Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-08 / 187. szám
flLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évt. 187. szám Ára: 90 fillér 1976. augusztus 8. vasárnap • Egyetlen bála szalma sem marad kint, mind összegyűjtjük — mondja Tamás Ferenc, az öregcsertői Petőfi Tsz mezőőre. Kell a közös és a háztáji állatállomány almozásához. Augusztus elejére mind a 90 ezer hektárról betakarították a búzatermést a mező- gazdaság dolgozói. Többhetes nehéz munkájuknak megvan az eredménye, hiszen a legfontosabb kenyérnek való esőtől, jégveréstől védett helyre, a magtárba került. Az időjárás általában hagyta dolgozni az állami és szövetkezeti gazdaságok kombájnosait. traktorosait. A kombájnok után a szalmalehúzó és bálázó gépek; majd a szállító járművek következtek. Hosszú évek óta nem gyűjtöttek össze annyi árpa-, búza- és rozsszalmát a megyében, mint az idén. Igaz, hogy ehhez hozzájárult az égetési tilalom, az értékes mezőgazdasági melléktermék későbbi hasznosítási lehetőségének a megteremtése is. A Búza betakarításával korántsem ért véget Bács-Kiskun megyében az aratás. A Duna mentig közös gazdaságok a lent kom- bájnolják. A homokhátsági szak- szövetkezetek pedig a rozst aratják. Elég sok maradt lábon a tagsági gazdaságok kisparcelláin. A kiskőrösi járásban tavaly meghirdettek egy akciót, amelynek lényege, hogy a közösen művelt terület mellett, a tagsági földek kalászosait is vessék táblásán. Akkor a nyári betakarításkor jól ki lehet használni a szakszövetkezetek kombájnjait. Soltvadkerten elfogadták ezt a javaslatot, és az idén gyorsan learattak. Imrehegyen és másutt b kiskőrösi, valamint a kecskeméti járásban viszont továbbra Is kisparcellában termesztették a kalászosokat, és az arató-cséplő gépek nem győzik a sok üresjáratot a szétszórt parcellákat keresgélve. A javaslat elutasításának megvolt az oka. A Homokhátság sok ezer háztáji és kisgazdasága éveken át nem jutott elég alomszalmához, mert a nagyüzemi táblákon a tarlóval együtt az otthagyott szalmát is felégették. A szövetkezeti tagok kénytelenek voltak a tanya körül kalászost Vetni, hogy legyen szalmájuk a háztáji állatok almozásához. Izsákon tavaly az állami gazdaság dolgozói csak úgy jutottak szalmához, hogy mázsájáért 120 forintot fizettek, és Soltról haza- íuvaroztatták. Az idei temérdek szalma is sok gondot okoz. A Bácskai és a Dunamelléki TESZCTV körzetében a közös gazdaságoknak nyolc-tízezer tonna szalmafölöslegük van. Egyik-másik szövetkezet munkaeszköz hiányában nem tudja bálázni és megfelelően összegyűjteni. A területi szövetség a dunaújvárosi papírgyárral tárgyalj de az nem tud több szalmát átvenni. Szóba került a fölösleges szalma külföldi értékesítése is, amelyet az Állami Gazdaságok Kereskedelmi KFT-je közvetítene. A fajszi Kék Duna Termelő- szövetkezet tagsága előrelátóan minden szalmát összegyűjt. Már 30 hatalmas szalmakazal áll a közös gazdaság szérűjén. A miskei Március 15. Tsz viszont az 1250 hektár kalászos szalmatermésének csupán egyharmadát tudja elhelyezni a nagyüzemben és a háztáji gazdaságokban. Kihasználva a kedvező időt, az állami és a szövetkezeti gazdaságok gyors ütemben végzik a nyári talajmunkát. Ez ideig 60 ezer hektár tarlót szántottak fel, több mint felét a szövetkezeti gazdaságok kalászos területének. Jelentős az őszi vetések magágykészítése is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az idei szárazságot azok a kalászosok bírták a legjobban, amelyeknek magágya a legjobb talajmunkát kapta és tápanyagban sem szűkölködött. Egyre több nagy teljesítményű gépet vásárolnak a mezőgazda- sági üzemek a szántóföldi növénytermesztéshez. Hozzáértéssel és műszakilag is jobban felkészülve tudják végezni a talaj- művelést, műtrágyázást, vetést. Az idén étkezési és takarmány- búzából 92—98 százalékos csíraképességű vélőmagot szerezhetnek be, megfelelő fajtaválaszték szerint. A következő esztendei jó gabonatermés alapját ezzel már most megvethetik. K. A. ___________ Bács-Kiskun megye g azdasági és társadalmi életének alakulása az első félévben 1976 az V. ötéves terv első