Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-02 / 155. szám
,v IDŐJÁRÁS Várható Idójárás ma estist kevés nappali felhőképződés eső nélkül. Napközben megélénkülő északi, északkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 11—IC, a legmagasabb nappali hőmérséklet 27—31 fok között. Az előrejelzés szerint tovább tart a meleg idő. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Ülést tartott a Minisztertanács Hazaérkezett Berlinből a Kádár János vezette magyar pártküldöttség KXXI. évf. 155. szám Ara: 90 fillér 1976. július 2. péntek A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Dr. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese jelentést tett dr. Jakov Szirotkovicsnak, a Horvát Szocialista Köztársaság Végrehajtó Tanácsa elnökének június 17—19. között hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról. A kormány a beszámolót tudomásul vette. Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese jelentést tett • magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság június 28—30-án Szófiában tartott XIV. ülésszakáról. A kormány a jelentést elfogadta. Megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát a tárgyalásokból eredő intézkedések megtételével. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az állami személyzeti munkáról szóló kormányhatározat végrehajtásról szóló jelentést, s határozatot hozott a további teendőkre. A kormány megtárgyalt és elfogadott több, az V. ötéves terv időszakára vonatkozó beruházási javaslatot. Jóváhaigyta többek köTÖBB MINT KÉTSZÁZEZER TONNA GABONA ÉRTÉKESÍTÉSÉRE SZERZŐDTEK A NAGYÜZEMEK Megkezdődött a terményszállítás Az aratás kezdete után pár nappal a terményszállító járművek is megindultak Bács-Kiskun megyében. Az első újtermésű gabonát Tiszakécskéről, az Üj Elet Termelőszövetkezet küldte a gabonaforgalmi és malomipari vállalat kecskeméti körzeti üzemébe. A betakarítás előrehaladásával egyidősen a mezőgazdasági nagyüzemek folyamatosan továbbítják a termést a felvásárlóhelyekre, hogy teljesítsék az értékesítési szerződésben vállalt kötelezettségüket. Bács-Kiskun megye mezőgazdasági üzemei a szerződés szerint több mint 205 ezer tonna búzát, 10 ezer tonna rozsot és 1640 tonna árpát adnak majd át az állami vállalatnak. Mintegy 60 ezer tonna bértárolás címén visz- •zamarad az állami és szövetkezeti gazdaságokban, hogy enyhítse a gabonaipar terményelhelyezési gondjait. Az állami és szövetkezeti gazdaságok a terményszállításban és tárolásban évek óta a legjobb partnerei a gabonaforgalmi és malomipari vállalatnak. A bértárolási szerződést kötött gazdaságok 99 százaléka pontosan elszámolt a vállalattal, és hónapokon át gondosan kezelte, óvta a nagyüzemek magtáraiban bértárolásra Visszahagyott terményt. Az értékesítési szerződésen kívül a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin, valamint a dávodi Augusztus 20. Tsz 3000—3000 tonna búzát, a Bácsalmási Állami Gazdaság 8 ezer, a bácsb’okodi Aranykalász 1680, a hartai Erdei Ferenc Tsz 2400, a pálmonostori Keleti Fény Tsz 2500, a miskei Március 15-e Termelőszövetkezet 1500 tonna gabonát helyez el saját raktáraiban, hogy enyhítse az állami vállalat tárolási gondját. Még olyan kis gazdaságok is részt vállalnak a közös gond enyhítéséből, mint a ladánybenei Zrínyi, valamint a lajosmizsei Almavirág Szakszövetkezet. Egyik sem jelentős gabonatermesztő gazdaság, szűkös raktárhelyzetük ellenére összesen 350 tonna kalászos gabonát helyeznek el magtáraikban a gabonaipar számára. A hosszú éveken át kialakult szerződéses kapcsolatot erősítette A berlini útmutatás Két napon át nagy figyelemmel tekintett a világ a német munkás—paraszt állam fővárosára, Berlinre, ahol 29 európai kommunista és munkáspárt vezetői tanácskoztak. Ahogy a tanácskozás minden mozzanatát a tévéképernyőről figyelő, a világ minden tájáról Berlinbe érkezett tudósítók megállapították: a konferencia legalapvetőbb vonása világunk realitásainak teljes tiszteletben tartása volt. Kádár János külön hangoztatta: tudományos világnézetünk nem dogmák gyűjteménye, hanem élő. fejlődő tudomány. Leonyid Brezsnyev beszédében kiemelte: „maga az élet is állandóan hoz valami