Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-01 / 181. szám

IsT VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK J PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 181. szám Ára: 90 fillér 1976. augusztus 1. vasárnap Szovjet úttörőküldöttség érkezik a megyébe Kedves vendégek utaznak azon a repülőgépen, ami holnap, 11 óra 50 perckor száll le a Feri­hegyi repülőtéren. Húsz szovjet úttörő érkezik Bács-Kiskun test­vérmegyéjéből. a Krímből, hú­szán, a kiválóak közül is kiváló pionírok. A delegációi Csányi Anikó megyei úttörőelnök és Bodor Jenő. a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője köszönti. Háromhetes magyaror­szági tartózkodásuk első hét nap­ját Zánkán, a nemzetközi úttörő­táborban töltik, majd holnaphoz egy hétre, augusztus 9-én érkez­nek Kecskemétre. A Bács-Kiskun megyei prog­ram színes, gazdag. A szovjet pajtások nemcsak Kecskemét nevezetességeivel ismerkednek meg, de meglátogatják például a BRG-t és a konzervgyárat is. A megyei múzeumi hálózat idei munkájának „leglátványo­sabb", a nagyközönség által is jól követhető ágazata a kiállítások sora volt. Kecskeméten, ahol az épület adottságai következtében csak időszakos bemutatókra nví- lik mód, az évet képzőművészet­tel kezdték. A Téli tárlat után Milán Konjovics jugoszláviai fes­tőművész képeivel ismerkedhet­tek meg a látogatók. Sok, első­sorban fiatal érdeklődőt vonzott a II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójára rendezett em­lékkiállítás és a megye művészeti élete kiemelkedő eseményének bizonyult Szabó István szobrász- művész tárlata. A habán kerámia gyűjteményét legutóbb a Forint 30 éves történetét tükröző kiállí­tás követte. Baján az Oltványi-e^űjtemény bemutatója aratott sikert, Kis­kunfélegyházán Samu Katalin és Bagi Béla kiállításai voltak nép­szerűek. Az év elején Bács-Kis­kun megye mai arculatáról ren­deztek bemutatót a budapesti nemzetközi diákklubban, Szente­sen viszont a Katona József Mú­zeum képzőművészeti anyagából válogatott kiállítás vendégszere­peit. Az év első hónapjai nem adnak lehetőséget a régészeti munkára, a szakemberek ilyenkor a restau­rálásra, a leltározásra, s a leletek azonosítására, fordítják figyelmü­ket. Az alpári 'bronzkori telep a kecskeméti ferences­templomi ásatások, vagy a madara,si szarmata temető anyagának rendezése jelentették a fonto­sabb feladatokat. A tavasz folyamán Lászlófalván dolgoz­tak a régészek, itt kora Árpád-kori ■ házmaradványokat találtak és e<*'r teme­tőrészlet leletmentési munkálatait végezték el. Ugyancsak lelet- mootéssel foglalkoz­tak Baján, ahol kö­zépkori temetőre bukkantak. Nagyobb szabású, több évre terjedő munkát igényel a szakmár-kisüllési úi- kőkori telep feltárá­sa. A régészek itt akadtak megyénk te­rületén a földműve­lés legkorábbi nyo­A búza 90 százalékát learatták Baján és tíz állami gazdaságban betakarították a termést Július utolsó hetére Baján és Bács-Kiskun megye tíz állami gazdaságában betakarították a kalászos gabona termését. A 11. állami gazdaság, a bosszúhegyi ma délelőtt fejezi be a munkát. Kalocsán, Kiskőrösön is kevés már az aratnivaló, ha nagyobb eső nem akadályozza meg a kombájnosok munkáját, a jövő héten Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas mezőgazdasági üzemei szintén végeznek. A programtervben tiszakécskei, kiskőrösi, kiunfehértói, kiskun- halasi kirándulás is szerepel; mind megannyi ragyogó alkalom