Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-24 / 199. szám
« • PETŐFI NEPE • 1976. augusztus 24. Űjító önkéntesek Negyedszázada, 1951-ben 640 millió forint népgazdasági eredményt hozott az újítók buzgalma, 107 ezer javaslatukat hasznosították. Napjainkban az újításokból származó vállalati eredmény az előírt összeg hatszorosa, megközelíti a négy- milliárd forintot, ám nemcsak az összeg, a számbavétel módja — népgazdasági, illetve vállalati eredmény — vátozott, hanem sok más is. S nem mindenben előnyére! Következik a tanulságok hasznosítása Tiszakécske 17 pártalapszervezetében több mint hatszáz- hatvan párttaggal került sor a tagsági könyvek cseréjével kapcsolatos eszmecserére. A jelentős munkából a beszélgető csoportok tagjaiként mintegy másfél százan vették ki részüket. A múlt hónap első felében befejeződtek a nagyközségben a tapasztalatokat összegező-értékelő taggyűlések is, amelyeken a párttagság 16 százaléka nyilvánított véleményt. Ismeretesek a termelői közösségek előtt azok az ellentmondások, amelyeket a hatvanas években érvényes — 1965-ben kiadott — újítási rendelet hordott magában. A többszöri módosítás sem segített eredendően hibás alapállásán, s ezért új rendelet megalkotására volt szükség, ami megtörtént, ám most sem úgy, hogy minden tekintetben azt mondhatnánk: végre, egyenesbe került az újítások, találmányok sorsa, fe mivel a törvényi, jogi kötelezettségek, a pénzügyi szabályozások — nyilván szándékuk ellenére — visszavetették az önkéntesek buzgalmát, nem volt né- héz teret nyernie a helyi elfogultságnak, kényelmességnek, vaskalaposságnak. Némely vállalatnál már-már, úgy néztek a nyughatatlan emberekre, mint puszta haszonlesőkre. akik „pénzt akarnak zsebre- vágni”. Feledték a köz gyarapodását, s azt a tudati hatást, melyet az újítómozgalom gyakorol, g melynek jelentőségére Lenin már akkor rámutatott, amikor a szovjet gazdaság első, tétova lépéseit tette meg. A szubjektivizmus, a lassúság, a bürokratizmus, az érdektelenség oda vezetett, hogy manapság tízszer is meggondolja magát az újító, kezdje-e megint friss javaslatával a tortúrát, vagy hagyja az egészet, esetleg — mert ez sem ritkaság ám! — „feketén” valósítsa meg, munkatársai, brigádja, művezetője szemhunyó jóváhagyásával. Feltalálók, újítók sora vív ismétlődően harcot azért, hogy tér nyíljék ‘'javaslata előtt, s aligha csupán attól vezettetve, mert javadalmazásért nyújthatja majd a kezét. Hiszen sűrű azoknak a (1.) Ezrek és ezrek biztatják az építőket, a hatóságokat: gyorsabban, frissebben, még nagyobb léptekkel haladjanak, örülnek minden új háznak, mert remélik, hogy előbb-utóbb ők is lakáshoz, jobb körülmények közé jutnak. Szeretett városának csinosodá- sa kinek nem tetszik? Elégedetten szemlélik a járókelők a soka. sodó modem épületeket, a javításra sem érdemes rozoga, horpadt tetejű, salétromos foltokkal cifrázott házak eltűnését. A ta- máskodó hasonlítsa össze gondolatban a kecskeméti Kada Elek utca tíz év előtti és mostani képét, vagy az új kiskőrösi áruház környékének régi és mostani arculatát. Egyre több érv szól a régi városközpontok felújítása mellett. Az ésszerűség éá a lakosság élelmiszer-ellátásának az igénye megálljt parancsol a termőterület további csökkentésének. Kényelmi, takarékoskodási szempontok Is a belterületi építkezést indokolják. Igaz, lakásokat, üzleteket bontanak le, noha mindkettőből hiány van. Ezeknek többsége azonban olyan rósz állapotban van, hogy rendbehozásukhoz valódi értéküknél több pénz kellene. Arról nem is beszélve, hogy á javításhoz mind nehezebben találnának szakembereket. Fogyatkoznak a városszéli lakótelep-építés előnyei. A kecskeméti Széchenyiváros — például — hamarosan eljut oda, hogy a meglevő közműhálózatra nem kapcsolhatnak több lakást. Bővítés vagy új