újat az egyes országokban és világméretekben lejátszódó objektív társadalmi-politikai és gazdasági folyamatok fejlődése, a ■ közös céljaink eléréséért folyó harc terén.” Vagyis a kommunisták — Marx, Engels és Lenin eszméit követve — éppen az élet változásában, fejlődésében való vizsgálatát tekintik politikai cselekvéseik alapjának. Sok szó esett a berlini teremben arról, mennyire megváltozott Európa arculata, új nemzedékek élnek már, amelyek nem ismerik a forró, sőt a hidegháborút sem. v Amikor a berlini konferencia a nemzetközi helyzetben végbement alapvető pozitív változásokról szólva említi, hogy világunk és földrészünk »a feszültség és a konfrontáció politikájáról az enyhülésnek, továbbá az államok és népek közötti új kapcsolatok és együttműködés normalizálásának és minden oldalú fejlesztésének irányvonalára” tért ■ át, együtt említette a változásokat segítő folyamatok között a szocialista országok eredményeiből sugárzó tekintélyt, a burzsoá országok dolgozóinak fokozódó osztályharcával. Jó néhányszor szerepelt, szinte minden felszólaló beszédében ott volt helsinki neve a berlini konferencián. Az európai biztonsági értekezleten egyhangúlag elfogadott tíz alapelv a szocialista országok számára törvény, és földrészünk szocialista fele azt várja a tőkés országoktól, hogy náluk is így legyen. A berlini dokumentum bevezető mondataiban ott áll az a megállapítás: a békés egymás mellett élés politikája valameny- nyi nép érdekeivel, az emberiség haladásának ügyével teljes összhangban van és egyúttal megteremti a legjobb feltételeket a munkásosztály és valamennyi demokratikus erő harcának további kibontakoztatásához. Berlin, a tanácskozás, a kiadott dokumentum megmutatta Európának és a világnak, hogy földrészünk kommunista és munkáspártjai együtt, a szolidaritás és a tapasztalatcsere teljességével küzdenek Európa és az egész világ békéjéért, biztonságáért. A szocialista építés közös törvényszerűségei és a legkülönbözőbb feltételek közötti építésének tapasztalatai elemzést és általánosítást követelnek. „Minden egyes testvérpárt tapasztalatában a nemzeti sajátosságokkal ösz- szefüggő, megismételhetetlen specifikum mellett változatlanul jelen vannak azok a közös vonások is, amelyek egész mozgalmunk érdeklődésére számot tartanak” — indokolta Leonyid Brezsnyev. A dokumentum pedig az internacionalista, elvtársi együttműködés és szolidaritás fontosságát hangsúlyozza „szigorúan figyelembe véve az egyes pártok egyenjogúságát és szuverén függetlenségét, a belügyekbe való be nem avatkozást, tiszteletben tartva a haladó társadalmi átalakulásért és szocializmusért vívott harc különböző útjai megválasztásának szabadságát”. Kádár János, amikor ennek a témakörnek elemzésére tért rá, azt mondta: „Ma, amikor a kommunista világmozgalomnak nincs központja vagy vezető pártja, amikor a testvérpártok önállóan határozzák meg taktikájukat és stratégiájukat, különös jelentőségű a marxista—leninista elmélet tisztaságának megőrzése, a gyakorlat tapasztalatainak elméleti hasznosítása és a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése.” Szó esett Berlinben arról is, hogy lehetnek, voltak, vannak és lesznek is véleményeltérések és viták egyes kérdésekben a kommunista pártok között, de ez a fejlődés velejárója. A fejlődés pedig előre visz a béke és a biztonság megszilárdítása, a társadalmi haladás érvényesülése felé. A berlini tanácskozás úgy beszélt, nyílt, világos szóval a békés egymás mellett élés politikájának történelmi korszakot nyitó győzelméről, hogy azt sem hallgatta el: ez nem változtatja meg a kapitalizmus természetét és minket sem térít el szocialista ess- méinktől, céljainktól. A berlini konferencia dokumentuma a béke, a demokrácia, a nemzeti felszabadítás, a függetlenség és a szocializmus javára megváltozott erőviszonyokról szól. _ Minden felszólaló elmondotta: ezeknek az erőviszonyoknak az álandósi- tásáért és megszilárdításáért tenni, dolgozni, harcolni kell. ■■■■■■■■■■■■■ zött a szénhidrogénipar, a rádió- és a televízió műsorszóró hálózat a vasúti hálózat, a vasúti járműpark, a Kelenföldi-pályaudvar, az országos közúthálózat, az M—3-as és M—5-ös autópályákhoz