Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-03 / 208. szám
Csütörtökön a kora reggel óta szemerkélő, majd záporrá erősödő eső sem tudta visszatartani az érdeklődőket a nagy eseménytől. Délelőtt 9 óra tájban már ezrek várakoztak a kecskeméti Katona József Múzeum melletti parkban, a Hírős Napok kertészeti, élelmi- szeripari, gép-, virág- és növényvédelmi kiállításának a megnyitására. A nyolcvanhét kiállító vállalat, gazdaság, számos dolgozója az utóbbi napokat a pavilonok csinosításával, a termékek bemutatásának előkészítésével töltötte. A súlyos tavaszi fagykár, az évszázad egyik legaszályosabb nyara ellenére van mit bemutatni Bács-Kis- kun mezőgazdaságának, élelmiszeriparának kereskedelmének a kertészeti termékekből. A kecskeméti MEZŐGÉP szerdán este az AGROMASEXPO ’76 nemzetközi kiállítás zárása után szállította haza a fővárosban két arany- és egy bronzérmet nyert mezőgazda- sági gépeit, hogy a Hírős Napok kiállításának látogatói is megismerkedjenek azokkal. Az ünnepélyes megnyitón részt vett dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, Zsuffa Ervin, az MSZMP KB alosztályvezetője, dr. Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Erdélyi Ignác, Katanics Sándor, Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Gaj- dócsi István, a megyei tanács elnöke. Ott voltak a tudományos intézetek, a MAE kertészeti társaságának képviselői. A program szerint délelőtt 9 órakor kezdődött a megnyitó ünnepség, amelyen dr. Glied Károly megyei tanács elnökhelyettese mondott beszédet. A megyei tanács elnök- hélyettesle a rendező szervek nevében meleg szavakkal köszöntötte a Hírős Napok vendégeit, a kiállítás megnyitáséra érkezett látogatókat. Hangsúlyozta: egy ilyen kiállítás ünnepi pillanata a szocialista építés gyorsan pergő hétköznapjainak, almikor lemérjük a fejlődést és új ercjt merítünk a további munkához. A kiállításon bemutatjuk Bács-Kiskun megyei mezőgazdasági nagyüzemek, az ott dolgozó munkások, szövetkezeti parasztok eredményes munkáját, az alapvető mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó állami vállalatok produktumait is. Ezek széles skálája bizonyítja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szerves egységét. Dr. Glied Károly ezután Bács- Kiskun megye adottságairól beszélt. Elmondotta, hogy 840 ezer hektár művelés alatt álló területével hazánknak legnagyobb mezőgazdasági érdekeltségű megyéje, ahol a szántóterület egynegyede gyenge termőkópességű homok, A lakosság egynegyede a tanyavilágban él, s mintegy 40 ezer tanyát tartanak nyilván. Bács-Kiskun az ország mezőgazdasági termelésének 11—12 százalékát, a szőlőtermelésnek 40. a zöldség- és gyümölcstermelésnek pedig 13—14 százalékát adja. A megyei tanács, elnökhelyettese ezután azokról a gondokról beszélt, amelyek a kertészeti ágaDr. Glied Károly a megyei tanács elnökhelyettese megnyitja a kiállítást. zatokban az utóbbi években jelentkeztek. Majd így folytatta: — A tudományos-technikai forradalom térhódítása nyomán a kertészeti termelésben kialakulóban vannak a korszerű termelési rendszerek. Ezekben látjuk biztosítékát a fejlesztés lehetőségének, e rendszerek elterjesztésére, továbbfejlesztésére mindent megteszünk. Az élelmiszeripar helyzetét elemezve dr. Glied Károly rámutatott, hogy az élelmiszeripár követte a mezőgazdasági termelés fejlődését, de az utóbbi években ütemében elmaradt tőle. A legjelentősebb élelmiszeripari ágaink a tartósítóipar és a bőripar. Újabban jelentős fejlődés történt a baromfiiparban, tapasztalható előrelépés a megye gabona- és húsiparában is. Dr. Glied Károly végül a kiállítás látnivalóit ismertette. Elmondta, hogy közös és önálló pavilonban 87 kiállító vesz részt, közöttük tíz állami gazdaság és ötven mezőgazdasági szövetkezet, amelyek termelési eredményeiket. termékeiket mutatják be. Itt várinak, a kutatóintézetek is. Pavilonjaikban a kutatási eredmények, az új fajták, a különböző termesztési technológiák és művelésmódok láthatók. A kertészeti termelés gépesítését, növény- védelmét a Bács-Kiskun megyei AGROKER, a Kecskeméti MEZŐGÉP és az állami gazdaságok mutatják be, az utóbbiak között a Kalocsai Állami Gazdaság a fűszer paprika, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság a szőlőtermesztés gépsorait. A kiállításon a megye élelmiszeripara teljes létszámmal képviselve van: a konzerv-, a hűtő-, a baromfi-, a hús-, a tej-, a gabonaipar, a két sütőipari vállalat, valamint a boripar. Az ÁFÉSZ-ek kiállításán főként a kisárutermelést, s azok termékeinek forgalmazását láthatja a közönség. A