Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-13 / 164. szám
9 1976. július 13. • PETŐFI NÉPE • 3 KEREKEGYHÁZA, SZABADSZÁ1 LÁS, FÜLÖPSZÁLLÁS r m l( i i f • • •* 1 — felvásárlás Zöldség, gyümölcs — Húsz éve nem volt ilyen kevés gyümölcs. — Ezzel a mondattal fogadott Tóth Pál, Kerekegyházán, az ÁFÉSZ felvásárlótelepén. Az átvételi árak is magasak, táblára írva virítanak a falon. Az üvegmeggy 18, a cigánymeggy 12, a pipacsmeggy szintén 12, a cefrének való 5 forintért találhat gazdára. A kajszi 11, 10 és 7 forintos kilónkénti áron kerestetik. — Körülbelül tíz vagon barackra szerződtünk, tavaly meg azelőtt nem volt ritka a 60—70 vagonos felvásárlás sem. A tíz leszerződöttből örülünk, ha 4—5 vagont át tudunk adni a MEZÖ- TERMÉK-nek. Az, hogy kevés az áru, kihat az árakra is, most egy-négy forinttal kínálunk többet, mint akár tavaly. A meggy átvételi árai pedig még ennél is magasabbak. — Mi a helyzet a zöldséggel? — Jelentősebb tétel felvásárlása csak a következő napokban várható. Ha fél kilót hoznak, azt is átvesszük. — Az egész tétel a MEZÖ- TERMÉK-hez kerül? — Nem, egy bizonyos részét az UNIVER hetényegyházi konzervüzemébe szállítjuk. /U\ — Mi a MEZÖTERMÉK- kel szerződtünk, velünk meg a tagok kötöttek megállapodást — kezdi rövid tájékoztatását Kerekegyháza másik felvásárlótelepén Mészáros József, a Kossuth Szakszövetkezet tagi gazdasági bizottságának kereskedelmi osztályvezetője. Az idei helyzet jobb megértéséhez számadatok kerülnek a jegyzetblokkba. Az 1970-es nagyon jó termés 163 mázsa szamóca, 188 mázsa cseresznye, 15 vagon meggy, 52 vagon sárgabarack, 12 vagon télialma, 11 vagon étkezési, exportszilva, 6 vagon exportparadicsom, 6 vagon csemegeszőlő felvásárlását tette lehetővé. — A felvásárlási áraink azonosak az ÁFÉSZ-árakikal. Akinek erre visz az útja az itt, akinek arra, az ott adja le a termést. Teljesen felesleges a két felvásárlóhely, a szakszövetkezet tavaly kibővítette, korszerűsítette saját telepét, s összehasonlíthatatlanul több gyümölcsöt, zöldséget vásárol fel, mint az ÁFÉSZ. Az elvi szempontok — ha vannak egyáltalán — sem döntőek. Mindkét helyről a MEZÖTERMÉK raktáraiba kerül ugyanis az áru jelentős része ... — A szakszövetkezet komolyan veszi a tagi gazdaságok támogatását: vetőmagot szerez be, kedvezményes áron műtrágyát bocsát a termelők rendelkezésére. — Mi az oka annak, hogy például almából kevesebb lesz? —• Főként a szórvány-gyümölcsösökben termett, ezek egyre inkább kipusztulnak, s a tagok is idősek ahhoz, hogy megműveljék a még meglevő területeket. — És a zöldség? — Aki itt, Kerekegyházán boltban veszi a sárgarépát, az meg is érdemli... Sok ebből sem lesz, de a saját szükségleten felüli mennyiség mind a MEZÖ- TERMÉK-hez kerül. Szabadszállás — Kérek egy kiló krumplit, két csomó zöldséget. Szabó Sándorné és Polgár Zsó• Sárgabarackot vesa ál Tóth Pál Kerekegyházán, az ÁFÉSZ felvásárlótelepén • Fölösleges luxus egy községben két átvevőhely. A Kossuth Szakszövetkezet tavaly jelentősen kibővítette sajátját fia a szabadszállási 1. sz. zöldségboltban szinte egyszerre felelik — nincs. A fehérpaprika darabja nagyságtól függően 2—3 forint, az erős hegyes 60 fillértől 1,50-ig kapható, a meggy 14,40, ,a sárgabarack hiányzik. Hagyma van, csomója öt forint, 1,50-be kerül a tojás. — Honnan kapják az árut? — A paprikát és a burgonyát a MEZŐTERMÉK-től, de jelentős a felvásárlásunk is. Az eladott áruk felét mi vesszük meg a termelőktől, legyen az akár fél- kilónyi is. Sajnos, zöldséget egyáltalán