Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-15 / 193. szám
A környezet formálói között RAFFAI SAROLTA: Bál marad a bál Kecskeméten második alkalommal rendezték meg a zománcművészeti alkotótelepet. Az előkészítés résztvevői ugyanazok maradtak. A helyszín minden év nyarán, júliusban és augusztusban egy hónapon át a Gépiparhés Automatizálási Műszaki Főiskola. A rendező a Bács-Kiskun megyei tanács művelődésügyi osztálya, amely a Magyar Képzőművészek Szövetsége és a ..Lámpáit" Zománcipari Müvek igazgatósága közreműködésével rögzített együttműködési szerződés alapján működteti az időszakos ..alkotóházat" — így hangzik a szervezeti felépítés hivatalos szövege. Tizenegy meghívott hazai képző- és iparművész fejezte be munkáját a héten. A fővárosból. Szentendréről. Pécsről és máshonnan érkeztek a résztvevők. Volt köztük festő, grafikus, zománcművész, a kisplasztikái biennálé nyertese, s olyan is akadt, aki a kecskeméti letelepedés gondolatával foglalkozik. Két hete két moszkvai ötvösművész csatlakozott hozzájuk. Hátai Mihály, az alkotótelep vezetője azzal fogad, hogy forgalmas nap a mai, mindjárt jön a tévé. Satuba fog egy rézkorongot. ráhajol, és bizakodva reszelni kezdi." hátha körbeér. mielőtt befut a fölvevő kamera és a szaharai hőséget árasztó jupi- terlámpa. Az lenne a legjobb, ha legalább most tudna néhány percet dolgozni. Majd a végén válaszol az átfogóbb kérdésekre. Arra. hogy az első év kísérletei után milyen eredmények születtek. mik a további tervek. De miként induljak n jki bárkivel is beszélgetni, amíg nem látom az egész célját. Végül is fölegyenesedik, átkísér a szomszédos terembe, ahol a kész munkák sorakoznak. A vékony kerek rézlemez ottmarad a satuban. Morelli üdít különböző Bács- Kiskun megyei városok címereit készítette el vörösréz-domborítással es tűzzománc-berakásokkal. Jól illenének a Kéttemplom köz fölött feszülő áthidalásra. Dobnál György ugyanide színes, egyszerű és modern fórmákat képzelt el. — Azt az elvet valósítjuk meg. hogy az alkotótelep az építészekhez. a gyakorlati elethez kapcsolódjék ötlet-szinten felvetett terveket dolgozunk ki. Zománcmüveket készítünk meglevő és leendő létesítményekhez: a Kodály Intézet átkötő födémén kívül a Kiskunsági Nemzeti Park logudóépületéhez. a hunyadivárosi orvosi rendelőhöz, a kecskeméti uutóbuszálloníáshoz. Néhány témáról több elképzelés is' szüléiért. Körülbelül eddig jutott ismertetőjében Kátai Mihály, amiko'i a nyitott ajtón belépett a rádiós kolléga. Bemutatkozás. újabb kérdések. Az asztalon észre veszem a ..Zomafícmuvi s/.el i Alkotótelep Kecskemét. 1975” című katalógust. Már ebben a percben biztos vagyok benne, hogy mire befejezem az anvag- gyűjtést. hűlt helye lesz a füzetnek. mégpedig azért, ‘mert elviszem magammal, miután nem kaptam belőle példányt, és azt sem tudom, hol lehet szerezni. Szükségem van rá a tájékozódáshoz. utána majd visszaküldöm. A katalógus ötödik oldalán meghatározzák a zománcm űvé- sz.cti alkotólelep célját: „a magvar és szovjet képző- és iparművészek számára lehetőséget kíván biztosítani a zontáncmű- vészet továbbfejlesztésére, gyakorlati és elméleti munka biztosítására. Bács-Kiskun megye gazdasági, kulturális 'értékeinek megismerésére. A meghívottak az. silkotótelepen készült 2—2 adományozott művükkel egy állandó nemzetközi tűzze máne- g.vüjtemény alapjait teremtik meg.” Sümegi György művészet- lörténész bevezetőjében a zománc épületdíszítesi hasznosító sál veti fel igényként, ami^ kezdettől fogva egyik fő célja volt a telep létlehívóinak". Kátait közben elviszik az udvar leié, a friss levegőre veszi az irányt. A műhelyben munkapadok.