Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-18 / 195. szám

..... H '<P„ IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Időnként felszakadozó felhőzet, kevesebb he­lyen esővel, zivatarral. Mérsékelt, időnként megélénkülő északi, észak-keleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12—17 fok között, a legmagasabb nappali hő­mérséklet a tartósan felhős helyeken 20, másutt 25 fok körül. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DR. MARÓTHY LÁSZLÓ, A KISZ KB ELSŐ TITKÁRA a szikrai PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 195. szám Ara: 90 fillér 1976. augusztus 18. szerda építőtáborban Tegnap a Kccskemét-szikrai Állami Gaz­daság Bagi Ilona önkéntes nyári ifjúsági épí­tőtáborába látogatott dr. Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára. A ven­dégeket a táborlátogatásra elkísérte Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára és Németh Ferenc, a KISZ megyei első titkára. A gazdaság központjában Magyar Ferenc igaz­gató. Papp József, a pártvezetőség titkára, Szabó Judit, a KISZ-szervezet vezetőségi tagja és Tőkés Erzsébet táborparancsnok fogadta a vendégeket. A nyári mezőgazdasági munkákról, a gazdaság eredményeiről folytatott beszélgetés közben szó volt az építőtáborozásról is, hiszen a Duna—Tisza közén régi hagyománya van a mozgalomnak. Ti­zenkilenc évvel ezelőtt Bács-Kiskun megyében szervezték az első építőtáborokat. Az idén a 16 tá­borban eddig több mint kilencezer fiatal száz­Folytatta munkáját az el nem kötelezett országok állam- és kormányfői értekezlete Felszólalt Joszip Broz Tito és Asszad Kedden Colombóban folytatta munkáját az el nem kötelezett országok állam- és kor­mányfőinek csúcsértekezlete. A keddi ülés első szónokaként Joszip Broz Tito jugoszláv elnök emelkedett szólásra. Sajnálkozással szólott Tito ar­ról, hogy a leszerelés terén nem sikerült kielégítő eredményeket elérni. A fegyverkezési hajsza egyre inkább az ingatagság a feszültség és a veszély forrásává válik, mind nagyobb mértékben fenyegeti a világ békéjét és biz­tonságát — mondotta, majd ja­vasolta, hogy az ENSZ-közgyil­lés foglalkozzon külön, rendkívüli ülésszakon a leszerelés problé­májával. Tito állást foglalt a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsola­tok új rendszerének kiépítése mellett és megbélyegezte az im­perialista erőket, amiért le akar­ják igázni az el nem kötelezett országokat és akadályokat gördí­tenek politikai és gazdasági fel- melegedésük útjába. A jugoszláv elnök befejezésül támogatásáról biztosította azt a gondolatot, hogy az Indiai-óceán térségét vál­• Az el nem kötelezettek colomból értekezletén Tito elnök és Kaunda, Zambia elnöke (Rádiófotó — AP—MTI—KS) toztassák a béke és az együtt­működés övezetévé. Felszólalt Hafez Asszad Szíriái elnök is. Hangoztatta, hogy a Közel-Keleten csak akkor lesz tartós béke, ha Izrael kivonul minden 1967-ben megszállt arab területről és helyreállítják a Pa­lesztinái arab nép nemzeti jo­gait. párhuzamot vont a közel- keleti és a dél-afrikai helyzet között és rámutatott, hogy mind­két válság-góc a háború kirob­banásával fenyeget. Országa libanoni szerepéről szólva a szíriai államfő kijelen­tette: Szíria minden tőle telhe­tőt elkövetett, hogy véget vessen a libanoni háborúnak. Kifejlet­té: az összes éraekeit fél együtt­működésére van szükség ahhoz, hogy az ország kijusson a vál­ságból. Elmondta, hogy a szíriai intézkedések és erőfeszítések eredményeként Libanon jelentős részén helyreállt a béke. (Tanjug, AFP, Reuter) Évről évre növekszik ezer munkanapot dolgozott. Becsületes, szorgalmas munkájuk forintban kifejezhető összegénél jóval több a termelési érték, vagyis az, hogy idejében elvégezték a szükséges zöldmunkákat, leszedték az érett gyümölcsöt. Mint azt Magyar Ferenc igazgató megjegyezte, a Szikrai Állami Gazdaságnak is minden évben nagy segítséget jelent a több száz diák szorgalmas mun­kája. Az ötödik turnusban dolgozó Szabolcs megyei lányok a szőlőültetvényeken sarabolnak. Igyekeze­tüket tegnap délelőtt is bizonyították a szőlősorok között hajlongva. Az egyik sorban saraboló lányoktól Maróthy elv­társ megkérdezte: — Hányadik helyen állnak a brigádversenyben? — Hát... kissé lemaradtunk, három csapat meg­előzött bennünket, de még van idő javítani — ma­gyarázta Tóth Mária, aki a? újfehértói Bajesy-Zsi- linszky Gimnázium másodikos tanulója. — Ebből az iskolából nyolcán jöttünk. Virágh Anikó és Bru- tánczki Ágnes osztálytársaimmal mindig egy szőlő­sorban dolgozunk. Most vagyunk először tábor­ban ... — Érdemes volt eljönni? — hangzott az újabb kérdés. — Igen — válaszolták szinte egyszerre a lá­nyok. — Sok az újdonság, jól érezzük magunkat. A tenyerünk is megszókta már a kapanyelet. Az azért nem vitás, barackot szedni jobb lenne. A másik táblába’" a tiszavasvári Váci Mihály Gimnázium negyedikesei gyorsabban haladtak s sarabolással. Igaz, a 12-es számú brigád tagjai kö­zül néhánvan az otthoni kertben gyakoroltak. — Jelenleg hányán dolgoznak itt Szabolcs me­gyéből ■? — érdeklődött Maróthy László. — Kétszáznál valamivel kevesebben vagyunk — válaszolt Vámos Margit negyedikes tiszavasvári gimnazista — Most az ötödik turnusban több mint hatvan szakmunkástanuló és tíz főiskolás is dol­gozik. A versenyben vigyázni kell rájuk, külön­ben mindenkit megelőznek... — Persze, mert ők bizonyára nem ilyen életlen sarabolót kaptak, mint mi — jegyezte meg Borbély Gabriella. Jót nevettek a többiek az ügyes kifogáson, azitán a délutáni szabad idős programról beszéltek. El­mondták. hogy eddig annyi jó programjuk volt. hogy még a délutáni pihenő időből is lecsíptek eay-egv ófáit. A szakprogramok közül különösen n pszichológiai előadásoknak, illetve az ezt követő beszélgetéseknek volt nagy sikerük, de a kémiai, matematikai programokra is többen jártak. A KISZ országos vezetője, s a láoyok megegyez­• Maróthy László a szikrai építőtáborban dolgozó Szabolcs megyei lányokkal beszélget. tek abban, hogy a táborban délután sorra kerülő fórumon folytatják majd a beszélgetést. A vendé­gek ezután megnézték a gazdaság borpalackozóját, a hűtőházat, a hatalmas bortárolókat. Ebéd után 8 tábortanács tagjaival találkoztak. Fél ötkor pedig megkezdődött a fórum, melynek során dr. Maróthy László a táborlakók kérdésedre válaszolt. Az esti órákig tartott az érdekes beszélgetés. T. U Beszélgetés a gazdaság vezetőivel. (Tóth Sándor felvételei) a megye élelmiszeriparának exportja • A napokban indítják útnak Kanadába ezt a két vagon dzsemet, amit a Vas megyéből érkezett építőtáboros lányok csomagolnak a Kecskeméti Konzervgyár Il-es telepének készáru-raktárában. ■A • í . , Jubiláló ipari szövetkezetek A tőkés és szocialista országok- ban egyaránt növekszik a feldol­gozott élelmiszerek kereslete. Ha­zánk is évről évre növeli élelmi­szerexportját, amelyből jelentős mértékben veszik ki részüket a Bács-Kiskun megyei vállalatok is. Arról érdeklődtünk a napok­ban három üzemben, hogyan ala­kultak eddig idei exportszállítá­saik, s az év hátralevő hónapjai­ban mennyi árut értékesítenek még külföldön. A Kecskeméti Konzervgyár az év első felében 234 millió forint értékű terméket exportált, leg­nagyobb részben