találkozásra, ismerkedésre a ma­gyar pajtásokkal, akik táborok­ban és úttörőházakban töltik a nyarat. A vakáció vége előtt még egy szovjet úttörőküldöttség érkezik megyénkbe. Augusztus 19-én a krími terület általános iskolái­nak 27 tagú művészeti csoportja jón hazánkba, egyhetes itt-tartóz- kodásuk alatt Kiskunfélegyháza kivételével minden városban be­mutatják műsorukat. Bács-Kiskun úttörői augusztus elején viszonozzák a szovjet pio­nírok látogatását. Húszán az Aranyparton, a jevpatorijai tá­borban töltik a vakáció utolsó napjait. S. J. Július 31-ére az őszi és tavaszi árpa termését magtárba helyez­ték, a búzának 90. a rozsnak 70 százalékát takarították be. A triticale és a zab a vetésterüle­tének 35 százalékán áll még lá­bon. A kenyérgabona aratásával a megye két nagy búzatermesztő körzetében a bajai és a kalo­csai járásban haladtak a legjob­ban. A kiskőrösi járásban szin­tén igyekeztek, s ahol a szakszö­vetkezetek táblásán vetették a búzát és a rozsot, mint Soltvad- kerten, ott már rég learatták a lermést. A sok kisparcellán vi­szont elég lassú a munka, a kombájnok üresjáratai miatt. Ugyanez a helyzet nehezíti az aratást Bács-Kiskun megye leg­nagyobb rozstermesztő körzeté­ben, a kecskeméti járásban, ahol az eddiginél fokozottabb mér­tékben ki kellene használni a jól gépesített mezőgazdasági üze­mek segítőkészségét. A július 31-i értékelés szerint a kecske­méti járás maradt el a legjob­ban a termény betakarításával, segítséget: azonban a lajosmizsei szövetkezeteken kívül más gaz • daságok alig kértek. Pedig a jó­szándék megvan, hiszen a Hel­véciái Állami Gazdaság már jú­lius 21-én betakarította búza­termését és kombájnjaival a szőlőtermelésben, -feldolgozás­ban veié együttműködő kecske­méti Kossuth Termelőszövetkezet • A csapa­dékosra fordult időjárás miatt a gabona nedvesség- tartalma emelkedett. A kalocsai Iszkra Termelő- szövetkezetben n búza víztartalma 20—22 százalék. A szovjet gyártmányú szárító­berendezés három műszakban naponta 21 vagon termést tesz tárolásra alkalmassá. segítségére sietett. A szabadszál­lási kombájnosok pedig a lajos­mizsei szakszövetkezetben arat­nak. . Hasonlóképpen támogatja a szomszédságában működő mező- gazdasági üzemeket a Kiskunha­lasi Állami Gazdaság. Számos példa van arra, hogy a mezőgaz­dasági szövetkezetek is segítik a szomszédságukban levő gazdasá­gokat. A kecskeméti Magyar- Szovjet Barátság Tsz a Szikrai Állami Gazdaság kalászos gabo­náját takarította be. Kunszent­miklóson az. Egyetértés, valamint a Szabadság Tsz, több kombájn­nal a határszomszéd Kiskunsági Állami Gazdaságnak segít. A bajai járásban a csátaljai Üj Tavasz Termelőszövetkezel volt az első a termény betaka­rításában, s napok óta öt kom­bájnjával. valamint szállító jár­műveivel a garai Vörös Csillag Tsz-ben arat. A mélykúti Al­kotmány Termelőszövetkezet hat kombájnt és teherautókat kölcsö­nöz a szomszédos gazdaságoknak a gabona aratásához. A kunszál­maira. A hulladékgödrökből ga­bonamaradványok, az egyik ház alapjai közül pedig oltártöredé­kek kerültek elő. Az ásatások egyik érdekessége, hogy itt -a ré­gészet mellett a korszerű rokon- tudományok szakembereinek se­gítségét is igénybe veszik a fel­dolgozás során. A múzeumi szervezet tudomá­nyos tevékenységéről a Cumánia, kötetei tájékoztatják az érdeklő­dőket. A IV. kötet, amely a kö­zelmúltban került a nyomdába, megyénk régi történetével foglal­kozik az őskortól a középkor vé­géig. Ebben