hálózat építése költséges dolog. Mivel mind távolabb találhatók viszonylag szabad területek, ugrásszerűen növekednek a közlekedési gondok. Megnyúlik az úthálózat — fenntartása sok pénzt igényel, új autóbuszjáratokat kell változtatásoknak, módosításoknak is kanyargós, időt rabló az útja, amelyekért nem jár fizetség, amelyek „csak” a munkásvédelmet, az egészségügyi károsodás megelőzését szolgálják, vagy amelyek úgynevezett munkaköri kötelességként öltöttek alakot! Itt még azzal sem lehet „érvelni”, amivel más ügyekben olyan szívesen hozakodnak elő a döntésre kötelezettek: az újítási díj megrövidíti a kollektívát... Az önkéntesek java része megdöbben e gondolatmeneten mégsem kéri ki az obsitját, csinálja, vallja, hogy friss cselekvés, friss gondolat aranyat ér, s küzd, hogy így legyen. A cselekvésre azonban, a friss gondolat aranyravál- tására, nem ők hivatottak, s nem is képesek, ök friss gondolatok seregével rukkolnak elő, tisztelik és gyakorolják azt a műszaki alapigazságot, hogy tökéletes megoldás nincsen, miért tőlük várják el hát sokan még azt is, hogy küszködve, keservesen kiverekedjék igazukat?! Miért nem segít minden eszközzel, úton, módon a társadalmi érdekeket helyben képviselők csoportja nekik, sőt, a segítést megelőzően, miért nem biztatja, bátorítja őket? Talán azért, mert így kényelmesebb. Talán azért, mert ezt eddig nem kérte számon az irányítóktól senki sem. Talán azért, mert jó kibúvót, mentséget kínál egy nem túl szerencsés rendelet. Talán mindezek együttesen adnak magyarázatot. Amiből már sok van. Jóval több, mint a társadalomnak olyannyira szükséges, megtermelhető — de itt is, ott is, fejben, papíron maradó, tehát veszni hagyott — „arany^ indítani, —, a munka, és a lakóhely közötti napi bumlizás az érdekeltek szabad idejét csökkenti. Napestig sorakoztathatnánk) a belterületi építkezést sürgető érveket. A rossz állapotú házsorok felújítására egyre nehezebben található kivitelező. Olykor többe kerül a leves a húsnál: a javítás a ház értékénél. Joggal szeretnének az ilyen omlatag, komfort nélküli házakban élők emberibb körülményeket. Már-már biztatnánk a csáká- nyosbkat: bontsanak minél többet, minél gyorsabban, hogy a szabaddá vált területen magasba nyújtózhassanak a toronydaruk, tűnjék el mielőbb a sok-sok egészségtelen lakás. Az ügy azonban bonyolultabb, mint első pillanatra hinnők. Rengetegen kínlódnak albérletben, összezsúfoltam. Minden lebontott lakás közvetve esélyeiket rontja, távolabb tolja azt a napot, amikor kézhez kapják a kiutalást. A súlyos lakásgondok enyhítése elsőrendű érdek. Az ilyen helyzetekre mondható, hogy a döntésre illetékesek nem tudják, melyik ujjúkat harapják meg. Az eltérő érvek egyeztetése, á lehető legkedvezőbb (a legkevésbé hátrányos) döntés meghozatala körültekintést, következetességet, politikai felelősségtudatot követel. Különösen a mi megyénkben. Imeretes, hogy Kecskemét, Kiskunfélegyháza-, Kiskunhalas a legrosszabb lakásállományú városok közé tartozott. A megye- székhelyen nagyobb esőzések után kártyavárként omlottak ösz- sze régi vályogépületek. Érthető, Szibéria tudósai a hatékonyabb termelésért A Szovjetunió Tudománvos Akadémiája Szibériai részlegében széles körű tudományos munka folyik. Részben erre a tudományos bázisra épül Szibéria fűtőanyag- és vegyiparának, energiaigényes -termelésének, feketefém- és színesfém-kohászatának a tizedik ötéves tervre előirányzott erőteljes fejlődése. Az eddigi kutatómunka eredményeképpen új utak fognak felépülni, és meggyorsul,a mezőgazdaság fejlődése. A szibériai akadémiai központ fő feladató a természeti kincsek kiaknázásának elősegítése és a termelőerők további fejlesztése. A szibériai részleg elsősorban azokra a kutatási területekre koncentrálja erőfeszítéseit, amelyeken a legtöbb olyan - felfedezés várható, amely új távlatokat nyithat a társadalomban és a természetben végbemenő folyamatok irányításában. Az előző — kilencedik — ötéves tervben Szibéria tudósai az alapkutatásoknak szentelték a legnagyobb figyelmet. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája és annak szibériai részlege kidolgozta a tudományos műszergyártás és a számítógépes, automatizált kísérleti kutatás átfogó programtervezetét, amely nagymértékben növeli a tudósok munkájának hatékonyságát. A tizedik ötéves terv folyamán kiszélesítik a kutatások kísérleti bázisát. Ez elősegíti az alapkutatások színvonalának emelését és a tudományos eredmények gyorsabb alkalmazását a népgazdaság különböző területén. (APN— KS) Múzeum ínyenceknek Gasztronómiai múzeum nyílt Lodzban, a „Kaskad” élelmiszerkombinát épületében, ősi, elfelejtett recepteken és régi szakács- könyveken kívül különböző korokból származó étkészletek és pincérruhák láthatók a kiállításon. A múzeumban jelentős szak- könyvtár és egy kísérleti konyha is működik, s az étteremben jó néhány régi fogást meg lehet kóstolni. (INTERPRESS) hogy az elhasználódás gyorsabb, mint másutt. A két világháború közötti világválságot a mezőgazdasági települések még keservesebben megkínlódták, mint az ipariak. Volt olyan év, amikor Kecskeméten mindössze 34 új la. kást vettek nyilvántartásba. Az első világháború előtti és a földszintes épületek aránya itt a legnagyobb. A felszabadulás után csökkenték, de nem szűntek meg a különbségek a gazdaságilag fejlettebb vidékek városai s a mező- gazdasági centrumok között. 1960 és 1970 között például a magyar városok lakásállománya 27,6 százalékkal növekedett. Ezt az ütemet Bács-Kiskun megyében csak Kecskemét és Kalocsa érte el. A legkevesebbet Baja kapta. Sajnost még ezek az adatok sem tükrözik sí valóságot, mert a megyeszékhelyen beleszámítódtak a tanyai építkezések, másrészt a lakosságszám növekedése és az építkezés között rosszabb az arány, mint másutt. Száz szónak is egy a vége: a Bács-Kiskun megyei városok vezetőinek több gondot okoz af lakásügy, mint az iparvidéken tevékenykedő hasonló beosztású dolgozóknak. A bontások engedélyezése következésképpen nagyon alapos mérlegelést kíván, a pillanatnyi és távlati érdekek erősebben ütköznek, mint másutt. Sorozatunkban legközelebb a kecskeméti Marx tér 4. számú ház bontásával kapcsolatos tanulságokról írunk. Akad bőven. Heltai Nándor Fokozódó aktivitás A beszélgetések legfőbb tapasztalata, hogy a párttagság túlnyomó többsége egyetértéssel fogadta, helyesen értelmezi a tagkönyv- cserét. Számosán hangoztatták azt a meggyőződésüket, hogy a tag- könyvcsere hozzájárul a pártfegyelem további javulásához, a párttagok aktivitásának fokozódásához. Erről tanúskodott az is, hogy mindenekelőtt a kommunisták előtt álló feladatokat vitatták meg. Méghozzá személyre szólóan, úgy, hogy ki, mit tud tenni a legjobb tudása szerint a feladatok végrehajtása érdekében. Pártbizottságunk korábbi tapasztalata, hogy sok az olyan párttag, aki soha nem nyilvánít véleményt a taggyűlésen, hogy nem egy pártrendezvény hozzászólás nélkül zajlik le. A beszélgetéseken viszont kiderült, hogy a szóban forgó elvtársakat nagyon is érdeklik a világ és az ország dolgai, van véleményük a szűkebb környezetükről, s arról is, mit kell tenniük — nekik és másoknak — az előrehaladásért. A tapasztalatokat értékelő taggyűléseken sok felszólaló épp azok közül került ki, akikkel az eszmecserén a látszólagos passzivitásukról is szó esett. őszinte kritikával és önkritikával szóltak az elvtársak a saját és adott közösségük munkájáról. de előhozakodtak gondjaikkal, sérelmeikkel is. A beszélgetési idő nagy részét azonban a közügyek, a munkával kapcsolatos kérdések töltötték ki. Előtérben a termelés szolgálata Sokan