nem szállít nekünk — meg másnak sem — az Egyesült Lenin Tsz. A kertészetükben zöldség helyett virágokat termelnek, nekik az a kifizetődőbb. Emiatt mi Kecskemétről szerezzük be a piacról például a paprikát, de különösen a paradicsomot. Kinek jó ez, nem tudjuk ... Fülöpsz állás A tavaly megnyílt ABC-áru- házban Kiss Tibornétól érdekelődünk, van-e, s főleg mennyiért, zöldség, gyümölcs. Burgonya 3,20-ért van. Egyelőre primőrnek számít mennyiségben is, árban is a zöldbab. Huszonnégy forintba kerül az üvegmeggy kilója, a hagyma csomója 4,30, a fehérkáposzta 4 forint, a Három községben igyekeztünk általánosítható tapasztalatokat szerezni. Olyan községekben, ahol a lehetőség megvan arra, hogy a lakosok saját magukat ellássák zöldséggel-gyü- mölccsel. Az átvétellel-felvásárlással nincs is probléma, bajok vannak azonban a mennyiséggel. Szabadszálláson — zöldségboltban! — nem kapható zöldség, és jó néhány árucikk csak azért van, mert szállít a MEZŐTERMÉK, ahelyett, hogy elvinné a fölös árut. Az, hogy néhol nincs őszi- és sárgabarack, nem egetverő probléma. í)e mindenesetre elgondolkoztató, hogy leveszöldség hiányzik a boltokból, és — július közepén! — primőrjellegű a zöldbab. Jó jelszó lenne azoknak a községeknek, ahol a lehetőség adott az önellátásra, az, amit a kerekegyházi szakszövetkezet osztályvezetője mondott: nem kell máshonnan várni a csodát — helyben kell megtermelni a szükséges mennyiségeket. B. J. Licencvásárlások Gázlók a Dunán Betakarítógépek, szennyvíztisztító berendezések A HUNÍCÖOP gépipari kooperációs külkereskedelmi iroda az ötéves tervidőszakban mintegy 500 kooperációs téma- javaslatot vizsgál meg a Kohó- és Gépipari Minisztérium, valamint a minisztériumhoz tartozó vállalatok megbízásai alapján, amelyek összhangban vannak az ötéves műszakifejlesztési elképzelésekkel. A HUNICOOP — amely Nyu- gat-Európában, Japánban és Észak-Amerikában ezer céggel áll kapcsolatban — az elmúlt néhány évben mintegy 100 licenc vagy knowhow-vásárlási és kooperációs szerződést hozott létre a mezőgazdasági gépgyártásban, az elektronikai és műszeripari, valamint egyéb gépipari ágazatokban. A felmérések, az ipari háttér áttekintése és az előzetes tárgyalások után jelenleg szerződést készítenek elő a Komplex Külkereskedelmi Vállalat, a MEZŐGÉP tröszt és az USA-beli (Can- sas állam) Hesston-cég között. A megállapodás alapján megvennék egy betakarítógép licencét. Eddig ezeket a betakarítógépeket tőkés piacról importáltuk nagy meny- nyiségben. A licencvétellel lehetővé válna a teljes hazai igény kielégítése, s jelentős szocialista és tőkés export. Szó van arról is, hogy ugyanezen amerikai gyárnak a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár mezőgazdasági gépekhez első és hátsó hidakat szállít a következő években. A HUNICOOP tárgyal olasz cégekkel gyümölcsbetakarító gépek és állattartó-telepek szennyvíztisztító berendezéseinek közös gyártásáról és permetezőgépek licencvásárlásáról. (MTI) Nehéz a hajózás A legnehezebben hajózható Du- na-szakaszon, Szigetköznél vasárnap tovább romlottak a hajózási viszonyok. A dévényi szoros és a Dunakanyar közötti több mint 200 kilométer hosszú folyószakaszon a gázlók száma a húszat is meghaladja. A hajók továbbra sem tudnak teljes terheléssel közlekedni. Még így is több mint 50 ezer tonna árut továbbítottak a hajók vasárnap a szigetközi szakaszon felfelé Pozsony, Pécs, Linz, Pas- sau, Regensburg, lefelé pedig az aldunai kikötők irányába. A magyar és a csehszlovák hajóút-ki- tűző