kisgépkiállításon bemutatott háztáji gépek egy része, valamint a növényvédő szerek a helyszínen megvásárolhatók. Ugyanott szaktanácsadás is történik. A megyei tanács elnökhelyettese végül a rendezendő szervek nevében köszönetét fejezte ki a mezőgazdasági, élelmiszeripari, kereskedelmi, igazgatási szakembereknek és mindazoknak, akik a kiállítás anyagának összeállításában közreműködtek. Majd kérte az ünnepségre nagy számban érkezett látogatókat, hogy tekintsék meg a bemutatót. A megnyitó után a résztvevők sorra felkeresték a kiállítók pavilonjait, megtekintették az állami és szövetkezeti gazdaságok, élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatok termékeit. Az érdeklődők száma az esőzés megszűntével tovább nőtt. Külön autóbuszok is érkeztek Bács-Kiskun megye településeiről, akik a látogatókat hozták. A kiskunmajsai szövetkezetekből nyolcvanan jöttek csütörtök délelőtt a kertészeti, élelmiszeripari, gép- és növényvédelmi kiállítás megtekintésére, a Hírős Napok rendezvényeire. A több száz főnyi résztvevőt Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte. Szólt a megye kertészeti hagyományairól, arról, hogy a természet mostoha körülményei ellen vívott küzdelemben Bács-Kiskun megyében különösen Kecskemét környékén — történelmi időszakra is visszatekintve — kiemelkedő szerepe volt a szőlő, a gyümölcs, a zöldség termesztésének, feldolgozásának és forgalmazásának. • Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára köszönti a kertészeti tudományos tanácskozást. Délelőtt 11 órakor került sor az Országos Kertészeti Napok megnyitójára a megyei művelődési központban. A plenáris ülés elnökségében számos országos politikai és állami vezető foglalt helyet. Jelen voltak a megye, a város vezetői, társadalmi életünk kiválóságai. Csaknem valameny- nyien azok közül akik két órával korábban részt vettek a vasút- kertben megnyílt kiállításon. szak alatt végzett 35 ezer hektár szőlő és gyümölcs telepítésének eredményeként korszerű, virágzó ültetvények jöttek létre. Kialakultak megyénkben a nagyüzemi homoki szőlő- és gyümölcstermelő gazdaságok, amelyek a IV. ötéves terv időszakában a korszerű Amennyire büszkék vagyunk a kertészeti kultúrák történelmi hagyományaira, még jogosabbnak és indokoltabbnak tartjuk, hogy örüljünk azoknak az eredményeknek, amelyeket az elmúlt két évtizedben a mezőgazdaság szocialista nagyüzemei értek el. A megyei vezetés az elmúlt évtizedekben átgondolt koncepcióval és lelkesítő programokkal arra törekedett, hogy ne csak megőrizzük a Duna—Tisza közének évszázadok során kialakult mező- gazdasági és főleg kertészeti kultúráját, hanem adottságaink jobb kihasználásával tovább is fejlesz- szük. A mezőgazdaság szocialista átszervezésétől kezdve, de különösen a II. és III. ötéves tervidő• A tudományos ülés résztvevői. (Tóth Sándor felvételei) az országos és a megyei intézkedések mellett a társadalom mozgósítását a feszültségek feloldására, a termelési lehetőségek legjobb kihasználása érdekében. Végezetül hangoztatta: — Bízunk abban, hogy a mai tudományos tanácskozás, s az ehhez kapcsolódó rendezvénysorozat hasznosan járul hozzá megyénk mezőgazdaságának további megismeréséhez. A résztvevőknek pedig jó útravalót ad a kertészeti ágazatok termelésének növeléséhez, munkájuk hatékonyságának fokozásához. Ezt követően dr. Kozma Pál akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Agrártudományi Egyesület kertészeti társaságának alelnöke tartott megnyitó beszédet. Összefoglalta a társaság negyedszázados munkáját. Az Országos Kertészeti Napok jó alkalom arra. hogy foglalkozzunk ezzel a jubileummal is. A társaság munkája sokat fejlődött, a Magyar Agrártudományi Egyesületen belül egyik legjelentősebb tevékenységet folytató szakosztály. Mindenütt megalakultak a megyei szakosztályok és jól működnek. Az itt tevékenykedő kiváló szakemberek nagy tekintélyt teremtettek az egyesületnek. A kertészeti társaság országos, és megyei rendezvényeket, tapasztalatcseréket, magas színvonalú előadássorozatokat, tudományos ülésszakokat szervez. A társaság tagjait ma már bevonják az ágazattal kapcsolatos országos intézkedések előkészítésébe. Felhívta a figyelmet, hogy az eddig elért eredmények ellenére a kertészeti társaságnak még sok tennivalója a szőlő-, gyümölcsös zöldségtermesztésben jelentkező feszültségek leküzdésében. A megnyitót dr. Molnár Bélának, a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet főigazgatójának, a kertészeti társaság elnökének előadása követte. A főigazgató a kertészeti termelés hatékonyságának növeléséről tartott referátumot. — A gyümölcs-, szőlő- és zöld- ségtermeíés a mezőgazdasági növénytermesztés által adott értéknek 25,6 százaléka. Ehhez még hozzájárul az utóbbi években jelentősen fejlődő dísznövény-termesztésünk is, amely csaknem kétmilliárd forint értéket képvisel, — kezdte az előadó, majd így folytatta: — Az utóbbi években szinte állandóan napirenden levő téma a kertészeti termelés és az ellátás. Ez bizonyítja, hogy a termelési értéknél sokkal nagyobb jelentőségűek ezek az ágazatok. Az elmúlt években hozott kormány- határozatok és az újabb rendelkezések azt bizonyítják, hogy sok a gond. A munkaerőhelyzetben, a technológiai színvonalban, a termelési érdekeltségben végbement változások legközvetlenebbül az élőmunka-igényes mezőgazdasági ágazatokat érintették, így elsősorban a kertészetet. A tanácskozásnak az a célja, hogy azokkal a kérdésekkel foglalkozzon, amelyek az üzemi termeléssel kapcsolatosak, feltételezve, hogy az egyéb témákban is változások történnek. Csak többoldalú intézkedésekkel lehet megoldani az igények kielégítését, elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű termékkel. Az előadó ezt követően részletesen elemezte azokat az üzemi gondokat, amelyek akadályozzák a fejlesztést. Foglalkozott a hatékonyság feltételeivel. Elsősorban a termőföld-hasznosítás, az anyagfelhasználás ésszerűsítését, a munkaerő és az eszközök jobb kihasználását emelte ki. Rámutatott, hogy a kertészeti termelés fejlesztése jelentős feladatokat határoz meg és a siker kulcsa a szakemberek kezében van. A jelenlegi problémák megoldásának alapvető és döntő tényezője az átlagtermések növelése. Az üzemen belüli szakmai tevékenység arra irányuljon, hogy kihasználjuk azokat a lehetőségeket, amelyek a kertészeti növények termőképességében és termőföldi körülményeinkben vannak. — Határozott véleményem — tette hozzá —, hogy a szakszerű termelés, az adottságok körültekintő figyelembevétele, a technológia fegyelmezett végrehajtása önmagában olyan tartalék, amely megszüntetné az üzemek közötti átlagtermések nagy különbségei# és ez már önmagában jelentősen növelné az összes termésmeny- nyiséget, segítené terveink megvalósítását. Végezetül hangsúlyozta a termelési rendszerek jelentőségét, ezek nemcsak azáltal segítik a termelést, hogy a legjobb technológiát alkalmazzák, összhangban a hatékonyabb munkaszervezéssel, hanem azáltal is, hogy legjobb propagálói és szervezői a nagyüzemi módszereknek. Nagyobb ütemű térhódításuk ezért rendkívül fontos. Az előadó foglalkozott azzal is, hogy vannak olyan feltételek, ^melyeket az üzemek maguk nem tudnak megoldani. Ide tartoznak a közgazdasági szabályozók, a szaporítóanyag-ellátás, a forgalmazás, a feldolgozóiparral való kapcsolat. Mindez együtt határozza meg a termelés gazdaságosságát. Az előadás után ünnepélyesebbé vált a hangulat a plenáris ülésen, mivel a szakmai és a társadalmi munkában kiváló eredményt elért személyek tevékenységének erkölcsi elismerésére és jutalmazására került sor. (Folytatás a 3. oldalon.) termelési rendszerek bevezetésével kimagasló terméseredményeket értek el. Kialakulóban vannak a kertészeti hagyományokra épült, de már korszerű nagyüzemi módon gazdálkodó zöldségtermesztő üzemek is. / E nagyszabású programok megvalósításának köszönhetjük, hogy a megye nemcsak megtartotta számottevő szerepét az ország mezőgazdaságában, de tovább erősítette azt, a szőlő- és borgazdaság, valamint a gyümölcstermesztés fejlesztésével, korszerűsítésével. A kertészeti ágazat helyzete, eredménye Bács-Kiskun megyében a Duna—Tisza közén, azt is mondhatjuk, hogy országunkban régtől kezdve fontos politikai kérdést is jelentett. Napjainkban különös hangsúlyt kapott a termelés ingadozó, hullámzó teljesítménye, a zöldségellátásnak a lakosság igényeitől való elmaradása miatt. Nem kisebbek azok a nehézségek sem, amelyeket a szőlő- és gyümölcsültetvények korszerűsítésére, rekonstrukciója, a kiöregedett régi szőlők pótlása jelent. A gondokat jól ismerjük. Mielőbbi megoldásukra további erőfeszítéseket teszünk itt, a megyében is. Szükségesnek tartjuk IDŐJÁRÁS Várható időjárás péntek estig: időnként megnövekvő felhőzet, szórványosan záporral, zivatarral. Általában mérsékelt, többfelé élénk délnyugati, nyugati szél. Hajnalban erősen párás levegő, néhány helyen köd. Leg alacsonyabb éjszakai hőmérséklet 8—13, legmagasabb nappali hőmérséklet 19—24 fok között. (MTIj VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKVN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 208. szám Ára: 90 fillér 1976. szeptember 3. péntek