véleményt mondtak a pártszervezet és a gazdasági vezetés kapcsolatáról. És szinte általános az az igény, hogy a közös célok megvalósításáért a jövőben jobban össze kell hangolni a vezetők és a beosztottak munkáját. A gazdasági és pártvezetőknél némelyütt a túlzottan aprólékos. másutt pedig a nagyvonalú irányítást kifogásolták. Számosán hangot adtak annak a kívánalomnak, hogy a vezető jól szervezze és irányítsa a munkát, tanítson és egyben tanuljon is a dolgozóktól. Mint ahogyan az is kitűnt, hogy minden vezetőnek számolnia kell azzal, hogy a beosztottak érzékeny figyelemmel követik; mit csinál, milyen . hangnemben beszél, hogyan intézkedik, mit tesz a felvetett javaslatok megoldására. A pártalapszervezetek szinte mindegyikében megnyilvánult a A metró tért hódít Elképzelhető napjaink nagyvá. rosa közlekedési dugók nélkül? Nos, igen. Hamarosan így lesz Moszkvában és a többi szovjet városban, ahol metró közlekedik. A szovjet főváros lakosai immár 40 éve tartják a legkényelmesebb közlekedési eszköznek a metrót. Megszokták, hogy a szerelvények fennakadás nélkül naponta több mint 5 millió utast szállítanak. Csúcsforgalomban a szerelvények 80 másodpercenként követik egymást. A moszkvaiak nagy többsége 30 perc alatt eléri munkahelyét. Ezt csak a metró tudja biztosítani. A metró olcsó, gyors, még a gépkocsi-tulajdonosok is előnyben részesítik. A moszkvaiak számára a metró nemcsak nélkülözhetetlen, hanem büszkeség tárgya is. A főváros vendégeinek külön programja a metró megtekintése. A negyven évvel ezelőtt épült állomások is megfelelnek a korszerű műszaki és esztétikai követelményeknek. Mindegyik egy- egy építészeti remekmű, szobrok, mozaikok, kovácsoltvas és rézvebeszélgetéseken a munkafegyelem, a munkaidő jobb kihasználásának, a folyamatos anyag- és alkatrészellátás, s egyáltalán a munkaszervezés jobbá tételének igénye. Egyben elítélték a notórius későnjövőket, az igazolatlan hiányzókat, a munkában jelentkező lazaságokat, hozzátéve: a fe- lelősségrevonás következetesebbé tételére van szükség. Azt is sokan hangsúlyozták, hogy a fegyelemsértőkkel szemben egyenlő mércét kell alkalmazni, akár fizikai, akár alkalmazotti állományú dolgozóról van szó. Valamennyi beszélgetésen szót értettek a pártmiegbízatásokról. És nyilvánvalóvá lett, hogy az elvtársak szívesen vállalnak párt- feladatot, de elvárják a végrehajtás figyelemmel kísérését és számonkérését. Ez a jelzés a pártfeladatok konkrét meghatározására figyelmeztet, ezek elvégzésével ugyanis sehol nincs baj. Hiányérzet ott jelentkezik, ahol a pártmegbízatást általánosságban jelölik meg, amelyet épp ezért számonkérni is nehéz. Az egyénenkénti beszélgetések minden évben való megszervezésének szinte általános igénye arra inti párt-végrehajtóbizottságunkat. hogy javítani szükséges az évi beszámoló taggyűlések előkészítésének módszerét, nem utolsósorban a pártcsooortok munká. ját. Hiszen a személyenkénti szót- értés eddig is követelmény volt, különösen az éves számvetések előtt. Gyarapítani a politikai felkészültséget Mindent párttaggal tisztázódott a beszélgetéseken, hogy kinek, milyen formában szükséges a politikai képzettségét gazdagítania. Gyakran az elvtársak maguk igényelték a beiskolázást a magasabb politikai képzésre. Ezeket az igényeket az alapszervezeteknek — figyelembe vévé a képzés szükségességét, elsősorban a vezető beosztású párttagoknál — a lehetőségekhez képest ki kell elégíteniük. Pártbizottságunk nagyon fon. tosnak tartja a vezetők politikai képzését. Ezért megszervezte a marxista—leninista 3 éves esti egyetem kihelyezett tagozatát, amely szép eredményt mutat fel. Ennek is köszönhetjük, hogy rendelkezünk olyan politikailag felkészült elvtársakkal, akikkel mint előadókkal számolunk. Először az elmúlt oktatási évben szerveztünk