kapcsolódó fővárosi főútvonalak, a lakás- és szállodaépítés, valamint a kórházak fejlesztését, illetve rekonstrukcióját szolgáló beruházásokat. A Miniszitertanács a könnyűipari miniszter előterjesztésére megtárgyalta és jóváhagyta a ruházati ipar 1976—80, évekre szóló rekonstrukciós programját. A kulturális és az igazságügyminiszter javaslatára a kormány megtárgyalta a közművelődési törvény tervezetét, és úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. Az oktatási és a munkaügyi miniszter javaslatára a kormány határozatot hozott a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán végző szakemberek munkába lépésének szabályozására és egyes szakmákban elhelyezkedésük tervszerűbb irányítására. A belkereskedelmi és az oktatási miniszternek, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének előterjesztésére a kormány elfogadta a gyermekélelmezés helyzetéről szóló jelentést, s határozatot hozott annak továbbfejlesztésére. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter javaslatára a kormány határozatot hozott az élelmiszerekről szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatokról. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a saját, valamint a kormánybizottságok, továbbá a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság második félévi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével csütörtökön hazaérkezett Berlinből az MSZMP küldöttsége, amely részt vett az európai kommunista és munkáspártok konferenciáján. A küldöttség tagjai voltak: Gyenes "András, a KB titkára, dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője és Horn Gyula, a KB osztályvezető-helyettese. Berlinben a delegáció búcsúztatására a repülőtéren megjelent Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, Willi Stoph, az NDK államtanácsának elnöke, Horst Sindermann, az NDK miniszter- elnöke, valamint az NSZEP PB más tagjai. Ott volt dr. Szfiröe Mátyás, hazánk NDK-beli nagykövete is. A Ferihegyi repülőtéren Kádár Jánost Biszku Béla, Németh Károly, Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, a KB titkárai, Győri Imre, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkárai, Bru- tyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Varga István, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője, valamint Gerhard Reinert, az NDK budapesti gykövete fogadta. • Képünkön Győri Imre üdvözli Kádár Jánost a Ferihegyi repülőtéren. (Telefotó—MTI) • Az őrlemény minőségét vizsgálják a kecskeméti Gazdasági malomban. a mezőgazdasági nagyüzemek és a felvásárló vállalatok között, hogy megyeszerte felismerték: a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar egymásra van utalva és fejlődésük egymástól el nem választható. A gabonaforgalmi és malomipari vállalat a raktározási gondok enyhítésén kívül a terményfeldolgozás korszerűsítésére is jelentős összegeket költ. Megkezdődött a malmok belső átalakítása, az ott dolgozók munkáját könnyítő gépek beszerzése. K. A. Az ipari szövetkezetektől az eddiginél is hatékonyabb munkát vár a megye lakossága Tanácskozott a KISZÖV megyei küldöttgyűlése Idén ősszel tanácskozik az Ipari Szövetkezetek VII. kong- vesszusa. Az országos szintű tanácskozást megyei értekezletek előzik meg. Bács-Kiskun megye 50 ipari szövetkezete több mint 13 ezer dolgozójának képviselői tegnap délelőtt tartották tisztújító és kongresszusi küldöttválasztó közgyűlésüket i— Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. Fodor Mária KlSZÖV-elnökhe- lyettes köszöntötte a tanácskozásra érkezett száz küldöttet és a meghívott vendégeket, közöttük Erdélyi Ignácot, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Kardos Gézát, az OKISZ elnökhelyettesét, Tohai Lászlót, a megyei tanács általános elnökhelyettesét. A kiadott írásos beszámolóhoz elsőként Fekete László, a KISZÖV elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőjében a mozgalmi munkáról szólt, s megállapította, hogy az ipari szövetkezeti mozgalom szocialista jellege, szervezeti élete az elmúlt időszakban számottevően erősödött. A IV. ötéves terv időszakában kedvezően alakult a szövetkezetpolitikai és gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítása. Néhány szövetkezetben azonban még nem tudatosodott kellőképpen, hogy hosz- szabb távon nem lehetséges jó gazdasági munka — megfelelő politikai, mozgalmi tevékenység nélkül. A gazdasági munkára térve elmondotta többek közt, hogy a megye szocialista iparának termeléséből 13 százalékos részaránnyal szerepel és a szolgáltatás kétharmadát végzi a szövetkezeti ipar. A termelési érték — 1975-re — meghaladta a 2 milliárd forintot — 50 százalékkal túlemelkedve az 1970. évi színvonalon. Beszélt Fekete László a szövetkezetek főbb tevékenységi köréről, a javítás-szolgáltatás fejlesztését szolgáló jelentős összegű beruházásokról. A lakossági szolgáltatásban 47 százalékos növekedést értek el. Az úgynevezett kiemelt kategóriában kétszeresére nőtt a szolgáltatás. A gépkocsiszerviz és -javítás háromszorosára, a textiltisztítás kétszeresére, a háztartási gépek javítása ugyancsak ennyire emelkedett. Jelentősen növelték a kereskedelmi választékot bővítő, korszerű termékek számát. Fejlődött az állami iparral való együttműködés, kooperáció, s közel két és fél szeresére nőtt az export. Segítették a lakásépítést, s a tervidőszakban 2300 lakást építettek fel — nehéz körülmények között. Sajnos, azonban, az előirányzott évi 8 százalékos fejlesztést nem érték el az építőipari tevékenységben. Sok külső ok mellett, egyebek közt szervezetlenség, gyenge vezetés is hozzájárult a lemaradáshoz, valamint az, hogy a szabályozók, pénzügyi ösztönzők nem a lakásépítésre és -karbantartásra, hanem a jobban kifizetődő közületi munkákra Irányították a figyelmet. Iparáganként is elemezte Fekete László a szövetkezetek működését, majd hangsúlyozta, hogy a népgazdaság — a megye társadalma — az V. öteves íervidő- szrkban, így már 1976-ban is sok tekintetben nagyobb teljesítményt vár az ipari szövetkezetektől. A megyei pártértekezlet határozatának és az OKISZ VI. kongresszusán kialakított fejlesztési tervnek megfelelően az 1980- ra tervezett termelési előirányzatok összesen 2 milliárd 800 millió, illetve 3 milliárd forintot tesznek ki. Meggyőződéssel jelentette ki a KISZÖV-elnök, hogy a 10 éves fejlesztési program második fele is maradéktalanul megvalósul. A beruházási lehetőségeket mindenekelőtt a lakossági árualapok választékának növelésére, a szolgáltatások bővítésére, a tőkés export jelentős fokozására, a lakásépítési és -karbantartási feladatok teljesítésére, s az állami nagyipar hasznos kiegészítésére használják fel. Az elmaradt építőipari termelés bővítésénél három fő területre koncentrálják az erőket, így többszintes lakóházak építésére, lakossági karbantartásra, helyi jellegű kisebb közületi beruházásokra. felújításokra. Tíz lakásépítő és karbantartó szövetkezetét máris kiemeltek, s belőlük 4 lakásépítő szövetkezet 8 millió forint forgóalap-bővítésben részesült. — 1976 első félévének teljesítéseit tekintve, az ipari termelés 8 százalékkal, az építőipari 4, alakossági szolgáltatás értéke pedig 7 százalékkal haladta meg a múlt év első félévének eredményeit. Azonos létszámmal — 8 százalékkal termeltek többet az ipari szövetkezetek, mint egy évvel korábban. Az elnökségi beszámolóhoz, a szóbeli kiegészítéshez, és a határozati javaslattervezethez színvonalas, a mozgalom legfontosabb kérdéseit, gondjait fejtegető hozzászólások hangzottak el. A felszólalók sorrendben: Orbán István Kiskunhalas, Harmat Rózsa Kiskunhalas, Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára. Csontos Gáspár Kecskemét, Sza- mosvölgyi József Magyar Nemzeti Bank, Herédi Kálmán Jánoshalma, dr. Kardos Géza OKISZ- elnökhelyettes, Medgyesi Mihály Tiszakécske, Szivák Gyula Kiskőrös. Mind a megyei pártbizottság, mind az OKISZ képviselője elismerését fejezte ki az ipari szövetkezetek vezetőinek, dolgozóinak a megye, a népgazdaság fejlődéséért kifejtett sikeres erőfeszítéseikért. A vitát követően megválasztották a KISZÖV testületi szerveinek tagjait, a kongresszusi küldötteket és az országos tanácstagokat. A KISZÖV elnöke ismét Fekete László lett. — A küldöttközgyűlés levelet juttatott el az Országos Béketanácshoz, s abban bejelentette csatlakozását a Béke-világtanács új stockholmi felhívásához.