szocialista or­szágokba, s ezzel első félévi ter­vét teljesítette. Június végére ve­vőre talált valamennyi termékük, amelyet még a tavalyi termésből készítettek. A szezonnyitó zöldségből — zöldborsóból — eddig 1080 vagon­nal küldtek legnagyobb megren­delőjüknek, a Szovjetuniónak. Ezt a tételt még ebben a hónapban 70 vagon csemegeuborka konzerv követi. A zöldbabtermés nagyfo­kú károsodása miatt a tervezett 200 vagonos, NDK-ba irányuló exportját a gyár nem tudta telje­síteni, a másodvetésekre kötött szerződések alapján azonban az őszi hónapokban várhatóan ennek a megrendelésnek is leszállítíák több, mint felét. Megkezdődött és egyre nagyobb mértékben folyik a paradicsom feldolgozása. A különböző csoma­golású pőrékből a szocialista és tőkés országokba egyaránt jelen­tős mennyiséget exportálnak. Most készül az a tízvagonos szál­lítmány, amellyel a jövő héten megkezdik az összesen 100 vaao- nos iraki megrendelések teljesíté­sét. Jól haladnak a csemegekuko­rica feldolgozással és folyik a hagyma szárítása is. Az idén mintegy 10—15 vagon szárítmányt küldenek Nyugat-Európába. A Kecskeméti Baromfifeldni«o- zó Vállalat az év első felében 456 millió forint értékű árut expor­tált, 17 millióval többet, mint a tavalyi év azonos időszakában. Jelentősen növekedett a tőkés or­szágokba irányuló baromfiexport. Csak csirkéből 581 vagonnal szál­lítottak ki. A szocialista országok pedig csaknem 200 vagon feldol­gozott baromfit vettek át. össze­sen 50 millió darab tojást szállí­tott külföldre a vállalat, keveseb­bet, mint tavaly, mert a hazai ke­reslet jelentősen növekedett. Ugyancsak több fogyott idehaza baromfiból. Kedvezőek az idén a toll érté­kesítési lehetőségek a nyugat­európai országokban, ezért agyár növelte szállításait. A friss toll feldolgozása és értékesítése na­gyobb részben a második félévre esik. Ugyancsak koraősszel kezdi meg a vállalat a nagyobb volu­menű pecsenyeliba és kacsa, va­lamint darabolt hízott liba kie~U. lításokat is. Mindhárom termék igen keresett a tőkés országokban, s jelentős tételt rendelt belőlük az NDK is. A baromfiexport idei terve Kecskeméten 2200 vagon, amelyből több mint l!)()0-at tő­kés valutáért értékesítenek. Vár­ható az is, hogy a tervezettnél több árut szállítanak a második félévben a Szovjetunióba,. A kö­zelmúltban ugyanis úiabb meg­rendeléseket kapott a tröcz* s ezek teljesítésében közreműködik majd a kecskeméti vállalat. A Kalocsavidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat 2250 ton­na fűszerpaprikát szállított ex­portra az év első felében, a ter­vezettnél mintegy 30 százalékkal többet. A tőkés országok 2100 tonnát vásároltak meg a vállalat fűszertermékéből, csaknem 120 millió forint értékben. Eredmé­nyesek voltak a külkereskedelmi szervek értékesítési próbálkozásai az amerikai piacon. Az első fél­évben 420 tonnát kínáltak az- USÁ-ban eladásra, s valamennyi tétel vevőre talált. A vállalat má­sodik félévi terve 2450 tonna fű- szerpaprika külföldi értékesítése. Zs. Á. Bács-Kiskun megyében a jelenleg működő ipari szö­vetkezetek túlnyomó többsé­gé 1951-ben alakult meg, s az idén ünnepli fennállásá­nak negyedszázados jubileu­mát. Volt természetesen né­hány város, község, ahol a kisiparosok már korábban ktsz-ekbe tömörültek, s úttö­rőként mutattak példát a szo­cialista társadalmi és gazda­sági rendbe való beilleszke­désre. Közéjük tartozott az 1945-ben alakult bajai cipész, az 1948-ban létrejött kiskun- halasi cipész és az ugyaneb­ben az esztendőben megala­kított kecskeméti asztalos ktsz. Ezek, és az 1951-ben lét­rejött szövetkezések akkor — a kisiparosok által bevitt — korszerűtlen kisgépekkel, szer­számokkal kezdték meg mű­ködésüket, mégis a nagyobb, modernebb üzemek megte­remtésének csíráit jelentették. Lehetővé tették ugyanakkor az iparban foglalkoztatottak számának nov>plését, a lakos­sági szolgáltatások bővítését, az igények kulturáltabb ki­elégítését. Az eltelt 25 esztendő azokat igazolta, akik annak idején hittel, lelkesedéssel és nagy tenniakarással zászlóvivői voltak az iparosság körében a szövetkezeti mozgalomnak. A kezdetleges eszközökkel dol­gozó kis ktsz-műhelyeknek ma már nyoma sincs, s a me­gye ipari szövetkezeteinek va­gyona meghaladja a 600 mil­lió forintot. A megyében je­lenleg ötven ipari szövetkezet működik, s közülük már 35 modern, központosított telep­hellyel rendelkezik, olyannal, amely korszerű kis. és közép­üzemi szintet képvisel. Különösen az elmúlt öt esz­tendőben gyorsult meg az ipari szövetkezetek fejlődése. A IV. ötéves tervidőszak ele­jén ugyanis tízéves fejleszté­si programot dolgoztak ki, amelyet a központi fejlesz­tési alapból, valamint az OKISZ és a megyei tanács által rendelkezésre bocsátott összegekből is támogattak. En­nek felhasználásával 260 mil­lió forint értékű beruházás­sal gyarapították a szövetke­zetek állóeszköz-állományát, s huszonnégy korszerű telep­hellyel gazdagították azt. A tízéves fejlesztési program 1980-ban zárult, addigra a hátralevő tizenöt szövetkezet korszerűsítése, rekonstrukció, ja is befejeződik. Elsősorban a lakossági szol­gáltatások fejlesztésére fordí­tottak vagy gondot. Ennek ke. rétében három szolgáltatóház, két nagykapacitású autószer­viz, két elektroakusztikai és háztartási gépjavító üzem, két vegytisztító és két fodrász- kozmetikai szalon épült. Természetesen a megye ipa­ri szövetkezetei nemcsak a helyi igények kielégítésére termelnék. Évente közel fél- milliárd forint értékű árut szállítanak a belkereskede­lemnek. Termékskálájuk igen széles, gyártanak ruházati cikkeket, bútorokat, háztartá­si eszközöket, gépeket, ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi berendezéseket stb. Fontos tevékenységük az állami nagy ­ipar termelésének kiegészíté­se is. Jónéhány szövetkezet alkatrészeket készít például elektromos berendezéseket, gépjárműveket gyártó nagy­vállalatok részére. Az ilyen jellegű termelésük értéke is megközelíti a félmilliárd fo­rintot. Nem hagyható figyel­men kívül export-tevékenysé­gük sem. A megyéből tavaly tizenkilenc szövetkezet 216 millió forint értékű árut szál­lított külföldre. Mint arról a cikk elején szó volt, a szövetkezetek annak idején feladatuknak tekintet­ték az ötvenes évek nagy gondjának megoldását, az iparban foglalkoztatottak szá­mának növelését. Az akkori két-háromezerrel szemben ma már több mint 13 ezren dol­goznak Bács-Kiskun ipari szö­vetkezeteiben. A szövetkezeti tagság szocialista tudata je­lentősen növekedett, amit igazol az is, hogy mintegy négyezer tagot számláló 36 6 brigádjuk nyerte el pádig, a szocialista címet. A szövetke­zetek nagy gondot fordítanak dolgozóik élet- és munkakörül­ményeinek javítására, spor­tolási, művelődési lehetőségei­nek megteremtésére. Csupán az utóbbiról néhány példát. Bel- és külföldötr egyaránt szép sikereket ért el a Kalo­csai Népi Táncegyüttes. Ne-' ve ran a megye határain túl is a Kecskeméti Kodály kó­rusnak, a kiskunhalasi és a jánoshalmi szövetkezeti kó­rusnak. Az első negyedszázadot te­hát eredményesen zárták Bács-Kiskun megye ipari szö­vetkezetei. Kívánjuk, hogy az elköi'ptkezö évtizedek még több sikert hozzanak számuk­ra. N. O.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents