Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-19 / 196. szám
19*6. augusztus 19. • PETŐFI NÉPE • 3 Zárás előtt az úttörőtáborok 140 ezer pajtás táborozott idehaza és külföldön Hazánk legszebb hegyvidékein és a tavak mentén már az utolsó úttörőtábori turnusok élvezik a vakáció örömeit. Ezen a nyáron a tavalyinál 10 százalékkal több kisdiák, mintegy 140 000 kisdobos és úttörő vett részt a táborozásban. Az ország különböző vidékein a csapatok több mint. a tele, körülbelül 2500 úttörőközösség vert sátrat. Amint a Magyar "Úttörők Országos Szövetségének illetékesei elmondták: a piros és kék nyak- kendős gyermeksereg szünidejének megszépítéséhez jelentős anyagi támogatást adtak a tanácsok, s 20 000, egyenként 200 forintos utalvánnyal járult hozzá a táborozáshoz az Állami Ifjúsági Bizottság is* * * Több váltótóbor részére 4300 darab 100 forintos utalványt is biztosítottak. A nyári hónapokban a tavalyinál 20-szal több, összesen 140 járási, városi és megyei tábor volt a vakációzó gyermekek élményeinek színhelye. Ezen kívül 700—800 csapat önállóan, saját fölszerelésével táborozott. Augusztus 15-ével zárultak a vándortáborok: a résztvevő 8000 pajtás 18 féle útvonal között válogathatott. A túra vezetőkkel bejártak egy-egy festői vidéket, felkutattak történelmi nevezetességeket, megismerték hazánk felszabadítása, az ellenállási és partizánmozgalom történetét. Mindez az egymilliós gyermekszervezet idei, 30. születésnapi úttörőprogramjának része, s az egyes vándortáborok céljainak megvalósítása hozzájárult az úttörők szocialista neveléséhez, a közösségek erősítéséhez. A pusztamaród úttörőtábor társadalmi összefogás eredményeként nyitotta meg jelképes kapuit a Gerecse-hegységbén, ahol az idén már 300 piros nyakkendös gyerek táborozott. A jubileumi vándortáborozás egyik legérdekesebb vállalkozása volt a Görgeyzászlóalj partizán tevékenységének megismerése, Vác és környéke szocialista fejlődésének, a Börzsöny-hegység természeti szépségeinek bemutatására szervezett program. A Cserhátban barangoló úttörők a szép környezetben megismerkedhettek a táj néprajzi nevezetességeivel és a Rákóczi-szabadságharc emlékeivel is. Nógrádi Sándor és Szőnyi Márton partizáncsoportjainak harcait idézték fel a küzdelmek színhelyeinek megkeresésével a Nógrád megyei Ipolytarnóc- tól a Borsod megyei Dédestapolcsányig terjedő utat bejáró gyerekek. A Magyar Természetbarát Szövetség ezen a nyáron 300 úttörőt vendégül látott a balatonakali kempingben. Ugyancsak sok segítséget adtak a vándor- és sátortáborok programjainak lebonyolításához országszerte az erdőgazdaságok. Legtovább — augusztus 27-ig — Csillebércen és Zánkán tart az úttörőnyár. A csillebérci nagytáborban az utolsó turnusban szervezték meg az úttörő népművész és népijáték szaktábort. Az or- szág^ minden tájáról érkezett ide 1000 ..ifjú népművész” szakköri tag. Sok újdonságot, eredeti népi motívumot „fedezhetnek fel” a pajtások, hiszen a felnőtt amatőr együttesek bemutatóin kívül Csillebércre látogatnak a népművészet kiváló mesterei is. Augusztus 20-án színpompás népijáték és folklórbemutatót rendeznek a táborlakók. A szünidőben összesen 12 000 kis vendéget fogadtak a r.