Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-04 / 183. szám

1976. augusztus 4. • PETŐFI NÉPE • 3 Intézkedések a veszteségek Feltárt mauzóleum pótlására Az idei tervek megalapozása érdekében már az előző esz­tendőben intézkedéseket tettek a mezőgazdasági nagyüze­mek. Körzetünk adottságait figyelembe véve dolgozták ki el­képzeléseiket. A munkában nagy segítséget adtak a pártszer­vezetek, a kommunisták. A gazdaságpolitikai tennivalók, gondok az utóbbi időben a vonatkozó párthatározatok tükré­ben egyre inkább előtérbe kerültek. Sorozatos károk A mezőgazdasági üzemek fi­gyelembe vették az új termelési szabályozókat és az előző évhez viszonyítva mintegy 30 száza­lékkal kívánták növelni a ter­melékenységet. Sajnos már a ta­vasszal gondok jelentkeztek, a fagyok mintegy 5—30 százalékos kórt okoztak. Járásunk területén 5—6 millió forint értékű ter­méskiesést okozott a jégverés. Ezt követte az aszály. Ennek ellenére kenyér- és ta­karmánygabonáink vetésterüle­téről a tervezettnél és a vártnál jobb termést takarítottunk be. Ez elsősorban annak köszönhe­tő, hogy mindenki a maga terü­letén igyekezett elvégezni a fel­adatát. Érdemes azt is megemlí­teni, hogy hatszáz szocialista brigádban kilencezer ember te­vékenykedik, összesen 14 ezren vesznek részt a termelési ver­senyben. A termelési vetélke­désben példamutatók a pártta­gok. A féléves mérleg a mezőgaz­daságban még csak jelezheti az eredményeket és a gondokat. A termés nagyobbik része ugyan­is az esztendő második felében kerül betakarításra. A mezőgaz- • daságban azt mondják, hogy akkor van biztonságban, ha már a raktárba szállították. Addig míg a kukoricát valamelyik ál­lattenyésztő telepen takarmány­ként hasznosítják, vagy míg a kender, cukorrépa, napraforgó a gyárba kerül feldolgozásra, még sok minden érheti. Javultak a kilátások A természet, az időjárás nagy­mértékben befolyásolja a hoza­mokat. A szárazság terméscsök­kentő hatása máris jelentkezik. Az emberi munka természetesen ^befolyásolni ;tudja, ellensúlyozni képes a veszteségeket. Régebben ilyen csapadékhiány esetén ka­tasztrófa állt volna elő. A fej­lett szocialista nagyüzemi gaz­dálkodással, a korszerű agro­technikával. szakmai hozzáértés­sel csökkenteni lehetett a káro­kat. A gabonában azért nem je­lentkezett például olyan kiesés, mint amilyenre számítottunk, mert bőséges tápanyagtartalék- kal rendelkeztek, jobb feltéte­lekkel termesztették a kalászo­sokat, mint az előző években. A kenyérgabona jó termésát­laga azonban nem pótolja az egyéb kieséseket. A többi nö­vénynél mintegy 5—35 százalé­kos terméscsökkenés várható. Az üzemek ezekben a napokban újból áttekintik saját helyzetü­ket és megteszik a szükséges in­tézkedéseket. Sok mindent lehet még tenni. Javítja kilátásainkat, hogy az utóbbi napokban átlago­san 60 milliméter eső esett a járásban. Hozzáteszem, hogy mintegy 200 milliméter hiány­zott. . Sok most a tennivaló. Az aratás befejezése után a lehető leggyorsabban el kell végezni a szalmabetakarítást, a tarlószán­tást. Fontos feladat, hogy az ön­tözőberendezéseket hasznosítsák a gazdaságok. A bajai járás te­rületén mintegy hatezer hektár­nyi területet öntöznek naponta. Elsősorban lucernát, cukorrépát, és másodvetéseket látnak el mesterséges csapadékkal. Már most időszerű Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az év ele­jén tervezett 1200 hektár he­lyett 3000 hektáron termelnek másodnövényeket. A vetőmag nagyobb része már a földbe ke­rült. Az üzemek párt- és gazda­sági vezetői azon munkálkod­nak, hogy újabb területeket von­janak be másod termesztésbe, el­sősorban a takarmányok pótlá­sára. Vetettek borsós—naprafor­gót, csalamádét, muhart, kölest, takarmánykáposztát, takarmány­repcét. Az öntözhető területeken zöldségfélék kerülnek a tarlóba. Főleg burgonyát, káposztaféléket, uborkát vetnek. Fontos feladat, hogy az őszi betakarításra már most felké­szüljenek. Az. egyik legnehezebb munka a kukoricnsz.