Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-19 / 222. szám

2 ** PETŐFI NÉPE 0 1976. szeptember 19.

Megkezdődött a Hazafias Népfront VI. kongresszusa

(Folytatás az 1. oldalról)

élő nemzetiségi lakosok és az egyházak vezetői és hívei is.

— A hazánkban élő nemzetiségek szabadon ápolják nemzeti hagyományaikat, anyanyelvűket, szokásaikat. Kapcsolatuk a magyarsággal baráti és a teljes egyenjogúságon alapul. Hazájuknak tekintik a Magyar Népköztársaságot, és odaadással, buzga- lommal dolgoznak a szocializmus építésén. Továbbra is mindent elkövetünk azért, hogy jó érzéssel, büszkén vallhassák magukat szlovákoknak, délszlávok- nak, németeknek, románoknak és hogy országunk egyenjogú állampolgáraként élhessenek, boldogulhassanak.

— Kedvezően alakult és alakul az egyházak szerepe a magyar társadalomban. Mind a két fél betartja az állam és az egyház kőzett létrejött megállapodásokat és

ennek eredményeként a vallásos emberek anélkül, hogy hitbeli meggyőződésüket sérelem érné, tevékenyen, gyakran kezdi mé- nyezően részt vesznek az országépítés munkájában. Ehhez bátorítást és segítséget kapnak az egyházak vezetőitől, akik hazafiként vallási közösségük nevében támogatják célkitűzéseinket.

Ezután beszélt Sarlós István a család szerepéről társadalmunkban, a fiatalok, a nők, az idős emberek, a sokgyermekesek, a bejáró munkások helyzetéről, életkörülményeinek javításáról, majd így folytatta:

— Szinte felmérhetetlenül sokat fejlődtünk a felszabadulás óta. Hazánkban ismeretlen a munkanélküliség fogalma — mindenkinek nyílik lehetősége arra, hogy kenyérkeresethez jusson. Ez az általános megállapítás azonban nem takarhatja el gondjainkat.

A jólét forrása:

a tervszerű, fegyelmezett munka

— Miközben nap mint nap szó esik a munkaerő-hiányról, kialakult nálunk egy új probléma, amit a kapun belüli munka- nélküliség okoz. Sokszor hallunk arról, hogy egyes munkahelyeken a munkaidő kihasználtsága csak 75—80 százalékos. Arra kell törekedni, hogy a munkaidőt mindenki a dolgainak ellátására használja fel, s elsősorban a munkahelyi kollektívák legyenek minden ezt sértő magatartás legfőbb ellenzői.

*— Az ország előtt álló feladatok megvalósításának támogatása nem jelentheti csupán azt, hogy országos vagy helyi tervek megvalósítására ösztönözzük a dolgozók minden rétegét. Természetesen ezt tekintjük az egyik kötelességünknek. Ennél többet teszünk, ugyanis az állampolgárokkal való beható eszmecseréinket aképpen is hasznosítjuk, hogy a tömegek bírálatát, észrevételeit, javaslatait felszínre hozzuk, s azokat képviseljük az állami és politikai szerveknél. Jelezzük a feltárt hibákat és a felmerült észrevételek szellemében kidolgozott javaslatainkat is eljuttatjuk az illetékesekhez. Ezért bátorítjuk a mozgalomban részt vevő állampolgárokat, hogy mondják el véleményüket, beszéljenek tapasztalataikról. Különös gondot fordítunk arra, hogy az elhangzott megjegyzések ne maradjanak megválaszolatlanok.

Mindig meg kell találnunk a módját, hogy a felszólaló tapasztalja: komolyan vettük a szavát, s arra értelmes és elfogadható formában kapja meg az igenlő, vagy a tagadó, illetve az ígéretet tartalmazó választ.

Gazdaságpolitikai témákkal foglalkozott a továbbiakban a főtitkári referátum. Sarlós István egyebek között rámutatott:

— Csaknem háromnegyed .éve munkálkodunk eredményesen és a terveknek megfelelő ütemben az ötödik ötéves terv végrehajtásán. Az eddigiek közül ez a terv az. amelynek előkészítésében a leginkább bevonta a kormány az állampolgárokat és azok képviselőit. A tervteljesítés alapelve. hogy az eddiginél is szervezettebb, fegyelmezettebb és jobb minőségű terméket produkáló munkára van szükség. A termelés biztosításához nem áll majd rendelkezésre többlet-munkaerő, tehát ismét a termelékenység fokozása lesz az egyik fő feladatunk. Arról is beszéltünk: továbbra • is sok a tennivalónk, hogy a külkereskedelmi mérlegünk egyensúlyát helyreállítsuk.

Gazdásági építőmunkánkban a hatékonyság, a gazdaságosság, a korszerűség határozzák meg: eleget tudunk-e tenni nemzeti és nemzetközi kötelezettségeinknek. Ezért olyan közszellemet igyekszünk teremteni, amely a korszerű, az igényekhez alkalmazkodó termelés kialakítását és az egész társadalom ügyévé teszi. Az eredményes gazdasági munka természetes velejárója az ésszerű, az okos takarékosság. Javaink gyarapodásával a termelés növekedésével a takarékos gazdálkodás jelentősége növekszik. A legjobb takarékoskodás: ha jó minőségű termékeket állítunk elő.

— Az elmúlt két évtizedben fokozatosan nőtt az a társadalmi igény, hogy a Hazafias Népfront foglalkozzék gazdaságpolitikai kérdésekkel. A termelőszövetkezeti szervezés korszakától mai napig, sok elvi téma kidolgozásában és gyakorlati megoldásában vettünk részt: a IV. és áz V. kongresszus e vonatkozásban sok tennivalót adott bizottságainknak.

— Arra törekszünk, hogy állampolgáraink megértsék: a jólét forrása a tervszerű, fegyelmezett munka — ebből mindenkinek ki kell vennie a maga részét. De azt is valljuk, hogy elosztani csak azt lehet, amit megtermeltünk. Ehhez azt is hozzátesszük, hogy az elosztásra kerülő, tehát megtermelt javak mennyisége nemcsak a munkások és parasztok munkájától függ, hanem a termeléssel közvetlenül vagy közvetve összefüggő valamennyi más területen dolgozó munkájától is.

Településpolitika, területfejlesztés

— Ötödik ötéves tervünkben jelentős szerepet játszik a tele- püléspolitika, a területfejlesztés. A népgazdaság jelentős anyagi erőkkel és szellemi kapacitással is segíti az ország településeinek színvonalas fejlődését. Mindezek ellenére a területfejlesztés állami és tanácsi eszközeit a lakosság önként vállalt társadalmi munkájával a jövőben is szükséges és célszerű kiegészíteni. A település- fejlesztési társadalmi munka az elmúlt évek soráh imponáló fejlődést ért el jelentős népgazdasági értéket hozott létre. Amíg 1071-ben a társadalmi munka összértéke 834,6 millió forint volt, 1975-ben elérte a 2 milliárd forintot. Ez olyan anyagi, szellemi, politikai erő, amellyel a jövőben már a tervezésnél is számolni kell. Szükségesnek tartjuk, hogy fejlesszük az így kialakult kollektívákat, amelyek politikánk hordozói és megvalósítói.

— Üj, de nagyon fontos feladatként jelentkezik a mozgalomban a környezetvédelem társadalmi támogatása. A Hazafias Népfront különböző környezet- védelmi akciói során messzemenően támogatta az állami és tanácsi környezetvédelmi intézkedéseket. Jelentős környezetvédelmi aktivista hálózatot hoztunk létre és a településfejlesztési társadalmi munka nagy része is környezetvédelmi jellegűvé vált. Végső soron a népfront településpolitikai tevékenységének az a lényege és értelme, hogy a terület lakosságát bevonja a fejlesztési tervek kidolgozásába és társadalmi munka-akciókat szervezzen ezek kivitelezésére.

— Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a hátrányos helyzetben levő társadalmi rétegek és csoportok ügyét sem. A népfrontmozgalom akcióival továbbra is támogatja az ezzel kapcsolatos tanácsi erőfeszítéseket. A hátrányos helyzetben élő emberek száma társadalmunkban még meglehetősen magas. Mintegy 800 000 ember él pl. tanyákon, pusztai településeken, messze a falu, vagy város nyújtotta lehetőségektől. A mozgalom sokat tett és tesz a tanyán, az apró falvakban, a pusztákon élők társadalmi helyzetének javításáért. 1974-ben a helyi tanácsokkal közösen elemeztük a különböző településtípusok helyzetét és javaslatokat dolgoztunk ki az állami és társadalmi erők felhasználására a helyzet javítása érdekében. Jelzéseink, akcióink kedvező meghallgatásra találtak és nyomukban hathatós intézkedések születtek.

— A hátrányos helyzetben élők társadalmi rétegének jelentős része az ország cigánylakossága. Életükben fejlődést tapasztalhatunk, de a javulás mértékével még nem lehetünk elégedettek. Változatlanul hangoztatjuk, hogy társadalmi beilleszkedésük, felemelkedésük és jólétük alapja továbbra is a rendszeres munka, a tanulás, az egészségtelen telepek felszámolása.

mozgósítsuk a párt és a kormányzat művelődéspolitikai

programjának végrehajtására. Arra törekszünk, hogy a szocialista szellemiséget nyújtó iskola, amely a szükséges ismeretanyag elsajátításával együtt az önálló gondolkodásra, a munka iránti tiszteletre nevel, vonzó legyen a gyermek, a szülő, az ifjúsági szervezetek és a pedagógusok számára.

— Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a nevelés, az emberformálás, a szocialista ember kialakítása társadalmi ügy legyen, tehát ne korlátozódjék csak az iskolára vagy csak a szülőkre, váljék általánossá az a közgondolkodás, amelyben az önművelésre való törekvés — természetes szükséglet.

— Fokozatosan meg kell szüntetni az indokolatlan színvonalbeli különbségeket, a városi és falusi, a belterületi és a külterületi iskolák között, hogy gyerekeink mindenütt és mindenkor egyenlő feltételek mellett indulhassanak el az életútjukra.

— Fontos feladatnak tartjuk, hogy mindenütt, ahol gyerekeinkkel foglalkoznak, alapvető cél legyen a munkára nevelés a közösségben, a közösségért élő harmonikus személyiség kifejlesztése. Ez megint nem érhető el csupán az oktatási intézmények révén, hanem csak az iskolák. a családok, a munkahelyek közös erőfeszítésével.

— Valamennyi iskolatípus szocialista módon gondolkodó embereket formáljon, korszerű, biztonságos tudásalapot nyújtson, segítse a képességek kibontakozását. Az iskolatípusokon belül megkülönböztetett figyelmet érdemel az iskolára előkészítő óvoda, az általános iskola és a szakmunkásképző intézet — mondotta, majd hangoztatta:

— Legyen egyre több embernek mindennapos társa a jó

• A kongresszus elnöksége. (MTI-fotó — KS.)

könyv, szokása az olvasás. Ebben a könyvkiadás és a könyvterjesztés, a közművelődési szak- szervezeti könyvtár-hálózat jó munkája mellett megvan a nem pótolható szerepe a családi könyvtárnak, a szülők, a művelődő közösségek, a barátok példájának. A művészetek legyenek elérhetőek és érthetők minél több ember számára. A művészeti alkotások mondanivalója azokhoz szóljon, akik létük feltételeit biztosítják. E cél elérése érdekében nagyon sokat segíthetnek művelődési munkaközösségeink, amelyek létrehozását legutóbbi kongresszusunk határozta el.