adják közre, többek között, a Kecskemét város pecsét­jének hitelességéről, az izsák-ba- lázspusztai érdekes honfoglalás­kori lovassírról, a szentkirálv- lászlófalvai kun település komp­lex vizsgálatáról és a kecskeméti ferences-templomi ásatásokról szóló tanulmányokat. A második félévre tervezett ki­állítások között külön fi«”olmet érdemel „A nagybányai művész- telep 80 éves’’ című tárlat, ame­lyet a Nemzeti Galéria gyűjte­ményéből állítanak össze. Az ál­landó bemutatók száma is bővül a közeljövőben, Kecskeméten szeptember végén adják át a kö­zönségnek a naiv múzeum kiállí­tását. P. M. Kalocsán egy hét alatt több mint 140 milliméter eső hullott. Az Iszkra Termelőszövetkezet száz hektáros legelőjének egy részén összegyűlt az utóbbi napokban hirtelen lezúdult csapadék. A közös gazdaság kénytelen szivattyúval eltávolítani a vizet az értékes területről. Képünkön a művelet elő­készületei láthatók. (Szilágyi Mihály felvételei) l'ási Alkotmány Tsz-bon már csak egy kevés rozs és triticale van hátra, a betakarító gépeik nagyrésze felkészült arra, hogy a szomszédos gazdaságokat se­gítse az aratásban, ilyen kérés­sel azonban még nem fordultak a szövetkezethez. A korszerű agrotechnika szé­les körű alkalmazása folytán a kalászos gabonafélék terméshoza­mai elég kedvezően alakultak. Még a homokhátsági gyengébb talajú szövetkezetekben is taka­rítottak be 40 mázsa körüli vagy felüli átlagtermést kenyér- és ta­karmánygabonából. A kapásnövények közül is azok ■vészelték át megfelelően a több­hetes szárazságot, amelyeket őszi mélyszántott, jó táperőben tar­tott talajba -vetettek, és gondos­kodtak a gyomirtásról. A nádud­vari termelési rendszerhez tár­sult jánoshalmi Petőfi Tsz ku­koricája jól példa erre. Az esős napokig károsodás nélkül bírta ki a fejlett növényállomány a gondosan megmunkált talajon. Az elmúlt héten megyeszerte nagyobb csapadék volt. ami a terménybetakarítást rövid időre megakasztotta. viszont nagyon sokat segített a kapásnövénye­ken. Kalocsa környékén 100 mil­liméternél több, a csátaljai ha­tárban 60. Kunszentmiklóson 45 milliméter eső érte a kukoricát, cukorrépát, valamint a másod­vetésű növényeket. Mélykúton és Kisszálláson 70 milliméter volt, amelyet jég is kísért. Szerencsé­re nagyobb kárt nem tett. Az esőzés a szemképződés idején ér­te a kapásnövényt, várható, hogy javulnak a termés kilátásai. K. A. Fényképfelvételünk Szabó István tárlatán készült. (Tóth Sándor felvétele) A megye iparának termelése az előző tervidőszak alatt 56 százalékkal nőtt. Ennek több mint négyötöde származott a termelékenység emelkedésé­ből, s csak 19 százaléka abból, hogy még több embert vontak be a foglalkoztatásba. A me­gye gazdaságának fejlődési feltételeiben tavaly következett be alapvető változás. Nem nö­vekedett ugyanis az iparban foglalkoztatottak száma, sőt 1 százalékkal csökkent, miköz­ben a termelés 7,3 százalékkal emelkedett. így az országos­hoz hasonlóan a megyében is teljes egészében a termelé­kenység emelkedése fedezte az ipari termelés növekedését. Az eltelt öt év alatt termé­szetesen nem azonos feltéte­lek között gazdálkodtak a vál­lalatok. Fejlesztési lehetőségé- ik különbözőek voltak, s nem egyöntetűen változott szak­mánként és területenként a munkaerőhelyzet sem. Az üze­mek egy részében már évek­kel korábban nyilvánvalóvá vált, hogy a létszám növelésé­re nincs módjuk, fejlődésük alapvető lehetősége a termelé­kenység