ár betakarí­tása. F.z minden évben gondot okoz. Már most gondolni kell az együttműködésre. A járás tizen­egy takarrnanysz.áritó tizemében folyamatosan lehet kukorica- szár-'. sz.almalisz.tet. rostospogácsát készíteni. A bálázott, szalma ér­tékesíthető is. ha az. üzemnek nincs az. egész készletre szüksé­gé A legnagyobb tartalékok az állaltenyésztosbeif vannak. F.lső- sorban a szarvasmarha-ágazat­ban. Igen fontos körzetünkben a sertéstenyésztés és -hizlalás to­vábbi fejlesztése. A bevet elek javítása szempontjából egyik le­hetőség a bitromlinevelés. .lo ta­pasztalatokat nyújt erre a bát- mónostori Kossuth Termelőszö­vetkezet. A mezőgazdasági üzemek se­gítséget adnak a háztáji állatte­nyésztéshez is. Ezek takarmány- és tápellátásának megoldása szin­tén folyamatos tennivaló. A pártszervezetek egyik fel­adata, hogy segítsék a gazdaság­vezetést a tartalékok leitárásá­ban, a termelékenység hatékony­ságának növelésében. Semmi ok az ésszerűtlen kapkodásra, ide­geskedésre. de nines helye a túl­zott optimizmusnak sem. Akad olyan termelőszövet kézit, amely a műtrágyavásárlást csökkenti költségmegtakarítás címén. Az ilyen intézkedés terméscsökke­néshez vezet. Van ahol fuvaro­zással akarnak bevételhez jutni: ez is veszélyes, mert az így szer­zett összegnek többszörösét te­heti ki az a veszteség, amelyet esetleg fontosabb szállítások el­mulasztása okoz. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a mezőgazdasági üze­mek párt- és gazdasági vezetői­nek nagy többsége megteszi a szükséges intézkedéseket az ed­digi veszteségek pótlására. Szabó Imre a bajai járási pártbizottság / «?,lső titkára Lehetőség a téesz-tagok munkadíj-kiegészítésére Pécsett, dr. Fii lep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum igaz­gatójának vezetésével, befejező­dött a tavaly elkezdett ásatás, amelynek eredménye egy párat­lan szépségű ókeresztény mauzó­leum. Ebben három szarkofág található, a sirkamra falait négy freskó disziti. Az Országos Mű­emlék Felügyelőség és a Pécsi Tervező Vállalni közösen készít tervet, hogy a nagyközönségnek is bénultál hassák ezt a székes- egyház előtt feltárt ritka ttiüem- léket. Képünkön az egyik fara­gott márvány szarkofág. (MT1- fotó: Kalmándy Ferenc felvétele —KS) A Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége minden termelőszövetkezeti dolgozóra ki­ható ajánlást fogadott el, amely­ből az alábbi részletet idézzük: „Az elnökség javasolja, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek olyan közgyűlési határozatot hoz­zanak, amelynek alapján mun­kadíj-, illetve munkabér-kiegé­szítés, havi hatvan forint; jár min­den nem nyugdíjas, nem járadé­kos termelőszövetkezeti tagnak, aki a tárgyhónapban bármilyen munkadíjban, munkabérben ré­szesült, vagy ha az alapszabály­ban előírt éves munkavégzési kö­telezettségét már teljesítette.” A TOT-ajánlás részletesen kitér arra, hogy a minisztertanácsi ha­tározat alapján, mi módon lehet a termelőszövetkezeti dolgozóknak kifizetni a havi 60 forintot, amely a hús- és hústermékek áremelé­sét munkabérben egyenlíti ki. Az ajánlás elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy a kifizetésnek semmiféle pénzügyi akadálya nincs! Ez bérjellegű költségként, a gazdálkodás költségei közölt szá­molható el. A veszteséges, alap- hiányos szövetkezetekben például az előírt személyi jövedelmet meghaladóan is folyósíthatják a közgyűlés által megszavazott munkadíj-, illetve bérpótlékot. Rajzik a fehér szövőlepke Növényvédelmi teendők a mezőgazdaságban Az elmúlt hetek szárazságában lelassult a növényi fertőzések terjedése; augusztus