Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-19 / 222. szám

2 ** PETŐFI NÉPE 0 1976. szeptember 19. Megkezdődött a Hazafias Népfront VI. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) élő nemzetiségi lakosok és az egyházak vezetői és hívei is. — A hazánkban élő nemzeti­ségek szabadon ápolják nemzeti hagyományaikat, anyanyelvűket, szokásaikat. Kapcsolatuk a ma­gyarsággal baráti és a teljes egyenjogúságon alapul. Hazájuk­nak tekintik a Magyar Népköz­társaságot, és odaadással, buzga- lommal dolgoznak a szocializ­mus építésén. Továbbra is min­dent elkövetünk azért, hogy jó érzéssel, büszkén vallhassák ma­gukat szlovákoknak, délszlávok- nak, németeknek, románoknak és hogy országunk egyenjogú ál­lampolgáraként élhessenek, bol­dogulhassanak. — Kedvezően alakult és alakul az egyházak szerepe a magyar társadalomban. Mind a két fél be­tartja az állam és az egyház kő­zett létrejött megállapodásokat és ennek eredményeként a vallásos emberek anélkül, hogy hitbeli meggyőződésüket sérelem érné, tevékenyen, gyakran kezdi mé- nyezően részt vesznek az ország­építés munkájában. Ehhez báto­rítást és segítséget kapnak az egyházak vezetőitől, akik haza­fiként vallási közösségük nevé­ben támogatják célkitűzéseinket. Ezután beszélt Sarlós István a család szerepéről társadalmunk­ban, a fiatalok, a nők, az idős emberek, a sokgyermekesek, a bejáró munkások helyzetéről, életkörülményeinek javításáról, majd így folytatta: — Szinte felmérhetetlenül so­kat fejlődtünk a felszabadulás óta. Hazánkban ismeretlen a munkanélküliség fogalma — min­denkinek nyílik lehetősége arra, hogy kenyérkeresethez jusson. Ez az általános megállapítás azon­ban nem takarhatja el gondjain­kat. A jólét forrása: a tervszerű, fegyelmezett munka — Miközben nap mint nap szó esik a munkaerő-hiányról, kialakult nálunk egy új problé­ma, amit a kapun belüli munka- nélküliség okoz. Sokszor hallunk arról, hogy egyes munkahelye­ken a munkaidő kihasználtsága csak 75—80 százalékos. Arra kell törekedni, hogy a munkaidőt mindenki a dolgainak ellátására használja fel, s elsősorban a munkahelyi kollektívák legyenek minden ezt sértő magatartás leg­főbb ellenzői. *— Az ország előtt álló felada­tok megvalósításának támogatá­sa nem jelentheti csupán azt, hogy országos vagy helyi tervek megvalósítására ösztönözzük a dolgozók minden rétegét. Termé­szetesen ezt tekintjük az egyik kötelességünknek. Ennél többet teszünk, ugyanis az állampolgá­rokkal való beható eszmecseréin­ket aképpen is hasznosítjuk, hogy a tömegek bírálatát, észre­vételeit, javaslatait felszínre hozzuk, s azokat képviseljük az állami és politikai szerveknél. Jelezzük a feltárt hibákat és a felmerült észrevételek szellemé­ben kidolgozott javaslatainkat is eljuttatjuk az illetékesekhez. Ezért bátorítjuk a mozgalomban részt vevő állampolgárokat, hogy mondják el véleményüket, be­széljenek tapasztalataikról. Kü­lönös gondot fordítunk arra, hogy az elhangzott megjegyzések ne maradjanak megválaszolatlanok. Mindig meg kell találnunk a módját, hogy a felszólaló tapasz­talja: komolyan vettük a szavát, s arra értelmes és elfogadható formában kapja meg az igenlő, vagy a tagadó, illetve az ígére­tet tartalmazó választ. Gazdaságpolitikai témákkal foglalkozott a továbbiakban a főtitkári referátum. Sarlós Ist­ván egyebek között rámutatott: — Csaknem háromnegyed .