szolgálat megerősített szolgálatot tart a gázlókkal megtűzdelt folyószakaszokon. (MTI) Megjelent a Társadalmi Szemle júliusi száma A folyóirat vezető helyen közli Sarlós István cikkét „Nemzeti egység, szövetségi politika, népfront” címmel. Nagy János egy évvel a helsinki csúcsértekezlet után mérleget von a záróokmány végrehajtásának tapasztalatairól és teendőiről. Négy európai szocialista ország vezető pártjának kongresszusáról ír Borsi Emil, azt elemezve, hogyan jelentkeznek a fejlett szocializmus építésének kérdései az NDK-ban, Csehszlovákiában, Bulgáriában és Lengyelországban. Dr. Csernok Attila a készletnövekedés jelenségeit vizsgálja az ipar területén, cikkében megvilágítva a kérdés elvi oldalait is. A spanyol szabadságharc kitörésének 40. évfordulója alkalmából dr. Györkei Jenő emlékezik meg a hősi küzdelemről, és ír máig ható tanulságairól. G. Márkus György tanulmánya az amerikai „elhivatottság” és a mai pesszimista ideológia összefüggéseit analizálja. Fontos üzemi tapasztalatokat összegez a folyóirat három írása. Simonyi Ágnes „Az üzemi demokrácia a munkások oldaláról nézve” címmel jegyző- könyvszerűen adja közre a Budapesti Vegyi Művek érdekes kezdeményezésének tapasztalatait. A teljesítménykövetelmények és a kapacitáskihasználás összefüggéseiről szól az az interjú, amelyet a Győri Vagon- és Gépgyárban készített Horányi Lajos. A közművelődési határozat végrehajtásának helyi tapasztalatairól beszélget három nagyüzem pártbizottsági titkárával Füleki József. A folyóirat közli V. G. Afa- naszjev „Emeljük az irányítást az új követelmények szintjére” és E. Sz. Sersnyev „A szovjet-amerikai együttműködésről” című cikkét. (MTI) KÉPERNYŐ Blanka néni és Olga A megvalósítás nagyjából közös erényei és hibái miatt írok, szólhatok egyszerre két tévéjátékról. A kánikulában eljátszogattam magamban a két történettel és megkockáztatom azt a megállapítást is, hogy halvány azonosságok lelhetők a főhősök egyéniségében. A látszat mást mufat. A pénteken este sugárzott tévéjáték Blanka nénije csendesen pergeti öreg napjait. Tudja, nagy érték a nevén levő lakás, megszerzéséért családtagjai álnokságokra is képesek. Olga, az évtizedekkel fiatalabb könyvtáros veszélyes küldetésben kerül újra és újra a mérce alá. Az idős hölgyet lányának szurka-piszkái, a háztartási munka veszélyei fenyegetik, a Játszma főhősét hangtompítós pisztollyal ijesztik. Mindketten ügyesek, talpraesettek, s kiélezett helyzetben okosan, tisztességesen viselkednek. A Blanka és a Játszma alkotói nem rejtették véka alá moralizáló szándékukat. A „takarékon élő” magányos Kallós Mártonná arra ad példát, ösztönzést, hogy emberséggel, jósággal bearanyozhatjuk magunk és környezetünk életét. Azt sugallja, hogy mi is így éljünk és a lét nagy adományát ne kormozzuk a hétköznapok megkerülhető bosszúságaival. A pesti könyvtárost hajdani könnyelműsége majdnem végzetes bajba sodorja. Egy régebbi jóképű balatoni ismerőse észrevétlenül beszervezi egy nyugati kémhálózatba. Mielőtt elárulná hazáját rádöbben helyzetére, nemet mond, pontosabban ír a megbeszélt módon mikrofilmen, a bélyeg alatt elhelyezett üzenetben. Ekkor lép közbe a magyar elhárítás és ráveszi a férjével harmonikusan élő asszonyt, hogy játssza tovább a felkínált szerepet, így segítse a kémcsoport szándékainak megismerését, kapcsolataik felderítését. Juhász István a Blanka írója, Bán Ernő és Németi Gyula a Játszma szerzőpárosa egyaránt fordulatos, sodró cselekményvezetésre törekedett. Elismerésnek