elején ked­vező a mezőgazdaság növény­védelmi-egészségügyi helyzete. Az elmúlt tíz nap esőzései sem vál­toztatták meg alapvetően ezt a nyugalmi állapotot, miután a csapadék korántsem volt elegen­dő a fertőzések feilobbantásához. Ezekben a napokban csupán az okoz kisebb gondol, hogy ép­pen a lehűlés következtében né­hány növényi kultúrában fer­tőzések nyomai mutatkoznak, ezért a növényvédők nagy tel­jesítményű gépekkel veszik ele­jét a* járváhv - elharapózásának. . Az tgyik ilyen veszélyeztetett Versenyfutás a fehérjéért AGROMASEXPO 76 A budapesti nemzetközi vá­sárközpontban elsőnek Csehszlo­vákia kezdte meg szabadtéri be­mutatójának berendezését az augusztus 25-én megnyíló nem­zetközi mezőgazdasági és élel­miszeripari gép- és műszerkiál­lítás és vásár, az AGROMAS­EXPO ’76 területén. A második félévben ez az első budapesti szakkiállítás, amelyet a vásár- központ C-pavilonjában és kör­nyékén több mint 23 000 négy­zetméter szabadtéri és fedett te­rületen rendez a HUNGEXPO. A hazaiakkal együtt 20 ország mintegy 130 kiállítója hozza el Budapestre legkorszerűbb gépe­it. A berendezések jelentős ré­szét működés közben is láthat­ják majd a vásár vendégei. Töb­bek között megtalálják az új szovjet óriás traktort, a K—701 típusú 300 lóerős erőgépet is. Ezúttal is felvonultatják a kiál­lítók a mezőgazdaság iparszerű termelési rendszereinek gépsora­it, s mellettük az eddiginél jó­val nagyobb arányban és válasz­tékban a háztáji és a kisegítő gazdaságok korszerű kisgépeit, felszereléseit is. A szakkiállítás iránti nagy ér­deklődést jelzi, hogy máris sok nagyüzemi gazdaság igényelt elővételben belépőjegyeket cso­portos látogatásra. növény a paradicsom, ahol a pa­radicsomvész — ez a veszedel­mes növénybetegség — most kedvező feltételek közé jutott, s amennyiben nem fékezik meg időben, komoly károkat okozhat az ültetvényekben. Hasonlóan számolniuk kell a termelőknek a burgonyavész ..indulásával”, ennek a betegségnek szintén kedvez a hűvösebb idő. Július végén és augusztus ele­jén aránylag tiszták voltak a szőlők. A peronoszpóra idén ko­rántsem okozott annyi gondot, mint az elmúlt évben. Ugyanígy az almavarnsodást is sikerült el- ■ kerülni, legalábbis a nyár eddig eltelt időszakában. A szőlő ese­tében jelenleg egyéb fürt-meg- belegedesck sem valószínűek, ehhez ugvanis az időjárási és a növény egészségügy i körülmé­nyek különleges összejátszása szükséges. Viszont a botritisz tá­madásától tartaniuk kell a sző­lősgazdáknak. az esőzések követ­keztében ugyanis helyenként fel­repedhetnek a szőlőbógyók és a réseken át utat talál-a fertőzés. Az elkövetkező két hétben az ország területén, de különösen az. Alföldön, illetve a Dunántúl keleti részén számolni kell az amerikai fehér szövőlepke raj­zásával. A különösen nagy ter­méskiesést okozé> kártevő a hű­vösebb időben valószínűleg a szokásosnál lassabban, vontatot­tabban szaporodik, a kirajzás is Valószínűleg elhúzódik, s emiatt nem lesz elegendő az egyszerj védekezés; több alkalommal is alkalmazniuk kell a termelők­nek és a kiskert-tulajdonosoknak a jó hatású növényvédő szereket. (MTI) Közismert az emberiség fe­hérjeéhségé­nek a problé­mája, a világ nagy részén hi­ánycikk a fe­hérje. Pedig nélkülözhe­tetlen az em­ber táplálko­zásában, hiszen sejtjeink építő­kövei fehérjék, testünk pedig sejtekből épül fel. Az ember napi fehérje­szükséglete 10—100 g: a felnőtt ember­nek 30, a szop­tató anyának napi 70—100 g fehérjét kell felvennie. Ezekből az adatokból kiszámít­ható, hogy a világ fehérjeterme léséből kb. évi 3 millió tonnt hiányzik, ami sovány húsra át számítva 15 millió tonnává egyenértékű. Hogyan lehet pótolni a hi firíyt? Ezt keresik a lengyel ku tatók is. A glóbusz 71 százaié kát kitevő óceánokban rendkí vül nagy