éve munkálkodunk eredményesen és a terveknek megfelelő ütemben az ötödik ötéves terv végrehajtá­sán. Az eddigiek közül ez a terv az. amelynek előkészítésében a leginkább bevonta a kormány az állampolgárokat és azok képvise­lőit. A tervteljesítés alapelve. hogy az eddiginél is szervezet­tebb, fegyelmezettebb és jobb minőségű terméket produkáló munkára van szükség. A terme­lés biztosításához nem áll majd rendelkezésre többlet-munkaerő, tehát ismét a termelékenység fo­kozása lesz az egyik fő felada­tunk. Arról is beszéltünk: to­vábbra • is sok a tennivalónk, hogy a külkereskedelmi mérle­günk egyensúlyát helyreállítsuk. Gazdásági építőmunkánkban a hatékonyság, a gazdaságosság, a korszerűség határozzák meg: ele­get tudunk-e tenni nemzeti és nemzetközi kötelezettségeinknek. Ezért olyan közszellemet igyek­szünk teremteni, amely a korsze­rű, az igényekhez alkalmazkodó termelés kialakítását és az egész társadalom ügyévé teszi. Az ered­ményes gazdasági munka termé­szetes velejárója az ésszerű, az okos takarékosság. Javaink gya­rapodásával a termelés növekedé­sével a takarékos gazdálkodás jelentősége növekszik. A legjobb takarékoskodás: ha jó minőségű termékeket állítunk elő. — Az elmúlt két évtizedben fokozatosan nőtt az a társadalmi igény, hogy a Hazafias Népfront foglalkozzék gazdaságpolitikai kérdésekkel. A termelőszövetke­zeti szervezés korszakától mai napig, sok elvi téma kidolgozá­sában és gyakorlati megoldásá­ban vettünk részt: a IV. és áz V. kongresszus e vonatkozásban sok tennivalót adott bizottsá­gainknak. — Arra törekszünk, hogy ál­lampolgáraink megértsék: a jólét forrása a tervszerű, fegyelmezett munka — ebből mindenkinek ki kell vennie a maga részét. De azt is valljuk, hogy elosztani csak azt lehet, amit megtermeltünk. Ehhez azt is hozzátesszük, hogy az elosztásra kerülő, tehát meg­termelt javak mennyisége nem­csak a munkások és parasztok munkájától függ, hanem a ter­meléssel közvetlenül vagy köz­vetve összefüggő valamennyi más területen dolgozó munkájá­tól is. Településpolitika, területfejlesztés — Ötödik ötéves tervünkben jelentős szerepet játszik a tele- püléspolitika, a területfejlesztés. A népgazdaság jelentős anyagi erőkkel és szellemi kapacitással is segíti az ország településeinek színvonalas fejlődését. Mindezek ellenére a területfejlesztés állami és tanácsi eszközeit a lakosság önként vállalt társadalmi munká­jával a jövőben is szükséges és célszerű kiegészíteni. A település- fejlesztési társadalmi munka az elmúlt évek soráh imponáló fej­lődést ért el jelentős népgazda­sági értéket hozott létre. Amíg 1071-ben a társadalmi munka összértéke 834,6 millió forint volt, 1975-ben elérte a 2 milliárd fo­rintot. Ez olyan anyagi, szellemi, politikai erő, amellyel a jövőben már a tervezésnél is számolni kell. Szükségesnek tartjuk, hogy fejlesszük az így kialakult kol­lektívákat, amelyek politikánk hordozói és megvalósítói. — Üj, de nagyon fontos fel­adatként jelentkezik a mozga­lomban a környezetvédelem tár­sadalmi támogatása. A Hazafias Népfront különböző környezet- védelmi akciói során messzeme­nően támogatta az állami és ta­nácsi környezetvédelmi intézke­déseket. Jelentős környezetvé­delmi aktivista hálózatot hoztunk létre és a településfejlesztési társadalmi munka nagy része is környezetvédelmi jellegűvé vált. Végső soron a népfront telepü­léspolitikai tevékenységének az a lényege és értelme, hogy a te­rület lakosságát bevonja a fej­lesztési tervek kidolgozásába és társadalmi munka-akciókat szer­vezzen ezek kivitelezésére. — Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a hátrányos helyzetben le­vő társadalmi rétegek és cso­portok ügyét sem. A népfront­mozgalom akcióival továbbra is támogatja az ezzel kapcsolatos tanácsi erőfeszítéseket. A hátrá­nyos helyzetben élő emberek száma társadalmunkban még meglehetősen magas. Mintegy 800 000 ember él pl. tanyákon, pusztai településeken, messze a falu, vagy város nyújtotta lehe­tőségektől. A mozgalom sokat tett és tesz a tanyán, az apró falvakban, a pusztákon élők tár­sadalmi helyzetének javításáért. 