Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-03 / 208. szám

1976. szeptember 3. • PETŐFI NEPE • 3 (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Romany Pál, mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter átadta a Mohácsy Mátyás emlék­érmeket. Négyen kaptak emlék­érmet, köztük Pfenning Gyula, a megyei tanács főkertésze, a MAE megyei kertészeti szakosz­tályának elnöke. A miniszter méltatta a kitünte­tettek érdemeit és egyúttal hang­súlyozta a kertészeti termesztés fejlesztésének fontosságát. Ha a a szarvasmarha-tenyésztés a me­zőgazdaság nehézipara — mondot­ta —, akkor ha szabad ilyen ha­sonlattal élni, a kertészeti ága­zat a műszeripara. Rendkívül nagy precizitást, szaktudást kí­ván, nagyon érzékeny a közgaz­dasági környezetre. A közeljövő­ben egy sor intézkedést hoznak, elsősorban a zöldségtermesztés fellendítésére. Felhívta a figyelmet arra, hogy az eddiginél több erőfeszítést kell tenni a szakembereknek is az ágazat fejlesztéséért. ötödik alkalommal került sor a megyei tanács által alapított Mathiász János-díj átadására. A díjat dr. Gajdócsi István, a me­gyei tanács elnöke nyújtotta át elismerő szavak kíséretében: Kwaysser Istvánnak, a Kertésze­ti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Kara tanszékvezető tanárának, dr. Kapeller Károlynak, a Kecs­sor, amelyeken megvitatták a szőlő-, gyümölcs-, zöldség- és dísznövénytermesztés aktuális gondjait. Az esti órákban kertész-szak­ember találkozót tartottak a Ker­tészeti Egyetem Kecskeméti Főis­kolai Karának aulájában. • Dr. Kapeller Károly átveszi a Mathiász János díjat a megyei tanács elnökétől. Jobbra: dr. Ro- mány Pál átadja Pfenning Gyula megyei főker­tésznek a Mohácsy Mátyás emlékérmet. keméti Zöldségtermesztési Kuta­tóintézet fűszerpaprikakutató ál­lomása igazgatójának, Barányi Lászlónak, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgató­jának, Kanyó Lászlónak, a kis­kunfélegyházi Kiskunság Terme­lőszövetkezet kertészeti brigádve­zetőjének. György Károly, a Magyar Ag­rártudományi Egyesület főtitkára aranykoszorús jelvényeket és em­lékplaketteket adott át a társa­dalmi munkában kitűnt szakem­bereknek. A délelőtti program dr. Kozma Pál zárszavával ért véget. Délután szekcióülésekre került # Nagy volt az érdeklődés a kerámiatárgyak iránt, amelyek között a szépen pingált konyhai edényken kívül láthatók voltak az ud­vari vázák és díszítő elemek is. • A virágkiállítás egyik szépen összeállított kol- lekciója (Tóth Sándor felvételei) Az erdő- és vadgazdálko­dását mutatja be a Bács me­gyei MAVOSZ. a Kiskunsági Erdő- és Vad­gazdaság több mint ezer négy­zetméter terü­leten megren­dezett kiállítá­sa. Tegnap dél­után az Álla­mi Fagazdasá­gi Vállalatok Országos Köz­pontjának ve­zérigazgatója, dr. Csontos Gyula, nyitot­ta meg a kiál­lítást. A meg­nyitón jelen volt Katanics Sándor, a me­gyei pártbizott­ság titkára, va­lamint az or­szág erdőgaz­daságainak képviselői, akiknek Bará­nyi László és Papp László erdőgazdasá­gi igazgatók és Simon György, a MAVOSZ megyei titkára mu­tatta be a szépen rendezett, gaz­dag kiállítási anyagot. A Duna—Tisza közi tájon több ezer dolgozó tevékenykedik az erdő- és vadgazdálkodásban. Az elmúlt húsz év során munká­jukkal hozzájárultak a Kiskun­ság átalakításához: ugyanis a megyében megkétszereződött az erdőterület. Az elmúlt ötéves terv során több mint kétmillió köbméter fát termeltek ki. il­letve hasznosítottak. Megkétsze­rezték a faanyag exportját, va­lamint az úgynevezett elsődleges fafeldolgozás termelési értékét. Az