mennyiségű, ma mé| csak kevéssé kihasznált fehérjt termelődik. Azokból az értékte­len halakból, amelyekből eddit • A halhúsból készült tiszta fehérjét előállító be­rendezés. Karcolás az óraüvegen • Halhúsból előállított fehérjével dúsított élelmi­szerek. a takarmányozásra alkalmas halliszt készült, megfelelő be­rendezésekkel kivonták a tiszta fehérjét a lengyel kutatók. Ez a tiszta fehérje már nem hal­ízű, és -szagú — dúsítani lehet vele bizonyos ételek fehérjetar­talmát, így értékesebbé válnak az ember számára. Az így nyert fehérje ára a magas energia- igény miatt ma még nagyon drá­ga, de elképzelhető, hogy a mód­szer tökéletesedésével verseny- képes módszerré válik a fehér­jetermelésben. — Mutasd magad, Tercsikém! Elegáns vagy ám ebben az ün­neplőben tudod-e? Talpig fe­hérben . I. Akárcsak egy kis felnőtt. Épp ilyennek képzelte­lek. Tercsikét, mint valami kézbe kaparintott bábot keresztanyja többször megforgatja a tükör előtt, miközben révülten hajtogatja: — Mintha csak magamat lát­nám újra, hajdani konfirmációs koromban... Az előszobából élénkülő zsi- bongás kel útra a lagymatag délutáni órában, émelyítő likőr­szagot oltva a levegőbe. Isznak a kis Tercsi egészségére és kon­firmálására. Anyja lép be a tükrös szobá­ba, sürgetni Tercsit. Készüljön már. Mindjárt indulás. A tiszte- letes úr nagyon a lelkűkre kö­tötte a pontosságot. Meg hát láthatná a lánya, hogy beborult már az ég odakint; jó lesz sieti- ni, még mielőtt megered. — Jó, jó, megyek már! Csak még egy picit... • Tizenhárom évesen, nagylányo- san méregeti magát a tükör előtt Tercsi. Talpig fehérben. Ez volna ő? Szokatlan neki ez a ruha. Túl ünnepélyes. Testét tal­pig beborítja. Méregdrága öltö­zék, 1200-ba került a varratással együtt, legfeljebb egyszei'-kétszer ha fölveheti, aztán fuccs. Akaszt­hatja vállfára. Porosodni. Mire jó ez? Csak arra, hogy az anyja megmutathassa, egyszer kitett a lányáért. övé a ruha. Üres tarisznyának érzi mégis. Ebben induljon el? Nem fülik a foga a titokzatos­sághoz. Idegen világ számára a hideg kő. az oszlopos magasság szigorúsága. Minden olyan jeni­ről való, misztikus. Más... Nem akart kötélnek állni. Még a ruhavarratás előtt mond­ta: — Anyuka, én nem! Nem me­gyek! Nem akarom ... Mire az anyja: — Akkor nem mehetsz tábor­ba se! Megértetted? Jaj, a tábor, csak azt le ne üs­se az anyja a kezéről! Mit ér­ne a nyár anélkül? Ott legalább igazán jól érezheti magát két hé­tig. Mint tavaly ilyenkor. Ami­kor sátrat vertek, fönt, északon, kis hegyi patakból meregették a vizet, olykor a forráshoz is el­mentek. Igazi ícis úttöröváros kerekedett ott. A munkán meg­osztoztak. Akár a felnőttek. És az a sok tréfa, játék! Mielőtt ha. zautaztak, az ügyesebbje szép, színes falitányérokat pingált ajándékba. Ö is kapott egyet. Rajta az évszámmal: 1975. ,.Akkor nem mehetsz táborba se! Megértetted?" Mintha egy beláthatatlan, sö­tétlő alagút visszhangozná foly­ton a fülébe a kényszer-egyezse- get, újra és újra. Válassz, Tercsi, 13 évesen, mi­re szavazol? — Hej. de nehéz ebben anyá­val szót érteni! — vívódott elég­szer az elmúlt hetekben Tercsi. — Hát mi az ö édesanyja volta­képpen? Gépeltérítő, aki bármi­lyen árat szabhat az utasok sza- badonbocsátásáért? A fülledtség, bent a szobában, kezd nyomasztó lenni. Csak az előszobából hallatszik továbbra is a kocsmaszerű zsibongás. „Éljen! Éljen a mi Tercsikénk! Nagy lány lett...” S mert nagy lány lett, Tercsi­kének óra is dukál. Karóra. Ke­resztanya gondolt erre is amikor vett neki egyet. — örül ám minden gyerek az órának! Kedvében kell járni. Bizony. Hogy ne léphessen visz- sza... — dugta össze a fejét Botáné, a keresztanya és Ter­csiké mamája a szertartást meg­előző héten. Miután így jól előkészítették a dolgot, nem maradt más hátra, mint hogy a tábor reménye és az új óra kettős kordonja között Kérdés, hogy a tagokon és al- kalmazottakon kívül, kiknek fi­zethető még a havi 60 forint? A TOT-ajánlás nem feledkezik el senkiről sem. mert kimondja, a családtagok és az időszaki alkal­mazottak is kaphatnak bérkiegé­szítést, ha a kérdéses munkahó­napban teljesítették az alapsza­bály szerinti munkát, illetve mun­kaidőt, s természetesen máshol nem részesülnek sem bérben, sem bérkiegészítésben. Sőt: „A többi taggal, alkalmazottal és családtag­gal azonos feltételek szerint, cél­szerű bérkiegészítésben részesíte­ni azokat a részesművelői megál­lapodás ^lapján dolgozókat is, akik munkabérüket, munkadiju­kat nem a tárgyhónapot követően, hanem későbbi időpontban Kap­ják meg." Tehát visszamenően is jogos a kifizetés. Mindezek mellett a TOT-aján- lás a gyors szövetkezeti döntést is lehetővé teszi: eszerint a ter­melőszövetkezeti vezetőség is ha­tározatot hozhat a bérpótlék kifizetésére. Ezt majd később, a közgyűlés jóváhagyólag elfogadja. Így tulajdonképpen nem kel! — tekintve az összetorlódott, a nyári munkákat — a közgyűlésig sem várni. A bérpótlék július elsejé­től megilleti a mezőgazdaság dol­gozóit is. (KS) Ötödszörre sem! Takács József határőr kutyáját idomította. A kutya engedelmes­kedett. folyamatosan teljesítette „vezetője” utasításait. A gyakorló- pályán képzeli nyomok alapján percek alatt leleplezte a „tettest”. — Ügyes vagy kutyuskám, csak szolgálatban is így csináld majd — dicsérte a kutyát a határőr. * Esteledett. A határvonal men­tén lakó dolgozók hazafelé igye­keztek. Takács határőr a menet­vonalnál mozgó gazdákat név sze­rint ismerte. Köseöntötte őket. s nyugodalmas jó éjszakát kívánt a fáradságos munka után a pi­henni vágyóknak. A kutya figyelt, a járőr pedig a határt kémlelte. Az égboltot egyetlen felhő sem takarta, a Hold jól megvilágítot­ta a terepet. Este tíz óra volt. Sistergő rakéta repült az ég felé, s a holdnál is erősebben világított. A kutya a kukoricás felé futóit, majd megállt, csaholni kezdett. Csak akkor hagyta abba, amikor Takács határőr hallgatásra pa­rancsolta. A kutyától két méterre, a de­rékig érő növényzetben egy férfi lapult. A béka módjára elterülő határsértő a fejét karjai közé szo­rította, s amíg a kutya ugatta, mozdulni sem mert. Papp István nyíregyházi segéd­munkás ötödször kísérelte meg a tiltott halárátlépést. Különböző bűncselekményekért tizenegyszer volt börtönben. Ügy vélte, a tőkés világban „tisz.ta lappal” indulhat majd. A 48 éves bűnöző tervét azonban Takács József határőr, a jól idomított járőrkutya segítségé­vel meghiúsította. G. B. Tercsikét a templomba vezessél'. Letudni a hagyományt. És Tercsiké elindul, talpig fe­hérben. Az előszobában zsibon­gók tiszteletteljesen követik, céklapirosan foltos arccal. Csend­ben haladnak, szó nem esik köz­tük. Az utca emberei vasárnap dél­utáni sétájukat róják. Szabadon, nyugodtan járja útját a főutcán kicsi és nagy. Még akkor is, ami­kor az eső gyöngyszemei már elkezdenek lassan peregni a jár- dára. — Hallod-e, te lány. szedd a lábad itt nekem! Mégjmegázunk! — nógatja pártfogoltját, a kis Tercsit, Botáné. Közben félénken kukucskál fölfelé, mintha komo­lyabb vihartól tartana. A szép órával ékesített csukló, talán a légköri változás hatására, kiszabadul a keresztanya marká­ból és keményen egy ház kősze­gélyének koppan ajándékostul. De oly erővel és váratlanul, hogy a kő csúnya karcolást ejt az óra üvegén. A szép, új óra üvegén. — Ejnye, kislányom, hát így vigyázol te keresztanyád ajándé­kára? — korholja Tercsit az any­ja. — Látod, mivé lett az szép órád... Tercsi látja. De most már var lahogy könnyebben tudja venni a lépteket anyjáékkal. Kötetle­nebbül. Kohl Antal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents