztés mérsékelt ütemének, hogy az ágazat jelenlegi jövedelmi helyzete nem ösztönzi az üzemeket a termelésre. Sok gond jelentkezik, nincs elegendő munkaerő, kevés a betakarító-gép, a termelési költségekhez viszonyítva alacsonyak az átvételi árak. Dosó Ferenc építésztechnikus, az osztag párttitkára: — Lenyűgöző a KGST-építkezés lendülete. Sok gépet, különböző szerkezeteket láttunk az építkezésen. Ezek megkönnyítik a munkát és igen termelékennyé teszik. Nagyon gyorsan be kell illeszkednünk az itteni életbe, gyors és minőségi munkát végezni’ hiszen a cellulózgyár építése népeink közös feladata. Georgij Bogdanovszki Viktor Kalinkl (APN—KS) — Az 1976 77-es tanévben az iskolarádió különösen az általános iskolák számára készülő műsorok rendszerének kiépítésére fordít nagy gondot — mondta Havril Erzsébet, a rádió ifjúsági osztálya Iskolarádió szerkesztőségének vezetője az MTI munkatársának. — Jól tudjuk azonban azt is, hogy az elkövetkező évek nevelési és oktatási feladatainak megoldása szinte állandó szemléleti és módszertani megújulást követel a pedagógusoktól. Ehhez a nehéz és felelősségteljes munkához szeretnénk az idén az eddigieknél is célirányosab és intenzívebb segítséget adni az oktatás minden szintjén. A korábbi gyakorlattal ellentétben kevesebbet ismétlőnk, mert a tantervi módosítások, és oktatásszemléleti változások több új műsorsorozat készítését tették szükségessé. Adásainkban változatlanul abból indulunk ki, hogy az alapfokú ismeretek megszilárdításához, az alsótagozatos oktatáshoz kell a legtöbb segítséget Előrelépés történt már, hiszen ebben az ágazatban, is kialakultak a termelési rendszerek. A szőlőtermesztés korszerűsítésének új módszereit öt állami gazdaság kezdeményezte a megyében. Ehhez csatlakoztak a környező termelőszövetkezetek. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság az almatermesztési rendszert alakította ki, a dunavecsei Béke Termelő- szövetkezet pedig a kajszibaracktermesztésben kezdeményezett új technológiát. A fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet a fűszerpaprika-termesztést korszerűsítette. A paradicsomtermesztésben kialakult rendszerekhez a Szikrai Állami Gazdaság, valamint a tompái Kossuth Termelőszövetkezet csatlakozott. Az Országos Kertészeti Napok során szó esik a tennivalókról is. Számos intézkedés várható a közeljövőben. Szükség is van ezekre, hiszen 1980-ra, az V. ötéves tervidőszak végén 44 százalékkal több zöldségfélét kívánunk termeszteni. Szükség van a szőlő- és gyümölcstermesztés gyorsabb korszerűsítésére is. Dr. Nagy Lajosné a megyei KSH közgazdásza SZOCIOGRÁFIAI TANÁCSKOZÁS ÉS EMLÉKKIÁLLÍTÁS Erdei Ferenc munkásságáról Erdei Ferencet, a néhány éve elhunyt kiváló tudóst és politikust sok szál kötötte Bács-Kis- kun megyéhez. Kezdetben falukutatóként járta be ezt a yidé- ket, a felszabadulás után pedig a termelőszövetkezeti mozgalom irányítója, megyénk országgyűlési képviselője volt. Tudományos és közéleti elfoglaltsága mellett is élete végéig eleven kapcsolatban maradt a Futóhomok népével. Életművéből elsősorban a társadalomkutató munkákra irányul majd a figyelem azon a szociográfiai konferencián, amelyet október végén rendez meg Kecskeméten a Bács-Kiskun megyei Tanács, a Magyar Írók Szövetsége és a Forrás szerkesztősége. A tanácskozással egy időben nyílik meg a megyei művelődési központban rendezendő emlékkiállítás, amely fényképekkel, dokumentumokkal, személyéhez kapcsolódó tárgyakkal kíséri Végig Erdei Ferenc életútját és munkásságát. A Forrás külön számban közli majd az Erdei Ferencről szóló visszaemlékezéseket és dokumentumokat, valamint a konferencián elhangzó referátumokat. adni. Ezért az idén új Nyitnikék- műsorokat készítünk. A tantervi módosításoknak megfelelően nagyobb