ánkai úttörővárosban: ezekben a nanokban a jubileumi honvédelmi „összfegyvernemi" tábor fölt. itt vidám napokat. Programjukban honvédelmi bemutatók és versenyek, akadályversenyek és kulturális rendezvények váltakoznak. Az idén két nemzetközi úttörőtáborunkban 21 ország gyermek- szervezetének küldöttei nyaraltak, míg a magyar pajtások küldötteiként vagy százan indultak „világot látni”. A külföldre látogató piros nyakken- dósok kilenc országban vettek részt nemzetközi táborokban. Az utolsó csoport augusztus 30-án érkezik meg BulgáriáFól. Több mint 1500 úttörő járt még külföldön: ők cseretáborozással erősítették a nemzetközi pionírbarátságot. (MTI) NAPKÖZIS TÁBOR BAJÁN Körülbelül 7—8 kilométerre a bajai városközponttól, a Bácsbokodra vezető út bal oldalán napközis tábor kezdődik a jövő hét elején az úgynevezett Parkerdőben. Azért ilyen megkésve, mert most készültek el a szükséges létesítmények. A célnak megfelelően átalakították az erdészházat; konyhát. és ebédlőt rendeztek be. A három cseréptetős, oszlopokra épült szabadtéri teremben szervezett foglalkozásokat is tarthatnak. Az első táborozásra 100 tanulót várnak. A jövőben egész nyáron át napközis célokat szolgálnak majd a 240 hektáros erdő hangulatos, beépített tisztásai, no meg a kirándulásra kiválóan alkalmas árnyas, háborítatlan részei. • A Parkerdő egyik csercptctös, vaskos tölgyfa- padokkal felszerelt szellös „terme". Lakóhely és környezetvédelem SZEPTEMBERBEN MEGJELENIK a statisztikai megyei évkönyv • Mind több szó esik mostanában az emberi környezetről. Még soha ennyire nem tudatosult ben. nünk, hogy környezetünkkel magunkat minősítjük. De ez a legjobb alap ahhoz, hogy ne csak általánosságként lógjuk fel környezetünk védelmének, természeti értékeinek megóvásának és tudatos újraalkotásának teendőit: úgy általánosságként, hogy ami a legszűkebb környezetünkön — lakásunkon, udvarunkon — kívül van, nem ránk tartozik elsősorban, hanem a tanácsra, a köztisztasági szervekre stb. Amióta a- környezetvédelem ál. larnj és társadalmi feladat — hangsúlyozni kell — helyi politika, feladat és egyben állampolgári kötelesség is. Még soha eny- nyire nem volt nyilvánvaló, hogy környezetünk rólunk kiállított bizonyítvány: hogyan tudunk élni, hogyan, szeretnénk élni?! Sokan úgy vélik, a megfelelő hatóságok intézkednek abban, hogy a városközpontok levegőjét ne szennyezzék füstfelhőt köpködő autóbuszok, fluorgázt eregető gyárkéményekl, a nyakra-főre szemezőket pedig úgyis megfegyelmezik a rendőrök, följelentik a parkőrök, figyelmeztetik a lakásszövetkezetek gondnokságai, s ennyiből áll manapság a környezetvédelem. Pedig ez korántsem így van. • A környezet védelme nem egyenlő kizárólag a levegő, a vizek tisktaságának megóvásával; azzal, hogy a települések hulla- dékait megfelelő időben a megfelelő helyekre elszállítják. Az is hozzátartozik, hogy az egyes emberek, családok, munkahelyi kollektívák tudatosan törekednek arra hogy lakásuk, tágabb környezetük, munkahelyük, egy település és a környéke azt tükrözze: az ember óvja, védi, újraalkotja. Eléggé tudjuk-e, hogy fák, virágok, a parkok, a tiszta utcák és a terek mind-mind a megóvott, az emberhez méltó, a szó nemes értelmében vett „védett környezetet” jelentik? Azt, hogy az ember által megváltoztatott természetet — aihol új lakótelepek épülnek, új utcák, gyárak, üzemek stb. — tudatosan, az ember igényei szerint magasabb szinten újra kell alkotunk. Azért kell, hogy ne csak a kerítésünkön belül, a lakásunkban érezzük magunkat kellemesén, hanem az utcán, a- lakótelepen, a városban és a városa környékén is; az életünk minden színhelyén. Vannak községek, ahol télen a népfront aktivistái, tanácstagok bekopognak a házakba és megkérdezik, összeírják, hogy tavaszra hány virágpalántát rendelnek a járdaszegély beültetéséhez, s a költségek felét a tanács állja«. Vannak nagyközségek, ahol fásítási mozgalmat hirdettek, s a csemetékét díjtalanul adja' a tanács. Vannak városok, ahol ősztől tavaszig tartó folyamatos akciót szerveznek, mint amilyen a „Virágos, tiszta Kecskemétért” mozgalom is. • Példákat sorolhatnék még hosszan. Csak azt akarom mondani, hogy a virág, a faültetés mellett agitálok sem tudják még mindannyian, hogy nemcsak a jó hagyományok ápolására buzdítják a lakosságot, hanem annál többre, a környezet védelmére. A csemetéket ültetők sem tudják még. pedig jó lenne, ha így is tudnak, a faültetés környezet- védelem is. Azt az általános társadalmi feladatot szolgálják vele, amit a levegő tisztaságát ellenőrző laboratóriumok, vagy a vizek biológiai egyensúlyára ügyelő intézmények. A lakóhelyi környezet védelme ha útkorszerűsítéskor, csatorna- és vízhálózat építéskor a tervezői szempontok között szerepelne, hogy ezen a területen ennyi és ennyi fal van, ennyi évesek, s a lehető legtöbbet meg kellene óvni. A környezet védelme lenne. ha egy járdaépítést, vagy építkezés előtti területrendezést, nem a fák letárolásával kezdenének. • Azt mondtam: a környezetünkkel önmagunkat minősítjük. Igen. A fák, a parkok megóvásával nemcsak a jelenünkről, hanem a jövőnkről is bizonyítványt állítunk ki, s nemcsak atzért, mert a fák lassan nőnek. Csató Károly Algagyártó berendezések Különleges berendezés gyártá. sát kezdte meg a harkovi Nehézipari Elektromos Gépgyár. A berendezéssel egy algafajtát: a chlo. rellákat lehet ipari méretekben előállítani. A chlorellák az állat- tenyésztésben takarmányként használhatók. Az algaüzem öt fémmedencéből áll, melyek összterülete több mint 300 négyzetméter. A medencék vízfelületét nagy teljesítményű luminesszenciás fényforrások világítják meg. A „kész” algák gyűjtőtartályokba jutnak, ahonnan egy csőhálózaton egyenesen az etetőkbe kerülnek. A harkovi gyár már az idén több tucatot készít el a különleges' ..takarmányüzemekből”. (BU- DAPRESS—APN) A KSH Bács-Kiskun megyei igazgatósága 20 évvel ezelőtt adta ki a megyei évkönyv sorozat első kötetét. Azóta az évkönyv szerkezetét, adatkörét, a társadalmi-gazdasági élet változásainak, követelményeinek megfelelően folyamatosan alakítgattuk. Az 1975. évi megyei évkönyv — amely nyomdában van és előreláthatóan szeptemberben megjelenik — szerkezete, tartalma azonban az elmúlt évihez mérten is jelentősen változik. Az évkönyv korszerűsítését, a társadalmi-gazdasági élet fejlődése, s ennek ’ következtében az információs igények változása tette szükségessé. A terjedelem most sem haladja meg a 380 oldalt. Megye és ország Elöljáróban képet alkothat az olvasó, a megye helyzetéről az országban, nemcsak 1975-re vonatkozóan. hanem öt, illetve tíz évvel korábbi időszak tükrében is. Az ország lakónépességének 1975-ben 5,4 százaléka élt Bács- Kiskun megyében, az ipari beruházásoknak 2,5, a mezőgazdaságiaknak 9,2 százaléka jutott ide. Mindkettő aránya 1965 óta csökkent. A szocialista iparban foglalkoztatottak négy százaléka jut Bács-Kiskun megyére, de a felhasznált villamos energia,- a hajtóerő, az összes állóeszközök értéke alig fele ennek. Az utóbbiak aránya az elmúlt tíz év alatt jelentősen javult. Az ország fürdőkád termelésének 87 százalékát, a magnetofonnak 06, a parkettának 24, a vágott baromfinak 22 százalékát adja megyénk szocialista ipara. Az ország mezőgazdasági területének 9,5 százaléka van itt, de mi termeljük például a rozs 2á, a triticale 47, a fűszerpaprika 59 százalékát, Itt: van a szarvasmarha-állomány 7, és a sertésállomány 11 százaléka. Jelentős megyénk mezőgazdasági termékértékesítése, Borból 47. rozsból 15. vágóbaromfiból 14. vágósertésből 11 százalékkal járulunk. az országoshoz. Hasonló módon tájékozódhat az olvasó a megjelent és könyvesboltban is kapható kiadványból a kereskedelem, a lakásgazdálkodás és kommunális szolgál tatások, az egészségügy, valamint az oktatás országon belüli helyzetéről. Fejlődés alatt két tervidőszak » Nyolc oldalnyi terjedelemben találhatók a társadalmi-gazdasági helyzet legfontosabb adatai az A lengyel plakátművészetre már az első világháború után fölfigyeltek az újra fogékony magyar alkotók. Kassák Lajos a Ma hasábjain sorozatban közölt hatásos lengyel plakátokat. A jelző igen fontos, mert az alkalmazott művészet e termékeinek az aktivizálás, az érdeklődés, ellenérzés gyors felikeltése a legelső feladata. Mit sem érnek, ha nem állítják meg, nem gondolkodtatják el az embereket, nem késztetnek állásfoglalásra. Megálelőzö két tervidőszakra vonat kozóan évenként. Érdemes megemlíteni, hogy mig 1965-ben a kiskereskedelmi forgalom még a 4 milliárd forintot sem érte el a megyében, addig 1975-ben már majdnem 11 milliárd forint volt. Szinte évről évre több lakás épült. A háztartások villamos- energia-logyasztása több. mint négyszeresére nőtt. A közüzemi vízhálózatba 1965-ben még csak 25 ezer. most meg 80 ezer lakás van bekötve. A csatornahálózatba kapcsolt lakások száma is háromszorosa a korábbinak, bár még így is alig haladja meg a 15 ezret. Az egészségügyi hálózat bővülését. fejlődését is több adatsor szemlélteti. 1975-ben tízezer lakosra 17 orvos jutott amely másfélszer több, mint tíz éve, A körzeti orvosok száma 16 százalékkal nagyobb. Míg a második ötéves tervidőszak utolsó évében ezer lakosra 381 szakrendelési óra jutott. 1975-ben már 682. A bölcsődei helyek száma 38 százalékkal gyarapodott az elmúlt évtized alatt, de még most is csak 6.3 hely jut 100 bölcsődés- korú gyermekre. A televízióelőfizetők száma 1975-ben haladta meg a 100 ezret és így majdnem négyszeres a tíz évvel ezelőttinek. Újdonságok az ágazati adatok között Az előbbre hozott gépi feldolgozások miatt módunkban áll a lakóhely-változtatások 1975. évi részletes adatait, is közzétenni. A vándorlások következtében 1975- ben 763 fővel -csökkent a megye népessége, míg 1970-ben több. mint 3200-zal. A lakóhely-változtatások fő oka -a, munkakör volt. többen a szak- és betanított 20 évesek közül kerül ki. Legtöbbe! a szak- és betanított munkások közül változtattak lakóhelyet állandó vagy ideiglenes jelleggel. Ki keres többet? Egy hegesztő szakmunkás férfi vagy nő, esetleg egy betanított hegesztő férfi vagy nő. Még további 21 szakmában ad erre választ az évkönyv ipari fejezetének két oldala. A növénytermesztésben a figyelem az ipraszerű termelési rendszerek, leié fordul. 1975-ben a gazdaságok kukorica vetésterületének 37 százaléka tartozott valamilyen termelési rendszerhez. Ezen belül az állami gazdaságokban 98. a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 57 százalék volt ez az arány. Cukorlapításaink természetesen a reklámokra is vonatkoznak. Azért hirdetnek ily módon, egy színházi előadást, hogy minél többen nézzék meg. azért népszerűsítenek egy könyvet, mert elolvasását ilyen-olyan okból szorgalmazzák. A gyors meggyőzésre csak tehetséges, korszerű stílus, eredeti ötletekre épített alkotások számíthatnak. A megyei művelődési központban szerdán este a budapesti répából még korántsem értünk el ilyen eredményt. A vetésterületből való arany az összes gazdaságban 18, a/, aliami gazdaságoknál 69 százalék. Az iparszerű termelési rendszerben termesztett növények termésátlaga jóval meghaladta a hagyományosét. Az állattenyésztési ágazatban a .szakosított állattenyésztő telepek adatni jelentik az. újdonságot, valamint egy sor mutató a szarvasmarha-, sertés-, juh- és baromíitenyésztésre vonatkozóan. A lakosság életkörülményeivel foglalkozó fejezetek is számos új témakörben nyújtanak tájékoztatást. Ilyen a köztisztasági tevékenység. a zöldterület, a parkok és játszóterek területi részletezésű adatköre. A gyermekgondozási segélyezés, a családi pótlék. a gyermekápolási táppénz, s az öregekről való gondoskodás adatai is aktuális témaként számíthatnak érdeklődésre. A megyei székhelyű felsőoktatási intézmények hallgatóinak száma az elmúlt öt év alatt 47 százalékkal növekedett. Természetesen az újonnan szereplő adatok mellett az előző évkönyvekben megszokott adatkört is közli az évkönyv a legfontosabbak folyamatos ösz- szehasonlíthatósága miatt. A településhálózat korszerűsítése Az országos településhálózat fejlesztési koncepció szerint megyénk 112 településéből 53-at valamilyen fokú központi szerepkörrel láttak el. Ma mégnem minden település felel meg e szerepkörre előírt kívánalmaknak. Fejleszteni csuk meglevő ellátottság ismrelében lehet. Ezért tartalmaz a KSH évkönyve 45 oldalnyi településenkénti adatot főként a lakosság életkörülményeire és a települések intézményi ellátottságára vonatkozóan. Ebből kitűnik például, hogy a települések felében van csak vasútállomás, de csaknem mindenütt található távolsági autóbusz-megálló, postahivatal, óvoda, felsőtagozatos általános iskola, filmszínház, tanácsi könyvtár és művelődési otthon jellegű intézmény. A megyei évkönyv több tízezernyi adata részletes információt. közöl megyénk gazdasági életének szinte valamennyi területéről és alkalmat nyújt az élet- körülmények folyamatos javulásának figyelemmel kísérésére. Dr. Sántha Józsefné, a KSH tájékoztatási osztályvezetőhelyettese Lengyel Kultúra igazgatóhelyettesének. Barbara Wesnának magvas tájékoztatójával megnyitott plakátkiállításon ilyen művek láthatók. A világhírű lengyel iskola — mint a jól válogatott összeállításból kitetszik — a múlt század végén bontakozott ki. A nagy stílusáramlatok befolyásolták a baráti ország legjobb grafikusainak és a megrendelőknek az ízlését, szemléletét, de nem tüntették el a nemzeti sajátosságokat. Láthatjuk, hogy az utca művészete miként talált rá sajátos íormanyelvére, céljának legmegfelelőbb kifejezési eszközökre. A múlt század utolsó évtizedében készült és Kecskeméten is bemutatott. nekünk már olykor bőbeszédűnek tűnő falragaszok harmonikus lágy színekkel közölték mondanivalójukat. Elődeink ráérősen sétálgattak, volt idejük a szemlélődésre. Jobban odafigyeltek az emberek a halk szavakra, mint manapság. Az sem elhanyagolható tényező, hogy a lengyel plakátművészet első évtizedeiben a festőké volt a Vezető szerep. A most Kecskeméten kiállított művek érzékeltetik a politikai plakátok magas színvonalát, megkülönböztetett szerepét. A fasizmus elleni harcra mozgósító, a szocialista építés gyorsítására buzdító, vagy a világbéke szükségességét hirdető falragaszok jól alkalmazott jelképekkel, a mondandó lényegét sűrítve továbbító nyomdai és grafikai megoldásokkal igazolják a lengyel plakátművészet világhírnevét. H. N. A képen: Tohasz Rumisky: Lengyelország, béke és egyetértés; Waldemar Swierzy: Bergman: Suttogások és sikolyok. (Méhesi Éva felvételei) A LENGYEL KULTÚRA KIÁLLÍTÁSA Világhírű plakátok