1974-ben a helyi tanácsokkal kö­zösen elemeztük a különböző te­lepüléstípusok helyzetét és ja­vaslatokat dolgoztunk ki az ál­lami és társadalmi erők felhasz­nálására a helyzet javítása érde­kében. Jelzéseink, akcióink ked­vező meghallgatásra találtak és nyomukban hathatós intézkedé­sek születtek. — A hátrányos helyzetben élők társadalmi rétegének jelen­tős része az ország cigánylakos­sága. Életükben fejlődést tapasz­talhatunk, de a javulás mértéké­vel még nem lehetünk elége­dettek. Változatlanul hangoztat­juk, hogy társadalmi beilleszke­désük, felemelkedésük és jólé­tük alapja továbbra is a rend­szeres munka, a tanulás, az egészségtelen telepek felszámo­lása. mozgósítsuk a párt és a kor­mányzat művelődéspolitikai programjának végrehajtására. Arra törekszünk, hogy a szo­cialista szellemiséget nyújtó is­kola, amely a szükséges isme­retanyag elsajátításával együtt az önálló gondolkodásra, a mun­ka iránti tiszteletre nevel, vonzó legyen a gyermek, a szülő, az ifjúsági szervezetek és a pedagó­gusok számára. — Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a nevelés, az emberformálás, a szocialista em­ber kialakítása társadalmi ügy legyen, tehát ne korlátozódjék csak az iskolára vagy csak a szülőkre, váljék általánossá az a közgondolkodás, amelyben az ön­művelésre való törekvés — ter­mészetes szükséglet. — Fokozatosan meg kell szün­tetni az indokolatlan színvonal­beli különbségeket, a városi és falusi, a belterületi és a külte­rületi iskolák között, hogy gye­rekeink mindenütt és mindenkor egyenlő feltételek mellett indul­hassanak el az életútjukra. — Fontos feladatnak tartjuk, hogy mindenütt, ahol gyereke­inkkel foglalkoznak, alapvető cél legyen a munkára nevelés a közösségben, a közösségért élő harmonikus személyiség kifej­lesztése. Ez megint nem érhető el csupán az oktatási intézmé­nyek révén, hanem csak az is­kolák. a családok, a munkahe­lyek közös erőfeszítésével. — Valamennyi iskolatípus szo­cialista módon gondolkodó em­bereket formáljon, korszerű, biz­tonságos tudásalapot nyújtson, segítse a képességek kibontako­zását. Az iskolatípusokon belül megkülönböztetett figyelmet ér­demel az iskolára előkészítő óvoda, az általános iskola és a szakmunkásképző intézet — mon­dotta, majd hangoztatta: — Legyen egyre több ember­nek mindennapos társa a jó • A kongresszus elnöksége. (MTI-fotó — KS.) könyv, szokása az olvasás. Eb­ben a könyvkiadás és a könyv­terjesztés, a közművelődési szak- szervezeti könyvtár-hálózat jó munkája mellett megvan a nem pótolható szerepe a családi könyvtárnak, a szülők, a műve­lődő közösségek, a barátok pél­dájának. A művészetek legyenek elérhetőek és érthetők minél több ember számára. A művészeti al­kotások mondanivalója azokhoz szóljon, akik létük feltételeit biztosítják. E cél elérése érdeké­ben nagyon sokat segíthetnek művelődési munkaközösségeink, amelyek létrehozását legutóbbi kongresszusunk határozta el. Hazafiság és internacionalizmus Tennivalók a közművelődésért A művelődéspolitikáról és en­nek népfrontmozgalmi előmozdí­tásáról szólt ezután a főtitkár: — Egyik legfontosabb felada­tunknak tartjuk, hogy társadal­munk lehető legszélesebb köreit Művelődéspolitikai tevékenysé­günk nem öncélú, a szocialista életmód és életforma általánossá válását kívánjuk szolgálni vele és általa. A szocialista életmód feltétele, hogy az egyén — egyé­niségét nemcsak megőrizve, ha­nem továbbfejlesztve —. min­dent megtegyen a szjtjkebl) ps;tá- gabb közösségért. Tegye abban > a biztos tudatban*, hogy tr--mi tár-- sadalmi rendszerünkben a közös­ségek legfontosabb célja, hogy az egyén számára az igazi bol­dogságot, a megszolgált jólétet, az emberi élet teljességet biz­tosítsa. A szocialista életmód fel­tétele, hogy mindenki tisztes­séggel elvégezze a képzettségé­nek és képességeinek megfelelő munkát. A szocialista életmód megköveteli az ember és az em­beri alkotások iránti tiszteletet. Aki szocialista módon él, az nyi­tott szemmel jár a világban, ér­deklődik a politika iránt és részt vesz benne. Aki szocialista em­berként él, az művelt, tiszta fejű és szívű, és mindig vannak meg­valósításra váró céljai. Művelő­déspolitikai munkánk során ar­ra törekszünk, hogy ezt mind többen megértsék, magukévá te­gyék. Csak így, a közösség és önmagunk iránti kötelezettsége­inknek megfelelve, a szocialista rendszer elfogadásával, erősítésé­vel, építésével válhatunk igazi hazafiakká, mondhatjuk el, hogy jól szeretjük a hazát. — A hazája iránti kötelesség teljesítése nélkül senki sem vall­hatja magát internacionalistá­nak. A hazafiasság a szülőföld okos szeretetével, a lokálpatrio­tizmussal kezdődik, de ez a sze­retet sosem sekélyesedhet pro­vincializmussá. A hazafiság a nemzetköziséggel egybeforrva vá­lik szocialista hazafisággá. Az internacionalizmus tetteket igé­nyel, elkötelezettséget a Szovjet­unió, a szocialista közösség. a nemzetközi haladás ügye iránt, együttműködést minden erre kész néppel, törekvést a népek közötti közeledésre, elhatározott­ságot arra, hogy segítsük a baj­bajutottakat. Beszéde végén Sarlós István a HNF Országos Tanácsa nevé­ben köszönetét mondott a párt- szervezeteknek, azoknak a tár­sadalmi szerveknek és intézmé­nyeknek, különösen a tanácsok­nak, amelyekkel együttműködve érhette el a népfront a kong­resszus elé tárt eredményeket. Azt kérte, hogy a kongresszus az országos tanács, a megyei, váro­si, falusi bizottságaink érdeklő­désének középpontjába az előter­jesztett állásfoglalás szellemében a következő kérdéseket állítsa: 1. A folyamatban levő ötödik Ötéves terv végrehajtása, célki­tűzéseinek teljesítése népgazda­sági és éppen ezért egyéni ér­dek. A teljesítés során felmerülő problémákat figyelemmel kell kísérni. A célkitűzések megva­lósítására mozgósítsuk a rendel­kezésre álló erőket, a felmerülő észrevételeket részben továbbít­suk az illetékesekhez, részben pe­dig, ahol arra mód van, javas­latot dolgozzunk ki a nehézsé­gek kiküszöbölésének módjára. 2. Olyan közhangulatot alakít­sunk ki, amely kötelességnek te­kinti a jól végzett múnkát és el­ítél minden restsége,! és hanyag­ságot. Ez legyen a jövőben is szilárduló népi nemzeti egység egyik sarkalatos:>'kérdése. 3. A művelődéspolitikai irány­elvek szellemében a közoktatás terén meglevő színvonalbeli kü­lönbségek megszüntetési' céljá­ból társadalmi munkákat szer­vezzünk új intézmények létesí­tésére, a meglevők felújítására. Külön programma tegyük a szü­lői munkaközösségek felkészíté­sét az iskolai munkák elvégzé­sére és támogassunk minden olyan akciót, amelyik lehetővé teszi, hogy a pedagógusok ma­gas szinten oktassák gyermeke­inket. 