hangsúlyt kapnak az anyanyelvi és matematikai anyagok. Folytatjuk a Tanuljunk magyarul! című anyanyelvi sorozatunkat, amely a bajai tanítóképző kísérleti műhelyében készül. Az idén a IV. osztályosok kapnak új műsorokat. — Elkészült az alsótagozatosok számára az ének-zeneprogram. Eddig a I—IV. osztálynak 120 adást sugároztunk. Most már az V. osztályos tananyaghoz készül az új sorozat. — Bővül a felsőtagozatosok műsorválasztéka is. Folytatódik az osztályfőnöki órák keretében a Népszerű barátom, Kázmér című sorozat, amelyben többek között szó lesz a barátságról, a tanulásról, az árulkodásról stb. Az új tantervi koncepciót figyelembe véve az V—VI. és a VIII. osztályosoknak pedig a családi életre való nevelés tárgyköréből sugároznak műsorokat. Gori városa a grúziai textilipar központja. A Kaukázuson túli vidék legnagyobb gyapotkombinátjában 6000 munkásnő dolgozik. Egészségük védelme, munka- és pihenési körülményeik javítása a gyárban kidolgozott szociális fejlesztési terv egyik alapvető feladata. A kombinátban korszerű— A Messziről-messzire című művelődéstörténeti sorozatunk célja változatlanul az, hogy egy- egy művelődéstörténeti korszakot sokoldalúan láttassunk, de az új tanévben megváltozik a műsor formája. Játékosabb lesz a keret és nagyobb szerepet kapnak benne eztán a gyerekek. Természettudományokból a már ismert összeállítások mellett (Napraforgó, Mini-expedíció, Törd a fejed) új sorozat indul „Híres madárparadicsomok és arborétumok” címmel. — Idegen nyelvből „Kérek egy pohár vizet” címmel a VIII. osztályosok kapnak új orosz nyelvleckéket. — A középiskolások számára sorozat indul a mindennapok kémiájáról, a családi életre nevelésről, az önismeretről. Történelemből többek között Károly Róbertról, Húsz Jánosról, Hriszto Botevről, Nicolae Balcescuról, Dobó Istvánról hangzik el adás. — Heuréka címmel matematikai műsort is sugároznak a probsitették a gépeket és berendezéseket. Az új zajtalan fonó- és szövőgépeket gumipárnákra szerelték, automatikus porelszívó készülékeket állítottak üzembe. Mindezek az\ intézkedések lehetővé tették, hogy csupán az elmúlt fél esztendő során 32 százalékkal növekedjék a munka termelékenysége. lémamegoldásig vezető útról. Irodalmi hangképet a XIX. és XX. századból címmel az orosz irodalom gazdag és színes korszakából hangzik el anyag. Többek között Nvekraszov, Gogol, Dosztojevszkij, Tolsztoj, Csehov, Turgenyev műveinek felhasználásával. Galaxy X címen angol nyelvvizsga- előkészítő tanfolyam kerül a hallgatók elé. A két évre tervezett sorozatból az idén harminc leckét mutatnak be. Folytatódik az Eli francais francia társalgási sorozat is. — A Katedra című pedagógiai műsorban az Iskolarádió szerkesztősége folyamatosan foglalkozik azokkal a konkrét nevelési és oktatási kérdésekkel, amelyek az új tanév feladataiból adódnak. Az iskoláskorú gyerekeknek szánt műsorok mellett az idén Mindenki iskolája címmel új sorozat is indul azoknak a felnőtteknek, akik valamilyen okból nern végezték el az általános iskola VII —VIII. osztályát. (MTI) RIPORT A HELYSZÍNRŐL Magyar fiatalok Uszty-Ilimszkben Uszty-Ilimszkben munkához látott a Kun Béla ifjúsági építő osztag. A 300 önkéntes hétezer kilométeres utat tett meg: Budapesttől Moszkváig vonaton, majd repülőgépen utaztak az Uralon és Nyiu- gat-Szibérián keresztül. A fiatalok a megszokott hazai környezetből a taj- ga és a tiszta hideg vizű folyók vidékére kerültek, ahol szokatlan munka- és életkörülmények vannak és sajátos hagyománya van a vendégfogadásnak. Tarka erdei virágok csokrával, és a város és a KGST-építkezés jelképes kulcsával ajándékozták meg őket. 0 Kenyérrel és sóval fogadták a Moszkvába érkező magyar fiatalokat. (AT*N—KS) Tanévkezdés az iskolarádióban Mindenki iskolája—felnőtteknek