olyan előadói csoportokat, amelyek tagjai a párt- szervezeteknél szervezett politikai oktatás egyes témáinak előadói. A nagyközségi pártbizottság retek díszítik, a falakat márvány, vagy gránit burkolja. Az elmúlt 40 év időszakában változtak az irányzatok az építészetben és a művészetben. Ez tükröződik az új állomások építésében is. Oj vonalak és állomások pedig állandóan épülnek, még a II. világháború sem állította meg ezt a folyamatot. A nagyarányú lakásépítés — évente 120 ezer új lakást adnak át rendeltetésének — feltétlenül szükségessé teszi, a. metró bővítését. a közép- és felsőfokú politikai képzést is nagy fontosságú feladatként kezeli, s erre kötelezi a pártalapszervezeteket is. Tapasztalatunk, hogy egyes gazdasági területeken akadnak még a politikai képzéstől vonakodó vezetők, akik minden lehetőséget megragadnak rá, hogy elkerüljék a beiskolázást. Az alapszervezetek feladata újból elbeszélgetni ezekkel az elvtársak, kai és kötelezni őket a politikai továbbképzésre. Tiszakécske pártalapszervezetei a tagkönyvcserével kapcsolatos nem kis feladatot úgy végezték el, hogy közben nem feledkeztek meg a gazdasági munka fontosságáról, a dolgozók által felvetett problémákról, azokról a teendőkről, amelyekkel a közös gazdasági célok elérését segítik. Erről tanúskodik a gazdasági egységekben az első- félévi tervek szép teljesítése. A tapasztalatok összegezésénél a pártszervezetek általában három csoportba sorolták a beszélgetéseken elhangzott észrevételeket: a felsőbb párt- és állami szerveknek szóló jelzések, az adott munkahely gazdasági vezetését érintő felvetések és az alapszervezet munkáját javítani célzó észrevételek. Mindezeket határozati javaslatba foglalva, a határidőt, s a felelőst is megjelölve terjesztették az összegező taggyűlések elé. Évekre szóló tennivaló Egy bizonyos: a pártbizottsági a pártvezetőségek, s a pártalapszervezetek nagy feladatot végezték el, illetve vállaltak akkori amikor a párttagság őszinte véleményét, hasznos javaslatait összegezve megjelölték a tenniva. lókat, amelyekkel tovább javíthai- tó a párt munkája. Napjainkban az alapszervezetekben a beszélgetések tapasztalatainak hasznosításán fáradoznak. Így például a párttagokkal való állandó kapcsolatra, a pártcsoportok munkájának hatékonyabbá tételére, a pártmegbízatá. sok konkrét meghatározására törekszenek. A nagyközségi pártbizottság elemezte a kommunisták észrevételeit, s javasolta a pártszervezeteknek, hogy ezeket az éves beszámoló taggyűlések anyagának összeállításánál — a pártcsoportok hatékony közreműködésével — messzemenően vegyék figyelembe. Fontolgatjuk az olyan taggyűlések évenkénti megtartását is, ahol a párttagok kötetlen formában mondhatják el véleményüket az elvégzett munkáról és a feladatokról. A tagkönyvcserével kapcsolatos beszélgetések tapasztalatainak összegezéseként elmondhatjuk, hogy évekre szóló tennivalót kaptunk a párttagságtól, hiszen a vélemények 90 százaléka a pártmunka javítását célozta. Napjainkban a javaslatok, tanulságok hasznosítása van soron; a legméltóbban ezzel készülünk a tag- könyvcsere ünnepélyes lebonyolítására. Tóth Sándor a tiszakécskei pártbizottság titkára 2000-re a moszkvai metróvonalak hossza megduplázódik és eléri a 320 kilométert — mondta Tatjana Fjodorova, a Moszkvai Metróépítő Vállalat igazgatóhelyettese. A szovjet metróépítés külön iparággá vált, amelynek tapasztalatait külföldön is széles körben felhasználják. Francia, finn, magyar, indiai, koreai, jugoszláv, bolgár szakemberek építettek hazájukban metrót szovjet közreműködéssel és technikával. ból”. M. O. Bontócsákány és toronydaru Kell az újaknak a hely, £ bontják az öreg házakat, ' mi lesz lakóikkal? 0 A tűnő múlt és a jelen. • Épül a taskenti metró. (APN-fotó: A. Varfolomejev felvétele—KS)