‘asztalok, székek. Heten dolgoznak bent. a zománcfeslé- kes csészék között. Csikorognak a fémfűrés/.ek, reszelők. Hatul a szürke kemence, körülötte égető szerszámok. Az idén ketten étkeznek a Szovjetunióból. a magyar és szovjet képzőművészeti szövetség kapcsolatainak jóvoltából. Augusztus másodikától tartózkodnak Kecskeméten.' l.liija Szitnyi- kova és J'.irij Szőrei jer ötvösművészek "különleges ' zotfiáfifbe- rakásos ékszerekkel foglalkoznak. Sok új technológiai ismerettel gazdagodtunk — állítják egybehangzóan. Komáromi Györgyihez a róla készült fénykép vezet el. Szemlátomást árul a felvételnek: — Több fotót készítettek már munka közben, de egyik sem s'került. A tűzzománc csillogó- felülete ugyanis rendszerint bevillan a képbe. Volt olyan fotós, aki exportálás előtt mélyhűtőbe tette a zománcot, hogy utána párás legyen, ne csillogjon, de úgy is rossz lett — Úgy jöttünk ide a férjemmel. hogy tudtuk, milyen feladatot fogunk ' megoldani — folytatja. — Körbefutó zómáncfrízl terveztünk a leendő uutobuszpá- i,vaudvar tetejére, az 1 méter magas, kiugró falfelületre. A meleg és hideg színek fitmusos váltakozását, a különböző lórinak egvrtaásba kapcsolódó fodrozódásának hatását szerettük volna elérni. Ugyanezt a feladatot Morelli Kdit a táj hagyományaihoz kötődve. népi ihletésű vörösréz elemek szerves rendszerével oldotta meg. Az ablakból látni, hogy Deim Pál térplasztikai zo- rnáncburkolatot; formál elvonultam egy fa jóleső lomb-árnyékában. Hozza is a fotó-trükkel közelitek, miközben némi lelUiismeretfurdalás kínoz amiatt, hogy zavarom. — Elsősorban árrá , voltam kiváncsi. hogyan jut érvényre a zománc művészi hatóereje, milyen lehetőségei vannak. és használható-e szabadtéri plasztikák burkolására, amelyek különböző tárgyak is lehetnek mondja. — Környezetátalakítási és tájékozódási szempontból igen fontos lenne ilyen müvek elhelyezése az új lakótelepeken. A zománc nem drágább sok más burkolóanyagnál. ugyanakkor olyan formai színgazdagságot lehet elérni, ami más anyaggal aligha sikerül. A közelben Petrilla István négyszer ismétlődő életfa-motívumokat készít a Kiskunsági Nemzeti Lati. leendő központi épületére. Konkrét megbízatás nélkül, akárcsak a többiek. Az alkotólelep vezetősége ugyanis — teljes joggal — a kísérletezést és a közös munkát helyezi előtérbe a különböző megrendelések kielégítése helyett.-r- Nagyon hasznos, hogy együtt dolgozunk, bár a munkakörülmények nem mindig tökéletesek, elkelne például több kemence. Jó dolog az is. hogy a munka közös kiállító,ssal /árui,, antely felhívja a figyelmet a műfaj lehetőségeire, s nekünk is összehasonlítási alkalmat nyújt. Megjöttek a tévesek. A stábot Rayer Ilona, a Híradó mun- Ui társa irányítja. Találkozom Kátai Mihállyal is. aki a szabadban dolgozó. Pécsről érkezett Lantos Ferenchez irányit. — Új típusú alkotótelep jött létre Kecskeméten — állapítja meg. — Épület díszítési, kőrnye- zetátalakítási. külső és belső téri problémákra keresünk választ közös erőfeszítéssel. egymást kiegészítve. Az embert körülvevő környezetben kell gondolkodni, aminek az ép ül eb. csak egy eleme. BlastH Jánossal együtt mi is kidolgoztuk zománcíriz elképzelésünket az autöbus/.