4. Kísérjük figyelemmel a nemzetközi helyzet alakulását, erről tájékoztassuk a lakosságot, s amikor indokolt, segítsük az arra rászoruló népeket, s haté­kony fellépéssel tiltakozzunk a visszahúzó erők akciói ellen. Befejezésül arra kérte a kong­resszust. vitassa meg. az. írásban rendelkezésre bocsátott állásfog­lalását. az öt téma anyagát, a szóbeli referátumot, s azokat a jövőt illető munkaokmányként fogadja el. Ezt követően megkezdődött a vita a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa näk <* b óTötfá!1 'JÍéű* lőtt. Gáspár Sándor beszéde Gáspár Sándor, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára a Központi Bi­zottság nevében üdvözölte a kongresszust résztvevőit, majd egyebek között hangsúlyozta: — A Hazafias Népfront VI. kongresszusa arra hivatott, hogy elemzően értékelje az eredménye­ket és kijelölje a holnapi teen­dőket. A társadalom azt várja a kongresszustól, hogy a mozgalom elé olyan,reális feladatokat tűzzön, amelyek megvalósítása segíti a fejlett szocialista társadalom épí­tését. — Gazdaságpolitikai céljainkat és feladatainkat pártunk XI. kongresszusa meghatározta. En­nek szellemében készült el V. öt­éves tervünk is, amelynek vég­rehajtásához ez évben kezdtünk hozzá. Ma még nem lehet ponto­san megvonni ez évi munkánk mérlegét, de azt már biztonság­gal megállapíthatjuk, hogy azok a törekvések erősödnek, amelyek elősegítik a nemzeti jövedelem növekedését, a munka hatékony­ságának javulását, a takarékos­ság érvényesülését és mindennek alapján az élet- és munkakörül­ményekre vonatkozó terveink megvalósítását. Hazánkban terv- gazdálkodás van. A központi irá­nyításnak érvényesülnie kell, de tudjuk, hogy az alkotó kezdemé­nyezésben, a gazdálkodó szervek önállóságában milyen erő rejlik, ezért ezt is fejleszteni akarjuk. Ezért keressük, kutatjuk gazda­ságirányítási rendszerünk tovább­fejlesztését, tökéletesítését, nép- gazdasági, területi és üzemi szin­ten egyaránt. — A Hazafias Népfront tevé­kenységének célja, tartalma el­nevezésében is tükröződik. S ha egy mozgalom egész tevékenysé­gével azt sugározza, hogy haza­fias. hogy népi, akkor természe­tes. hogy azonosul azokkal a szo­cialista célokkal, amelyek egész népünket, hazánkat felemelik, átalakítják. Azonosul azzal a po­litikával, amelynek célja a fejlett szocilista társadalom megvalósí­tása. Nemzeti egység és szövetsé­gi politika a szocializmusért! Eb­ben kifejeződik életünk, mun­kánk értelme, a nép, a nemzet boldogulása. Ez nyilvánul meg az emberek hétköznapi tetteiben, magatartásában. A munkásosz­tály és pártja számára a nemze­ti összefogás sohasem volt tak­tika. Pártunk mindig hangsú­lyozta, hogy a szocializmus építé­se az egész nép műve. Ezért szö­vetségi politikánk erősítése, szo­cialista nemzeti egységünk szi­lárdítása feladataink megvalósí­tásának egyik legfontosabb felté­tele. Csak a szocialista társada­lomban azonosak az osztályok és rétegek alapvető érdekei. — Szocialista fejlődésünk mai színvonalán elengedhetetlen a szocialista demokrácia még gyor­sabb fejlesztése. E helyen nem kell bizonyítani, hogy mit jelent az ország számára, ha milliók gondolkodása és tettrekészsége segíti bonyolult feladataink ki­munkálását: mit jelent az, ha a dolgozó milliók a feladatokat sajátjuknak érezve látnak mun­kához: mit jelent az, ha milliók kapcsolódnak be a heiyi és az országos ügyek intézésébe, a köz­életbe. Mindenkinek