esztendeje. Mint általában az lenni szokott, minden kezdet rejt magában nehézségeket. Az idei első félévben azonban a szokottnál is több gonddal, akadállyal kellett megküzdeni a megye gazdasági életében. A problémákat egyrészt a nemzetközi tőkéspiac változásai, másrészt a kedvezőtlen időjárás okozta. Ezek hatása különösen az első negyedévben volt érezhető. A félév végére azonban már a megye gazdaságának, társadalmi életének ütemesebb fejlődéséről számolhatunk be. Javult a beruházások anyagi, műszaki összetétele A megye állami és szövetkezeti szervei a félév folyamán — az MNB adatai szerint — 1030 millió forintot fordítottak beruházásra, ami 3 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakáénál. A gazdálkodó szervek elsősorban a folyamatban levő építkezések befejezésére törekedtek. Az állami vállalatok és gazdaságok beruházásokra 467 millió forintot költöttek, 6 százalékkal kevesebbet, mint 1975 első hat hónapjában. A legnagyobb arányt képviselő mezőgazdasági fejlesztések összege több mint 10 százalékkal csökkent. Ugyanakkor az ipari és építőipari vállalatok beruházásai erőteljesen emelkedtek. Az ipar beruházási tevékenységét elsősorban a könnyűipari és élelmiszeripari fejlesztések határozták meg. , A szövetkezeti szervek 1976 első felében 564 millió forintot költöttek üzemeik fejlesztésére, ami 1 százalékkal kevesebb az előző évinél. Legnagyobb mértékben — 4 százalékkal — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlesztési kifizetései csökkenlek. A beruházások anyagi-műszaki összetétele mind az állami, mind a szövetkezeti szerveknél javult. Növekedett a gépesítésre, mérséklődött az építésre fordított ösz- szeg. Kedvezőtlen viszont, hogy az ültetvénykorszerűsítési, valamint a szőlő- és gyümölcstelepítési beruházások is csökkentek. 1976 első felében a tanácsok 326 millió forintot fordítottak beruházásokra. A megye területén az első félévben 50 olyan fontos létesítmény kivitelezése volt folyamatban, amelyek eredeti költségelőirányzata meghaladta a 25 millió forintot. A folyamatban levő fontosabb beruházások időarányos teljesítése elmaradt a tervezett ütemtől. Közülük például a kecskeméti 710 millió forintos költséggel épülő új megyei kórház 1976-ra ütemezett 111 millió forintos előirányzatából aZ első félév folyamán mindössze 18 millió volt a kifizetés. Növekedett az ipari termelés A megye szocialista iparának termelése 1976 első felében 9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az állami iparon belül a nehéz- és a könnyűipari szervezetek 10, illetve 9 százalékkal termeltek többet az előző évinél, míg az élelmiszeripar termelése azzal azonos szinten mozgott. Az élelmiszeripart tekintve elsősorban a tartósítóiparban jelentkeztek nehézségek; mert a mezőgazdasági terméskiesés miatt a vállalatok alap- anyaghiánnyal küszködtek. Az előző évi gyengébb termés miatt almából és vöröshagymából, az idei termés miatt pedig a nyáreleji gyümölcsökből — málnából, eperből, meggyből; ribízliből — volt nyersanyaghiány. A megyei székhelyű ipari vállalatok az év első felében 10 százalékkal több terméket értékesítettek. A belkereskedelmi értékesítés emelkedett nagyobb mértékben, ugyanakkor az export nem érte el az előző évi szintet a minisztériumi könnyű- és élelmiszer- ipar kiszállításának csökkenése miatt. Az iparban a foglalkoztatottak száma másfél százalékkal emelkedett. Az új dolgozók kilenctized része fizikai állományba került. Az egy napra jutó ipari termelés növekedésének négyötöd része a termelékenység emelkedéséből, egyötöd része pedig a foglalkoztatottak számának növekedéséből származik. • Az első félévben 30 százalékkal növelték a földgázkitermelést BaCS- Kiskun megye olajbányászai. • A Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyárában jelentős mennyiségű csomagolóeszközt készítenek exportra. Képünkön a szovjet megrendelésre készülő dobozok kartonjára díszítést nyomnak a képünkön látható géppel. s ez a folyamat az első negyedév végéig tartott. Az építési-szerelési munkakörben foglalkoztatott Mezőgazdaság Fellendülés az építőiparban Jelentősen növekedett a megye szocialista építőiparának termelése. Az első félévben végzett építési-szerelési munkák összege megközelítette a 925 millió forintot — ami folyóáron 17 százalékkal több az egy évvel korábbinál. — S ez az ütem az országos fejlődést is jelentősen túlszárnyalja. Az építőipari szervezetek idei előirányzatából az első félévben 45 százalékot teljesítettek, ami csaknem azonos eredmény, mint az elmúlt esztendő első félévi teljesítménye. A munka ütemességét azonban anyag- beszerzési nehézségek is gátolták. A második negyedévben az építőipari vállalatok és szövetkeHeti világhíradó 2. oldal Már szüretre készülnek a kiskőrösi járásban 3. oldal Egy megyei körút tapasztalatai 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet (. oldal Sport (-7. oldal A Hírős Napok előkészületei i oldal Elégett 25 hektár gabona L oldal zetek újabb kivitelezési szerződéseket kötöttek. A meglevő beruházási igények és az építőipari kapacitás közötti egyensúlyhiányt jelzi; hogy több miint 600 millió forintos építési igényt utasítottak el. A vállalatok és szövetkezetek az előző évinél 134-gyel több olyan építmény kivitelezését kezdték el, amelyek egyedi költsége meghaladja a 100 ezer forintot. Ily módon az építkezések mind számban, mind értékben növekedtek. Az első félévben egyébként 246 építkezést fejeztek be. A megye építőiparában a múlt évben növekedett a létszám, A mezőgazdasági termelés szerkezetében a korábbi évek tendenciájának megfelelően tovább csökkent a szőlő és a gyümölcsösök területe. A vetésszerkezet az idén is a gazdasági ösztönzők hatásának megfelelően alakult. A szántóföldi növénytermesztésben a rendszerekben termelt — búza, cukorrépa, napraforgó, szója — növényféleségek további térhódítása mellett csökkent a burgonya és a silókukorica vetésterülete. Szántóföldi zöldségféléket ezer hektárral nagyobb területen termesztenek; mint tavaly, ösz- szetételében azonban kedvezőtlen aránytalanságok mutatkoznak. Jelentősen csökkent például a vöröshagyma, a paradicsom és a fejeskáposzta, emelkedett viszont az egyéb zöldségfélék területe. A szélsőséges; aszályos időjárás csökkentette a zöldségfélék és kapásnövények terméshozamát. Az öntözésre berendezkedett üze. mek erőfeszítései sem bizonyultak elegendőnek, s nem tudták pótolni a természetes csapadékot. Ugyanakkor a nyári száraz időjárás kedvezett a kalászosok veszteségmentes betakarításának. A búzatermés mind mennyiségileg, mind minőségileg jobb az előző évinél. Az állattartás a megyében — az állomány adatait tekintve — változó képet mutat. A nagyüzemi gazdaságokban 2 százalékkal csökkent a szarvasmarha-állomány, ugyanakkor 4 százalékkal emelkedett a sertések száma. A háztáji és kisegítő gazdaságokban például 12 százalékkal több az anyakoca; mint az elmúlt év azonos időszakában volt. Számolni lehet azzal, hogy az év második felében a sertéstartók száma is növekedik. Mindezek alapján feltételezhető, hogy az esztendő utolsó hónapjaiban a sertésfelvásárlás meghaladja a tavalyi mértéket. Az első félévben viszont a termelők a fontosabb vágóállatokból 6 százalékkal értékesítettek kevesebbet. Az előző évitől való elmaradás a félév vége felé mérséklődött, sőt a vágóbaromfi-felvásárlás még számottevően növekedett is. A tej felvásárlása 3 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, míg a tojásfelvásárlás 6 százalékkal kevesebb volt. Foglalkoztatottság Az év első felében a megfigyelt ágazatokban — a mezőgazdaság és a szolgáltatás kivételével — emelkedett a foglalkoztatottak száma. A legjelentősebb létszám- növekedés — mintegy 8 százalékos, — a megyei székhelyű építőiparban és a közlekedésben volt tapasztalható. Az iparban és a kereskedelemben másfél; illetve két százalékkal nőtt a keresők száma. (Folytatás a 3. oldalon.) • Készülnek az új lakások paneljei a kecskeméti házgyárban. Az új építőanyagokkal megkezdődött a lakásépítés a Széchenyivárosban. * MáL?° raktak a bálázott szalmából a fájsz! Kék Duna Tsz gazdái. (Szilágyi Síihály felvételei.) fizikai állomány létszáma meghaladta az 5900-at, ami 3 százalékkal több az előző évinél.