állomásra. Fontos, hogy ez iparilag gyárt-, hűl.», sokszorosítható, variálható és olcsó legyen. Az ilyen átfogó szemlélet elmélyítésével és a váltban közösségi művészet segítésével nagyon hasznos szolgalatot tehet a kecskeméti alkotó- telep. A végére maradtak az átfogó kérdések. Kátai Mihályt viszont egyelőre a tévések foglalkoztatják. Sokkal megviseltebbnek látszik. mint reggel. Időnként az. ujjaira pillant, amelyek rézlemezt tartanak, a másik kezében reszelő. Igaz. a kis korong nem all olvan feszesen, mim a munkapadon két vas kö/'> szárítva 9 Komáromi Györgyi mozgalmas hatású zománcírízt állít össze. • Deim Pál térplasztikai zománc- burkolatot formai • Petrilla István zonjáncdíszítést készít a Kiskunsági Nemzeti Park leendő főépületéhez. De ki az, aki magával hurcolna egy satut egész délelőtt? Újra előbukkan a rádiós kolléga, egyelőre hozzá sem nyúl a sárga bőrtokba zárt riporter-magnójához. Szentül hiszem, hogy arra vár. hogy végre mindenki eltisztuljon, és teljesen az övé legyen a terep. A Kecskeméti Zománcművészeti Alkotótelep gyakorlatiasabb irányával. környeze tesztét i kai beleszólásával az. idén is igazolta tavalyi indulását. A létjogosultságát. Halász Ferenc Lányok, lányok rokolyátok esztelen pörög, ,ellene tántorgó világ csak a szélütött. Ha tudnátok, se tudjátok mért újul a föld, hogy a kin is lehet áldott, bárhogy meggyötör. Csalatkozni, megcsalatni bizony egyre megy, szeretsz, vagy csak elfogadod hogy szeressenek: a különbség elenyésző, hanem kár a kár, ha cs.ekély is, attól még bál marad a bál. Pörögjön a rokolyátok, a baj kutyabaj, idén ugyanaz a május zöldéit, mint tavaly, arcátlanul, hogy nyomát se takarítja el. Szabadulni: önmagunkig futván — futni kell. Szabadulni! Lányok, lányok eljön az idő, amikor már jó is, rossz is egyként gyönyörű. Ha sejtitek, se tudjátok hogy majd így leszen: bár elszorul a szív néha félelmetesen. HERA ZOLTÁN: Ágyam a szakadéknál Jössz, majd jössz — ágyam a szakadéknál. Gyere a lekaszált lócsapáson. Jobbról az ugar. balról a kutak, borúban varjak, derűben seregélyek — ott lassíts, olt kanyarodj. Látod majd — kaprok, karmolt árnyékok, vadászó karmok. Macskák játszanak tigríst, ölik a kóbor időt. Ahol lapulnak, ahol kúsznak, másodszor ott kanyarodj. Es jöhetsz amarról. A folyó fái havaznak. A pihéktől jobbra, s aztán már egyenest. Ahol a rezeda inog, ahol ásít a farkaslorok, ott állj meg. ott kopogj. Vagy gyere magasból. Balról a zápor, jobbról az ég, lent az öntözött gyíkok — Halálos, ott érkezz, ott láss, oda rogyj. Szemtől szemben a zeneszerzővel Új könyv Sztravinszkijról Fodor Andrást, a költőt és műfordítót. az igényes cikkek, tanulmányok íróját jól ismerik szőkébb hazánkban. Kecskeméten ás Báes-Kizkunbi n. Irodalmi esteken, találkozókon éppen úgy rég- éáa jelen van időről időre, mint például a népzenei találkozókon, ahol értő és sürgető szavaival igyekezett már többször e környék folklórját, népi művészetét virágoztutni. Néhány esztendővel ezelőtt a József Attiláról szóló kis monográfiáját is érdeklődéssel forgatták az. irodalombarátok. Az igényességéről ismert lírikus m^st egy zenei témájú művel je- lentkez.ett. A Gondolat Kiadó jelentette meg —- tízezer példányban — a Sztravinszkij című kötetét. mely a „Szemtől szemben" sorozatban látott napvilágot. Fellini. Rodin. Matisse és más világhírű művészek után első alkalommal találkozunk a kötetek címei között muzsikus nevével. A nagy hatású, s az egész világon jólismert zeneszerzőről a könyv bevezetőjében azt írja Fodor András, hogy „Picassón kívül nincs még alkotó, aki a század szellemi arculatát hivatás és tehetség ennyi leleményével. Ilyen állhatatosan és szerencsésen formálni tudta volna”. Sztravinszkij a cári Oroszországban született. a Leningrádhoz közeli Balti- tenger partján, a mai Rankov (akkor Oranienbaum) nevű kis- váro.lban. Nagyjából Bartókkal és Schönbergge! egv időben kezdte művészi pályafutását. Ezért is írhatta róluk már a húszas évek- ber Molnár Antal zenetudós, hogy ők hárman fémjelzik leg-- inkább zeneszerzői tevékenysé- gükkel a huszadik századi muzsikát. Apja jó nevű. tehetséges énekes volt, Dosztojevszkij barátja, anvja pedig ügyesen zongorázott. ö szerettette meg vele már idejekorán azt a hangszert, mely egész életében oly nagy szerepet látszott nála. A ragyogóan gazdag, változatos életpályán a műfajok sokaságában tudta kivirágoztatni alkotó, tehetségét, zsenijét Sztravinszkij. A szonátákon, kantáták-n, hegedű- éa zongoraversenyeken kívül megtaláljuk a müvek sorában a szimfóniát, a vígoperát és a szvitet is. És leginkább a balettet, melyben különösen maradandót hozott létre. A Tűzmadár, a Tündér csókja, és a többi mű alkotója nevét öregbíti mindenfelé ma is a világon, öt esztendővel a zeneszerző halála után. Fodor András-érdeme több más mellett, hogy $ kötetében szemléletesen tudja az érdeklődők elé állítani a nagy muzsikus érdekes alakját. Rámutat alkotásainak összetett forrásaira is. Meggyőzően bizonyítja, miként volt képes beolvasztani művei szövetébe Sztravinszkij, az orosz népdalt és sanzont, a harmonikamotívumokat épp úgy. mint a liturgikus dallamokat, a dzsesz. vívmányait, vagy az. elődök muzikális eredményeit. miközben minden „kölcsönvett" anyagit mélységesen egyénivé formált. Az. az ember, aki többször változtatott állampolgárságot, aki Svájcban. Olaszországban és Amerikában egyaránt otthon érezte magát, soha nem felejtette el szülőhazáját. Amikor már világhírű alkotóként, öregkorában a Szovjetunióban járt. s hosz- szább időn át ismerkedett a bekövetkezett változásokkal, u pozitív életalakulá1 sál. így nyilatkozott: „Hisz én annak idején a cári Or szországból utaztam el. nem pedig a Szovjet-Oroszországból". Ezt a késői találkozást is. mint a budapesti látogatásának történetét. lírai szavakkal vetíti elénk a kiváló könyv szerzője. A megyénkhez oly erős és szomorú szálakkal kötődő — Buján ápolták betegségében — Csáth Géza író-kritikus is egyik nta- gyaror.i/ági értője volt már korai alkotói szakaszában. Eléggé köztudott, hogy Bartókra is hatottak a müvei. Fodor András könyvéből kiderül. hány jelentős alkotóval volt hosszú ideig szoros baráti kapcsolatban Sztravinszkij. Rimsz.kij- Korzakov, Debussy. Picasso. Ravel. Valérv é:i Cocteau neve csak kevéske ízelítőt ad ebből a tényből. A hatása, állandó kisugárzó képessége több más mellett ebben is sokrétűen megmutatkozott. A szerző visz nt a változatos életút megrajzolásakor nem mulasztja el az ellentmondások felvillantását sem. Például az ellentét Schönberggel, ellenséges érzületét Prokofjevvel, szemben, elit idegülését Rimszki j-Korzakovtól; s azt is. hogy a nagy pályatárs Bartókot bizony csak felületesen ismerte. Ám ezek a té- nvek vajmi keveset vonnak le együttesen is a zeneszerző roppant életművének, óriási hutásának jelentőségéről. Varga Mihály Egy délelőtt a Kecskeméti Zománcmíívészeti Alkotótelepen 9 Dolinái György — a zománcbetéles kompozíció \al. i rum Hinni i • Morolli Kdit einicrtcrvci — tűzzománcból (Fotó: Pásztor Zoltán)