többet és egyre többet kell adni önmagá­ból! önmagáért, az egyéni és társadalmi célok jobb összhang­jáért. Együttgondolkodásunk es együttcselekvésünk a dolgozó tö­megekkel a biztosítéka annak, hogy fejlődésünknek ne csak a fő vonásai, hanem a legkisebb összetevői is úgy alakuljanak, ahogyan a szocailista viszonyok között alakulni kell. A szo­cialista demokrácia sokszínű, és mindennapos érvényesülése tár­sadalmunk szilárdságát, erkölcsi erejét, politikánk szocialista jel­legét sugározza. — Arra törekszünk, hogy a mi társadalmunkban csak a tisztes­ségesen végzett munkával lehes­sen boldogulni és egyre jobban élni. Tudjuk, hogy vannak még hazánkban olyan emberek, akik szeretnek aratni, de vetni nem. Mindent elkövetnek, hogy ne kelljen dol­gozniuk, és helyenként ez uwíga Sikerül %,vßPAfc.: életfelfogás lehetőségé azonban szűkül. Változtatni akarunk azon is, hogy még vannak, akik keve­sebbet keresnek, mint amennyit munkájuk után megérdemelné­nek. Ugyanakkor egyesek, ma még többet kapnak, mint ameny- nyit munkájuk után kapniuk kellene — ezen változtatni kell! A tisztességesen végzett mun­ka megbecsülése, a szakma sze­leteiére való nevelés semmi mással nem helyettesíthető. Ezért még inkább el kell ismernünk a munkahelyükhöz hű törzsgárda- tagokat, a munkájukat jól végző dolgozókat, a társadalomért fe­lelősséget érző és cselekvő embe­reket. Az adjon rangot minden­kinek, hogy mennyit tesz le a közösség asztalára. Népünk egyetért a szocializ­mus programjával és kész egyre többet tenni érte. A hazafias népfront mozgalma az eddigiek­nél is többet akar és képes is tenni, de a társadalom is többet vár tőle. A Hazafias Népfront tegye közüggyé és karoljon fel mindent, ami hasznos, ami jó, szép és emberi, ami életünket szebbé teszi, előbbre viszi. Vállalt feladataik teljesí­téséhez sok sikert kívánok. Egy­ben a Központi Bizottság nevé­ben szeretném e fórumon is biz- tasítani a mozgalom képviselőit, hogy a Hazafias Népfront tiszt­ségviselői, a mozgalomban tevé­kenykedő százezrek továbbra is számíthatnak a Magyar Szocia­lista Munkáspárt támogatására és megbecsülésére. Gáspár Sándor beszéde után a mandátumvizsgáló bizottság mun­kájáról a testület elnöke, Fazekas Károly számolt be a kongresszus­nak. Megállapította, hogy a meg­választott 800 küldöttből 776-an vannak jelen. A küldöttek kö­zött munkások, mezőgazdaság, ipari, termelőszövetkezeti tagok, értelmiségiek, alkalmazottak épp­úgy szerepelnek, mint egyházi személyek, művészek, kisiparo­sok, illetve kiskereskedők, házi­asszonyok és a fegyveres testüle­tek képviselői. A küldöttek egy- harmada nő. (Folytatás a 3. oldalon.) Társadalmi munka a népfröntkongresszus tiszteletére A Hazafias Népfront VI. kong­resszusa tiszteletére kialakult or­szágos társadalmi munkaakcióba bekapcsolódtak az lrodagépipari és Finommechanikai Vállalat kis­kőrösi gyárának dolgozói is. Tegnap délelőtt a gyár szocia­lista címért küzdő brigádjai munkával köszöntötték a kong­resszust. A többszörösen kitüntetett Pe­tőfi Sándor brigád — amely ma­gáénak mondhatja a Pro Urba éi met is — a város Mohácsi úti óvodájában tevékenykedett, majd a gyár szereldéjében segítették a termelést. A többi kiskőrösi bri­gád, köztük a Luis Corvalán elvtárs nevét felvett kollektíva, a gyár területén segédkezeti az útépítésben, parkosításban és az üzemi rend kialakításában. A társadalmi munkák mellett a gyár több brigádja táviratban is köszöntötte a népfrontlcong- resszust.

Next

/
Thumbnails
Contents