szántam ezt a megállapítást! A figurák elnagyoltsága, a magatartások motiválása nem az ügyesen kigondolt történet felperge- tésének a következménye. Unatkoztam már olyan filmeken, ~té- véjátékokon. amelyekben sem cselekmény, sem jellemrajz nem volt. Benső világunknak, érzelmeinknek, gondolataink, cselekedeteink legrejtettebb indítékainak a bemutatására olyan alkotásokban is van lehetőség, amelyekben mindig történik valami. Elnézést, hogy ilyen ügyekben egy néhai angol úrra hivatkozom: Shakespeare Vilmosra. A dramaturgok, a rendezők, a színészek nagyjából kihoztak mindent a forgatókönyvekből. De ez a „minden” is csak átlagos produkcióra futotta.' Patkós Irma áradó humánuma, Tábori Nora telitalálat élvezethabzsoló asszonya sem feledtette e figurák elnagyoltságát, a történet üresjátékait, az olcsó poénokat. A Játszma szereplői is hasonló gondokkal küszködtek. A művészetben a miért a fontos, itt nagyobb hangsúlyt kapott a mit, a hogyan. Bámultuk Olga (Galambos Erzsébet) hivatásos felderitö- ket szégyenítő leleményességét, bátorságát, csak magatartásának indokait nem éreztük eléggé. Ne legyünk túlságosan szigorúak, mert a Játszmánál ezerszer rosszabb importált krimiket láttunk már. Ezzel azt is mondtam. hogy az első kísérlet se tekinthető elhibázottnak, csak azok a gyerekbetegségek ... Heltai Nándor • — Ilyenek a paprikáink — mutatja, Kiss Tiborné Fiilöp- szálláson. karfiol 7, a paradicsom 22 forint. Sárgarépa, leveszöldség nincs. — A boltnak elég széles körű a felvásárlása, havi forgalmunk ezekből a termékekből 20—30 ezer forintos. Minden megtermelt mennyiséget átveszünk. Több árunk lenne, és nagyobb lenne a választék is, ha távolabbra is elmehetnénk zöldségért, gyümölcsért. KIÁLLÍTÁS A KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF MŰZEl'MBAN Harmincéves a forint 1 mű 15111 lü Y 13 £ JL- í Nálamnál jobb matematikusok is zavarba jönnének ha megkérném őket: mondják ki egy- szuszra, hány pengőt ért 1946. augusztus 1-én egy forint. A Katona József Múzeumban vasárnap megnyitott kiállítás egyik tablóján számoltam meg, hogy az ellenértéket kifejező szám 30 jegyű. Érthető, hogy az emberek többsége nagy örömmel várta az új pénz megteremtését. A Magyar Kommunista Párt által kezdeményezett akció sikerétől létünk függött. A sajtó nagy érdeklődéssel figyelte az előkészületeket. Bíró Miklósnak, a Magyar Nemzeti Bank igazgatójának szavaival megnyitott kiállítás első termében régi újságcikkek idézik a hajdani lelkesedést. Amikor híre jött, hogy egy teherautón megérkeztek Kecskemétre az első forint küldemények, a Magyar Nemzeti Bank kecskeméti irodáiba sietett K. I. hajdani kollégánk. Másnap tudatta az olvasókkal, hogy fél 2-kor állt meg a teherautó, rakodóterében két nagyobb és húsz kisebb ládával. összesen 520 kg súlyú ofszet nyomású 10 forintos került a bank páncélszekrényébe. Elsejéig újabb küldeményeket vettek át a kecskeméti bankosok és mint országszerte, itt is zavartalan volt az átállás. Vadász Ferenc így köszöntötte a gazdasági élet fellendítését, a demokratikus átalakítás gyorsítását ígérő új valutát: „Millió izom megfeszülő akarása, düh, elszántság, harag, megfékezett robbanó szenvedély, vér, sóhaj van ebben a pénzben, amely először ma kerül a dolgozók asztalára. Hit és reménység van benne, áldozatvállalás, diadal és dicsőség”. A bejárati ajtónál felnagyított fényképek. Az egyiken nagy halomba söpri öreg utcaseprő az értéktelenné vált pengőmilliókat, másikon áruval megrakott polcok „csak