fokozása. Stratégiáju­kat eleve erre építették, vagy így módosították, s elő is ké­szítették ezt a munkát. Az üzem- és munkaszervezés át­gondolt fejlesztésével létszá­mot takarítottak meg, beruhá­zási lehetőségeik közül kivá­lasztották azokat, amelyek a legtöbbet lendítettek a terme lékenység színvonalán. Ahol viszont nem számoltak idejé­ben a feltételek változásával, ott most sem találnak rá egy­könnyen a fejlődés további le­hetőségeire. Nincs azonban talán egyet­len ipari üzem sem Bác£-Kis- kunban, ahol ne hajtottak volna végre kisebb-nagyobb termelékenységet javító beru­házást, munkaszervezési vál­toztatást a tervidőszak alatt. A lehetőségek különbözősége mi­att azonban igen sokféle ösz- SZetevője volt és van a ter­melékenység emelkedésében elért eredményeknek. Az Alföldi Cipőgyárban a rekonstrukció során áttértek a varrottról a ragasztott techno­lógiára. Így jóval kevesebb dolgozóval is több cipőt gyár­tanak, mint a korábbi eljárás­sal. A Finomposztó Vállalat nagy teljesítményű gépek be­állításával, és új gyártási pro­filok meghonosításával fokozta a termelékenységét. A Ganz bajai gyárában a termékszer­kezet nagy fokú korszerűsítése emelte elsősorban az élőmun­ka hatékonyságát. A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárában átfogó munkaszervezési változtatással csoportosították át termelés­előkészítőket más munkaterür letekre. Több konfekcióüzem­ben, például a bácsalmási ru­haüzemben, a Fékon gyárai­ban, a munkamódszer tökéle- tesítésvel értek, illetve érnek el jelentős termelékenyséff- emelkedést. A Szerszámgép­ipari Művek kecskeméti gyá­rában az automata megmun­kálógépek arányának növelé­se vezetett eredményre. A Fémmunkás kecskeméti gyá­rában a technológiai sor ki­alakításával — a könnyűszer- kezetek csaknem szalagszerű gyártásának megvalósításával — érik el, hogy létszámnöve­kedés nélkül fokozzák a ter­melést. Igaz, ehhez nagy tel­jesítményű, korszerű gépeket is vásároltak. Az élelmiszeripari üzemek célja, hogy azokon a területe­ken takarítsanak meg mun­kaerőt, amelyeken a nehéz körülmények miatt egyre ke­vesebben maradnak meg. A Baromfifeldolgozó Vállalatnál automatizálták a zsigerelést, a konzervgyár a sterilizálás munkaerőigényét igyekszik csökkenteni, s a szakaszos he­lyett folyamatos technológiát megvalósítani. Történtek és történnek azon­ban kisebb, összességükben mégis hasonló jelentőségű in­tézkedések is. Egy-egy újítás, célszerű szerszám elkészítése, egy gép átalakítása, egy mű­hely ésszerű átrendezése is számottevően javíthatja a ter­melékenységet. Hasznos mód­szer a minőségellenőrzési visszajelzések meggyorsítása. A berendezések és a munkaidő folyamatos kihasználása egy­aránt sokat jelenthet, és sok­szor nem is kíván jelentős be­ruházást. A felsoroltak az utóbbi ege­két év jelentős eredményei, amelyeknek szerepük volt ab­ban, hogy a IV. ötéves terv időszakában 42.5 százalékkal emelkedett a megye iparában a. termelékenység. Változatla­nul vannak azonban minde­nütt további lehetőségek, s az üzemek folytatják ezek kiak­názását. A munkaszervezés javításával, a technológia, a termékszerkezet változtatásá­val emelik tovább a termelé­kenységet. Ez a feltétele an­nak, hogy — az ipari foglal­koztatottak számának jelentős változása nélkül — az V. öt­éves terv időszakában évente az előirányzott 7—7,5 százal­lékkal növekedjen a termelés. Zs. A. A megyei múzeumi szervezet fél éve

Next

/
Thumbnails
Contents