Hazafiság és internacionalizmus

Tennivalók a közművelődésért

A művelődéspolitikáról és ennek népfrontmozgalmi előmozdításáról szólt ezután a főtitkár:

— Egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy társadalmunk lehető legszélesebb köreit

Művelődéspolitikai tevékenységünk nem öncélú, a szocialista életmód és életforma általánossá válását kívánjuk szolgálni vele és általa. A szocialista életmód feltétele, hogy az egyén — egyéniségét nemcsak megőrizve, hanem továbbfejlesztve —. mindent megtegyen a szjtjkebl) ps;tá- gabb közösségért. Tegye abban > a biztos tudatban*, hogy tr--mi tár-- sadalmi rendszerünkben a közösségek legfontosabb célja, hogy az egyén számára az igazi boldogságot, a megszolgált jólétet, az emberi élet teljességet biztosítsa. A szocialista életmód feltétele, hogy mindenki tisztességgel elvégezze a képzettségének és képességeinek megfelelő munkát. A szocialista életmód megköveteli az ember és az emberi alkotások iránti tiszteletet. Aki szocialista módon él, az nyitott szemmel jár a világban, érdeklődik a politika iránt és részt vesz benne. Aki szocialista emberként él, az művelt, tiszta fejű és szívű, és mindig vannak megvalósításra váró céljai. Művelődéspolitikai munkánk során arra törekszünk, hogy ezt mind többen megértsék, magukévá tegyék. Csak így, a közösség és önmagunk iránti kötelezettségeinknek megfelelve, a szocialista rendszer elfogadásával, erősítésével, építésével válhatunk igazi hazafiakká, mondhatjuk el, hogy jól szeretjük a hazát.

— A hazája iránti kötelesség teljesítése nélkül senki sem vallhatja magát internacionalistának. A hazafiasság a szülőföld okos szeretetével, a lokálpatriotizmussal kezdődik, de ez a szeretet sosem sekélyesedhet provincializmussá. A hazafiság a nemzetköziséggel egybeforrva válik szocialista hazafisággá. Az internacionalizmus tetteket igényel, elkötelezettséget a Szovjetunió, a szocialista közösség. a nemzetközi haladás ügye iránt, együttműködést minden erre kész néppel, törekvést a népek közötti közeledésre, elhatározottságot arra, hogy segítsük a bajbajutottakat.

Beszéde végén Sarlós István a HNF Országos Tanácsa nevében köszönetét mondott a párt- szervezeteknek, azoknak a társadalmi szerveknek és intézményeknek, különösen a tanácsoknak, amelyekkel együttműködve érhette el a népfront a kongresszus elé tárt eredményeket. Azt kérte, hogy a kongresszus az országos tanács, a megyei, városi, falusi bizottságaink érdeklődésének középpontjába az előterjesztett állásfoglalás szellemében a következő kérdéseket állítsa:

1. A folyamatban levő ötödik Ötéves terv végrehajtása, célkitűzéseinek teljesítése népgazdasági és éppen ezért egyéni érdek. A teljesítés során felmerülő problémákat figyelemmel kell kísérni. A célkitűzések megvalósítására mozgósítsuk a rendelkezésre álló erőket, a felmerülő észrevételeket részben továbbítsuk az illetékesekhez, részben pedig, ahol arra mód van, javaslatot dolgozzunk ki a nehézségek kiküszöbölésének módjára.

2. Olyan közhangulatot alakítsunk ki, amely kötelességnek tekinti a jól végzett múnkát és elítél minden restsége,! és hanyagságot. Ez legyen a jövőben is szilárduló népi nemzeti egység egyik sarkalatos:>'kérdése.

3. A művelődéspolitikai irányelvek szellemében a közoktatás terén meglevő színvonalbeli különbségek megszüntetési' céljából társadalmi munkákat szervezzünk új intézmények létesítésére, a meglevők felújítására. Külön programma tegyük a szülői munkaközösségek felkészítését az iskolai munkák elvégzésére és támogassunk minden olyan akciót, amelyik lehetővé teszi, hogy a pedagógusok magas szinten oktassák gyermekeinket.

4. Kísérjük figyelemmel a nemzetközi helyzet alakulását, erről tájékoztassuk a lakosságot, s amikor indokolt, segítsük az arra rászoruló népeket, s hatékony fellépéssel tiltakozzunk a visszahúzó erők akciói ellen.

Befejezésül arra kérte a kongresszust. vitassa meg. az. írásban rendelkezésre bocsátott állásfoglalását. az öt téma anyagát, a szóbeli referátumot, s azokat a jövőt illető munkaokmányként fogadja el.

Ezt követően megkezdődött a vita a Hazafias Népfront Országos Tanácsa näk <* b óTötfá!1 'JÍéű* lőtt.

Gáspár Sándor beszéde

Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára a Központi Bizottság nevében üdvözölte a kongresszust résztvevőit, majd egyebek között hangsúlyozta:

— A Hazafias Népfront VI. kongresszusa arra hivatott, hogy elemzően értékelje az eredményeket és kijelölje a holnapi teendőket. A társadalom azt várja a kongresszustól, hogy a mozgalom elé olyan,reális feladatokat tűzzön, amelyek megvalósítása segíti a fejlett szocialista társadalom építését.

— Gazdaságpolitikai céljainkat és feladatainkat pártunk XI. kongresszusa meghatározta. Ennek szellemében készült el V. ötéves tervünk is, amelynek végrehajtásához ez évben kezdtünk hozzá. Ma még nem lehet pontosan megvonni ez évi munkánk mérlegét, de azt már biztonsággal megállapíthatjuk, hogy azok a törekvések erősödnek, amelyek elősegítik a nemzeti jövedelem növekedését, a munka hatékonyságának javulását, a takarékosság érvényesülését és mindennek alapján az élet- és munkakörülményekre vonatkozó terveink megvalósítását. Hazánkban terv- gazdálkodás van. A központi irányításnak érvényesülnie kell, de tudjuk, hogy az alkotó kezdeményezésben, a gazdálkodó szervek önállóságában milyen erő rejlik, ezért ezt is fejleszteni akarjuk. Ezért keressük, kutatjuk gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztését, tökéletesítését, nép- gazdasági, területi és üzemi szinten egyaránt.

— A Hazafias Népfront tevékenységének célja, tartalma elnevezésében is tükröződik. S ha egy mozgalom egész tevékenységével azt sugározza, hogy hazafias. hogy népi, akkor természetes. hogy azonosul azokkal a szocialista célokkal, amelyek egész népünket, hazánkat felemelik, átalakítják. Azonosul azzal a politikával, amelynek célja a fejlett szocilista társadalom megvalósítása. Nemzeti egység és szövetségi politika a szocializmusért! Ebben kifejeződik életünk, munkánk értelme, a nép, a nemzet boldogulása. Ez nyilvánul meg az emberek hétköznapi tetteiben, magatartásában. A munkásosztály és pártja számára a nemzeti összefogás sohasem volt taktika. Pártunk mindig hangsúlyozta, hogy a szocializmus építése az egész nép műve. Ezért szövetségi politikánk erősítése, szocialista nemzeti egységünk szilárdítása feladataink megvalósításának egyik legfontosabb feltétele. Csak a szocialista társadalomban azonosak az osztályok és rétegek alapvető érdekei.

— Szocialista fejlődésünk mai színvonalán elengedhetetlen a szocialista demokrácia még gyorsabb fejlesztése. E helyen nem kell bizonyítani, hogy mit jelent az ország számára, ha milliók gondolkodása és tettrekészsége segíti bonyolult feladataink kimunkálását: mit jelent az, ha a dolgozó milliók a feladatokat sajátjuknak érezve látnak munkához: mit jelent az, ha milliók kapcsolódnak be a heiyi és az országos ügyek intézésébe, a közéletbe. Mindenkinek többet és egyre többet kell adni önmagából! önmagáért, az egyéni és társadalmi célok jobb összhangjáért. Együttgondolkodásunk es együttcselekvésünk a dolgozó tömegekkel a biztosítéka annak, hogy fejlődésünknek ne csak a fő vonásai, hanem a legkisebb összetevői is úgy alakuljanak, ahogyan a szocailista viszonyok között alakulni kell. A szocialista demokrácia sokszínű, és mindennapos érvényesülése társadalmunk szilárdságát, erkölcsi erejét, politikánk szocialista jellegét sugározza.

— Arra törekszünk, hogy a mi társadalmunkban csak a tisztességesen végzett munkával lehessen boldogulni és egyre jobban élni. Tudjuk, hogy vannak még hazánkban olyan emberek, akik szeretnek aratni, de vetni nem. Mindent elkövetnek, hogy ne kelljen dolgozniuk, és helyenként ez

uwíga Sikerül %,vßPAfc.: életfelfogás lehetőségé azonban szűkül. Változtatni akarunk azon is, hogy még vannak, akik kevesebbet keresnek, mint amennyit munkájuk után megérdemelnének. Ugyanakkor egyesek, ma még többet kapnak, mint ameny- nyit munkájuk után kapniuk kellene — ezen változtatni kell!

A tisztességesen végzett munka megbecsülése, a szakma szeleteiére való nevelés semmi mással nem helyettesíthető. Ezért még inkább el kell ismernünk a munkahelyükhöz hű törzsgárda- tagokat, a munkájukat jól végző dolgozókat, a társadalomért felelősséget érző és cselekvő embereket. Az adjon rangot mindenkinek, hogy mennyit tesz le a közösség asztalára.

Népünk egyetért a szocializmus programjával és kész egyre többet tenni érte. A hazafias népfront mozgalma az eddigieknél is többet akar és képes is tenni, de a társadalom is többet vár tőle. A Hazafias Népfront tegye közüggyé és karoljon fel mindent, ami hasznos, ami jó, szép és emberi, ami életünket szebbé teszi, előbbre viszi. Vállalt feladataik teljesítéséhez sok sikert kívánok. Egyben a Központi Bizottság nevében szeretném e fórumon is biz- tasítani a mozgalom képviselőit, hogy a Hazafias Népfront tisztségviselői, a mozgalomban tevékenykedő százezrek továbbra is számíthatnak a Magyar Szocialista Munkáspárt támogatására és megbecsülésére.

Gáspár Sándor beszéde után a mandátumvizsgáló bizottság munkájáról a testület elnöke, Fazekas Károly számolt be a kongresszusnak. Megállapította, hogy a megválasztott 800 küldöttből 776-an vannak jelen. A küldöttek között munkások, mezőgazdaság, ipari, termelőszövetkezeti tagok, értelmiségiek, alkalmazottak éppúgy szerepelnek, mint egyházi személyek, művészek, kisiparosok, illetve kiskereskedők, háziasszonyok és a fegyveres testületek képviselői. A küldöttek egy- harmada nő.

(Folytatás a 3. oldalon.)

Társadalmi munka a népfröntkongresszus tiszteletére

A Hazafias Népfront VI. kongresszusa tiszteletére kialakult országos társadalmi munkaakcióba bekapcsolódtak az lrodagépipari és Finommechanikai Vállalat kiskőrösi gyárának dolgozói is. Tegnap délelőtt a gyár szocialista címért küzdő brigádjai

munkával köszöntötték a kongresszust.

A többszörösen kitüntetett Petőfi Sándor brigád — amely magáénak mondhatja a Pro Urba éi met is — a város Mohácsi úti óvodájában tevékenykedett, majd a gyár szereldéjében segítették a termelést. A többi kiskőrösi brigád, köztük a Luis Corvalán elvtárs nevét felvett kollektíva, a gyár területén segédkezeti az útépítésben, parkosításban és az üzemi rend kialakításában.

A társadalmi munkák mellett a gyár több brigádja táviratban is köszöntötte a népfrontlcong- resszust.