erdőgazdálkodás iparrá lett, amely a jövőben is nagy fejlődés elé néz, a termelési rendszerek térhódítása folytán. A kiskunsági erdőgazdaság fe­nyő-, a Gemenci Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság nyártermelési rendszere jelent újabb előrelé­pést. Munkájuk során együttmű­ködnek az Erdészeti Tudomá­nyos Intézet Duna—Tisza közi Kísérleti Állomásának kutatói­val. A kiállítás egyik látványossá­ga a trófea- és élővad-bemutató. Két faházban világrekorder szarvasagancsokat, dámlapát tró­feákat mutatnak be. A megyé­ben élő vadak közül látható négyfajta fácán, őzek és a kis­kunsági vadkacsatenyésztést is bemutatják. Végigkísérhetik a látogatók a fafeldolgozás folya­matát, ezen keresztül megismer­hetik a megye erdőgazdaságai­nak partnereit is, így a gyufa­ipart, a mohácsi farostlemez gyárat, valamint az Erdei Ter­mék és az ÉRDÉRT Vállalatot. Bizonyára sokan tartják majd érdekesnek, hogy a fák minden részét, még a fenyőtűt és a tobo­zokat is hasznosítják, az előbbi­ből fenyőolajat nyernek, a tobo­zokat pedig külföldön értékesí­tik. Az V. ötéves tervben nagy fel­adatok állnak az erdőgazdasá­gok előtt. A megyében több mint 5 ezer hektáron telepíte­nek erdőt, csaknem 10 ezer hek­táron végeznek erdőfelújítást. Cs. I. * Lakáskultúránk színvonalának emeléséhez, munkahelyünk és környezetünk szebbé tételéhez elengedhetetlen a virág. Ezt rep­rezentálja a megyeszékhely mű­velődési központjában megrende­zett virág- és kerámia-kiállítás, amelyet tegnap Filiusz István, a kecskeméti kertészeti főiskola igazgatója nyitott meg a Hírős Napok alkalmából. Negyedik alkalommal kerül sor ilyen kiállításra, amelynek célja a jó ízlés fejlesztése. Ezért az elkövetkező időszakban a ko­rábbinál is több gondot kell fordítani a virág- és dísznövény- termesztésre, amihez a főiskola már megtette az első lépéseket. A dísznövény-termesztési és ker­tészeti tagozat létrehozásával megkezdték a szakemberek kép­zését, de a tanfolyamok szerve­zéséről sem feledkeztek meg. Nemrégiben a virágkötők tanul­hatták a szakma fortélyait egy tanfolyam keretében. A főiskola dísznövénytermesz­tő részlege elvállalta a megye- székhely parkjainak feltérképe­zését. Az Erdei Ferenc teret a diákok társadalmi munkában parkosították, a tanterületükön pedig kialakítottak egy botani­kus kertet. Itt azokat a virág­illetve dísznövényféleségeket vizsgálják, amelyek Bács-Kis- kun megye klimatikus és talaj- viszonyai között is a legjobban díszlenek. Végül az intézet igazgatója megköszönte a közreműködők odaadó munkáját, majd meg­nyitotta a kiállítást. B. Z. A Hírős Napok mai programja A holnapi nap is gazdag lesz eseményekben. Üzemi tapasztalatcserékkel folyta­tódnak az Országos Kerté­szeti Napok. A szőlőter­mesztési szakemberek a szikrai, a gyümölccsel fog­lalkozók a Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaságba látogat­nak el. A zöldségtermesz­tést pedig a tompái Kossuth Termelőszövetkezetben ta­nulmányozzák a tudomá­nyos ülés résztvevői. Újabb országos esemény­re is sor kerül. A Kertésze­ti Egyetem Kecskeméti Fő­iskolai Karán megnyílik a mezőgazdasági üzemek kor­szerű ügyviteli gépeinek kiállítása. Egyúttal tudo­mányos tanácskozás kezdő­dik, amely a mezőgazda­ságban kialakult korszerű információs rendszereket vitatja meg. Délután kerül sor az Or­szágos Kertészeti Napok záróértékelésére, valamint arra a tejipari tanácskozás­ra, amelyen a háztáji ter­melőkkel kialakult kapcso­latok további javítását vi­tatják meg. • A világrekorder trófeát is megtekinthetik a kiállítás látogatói a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság pavilonjában. (Pásztor Zoltán felvétele) Űj árrendszer a cukorrépa termelőkedv növelésére A Petőfi Népe augusztus 31-i — keddi — számában beszá­moltunk arról, milyen felké­szülten várja a Szolnoki Cukor­gyár a Bács-Kiskun megyei ter­melő partnerektől az idei cukor­répa-szállítmányokat. A gyár főmérnöke sokoldalúan szólt a cukorrépa-termesztés jelenlegi helyzetéről, a betakarítás, áta- adés-átvétel, tárolás, szállítás tennivalóit is érintve. Mindezek mögött „reflektorfényben” a cu­korrépáról, a cukortartalomról — aminek mértéke közvetlenül és közvetve összefügg az említett kérdésekkel. Cikkünk megjelenése napján — Budapesten, a MÉM-ben —, Nagy László, a Cukoripari Vál­lalatok Trösztjének vezérigazga­tója tájékoztatta az újságírókat a cukorrépa-termesztés helyzeté­ről és fejlesztéséről, az őszi cu­korrépa-feldolgozás teendőiről. Magasabb felvásárlási ár Az idei cukorrépa-termesztés­re való felkészülés a múlt évek. de különösen a tavalyi termelési és feldolgozási tapasztalatok alapján történt — mondotta a vezérigazgató. Intézkedtek a mi­nőségi fejlesztésre, az ipari ka­pacitások fokozatos bővítésére. Uj répaárrendszert vezettek be, Az eddiginél előnyösebb feltéte­leket teremtettek a termelés ösz­tönzésére. Leglényegesebb ösz­tönző, hogy a kormány az ed­digi 60 forintról 70-re emelte föl a cukorrépa felvásárlási árát. Ugyanakkor mázsánként tovább­ra is 5 forint felárat kapnak azok az üzemek, amelyek lega­lább 5 évre kötnek szerződést és vállalják, hogy legalább olyan' nagyságú területen termelnek cukorrépát, mint amennyire 1975-re szerződtek. Az új szerződési feltételek szerint „ütemezési térítést" kap­Prémium — cukortartalom Teljesen új a szerződési felté­telekben, hogy idéntől, 1976-tól kezdődően bevezették a cukor­gyárak a cukortartalom növe­lésére ösztönző premizálást. Ez az első lépés az irányban, hogy a termelő üzemek érdekeltsége ne csak a mennyiségre, hanem a béltartalomra is kiterjedjen. Ez az ösztönzés a répa árának mindössze átlagosan 2,4 százalé­kát teszi ki, egyes termelőknél azonban nagyobb mértékű — több mint 10 százalékos — is lehet. E szerint a szeptember 11-től átadott cukorrépa után. megha­tározott feltételek mellett ösz­tönző prémium jár. Mik ennek a feltételei ? Nem jár prémium 14.5 száza­lékos cukortartalomig. Ha ennél nagyobb a répa cukortartalma, akkor e tartalom nagyságától Szerződések — több évre Visszatérve az új répaárrend- szerre — mindent figyelembe véve —, 1976-tól körülbelül 26 százalékkal növekszik a répa felvásárlási ára. Növekedtek azonban a répa termelési költ­ségei , is, drágult a vetőmag, a műtrágya, a gyomirtó szer; — mindezek ellenére javult a ré­pa jövedelmezősége. A jövő ki­Előadásának néhány olyan gon­dolatkörét emeljük ki ezúttal, melyek az országos áttekintést szolgálják, illetve információs céllal ismertetik a cukorrrépa- termesztési kedv fokozására ho­zott intézkedéseket. Központi intézkedések hatásá­ra — a IV. ötéves terv során —, növekedett a cukorrépa vetéste­rülete, gyors fejlődést értünk el a sok kézi munkát helyettesítő termesztési technológiák tökéle­tesítésében, a gyárak és a ter­melők kapcsolatának javításá­ban, a répatermelő üzemek anya­gi, technikai ellátásában. A hazai cukortermelés e szép eredmények ellenére sem ala­kult kedvezően, és a cukorim­portot nem sikerült érdemben csökkenteni, mivel az utóbbi években a répa cukortartalma rendkívüli módon lecsökkent. nak a termelők, amennyiben a cukorrépát — a gyárral kötött külön megállapodás alapján — az előre rögzített időpontban ad­ják át. — Ennek a térítés forint­értékén túl —, kölcsönös elő­nyei, érdek-vonzatai vannak. Arra ösztönzi a termelőket, hogy igazodjanak a gyárak feldolgo­zó kapacitásához, illetve a ké­sőbb feldolgozandó répa tárolá­sához. Erre annál is inkább szük­ség van, mert ismeretes, hogy a cukorgyárak feldolgozó-kapacitá­sa a megnövelt répatermeléshez nem elegendő és a legközelebbi években sem növekszik lényege­sen. Másfelől — a megállapodás elkészítésekor arra való figye­lemmel is történik az ütemezés, hogy a répabetakarító gépeket minél teljesebben kihasználják a gazdaságok; ne kelljen „dolog­talanul" állniuk a drága gépek- neK — tervszerűtlenség miatt. szerint függően növekszik a kifizethető összeg: 14,51-tői 15 százalékig terjedő cukortartalom (digestió) esetén mázsánként 1,60 forin­tot. 15,01-től 15.50 százalékig 2,40 forintot kapnak a termelők. Ezt követően minden félszáza­lékos növekedés esetén további 70 fillérrel emelkedik a mázsán­ként kifizetendő prémium. Ha a cukortartalom meghaladja a 18.50 százalékot, akkor mázsán­ként 7,30 forint prémiumot kap a termelő az átadott répa má­zsájáért. Ismételjük: ez az ösztönző pre­mizálás még az első lépés, mondhatjuk kísérlet a fokozatos áttérés útján, aminek a végén — ez előreláthatólag az V. ötéves terv befejező időszaka lesz — a répa cukortartalom szerinti átvételének bevezetésére kerül­het sor. látások kedvezőek. Ezért is ál­lapíthatták meg a szakemberek, hogy fokozatosan oldódik a ter­melők idegenkedése a cukorré­pa-termesztéstől. Ezt tükrözi • a több évre szóló szerződések szép száma. Az iparnak — 1978-ig már 125 ezer hektárra van szer­ződése termelő üzemekkel, egyé­ni termelőkkel. T. I. FELKÉSZÜLÉS AZ ÚJ TANÉVRE Háromezer pedagógus vett részt a központi nyári tanfolyamokon A korábbi évekhez hasonlóan az Országos Pedagógiai Intézet az idén nyáron is megszervezte a pedagógusok nyári tovább­képzési tanfolyamait. Ezeken mintegy 3000 pedagógus vett részt. A legnagyobb érdeklődés az idegennyelvi tanfolyamok iránt nyilvánult meg: az orosz nyelvi tanfolyamok munkájába például 467 általános és 128 középiskolai szaktanár kapcsolódott be. Az immár tizenhatodik alkalommal szervezett táborokban 80 jól felké­szült pedagógus irányította a ne­velők továbbképzését. A német nyelvi tanfolyamnak évek óta Miskolc ad otthont. Az idei program az országismeret és a mai szocialista német irodalom volt. Hasonlóan sikeres volt a szolnoki és az egri angol, a szé­kesfehérvári latin tanfolyam és is­meretekben gazdagodva kezdhe­tik az új tanévet a nyíregyházi és a győri francia tanfolyamok résztvevői is. A nemzetiségi anyanyelvi tan­folyamokat ugyancsak Székesfe­hérvár látta vendégül. A nemze­tiségi tanítók egy nagyobb cso­portja a 'szomszédos szocialista országokban, Crkvenicán, Po­zsonyban, Bukarestben és Zwic- kauban részesült anyanyelvi to­vábbképzésben. Az alsótagozatos, nevelők Nyír­egyházán megtartott két tanfo­lyamán a tanítók zenepedagógiai kultúrájának gyarapítása állt a középpontban. A gimnáziumok kémiaszakos tanárai — kapcsolódva a kémiku­sok vándorgyűléséhez — Kecske­méten fejezték be két évvel ez­előtt megkezdett felkészülésüket az új tantervek bevezetésére. Üj színfoltja volt a nyári to­vábbképzéseknek, hogy azokon minden eddiginél több szakkö­zépiskolai nevelő vett részt. Több mint 300 közgazdasági szakkö­zépiskolai tanárnak számítástech­nikai laboratórium nyújtott gya­korlati foglalkozási lehetőséget. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents