Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-24 / 226. szám
* ® PETŐFI NEPE 9 1976. szeptember 21. csak az számit, ami vagy az adott üzemben született, vagy a felvásárolt borjú még nem volt idősebb 30 naposnál. A szabályok ezt azért írják elő ilyen szigorúan, mert a borjak jelentős része a kisgazdaságokból származik és az ottani körülmények között könnyen fertőződhetnek. — Hogyan történik a mentesítés? — A gazdaságok tervet készítenek, amibe besegít a járási főállatorvos és a megyei szakállatorvos is. Ezt a tervet az állategészségügyi állomás elküldi a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba, és ha elfogadják, annak megfelelően hajtják végre az állománycserét. Utána viszont arra kell ügyelni, hogy ne fertőződjenek újra az állatok. Szükséges az állatgondozók rendszeres orvosi ellenőrzése, mert előfordulhat, hogy valaki gümő- kóros betegségen esett át, gyó- gyultnak nyilvánítják, de később újra baktériumokat üríthet, amelyek megfertőzik az állatokat. — Van már teljesen mentesített tsz-tehénállomány is? — Több is. Ezek között említhetem a vaskúti Bácska, a solti Szikra, a hartai Erdei Ferenc, a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezetet, amely a megye legnagyobb, úgynevezett intervenciós telepével rendelkezik. Itt gyűjtik össze azokat a borjakat, amelyeket to- vábbtenyésztésre felvásárolnak a háztájiból. — Hogyan állnak a brucellózis-mentesítéssel? — Az ossz tehénállománynak 85 százaléka mentes ettől a betegségtől, ami koraszülést, vetélést, meddőséget okozhat. Ha valamelyik gazdaság ilyen tehenet tart az istállójában, jelentős kára származhat belőle, ezért igyekeznek tőle megszabadulni. A Bács-Kiskun megyei állategészségügyi szolgálat jelentős előrelépést tett az elmúlt időszakban. Az állatorvosok odaadó munkája nyomán csökkent a fertőzött tehénállomány a megyében. B. Z. — Hol tartanak a munkával? — erről kérdeztem dr. Gerő Jánost, a megyei szarvasmarha- és juhegészségügyi állatorvost. — A nagyüzemek szarvasmarha-állományának tbc-mentesíté- sében jelentős eredményeket értünk el. Az állami gazdaságokban csaknem teljesen befejeztük a Városföldi Állami Gazdaság kiskunfélegyházi kerületén kívül, ahol az idén cserélik le a fertőzött állományt. — A munkát már a tanácsi határozat előtt még 1962-ben megkezdtük, amikor a nagyüzemi tehénállománynak csak 6,6 százaléka volt egészséges. A IV. ötéves terv első évében már csaknem 54 százaléka, tavaly pedig 80,6 százaléka, ami sajnos, 9,2 százalékkal maradt el az országos átlagtól. Ennek oka, hogy az Alföldön korábban is fertőzöttebb volt a tehénállomány, mint a hegyvidéken. — Mi a további teendő? — Fokozni kell az állattartó telepek általános járványvédelmének felkészültségét, mert ez az alapja a további eredményeknek. Ennek megvalósítását a kormány is támogatja, miszerint a fertőzött tehenekért, ha lecserélik és törzskönyvi ellenőrzés alatt állt, 15 ezer forintot fizetnek darabonként. Ha helyette ugyancsak törzskönyvezett anyától származó üszőt kötnek be az istállóba, akkor még 3 ezer forintot kap a gazdaság. Ha a tbc-vel fertőzött tehén nem volt törzskönyvezett, akkor tehenenként 12 ezer forintra tarthatnak igényt a mezőgazdasági üzemek az egyéb saját nevelésű borjú után pedig 2 ezer forintra. Saját nevelésű üszőnek viszont A korszerű tartástechnológiák bevezetése az elmúlt évtizedben megváltoztatta az állategészségügyi dolgozók munkáját. A gyógyítás mellett napjainkban már irányító-szervező és ellenőrző tevékenységet is folytatnak az állatorvosok, hogy könnyebben meg tudják előzni a betegségek terjedését, járvány esetén pedig szervezettebbé váljék a védekezés. Szerencsére ez utóbbira egyre ritkábban kerül sor, ami viszont nem jelenti azt, hogy a Bács-Kiskun megyei Állategészségügyi Állomás dolgozói tétlenül ülnek. Állandó feladatot jrVnt a megye tehénállományának gü- mőkórmentesítése, amit a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. 1973-ban hozott határozata szerint 1978-ra be kell fejezni a megyében. Az állategészségügyi állomás korszerű épülete. Naponta ötezer pohár iskolatej A Kecskeméti Tejüzemből éjjel fél egykor indítják útnak az első tejszállítmányokat. Az üzem 18 gépkocsija csaknem négyszáz- ezer ember friss tej- és tejtermék „adagját” juttatja el az üzletekbe, Tatárszentgyörgytől Bu- gacig, illetve Tiszaalpárig. — Naponta csaknem 100 ezer liter tejet dolgozunk fel — kaptunk tájékoztatást Ősze Sándor üzemigazgató-helyettestől. — Ennek a hatalmas mennyiségnek a nagyobbik részét pasztőrözés után zacskókba töltjük. Körzetünkben — amelybe Nagykőrös és Cegléd is beletartozik — naponta 22 ezer félliteres zacskós tej, és 20 ezer kakaó fogy. Kecskemét lakói 40—45 ezer egyliteres zacskós tejet vásárolnak. Ez az őszi kereslet, júliusban 50 ezernél is több fogyott. — Mekkora az igény az iskolatejre? — Naponta 5 ezer poharat töltünk meg az iskolák részére tejjel, 4 ezret kakóval. Ebből 4, illetve 2 ezer darabot reggel fél hat és nyolc között a Dunavi- déki Vendéglátó Vállalat konyháinak szállítunk ki. A városi • Az egyik pohár töltő automata, amelyen most tejfölt adagolnak, de ezen készül a joghurt és az iskolatej Is. (Szilágyi Mihály felvétele.) iskolákhoz a vendéglátósok juttatják el a tejet és a kakót. Tíz tanyai iskolához pedig közvetlenül mi szállítjuk ki a tejet. A hétfői napokon sem történhet fennakadás az iskolatej-ellátás- ban. Vasárnap nem folyik ugyan termelés az üzemben, de 8—10 dolgozó ezeken a napokon is elvégzi a friss tej pasztőrözését és előkészíti az iskolatej-adagolást. Így az ellátás a Kecskeméti Tejüzem körzetében zavartalan. — Van-e mégis problémája az üzemnek? — A zacskós tej fogyaszthatósági idejét tűszúrással tüntetjük fel. Ez — mivel a dátum nem elég szembetűnő — többször adott okot jogos panaszra. A gondot a jövő hónapban érkező új tej adagoló automaták oldják meg. Ezek ismét festékkel, ismereteink szerint kifogástalanul olvashatóan írják ró a zacskóra a szavatossági időt. Zs. Á. Alagút a Vltava alatt A prágai Manesov híd közelében 30 méteres mélységben a Vltava alatt folyik a metró újabb vonalának építése. A metró útvonala Ugyanis kereszten! á folyót. A meder alatti" alajgüt talaját egy szocialista brigád tagjai vágják ki — szovjet technológusok segítségével. A munkások havonta átlag 60 méter víz alatt húzódó pályaszakaszt adnak át. A szóródó kőzetek és kisebb omlások erősen fékezik itt a munkát, s időnként a Vltava is „játszik”. Az építés vezetője elmondotta, hogy az első vágat elkészítése után rövidesen hozzákezdenek a Vltava alatti második alagút áttöréséhez is. Ez olyan szakaszon halad majd, ahol a folyó egy történelmi múltjáról és építészeti emlékéről ismert városrészt szel át. Az építők ezen a területen laza kőzetre és' nagy meny- nyiségű talajvízre számítanak. Mindez azonban nem ijeszti el őket — hiszen mór megtanulták, hogyan kell megbirkózni a „föld alatti meglepetésekkel”. (BUDAPRESS—PRAGOPRESS) Az elmúlt években Szabadszálláson is egyre növekedett azoknak a háziasszonyoknak a száma, akiket már nem elégítettek ki az otthoni teendők. A nagyközségben nem volt elegendő munkalehetőség, s kapóra jött a fővárosi Háziipari Export Szövetkezet által nyújtott alkalom: vállaljanak a szabadszállási nők bedolgozói munkát. öt éven keresztül mintegy hatvanan készítették a szebbnél szebb lánykaruhákat és egyéb termékeket, a „kenyéradó gazdájuk”, s a megrendelők elismerése mellett. A múlt évtől kezdve hatvanöt szabadszállási asszony és lány már új üzemben dolgozik... — Július elsején volt egy éve, hogy megkezdtük a termelést — mondja Sövény Sándorné üzemvezető. — A szövetkezet mintegy 4 millió forintos beruházásból létesítette ezt az üzemet, s hatvanöt dolgozóval kezdtük meg a gyermekruhák készítését. — Nincs már szükség az otthoni munkára? _ A bedolgozó rendszer szinte változatlan maradt, alig néhá- nyan jöttek be az üzembe. Itt főleg újak láttak munkához. Még a termelés megkezdése előtt szabászok és meósok vettek részt a fővárosban hathetes tanfolyamokon, öten pedig itt tettek szakm unkásvizsgát. Jelenleg már nyolcvanhatan dolgozunk itt, s a tizenöttagú szakmunkásgárdát hamarosan negyvenötre szeretnénk növelni. — Mit és mennyit gyártanak az idei első teljes esztendőben? — Az év végéig 85 ezer gyermekruhát kell elkészítenünk és átadnunk-a szövetkezetnek, ahonnan azután szovjet és csehszlovák exportra, valamint a belföldi kereskedelem részére továbbítják az árut. Igen nagy segítséget jelent üzemünk létrejötte a bedolgozóknak is, akik korábban a fővárosból kapták a varrnivalót. Most már a mi szabászainktól vehetik át a ruhák „alkatrészeit” és az elkészítés után ugyancsak itt kerül meózásra, majd csomagolásra. A bedolgozók — akik nagy része már ötéves gyakorlattal rendelkezik — az év végéig 80 ezer kisruhát varrnak meg. — összeszokott már a kollektíva? — Ezt bizonyítja az is, hogy az év elején már két brigád alakult, s elhatározták a szocialista cím megszerzését. Bízunk abban, hogy példájukat hamarosan a többiek is követik és a mozgalomban való részvétel az egész üzem eredményeit fogja növelni. A brigádok különben már több mint 16 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, maradék anyagokból függönyöket, takarókat varrtak az óvodáknak. O. L. • Horogszegi Imréné meós, aki tavaly végezte el levelező úton a ruhaipari szakközép. iskolát és Lőrinc Zsuzsanna vasalónő, mindketten a Petőfi brigád tagjai, exportra készített hímzett leánykaruhát ellenőriznek. • Oszlánszki Pálné és Pleszkán Ferencné — a Zrínyi brigád tagjai — évekig bedolgozók voltak, s az új üzemben sajátították el a korszerű szabász, gép kezelését. (Opauszky László felvételei.) Uj üzem Szabadszállá Huszonnégyezer fiatal politikai képzése A KISZ Központi Bizottságának két évvel ezelőtti határozata értelmében a korábbi. KISZ oktatást a fiatalok politikai képzési rendszere váltotta fel. A tartalmi és formai változtatások lényege, hogy az alapszervezetek vezetőségeinek javaslata alapján jelentkeznek a fiatalok az őket legjobban érdeklő vitakörökbe. A politikai képzésnek négy formája van: az ifjúsági vitakör, a KISZ aktivisták köre, az alapszervezeti. titkárképzés. valamint a Kilián kör, amely most már nemcsak a középiskolákban, hanem a gyári, termelőszövetkezeti KISZ-alapszervezetekben is működik majd. Az ifjúsági vitakör célja, hogy tájékozódási, orientációs lehetőséget, szervezeti fórumot biztosítson a részt vevő fiataloknak, s ezel felkeltse politikai, közéleti érdeklődésüket. A KlSZ-aktivis- ták köreiben az ifjúkommunisták megismerkednek eí pártpolitika főbb elemeivel, elmélyítik ifjúságpolitikai ismereteiket. Az alapszervezeti titkárképző körben részt vevő fiatalok magasabb fokon sajátítják el pártunk politikáját. A Kilián, körbe a KISZ- tag-jelöltek jelentkezhetnek, s a foglalkozásokon megismerkednek az ifjúsági szövetség hagyományaival, történetével, a szervezeti szabályzattal. A KISZ-bizottságok, illetve az alapszervezetek választják ki a vitakörök megtartásának időpontjait. Az iskolákban és az ipari üzemekben szeptember végén a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban az őszi mezőgazdasági munkák miatt kissé később, októberben, illetve novemberben kezdik a politikai képzést. Bács-Kiskun megyében eddig huszonnégyezer fiatal jelentkezett valamelyik vitaikörbe, illetve pártoktatásra. Lényegesen többen vannak, mint a korábbi években. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a fiatalokat érdekli a kül- és belpolitika, szeretnének minél többet megtudni a napi politikai események alakulásának hátteréről, másrészt, a jelentkezések nagy száma azt is bizonyítja, hogy az ifjúkommunisták meg- , szerették politikai továbbképzésüknek ezt a formáját. Az idén is jól képzett előadókat kértek fel a vitakörök megtartására. A foglalkozások legjelentősebb része a vita, amely során a fiatalok véleményüket kicserélve bővítik ismereteiket. T. L. A tervezettnél több gázt adott a DÉGÁZ • Gyimessy András és Dudás Mihály a beérkező gáz nyomását és hőmérsékletét ellenőrzik a gáz. fogadó állomáson. Gázgyártó Szolgáltató Vállalat kecskeméti üzemegysége. Ez számokban annyit jelent, hogy 29 millió 267 ezer köbméter földgázt juttattak el a fogyasztókhoz, és értékesítettek 2819 tonna propán-bután- gázt is. Az első félévben több mint ötszáz új fogyasztót kapcsoltak be a hálózatba, s bár a terv szerinti számú pb-palackokat kiadták, nem sok remény van túlteljesítésre. Gyimessy Andrástól, az üzemegység műszaki vezetőjétől megtudtuk, hogy 1977-ben várható javulás, ami a minipalackok újratöltését illeti, ugyanis jövőre épül fel Kecskeméten egy új telep. A nem magyar gyártmányú palackok töltését azonban akkor sem vállalják, mert a műszaki jellemzőik eltérnek a hazái szabványtól, s nem lenne gazdaságos, ha tucatnyi gépet kellene működtetniük. Az üzemegység huszonnyolc dolgozója foglalkozik lakossági és közületi szolgáltatással. Az ő feladatuk a készülékek karbantartása, a fűtőtestek ellenőrzése, cseréje, illetve szükség szerinti selejtezése. Az éjjel is ügyeletet tartó szakemberek ebben az évben harminc fővezetéki ömléshez, szivárgáshoz vonultak ki, és 2143 alkalommal javították meg a rossz mérőórákat. A fogyasztók is riasztották az ügyeleteseket, összesen mintegy százötvenszer. Jobb lesz Kecskemét gázellátása a télen, mint tavaly, ugyanis kicserélték a BOV felől érkező vezetéket hat atmoszférásra. Néhány helyen így is lesz nyomás-kimaradás okozta nehézség. Ez abból a sajátosságból adódik, hogy még nem végtelenített a hálózat, s emiatt nem lehet egy bizonyos atmoszférára szabályozni a nyomást. A tervekben körvezeték kiépítése szerepel, s akkor nem lesz panaszra ok. Fenti képünk: az újji korszerűsített gázcseretelep a Szolnoki úton. Atomerőmű-építés és integráció Az „INTERATOMENERGO” Egyesülés alapítására vonatkozó egyezményt a Szovjetunió, Bulgária, Magyarország, az NDK, Csehszlovákia, Lengyelország és Jugoszlávia képviselői 1973-ban írták alá. Feladata — mint ismeretes —, hogy megszervezze az atomerőművek felszerelésének gyártását és azok megépítésénél műszaki segítséget adjon. A tagországokban kidolgozzák a speciális együttműködés módozatait. A közös munka és eredménye azt jelenti a tagországoknak, hogy a szükséglet megtervezését, a szükséges felszerelések gyártását és szállítását, továbbá az előkészítés, az építés és az üzembehelyezés feladatainak technikai megoldását közös erővel, együttműködésben végzik. Az „INTERATOMENERGO” összegyűjti és terjeszti mindazokat a hasznos tapasztalatokat, amelyeket az egyes részt vevő tagországok munkájuk során átadhatnak. Közkinccsé teszik például azokat a tapasztalatokat is, amelyeket az NDK „Bruno Leusch- ner” atomerőművének első két blokkja üzembe helyezésénél szereznek. Ez a műszaki tapasztalat- csere csökkenti a beruházási költségeket, megrövidíti az építési időt azokban az országokban, ahol ezután kerül sor hasonló erőművek építésére. Az együttműködés feladatai között szerepel egy nemzetközi kiképző központ létesítése is, ahol a jövendő atomerőműveinek a leendő személyzetét oktatják ki különleges feladataikra.