forintért” felirattal. Hatásos fotók mutatják a sefte- lőket és az üzérek ellen tüntető dolgozókat. A kiállított bankjegyeket figyelve vettük észre, hogy milyen szépek a mi pénzeink. A múzeum baloldali terme, a hazánkban kibocsátott emlékpénzekről ad áttekintést. A rendező jól válogatott dokumentumokkal érzékelteti a vereteken megörökített személyiségek, események jelentőségét. Láthatók természetesen az arany emlékpénzek is. Az átellenben levő helyiségben a KGST-hez tartozó államok pénzeit helyezték el. Most láttam először mongolt és tugrikot a szomszédos országok régebbi kibocsátású bankjegyeit, érméit. A kiállítás megrendezéséhez sok segítséget adott a Magyar Nemzeti Bank, több múzeum, s Leányfalusi Károly magángyűjtő. Nagy Ad ám most is körültekintően, történeti, gazdasági összefüggéseket jelezve mutatta be a 30 éves forint kiállításra összegyűjtött tárgyakat. Javasoljuk, hogy nyitvatartását hosz- szabbítsák meg. —i —r. A szakközépiskolák és a vállalatok együttműködése A közelmúltban jelent meg a Minisztertanács határozata a szakközépiskolák és a vállalatok együttműködéséről. Mi tette szükségessé a határozatot, és mi várható a végrehajtásától? — erről tájékoztatta az MTI munkatársát Szendrei József, az Oktatási Minisztérium szakközépiskolai osztályának vezetője. Utoljára 1962-ben szabályozta miniszteri utasítás az együttműködést. Azóta eltelt másfél évtizedben kiépült a szakközépiskolák hálózata, korszerű tanműhelyeket alakítottak ki, nem kevés helyen — éppen a vállalatok segítségével, támogatásával — az iskolák nagy értékű gépek birtokába jutottak. Gazdaságos kihasználásuk is indokolja, hogy miközben a tanulók megtanulnak a gépekkel bánni, egyúttal hasznos termékeket is állítsanak elő. Pedagógiailag is indokolt ez. — Bár egyre korszerűbb a tanműhelyek nagy része, az iskola — saját falain belül — nem képes valódi vállalati körülményeket teremteni. — Ma az országban az önálló és a közös igazgatási szakközép- iskolák száma 323. Valamennyinek van valamilyen kapcsolata vállalatokkal, intézményekkel. A mostani szabályozás tehát egyfelől törvényesíti a már kialakult állapotokat, másfelől általánossá teszi az együttműködés legjobb formáit, tovább javítja, korszerűsíti a feltételeit. A jelenlegi együttműködés színvonala, formái ugyanis egymástól, nagyon eltérőek. A szakképzés igényli, hogy egy iskola több vállalattal működjön együtt. Nagyon fontos, hogy ennek keretében a munkáltatók a diákoknak biztosítsák a gyakorlati feltételeket. Ez a tanulók szakirányú munkára való felkészítésében, nevelésében alapvetően fontos. Nagy figyelmet kell szentelni a gyakorlati foglalkozásokra fordítható idő gazdaságos és célszerű kihasználására is — Érdemes felhívni a figyelme arra: az ipari és mezőgazdaság szakközépiskolai (képzést olyat irányba fejlesztjük, hogy a ta nulók az érettségivel együtt szak munkásképesítést is kapjanak, j kormányhatározat e tekintetbe is jelentős intézkedéseket tártál máz. A szakmunkáscélú szákkc zépiskolai képzésben résztvevő számára lényegében mindazokí a kedvezményeket megadja, arm lyek ma a szakmunkásképző is kólákra érvényesek. Jelenleg mé kevés szakközépiskola ad az éreti ségivel egy időben szakmunkás képesítést, számuk azonban n< hány éven belül megsokszoroz* dik. A Minisztertanács határc zata szerint 1978. szeptember 1-ii a feltételek fokozatos megteren tésével, be kell fejezni a szál munkásképzésre való áttérést, meghatározott ipari, valamint m< zőgazdasági és élelmezésük szakközépiskolákban. (MTI)
